Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-11 / 133. (1467.) szám
1927 június 11, szombat. . KöZ<ÍÍAZM . Árvizek és vizszabályozások Irta: Bodor Gábor. II. A kataszterben és a telekkönyvben a háború előtt megkötött és befásitott .kopár területek túlnyomó nagyrésze mint községi és közbirtokossági közlegelők voltak és vannak minősítve. A járási legelőbizottságok az ilyen — már megkötött és befásitott — kopárterületeket újból visszaadták legeltetésre és megengedték, hogy a nagy költségekkel és fáradsággal létesített gáto'á- sokat és ültetéseket — melyek a legeltetést akadályozták — megsemmisíthessék. Ezzel kinyitották az árvizek elzárt kapuit és a már-már eltűnni Ígérkező árvizveszedelmeket még fokozottabb mértékben zúdították a békés polgárok nyakába. A járási legelő-bizottságok által bőkezűen adományozott legelők és a hatóságok által nevetségesen alacsony összegekben megállapított legelődijaknak (egész évi legelődijak a következők voltak: 1 drb 3 éven felüli ökör és lóért 10—15 korona 1 drb 3 éven felüli tehén utan 8—10 korona 1 drb 3 évesnél fiatalabb ló és marha 5—6 korona ■1 drb juh, kecske és fél éves borjú 1 korona 1 drb sertésért 4 korona) aa lett az eredménye, hogy a kisgazdák marhaállománya megsokszorozódott és számos marhát szereztek be olyanok is, akiknek sehol sincsen egy barázda földjük. Ennek természetes folyamánya, hogy a legelő marhák számának szaporodásával mindig nagyobb és nagyobb lett a legelőterületek iránti szükséglet, mely szükségletet — csaknem kizárólag — az erdőkből és a már megkötött és beerdősitett kopár területekből elégítették ki. Ezzel újabb és újabb erdőteriileket és meredek hegyoldalakat dobtak oda a pusztulásnak és biztos elkopárosedásnak; előmozdították az árvizek keletkezését és fokozták s gyakoribbá tették az árvizveszedelmeket. Hogy az árvizek a köztársaság fennállása óta nemcsak nem csökkentek, de évről-évre gyakoribbak és mind nagyobb mérveket öltenek, ma bár köztudomású dolog. Köztudomású dolog az is, hogy az árvizvesze- delmek ellen védekezni kell, mert különben egész országrészek pusztulhatnak el. Az is köztudomású dolog, hogy az árvizvesze- delmek ellen csakis vizszabályozással lehet védekezni. De a vizszabályozások csak akkor vezetnek eredményre, ha a tervek összeállításakor ismeretesek az árvizek főbb fészkei, keletkezésének okai és ezek ismerete alapján lesznek a tervek helyesen. célszerűen és a viszonyokat kielégítően összeállítva és a munkálatok keresztülvezetve. Mint már kifejtettem, az árvizek keletkezésének helye a hegyvidék, főfészkei a közlegelők és erdöirtások, legfőbb oJca pedig a vad, hegyi patakok és folyók szabályozatlansága és az eddigi viz- szabályozási munkálatoknál követett téves irány. Az eddigi vizszabályozásoknál ugyanis a fő- suly a folyók alsó szakaszaira és középfolyására volt fektetve; a forrásvidékek teljesen el voltak hanyagolva és alig történt ott számottevő, rendszeres vizszabályozási munka. Pedig valamint a gyerek nevelését már a bölcsőnél kell kezdeni, mert kamasz korában kezdeni már késő, éppen úgy a vizek szabályozását is azok forrásvidékein és az árvizek keletkezési helyein kell megkezdeni és onnan rendszeresen tovább folytatni. Ellenkező esetben, a folyók középső és alsó szakaszain, — ideig-óráig, — lehet az árvizek ellen védőgátakkal és kotrógépekkel védekezni, de ez mind csak ideiglenes munka, vele az árvízveszélyt csökkenteni lehet, de elhárítani nem. (Folytatjuk.) A pozsonyi cnkornap A cuborfíuomitő egyesületek közgyűlése — A kivitel állandóan csökken — A cukorgyárosok a kiviteli tarifailletékek leszállítását követelik — Pozsony, június 10. A cuiKorgyaroeoiK (Kongresszusát tegnap folytatták. Először a cukorfinoanilók egyesülete tartotta mensdes közgyűlését, a mól yen Manó élik Róbert elnök a következő beiszíédet tartotta: — Ahányszor a cukoripar a vámvédelem eme-. ....Jeteiére töreJsBpSki, nMaaM$an(n.yiiisZror látjuk, hogy e\z ..emelést a csdbs^övák. „áiim^iiig,fiigá4 ifoddholjáfk, Már több Mben váeBzautaBiitofítukr e£t a téve* teMo- gé'sít és má újból a legeiéi yesebben vissza kell uta- öitauoan a külföld véleményét. A belföldi piac nincs keSfökg védve a külföld befolyása elől, amílrnit ez a kormánnyal az 1926—27. évi cukorárakról folytatott tavasai tárgyalásainknál is nyilvánvalóvá lett. Még ősszel is nehéz volt meggyőzni a közélelmezési minisztériumot arról a lehetetlen állapotról, hogy atz árakalt & kiviteli paritáson aihil tartják. ’ Az illetékes körök végre rájutoltak arra a meggyőződésre, hogy a cukoripart a belföldi piacon nem lehet megkárosítani, mert hiszen ennek következménye a répa termel és csökkenése és a fizetésű mérleg rosszabbodása volna. Ha összehasonlítjuk a szomszéd államok megadóztatott cukorárait a miénkkel, úgy azt látjuk, hogy a mi cukoriparunk elsőrendű termékeiért a legkisebb ellenértékét kapja és senki sem vetheti a szeműinkre, hogy tttlimagas árakat kérünk. A csehszlovák cukorfinomitók 307 koronát; érnek Cl, az osztrákok 364, a németek 368. a ma- gyVsrok 445, a franciák 351, m olaszok 500 és a jugoszlávok 516 koronát. A folyó évben a kiviteli feltételek egyre rosszabbodtak. Az 1912—13-as évben az európai termelés 8.2 millió tonnát tett ki, azaz a 18.2 millió tonna világtermelésnek 45%-át, az 1925—26. évben már csak 75 millió tonnát, tehát a 25.1 millió tonna világ- termelésnek csak 30.2%-át. Az európai fogyasztás az 1912—-13. évben 7.6 millió tonna volt, tehát a vflágiíogyasztás 42.9% -a, viszont az 1925—26. évben 8j5 millió tanná, illetve a viiágfogyasrtáí 35.4 százaléka. Ezekből a számokból látjuk világosan, hogy milyen csekély befolyása van a répaítanme- lésmek és a rossz répát érmésnek is. fis mennyire nagy támogatásiban részesül a konkurrens nyens- cukoritpaT az által, hogy >a cukortrafl ellátott országokban a nyetmeukor fogyasztása 100%-kai emelkedőt! A répacukor általánosan rosszabbodó helyzetén ki- vüil a csehszlovák cukor még az európai elhelyezi gi lehetőségeknek 'évről-évre való csökkenése miaibt is szenved. Minden európai állam arra törekszik, hogy magas vámokkal erősítse saját cukoriparát, hogy belföldi szükségleteit fedezze és esetleg exportáljon is. Románia. Bulgária, Jugoszlávia, és Olaszország öumlagukaJt látják «1, sőt versenyképeselk is. Törökorezág uj cukorgyárakat létesít, Ausztria évTŐl-óiTei kibővíti répatfermelését, Németország a közel jövőben vámemelésekkel a cukor- kivitelt egy millió tonnára alkarja gmehn. Mindez a csehszlovák exportlehetőségek ró- vására megy s ezen körülmények dacára kéréseink és követe- léeeink eredpajéuyteleueik a kiviteli tarifa, a hivatalos illetékek leszállii'táeára vonatkozólag ás úgy látszik, hogy a szénadó leszállítása még so;káig nem füg megvalósulná'. A váimhivatalok megváltoztatták eddigi jóaklaraltu eljáirásuíkaít, a régi zsákok vámmentes behozatalát már nem engedélyezük. Ez- , zol. természete són a finomítókat sok százeaerfcoro- . pgs uaabb. aiiegfieirheliélesel suijiiják. V’).; —. Az utolsó évben az a veszély fenyeget bennünket, hogy még a svájci piacot is elveszítjük. A tarifa drágulása folytén kiviiteliünk Svájc felé már csökkent, viszont koakurrensetínk exportja emelkedett. Ma, amikor Németországgal kereskedelmi tárgyalások folynak, követelnünk kell, hogy a tarthatatlan helyzetet és a német cukornak nyújtott protekciót szüntessék meg. A mai világpiaci ár reánk nézve karaisztiwfáHs. A csehszlovák cukoripar üdvösnek tafláima egy nemzetközi megegyezést a vámok redukálása kérdésében, Ez álltai a világtermelés növekedne, A belíöldii tárgyalások a múlt évben több akadállyal találták magukat szemben s a nyerscukorgyárak egyik csoportja a földművelésügyi mimiszftériumhoz intézett emlékiratában bejelentette, hogy a tárgyalások megszakítása esetién a belföld cukorral való ellátását a nyerscukorgyárakra bizzálk. Nincsen kizárva, hogy a kormány egy kontingentáló törvényt hoz be, éppen úgy, amint ez 1902-bem történt, önállóságunk szempontjából ezt sajnálattal veuoők, de te- klinteittel a közös érdekekre, vissza nem utasíthatjuk. R'eméilijüflc, hogy jóakarattal sikerülni fog létrehozni a megegyezést é6 a cukoripar jobb időiket is fog élni. A közgyűlés az elnök beszédéit totszésnyilvá- hitással fogadta, majd jóváhagyta az évi jelentéseket és zárszámadás okait. A kart ©ük erdős Bllbogen Frigyes dr., a cseh ffinomitóegyenü- let alelnöke, a kartellfcárdéeben támadt nézeteltérések miatt a cukoriparban viselt összes fuukdói- ról, tehát az afelnököégről is, lemondott. A választmányi ülésen Ellbogen dr.-nak tell|jes bizalmat szavaztak, újból alelnckké választották s erről eür- gönyileg értesítették, mire ő ugyancsak sürgönyben válaszolva, a tisztséget elfogadta. A cukorgyárak szövetkezet^ A csehszlovák cukorgyárak szövetkezeted ugyancsak tegnap tartották közgyűlésüket Cron Hermann miémök elnöklete mellet! Heidter dr. titkár évi jelentésében megállapította, hogy a répaviszonyok konszolidálásában lényeges haladás észlelhető. Os eh országban a répaliarcot végi rftCsen likvidálták, eszel szómban Saslovcnszkón nehéz helyzet állott elő és nagy komplikációktól lehet tartani, miivel a répatermelők központi szövetségiével folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre és szerződé- senkiivüli állapot következett be. Az Utolsó órában azonban mlégtís csak sikerült a fÖLdmiveléeügyi miniszternek közvetít eniíe a megegyezést. A szövetkezet mérlegéi ezután tudomásul vették és a vezetőséginek megadták a felmentést. A belföldii érdekelt kiörök képviselőin kilvül a kongresszuson képviseltette ipagáit, az ok'sz cukortiMUAin » kÁsúic/Ak.-iiii<iiAk 3 •ipar Arroti Emil, a német cukoripar Spcmgler tanár utján, azonkívül jelen voltak Smoienszki lengyel egyetemi tanár, Alexisch, a pozeony—bécsi konzul, Berics jugoszláv konzul és Palmién olasz konzul is. A magyar nemzeti párt gazdasági előadása Szádé lön. Szabó István gazdasági akadiémiai tanár, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági osztályának igazgatója, eleget téve Szadelő község gazda közönsége többszöri kívánságának e napokban Szadidon nagysikerű előadást tartott. Az előadáson a 'község gazdái teljes számban megjelentek. Az előadást Seholz Imre szépéit titkár nyitotta meg, röviden ismertette a auezőgazdasági szakosztály programját és a páni. által rendezett előadások rendszere éltesének célját. Szabó István tanár kiimeri- tően ismertette a Szadelő község határában elterülő földek vetési előkészítő munkálatait, a műtrágyával való tallajmüveíiést, ki terjeszkedett az állati betegségekre, amelyek a környéken az állatállományt pusztítják. A közönség nagy hálával fogadta Szabó tanár nagy gyakorlati értékű előadását. Ismét folynak a kereskedelmi tárgyalások Ausztriával. Az Ausztriával megkezdett s több ízben. íéttibeszatoitOiit kereskedelmi tárgyalásokat jumius 14-ién folytatják. A csehszlovák delegáció ! Friedmann dr. miniszteri tanácsos vezetésével ju- I niűis 13-án indul Bjécsbe. Munkáséibacsátás«k a diósgyőri vasgyárban. i 'Miskoloi tudósítónk jeleníti: Szerdán reggel nagy ! 'feltűnést keltett az állami vasgyár .telepón, hogy i Töimiciskiözy fŐnvérinök maga elé rendelte a munkás- iság képviselőit, akikkel közölte, hogy az uj vas- öulőüzem B-listára került, megrendeléseket már nem fogad el és csak a régi szállításokat bonyolítja le. A munkások tehát keressenek másutt ei- helyszked’ást, mert junJius 15-.én a hónap végére fel fogják mondani állásukat. Ez a felmondás több, mint száz munkást érint. Arról értesülünk, hogy a diósgyőri vasgyár telepén állami bizottság tartózkodik, amely további üzembeszünitelesekről és üzemiredukclókról készül intézkedni. Hír szerint a szeggyári üzemben és a váltcmíilielyben terveznek nagyobb ielbo,csátáieokat, de Icésobh sor kerülj minden olyan cikk előállításának beszüntetésére, amelyet az állami gépgyár is készít. A csehszlovák—maigyair keveskedelmi szerződés életbeféptetése. Boidapestrőil jelentik: Az Újság foglalkozik a csehszlovák—magyar ikeresikedelmi szerződés édeith'eliépít|etóséai|ek kérdésével s rámutat aura, hogy a törvényjavaslat 'beteirjeszjt'ése dacára megvan, az eshetősége annak, hogy a budapesti nemzetgyűlés a szerződést nem ratifikálja. A ratifikálás állítólag egyes befolyásos magyar gazdasági körök kívánságára csak ősszel fog megtör- íténini. A különböző kereskedelmi és ipari érdekeltségek a hir hallatára küldöttséget menesztetitek Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszterhez^ hogy rámutassanak azokra a nagy érdekekre, amelyek a csehszlovák—magyar - ezerződ'iis mielőbbi élefbeliápt'eitésiéli'ez füződ'nek. A ' miniázter. a kül- dfc'it'fcségnek adott, válaszában kijelentette, hogy tisztáiban van azzal a károsodással, amely a kereskedelmet 'és a feldolgozó ipart a bizonytalanság állal érd. A kormánynak az a terve, hogy június 15-ifce kökül a bizottság elé terjeszti a javaslatot, melyet azonnal napirendre tűznek. Remélhető, hogy a nemzetgyűlés nyári szünete addig nem keződdik meg, amiig a szerződést le nem tárgyalja. A kereskedelmi érdekeltség a miniszter kijelentései után bízik abban, hogy a csehszlovák—magyaT szerződés a közel jövőben életbe fog lépni. — A budapesti hírek következtében a prágai kormány a tegnapi nap folyamán ugyancsak nem terjesztette be a parlamentnek a szerződést s ezt értesülésünk szerint attól teszi függővé, mikor fogja a pesti parlament a szerződést tárgyalni. A jugoszláv vasművek csartia.k07.nak a közép- európai vaskartellhez. Bécsiből jelentik: E hét folyamán tárgyalások folytak a középeurópai vasművek kiarbeilljének képviselői és a jugoszláv vasművek kiküldöttei között. Az árnivó a jugoszláv vaspiacon az erős nemzetközi konkurrencia következtében eddig kedvezőtlen volt. Jugoszláviát a kartellbe azért nem lehetett eddig fölvenni, mert a kartell csak olyan államok kar telijeit veszi fel, amelyek nagyabb exportot .tudnak kimutatni. Ezzel szemben Jugoszlávia még vaeimportra szorul. Most, hogy a kartell már teljesen kiépült, fölvette a tárgyalásokat Jugoszláviával és a fölvétel elé komolyabb aíkadályok nem gördülhetnek. Az adóstatisztika uj rendezése. Az állami statisztikai hivatal az adóatatilsztika uj rendszerére voniatkozólag megtette az előkészületeket. Az uj rendszer alapján a Statisztikai hivatal az előirt és fizetett adók állapotáról beérkezett kimutatásokat átadhatja a piéuzügyminiteztériumnak. A statisztika uij rendszerét az adóreform életbeléptetésével egyidejűleg hajtják végre. Q ^CGCOOOOGOOGOOOOOC.OOOOCOOOOOOOOO' ? Most jelent meg! Most jelent meg! \ Colette három uj regénye: § > Mitson ...................... 22.80 K o 2 Az örvény szélén . 32.50 K g Az örvényben . . 32.50 K v ? Régebben megjelent: S ? A gyerekek .... 21.50 K « 5 Bűnös ártatlanság 29.50 K o 5000000000000000000Í50ÍJOOOC5000000 M. U. Dr. Pottr aőorvos Praha D, Jnngmacnová 4. Telefon: 30902. — Rendel d. u. 4- — Tclcon: 30902. I Kincsek között koldus üti vakon m'3g)r el Gárdonyi írásai mellett. Most jelent meg Gárdonyi Géza hátrahagyott munkája: KRISZTUS BANKÓJA . . . 32.50 K + Stagnáló és lanyhult a prájgaii értéktőzsde. Tekintettel arra, hogy holnaptól kezdve a nyári szezon alatt nem kéz szombaton rendes forgalom, n mai tőzsdén hétvégi hangulat ura'Ikodolt, amely azonban teljesen stagnáló volt. Kezdetben a kont- reimin némely kategóriában áreni’elked.élsieket idézett elő, később azonban ezek a nyereségei,, is lemorzsolódtak és az irányzat ellanvirult. Igen szilárdak voltak a Sellier-részvémy-dk, amelyek iránt az utóbbi időben fokozottabb érdeklődés nyilvánult meg. — Az ipari pihaicon az Ésaalcceeh Szén 40, Setlíier 27, Br csőbe 15, Első Fiileeni és Prágai iGőzlbajózáisi 10, Riézmüvek, Fjinghoffer ée Medica 3, Egyesült Gyapjú és Biűiiumi Gép 2 koronával javultak, Egyiéb áruQi átlag 2—12 koronáig estek. Nagyobb veszteséget szenvedtek Berg és Hűtlfeai i40, Nórábahn 35, Cseh Cukor, Köniigshofer, Nyu- gatcseh Samott-e, Ceeh—Morva és Rothkoet'eletzi •20 koronával. — A bankpiacon a Cseh Eszíkomipit iós Osztrák Hitel 2, Országos Bánk, Cseh Unión. Közlekedési és Bécsi Union 1—1 koronával olcsóbbodtak, egyéb Hírek változatlanok. — A beruházási és exótapiac tartott.-h A prágai devizapiacon nem volt egységes az irányzat. Brüsszel 0.50, Zürich 0.125, Milánó 0.375 és Budapest 0.50 ponttal esett. Madrid 4 egységgel szilárdult. + A prágai cukorpiac ma gyengült. Nyerscu- korjegyzés Ausslg loko és. kikötő 180. + Prágai terntönytőzsde. A mai tőzsdén jelentős üzlet nem fejlődőit ki. Gseh őrleményeket úgyszólván nem iis kinálták. Buna változatian. maradt, de alig volt kereelete. Cseh rcasot kisebb mennyiségekben válíozatlan ára&t mellett, Wes- tisrn-irozsot 1 K-vial olcsóbban vettek. Árpában nem volt kö'tiéis. Zabot a nagy kínálat miatt. 1 K-vail olcsóbban adlak. Tengeri, vataanini a többi áru változatlan maradt. + Nem egységes a. budapesti értéktőzsde. Barátságos nyitás utáin a nap fotlyniiEán a legtöbb érjék lemorzEblódoltf. Később' a külföldi.' szilára hi- rekre újabb javulás állott be és az üzlet megőlén- ikűl! Zárlatkor barátságos irányzat fejlődött ki. Egyes, a csehszlovák táviraí'i iroda jelentésében nemi foglalt értékek közül a Mokfár 85, Pestszentlőrinci 47, Rész\"ánysör 125 peeges árfolyamot ..árt el, . ■. . _ -.jm i '-2.. + Csendes a budapesti te*méaytömé«. Budapesti sze'rkeEztőségűnk jelenti telefonon: A mai •termJónytőzsde tiztelmeuete csendes volt, az áraik a tegnap délutánihoz képest tartottak. A következő árakat jegyezték: Tiszíaviééfci búza 34.55—34.75, dunántúli 33.85—34.10, rozs .30.75—31, másodosztályú zab 28.20—28.40- taka mráEiyárpa ^—26.50, tengeri 22.80—23 pengő. . . + Javult, de iizlcftölem a bécsi tőzsde. Az ar- biitírázBérfékekben ma javulás.állott be, de az üzlet iszűk keretek 'közt mozgott. 'A hangulat mindvégig kedvbelen volt. 4- Szilárd a berlini értéktőzsde. A tőzsde hangulata ma javult és az egyes tételek szilárdultak. Az árnyereségek átlag 7—8%-ot tettek ki. A pénzpiacon folyékony volít az üzlet. + Szilárd a berlini terménytőzsde. A következő árakat jegyezték: Búza 305—308, rozs 380— 382, árpa 241—275, zevb 254, tengeri ab Hamburg 194—196, ViMóri'a-bpreó 42—55, takarmány-borsó 22—23, pelusíka 20—22, bükköny 22—24.50 lenpo- gácaa 20.50—20.80. A prágai értéktőzsde árfolyamai: •-••• vi;io ví/9 1923. évi kincstári utalvány — 1924. évi kincstári utalvány ——— Nyereménykölcsön ............... 98.3S 9S.S6 6V os beruházási kölcsön . 99.95 99.95 6°/o-OB lisztkölcsön............... 99.40 99.40 6°/f .-os ÁllamköcsÖn............... 99.15 99.15 Mo rva orsz. -köles. 1911. 47s% 86.— Morva orsz.-köles 1917. 5 0,o • — 90.— Prága város 1913. köles. 5°o —.— 92.— Prága város 1919. köles. 4 % 78.50 —.— Brünn város 1921. köles. 6% — — Pozsony város 1910. köles. 4 ®/0 70.25 —.— Prága városi takrpt 4 0/0 . . —— .— Csl. vörös kereszt sorsjegy . 85.— 86.50 Magy. 5 frtos vörös kereszt. — Magy. jelzálog sorsjegy . . — Budapesti Bazilika sorsjegy —.— — .— Agrárbank............................... — Cseh Union Bank .................. 878.50 876.50 Le számítoló...................... . • 388.50 89(.50 Cs eh Iparbank................... . 889. - 889__ Pr ágai Hitelbank................... 69.’.- 592.— Sz lovák Bank........................... 168.— 169.— Zi vnostenska .......................... 482.— 485.— An gol.-Cslov. Bank................ — Osztrák hitel ........ 866.— S57.— Bécsi Union Bank................ —.— 81.60 Wiener Bankv........................... 65.60 55.60 Jugoslovonska-bank .... 68.25 63.60 Nordbahn ................................... 6160.- 6180.— Cs eh cukor ......... 1096. i j34.— Horvét cukor........................... 298.60 298.50 Ko lini műtrágya ................... 482.50 491.50 Ko lini kávé............................... — Kolini petróleum. ..... — Kolini szesz...................................2187.50 2132 50 Te jipar r.-t.................................. 1456.- 1462.50 El ső pilseni sörgyár .... 2870.- 2890.— Breitíeld-Danék................... 618.- 621.— La urin és Klement............... — Ki nghoffer............................... 898.- 900.50 Cseh északi szén ...... 2940.— Cseh nyugati szén................ 418.- 417.— Alnine.......................................... 206. 208.— Poldi............................................. 690.- .'96.— Pr ágai vasipar............................1322— in.82.— Skoda.......................................... 894. 894.— Pozsonyi kábel...........................|9)0.~ 1920.— In wald................................. 869.- 864.—
