Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-18 / 114. (1448.) szám

7 1027 májas 18, szerda. Hallatlan botrányok a munkácsi ipartársulat közgyűlésén Kommunista agitátorok föibujtására bizalmatlanságot szavaztak a vezetőségnek — InzultáSták az ügyeletes rendőrfisztvlselőt ~ Három botrányokozó kommunistavezért letartóztattak — Az iparosság kilenc-tizedrésze távoltartotta magát a szavazástól Munkács, május 17. (Saját tudásitónMól'.) .A mimMasi ipartáreüLait fedbetóben már hónapok óta ádáz harc folyik. A kisiparosok ée kiskereskedők egy része, amely elé­gedetlen a mai vezetőséggel, tiltakozó gyűlésekkel és konmányzósági deputációkka.1 igyekezett az ipar- iáreulatiban a 'békés munkát lehetetlenné tenni s az általuk gyűlölt vezetőséget eltávolitam. A harcot a kíuliezáik (mögül tulajd ónképpen a kommunista párt imugurálta és vezette s igen ügyesea eszközül használta fel a nem kommunista kisiparosokat is. A kommunista demagógiával és harci modorral megindított harcot Tarján Vilmos révén, aki az ápártársulat titkári székére pályázott, egy.es kor- mánylapok ás alátámasztották s a kereskedelem­ügyi referátum vezetője, Prouza dr., még jobban elánérgesitette a helyzetet. Ilyen előzmények után irta ki a vezetőség a rendkívüli közgyűlést, amelyet körülbelül 900 tag jelenlétében nyitott meg vasárnap délelőtt Klein István ipar-társulati főnök. A megnyitó ulán az el­lenzék rögtön pokoli zajt csap, a terem tele van berendelt zajongókkaí, akik valószínűleg komnrn- mfeta parancsszóra jöttek zavart csinálni. Ezen ide­gen elemek handaöamdázásánafc tulajdonítható, hogy a közgyiilés verekedések, kivezetések, letartóz­tatások szomorú színhelyévé lett. Pétrasovics kisiparos napirend előtt szót kért. Az elnök elutasító szavait őrülefes ordít ozás fo­gadja. ! Petrnsovicsot rendőrök vezetik ki. A kommunisták élén pártalkalm azottak vezetik az obstruáló rohamot, Horovitz Miklós, Weisz és MaAtyasovezky kommunista vezérek éktelen és ar- fikulátlan orditozást csapnak. Prouza referens sza­vai sem tudnak rendet teremteni, a korcsmái han­gú sértések özöne röpköd a levegőben. A vissza­tért PeirueovLcs végre szót kap -és előterjeszti bizalmatlansági indítványát. Az elnök az indítványt a napirendre tűzi a tárgysorozat végére. A tömeg újból orditozásba fog, a vezetők az emelvény felé rohannak, dulakodás és véneké- j dós támad, a rendőrség egymásután tartóztatja, j le Weisz, Horovitz és Mattyasovszky konmtu- j nisrákat. Horovitz és Mattrasovszky ordítanak, j rugdalnak, kapálóznak. Mattyasovszky inzul- ! tálja az ügyeletes rendőrkapitányt. Óriási lárma tör ki, a komolyabb iparosság meg- ; döbbenve nézi a kommunisták viselkedését. A három vezért azonnal átkisérik a rendőr­ségre s letartóztatásba helyezik. Mindhármuk ellen hatóság elleni tettleges erőszak miatt megindult az eljárás. A napirendet állandó ordít ozás közben tár­gyalják, az előadó szavaiból egy szót sem lehet hab 3'ani, minden pillanatban másutt és másutt robban­nak ki parázs botrányban a túlfűtött kedélyek. j Tarián Vilmos, az uj titkárjelölt a saját padja- j ból enged meg magának imparlamentáris köz­beszólásokat, mikor hirtelen nekiugrik egy munkácsi iparos s Tarján* csak az újságírók J mentik meg az inzuhálástól. Tarján körül hatalmas gyűrű támad. Reprodukál- > hatatlan szavakkal Életük. Tarján halálsápadían , hátrál. A 'tárgysorozatot ilyen jelenetek közit tárgyalják 'végig. Bacsó. kommunista pártalfea-lmazott tárt még I prap-agandabeszedet- Végre 'is két .és félórái soro-j Az ipartársulat közel 3000 tagja körül alig egy tizedrész, 280 ember szavazott le e igv az el­lenzék 14 szótöbbséggel győzött. Valószínű, hogy a hatóság nem fogadja el a ve- Betöség lemondását. A munkácsi iparosság és a kereskedők komoly reprezentánsa i kivétel nélkül elítélik Prouza dr. referens szabotáló viselkedését Az iparosság egyöntetű véleményét tükrözted vissza R. Vozáry Aladár éles támadása Prouza referens ellen, midőn az ülésteremben szemébe vágta ProuEÍnak, hogy az elvadnlí állapotok előidézésében, a belső harc kitöréséhen neki volt legnagyobb része, aki lehetetlen intencióival és veszedelmesen két­oldalú állásioglaMsával idáig engedte fajulni a harcot. Borzalmas bányalégrobbanás Karwinban tizenegy halottal Eddig hét halottat húztak ki a beomlott tárnából — Négy áldozatot még nem tudtak megközelíteni — Pánik a bányászcsaládok között Kenőin, május 17. A Mahriseh-Ostrau—kar- wini szén medencében tegnap délután óriási iz­galmat keltett a karwird Barbara-támában tör­tént szerencsétlenség, amelynek hét emberélet esett áldozatul. A bánya- és kohőrészvénytársaság tulajdonát képező Barbara-tárnában délután 2 órakor meg­történt a rendes munkásfölváltás, a munkások leszálltak a tárna mélyébe és sejtelmük sem volt arról, hogy mily szörnyű szerencsétlenség fenye­geti őket. Félháromkor a fáma harmadik részében iszonyú robbanás rázkódfatta meg a le­vegői. A robbanás színhelyén fizénkét bányász dolgozott, akiket a szerterepiilö faépítmény darabjai és a Ieomló föld maguk alá temettek. A robbanás következtében az egész tárnarész összeomlott s a sértetlen munkahelyekről odasza­ladó bányászoknak borzalmas látványt nyújtott. A súlyos szerencsétlenségről nyomban érte­sítették a tárnafelügyelőt, akinek utasítására né­hány percen belül megindultak a mentési munká­latok. Az emberfeletti erővel dolgozó mentők a | bedőlt tárnarészt igyekeztek szabaddá, tenni és j szerencsétlenüljárt társaikat kimenteni, azonban j minden igyekezet üli hiábavaló volt. Végül is hosz- j j szu munkával a leomlott föld egy kisebb részé- ; | nek eltakarítása után rábukkantak az első áldozatra, Bina j József 19 éves bányászra, akiben még némi élet volt, Fölszállitották a. tárnából és orvosi vizsgálat után átvitték a karwiná kórházba. Mivel Bina még életben volt, a mentők abban a. hiedelemben vol­tak, hogy a többi tizenegy bányászt is sikerül még élve kimenteni. Sajnos, reményükben csa­latkoztak. Hét bányászt egymásután holtan húztak ki a föld- és kötő in egek alól; négy ál­dozatot eddig még nem sikerült a tárna­romok alól kihozni. Valószínű, hogy a robbanás lángja és a mérges gázok a szerencsétlenség pillanatában megölték ezeket is Este 9 órakor a hét halott bányászt folszállitot- ták a tárnából, névszerinti Kosmiáer Józsefet, aki özvegyet és öt gyermeket hagyott hátra, Ka- luzsa Józsefet, akit özvegye és két gyermeke, Ondruch Jánost, Cedzik Pétert, Klincsa Adolfot, akit özvegye és három gyermeke sirat, Maly Jó­zsefet és Zsila Józsefet. Az utóbbi is özvegyet és négy gyermeket hagyott hátra- A még élve ki­mentett Bina Józsefnek a iölépüléséhez kevés a remény. A. négy, eddig még ki nem mentett mun­kás kilétét eddig nem sikerült megállapítani. A vizsgálat még nem tudta megállapítani a szerencsétlenség okát Rögtön a robbanás után a szerencsétlenség színhelyére bizottság szállt ki, amelyben az üzem mérnökei, a bányászok bizalmi férfiai % a máh- risch-ostraui bányahivatal elnöke vettek részt. A bizottság azonban nem tudta még megállapítani a robbanás okát. A legnagyobb valószínűség amellett szól, hosy a robbanást egy rosszul elzárt ben- zinlámpáha behatolt metán-gáz felrob­bantsa idézte elő. A Barbaradárna különösen gazdag robbanó gá­zokban, főképpen a veszélyes metánban és az egész medence legveszélyesebb tárnái közé tar­tozik, A vizsgálatot folytatják, Pánik a bányászcsaládokban A tárnában történt robbanás hire villámgyor- sasággal terjedt el Karwinban és környékén. Az első hírek túlzottak voltak és érthetően hozzájá­rultak a nagy pánikhoz, mely a munkáslakosság­ban keletkezett. Az emberek tömegei, főképpen asszo­nyok és gyermekek a tárnához rohantak, melyet azonban a bányahatóságok el­zártak. A tárna előtt összegyűlt tömeget fölvilágosították a szerencsétlenség nagyságáról, de a tömeg en­nek dacára sem oszlott széjjel, hanem még a ké­ső esti órákban is ott tanyászott a tárna körül és izgatottan tárgyalta az eseményeket. Prága, május 17. Bultver híres ifjúság; regényéből, a mozi­vásznaikról is ismeretes a nagyközönség ©lőtt az a borzalmas tragédia, amely keresztény- idoszámiíás eisr évi áradéban a császári Ró­ma legvirag óbb v.dékéu, a Vesuvíö tövében lejátszódott. Ami fényt, pompát és kényel­met a császárság nagyszem kultúrája kiter­melt, az mind felhalmozódott a három vá­rosban, Pompejifoen, Herculaneumban és Sta­hi aeben. Nyugodtan és boldogan éltek itt a gazdagok a rejtélyes tűzhányó tövében, amely már kihűltnek látszott, amikor aztán egy­szerre megmozdult a föld és 64-ben hatal­mas földrengés döntötte romba az épületeket. A bizakodó ember újra munkához fogott, egymásután emelkedtek fel az uj villasorok és amikor a régi földrengés nyomait eltör- lendő mindenfelé serényen folyt az építkezés, egyszerre csak 79 agu$ztus 24-én felszakadt a tüzes po­lcol a Vesuvio gyomraiban, hamueső bo­ntott el mindent, tüzes lapült. röpködött és megindult az izzó ércfplyö, a láva fel­tar lózhatatlan 'utján. A katasztrófa részletei eléggé ismerete­sek? Piiním 3t pagyhiyU tárnái temészetlii­nyomára. Kincskeresők kutatgattak ott, követ is faragtak a vastag hamuból, de még jó idő­be került, mig biztos nyomra akadtak. Fonta- na 1582-ben bukkant véletlenségből a pom- pejii romok nyomára, de nevüket nem tudták s csak 1697-ben állapította meg Bianohiiii, hogy Pompeji nyomára akadtak. 1718-ban újabb leletek merültek fel és azóta a kutatás megszakítás nélkül folyik. Ma már általánosan ismerik a kiásott Pompeji emlékeit és a ré­gészet kellőképpen értékeli azokat a nagyér- tékü műkincseket, amelyek itt napvilágra ke­rültek. Még mélyebbre került a föld felszíne alá Hercolaneum, ez az ősrégi oscus telep, amelyet szintéin a rómaiak fejlesztettek virágzó várossá. Ez a város egészen eltűnt és fölébe 20— 30 méter vastag hamu- és lávaréteg ült, amelyen idők folyamán két városka: Portici és Resina épült. Az a törekvés, hogy kiszabadítsák Iáva- sirjából HeTCulaneiimot is, 40 évvel régibb, mint Pompeji feltárásának kezdetei. Délben? herceg 1708-ban villát építtetett magának Re- sinában s a parasztok, kik a közeli bányák­ból márványt Szállítottak az építkezéshez, egyszerre csak azt jelentették, hogy ásás köz­ben mélyen, a föld alatt házak maradvá­nyaira bukkantak. A herceg megparancsolta, hogy ássanak tovább, igy fedezte fel elsőnek Herculaneumot. Az ásatás nemsokára azután néhány csonka szobor és márvány oszlop fel­fedezésével ismét abbamaradt csak a Bo- urbon-családból való III. Károly folytatta minden különösebb tervszerűség nélkül 1738 -—1765 között. Ekkor tárták föl a köböl épült színházat, amelynek 19 sor ülése, 8—10 ezer nézőt fogadhatott be, a palesztint, a fórumot, azt az 5 templomot, melyeknek egyikét Bacchus tiszteletére emel­ték a régiek. Mindezt a leletet, a Színház kivételével újra betemették, mert az ásatásoknak nem igen volt más célja, mint hogy értékes márványra tegyenek szeri: általuk. 1750—65 között egy nyári lakot ás­tak ki Herculaneum külvárosában, a Villa Pi­sát, melyet a köztársaság utolsó éveiben épít­tetett a macedóniai helytartóságának idejében összeharácsolt mérhetetlen vagyonából Julius Calpu rnius Piso Coesoninus, Julius Caesa r apósa. Cicero ekkor visszaélésekkel vádolta Írott emlékeket és művészeti lu&radvás­ványok ad találtuk, mert Piso művészeti múzeumnak rendezte be Ebben a villában rendkívül jelentőségű meg a történelemből jól imert beszédjében, házát s ott látta vendégül a gadarai Phtlodo- mos filozófust is, aki ebben a villában helyez­te el értékes könyvtárát. A könyvtár teker­cseit gondos vegyi kezeléssel olyan állapot­ba helyezték, hogy meg lehetett fejteni a raj­tuk levő írást. Szövegei között Epikureus is­mereteién töredékeit találták meg, amelyek uj fényt vetettek az ókori bölcs tanításaira. 1869—1875 között, II. Viktor Emánuel ki­rály uralkodása alatt Fiorelli végzett állam­költségen — 13 méter mélyen az uj városok közlekedési utjának Színvonala alatt — újabb ásatásokat és föltárta az úgynevezett Casa ds Argót, nagy kertjével és fali festményekkel, díszített peristylumával. Azóta megszűnt minden ásatás. Annál na­gyobb érdeklődést kelt az egész világon, hogy Mussolini kezdeményezésére az olasz kormány elhatározta az ásatások útból való felvételét. tegnap délelőtt félti zenesre órakor Fede­le közoktatásügyi miniszter és a hatósá­gok jelenlétében a király megtette az el­ső szimbolikus baltaülést a Herculaneu­mot takaró lávarétegen. És ezzel meg­kezdődött az ui ásatási korszak. Resina város körben fekvő villáinak ablakait pazar szőnvegek díszítették és a lakos­ság meg a vendégek nagy tömege nézte végig az ünnepélyes aktust amikor a ki- ráív megtette a szimbolikus ütést s Ma- juri tanár, az ásatás munkálatok veze­tője megadta a jelt a munkálatoknak nyomban való megkezdésére. Rögtön működésbe léptek az amerikai motorok kerekei, amelyek sűrített levegőt szorí­tanak a fúrásokba, inig a törmeléket Németországból szállított vagonokkal hordják el. Már az első délelőttön fel­tárták egy egész palesztinnak körvona­lait. fáz a hely, amelyben az ókori gyer­mekek és ifjak egy mester vezetésével a birkózásban gyakorolták magukat), azonkívül feltárták még egy ház belse­jét is. melyet freskók diszitenek. továbbá megállapították egy útnak irányát is, amelynek mentén a villák épültek. Természetes, hogy a tudományos világ a legnagyobb várakozással tekint a várható eredmények elé. Korai volna jövendölésekbe, bocsátkozni arra nézve, hogy milyen eredmé­nyeket váltatunk uj ásatásaktól, Mind* zatos botrány után Klein elnök elrendeli a bizal­matlansági in fiit,vány feletti szavazást, A komoly iparosság nagyréeze a kvaláttkáTíha- taittam botrányok miatt teljesen ftávoltertoíta ma­gát a szavazástól. Az olasz király elsí kalapácsütésére megkezdették az eltemetett Hercelaneem kiásását Mesés kincsek a föld alatt husz«harifilnc méter mélységben - H rémalak legelékelébb fürdőjének pazar kincsei tárulnak a világ elé | Darnay Kálmán: | 2 Testőrszerelmek 2 8 KISFALUDY SÁNDOR és SZEGEDY § g RÓZA REGÉNYE g g Történelem, korrajz és egy édes-bús g ő szerelem romantikus története ez a g O könyv. Aki olvasta, nem felejti el. b g Kiállítása, főképpen a megelevenítő g ö színes illusztrációk méltók a tarta- £ '4 lomhoz. 296 oldal. § g Kos 36.40. g b ■ b dós ott volt a színhelyen és a. tudós lelkiis- meertességével és pontos megfigyelésével ír­ja le a borzalmas színjátékot. Nem mozdul akkor sem, amikor az ő életét is veszedelem fenyegeti és ott leli halálát kis hajójának fe­délzetén, éppen úgy, mint a.z az örtállő pom­peji katona, akit parancsnoka vártára állított és lándzsáját makacsul a földhöz szorítva szembefogadta a borzalmas halált. A virágzó kulturterületet pedig faitahnas rétegben, 7—20 méternyi vas- mgságban lept.e be a hamu, a,mely a szá­zadok folyamán csaknem kökeménységre merevedett. Eh a hamutabarö temette el ezrek és ezrek életét, de egyúttal az archeológiának kürtha- latlan kincse ^nyájává alakult, mert a, lehető legjobban konzerválta az időjá­rás viszontagságaival és a századok őrlő munkájával szemben az eltemetett embereket, állatokat, épületeket, gyönyörű templomokat, nyilvános fürdőket és színházakat Teltek-muiíafc a Századok és a közép­kor viszontagságai során az embereknek em­lékezetéből kiesett az eltemetett világ. Egész vetetlenül jutettgjk a meg-semmífüli városok így fiatalít és szépit a S Corall-créme Corall-puder Gorall -szappan I l'ölerakat a C. S. R. . • r«;wér«; l Vörös Rák gyogytár, Bratislava.---lAJJI^LUJOJLJJjn. ,U. IJ1SIIHM1II!■ Il»wl

Next

/
Oldalképek
Tartalom