Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-15 / 112. (1446.) szám
192« május 1 o, vasárnap. 7 t— ■ ■' »— Solymősi Eszter, az észlárí'"leányka eltűnésé-' nek é$ a nyuibőrt kereső utazók elől elbújtak a parasztleánykák. R. Eötvös, aki a tiszaeszLari bünpör védelmezésében okkal vágy elméikül (mert a hagyomány szerint az igazságot egy Heumann nevű nyíregyházi ügyvéd nyomozta ki) világhírre tett szert, sókáig volt mutogatás tárgya a piacon, amikor régi ügyvéd módjára,' felöltője zsebébe gyűrt irataival, egykedvűséget mutatva, félméteres léptekkel .végigballagott. A legizgalmasabb tárgyalási napokon sem hagyta el mesemondó kedve (amit . becsületére kell Írni ennek, a Háry Jánosba-ojtatt meséig e-töpek) és a Magyar Koronához címzett gyógyszertár sarkán, ahol a városi intelligencia találkozni szokott, aznapon, amikor a kis Scharftf Mójric. szemébe niondta az apjának,’a hagyszakállu templom- szolgának, hogy a kulpslyukon át látta, .amikor .vSolymosi Eszter nyakát elvágták, R. Eötvös Károly belekapaszkodván a nagyapám kabátjának a. gomblyukába, igy kezdett beszélni: . Veszprémi fiskuskorómban történi. — mii imi■iMi Haiini imii mi imi ......... nTirrnirii■imimnyii Po lgár Károly \ 45 éves színészi jubileuma Beregszásr, május 14 A magyar kultúra egyik munkását, tőrbe- s felien harcosát ünnepelte csütörtökön este egész Rundnsakó magyarsága. Gyönyörű ünnepség ke* rétében hódoltak ‘ egy embernek, aki ma, bizony kissé már megrokkant 'testiéi, összetört, sokszor mégásuföíl lélekkelj' ősz 'fejjel hirdet kultúrát itt a • mágyar végeken: Egy embert ünnepeljek,, aki* nek van merészsége,, akinek, van kitartása, akinek. lesz a jövőben, is reménye . ahhoz, hogy egy kisded csapattal, amelyet magyar f-zintársmatnak neveznék, magyar szót, a legszentebb, a legdrágább' kincset ápolja itt, ezen a területen, abo! mindent■ oi akarnak pusztítani, ami magyar. Hátúik csíliogásu rivaldák lényében, hamis sün- padi vásznak előtt ■•száz és száz ember hódoló iujpepiisek fveaetikus ujjongása között állt egy ősz,..ijyeg..'magyar, színész csütörtökön este Seregr .egy', színháznak.. csúfolt, tenpecskében.. a színpadi dobogókon. ; Polgár 1 saint'ársttláíittak tagjai, különösén azonban Beregszász, Munkács, Ungvár és a vidék magyarsága /'-már- -két héttel ezelőtt megmozdult, hegy. méitó kerO‘1 M;.között tartsa, meg. a jubileumi' ünnepségek >A beregszászi' ♦^inhizat“ zsúfolásig megiöltötte a közönségL Feszült; várakozás-, kőtótt. gördült jógt; a függöny, a színpadon az . egész taísulnt gyűiűjében ott állott .az ünnepelt:' Polgár Károly: Elementáris erővel ' zúgott fel á ta|is,,?áz-’ éljenzés, 'perc-ékig senki' sem Tudóit,' szó-' hóz ‘jiiffií Fölgfír neplő- közönség, élőíű..;szeni et-bŐk folyt a&ár,niegha*: toitság. könnyei. -Egész virágerdővel vették ■ kö* Tülv tisztelőú ' B -hatalma^, gyönyörű babérkoszorút kapott, .. A .frenetikus ünneplés lecsillapu’.tával Klein Jéöö dr,, a beregszászi irodalmi' és müpártöló egyesület' elnöke lépett, elő. s tartalmas beszédben üdvözölte á jubilánst, utána az ünnepség legkedvesebb, legmeghat óbb • része kő* vetkezett. Nymíga. sápadképü .diákgyerek állott, ki. mérésien:-a dobogóra:. Szilágyi Miklós,.-.a ni-- szín. gimnázium nyolcadikos tanulója., fiatalos esetlenségével meghajtotta. magát eV őszinte, egyszerű és drága szavakkal üdvözölte Polgár Károlyt a ruszinság nevében. A ruszin diák bátran, igazan vágta kf: ünhepélni: akarják ők is-'ániiák a': magyarságnak külturhárcosáfc, amely magyarsággal ezer évé együtt. élnek, békesség-, ben, ' szerétéiben, amely magyarság jól , bánt velük- mikor,-ők voltak a kisebbség, s amely ma* gyarságnak, .ők a .ruszinok ,Mértére! ,— vissza akarják fizetni ezt . a szeretetek most, a megpróbáltatások napjaiban. Menydörgő taps, szűnni nem akaró ovááió' kísérte Szilágyi Miklós ruszin diák bátor szóte*. tát, kedves ünneplését; Ezután Somogyi Károly igazgatóhelyettes a színtársulat nevében üdvözölte jubiláns direktorukat. 'Megkapó, frappáns beszédében felsorolta TÖfidén a 'jubiláns koszorús működésének et- tappjait. r ' - i ' Belgrád, Fiume, Pozsony, Budapest és mnsi Rukrinszkó ennek a babérokkal dús pályának; állomásai, az egész régi. Magyarország, ahol Polgár mindenütt a magyar szót hirdette, a magyar kultúra hivatott apostola volt. Az ünneplő beszédekre Polgár keresetlen, meghatott szavakkal válaszolt, az állandó ünneplés nem akart szűnni, csak akkor, amidőn felment a függöny, hogy kezdetét vegye á díszelőadás. A programra tűzött koszorús népszínmű,- a „Náni“ bájos, naiv meséje ■ gyönyörű sikert aratott. Polgár alakítása egyenesen mesteri volt, de a szereplők mindegyike, hogy úgy mondjuk, ünnepi alakítást produkált. A jubilánst állandóan nyílt színi tapssal ünnepelték. Az előadást a jubiláns tiszteletére rendezett hatalmas bankett követte, amelyen nemcsak Beregszász vezető társadalmi egyéniségei, hanem a környék intelligenciája is megjelent. A banketten több felköszöntő hangzott el, azonkívül számtalan üdvözlő távirat érkezett Budapestről, Becsből, Szlovenszkó és Ruszinszkó minden részéből. A Ruszinszkői Magyar Szinpárto-ó Egyesület tudomást sem vett a jubilánsról. A jubiláxis ünnepség méltó embert, igaz művészt tüntetett ki Polgár Károly személyében, aki a magyar szónak, a magyar kultúrának •élkülözhetetlen, nagy harcos* volt és lesz a lövőbeö i& étdntkó László. ' nA mai kormány: SvehEa ás Hodssa diktatúrája** Hlinka szenzációs nyilatkozata egy laibachl szlovén lapnak — Ha Hasatyk Jelöltségét rákényszerítik a kormánytöbbségre, akkor a szlovák néppárt kilép a kormányból Prága, május 14. A Iaibáchj Slovenec prágai ■ tudósítója beszélgetést folytatott Hlinka Andrással, aki elsősorban kijelentette, hogy - V a jeleni égi kormány csak ad hoc kormány, mely a kommunista veszély ellen jött létre. A kormánynak tartós fen- jnaradásáró! nem lehet jóslásba bocsátkozni. A- mi kópviselőiok — jelentette ki Hlinka — az adóreform, vitája alkalmával a legradikálisabb álláspontot foglalták el, de aa igazi válság akkor fog elkövetkezni, h» a koalíció esetleg azt követeli, hogy az összes kormánypártok Masarykot jelöljék az elnökségre. A mi pártunk ebben az esetben kénytelen volna kilépni ' - a kormányból. Masarvk. semmi szín alatt nőm lehet jelöltünk. K re már jelölésével esetleg, egy-eiér fenénk. A mai kormányra páriánk ngy tekint, mint Svehla és Hodza diktatúrájára. Azt ígérték nekünk, hogy Szlovéniákénak visszaadják összes jogait, de eddig semmi sem történt. Megígérték, hogy újból fölveszik a kapcsolatot a Vatikánnal, de a kérdés holtpontra jutott. A szlovák püspökök szükséget szenvednek és nincsenek pénzügyi eszközeik a papi szemináriumok fentarfásához. A katolikus Szlovenszkó sohasem engedheti meg a vallás fakultatív oktatását az iskolákban. Végül még a közigazgatási reformról ezeket mondotta; — A közigazgatást reformmal nem ragyánk megelégedve. Mi most is ragaszkodunk a pittsburghi szerződéshez. Szlovén szkót a szlovákoknak kell adni. Követeljük a szlovák autonófn törvényhozó testületet. Ez a mi programunk. Ha Szlovensz- kón nem volna 15—20% Iuteránus, egyetlen más párt sem kapna még egy mandátumot sem. „A magyar kormány kisebbségi politikája az egész világnak például szolgálhat" Bleysr Jakab felszólalása a kuHusxtárca költségvetési vitájá* bán —• KlebeBsberg kultyszminMer nyilatkozott a numerus clausus kérdéséről Btimpesf, május H. (Budapesti -szer- késztŐségimk te-lefonjelentésé.) A Icópviselő- hóy tegnap délutáni ülésén továbbfolytatták a kultusztárca költségvetési vitáját. A vita során fölszólalt Bleyer Jakab volt kisebbségi mitlisztér is, ákí" ' ?-'<&• mai magyar kormány kisebbségi iskola- ’ politikáját a léprn.*gnyvgtaió b bn.ak mo«- ; dotta, amely az egész világnak' például szolgálhatna a kisebbségekkel Szemben í b tft&űtyűtiá'Ö Hga^ságos é* lo fétis eljárásra. ■ Á' kc^áűy-^isebbségi ' ren:dé:iet"éioeii csak aítf Efbá'Matja, hogy' á nemzetisül falvakbari a szülik értekezlete határoz &z fsk°^tipus fölött, hólótt ed a jogot a kormánynak kellett volna meghagyni, amely a népszámlálás alapján döiitött volna a kérdés bén. Meg IŰébéisberg Kimé gróf kultuszminiszter szólalt fel s válaszólt a vita során elhangzott .: beszéd-ékre. Foglalkozóit Fábián Béla felszólalásával kai>csoíafban a numerus olausuf kérdé'sévol s kijelentette, hogy ő elvben solmsem volt barátja a tanszabadság korlátozásának. Atrakor ni'inisiáeréég'e elején a numerus daususról ízóló tcVn’ényjavasíatot tárgyalták) akkor is kifejezte ezt a nézetét s a törvény megszavazásánál el is távozott az ülés-teremből. Sok olyan képviselő neve ts oii volt azonban annak idején, azon az ivén, melyen a törvény bevezetését kérték, akik ma a legnagyobb ellenzői. így többek köpött ott szerepelt Rssay Károly neve is. ÉMlég mb?t. >em barátja a törvénynek azonban az 'adott körülmények között ez idő szerint nincs abban a helyzetben, hogy a torvény megváltoztatására indítványt tehessen. ' A középosztály helyzetének keTl olyan mértékben megváltoznia, hogy a törvény megváltoztatásától ne lássa gyermekei jövőjét veszélyeztetve. Ez azonban Ov idő Szerint még nincseu meg. A, miniszter beszéde után a kultusztárca költségvetését a Ház általánosságban elfogadta. ! kendőt még görcsösen odaszoritotta arcához. Mikor a ueebkendőt kezéből kivették, csodáikoaiMail vették észre, hogy azon egy férfiké* kiégetett nyoma látszik. Természetes, hogy pillanatok alatt híre futott a csodás eseménynek a faluban, hamarosan többsaóz főnyi tömeg verődött össze. A* asssony rendre elmondotta mindenkinek a. történteket. A esendőrség jelenlétében a rendház főnöke is kihallgatta az asszonyt és sógornőjét. Mindketten határozottan állították, hogy közelükben nem volt égő gyertya, amitől a zsebkendő esetleg megpörkölödhetett volna. A sógorasszony meg esküvel állította, hogy érezte az égés szagát is, amikor a templom főoltárának rácsa előtt Gutges- serné a zsebkendővel arcát letakarta. A kolostor házrfŐnöke el akarta kérni Gut- gessernétŐÍ a zsebkendőt megőrzés végett, de az asszony oem adta oda. Hasonló csodatárgyat őriznek a pozsonyi dómtemplom sekrestyéjében is. Ott egy vasalódeszkán é« az azt takaró vászonlepe- dón látható egy férfikéz beégetett nyoma. A* eset néhány évtizeddel ezelőtt történt Pozsonyban. Egy pozsonyi polgár különböző tartozásokkal terhelten hunyt el. Halála után rövid idővel gazdasszonyának többször volt látomása, az elhunyt férfi jelent meg s kérte Őt, hogy egyenlítse ki tartozásait Az asszony elmondta az esetet lelkiatyjának, aki azt ajánlotta neki, hogy kérjen a szellemtől bizonyos ismertető jelet. Amikor a kővetkező alkalommal a szellem újból mag- jelent) az asszony éppen vasalt. A szellem hangjára az asszony lelki-atyja tanácsának értelmében jelet kért tőle, amire a vasalódeszkán kiperzselődött a férfikéz. Érdekes tény az, hogy az elhunyt egyik ujjá- nak egyik perce hiányzott és a kiper zseb kéznyomban is ugyanaz az ujjperc hiányzott. A va$a!óde«zka még ma is látható a pozsonyi dómtemplom sekrestyéjében. A máriagyüdi csoda At #ya«fcz«iray csodálatos látomása és as elhalt férj rápörkölődott koxenyoma a zsebkendőn Pécs, május 18. (Saját tudósítónk tele* fon.jelentése.) Baranyamegyóben a mária- gyüdi bucsujáróhe'iyen néhány nap óta megismétlődnek a nagyszakácsi csoda .tömeg- jelenetei, Gutgesser Teréz kunbajai /özvegyasis- szonnypr történt- a csoda. Az asszony férje nem régi ben halt meg. A -férfi éveken Keresztül súlyos. íüdőbajbavi szenvedett. Gnt- gesserné, aki orvostól orvoshoz járt férjével, de sehol sem talált segítséget, az elmúlt év nyarán fogadalmat tett, hogy ha az Úristen visszaadja urának, az egészségét, elzarándokol a máriagyüdi kegyhelyre.-A 'í-é-rfivázonban tovább- sorvadt s néhány héttel ezelőtt meghalt. Temetés utón, az- asszony vallomása szerint, egy éjjel megjelent előtte ura szelleme. .. —: Menj ej nevemben is Máriagyüdre — mondotta a szellem —, mondass lelkiüdvös- ségemért szentmisét, járd körül háromszor a templomot és ajánlj fel az ottani barátoknak egy szép selyem zászlót! Több éjjel megismétlődött ez az eset. Az asszony természetesén nem Őrizte meg a titkot, hanem elmesélte sógornőjének. Ez azután azt tanácsolta neki, hogy tegyen eleget elhunyt férje kérésének s megígérte, hogy ő maga is elkíséri a zarándokúdon. Tegnapelőtt útra is kerekedett a két asszony. A máriagyüdi zarándoktemplom- banOutgeesernó miéét mondatott férje lelkiüdvéért, majd hosszasan imádkozott a templomban. Este 9 óra tájban sógornőjével a szellem parancsa szerint háromszor körüljárta a templomot, majd mindketten bementek a templomba s a tomp!#** hajóját is háromszor körüljárták. A főoltár közelében az özvegy asszony görcsösen megkapta sógornője karját s fel- sikoltott. — Jaj, nini,- itt az uram! A sógor asszony azonban nem látott semmit. Gutgesserné ekkor elsápadt s újból az oltár felé mutatott: Ott, ott van, fehér köntösben lebeg az oltár előtt az uram ... hangját is hallom ... „Nyugodj meg. köszönöm, hegy eljöttél"... Az özvegy arcán verejték gyöngyözöíf- Kivette fehér zsebkendőjét, eltakarta arcát, hogy a verejtéket letörölje & hogy a látomást ne lássa. Ugyanekkor érezte, hogy az arcához csontkéz tapad * a zsebkendő alatt valami égeti arcát A zsebkendő is megpörkölődött. Hangos sikollyal kirohant a, templomból s az ajtó előtt ájultan roskadt össze. A sógorassTony kiáltásaira előjött néhány ájtatos hivő a templomból s a ferencrendi koloslor néhány lakója is. Eszméiéire téritett ók az eleiéit özvegy asszonyt, aki t astsbMagyar Szabadegyetem Brflnnben ■- Brüttm május. 14. Síig a pozsonyi magyar főiskolások a magyar társadalmi körökkel való közvetlen kapcsolat előnyeit élvezhetik és a prágai magyar diákok fővárosi helyzetűknél fogva a kisebbségi magyár közélet elsőrangú tényezőivel érintkeznek. ,a morva nagyváros- magyar egyetemi és főiskolai hallgatóinak az, el hagyatottság legmostohább sorsa jutott; Pedig Brünnben a legrégibb az ifjúság öntudatos törekvése a nemzeti jövő építése, kialakítása felé. A műegyetemi hallgatók Corvinja szervezete még 1920-ban keletkezett s a bensőséges bajtársi Összetartás ápolásával ízá- moe diákunk útját könnyítették meg az idegenig és anyagi nehézségek rögös ösvényein. A prágai diákság jóval később, 192o-ben kezdődő és már országos távlatokat felölelő mozgalomban a brünni magyar ifjúság nagyrésze már, mint összetartó egész talált kapcsolódást s előbb a Szent György Kör brünni cserkészcsoportját, majd a brünni MAKK egyesületet megteremtve szervesen kiveszi részét az egyetemes uj nemzedék mttnkatörekvéseiből. A brünni diákságnak az országos ifjúsági keretekbe való beilleszkedése Után vált csak igazán nyilvánvalóvá annak a régó!:a felhalmozott s most kiutat, szereplést találó energiának a jelentősége, melyet a Öorvinia, mint a keresztény magyar technikusok belső munkára alapozott egyesülése magában visel. Ha csak a mostani iskolaesztendö brünni diák- eeeméayeít figyeljük: szembeszökik a mostoha sórrban is jövőalapozó erejű brünni diákjaink ígéretes volta. A novemberi nagy Rákőczi-ün- nepély nívós és lelkes lefolyásának híre Budapestig eljutott. A tavalyi bolgár—magyar barái- kozáei est széles jelentőségű ifjúsági esemény volt s csak e napokban látogatta meg előadásával a brünni diákokat Gulyás Béla, a magyar- országi diákszervezetek egyik kiváló tisztviselője. Most a Prágában is meghonosodott magyar szabadegyetemi előadások sorozata folytatódik. Az első előadó még husvét előtt Fleischmann Gyula dr. volt, aki a szociális kérdésről értekezett. Május 90-án, pénteken este a brünni Német-házban Floekbarth Ernő dr. legégetőbb magyar témákról: a kisebbségi problémáról tart előadást s nagy érdeklődés előzi meg Szvatkó Pál dr. május 27-í előadását is az uj magyar irodalomról. A kezdetben, tagadhatatlanul erősen maradi német hatás alatt álló brünni magyar ifjúsági mozgalom ezen az estén az élő magyar kultúra iránti szabad és előítéletektől mentes hódolatát fogja kimutatni: azt az egészséges uj szellemet, mely a legnemesebb magyar, hagyományokon támaszkodik s olyan történelmi rangú uj nemzedéket igér, mely Ady Endre gyönyörű szavaival „Ember az embertelenségben, Magy3- az űzött, magyarságban". Junius folyamán Darvas János a tömeglélektan problémáit boncolja a brünni magyar szabadegyetemen, Vécsey Zoltán dr. pedig a politikai földrajz tárgyköréből veszi az ötödik brünni szabadegyetemi, előadás anyagát. A brünni MAKK újabb kulturténykedése nemcsak. a brünni magyar kolónia figyelmét hívja magára, de megbecsülést érdemel az egész kisebbségi ’ magyar társadalom részéről is, mert. legelkagy.í'o’- tabb diákjaink törhetetlen kuRurniagyarságát árulja eh
