Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-11 / 108. (1442.) szám
5 1927 május 11, szerda. Tömegdeliriuui Páriában Nungesser és Coli francia repülők new-yorki utjának sikertelensége niiatt Ma délig semmi hir sem érkezett a repülőkről — A reményt még nem adták föl — A francia főváros tegnapi lelkesedése a legmélyebb depressziónak adott helyet — A rendőrség kénytelen volt közbelépni Paris, május 10, Eckener kapitány híres amerikai Zep- pelin-utja óta nem volt oly lázban Nyugat- európa és Amerika rekordéhes közönsége, mint most, amikor valóságos nemzetek közti versengéssé fajult az Atlanti óceán át repülésének problémája. Az utat Európából Amerikába repülőgépen már többször megtették, de sohasem .egyhuzamban, leszállás nélkül, s éppen ezért az uj, leszállás nélküli kísérleteket mindenfelé feszült érdeklődéssel fogadják. Pillanatnyilag tulajdonképpen két nemzet verseng a pálmáért: Franciaország és Amerika. Mindkét helyen a tetőpontra korbácsolta a szenvedélyeket az a sok balszerencse, amely az eddigi kísérleteket kísérte. A legújabb óceáni repülésnek, a Nungesser és Coli-féle útnak szintén az adia meg európai érdekességét, hogy eddigi sikertelensége valóságos forradalmi hangulatot teremtett Parisban, ahol a lakosság minden büszkeségét, nemzeti önérzetét és reményét e két híres repülő vállalkozására összpontosította. A tegnapról mára virradó éjijei Paris csaknem forradalmi képet öltött, a rendőrség, sőt a katonaság is több Ízben kénytelen volt beavatkozni az eseményekbe, s mindezt Nungess érért és Colién. Az óeeánontuli repülések története Az óceáni repülések újabb fázisát Főnek kapitány rosszul végződött útja nyitja meg. Mint ismeretes, Fonok, a francia hadi- repülők „as des as“-ja, évekig készült a ne'wyork-párisi repülőútra s egy híres orosz konstruktőr egyenesen e célra kiváló, uj- Tendiszerü gépet épített, de a nagy izgalommal várt ut már az első pillanatban szomorú szerencsétlenséggel végződött. Alighogy Főnek fölszállt Newyorkban és megtette az ‘ első kört, a motor hirtelen fölmondta a szolgálatot, a gép lezuhant és poz- dorjává tört. Főnek két kísérője meghalt, ö maga megmenekült, de sírt., amikor látta, hogy az utat föl kell aduia. Franciaország és Amerika már Főnek útját is nagy érdeklődéssel fogadta s a szerencsétlenség híre annakidején Parisban csaknem pánikot okozott. Fonok után tavasszal de Pinodo olasz őrnagy vállalkozott a nagy útra. ő nem a róma-newyorki utat választotta, hanem úgy tervezte, hogy átrepül Délameriká- ba, Rio de Janeiron át Buenos-Airesba megy, onnan végig Délamerika belsején és a Cordillerákon föl Mexikóba és Kaliforniába, majd San Fraruoiscóból Newyorkba s on- nam vissza Olaszországba. Az ut első részét siker koronázta. De Pinedo az olasz nemzet feszült érdeklődése és nap-nap után megújuló örömrivalgása közt érkezett Rióba és Argentínába, ahol mindenütt Mussolini üdvözlő táviratai s a lakosság nagy lelkesedése fogadták. Szerencsésen átjutott Délamerika ismeretlen földjén is s már az Amerikai Egyesült Államokban volt, amikor egy véletlen, egy eldobott gyufa- szál felrobbantotta és megsemmisítette gépét. Olaszországban óriási fölháborodást k?keít ez a szomorú vég s már fáséi sta ellenes merényletről beszéltek, amikor Mussolini egy elhatározása némileg lecsillapította a kedélyeket. De Pinedo uj gépet kapott és éppen e napokban tovább folytatta útját. A Nonges- ser körül támadt, zavaros eseményekben most d? Pinedo gépének is szerepe jutott. Hogy milyen lázban tartja a világ közvéleményét az Atlanti óceán át repülésének problémája, azt két, ugyancsak balszerencsével végződött eset is mutatja. Áprilisban több uruguayi repülő saját elhatározásából és saját költségén útnak indult repülőgépével. hogy Parisból Délamerikába röpüljön, de egy váratlanul kitört vihar következtében kénytelen volt Marokkó legvadabb tájain loszáflni. ahol a fanatikus bensasü- löttek elpusztították a génét, a repülőket elfogták s már úgy volt, hegy megölik őket, amikor végre hatalmai váltságdíj fejében egy francia katonai osztagnak sikerült megmenteni a vak merő utasokat. A másik eset még érdekesebb. San Romano francia tengerészhadnagy szintén vágyakozott arra a dicsőségre, amely az óceánt átrepülő merész sportembernek kijár. A francia haditengerészet ugyan megtiltotta a fiatal embernek, hogy útnak induljon, de ő nem hallgatott feljebbvalóinak parancsára, hanem titokban fölkészült nagyszerű hadigépével és néhány nap előtt a szó legszorosabb értelmében dezertált a francia hadseregből és elindult Brazília felé. A mi i elhatározás nem bizonyult elégnek, mert a szegény San Románéról már öt nap óta nem érkezett jelentés s igy föl tehető, hogy szerencsétlenség érte és hullámokban lelte halálát. Nungesser és Coli útja Mindezeket a magánjellegű vagy réo:bb kísérleteket két nagy hivatalos terv ■egészíti ki. Az egyiket Franciaországban akarják megvalósítani, a másodikat pedig Amerikában. Az első terv vállalkozói Nungesser és Coli francia repülők voltak, a másodiknak pedig Chamberlain és Berthaud amerikaiak, akik az Államokból akartak átjönni Párisba. A két nagy nemzet közvéleménye hetek óta lázas izgalomban van. Mindenki saját repülőinek győzelmét várja, A francia előkészületek évek óta tartanak. Nnn- gesser régi repülő és uj gépét saját tervei szerint építette. Chamberlain Amerikában szintén sokat tud. Az amerikai hivatalos készülődések közben észre sem vették, hogy Byrd kapitány, az északi sark hires repülője, szintén útra készül. Ez utóbbinak azonban kiújult lábsebe most lehetetlenné tette a föl szállást. Három nap előtt úgy látszott, hogy Franciaország megnyeri a tornát. Nungesser és Coli befejezték előkészületeiket és vasárnap hajnalban 5 óra 20 perckor fölszálltak a bourgeti repülőtéren. Miniszterek, képviselők, magasrangu katonák, elegáns hölgyek és egyszerű mechanikusok búcsúztatták a két bátor repülőt, mig a vasárnap reggeli lapok vezetőihelyen foglalkoztak az úttal s a cikkek mind teli voltak reménnyel és lelkesedéssel. Nungesser a franciák egyik legnagyszerűbb hadi repülője. 35 éves és a háborúban 45 német repülőgépet lőtt le. Ifjúságát Amerikában töltötte, ahol kiváló sportemberré fejlődött. Coli most 45 éves. a kereskedelmi tengerészet kötelékébe tartozik, de a háborúban oly hősiességet tanúsított, hogy gyors élő-haladással egész az őrnagyságig vitte. A háború után sok nagyarányú repülőutban vett részt. Paris közvéleménye bizott. a két nagyszerű emberben és a franciák megszokott optimizmusukkal várták a hivatalos francia oceánrepülés kedvező eredményéről szóló híreket. Paris vár, lelkesedik tombol és elkeseredik Franciaországi idő szerint a két bátor embernek körülbelül tegnap délután kellett volna Newyorkba érkeznie. Tegnap délután röviddel hét óra előtt a párisi esti lapok külön kiadásukban már közölték is az örvendetes jelentést. A francia főváros erre szinte megmámorosodott, Az Invalidus dóm előtt üdvlövésekef adtak le. Le Bourgefben több repülőgén felszállt és rakétákat szórt a város fölé, Painlevé hadügyminiszter üdvözlő táviratokat intézett Newyorkba Nungesser- hez és Colihoz, mis: a párisi amerikai nagykövet megjelent a Qűai d'Orsayon és személyesen gratulált Briandnak. A nagv bonlevardokon a tömeg leírhatatlan lelkesedéssel ünnepelte a repülőket. V szép tavaszi estén ezrek és ezrek vonultak fel, minden középület előtt tüntetések folytak, párisi szokás szerint zenekarok járták vérié: az utcákat és diadalmas indulókat játszottak. Az épületeket föllobogózták, a Marseillesét jóformán minden utcasarkon elénekelték. P-árLs úgy ünnepelt, mint július 14-nek, a nagy szabadságünnepnek éjjelen szokott. Ekkor hozták nyilvánosságra az első cáfolatokat. A tömeg nem hitt nekik. Töbh helyen verekedés támadt, azok között, akik a cáfolatoknak adtak igazat s azok között, akik a cáfolatokat csak a naerv amerikai sajtóirodák rosszakaratának tulajdonították. Az ünnepi tüntetések öt perc alatt ellen tűnt ekésekké változtak. Az amerikai követség körüli utcákat a rendőrség: kénytelen volt hirtelenében elzárni. mert a tömeg arrafelé vette útját és be akarta törni az ablakokat. Most már több százezer ember tolongott a fő útvonalakon. A forgalom megszűnt 8 a rendőrség a katonasággal megerősítve. alig tudta a lázongókat szétoszlatni. Lassan-lassan bebizonyosodott, hogy- a repülők tényleg nem érkeztek meg. A sok jelentésből csak egy lehetett igaz: annak az amerikai hadihajónak rádiógramja, amely arról szólt-, hogy a repülőket 8 órakor reggel Uj-Anglia partvidéke fölött látták. Minden egyéb hir, amely Portlandból, Newboury- portból, Halifaxból, Bostonból és Newvorkból érkezett, téves volt. Az álhirek egy részét ma azután arra vezették vissza, hogy Amerikában sokhelyütt összetévesztették Nonges- ser gépét De Pinedo gépével, amely ugyanebben az időben repült Bostonból Newyorkba. Éjjel 5 órakor még egy jelentés jött, amely szerint a repülőket két gőzös S.an- Pierre Galantrv közelében látta, de ezt a hir sem erősítették meg. Az idő Amerika partvidéke körül viharossá vált és csak ma reggel derült ki ismét az ég. A párisi tömeg csalódása drasztikus tüntetésekhez vezetett. Az Opera terén lerombolták azoknak az esti lapoknak elárusító házikóit, amelyek a szerencsés megérkezést jelen tették. Az újságokat ünnepélyesen elégették az Opera előtt. A tömeg addig nem akart szétoszolni, amig nem érkeznek kodvezö hírek. Mindenki várt s még a reggeli órákban is hangos volt a párisi utca. Sok nő elájult, sokan sírtak, de a reményt senki sem adta föl. A ma reggeli lapok megkísérelték. hogy a felizgatott kedélyeket megnyugtassák, de ez csak részben sikerült.. Hosszú cikkek méltatják a repülők ügyességét s bizonyítgatják, hogy nincsen még minden elveszve és az amerikaiak még nem diadnlmaiskodtak. Száz és száz feltevés támad a repülőgépek sorsáról. A lapok nyomást gyakorolnak a hatóságokra, hogy kutató expedíciókat küldjenek ki és külön jelentésekben számoljanak be az eseményekrőL A legújabb jelentések Newyork. május 10. Reggel 7 órakor — boriim idő szerint — még semmi hir sem érkezett Nuugesserről. Az amerikai kormány több hydro- piáxvt küldött ki a francia repülök keresésére. Sandy Hoek mellett óriási reflektorok szüntelenül világítják a tengert, hegy esetleg irányul szolgálhassanak a repülőgépeknek. Reggel ismét 30 repülőgépet küldenek ki. Egyes feltevések szerint Nungesser Ujfoundlaud egy elhagyott öblében kötött ki, ahonnan még nem érkezhetett rádiójelon- tés. A fengerészetiigyi miniszter parancsára torpedórombolók és cirkálók indultak Nungesser keresésére. Az elnök személyes parancsára 18 hajó indult a nyílt tengerre. A kutatás munkájában Chamberlain, Nungesser vetólytársa, is részt vesz. Chamberlain különben kijelentette, hogy szerdán egy érakor reggel startol és megkísérli az átrepülési. Nungesser gépe összesen csak 45 óra hosszat tartózkodhatott a levegőben s mivel ez az idő már letelt, okvetlenül le kellett szállnia. Páris, május 10. A vasárnap utrakelt két francia repülőről ma délig semmi jelentés nem érkezett. A tegnapi lelkesedés, amellyel Parisban az első kedvező, de téves jelentéseket fogadták, ma a legmélyebb levertségnek adott helyet. A közvélemény még remél, de beavatott körök szerint sok remény' már nem lehet. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az óceán leszállás nélkül való átrépülésének merész tervét a két francia repülő nem hajthatta végre. Borzalmas motorcsónakszerencsétlenség a soroksári Dunaág hínárjában két áldozattal Nagy Iván kúriai bíró és Herkuletz Béla mérnök halálukat lelték a hullámokban — A soffőr és egy hivatalnokleány megmenekült Budapest, május 10. (Budapesti szer kesztőségÜTik telefon jelenté se.) A ^ soroksári Dunaág'ban tegnap este súlyos motorcsónak szerencsétlenség történt, amelynek két, halá los áldozatát- hosszas keresés után csak ma reggel tudták a Dunaág sodró vizéből ki ha lászni. Soroksáron nagy kereskedelmi kiköpő létesítését tervezik már hosszabb ideje. A Dunaágnak a kikötő felépítésével kapcsolatos rendezése több partmenti birtok kisajátítását tette szükségessé. Minthogy az előkészületi munkálatok már annyara előrehaladtak, hogy esedékessé vált a birtokok sürgős kisajátítása, tegnan már lefolytatták a hivatalos birtokbavételi eljárást is. A pestvidéki törvényszék részéről Nagy Iván kúriai bíró, a kikötői kormányzóság részéről pedig Herkuletz Béla mérnök vettek részt a bizottságban, amely a dömsödi főjegyzői hivatalban végezte munkáját- Velük volt még Nagy Iván jegyzőkönyv-vezetőnője, Hi- nek Anna tisztviselőnő. Amikor a bizottság elvégezte Dömsödön munkáját,, már lassan sötétedni kezdett s a kis hivatalos bizottság Ráckevére sietett az utolsó vonathoz, hogy még az éjszaka beállta előtt Budapestre érkezzenek. A dömsödi főjegyző bocsátotta rendelkezésükre a motorcsónakot, amelyen a bizottság tagjai elhelyezkedtek. Esti félnyolc óra lehetett- már, A csónakban Nagy' Iván, Herkuletz Béla, Hímek Anna és a motort vezető soffőr helyezkedtek el. Útközben azonban a csónak hínárba jutott s a hínár rácsavarodott a motor csavarjára, ugv hogy a további ut lehe tétlenné vált. Hiábavalónak bizonyult a leamagvobb erőfeszítés is. a csónak mihamar sülvedni kezdettAz utasok kétségbeesetten gondoltak a menekülésre s egymásután vetették be magukat a sodró hullámokba. Csak Hinek Anna hivatalnoknő kapaszkodott görcsösen a aülyedő csónakba, mert ő nem tudott úszni. A soffőr úszás közben vette észre a már-már fuldokló leányt s azonnal segítségére úszott. A kúriai bíró és a mérnök pedig hatalmas uszótempóval, kétségbeesett erőfeszítést tettek, hogy kikerüljenek a hínárból. A soffőr utolérte a csónakba kapaszkodó hivatali!okieányt s nagynehezen sikerült is a csónakkal együtt a part felé kitolni. Itt szerencsésen partot értek mindketten. a kúriai bíró és a mérnök azonban nem tudtak megbirkózni a sodró árral és a hínárral s rövid, de annál borzalmasabb küzdelem után elmerültek a hullámokban. A megmenekült soffőr azonnal a községházára sietett, ahol bejelentette a szerencsétlenséget. A csendőrség kivonult, a szerencsétlenség színhelyére s egész éjjel fáklya- fénynél kutatott az elmerültek holttestei után, de kutatása eredménytelen maradt, Csak hajnalban vetette fel a viz a két holttestet. melyeket beszállítottak a székesfővárosi egyetemi bonc tani intézetbe. Nagy Iván kúriai bírót felesége, Herkuletz Béla mérnököt pedig felesége és két gyermeke gyászolja. A szerencsétlenség nagy részvétet keltett a fővárosban, amelynek társadalmában a két áldozat vezetőszerepet játszott_______________________________ — Hehenlohe György herceg síremlékének leleplezése. Pozsonyból jelentik: Az egykori cs. és feir. Radetzky-huszárezred volt tisztjei utolsó ezredparancsnokuknak, Hohen- lohe-Waldenburg György Frigyes hercegnek sírjára emléket állítottak a magyaróvári temetőben. A síremléket május 21-én délelőtt fél 12 órakor leplezik ie ünnepélyesen, mely alkalomra a rendezők meghívják volt tiszttársaikat. A részvétel a következő (•:•. re jelentendő: Khuen-Héderváry Károly gróf, Budapest, IV., Ferenciek-tere 9.
