Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-11 / 108. (1442.) szám

Városok amfiktioniája Az adóreform Tetárgyalása után a cseh­szlovák parlamentre az idén még egy súlyo­sabb, sokkul nagyobb körültekintést, a vi­szonyok kimerítőbb és lelkiismeretesebb ta­nulmányozását igénylő nagy feladat vár, a közigazgatási reform megalkotása. A kor­mány az első tervezetet visszavonta és most lényeges módosításokat köszül rajta eszközöl­ni, kérdéses azonban, hogy a törvényterve­zet módosított formájában is meg fog-e felel­ni azoknak a követelményeknek, amelyeket jogosan támaszthatunk- Az első reformterve­zettel lapunk hasábjain kimerítően foglalkoz­tunk és megállápitottuk azt, hogy nem felel meg Szlovéneké és Ruszinszkó speciális vi­szonyainak, életigényeinek- Általában véve a centralisztikus kormányrendszernek éppen a centralizmusban rejlő gyökeres hibája az, hogy nem számol a reális viszonyokkal, nem hallgatja meg a legkomolyabb argumentumo­kat sem, hanem ridegen, mereven halad a ki­tűzött cél irányában és azokat az intézkedése­ket, amelyek az úgynevezett történelmi or­szágok gazdasági, kulturális és közigazgatási fejlődésének természetszerű betetőzései, egy egészen más fejiődé'sü, más struktúrájú terü­letre is ráhúz. Az élet nem tűri meg a merev sablónokat és az a tömérdek baj, nyomorú­ság, amely nyolc év alatt Szlovenszkóra é« Ruszinszkóra hárult, mind ennek a sablonizá- ló merev centralizmusnak a következménye. Ilyen körülmények között természetesen sem­miféle reform el nem érheti kitűzött célját, ami csak a haladás lehet, hanem visszaesést, a viszonyok rosszabbra fordulását eredmé­nyezi és általános elégedetlenséget szül. Szlovenszkó és Ruszinszkó ilyenmódon a fiatal köztársaságban a kísérleti nyúl sajnála­tos szerepét játsza. Prágában nagy ügybuzga­lommal állítják össze a paragrafusok százait esetleg jószándéku és képzett hivatalnokem- berek, akik azonban nem ismerik a mi föl­dünket, nem ismerik. annak speciális érde­keit é*s kívánságait. Emlékeztet ez a módszer a centralizmus kora újkori legnagyobb rep­rezentánsának, II. Fülöpnek kormányzására, aki a Escuriál egy vasrácsos ablakából nézett ki a világba, nem látott egyebet egy tenyér­nyi kék égből és rendeletéiben mereven akar­ta tisztán logikus elgondolásból eredő esz­méit meg valósítani. Természetes, hogy ami esetleg bevált Gastiliában, az véres ellenzés­re talált Németalföldön és a vége csak a bu­kás, a szörnyű összeomlás lehetett. Azt már megállapíthatj uk, hogy a köz- igazgatási reform mód ősit ott formájában is azt a célt kívánja szolgálni, hogy a centraliz­mus rendszerét betetőzze. Az a tény, hogy az országot közigazgatási tekintetben' tartomá­nyokra osztják, erősen emlékeztet az &sztrák példára. Hogy a Hlinka-páTt az ilyen körlet­ben megnyugszik és ebben az utonómta felé való előrehaladást lát, ezt csak olyanfajta po­litikai naivitásnak tekinthetjük, aminőt ez a párt kormánybalépése óta napról-napra min­den politikai cselekedetében elárul. Ki mer­jük mondani, hogy a területi autonómia elve örökre eltemetődik az uj reform megvalósulá­sa e setén és a KI inka-párt maga lesz a sír­ásója. Valóban akkor, amidőn a legnagyobb szlo­vák párt a politika ködös tengerén zátonyra jutott, a helyes védekezésre nem marad más ut, mint az, amelyet a kassai kezdeményezés mutat. Az az értekezlet, amely a múlt hét vé­gén volt Kassán.és egységes plattformra hoz­ta az összes városi pártokat, irányt mutat. A közigazgatási reform elsősorban Szlovenszkó és Ruszinszkó városi életét fenyegeti, tehát a városoknak maguknak kell kezükbe venni a politikai önvédelem fegyverét Jól mondotta fiadics kibékült Mussolinival Páris&an a konfliktus enyhüléséről írnak — A ciuce hajlandó fölvenni Belgráddal a közvetlen tárgyalásokat Paris, május 10. A párisi regteli lapok fadni vélik, hogy az olasz—jugoszláv kon­fliktusban a helvzef lényegesen' enyhült. Még a baloldali sajtó, főleg az Éré Nouvelle is hangsúlyozza, hogy Mussolini hajlandó a Belgráddal való közvetlen tárgyalások fel­vételére. mindenesetre azonban azzal a kikötéssel, hogy ezeken nem lehet sző a +iránai szerződésről. Az enyhülés főleg Belgráit rendíthetetlen egyezkedési akaratára vezethető vissza. Radicsnak, a horvát parasztpárt elnökének Mussolininál tett tegnapi látogatása hozta meg a konfliktusban a döntő fordulatot. Prága, május 10. A képivselőház öt na­pig tartó vita után ma megszavazta az egy­mással összefüggő három nagyi ontosságu pénzügyi törvényjavaslatot. Az ülésteremben a főelőadó záróbeszédének elhangzás?’ or alig volt néhány képviselő jelen, esuj;- ’” . '—a­záskor teltek meg a képvisefim A lengyel újságírók, akik délelőtt meg­látogatták a parlamentet, éppen az előadó zá­róbeszédékor jöttek az ülésterembe s látha­tólag meglepődtek az érdeklődés ilyen teljes hiányán. A három javaslat fölött külön-külön szavaztak. Holnap délután a képviselőház második olvasásban is elfogadja a három törvényja­vaslatot: az egyenes adók reformjáról, az ön­kormányzati testületek pénzügyi gazdálkodá­sáról és a stabilizációs mérlegről Szóló tör­vényjavaslatokat, úgyhogy a szenátus már csütörtöki ülésén kioszthatja őket a költség- vetési bizottságnak­A mai ülést Malypetr elnök délelőtt háromnegyed 10 órakor nyitotta meg. A parlamenti titkár csaknem másfél óra hosszat olvasta a képvi­selők által benyújtott 1035 módosító javaslatot. Ezután HnideJc cseh agrárius, az adóre­formjavaslat költségvetési bizottsági előadója részletesen reflektál a vita alkalmával el­hangzott beszédekre. Megállapítja, hogy a kri­tika általában tárgyilagos volt s kár, hogy a vita iránt oly feltűnően csekély érdeklődés mutatkozott. Egyes szónokok nagy bizalmat­lansággal vannak a javaslat iránt, ő azonban tiszta lelkiismerettel kijelentheti, hogy a ja­vaslatok az adófizetőknek nagy kedvezmé­nyeket hoznak. Elsősorban a jövedelmi adóról mondható ez, amelyet átlag 40% -kai szállítottak le. j További kedvezményt nem lehetett már nyuj- i tani, mert ez az állam költségvetésének egyensúlyát veszélyeztette volra. Természete­sen sok függ a törvény későbbi végrehajtásá­tól is. A pénzügyigazgatóságok már kiadták körrendeleteiket az egyes adóhivataloknak s felszólították őket, hogy az adókat már az uj törvény alapján állapítsák meg. Az adófizetők viszont kötelesek őszinte adó- vallomásokkal megkönnyíteni a Pénzügyi ha­tóságok súlyos feladatát. A törvény megalko­tásakor tisztán az igazság vezette a bizottsá­got, politikai, vágj* i * * * * * 7 egyéb szempontok itt nem érvényesülhettek. Az adóterhek könnyítésé­vel lehetővé akarják tenni, hogy az ország nemzetközi viszonylatban versenyképes le­gyen s ezzel kapcsolatban több legyen a mun­kaalkalom. Egyik főcélja tehát a javaslatnak a munkanélküliség letörése. Visszautasít te­hát minden olyan vádat, mintha a javaslat an­tiszociális, reakciós vagy igazságtalan volna. Több szónok fölemlítette, hogy az adómentes­ségi minimumot a helyes valorizáció alapján a jövedelemadónál 10.000 koronában kellett volna átlagban megállapítani. Érthető azon­ban, hogy sablonos valorizációval itt nem le­hetett dolgozni. Az uj törvény ezért a létminimumot a családtagok aranyában állapította meg. Ez a régi törvényben nem volt meg. így az­után a létminimum öt tagú családnál egészen 15.000 koronás jövedelemig megy fel. Az adó­behajtásokat is rendezi az uj törvény, ameny- nyiben, s itt az alkalmazottakra gondol, az adót odckor hajtják be, amikor az adófizetők fizetésüket kapják. Az előadó ezután a földadóra tér át. A régi kormányban is számtalan vita tárgyát képez­te az a kérdés, vájjon a föladót az eddigi rendszer alapján, vagy pedig a jövedelemadó alapján vessék ki és hajtsák be. Végül is az az álláspont győzött, hogy a régi rendszert kell fentartani, meri még nem eléggé konszo­lidáltak a viszonyok a földreform terén. Az előadó kételkedik abban, hogy az adó tiszta jövedelem után többet hozott volra az állam- pénztárnak, mint a mai rendszer mellett. Ki­fogást emeltek a büntető határozatok szigo­rúsága ellen is. Ezek a kifogások azonban nem indokoltak. Ellene van az erre vonatko­zó módosításoknak, mert azok az egész tör­vény konstrukcióját megváltoztatnák. Talán csak Pateidl módosító javaslatát fogadná el, amely a törvény 230. §-ra vonatkozik. Ez a § ugyanis előírja, hogy az adó- bizottságok tagjai csak férfiak lelhetnek, Pa- tejdl pedig javasolja, hogy a bizottságok tagjai sorában nők - helyet foglalhassanak. Hnidek végül még a költségvetési bizottság óriási munkájáról emlékezik meg és a ja­vaslatot úgy jellemzi, mint amely a gazda­sági élet újabb erős fellendülését fogja maga után vonni, kéri ezért annak elfogadását. Az előadó beszédének elhangzása után az elnök másfél órára felfüggesztette az ülést. A szavazás Malypetr elnök délután 2 órakor nyitot­ta meg újból az ülést s a Ház azonnal meg­kezdte a szavazást. A képviselők csaknem valamennyien bevonultak az ülésterembe, bevonult a kormány is, élén Svehla mini szter elnökk el, akit hosszú idő óta ma láttak először az ülésteremben. A szociáldemokraták és kom­munisták gúnyos megjegyzésekkel fogadták. A szavazás hosszú ideig tart, mert az egyes módositó javaslatoknál az ellenzék a1 szavazatok megszámlálását kívánta. Érde­kes, hogy a cseh nemzeti szocialisták csak akkor szavaztak az ellenzéki módosító javasla­tok mellett, amikor a szavazatokat szám­lálták, egyébként tartózkodtak a szava­zástól, Á szavazatok arányszáma átlagban 139:108 volt. Miután az egyenes adóról szóló törvény- javaslatot a Ház első olvasásban megszavaz­ta, áttértek az önkormányzati testületek gaz­dálkodásának ellenőrzéséről szóló javaslat szavazására. Adarnek előadó záróbeszéde után az előbbi többség elfogadta a javaslatot. Ezután a stabilizációs mérlegről szóló törvényjavaslat bizottsági főelőadója, Samek mondotta el záróbeszédét. Az előadó beszé­dét a szociáldemokraták és kommunisták ál­landó lármával zavarták meg, úgy hogy sza­vait alig lehetett érteni. Az elnök több Ízben rendreutasitotta a zajongó képviselőket. Ezután az elnök elrendelte a szavazást Lapzártakor az ülés tart. A plénum legközelebbi ülése holnap délután 6 órakor lesz. i Nitsch Andor legutóbbi parlamenti be-szédé- | ben, hogy most nem arról van szó, Liptó- j sz.entmiklőson-e, vagy pedig Rózsahegyen le- i gyen a numkásbiztositó központja, valóban ! nem arra kell most törekedniök Szlovenszkó i városainak, hogy egyes intézményekért vete- | kedjenek és hogy a kormány bizonyos ked­i vezmények odiajuttatásával a divide et impe­| ra elvén vigye keresztül célját, hanem egysé­! ges összefogással kell védelmezni Szloven­; szikó és Ruszinszkó közös érdekeit. Kassa pél­! aát mutatott saját érdekeinek védelmében, de ' nem ugyanilyen veszedelem fenyegeti-e a töb- ' bi megyeszékhelyeket is? j A szloyenszkói és ruszlns^kói városok időről-időre kongresszusra gyűlnek össze, megbeszélve a városokat illető közös ügye­ket. A közigazgatási reform közeledése indo­kolttá teszi egy ilyen kongresszus egybegyü- lését. A városoknak el kell mondaniok, hogy mi a véleményük a kormány tervével szem­ben, meg kell jelölniük a helyes reform alap­jait. Szóval itt volna már a legfőbb ideje annak, hogy Szlovenszkó összes tényezői ösz- szefogjanak, megteremtsék az egységes szlo- venszkói mentalitást. A görög amfiktioniák példájára gondolunk, ilyen modern városi szö­vetkezésekre van szükség, aminőre az öt fel­vidéki város szövetkezésében Szlovenszkó története már példát is mutat. A fascisták Masaryk ellen Prága, május 10. A cseh fascistaszövét­ség Gajda és több cseh faseista vezető egyén aláírásával ma az összes pártok valamennyi képviselőjéhez zárt borítékban felhívást kül­dött szét az elnökválasztással kapcsolatban. A felhívásban a cseh faseista szövetség éle­sen állást foglal Masaryk újból való elnöki jelölése ellen és felszólítja a képviselőket, hogy ne adják szavazataikat Masarykra. Az aláírások között első helyen szerepel Rudolf Gajda orosz légionárius tábornok, mint a faseístaszövetség direktóriumának vezetője. Gajdán kívül még hat aláírás szerepel az ér­dekes köriraton. Hal számunk 10 oldal % VI, évf. 108. (1442) szám • Szerda ö 1927 május 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, Szlovenszkól es ruszinszkni neirfnk Szerkesztőség: Priga iü Panská ulice negyedévre 76. havonta 26 Kő; külföldre: sziOVenSZKOl eS rUSZinSZKOl ellenzem partOK ^ emeIet Telefen. 303,1 _ Riadó­M. \ A Ecépviselőhái megszavazta az adóreformot A szocialisták és kommunisták állandó zajongással kísérték a főelőadó beszédét — A három elfogadott pénzügyi Javaslatot a szenátus kiadja a bizottságnak — A szavazás aránya

Next

/
Oldalképek
Tartalom