Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-01 / 100. (1434.) szám

8 Képek a besztercebányai adódzsungelbői rJ mikor a pénziigyigazgafó alanfcm tisztviselőjének « referense — Orvossz-trájk — Tiltakozó gyill-ések — .4 divat is adótárgy Besztercebánya, április 30. (Saját tudósdtónktől.) Besztercebányán a jöve­delmi és III. osztályú adókivető bizottságnak az előadója a pénzügyigazgató és elnöke aa ottani pénzügyigazga lóságnak egy alantas tisztviselője, akinek tehát teljhatalmú főnöke a pénzügy igaz­gató, illetve az adókivető bizottság előadója. Tehát az említett két. adónemben a másodfokú instancián az elnök és a, re­ferens ugyanaz a pénzügyigazgató, aki sz­élső fokon előadóként szerepéit. Ezért, van az, hogy az adófizetők úgy vélekednek: az összes fórumokon egyoldalúan intézik el adói- kai és adófellebbezéseikeL Már pedig, ha az az eset áll elő, hogy az államot fenntartó adófizetők­nek a bizalma megrendül a pénzügyi hatóságok­kal szemben, ez határozottan ártalmas magára az államra. Az egész csehszlovák köztársaságban másutt még az az eset nem fordult eiö, hogy az adókivető bizottságnak az előadója a pénzügyigazgató és el­nöke a pénzügyigazgatóságnak alárendelt, tiszt- •viselö lehessen. Erre a körülményre felhívjuk a pénzügyminiszter figyelmét. Hogy minő nagy Besztercebányán és környé­kén az adófizető polgárok elégedetlensége az it­ten uralkodó adókivető szisztémával szemben, mu­tatja a néhány hél előtti orvussztrájk. Ugyanis a besztercebányai orvosok, nemesak a szlovák és magyar, hanem a cseh nemzetiségű or­vosok is egyhangúlag elhatározták, hogy a „Lie- eebny fond“ tagjait nem fogják gyógykezelni, ha­nem a tagokat csak mint magánpácienseket haj­landók kezelés alá venni Az orvosok ezzel egy­hangúlag tiltakozásukat fejezték ki a rájuk kirótt hallatlanul magas adókivetések ellen és azon ázsiai adómegállapitási módszerrel szemben, amellyel a pénzügyigazgatóság ki akarta- nyomozni, hogy melyik orvosnak kik a páciensei és hogy egy-egy páciens esetenként mennyit fizetett a gyógykezeltetésért. Minden intelligens ember jól tudja azt, hogy az orvosnak a legszentebb kötelessége betegeinek neveit és betegségeit titokban tartani Az orvosi etika és az orvosi eskü kötelezi erre az orvosokat. Csak a besztercebányai pénzügyigazgatőság nem akar erről tudni. Nem lehet hasznára az állam tekintélyének az. ha az állampolgárok bizalmatlanok az állam pénzügyi közegeivel szemben, amint ez Beszterce­bányán és környékén van. Nem csal-: az összes or- j vosok néhány hét előtti, egyöntetű határozata mu­tatta meg ezt, hanem az utóbbi időben tartott nagy­szabású tüntetőgyülések is ezt igazolják. Még pedig hatalmas tüntető gyűléseket tartottak ti lakosságra nehezülő óriási a dókivet (lsek ellen: a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara tagjai, a besztercebányai iparosok társulata, a besztercábányai ügy­védek összesége és végül Besztercebánya meg a stomszédos községek munkássága. .De ugylátszik, hogy illetékes helyeken mit se adnak az összlakosság e véleménymegnyilvá­nulásaira, mert a Besztercebányára ránehezülő adószisztéma exponensei továbbra is Beszterce­bánya nagyhatalma adókivető félistenei. Egy jó sajátságuk van, ezt meg kell hagyni, ezeknek a nagyhatalmú uraknak és főképpen a pénzügyigazgatónak; ugyanis nagyon előzékenyek, udvariasak, a keserű adópilulákat bájos mosolyok kíséretében adják be a beteg adóalanynak és ígérgetni nagyon szépen tudnak. Egy modern állam adópolitikájának azt kel­lene vezérelvéül tekinteni, hogy az állam pénz­ügyi érdekeit össze tudja egyeztetni a lakosok adózó képességével. Mert ha egy-egy város és vi­dék adóalanyai koldusbotra jutnak, ezzel az állam pénzügyi megrázkódtatásoknak lesz kitéve. Köny- nyen felbillenhet igy az állam pénzügyi egyen­súlya. Meg kell még emlékeznünk arról, hogy nagy az elkeseredés a visszamenőleg, sokszor öt-hat-év után egyszerre fizetendő adók miatt. Ezer és ezer felebbezés lelt benyújtva, de azért a í el ebbe- zéssel élőket derüre-bonxra végrehajtják, akik kö­zött vannak gazdag orvosok és sokszoros millió­in osok is. Az meg már egyenesen bohózatba illő epizód, hogy az adókivetéseknél az is a taibrf esett az adóalany terhére, hu az illető vagy a fele­sége divatosan öltözködött az utóbbi években. Persze, az- a döbür ok rátának nem jutott eszébe; hogy valaki hitelbe is 'csináltathat ruhákat. Olyan esetek is előfordultak ezrével, hogy a mestersé­güket már rég óta nem űző iparosokra és fuvaro­sokra vetettek ki adókat, aminek a következmé­nye az volt, hogy az adóleirás gyakran a felét tet­te ki az adókivetésnek. A pénzügyi hatóságoknak a közgazdasági élet­tel szoros kapcsolatokat kellene fenntartani ok és ki kellene vetkőzniük a bürokratizmusból. És akkor ráeszmélnének arra, hogy a mostani adóügyi szisz­téma Tezülleszti az adóalanyok adófizetési képes­ségeit, ami végzetes kárára lesz a csehszlovák ál­lam közgazdaságának í& K. B. xx Az „Ifjúsági könyvtár'* az iskolai nevelés tw'.rvnn kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen könyvosztályn rrkaáL 1927 május 1, vasárnap. Akiselibségi sors újabb álettragédiája Ruszinszkóban Egy ungvári magyar fiú öngyilkosságának megdöbbentő története Un grá.r, április 30. (Riusziinszkói szerkeszt ősegünktől.) Talán a rendőri' jelentések szürke eseményei köztött fog­lalhatna helyet az a véres esemény, amelyről az alábbiakban írni akarok. De ami történt ée aho­gyan törtéalt, nem elszigetelt rendőri bimkrónika, mert annak úgy előzménye, mint vége, szorosan hozzátartozik az itt élő kisebbségi nemzetek sors­tragédiájához. A múlt Él Ungváron egy ősi magyar család: Bor- siczky Béla volt ungvári Mszolgábirósági tisztvi­selő. Úgy a családfő, mint az egész nagyszámú család az ungvári őslakos társadalom közkedvelt tagjai közé tartozik. Tisztelet, becsület övezi a családot, melynek feje, Borsiczky Béla, nemcsak a bábom nehéz éveiben, de az éraváltozás után is, mint a legnagyobb szolgabiróság tisztviselője, sza­vakkal ki sem fejezhető értékes munkát végzett a köz javára. A közigazgatási téren való sokévtize­des működés mindig nagy érdemül számított. Sajnos, ebből az érdemből a Borsiczky-család csak a magyar sorsra Ítélt kisebbségbe!! nyugdíjazást „élvezheti** ma ... A ©salad Az ungvári közkedvelt és közszeretetnek ör­vendő családfő három nagy fiút nevelt fel. Mind­egyik elé szép jövő nézett volna, hiszen valameny- nyien főiskolások voltak, sőt, csehszlovák katonák is... Deháí a sors ismét csak úgy akarta, hogy a szegénység, a szent, büszkén viselt szegénység ne engedje se a szülőknek, se a gyermekeknek vágyait beteljesedni. A család sz©me!énye A család szemeíénye a szépareu, kedves, sze­rény Borsiczky Laci volt. Már joghallgató volt a budapesti egyetemen, de tanulmányait, csak nehe­zen folytathatta, mert szülei — tekintettel a többi apróbb és nálánál nagyobb gyermekekre — nem voltak abban a helyzetben, hogy a tanuláshoz szükséges pénzt előteremtsék, bár eddig is nélkü­lözések árán, de igyekeztek a fiukat tanulmányaik folytatásában elősegíteni. Az ifjúság kivirágzik És jött a tavasz. Tálán valamivel szomorúbb és nehezebb tavasz. A Borsiczky Laci szive sem volt fából és kibiimbózott rajta a szerelem az ő követelő, mindenható, halálosan komoly erejével. Ennek a szerelemnek minden ideális vonatkozása magasztos volt... és talán minden jó lett volna, ha a reális élet, a mindennapi kenyérgond fekete árnyéka közéjük nem tolakodik a szerelmesek­nek? — Mi lesz a jövővel? • „Hideg konyha, hideg tűzhely, szerelemnek igen rossz helyi* — tartja a közmondás... A csehszlovák katonamundért levetett fiatal­ember gyengébbnek bizonyult az élet követelmé­nyeivel szemben, mint ahogy kellett volna és ami­kor eléje meredt a nagy, kérlelhetetlen: „nincs" — megbillent lelki egyensúlya. Házasság és állás Röviden. A szerelemnek házassággal kell vég­ződnie. A házassághoz pedig állás, pozíció kell. Az állás elnyeléséhez oklevél szükséges, az okle­vélhez pénz és pénz és pénz... A szülők csekélyke nyugdijuk utolsó koroná­ját odaadták volna... De a fiú nem értette meg az élet szavát. Elbáiéul ta magát a vigasztalan jö­vőn és inkább a halált választotta. Dönt az ólomgolyó '■És szerdán délután egy órakor ■bekövetkezett a szörnyű tragédia. Borsiczky Laci reménytelen­nek látta a jövőt. Csak pár nap választotta el at­tól, hogy Budapestre menjen tanulmányai folyta­tása céljából... De miből? De hogyan? Ezek a kérdőjelek meredtek eléje, mint ijesztő lidéroek ■és Borsiczky Laci meghátrált, az élet lidércei elől. Elővette édesatyja vadászfegyverét, medvelövéshez alkalmas ólomgolyót tett belé, leült egy székre és elsütötte a fegyvert... Egy dörrenés és a gyer­mekükért mindent feláldozó szülőknek legszebs reményű hervadt el. A golyó nem találta él az ifjú joghallgató szivét, de tüdejét teljesen összeron­csolta. A szive alatt ment be és a lapockáját össze­törve jött ki a hátán, beleszaladt egy utazóbőrönd­be és ott megakadt. A szerencsétlen ifjú ember déli f elegy órától másnap reggel öt óráig szenvedett, mozdulatlanul, egy Oltóhelyében, ahogy a gyilkos golyót magába- ereeztette. Közben kibékült Istenével ás elbúcsúzott at­tól a leánytól, aki az övé nem lehetett ás utolsó percig eszméletnél lévén, látnia keltett porig súj­tott szülei végheteílen fájdalmát. Reggel öt óra­kor végre kilehelte lelkét... — rp.— ügyvéd perelt és az alperes gyémántkereskédő Gazsik Márk dn-t bízta meg képviseletével. így jutott a gyémántkereskedő, mint alperes, ügye az első női ügyvédjelöltnő kezébe. —. Először is vitatom — mondotta pergő nyelvvel a doktorkisasszony —, hogy a megha­talmazás helyes, mert ezt az Eperjesen elő apa és nem az alperes áll itolta ki... Jogi vita indul meg. Paragrafusok röpködnek a levegőben. A félórai tárgyalás eredménye: a doktornőnek sikerült háromhónapi halasztást el­érnie, azaz a tárgyalást a biró elnapolta. Félsiker. Az ellenfél, az expenznótás Sípos gratulál az első sikerhez Neuberger koltegimának... R. J. Egy regény és egy interjú körül Prága, április 30. A Prágai .Magyar Hírlap húsvéti -számá­ban egy interjú jelent meg, amelyiken- Tamás Mihály beszámolt a közönségnek arról, hogy' milyen müveken dolgozik és milyen tervek­kel foglalkozik. Elmondotta a többi között, hogy a „Reggel" húsvéti számában „A szép Angéla háza" címen egy regénye jelenik meg és hozzátette, hogy regényében a református parókiák életét irta még és mint iró nem törődik azzal, hogy mit fognak szólni a re­gény hősei és hogy kis emberek kicsiny szégyenkezéseire nem lehet tekintettel. Időközben „A szép Angéla háza" és szer­zője sparázsbotrány középpontjába került, amely a ruszinszkói magyar társadalomban igen nagy hullámokat vert lel. A református papság mélyen sértve érzi magát a regény tendenciája miatt, sőt hozzánk is azzal a kér­déssel fordulnak, miképpen közölhette le a Prágai Magyar Hírlap az említett interjút, „amely 'bizonyos irói nimbusszal .veszi körül azt és ezáltal az iró gőgös kijelentéseit alá­húzza". Mielőtt a hozzánk intézett kérdésre érdemleges választ adnánk, szükségesnek tartjuk m-egálLapitnai, hogy a Prágai 'Ma^var Hírlap szerkesztősége Tamás Mihály regé­nyét, amelyet a szerző a Reggelt megelőzőleg nekünk küldött be leközlés céljából, érmen a református papság iránt érzett, mély tisz­telettől áthatva és annak tudatában, hogy ■ a magyar családok körében leginkább elter­jedt kapunknak fokozottabb mértékben kö­telessége az erkölcsi normák által előirt követelményekre a legszigorúbban ügyelni; leközölihetönek nem tartotta, azt visszautast tóttá és szerzőjének visszaküldte. Bennünket elsősorban ez az alapgondolat vezetett és ezért nem is bocsátkoztunk bele Tamás Mihály Írásának továbbá irodalmi bírálatába s nem foglalkoztunk az irodalmi körökben tömérdek vitára alkalmat szolgáltató kérdés­sel, vájjon az iró alá yan-e vetve a diszkréció kötelességének.' hanem á 11 mi ne megtagad­tuk á regény közlését, mert nem akárTunk vele olvasóközönségünk, vaw annak egy része körében visszatetszést kelteni. . Ami az interjút illeti, abban egy sző sincsen, amiből arra lehetne következtetni, hogy a Prágai Magyar Hitlap a szerzővel bármely tekintetben azonosítja magát, annak kijelentéseit aláhúzza, vagy a regénynek •reklámot akarna csinálni, amit már csak azért sem lehet feltenni, mert hiszen olyan lapban jelent meg, melyet úgy politikát mint egyéb téren ■ellenfelünknek tekintünk. Az interjú lekötésénél egyedül abból indultunk ki, hogy lapunknak kötelessége regisztrálni a csehszlovákiai magyar irodalomban előadó­dó eseményeket. Amint senkinek nem jut eszébe, hogy ben­nünket azzal vádoljon, hogy mi a csehszlovák külügyminiszterrel és helytelen politikájával azonosítjuk magunkat, ha olvasóközönsé­günk tájékoztatása céljából például egy Beues-interjut teszünk közzé, úgy egy íróval folytatott beszélgetés • Isközlését sem szabad arra magyarázni,'mintha mi az iró minden gondolatával és tendenciájával azonosítanék magunkat. De minden félreértés elkerülése végett szívesen kijelentjük, hogy a református pap­ság iránt a-legmélyebb re vers ne iával visel­tetünk és hogy akkor, amidőn az iulwi int közzétettük, nagyon természetesen távol állott tőlünk a szándék, hogy e tiszteiéi- remélté testület jogos érzékenységét bármi­képpen megbántsuk. Nagyon jól tudjuk, hogy az egyszerű kálvinista paplakoknak mily sokat köszönhet a magyarság és nem egyszer jut eszünkbe a hamvai parókia, amely Tompa Mihályi adta nekünk. A Prágai Magyar Hír­lap öt esztendei fennállása alatt mindenkor bátor védelmezője volt a református papság­nak és elhúznak, valahányszor az állam- hatalom részéről jogtalan támadás érte, munkatársai között nem egy kiváló kál­vinista pap foglal helyet és mindig hálás lesz azért, az áldozatkész támogatásért, amelyben a református lelkészek részesítették. Föl sem tehető tehát, hogy éppen mi akartuk volna megbántani e kiváló testületet. Végtelenül örülnénk, ha ezzel a lojális •kijelentéssel a regény és interjú körül meg­induló vita már csirájában befejezést nyerne. Nők az ügyvédi pályán A* első pozsonyi iigyvédjelöltnő első ügyvédi szereplése a pozsonyi törvényszéken Erdekps beszélgetés Neuberger Edit doktor }wris- sal, aki először egy eperjesi származású antverpeni gyémántkereskedőt képviselt a bíróság előtt Pozsony. április 30. (Saját, tudósítónktól.) Csehszlovákiában is már több ízben felmerült az az eszme, hogy törvényi)ozásilag meg kell nyitni a nők előtt is a bírói pályát, mint ahogy a többi nyugati országban ezt már régebben bevették. Ha a bírói pálya még nem is szabad a nők számára, az ügyvédi pálya, íme, már nyitva van. azonban eddig még elenyészően csekély Csehszlovákiában a női jogtudorok száma, inig például az orvosi pályán valósággal hemzsegnek a nők. Pozsonyban az összeomlás óta eddig mind­össze öt-hat női docíor juris végzett Szlovenszkó- ból a Kpmensky-egyetem fakultásán és ezek kö­zűi Pozsonyban mindössze három maradt: Várady Ilona dr., aki a pozsonyi városházán íogalanaaó- gyakorn'okuő, Páp-p Lola dr., aki eleinte ügyvéd­jelölti praxist folytatott Ivánka dr.-núl, de most a: Földhivatal fagaliinazónője és legutóbb — mint a Prágai Magyar Hírlap megírta — ez év február l‘2-'én promoveálták dactor jurissú Neuiberger Editet, a ' pozsonyi fiók-pályaudvar főnökének egyetlen gyermekét, aki pár hét óta Gazsik Markó dr. uniifikácidö miniszter pozsonyi ügyvédi irodá­jában folytat ügyvédjelölti gyakorlatot Komolyan 'ügyvéd, \agy bíró szeretne lenni és pályájának igen nagy ambícióval indul neki az alig íraszon* kétéves leány. : Pénleken délelőtt szerepelt először a pozsonyi törvényszéken Neuberger Edit dr., mint alperes jogi képviselője egy polgári perben. A törvény­szék és járásbíróság folyosóin a fiskálisok között gyorsan elterjedt, a hír, hogy az egyetlen pozso­nyi doktorkisasszony debütál. Az első emelet. 80-és számú szobájában szürke polgári pépeket tárgyalt Poepisil Ferenc dr. egyés- biró. Háromnegyed 11 órára ide volt. kitűzve a Sípos dr. kontra Stopniczky-per, amelyben az al­perest Neuberger kisasszony képviselte. A csinos, barna, karcsú, bubifríziirás leány egy ügyvádkoT- I-égája társaságában jött fel a törvényszékre. Amiig a folyosón a- terminusra várakozik kipirult arc­cal, lámpalázasan, alaposan kivallatom: hogyan szánta el imagát erre a „csak fetfík^-nalc való pályára? — A líceumi érettségi után — -Mondta' Neu­berger Edit dr. — tulajdonképpen orvosnő akar­tam lenni, de akkor még a Komonsky-egyejjeninek csak egy évfolyama volt Pozsonyban. LMár úgy Szlovenszkóban elismert legszebb férfi-íehérnemO mérték után KALKSTEIN divatüzletében UZHOROD, kapható. volt, hogy Prágába megyek fel, erre egy ügyvéd- ismerősíem tanácsára beiratkoztam a jogra és hát elvégeztem szerencsésen. Oh, a pranrosiómat talán sohasem felejtem el! Három kocsin kellett a vi­lágokat. hazaszál li tani... — Szülei m tői a promoció ajánd ékául négyhe­tes párisi tanulmányutat kértem és kaptam. Vol­tam Parisban s az ottani igazságügyi palotát előbb láttáim, mint a jó öreg pozsonyi, törvényszéket. Több tárgyalást végig is hallgattam. Ott persze az ügyvéd a mi nemünkből már fel ee tűnik... — Az a baj — folytatta mind élénk-ebben —, hogy nálunk a nőket nem veszik komolyan azok a csúnya férfiak. Nem mondom, nagyon udvaria­sak mindenütt, ahol csak megfordulok, bemutat­kozom, de aztán a nevem és a titulusom hallatára a legtöbb férfi ajkán egy huncut kis mosoly jele­nik meg: Ah! Doktornő? Doktor' szlecsná?!... Pedig én a hivatalban nagyon komoly vagyok, az ■iskolában is az voltaim. Előttem a férfikolléga egy­szerű kolléga. Nem tekintem benne a • más nemet. Csak azt rost ellem, hogy ide ma nem jöttem egé­szen „standeemássig", legalább sötét ruhában, de reggel a fodráeznőnál voltam és csak ma tudtam meg az irodában, hogy el kell látnom ezt a tár­gyalást ... — Miről’ is van sző?... Egészen szürke Ügy, de már kezdődik is ... Nyílik az ajtó. Ügyvédek tódulnak a terembe. ■Az emelvényről a taláros biró udvariasad lejön .és bemutatkozik az első doktornőnek. Az emel­vény alatt az asztalnál szembekerülnek a perbeli ■ellenfelek: Sípos Leó dr., mint. a felperes és Neu­berger Edit dr., mint, áZ . alperes , jogi képviselője. A'biró: Szabad az igazolványa. számát! Neuberger Edit dr. bemutatja: 31. Kiderül az igazolványból,. hogy csak 1932-ben lehet Neuber­ger kisasszonyból kész ügyvéd. Három év a je­löli í gyakorlat és kettő a kész ügyvédi gyakorlat. — Előbb lesz a kisasszonyból égy véd né. mint ügyvédnő, — jegyzi, meg egy szellemes fiskális a hátam m egeit. Az ügyvédjelölt nő a formalitások után leveszi bubifejéről a kalapot és nagykomolyau elhelyez­kedik az asztalnál. Aktatáskájára teszi krokodil­ból- divatos nagy ridiküljét a szükséget; toalett- diivkekkel és megkezdődik a tárgyalás... Nem is olyan szürke ügy a tényállás, amit a biró előad: Slopinszky József eperjesi fiatalember eszten­dők előtt, .kivándorolt'.Antwerpenibe, ahol felvitte az Isten a dolgát: gyámántkereskedö lett Köziben fizetési zavarokba került és visszatért Szlovén- özíkóba. Pozsonyban ügyvéd után nézett, hogy ügyeit rendezze és Sípos Leó dr.-t ajánlották neki, aki kiment vele Antwerpenbe, hitelezőivel rendbe hozta a dolgot és a vége az lelt, hogy Stopinsky , nem fizette a (17.000 korona expenzirölá t. Erre az j Szőny égj avitó­tiszír á vállalta, JirlnsH-utca H. Tel. 29-32. Meghivásie költségmentesen vidékre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom