Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-08 / 106. (1440.) szám

1827 május 8, vasárnap. A némát sznciáldemókraia párt országos párinapia Teplitz-Schöroau, május 7. A német szo­ciáldemokrata párt tegnap kezdte meg orszá­gos pártnapját Teplitzschönauban. C/ech dr. képviselő elnöki nienyitójában a politikai helyzetről beszélve a szocialista pártők egy­séges akciójának szükségességét hangoztatta. Ezután a külföldi, német, .osztrák és lengyel szociáldemokrata pártok kiküldöttei beszél­tek. Utánuk Soukup cseh szociáldemokrata Szenátor arra mutat rá, hogy a munkásság sorsa a köztársaságban a cseh és német Szo­ciáldemokraták politikai együttműködésétől függ. A párt részletes tanácskozásait a mai napon kezdték meg. — Korytnica fürdőt megveszi az Általános Nyugdija isstosítő? Korytniea fürdő tulajdonosai megvételre ajánlották a fürdőt a prágai Általános Nyugdíjbiztosító Intézetnek. A vételár állítólag öt millió koronát tesz ki. A tárgyalásokat csak a jövő héten fejezik be. (D.) Szalontay (melegebben): Maga pesszimista. Ez rossz. Kiotild: Szívesen volnék optimista, ha valaki meg tudna győzni. Szalontay: Szeretném, ha engem választana. Kiotild: Ne nézzen úgy a szemembe. Liza: Nos, már kapott leckét? Szalontay: Inkább ... adok. Kiotild: Na lássa... Nem fél a fenyegetések­től? Szalontay: Sőt. Szeretem a veszélyt. Kiotild: Nem is^er. Szalontay: Annál jobban érdekel. Kiotild: Ne udvaroljon. Kikap. Szalontay: Bírom a verést. Egy .zár nagyon akarnia kell... Kiotild (a fejét rázza): Nem. Szalontay (közel): Fél? Kiotild: Nem. Szalontay: Bizalmatlan? Kiotild: Nem. Szalontay: Elvből? Kiotild: Nem. Szalontay: Nem tetszenl> Kiotild (felnéz vontatottan): Esetleg. Szalontay: Bolondság, amit eddig csinált. (A zene elhallgat.) Liza (lezárja a zongorát.) Kiotild (felnéz a férfire): Bízom magában ... (melegen): de most már ne folytassa. Liza (előrejön): Nos? (Édeskésen mosolyog.) Kiotild (feláll): Nagyon kedves volt. Egész a lelkedből fakadt. Liza: Megértelek. Akkor neked biztosan nem tetszett. Kiotild: Sőt. Ugye Szalontay ur, nagyon jól el­szórakoztunk mellette? Szalontay (zavartan): Ó, részemről... Liza: (Ránéz Szalontayra, aki viszont Klotild- ra néz.) Szalontay: Kár, hogy nem folytatta. Kiotild (visszafordul, meleg tekintettel): Saj­nos, le kellene mondanom róla. Várnak a diófáim. Szalonfay (kissé mohón): A kertbe mégy? Kiotild: Igen. Ilyenkor, a déli napban a leg­érdekesebb. Lejön velem? Liza (nevet): Hm. Szalontay: Egy pár percre örömest. Liza: Szeretném, ha itt maradna még­Szalontay: Ó, ha kívánja. Csak, mert az imént azt említette, hogy... háziasszonyi teendők... Liza. (ingerülten): Maradjon! Kioldd (felkacag.) Komor (jön a -háttéri ajtón. A színen lévők pillanatra visszadöbbennek.) Kiotild (kiegyenesedik, égő szemekkel néz Li­zára és Szalontayra, színié hifva’lásos biztonsággal Komor felé): A feleséged megcsal ezzel az úrral! Lord Kc'íítaQrSantaszSifcus fisrwea toaSkána korSiSákUss gyökeres meg­oldására _ Lord Roüfamsp cikkének SugaBmazóJa Shsraüsegiaüffi ? Budapest, május 7. (Budapesti, szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az olasz—jugo­szláv feszültség már hetek óta izgalomban tartja a nemzetközi világ politikai közvéle­ményét s bár már mindenféle mentönroyozició napvilágot látott a világsajtóban, a hely­zet még mindig nem tisztázódott. A Pester Llovd mai számában hosszabb cikket szentel ennek a nemzetközi jelentő­ségű kémes kérdésnek s leszögezi, liogv Franciaország cs Anglia vezető államféríiai el­határozták. hogy a konfliktust rendezni fogják. Doumergue francia köztársasági elnök tudvalevőleg a közeljövőben meglátogatja az angol királvt s az elnököt angolországi útjá­ra Briand miniszterelnök is elkíséri. Ekkor fog Briand Chamberlainnal az olasz—jugo­szláv konfliktusról tanácskozni. A Pester Lloyd szerint a helyzet megoldásának előíufárja Lord Roíhmernck a Daily Mail tegnapi számában közzétett cikke, amelyben a lord oly megoldást proponált, hogy j Anglia adja át Olaszországnak Mezopotámiát és Palesztinát. Olaszország ugyanis jelenleg ! 4 millió emberfölöslcggel rendelkezik, amit sehol sem tud elhelyezni. Ezért terjeszke- I dik az Adrián. Mezopotámia pedig akkora, mint maga egész Olaszország s csupán négy- | millió lakosa van, földje rendkívül termékeny, úgy hogy Jfáüa- emberfeíeslegét ide le- i vezethetné s ezzel a balkáni konfliktus gyökerében megszűnne. Ennyit mond Lord Roíhmer cikke, de a politikai közvélemény általában Chamberlain kezét látja a cikk mögött. A prágai fascisták tegnap este 7 órakor nép'gyülést tartottak a Havlicsek-téren, ahol Vázsny dr. törvényszéki bíró, Zástera mér­nök, Cservinka és Jakes páterek tartottak be­szédet a két teherautóból rögtönzött tri­bünről néhány száz főnyi hallgatóság előtt. A demonstraíiv népgyülésnek az összehívók szerint az volt a célja, hogy egyrészt felvilá­gosítsák a népet, kik a köztársaság ellensé­gei, másrészt, pedig, hogy a közeledő elnök­választás előtt élesen állást foglaljanak Ma- saryk ellen. Zástera mérnök azt hangsúlyozta, hogy a fascisták méltatlanok lennének nevük­höz, ha nem agitálnának azon ember újabb,, jelöltsége ellen, aki őket patolo­gikus csapadéknak aposztrofálta. Vázsny biró a hivatalnokkari támadta. Az álla­mi hivatalokban — szerinte — csupa, a társadalom által kivetett egyének ülnek, akik — ha a fascisták egykor uralomra jutnak — bizonyára a Pankrácba (a pa­sai börtönbe) kerülnek. A gyűlés után a hallgatóság zárt sorokba tömörült és nemzeti dalok mellett s Gaidát éltetve vonult végig a városon. Élénk feltű­nést és a járókelők körében nagy megbotrán­kozást keltett, hogy a főposta ablakaiból néhány hivatalnok fascista kézfclemelésseí üdvözölte a fel­vonuló tömeget. Amerre a menet elvonult, nagy rendőri készenlét szállta meg az utcákat, rendzava­rásra azonban nem került sor, csupán egy­néhány bangO'skodót állítottak elő. A fascis­ták a Palacky-szoborhoz vonultak, ahol szo­cialista gyűlés volt hirdetve. Útközben Sirovy volt hadügyminiszter villája előtt tüntettek és éltették ..generál GrajdáC*. Úgy hírlik, hogy a Stribrny által ma es­tére egybehívott népgyülést a fascisták akar­ják megakadályozni. A rendőrséget ezért ma estére is készenlétbe helyezték. Az osztrák keresztényszocialista pártot kettészakítja a csatlakozás problémája A nagy osztrák párt süS^os váSsága — Az agráriusok SespeS poiiSskájja fordultak — yj koalíció? Becs, május 7. Osztrák politikai körök­ben óriási meglepetést keltett az osztrák ke­resztényszocialista párt agrárius szárnyának tegnapi nyilatkozata, melyben ez a csoport határozottan bejelenti szakítását Seipel poli­tikájával. Mint ismeretes, Seipel kezdettől fogva híve Ausztria teljes függetlenségiének, a dunai konföderációnak és hallani sem akar a Németországhoz való csatlakozásról. A ke­resztényszocialista párt mindeddig hűen ki­tartott e politikai felfogás mellett és * csat­lakozás eszméjét Németausztriában elsősor­ban a szociáldemokrata párt, másodsorban pedig a polgári kormánykoalícióban résztve­vő nagyinémet párt képviselte. A legutóbbi választásokon a keresztény­szocialista párt kebelén belül a paraszt- párti képviselők jutottak túlsúlyba, akik egyrészt — gazdasági alapon — közel állnak a szociáldemokratákhoz, másrészt — nemzeti alapon — a nagynémotekhez. E parasztpárti képviselők most nvilt frontba léptek Seipel ellen. Tegnapi nyi­latkozatukban azt követelik, hogy a ke­Igy fiatalít és szépít a Corall-cféme Corall-PBdw (Mhzappan Fölernkat a C. S. R. rés«ŐS»: Vörös Rák gyógylásr, Rratüslava. reszténvszocialista párt igyekezzék meg­teremteni a németekkel való vámuniót. A közös német-osztrák vámterület ellen az antantnak sem lehet kifogása, viszont, ez a gazdasági egyséig esetleg kellő módon elő­készítheti a későbbi politikai csatlakozást is. A parasztpárti képviselők ugyan ekkor azt is bejelentették, hogy Berlinben, Rómában és Párisban saját iniciativajukra tárgyalásba kezdtek, de követelik a hivatalos kormánytól is, hogy a legközelebbi genfi összejövetelen lépéseket tegyen a német-osztrák vámunió megteremtésének érdekében. Közben az is kitűnt, hogy a felhívást aláiró képviselők már régen érintkezésbe léptek Steger'wald és Joos német cent rumpár ti képviselőkkel, akikkel már ki is dolgozták a vámunió ter­vét. így hát kétségtelen, hogy a keresztény- szocialista párt parasztképviselőkből álló többsége a csatlakozás kérdésében magá­hoz ragadja a vezetést. Seipel ugyan to­vábbra is megmarad kancellári állásban, de ez a bizalom inkább személvének és múltjának szól. mint politikájának. A szövetségi kancellár az uj parlament ösz- szeülése után május 18-án hosszabb kú­rára Karlsbadba utazik s beavatott kö­rök szerint Seipel távolléte alatt a ke- reszténvszocialsta párt teljesen át fog orientálódni. Most már az sem lehetet­len. hogy az eddigi polgári koalíció he­lyét átveszi a szociáldemokrata--keresz- tényszociaUsta koalíció, amely esetben azonban a keresztényszocia­lista párton belül okvetlenül párt szakadásra kerül sor, amennyiben a városi képviselők utjai elválnak a radikálisabb vidéki paraszt- képviselők útjáról, Sfíapról-napra LENGYEL ÚJSÁGÍRÓK voltak Prága vendé- gei és lengyel sorstársaink a közeli napokban Sziovenszkó fővárosába, Pozsonyba is lemennek, ahol a csehszlovák újságírók szindikátusénak he­lyi csoportja látja vendégül ők el. Mi, a csehszlo­vák köztársaság magyar újságírói e somle utján is szivünk egész melegével, őszinte szeretettel és igaz barátsággal üdvözöljük északi szomszédain­kat. A magyar és a lengyel nemzetei évszázadokon át tradicionális barátság & a történelmi sors kö­zössége szóivá!oszthatatlanul egybekapcsolta. Mind a két ország ugyanazt a misziót töltölle be Európa életében, saját testével f .jta fel és védelmezte Európát az ázsiaiizmus támadásaival szemben. Ezért alkotmányunk, állami ás társadalmi beren­dezettségünk, népünk jelleme a legnagyobb hason­latosságokat. mutatja, egyetlen nemzet úgy meg nem értette a magyart, mint a lengyel nép és egyetlen nemzet szomorú sorsát nem kisérte a ma­gyar annyi részvéttel, aggodalommal és segíteni akarással, mint a lengyelét. A magyar nemzetet ezer esztendőn kérésziül megóvta a sors a legsú­ly osab bcsapásiól, államiságának és nemzeti egy­ségének megoszlásától, Trianonban azonban önhi­bánkon kívül elbuktunk. A lengyel nemzet a ti­zennyolcadik század végén veszítette el szabadsá­gát, amelynek visszaszerzéséért másfél évszázadon éü hiába küzdölt. Ezt. a heroikus küzdelmet a ma­gyarság legjobbjai mindig teljes szívvel támogat­ták és nem Kölcsey volt az egyetlen, aki a lengyel, nép szabadságának visszaszerzésére aktív támo­gatást sürgetett. A magyar nemzet sem feledi el soha, hogy a negyvénnyolca-s idők legendás sza­badságharcában a lengyel légió milyen hösteflc- ket hajtolt végre, hogy Bem, Dembinski és Wi- socki a magyar ügy legjobb katonái voltak. A lengyel himnusz nálunk éppen olyan áhítatot éb­resztett, mint a magyar. A lengyel és a magyar lélek örök. szereiéiben dobbant össze. Lengyel testvéreink visszanyerték a rég elvesztett szabad­ságot és fiatal államuk az első idők súlyos meg­próbáltatásai után a boldogulás utján halad előre. Kívánjuk, hogy jövője virágzó, békés és boldog legyen. Mi most ugyanazokat a szenvedéseket él­jük végig, amelyek másfélszáz évig gyötörték Icn- j gyei testvéreink lelkét. A kisebbségi sors tragikus \ kálváriáját járjuk. Ők ismerik ennek a kálváriá­nak gyötrelmes stációit. Éppen ezért kérjük őket, nézzenek körül tárgyilagosan és elfogulatlanul, ismerjék meg küzdelmünk jogosságát és céljait és ha hazatérnek, vigyék el azt a hírt, hogy az ifi nagy számban élő magyar kisebbség magas kultú­rájával, nemes magatartásával, erényeivel és hi­báival is megérdemli a népek rokonszenvéf,,meg­érdemli, hogy küzdelmeit embei'i szívvel figyel­jék és erkölcsi támogatásban részesítsék. Sze­rető szívvel mondunk Isten hozottat lengyel test­véreinknek! EZEN A HÉTEN nagyon jelentős politikai megnyilatkozásokat hallottunk a szlovenszkói j helyzetről úgy a parlamentében, mint azon kívül is, nemcsak magyarok, nemcsak szlovák néppár­tiak, hanem szlovák agráriusok és olyan csehek részéről is. akiknek alkalmuk volt megismerni Szlovenszkot a maga speciális problémáival, ame­lyeknek megoldásához a legnagyobb óvatossággal és szakértelemmel kell hozzányúlni, nehogy a za­var még általánosabb legyen és a helyzet rosz- szabbodjék. Az erdőgazdák pöstyéni kongresszu­sán Krizsek dr. pozsonyi cseh ügyvéd, a kérdés egyik legavatottabb szakértője hivta fel az érte­kezlet figyelmét, hogy az erdőreform megalkotá­sában tekintettel kell lenni arra, hogy Szloven- szkón és Ruszinszkóban egészen speciális viszo­nyok vannak, amelyek a priori kizárnak minden sablont és uniformizálást. Az adóreform parla­menti tárgyalásán ugyanezeket az érveket hal­lottuk és egy szlovák agrárius képviselő előadásá­ból megtudtuk, hogy ebben a legfontosabb kér­désben, az adóügyben, mennyire pillanatnyi öt­letek és hangulatok alapján, mennyi inprudenciá- val, a viszonyok teljes félreismerésével, meg nem értésével járt el pénzügyi politikánk. Negyven százalékkal magasabbak voltak az adók Szloven- szkón, mint nyugaton, hallottuk, holott Keletszlo- venszkó mérhetetlenül többet szenvedett a világ­háború és a bo'seviki betörés következtében, mint nyugat. Mi ezerszer és ezerszer hangoztattuk, kö­veteltük, hogy ennek a tételnek igazságát fogad­ják el és alkalmazkodjanak hozzá, szavunk a pusztába kiáltó sző volt. Az eredmény pedig az általános romlás, az adóalanyok teljes tönkreme- nése, gazdasági válság, munkanélküliség, elnyo- morodás. Az adóreform a tizenkettedik órában jön, de gondoljanak arra a törvényhozók, hogy most alapos munkát kell végezniük. Hallják meg Sziovenszkó szavát és eszerint cselekedjenek, mert ha nem igy tesznek, az uj reform valóban a sö­tétbe ugrás lesz. Szlovenszkóban elismert legszebb férfi-fehérnemű mérték ntán KALKSTEIN divatüzletében U2HOROD, kapható. . xx Csak 5ö koronát fizet havonta, ha a Kis Brehmet megrendeli könyvosztályunkánál Émmúm ! Olstsorsiágnak HesepetÉeoldf! é® Palesztinát? tlcgáns iürűöhely az isztriai Riviérán Tengeri- napíürtíök — Falast Hotel — Hotel Riviéra — Penslon San Lorenzo — Elsőrangú ellátás Felvilágosításokat ad: COSULICH LINE, Prága II , Václavské nám. 67/y. cs az utazási irodák. 3 Fascista tüntetés Prágában Mesanrk ellen és G@ida mellett Nem támogathatják annak az Jel&ISságéf, aki őket „patológikus csapadéknak" nevest© — a . . hivatali?aok©k e!San «fjUE>U* . g V j/y i OVARiS/a^. KA.BUM'AUKeRy;lJc.SPo5? 6ÖMÖ&1' RUM*6S' UKÓRGY^ R. p -r •ROZNAVA­Mandarin • Cacao - Dió-Créme - Cherry Tiriple-Sec — Curaöao — Kárl^badí keserű „Késmárki kiállításon arány éremmel kitüntetve" ,,A Nemzetközi Donakiállitáson arany éremmel kitüntetve1'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom