Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-07 / 105. (1439.) szám
.<*27 május 7, szombat. sára irányuló igényét. Ez a terület ugyanis nemcsak az amerikai esetiek és ruszinok között 1918-ban megkötött serantoni megállapodásokra hivatkozhat, hanem a saint- ger malmi kisebbségi szerződésre is, amely Ruszinszkónak a nyelvi, vallási, közigazgatási és iskolaüsyi kérdésekben a „legmesszebb- nienő autonómiát" biztosította. E terület autonóm jogállása annyira vitán felül áll, hogy azt — egynémely „parafrázistól" és „interpolációtól" eltekintve — a forradalmi nemzetgyűlés ás kénytelen volt elismerni és az alkotmányba beeikkelyezni. Egyes kiváló cseh közjogászok szerint Ruszinszkónak alkotmányosan biztosított autonómiája olyan tág, hogy e területnek az összáramhoz való viszonyát már ma is föderalisztikusnak kell tekinteni. E föderalizmusról csak elméletileg beszélhetünk. A prágai kormány eddig semmit sem tett, hogy azt a gyakorlatba is átvigye, Zsatkovics 'Gergely, aki hazajött Amerikából, hogy szülőföldje önkormányzatát kiépítse, rövid idő után csalódott szívvel volt kénytelen visszatérni Amerikába, miután meggyőződött arról, hogy a csehek nem akarják teljesíteni a világ színe előtt tett Ígéreteiket. Azóta sem történt semmi, ami Ru- szinszkó autonómiáját közelebb vitte volna a megvalósulás felé. Ily viszonyok között a nép elégedetlensége nőttön-nő, és egyre hangosabb szóval követeli a békeszerződésben és alkotmányban biztosított autonómia megvalósítását. A magyarság itt is egy frontban küzd a ruszinokkal az önkormányzatért, melynek keretén belül jobban tudná megvédeni érdekeit, mint eddig. Hiszen a ruszin nép ma is közel áll a magyarhoz: intelligenciája most is szívesen és zamatosán beszéli a magyar nyelvet és ma is a 'közemlékezetben él Rákóczi szava, aki „fidelissima gens"-nek, a leghűségesebb nemzetnek nevezte a ruszinokat. A történelmi országokban a morvaországi és sziléziai szeparatizmus ma már csak közigazgatási, regionális jelentőséggel ibir, melynél sokkal fontosabb a németeknek nemzeti autonómiára irányuló törekvése. A nemzeti autonómia részletei elméletileg sincsenek még kidolgozva: vannak, akik a területi autonómiát tartják szem előtt, mig mások a személyi, a kulturális önkormányzat megvalósulásával már teljesitettnek látnák a német nép autonómisztikus kívánságait. Ami a területi autonómiát illeti, ennek előfeltételei meg vannak ott, ahol a német nép a határok mentén zárt egységben lakik. Dévénytől Troppauig, az osztrák, bajor, szász és porosz határ mentén széles német sáv szegélyezi a csehszlovák köztársaság területét, melynek lakossága — addig is, amíg önrendelkezési jogát egyszer sikerül kivívnia, — a területi autonómiát kívánja. Szőnyegjavitő- tisztitó vállalata, Jlringer-utca 14. Tel. 29-32. Meghívásra költségmentesen vidékre is. xx Nincs az az izgalmas regény, fantasztikus film, amely felérne a Brehm vonzó előadásával. A román konkordátum megkötése előtt A konkordátum megszűnteti a szatmári egyházmegyét s az erdélyi püspökséget és a bukaresti érsek joghatósága alá rendesé — A konkordátum a magyar kathollcizmust érintő vonatkozásaiban Kolozsvár, május 6. Goldis román kultuszminiszter Cisar bukaresti kath. püspökkel Rómában időzik. Egyes hírek szerint a konkordátum-terv ecetet teljesen megtárgyalták és az közvetlenül aláírás előtt áll. Hivatalos helyről a konkordátumról még semmit sem közölnek, a jól informált Universul azonban mai számában már ismerteti a tervezetet. Eszerint a katolikus vallást latin, görög és örmény \ rítus szerint szabadon lehet gyakorolni egész Románia. területén. A romániai egyház székhelye Bukarestben lesz, Cisar püspök megkapja az érseki pattiumot s alája fog tartozni a bukaresti egyházmegye (öt egyházközséggel!), a jassy-i, a moldvai csángókkal, az erdélyi, a temesvári, — melimek püspökéül az elűzött Glatffelder Gyula dr. helyett most nevezte ki a Szentszék Pacha Ágoston adminisztrátort, akit május 15-én fognak felszentelni Temesvárt — és az egyesítendő nagyvárad—szatmári egyházmegye. A görög-katolikus egyház székhelye Balázs- falva lesz, az örménykatolikusé Szamosujvár. A Szentszék, a püspökök, a lelkészek és a hívek között az érintkezés egyházi ügyekben szabad. A püspököknek román állampolgároknak kell lenniük, kivéve olyan eseteket, melyekre nézve a Vatikán és a bukaresti kormány külön megegyezik. A püspökök teljes szabadságot élveznek egyházi hivatásuk kifejtésében és püspökségük irányitásában. Jogukban áll uj egyházközségeket és fiókegyházakat létesíteni. A lelkészek csak román állampolgárok lehetnek, kinevezésük a püspökök kizáró'agos joga. A katolikus egyház és lelkészei olyan segélyben részesülnek, mely nem lehet kisebb az uralkodó görögkeleti egyháznak kiutalt segélynél. Az állam elismeri a római katolikus egyház jogi személyiségét. A római katolikus egyháznak úgynevezett „szent vagyona" lesz a patrimónium sacrum, mely az ezidőszerint a püspökségek, káptalanok, lelkészségek és teológiai szemináriumok birtokában lévő járadékpapirokből fog állani, s a káptalan fogja kezelni. Ugyancsak a káptalan kezeli a kulturális alapítványokat is. Az iskolák, nevelőintézetek, jótékonysági és kegyintózetek vagyonát a püspöki hatóság kezeli. A kegyúri jogok megszűnnek, s a kegyúri vagyon — akár az államnak, akár magánosoknak birtokában van jelenleg, — kártalanítás nélkül a katolikus egyház birtokába megy át. A szerzetes rendek és kongregációk főnökei csak román állampolgárok 1 lehetnek állandó romániai lakással. A rendek és a kongregációk is jogi személynek ismertetnek el. A rendek jövedelmüket az ország határain belül kötelesek felhasználni, kivéve azokat az összegeket, melyeket a Szentszék központi jótékonysági irodája részére küldenénk rendszeresen. Uj rendek és kongregációk bármikor alakulhatnak Romániában. A római katolikus egyháznak joga van saját költségén Romániában elemi és középiskolákat létesíteni, ezeken azonban a felügyeleti jogot a közoktatás- ügyi miniszter gyakorolja. Azokban az állami és felekezeti iskolákban, hol a katolikus növendékek vannak többségben, a vallásoktatás a tanulók anyanyelvén történik. A konkordátumnak ezeket a pontjait sorolja fel az Universul. Az erdélyi magyarság elejétől kezdve bizalmatlanul tekintett minden konkordátumtárgya lésra, mert hiszen Trianon óta elég esetet ; tapasztalt arra vonatkozólag, hogy a magyar katolikusság érdekeit nem méltányolják. így Bukarestben a teljesen elrománosodoit Cisart nevezték ki püspökké, holott minden egyházközség magyar ila- pitásu. Máig is fájó szívvel gondol Erdély magyarsága a kolozsvári minorita templomnak, rendháznak és malomnak, — ennek a tisztán magyar alapítványnak, — a román görög-ka*oli- kus egyház részére való elajándékozására. Ilyen a nagyszebeni katolikus alapítványi árvaház ügye is: ezt a Vatikán a román államnak engedte át. Legújabb sérelem most a kétszázéves szilágy- somlyói minorita rendház eladása. A minoriták a háború végéig igen viruló főgimnáziumot tartottak fenn, ma ped’g már egyetlenegy öreg barát éldegél még a papi teendők ellátására Szilágy- somlyón; az iskolát a román állam rekvirálta el, a rendházat Rómából szüntették meg. Ha helyesek az Universul információi, egy püspökséget elveseit a magyarság én katolikus egyház, mint ahogy a bánsági magyarság a németté tett temesvárit eddig is elvesztetta A Cuvantul már úgy tudja, hogy az agg Boromissza Tibor püspök halála után nem is töltik be a szatmári püspökséget, hanem egyszerűen a nagyváradihoz fogják csatolni, melynek püspökévé Róma Zombori László dr. szentszéki tanácsost, Mária királyné bizalmasát nevezi ki. Eddig is mennyit szenvedett a katolikus magyarság, pedig a m^ 30 éves püspöki jubileumát ülő Majláth gróf volt a főpásztora, aki valósággal saját testével fedezte hiveit az államhatalom túlkapásaival szemben. Mi lesz ezután, ha Cisar, aki összesen 30 éves, lesz a felettese Majláthnak? Roppant aggodalomra ad okot az a pont is, hogy a vallásoktatás csak ott történik a tanulók anyanyelvén, ahol a katolikus növendékek vannak többségben. Az erdélyi tanügyi hatóságok eddig is nagyszerűen tudtak gondoskodni róla a felvételi vizsgálatok komédiájával, hogy ne igen juthasson egyik nemzeti vagy vallási kisebbség sem az állami iskolákban többségbe. Az állami intézetekben tehát a vallásoktatás sem fog a magyar katolikus gyermekek részére magyarul történni. Ha a magyarság nem szívesen látja a konkordátumot, mert jót nem remél tőle, még kevésbé örvend neki a görögkeleti román egyház, mely a május 11-én Összeülő szent szinóduson az ctgész klérus nevében tiltakozni fog egyházi szempontból a pápával kötendő szerződés ellen. A konkordátum érvénybelépése nemzetközi viszonylatban is jelentékeny következményekkel járna, amennyiben a megszüntetendő szatmári egyházmegye iuris dictioja kiterjed Csehszlaváláára is, amennyiben a ruszinszkói egyházközségek a szatmári püspök fenhalósága alá tartoznak. Egyházpolitikai körökben nagy érdeklődéssel néznek a konkordátum megkötésével járható fejlemények elébe. A zempléni uj földesurak Agrárius párt titkárok. cseh szakácsnők jutnak maradékbirtokokhoz — Magyar igénylő még nem kapott földet — A Prágai Magyar Hírlap munkatársától — Gálszécs, május 6. Az a rendszer, amely a földreformot arra használja fel, hogy a kisajátított földbirtokokból uj janic-sárságot teremt a maradék- birtokok megteremtésével, még ma is virul, így Gálszécs vidékén is vígan folyik a maradékbirtokok osztogatása. A Forgács-féle uradalomból csak nemrégiben hasítottak ki egy 200 katasztrá- lis hold terjedelmű maradékbirtokot, amelyet érdemeinek jutalmazásául egv Harmincz nevű agrárpárt! titkárnak adtak. aki csak néhány évvel ezelőtt vándorolt be Jugoszláviából. Az Andrássv Gyula-féle tőketerebesi birtokból 40 holdat az urasági lakkal együtt egv Prágából ideköltözött cseh asszonynak adtak aiándékul. Ez az asszony azzal szerzett érdemeket, hogy jól vezette a tőketerebesi cukorgyár egyik fő tisztviselőjének konyháját. A szakácsnő ténsasszonv már meg is kezdte a gazdálkodást és igen jól érzi magát földbirtokosi minőségben. Töketerebes környékén különben még több maradékbirtokot akarnak létesíteni. És, amint értesülünk, az uj földesurak mind a Morván túlról valók. Van ugyan egy-két szlovák kiválasztott is, de az csak akkor, ha az agrárpátr tagja és a pártmunkában valamelyes érdemeket szerzettAz azonban még mutatóba sem fordul elő Zemplénben. hegy magyar földigénylö jusson földhöz, még akkor sem, ha a felosztott birtok szin- magyar község határában is terül el. A magyar földigénylőnek már csak a temetőben jut parcella. A zempléni földosztás a földreformnak olyan tipikus példája, amelyet érdemes tanulmányozni és a világ színe elé vinni. íme, igy szolgáltatnak igazságot szlováknak és magyarnak egyaránt azon a földön, amelyet ezer év verejtékével müveit. Batu Kán Irta Szombathy Viktor — Uram, segíts! Én már iftmaradok!... És behunyt, a szemét. A hangtalan csendben valaki még jött. Két ember. A fiatal pár volt. — Ti nem szaladtok? — csodálkozott a pap. — Nem! — vágta ki dacosan a legény. — Már mi eleget bujdostunk. Ha kell, megvédem ezt a leányt... — elakadt zavarában, — ezt a___feleségemet, vagy meghalunk, de én már ittmaradok! — Isten irgalmazzon nektek is, — kö- nyörgött a pap és elnézett arra, amerről a lovasok tompa dobogása hallatszott. Aztán nekitámaszkodott egy kőnek, egyedül maradt. A két fiatal egy romház mögé húzódott- Egy sas vijjogva szelte át a levegőt. Most több lovas beugrott a falu első házmaradványainál. Fegyverzetük megzör- rent. S akkor egyik tölcsértenyeréből bekiáltott a falak közé: — Hé! Van itt valaki? A magyarok nyelvén szólott! S aztán még hozzátette latinul, nagy fenhangon: — Quis hic est? • ■. Magyar vitézek voltak! Magyar urak, lovasok, vitézek, akik komoly arccal mentek a romhalmaz közé. A pap támolyogva állt fel. Szakállát meglibben tette a szél, mélyein ülő két szeme, beesett sápadt arca rávilágított a fegyveresekre. Azok meglepetten néztek rá: — Ki vagy te? A pap egyidejg szavakat keresett. Egyszerre örült, meg szomorkodott— Nézzétek, nézzétek, ez volt a templomom, a szentegyházam, mert én vagyok a pap... mert én voltam itt az Isten szolgája ... Az egyik vitéz hozzálépett a középen álló, busarcu, méltó ságos tartásu úrhoz: — Felséges ur! Ez az ember azt mondja, 5 volt, itten Isten szolgája ... Az ősz pap remegve nézett föl. Azt mondták: felséges ur! Ez a király lesz... A király! Nem ellenség, nem vérfürdő, nem kard, hanem jóságos kéz: a király, a magyarok királya. Ott ült a fejedelem a lovon, szomorú, okos szemét ráfüggesz'tette a papra. De ez sem tudott szólani. Végre lelkendezve kiáltotta el magát— A király ur! A király ur! — és megfordult, rohant az erdőség felé az ő riadt nyájához. Haja lobogott, szakállát tépdeste a szél, saruja lemaradt, de ő csak rohant előre a hegyek közé, hogy ő tőle hallhasson ilyen jó hirt a népe. — A király ur, a király ur! ... — kiáltozta örömtől fuldokolva. Már alig állt a lábán, mire az erdő mélyére ért. Tüske szaggatta, bozót tépte, vérzett, de csak rohant. Az erdőbe bekiáltozott: — Emberek! Emberek! Itt a király ur!... Csillogó szeme, kipirult orcája olyannak árulta el, mintha megzavarodott volna az elméje. A sűrűből egy ember eléje állt: — Miért kiáltozol úgy, szent ur? A pap 1 illegve állt meg. — Itt a király!.... Kiáltását végigszórta az erdő s még több ember gyűrűzött kör éje. — A király megjött. Vége minden üldözésnek, — folytatta a hírmondó. Egy öreg férfi csendesen szólt: — Lám, megzavarodott Néhány asszony rémüldözött: — Fussunk! Biztosan megkergette a tatár és most nyakunkra hozza ... A pap elkeseredetten rázta ősz fejét: — Emberek! Értsétek meg, igazat mondok! Favágóforma öregember felütötte a fejét: — Lehet, hogy igazat beszél... A reménység hirtelen — izgatottan kiült az arcokra. Ábrázatuk kipirult, nem tudták, mitevők legyenek. Néhány gyerek örömében sikongatni kezdett. A favágéformáju újból megszólalt: — Én megnézném ... A többi rádöbbent. Senki nem javasolt semmit. Biztatni nem merték, tartóztatni nem akarták. Az Öreg végre is vállára kapta iromba fejszéjét. — Ki jön velem? ' Két mindenre kész suhanc elindult. Mentek csendesen, vigyázva, félve. A pap leült egy tönkre és boldogan pihegett. Sokáig tartott a csendes, nehéz várakozás. Az erdőből mind több és több alak bujt elő és halkam várakozott. Alkonyodott. A szél titokzatosan dudo- rászott a fák között s a nap vérvörös felhőkbe burkoltan sülyedt a hegyek közé. Mindegyik a próbálkozó férfiakra gondolt s néha riadtan nézett körül, ha a lombok gyanús zörrenéssel verődtek össze. Valamelyik megszólalt: — Szegények! A bolond pap miatt!... Ebben a pillanatban vad, nyers ujjongás tört be közéjük. Az egyik kémlelő suhanc fulladt képpel rohant, a hegynek fel, aztán levágta magát a földre, lábát égnek tartott? s csak ennyit szólt: — A király enni adott! A tömeg egy pillanatra elnémult. A csend ijedten szökdösött felettük. Aztán hirtelen, zsibongva kerekedett föl mindahány <= nem látva, sem hallva rohant az alkonyodó erdőn végig. Ijedt zúgással retten1 ele fel a madarak. A pap magára maradt. Felállt. Már erősen estellett az erdő, ahogy lehallgatózott, a völgy felé, ahonnan elnyújtott, tompa, boldog kiáltást hozott fel a békés, esti szellő; — A király ur! A király ur!... (Vége.) Érelmeszesedés, neurasthénia Csízí Jód-Brém Fürdő | golyva, mirigy-, csont-, izületi-bajoknál, angolkór, vérszegény- Nyitva május 1-től szeptember 30-ig. ség, hüdéseknél, az anyagcsere forgalom zavarainál, tehát mind- r , , .. . azon bajoknál ajánlva, hol a Jód-Brám-Sóafürdök indikáltak. Felvilágosítást nyújt es prospektust küld a 1 _ . __ _ _ _ _ _ FÜRDŐIG AZG AT ÓSÁG ergff9@l£@l€Hl@ll SPfSOffIkum i CSIZFÜRDŐN (Clzkúpele, i.XVIII.) | ízt^iAaflzr^aMaaaiwwnwwiigiwRiiiMiMMR'Wiwi'WB'iniiiffli'R iawwa«wairo3'««-5tiraraa«g«igBmiiaB»igi«áM*M«iMJM..MJ’.aMni»«^^ i« mini iiínanvo •' _____________Ivó- és Hirdöhnrák, léwykaiaiéi, otthoni kúrák. ____________J % £
