Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-01 / 100. (1434.) szám
wJVihc&mwnw*. st» 1927 má^us 1, vasár uai*. tnffr '----■-| i ii im riarumrm^ /i SASFIÓK TITKA HALÓDÁS ES HALÁL A bécsi titkos udvari levéltár anyagából közzéteszi: Efnst Ottó dr. Az 1S31. év augurztusában súlyos meghűlés miatt vissza kellett, vonü uia Schönbrunnba. Hamar talpra áll ott, azonban decemberben és februárban rövid ideig tartó rohamokat kapott. Egy este kikocsizo't a Práterbe. A Sasfiók szerette a magányt, azonban el kellett tűrnie, hogy S'audin- -sky őrnagy — inkább őr mint nevelő — ide is elkísérje. Hazafelé eltörött a kocsi kereke..A herceg gyalog folyta'ja az u'ját. A nyílt utcán hirtelen összeeset. Hazaszállttották. A herceg ágynak dőlt Kevécsel azután köhögni kezdett, majd magas lázat kapott. Az. állapota nem javult, úgyhogy 1832 áprilisában Ma’fatti dr., Wieder dr. és Rai- mann dr. orvosokkal konzíliumot tartok a beteg ágyánál. Az orvosok még mindig nem 'aláltak semmi aggasz'öt és Maifa'ti Mária Lujzához in'é- ze.lt jelentésében garanciát vál.alt, hogy a herceg teljesen felgyógyul. • A forrongás esi!dilibe 1832. Európa népei fojtott forrongásban. Napóleon már nem ét de az em’éke még nem 'örté- ne’mi emlék, hanem napróí-naora elevenebb. Jelszó és program lesz. A Szén' Szövetség elviselhetetlenül nehezedik a le'gázott népek válára. A rendőrál’am, az autokrácia, az önkényuralom, a politikai üldözések, a gazdaság7 válság alatt mindenki szenved és áttandóan növekszik az elégü- letlen-ég. Kü’önösen áll ez Ausztriára, amely n.ég ■Metternich herceg kéri elhet et’en kormányzása alatt állott és Franciaországra, ahol a gyenge és kegyetlen Bourbonok egyre növelték a nyomort, az elszegényedést és egyre több mega1 ázás' hoztak a francia nemze're. Mindenütt vigasztalan sötétség és az egye1 len fénysugár, az egyé'len reménység, amibe -szakttaszálként kapaszkodók a kétség- beesés: Napóleon fia. A hívei ott vannak m'u- denütt, mint emigránsok, vagy már mint hazatértek. E’sősorban a kiterjedt Bonaparte-család, csupa volt király és királyi herceg, akiknek leg'öbb- ,ie megmen'ette óriási vagyonát. Ott vannak a raarsallok, a sok magasabb és alacsonyabb hivatalnok, a sereg, amely egykor egy világbirodalom fölött uralkodott. Mindnyájukat hajtja a vágy, hogy visszaszerezzék az elmúlt hatalmat, az elvesztett nagyságot, az eltűnt gazdagságot, az elhalványult dicsőséget. És itt van még a nép, a francia nép, amely még minden szívverésében érzi a részegítő gloiret, amelyet megaláztak, eladtak. amelynek elvették jogait A tömeg akarata emberfeletti erővel akarta az állapotok megsemmisítő változását, kész volt gigászi erőfeszítéssel lerázni válláról a kétségbeejtő jelent A tömeg egy kristalizácíós pontot akart, egy embert, aki köré csoportosulhat, aki az élükre áll és fölemeli a zászlót. Ki lett volna hivatottabb erre a szerepre, mint Napóleon felnőtt fia, aki férfi volt és katona — és maga is fogoly? A fogságból azonban lehet szabadulni Mindenki emlékszik még Elbára, Fréjusra, hiszen mindez csak tegnap volt Tudták ezt Metternich, Ferenc császár és a franciák királya is. Napóleon fia az ő szemükben is több volt, mint a nagy Habsbug-család oldalági tagja. A Sasfiók zálog volt, de bomba is, amelyet •az ellentáborba lehet dobni. Ame’yről azouban nem lehetett tudni, hogy nem robban-e fel idő előtt és nem pusz'iIja-e el a császári palotát. A Sasfiók útjában volt mindenkinek, aki nem volt hive Napóleonnak. Az objektív kritikának ezért minden értő-. vei ki kell' derítenie, hogy megmérgázlék-e Napoljon fiát? Lassú hatódó# — lassú hald! 1832 tavaszán a herceg állapota állandóan rosszabbodott. Elhagyottan feküdt a bécsi Burg- ban. Édesanyja a legnagyobb lelki nyugalommal élte Pármában világát. Mint maga Írja, „kötelezettségeit mint egy ország anyja, elébe kell helyeznie anyai szive parancsának." Ferenc császár, a Sasfiók nagyapja, országaiban utazott. A beteggel csak a jólelkü Karolina Auguszta, Ferenc császár utolsó felesége és Zsófia főhercegnő törődtek. Nem engedték, hogy egyetlen barátja, Pro- kesch-Osten a közelében maradjon. Prokescht speciális misszióban Rómába küldték. Hartmann gróf, a herceg nevelője, száraz jelentésekben számol be a császárnak a rábízott fiatal élet lassú kihívásáról. A császár végül is elhatározza magát, hogy egy kis örömet szerez unokájának és ezredessé nevezi ki. A kinevezési okmány igy hangzik: Hardegg gróf altábornagynak! Kedves Grófi Kinevezem unokámat, a Reichstadtí herceg alezredest számfölötti ezredessé, illetékek nélkül, jelenlegi ezredében. Minden további szükséges lépést ön tesz meg. Graz, 1832 május 9. Ferenc. Május 28-án a herceget Schőnbrupnba szállították, hogy jobb levegőn legyen. Zsófia főhercegnő apartmanja egy részét bocsátotta rendelkezésére. Az orvosok sza márt ej jel, marienbadi vízzel és ismét seltersvizzel próbálják gyógyítani. A levegőváltozás következtében néhány napig tényleg javult is a Sasfiók állapota, nemsokára azonban visszaesés mutatkozik. Nem tud aludni, napközben azonban gyakran i’ólálomba esik. Har'maun gróf julius elején azt jelenti, hogy még mindig tüdőéi májbaj ellen kezelik. Malfatti dr. ismét konzíliumot tart a betegágynál, ezúttal Vivenot, Törkheim és Wierer ormosokkal. Az orvosok meglehetősen pesszimistái:. Mária Lujza egy7 idő óta Triesztben tartózkodott, tehát, fele utón Bécstő. és pontosan informálva volt a fia kétségbeejtő állapotáról. Mégis csak julius végén szánja rá magát, hogy meglátogatja fiát. Ez is csak azért történt, mert Metternich kifejezetten kiváu’a. A kancellár a közvélemény felháborodásától félt, amely Mária Lujza embertelen magaviseleté miatt kétségtelenül ki is tort volna. Mária Lujza akkor érkezett Bécsbe, m'feor már a herceget ré:zesitet'ék a halotti szentségben. A Sasfiók már iólhalott- volt. A felismerhe- tetlenségig lesoványodott, a lábai ellenben óriás módon megdagadtak. Állandó kalá’sejte mei voltak. Egy héttel a halála e’ött már csak meghalás- (ról beszélt A lábai állandóan hidegek „voltak és órák hosszat me'eg boroga'ámkkal igyekeztek azokat föl melegíteni. Táplálékot már nem vett magához és ju’ius 15-én olyan gyengeség! rohama volt, hogy hü adjutánsa. Moll báró azt hitte, hogy már megkezdődik az agónia. Moll báró, a Sacfók utolsó órá’uak egyetlen auten'ikus 'anuja, azt jelen'i Dietrichsteiunak, hogy a herceg szájpad ásáf, szájá* és nye vét teljesen íelmar'a a genny. Azt hitték, hogy a tüdő gemr edése a légutakon át a száj üregre is ki- 1 erjedt. A szegény herceg különben jó és türelmes beteg volt és könnyebb pilaaataiban mosolyogva hallgatta, mikor Moll báró „a közeli olaszországi utró “ fceszé’t nekL Az orvosok a Sasfókot már régebben délvidékre akarták küldeni, de Metternich hallani sem akart erről. Néha a Sasfiók felölv&s'atött magának. Az utó só k.nyv, a mélyé1.. még meghallgatott, D’Ar- lincourt „Les rebeiles" című müve vott. Az utolsó órák Édesanyja még ezekben a napokban is csak' naponta kétszer látogatta meg a fiát, akkor is rövid időre. Este néha beszólt, hogy rövid „jóejsza- kát“ kívánjon. Különben teljesen a megfizetőit emberekre biiz'a a herceget.. Julius 21-én este tíz órakor a herceg hirtelen azt kérdezte Moll bárótól, hogy készen áll-© inár a kocsi az utazásra? Még ezt a pár szót is csak nagyon nehezen tudta kimondani. Moll báró látta, hogy a katasztrófa már köze’edik, azt ázonban nem sejtette, hogy oly hamar következik be. Éjféltájban Moll a szomszéd szobába ment, hogy lepiheu- jen, a betegnél csak Lám bért udvari lakáj maradt. Reggel négy órakor Lombért felk tltefte a bár rót és kijelentette, ho§y az utolsó perceik; elérkeztek. , Ntekert dr„ az inspekciós orvos és Mo’l báró a fuldok ó, levegő uáu kapkodó bö'eget felsegítették az ágyban. A herceg nagy erőfeszítéssel kiáltotta: .^Borogatást! V esicatort!“ Azután visszaesett a párnáira. Az agónia ezután nyugodt volt, a tu’ajdonképpeni halálküzdelem elmaradt; a beteg alig lélekzett, nem beszélt többé. Azonban' teljes eszméleténél volt és t.ek'u- tete azt mutatta, hogy7 megismerte a jelenvo1 lakat. Amikor édesanyja a szobába lépett, gyengén bólintott. A ha’á’os ágyhoz siettek még Har'mailn gróf, Staudesky kapttány7, Ferenc Káro’y főherceg (Ferenc József király apja) és egy fiatal udvari káplán. aki az ulclsó kenetet feladta. Ez alatt a ceremónia a att a jelenlevők letérdeltek. A herceg szemével követte a pao minden mozdula'át. Julius 22-én az eddig nyűgöd’an fekvő h:tt- dok’ó kétezer oldalt fordította fejét. Malfatti-d az ágyhoz lépett, és konstatálta a beállott ha’á A Sasfiók a schönbrunui kastélynak ugyar abban a szobájában hált meg, ame’yben huszonhárom esztendővel azelőtt, hatalma teljén, édesapja lakott Az orvostudomány nagy haladása Magyar egyetem! tanárok, tudósok, kórházi főorvosok és gyakorló orvosok ismertetik az orvostudományok nagyarányú fejlődését Magyar emberek korszakalkotó szerepe a fülgyógyászat fejlesztésében írta: Pogány Ödön dr. Az orvostudomány az utolsó évtizedekben mérföMés -léptekkel haladt előre. Az ó-kor orvos- tudósai is niigyon sok olyant tudtak a fültől, ‘ami meglepi a mai kor kutatóját. Természetesen ezek az ismeretek mind boncctani ismeretek nélkül voltak s csak az emberi ész bámulatos mélyreható megfigyelésén alapultak. Természetesen komoly haladásról csak attól az időtől beszélhetünk, mikor a tudósok a tetem- boncolás révén behatolhattak az emberi szervezet csodás titkaiba. Ekkor fedezték fel a fül szerkezetét, ekkor jött rá Eustach a 16. században arra, hogy a fül összeköttetésben van a torokkal (a közismert Eustach-cső). A legnagyobb haladás egyike pedig csak akkor történt, midőn felfedezték a fül hangfelfogó szervét: Corti a róla nevezett Corti-szervet, 1852-ben, mely minden laikus előtt ismeretes. E felfedezést a mikroszkóp feltalálása tette lehetővé. A fül anatómiájának pontos ismerete u'án úgy a fülgyógyászat, mint a többi szak rohamos fejlődése a XlX-ilt század közepén kezdődött és azóta- egyre hatalmasabb erővel tör előra A fülgyógyászaí modern haladásában léét magyar embernefe van halhatatlan érdeme. E két. ember, kik a fülgyógyászat terén a magyar szellemi fö’ény és kiválóságát reprezentálják: Pollilzer Ádám dr. és Högyes Endre dr. Bárány Róbert az upsalai egyetem tudós tanára, a Nobel-dij nyertese, Hőgyes nyomdokain haladt, amidőn a labirintus szerepét rendszerbe foglalta, és az orvostudomány közkincsévé tette (1906-ban). Ma már a íülgyógyászat éppen Bárány ezen munká’atai kapcsán egyik legfontosabb segítő eszköze az orvostudománynak, különösen az agyi és az agysebészeti diagnosztikának. Egy közérdekű dolgot óhajtok itt megemlíteni: hogy mily fontosait Högyes, illetve Bárány vizsgálatai a gyakorlati orvostudományban, bizonyltja az a körülmény is, hogy ezen ismeretek segítettek berniünket, hogy megoldjuk , a tengeri betegségek tulajdonképpeni lényegének ^problémáját, wc&fy '• béta.'-'égy'éfc, fnínt a ttifesf égVefisuívozó szervének a labirintusnak izgalmas állapom: a hajó mozgásai által előidézett, ki nem egyensúlyozott zavara. Már régebben is végeztek fülészeti műtéteket. Természetesen primitív ■ eljárásokkal s naiv elképzelések alapján. Az első feo- ponyalékelést (trepanatio) Petit végezte 1750- ben. E műtéti eljárás azonban abbamaradt, de akkor azonban, amikor az antiszep-zis ismerete a sebészetnek óriási fellendülést adott, Schwarze tanár 1873-ban végezte az első fülészeti - koponya - lék el őst, abban a formában és azzal a. precizitással, ahogy azt ma is végezzük. Ugyancsak az ő érdeme, hogy az áldáshozó és sok súlyos komplikáció megelőzését elősegítő, a ma már közismert dobbhártya felmetszést a fülészeti orvostudományba bevezették. Sclywaree után már könnyű volt a fülsebészek helyzete. De a fülsebészet terén meg kell örökítenünk Staeeke, Zauíel, Küster és Bergmann nevét. Az ö érdemük, hogy a fiilsebéss&t ma teljes egészében egy kiforrott tudományszakot képez és módunkban van az azelőtt feltétlen elvesztett eseteket, a középfülgyulladás agyú szövődményeit is az esetek igen nagy százalékában meggyógyítani. Természetesen még sok teendő van hátra. Lesz-e valaha .tökéletes az orvostudomány, azt előre tudni nem lehet. A fülgyőgyászat terén is még sok a teendő, főleg abban a tekintetben, hogy a rosszba1 lássa! biró embereken segíteni tudjunk és ott, ahol a tudomány mai állása szerint segíteni nem tudunk, segítségükre legyünk szociális és emberi szempontból a különböző hallókészülékek konstruálásával. E téren a technika nagyon sokat hozott és . még nagyon sokat fog hozni és egész biztos, hogy a. modem-elektromos hallókészülékek konstruálásánál szerepe lesz a rádiónak is. Súlyos belső bajokat okozhatnak a beteg fogak Irta: Itj. Bdnis Ferenc dr., a Cliarrté poliklmika fogorvos-ssaikorvosa Az utolsó évek orvosi életének örvendetes eseménye a foggyógyászat hatalmas elméleti és gyakorlati tudománnyá való fejlődése. Hazai és külföldi tudósok vizsgálatai és kísérletei bizonyítják azt a szoros összefüggést, amely a fogászul és az általános orvostudomány fcösölt fennáll. Különösen a legutóbbi években lendült fel nagy mértékben a foggyógyászat ilyen irányú evolúciója és immár tagadhatatlan, hogy az összes orvostudományok ágainak sorában je’entőset emelkedett a száj és a fogak megbetegedéseivel, valamint azok gyógykezelésével foglalkozó tudomány, a stomológia. Szoros összefüggés van az ember fogazatának betegségei és az általános szervezet egészséges és kóros állapota között. A fogazat épsége igen fontos tényezője az egészségnek. Kísérleti bebizonyítást nyert sok esetben, hogy a fogak különféle betegsége a legváltozatosabb, egyben azonban legsúlyosabb általános megbetegedésekhez is vezethet Amerikában indult ki az úgynevezett orális sepsis tana, amely a bábom után Európába is .elérkezett s amelynek rövid • és népszerű foglalata, hogy a fogak gyökerein vagy általában a szájban végbemenő gyulladásos, főként gennyes folyamatok általános megbetegedések okozói lehetnek^ A genny bejut, a vérkeringésbe és ekként a legkülönfélébb betegségek okozói lehetnek a fogak betegségei. Sokecer eset tanúskodik amellett, hogy rev-mafikus fájdalmakat, idült vesebajt, súlyos id.egpanaszdka!, szivhártyagyvliadást és más súlyos betegségeké! okozlak a fogakból kiinduló gennyet, folyamatok. Ezek a gennyes - folyamatok igen sokszor észrevétlenül zajlanak le a fogmeder csonfáRománya- han és róluk csak a röntgen-felvétel tud felviláao siiást adni. A fogászat legfontosabb segitőeszk<«. a röntgen-gép, melynek segítségével a csont ül | pofára nézve kaphatunk tájékoztatót. Eredmény.{ fogkeze.ést el se lehet ma már képzelni állandó röntgen-ellenőrzés nélkül. Amerikában minden fogorvosi rendelőben van alkalmas röntgen-apparátus, amellyel évente kétszer, akár van baja, akár nincsen a pácienseknek, —' minden fogáról ellenőrző felvételeket készítenek, bogi7 az estelog is bajt már kezdetén orvosé'ják. Igen hathatós segítőeszközt nyert a teggyógyd- szat az u'óbbi évek, során az úgynevezett follur- lámpa és a diatherma alkalmazásával. Ezek íz izzólámpás hőhatások, különösen a gyulladások 1 ií- Lönféle fajainál főként mint fájdalomcsillapító gyógy'tényezők váltak be. Ma már nyűgöd'in. mondhatjuk: nem kell, hogy a fogbeteg fájdalmai szenvedjen, hiszen, olyan tökéletesek az érsésüetenilő eljárásainak, hogy még a legkomplikáltabb műtéteket is teljesen fájdalmatlanul lehel végezni.- A tudomány mai ál ása szerint megvan a móú reá, hogy a fogorvos a legkényesebb páciensét a fájdalmatlanul keze’hesse. Hangsúlyoznom kell azonban: minél előbb kerül gondos és szakképzett kezelésbe a fógbeteg, annál rövidebb, annál egyszerűbb a kezelés menete. A fogorvos instrumcn':i- riuma is jelentékenyen bővült az utóbbi években és ópnen.a magyar fogrvosok nesztora, Vájna, Vilmos tanár nevéhez fűződik újabban ismét néhány ■ olyan zseniális műszernek a feltalálása, mely nemcsak a fogorvos munkája' könnyíti meg nagy mértekben, hanem fePalá1 ójának és a magyar nemzetnek is messze 'határainkon túl is újabb éiismerést és dicsőséget jeten'. Az ember fögpza'ának két ellensége: a f'igvxu (caries) és a forrni ed ersorvad ás (pyorrhoea) 'teni küzdelem az utóbbi évek során is uj gyógymódokat tud felmu'a'ni. Kü'önös.en az u'óbbi megbetegedés, •v fogme-ter'o.ryad'ís terjed és szinte népbetegség "'te,'válik. Népbetegséggé nyilváui'ották' ép- hónappal ezelőtt Németországban a fog- vadast, melye' népszerűén íöghusgeiiuye- v i neveztek régebben. Ez a fog csontos med .1 m lezaj’ó foghns- és csontsorvadással járd kóros - folyamat végül is a fogak meg’azulásáhoü, majd kibúvásához vezet. Előidéző tényezői sorában főképpen mechanikai okok: fogát1 ás-rende'tettességek, éjszakai csikorgatás szerepelnek, de a legújabb huta'ások szerint szerepe van a belső szék- réc'ós mirigyek zavarainak is. Ilyenképpen ismét uj érintkezési pont támadt a foggyógyászat és a belorvos'au között. . A racionális testápoláshoz a'racionális száj- és fogápolásnak is hozzá kell járulnia, mert mindkettő a kívánatos, jezan irredentizmus egy-egy építőköve. Országos Rákóczi-emlékünnep és Rákóczi Bál Munkácson A réndezöbizofHájí meghívója Munkács, április 30. A nagyságos fejedelem születésének 250 éves évfordulójára rendezett, ünnepségek sorozatát Munkács város Rákóczi tradícióihoz hü közönsége óhajtja berekeszteni. Ezért Munkácson, május 7-én országos Rákóezi-ünnepet rendeznek. Az emlékünnep két részből fog áttani. Az első rész mint emlékünnep a városi színházban fog lefolyni este fél nyolc órai kezdettel, ezt követi a második rész, a Rákóczi Bál este fél tiz órai kezdettel a munkácsi Csillag.-szálló nagytermében. A rendezőség, mely külön meghívókat sem a színházi emlékünnepre, sem a Rákóczi Bálra nem bocsát ki, ez utón hívja meg a közönséget. A szinházi emlékünnep jegyei előre vált ha tele a munkácsi Bamnónia-könyvkereiSkedésben. A bál belépődíja: családjegy 35 korona, személyjegy lő korona. A rendezőség felkéri az emlékünnepre és a bálra készülőket, hogy lehetőleg az ittlakó nemzetiségek nemzeti viseletében jelenjenek meg. Az emlékünnepre más városból készülőknek a jegyek megszerzésében, mint a szállodai elhelyezés tekintetében készséggel áll rendelkezésre R. Vozáry Aladár, Munkács, Kossufk-u. í. Az esti fél 8 órakor kezdődő emlékünnep műsora, a következő: 1. Tá.roga'óhang. Prolog, Endrödi Sándor költeménye, előadja Vacsy István. 2. Megnyitó beszédet mond Kovách Béla dr., 3. Rákóczi ébresztése, Kersék János költeménye, szavalja Zsurky József. 4. Rákóczi a határon. Élőkép, pro- lógjá.t mondja: Szánthő László. 5. A palotás. Táncolják a beregszászi magyar ifjak. 6. Rákóczi két útja Munkácson, elmondja Majos Zoltán dr. 7. Tárogatóvisszhang. Előadják: Balogh Sándor és Kecskés Károly. S. Brahms: Magyar táncók, táncolja Glück Edifh. 9. Az alvó tábor. Élőkép pro- lóggal. 10. Rákóczinó, Arany János balladája, •szavalja Kőhalmy Magda. 11. Vidám kuruc versek, szavalja Komka Ibolya. 12. Magyar szóló, táncolják a beregszászi ifjak. 13. Kuruedalok, énekli Gátby Sámuel tárogató és zenekari kísérettel. 14. A bujdosó Rákóczi. Élőkép prológgal. 15. Záróbeszédet mond: R. Vozáry Aladár. Az élőképben résztvesznek nemzetiségi, felekezeti és társadalmi osztálykülönbség nélkül Munkács ifjai és a máramarosi románok küldöttsége nemzeti viseletben a féltve őrzött, golyóté- pett Rákóczi-zászlóval A bál a palotással és a magyar szólóval kezdődik. .4 rende.öbizolfcóg. voooGoeeoeoeeeeeoeeeeooseee&eeflk Syfilidologe Dr. Kolb erelőtt * prágai, frankfurti ős berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa « II. VodHtiova 31 •slfenra. Wassorruann yinsgálat! 6