Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-05 / 103. (1437.) szám
Pesthy igazságügyminiszter az ügyvédi numerus clausus mellett Izgalom a magyar jogászvilágfean — A készülő törvény a szerzett jogokat nem érinti, csak a további fölvételt korlátozza — Minden három megszűnt tagság helyett egy uj ügyvéd — Budapest, május 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelenlése.) A képviselőház tegnapi ülésén — mint már jelenítettük — az igazságügyi tárca költségvetését tárgyalták. A vita befejezése után Pesthy Pál igaz- eágügyminiszter emelkedett szólásra, hogy a vita során elhangzottakra válaszoljon. Az igazsásüerrmiiűszter beszéde na*v szenzációt keltett, amennyiben Pesthy érintette a már régóta hangoztatott ügyvédi numerus clausus bevezetésének kérdését is s határozottan mellette foglalt állást. — Gondoskodni kell arról, — mondotta erre vonatkozólag többek között a miniszter —, hogy az ügyvédek száma a jövőben ne szaporodjék el olyan tempóban, mint az az utolsó időben történtNincs más segítség, mint az. hogv az ügyvédi testületet olyan zárt testületté kell tenni, amelynek létszáma meg van határozva. Baracs Marcell közbekiált: Soha, Soha! Pesthy igazságügymimszter: Lehet, hogy a képviselő ur ezt soha nem akarja, ón azonban akarom és ha az Isten megsegít. meg is csinálom! — Kijelentem azonban, hogy engem e tekintetben semmiféle politikai oélok nem vezetnek s nem látom veszélyeztetve az ügyvédi bátorságot és szókimondást sem. Az orvosi és mérnöki diplomák interna- cionálisak. de a szegény jogászoknak itt kell élniök és meghalni ok. s ha nem történik intézkedés érdekükben, úgy meg is fognak halni. Erödi-Harrach Tihamér, az egységes párt ügyvéd tagja a képviselőház folyosóján az ügyvédi numerus claususról kijelentette, hogy a készülő törvény a szerzett jogokat természetesen nem érinti, csak a további felvételt korlátozzák, úgy hogy minden három megszűnt tagság után csak egyet vesznek fel. A kérdés törvényhozás -útiján való rendezése feltétlenül szükségessé vátt. Váry Albert az esküdtszék intézménye ellen A képviselőhöz mai ülésén folytatták az igazságügyi tárca költségvetésének részletes vitáját. Vita közben Pesthy Pál igazságugymi- niszter is felszólalt s egyes képviselőknek a gyülekezési és egyesülési jogra vonatkozólag feltett kérdéseire kijelentette, hogy ez a polgári törvénykönyben nyer szabályozást. A polgári törvénykönyv az igazságügymíniszter kijelentése szerint szeptemberben már nyilvánosságra is kerül, mert jelenleg már nyomás alatt van. Nem helyesli azt, hogy Magyarország külön jogterület legyen az utódállamokkal szemben. A vita további folyamán Váry Albert, aM ma tartotta szüzbeszédét, az esküdtszék problémájáról szólva kijelentette, hogy mint volt esküdtszéki ügyész nem híve az esküdtszéknek. Az esküdtszék ugyanis Magyarországon inkább politikai, mint igazságszolgáltatási fórum. Podsnaniczky és Rothenstein afférja Ostor József beszéde közben kisebb incidens történt. Rothenstein Mór a képviselő beszéde közben közbekiált: Igen sokszor szokott tévedni a képviselő ur! Erre Podmauiczky Endre báró igy re- plikázik: Móric, maga még nem tévedett soha? Reisinger dühtől kipirulva odakiált most Podmaniczky felé: Ilyen vén ember máskép is beszélhetne! Az ülésteremben nagy zaj támadt s mikor az elnök Reisiugert rendreutasitja, ez újból közbekiált: — Kopásziejü ember máskén beszéljen! Az elnök másodszori rendreutasítására sem hallgat el Reismger, hanem most ezt mondja: — ízléstelen butaság az egész! Az elnök ekkor Reisingemek a mentelmi bizottság elé való utalását javasolja, a ház igy is határoz. Reisinger most felugrik, hogy kimenjen, de útközben még egyszer bekiált az ülésterembe: — Mindennek dacára mégis ízléstelen butaság volt az egész! Erre az elnök javaslatára a ház másodlagosan is mentelmi bizottság elé utalja Reisinger képviselőt. A vita ezután incidens nélkül tovább folytatódott. Hány Istók riadalmas megjelenése a ceglédi vásáron Egy csodalatos eraberszőrny, aki elszabadult láncáról és négy kiló kenyeret evett meg a csendőrségen Cegléd, május 4. (Tudósítónk távirati jelentése.) Egy Cegléd környéki tanyán a vasárnapi vásár alkalmával olyan esemény történt, mely az egyszerű tanyai nép körében óriási izgalmat keltett és amely emlékezetünkbe idézi a félig állati, félig emberi teremtményekről szóló régi meséket. A vásár látogatói közé a délelőtti órákban egy különös, ijesztő jelenség rohant. Egy emberiormáju,' ruhátlan, zömöktermetű szörnyeteg artikulál!a/n kiáltásokkal szaladgált az emberek között, akik megdöbbenve tértek ki utjábóL A vásár rendje hamarosan felborult, asszonyok, gyermekek ijedt sikongásokkaJ futottak a szörny közeléből és a tanyai házakban kerestek menedéket. A férfiak a csendőröket értesítették, akik azonnal a különös ember üldözéséhez fogtak és egyórás hajsza után a bátrabb természetű férfiak segítségével el is fogták a nép fantáziájában élő vízi emberekhez hasonlatos alakot. A csendőrök megkötözve a községházára vitték, ahol jelekkel s makogó hangon enni kiért. Kenyeret tettek eléje s a szörnyeteg négy kilót evett meg belőle. Nemsokára megérkezett egy Ácsai János nevű paraszt- ember is, aki elmondta, hogy a furcsa ember az ő fia, aki elszökött hazulról. Elmond ta, hogy fia már megszületésekor nem volt emberi formájú. A’ fin később sem tanult meg beszélni, csak makogni tud és az évek folyamán teljesen fölvette az állatok szokásait. Mindent megevett, ami kezeügyébe került, a ruhát nem tűrte meg testén, hanem leszaggatta magáról. Mivel a tanyáikat meztelenül rémi tgette, apja láncravcrte cs nyáron eperfa alatt, télen pedig az istállóban tartotta. A különös ember testiét szőr borítja, ujjat a kezén uszonyszerüen összenőttek s teljesen úgy fest, mintha valóban a nép fantáziájában élő Hány Istók elevenedett volna meg benne. Sztambul rózsája csaknem a halálba kergetett egy neves budapesti újságírót A zivataros életű Medjidje hercegnő s Persián Adám végzetes szerelme — A hercegnőről irt könyv súlyos következményei — Az újságíró öngyilkossági kísérletet követett el A P. M. H. tudósító jávmlc telefonjelentése Budapest, május 4. A magyar fővárosban nagy izgalmat keltett egy ismert magyar újságírónak öngyilkossági kísérlete. Persián Ádám a magyar újságíró gárdának egyik igen tehetséges, de nyughatatlan vérü tagja volt. A háború előtti években és a háború alatt a néppárt hivatalos lapjának, az Alkotmánynak szerkesztőségében dolgozott és élénk riportjai nagy kedveltség- nek örvendtek. Emlékezetes például az a cikke, amelyet a véres május alkalmával irt, amikor Tisza kormányzásának időjén a munkásság és a rendőrség között több emberál- dozatot követelő összeütközés támadt a munkásság politikai sztrájkja alkalmával. Persián mint újságíró a legveszélyesebb helyeken végezte riporteri munkáját és élénk, színes Írása akkoriban nagy feltűnést keltett Az ösz- szeomlásfkor az egyházi körök előtt népszerű újságírót a Károlyi-rezsim céljainak szolgálatába áülütotta és az egyházi ügyek kormány- biztosának nevezték ki. Később is jelentékeny publicisztikai szerepet töltött be és több politikai afférbe keverődött. így ő volt az, aki a franlklafféT idején Törökországba repült s ott megirterjuvolta Mészáros Gyula gyetemi tanárt. Ma reggel Persián Adóm Lnkacsovics taios hírlapíró kollégájának: lakásán morfiummal megmérgezte magát. A sürgősen előhívott mentők súlyos állapotban a Fasor-szanatóriumba szállították, ahol gyomormosást alkalmaztak rajta. Persián hátrahagyott levelei között egy Medjidje török hercegnőnek címzett levelet találtak. Persián félévvel ezelőtt ismerkedett meg Medjidje hercegnővel. Abdul Kádárnak, a török császár fiának elvált feleségével. aki már annyiszor foglalkoztatta eseteivel a magyar főváros közvéleményét Persián Ádám, aki negyven év kerüli, családos ember, végzetesen beleszeretett a szén elvált asszonyba és állandóan a környezetében tartózkodott. Persiánnak erős riválisa volt Landlau Ernő motorkerékpárkereskedő, aki legutóbb a hercegnőt törökországi útjára elkísérte. Persián, hogy megík ed vettesse magát a szép Medjidjével, elhatározta, hogy a hercegnő romantikus életét megírja és kiadja. Medjidjének megtetszett az ötlet, kegyeibe fogadta Persiánt. aki ettől kezdve folyton közelében volt. Néhány nappal ezelőtt jelent meg. Persián Ádám könyve. „Vágyaink, szenvedéseink Kelet fátyola aiatt“ volt a címe és meglehetős szenzációt keltett a könyvpiacon. Amikor AMul Kadir megtudta, hogy Persián könyvet irt volt feleségéről, amelyben sokat háuytorgatott családi életükről is szó volt, kérte a rendőrséget, hogy’ a könyvet sürgősen kobozzák el. Persián, úgy látszik, tartott attól, hogy a könyvét tényleg elkobozzák- Rengeteg pénzt fektetett a könyv kiadásába, attól is félt. hogv ha a könyvet elkobozzák. elveszti a hercegnő kegyét. Ezért a halált akarta választani, morfiumot szedett be, még pedig olyan nagy mennyiségben, hogy a gymormosás után sem tudták eszméletre téríteni. Persián Ádám felesége egy hirlapiró- nak elmondotta, hogy többször kérlelte urát és a török a®szonyt is, hogy hagyják abba a viszonyt, mert ismeretségük elnbb-utőbb romlásba vezet. Hasztalan rimáukodott férjének, azt a szenvedély teljesen elvakitotta. Tegnap a budapesti főkapitányságon Abdul Kadir bűnvádi feljelentést adott be Persián Ádám és elvált felesége. Med- jidje hercegnő ellen cimbitorlás és ha- lottgvalázás miatt. Cimbitorlásért azért vádolja meg Abdúl Kadir, a volt török Szultán másod©zülött fia elvált feleségét, hogy jogosulatlanul használja a hercegnői címet. Medjidje anvja ugyanis Konstantinápolyban egyszerű szolgálóleány volt. atvia pedig a török hadseregben káplár. A hercegnő cím tehát csak úgy iileti meg őt, mint Abdul Kadir feleségét és most jogosulatlanul nevezi magát továbbra is török hercegnőnék. Halottgyal ázást pedig azzal követelt el Persián Ádám, a könyv Írója, hogy Abdul Hajnidról, az egykori török császárról lealázó dolgokat ir. Olyanokat állit a volt uralkodóról, amelyek ha valóságnak bizonyulnának, alkalmasak lennének arja, hogy a volt uralkodó személyét közmegvetésnek tegyék kiPersián Ádám a déli órákban magához tért é® elmondotta, hogy a könyv megjelenéséért óriási hajsza folyt ellene. Tipikus keleti aknamunkát indítottak a hírlapíró ellen. amelynek részleteiről akkor tájékoztatja a nyilvánosságot, ha majd elhagyja a szanatóriumot WlndlschgrStz újabb háromhavi betegszabadságot kapott Budapest, május 4. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A szanatóriumban fekvő Windischgrátz Lajos herceg har- madizbem nyújtotta be az igazságügyminisztériumhoz kérvényét, amelyben kéri, hogy gyógykezelésére újabb szabadságot engedélyezzenek. Az igazságügyminisztérium a csatolt orvosi bizonyítványra való tekintettel, amely igazolta a betegségnek mév mindig súlyos voltát, hozzájárult a büntetés megkezdésének újabb három hónapi halasztásához. Különböző verziók a breznói faárlejtés felebbezése körül Prága, május 4. Május elsejei számunkban besztercebányai tudósítónktól egy hirt közöttünk, amely szerint egy ottani kommunista párttitkárt a breznói faár lejtés ellen számos cég által beadott felebbezé&sel kapcsolatban 2000 koronáival megvesztegettek. Ezen hírben G. nevű besztercebányai fakereskedőt az Ofa megbízottjaként jelölték meg s a megvesztegetett párttitkár a beszolgáltatott pénzt úgy adta át a hatóságoknak, hogy azzal a feleb- bezést tárgyaló zvoleni megyei választmánynál való befolyását kívánták honorálni. Szerkesztőségünk ma teljesen megbiz- ható forrásból arról szerzett tudomást, hogy az Ofának G. ur nem megbízottja és sem őt, sem mást sohasem vett igénybe arra, hogy a zvoleni megyei választmány várható döntését anyagi eszközzel befolyásolja. — Szlovák szövegnek lesznek egyes m&ga- sabbértékii bankjegyek is. A Csehszlovák Nemzeti Bank elhatározta, hogy a t ízkor onásokon kívül egyes, eddig még meg nem állapított magasabb- érléfcü bankjegyeket is szlovák szöveggel fog kiadni. Az ujaiWb bankjegyek kiadására azonban osak a lövő évben foe sor kerülni. / jd3Égg^, DKW előnyös részletre ^ll/DKW, PrahaII., 5 1927 május 5, csütörtök. rn^lKamaamammmmmamBmmmmaaa „Brusno* ^fürdő, * „Szlovák Karlsbad*4 » Zvolen, Sziiács, Ba^ská-Syslricas vonalon — 4 erősen ráeSióaktiv, szénsavas, glaubersós forrással, csodás gyógyhatású moortslepckkcl, mindenféle gyomor-,^ máj-, vese-, cukor- és női bajoknál, méhgyulladás, sterilitás, menstruációs zavaroknál Mérsékelt érák. Kéráeu pr®s»ektus«. |
