Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-28 / 122. (1456.) szám

6

^T^C^-jV>ACrtgAR-MIRDAP:

1CJ7 május 28, szombat.

Bethlen bízik

a magyar külpolitika sikerében

A miniszterelnök zalaegerszegi beszéde — „Azelőtt el voltunk dugva a kétfejű sas szárnyal alá, ma már kezd a külföld megismerni bennünket"

Budapest, május 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy a zalaegerszegi választást a közigazgatási bíróság megsemmisítette e így a kerület. volt képviselője. Kray István báró egységespárti újból szembekerül mandátumának megtámadójával Farkas Irtván független ellenzékivel- Az ui választás előkészületei már nagyban folynak és a pártok minden alkalmat felhasználnak arra. hogy a kerületet a maguk számára nyerjék meg.

Áldozócsütörtökön Krav báró támogatására Bethlen István gróf miniszterelnök és íVass József dr. népjóléti miniszter is megjelent Zalaegerszegen. A miniszterelnök nagyhatású beszédben ismertette Magyarország aktuális kül- és belpolitikai helyzetét.

— Elérkezettnek látom ma már az időt, — mondotta Bethlen — hogy behatóan foglalkozzunk a külpolitikai problémákkal. Ha boldogulni akarunk, a velünk együttérző külföldi erőket is mellénk kell állítani. A helyzet, ma erre kedvező.

Nemzetünk predesztinálva van arra, hogy a Duna-medencében vezetőszerepet töltsön be. Azelőtt el voltunk dugva a kétfejű sas szárnya alá.

— Ma már kezd a külföld megismerni s állíthatom, hogy nagy sikerre van kilátásunk. Trianon tönkretette az országot, a békeszerződés igazságtalan, de állítom, hogy a szerződésben vannak fényoldailiak is, amelyeket. a nemzet, ha összefog, ki is használhat. A világ ma már kezdi látni az igazságtalanságot és felénk fordul

Erős a hitem, hogy a Trianonban lábbal tiport önrendelkezési jog a népek jobb belátása következtében érvényesülni fog. Körülöttünk ugyan kis Ausztriákat hozott létre a békeszerződés, de ha mi egységes nemzeti alapon állunk — állítom. hogy országunkban megvannak a feltételek az aktív sikeres külpolitika folytatására. Ennek előfeltétele — még- egvszer hangsúlyozom — az összefogás, mert kerülnünk kell a felekezeti és osztályharcot.

— Nem kerestem azt, az állást, amelyben vagyok, de ha a nagy tömegek bizalma velem van. akkor keÜ, hogy erőm teljes megfeszítésével. semerre sem tekintve, haladjak azon az utón, amelyet legjobb meggyőződésem díktáSL

A miniszterelnök ezután a belpolitikára tért át.

— Gazdasági téren nehéz feladat volt pénzünk értékének és költségvetésünk egyensúlyának helyreállítása. Láthatjuk, hogy a győztes államok egész sora hasonló nehézségekkel küzdött, hiába apasztottuk volna az adókat, és emeltük volna a fizetéseket. ezzel csak a régi deficites állapotokat hoztuk volna vissza.

Az adómérséklésről és a földreformról szólt, ezután Bethlen s kijelenti, hogy az egységes párt a magvaT föld erejéből nőtt ki s abban is gyökeredzik. A polgári szabadságjogokról a következőket mondja a miniszterelnök:

— Szememre vetik. — úgymond hogy diktatúrát csinálok, pedig én megszüntettem a háború okozta jogkorlátozásokat és helyre- áUitottam a sajtószabadságot.

— Jaj annak a nemzetnek, amely szabadságával C3ak úgy tud élni, hogy anarchiába kerül. Szivemben a nemzeti alapon álló erős Magyarország ideálja éh amelyben a királytól az utolsó kérgestenvertt munkásig lélekben mindenki magyar és mindenki teljesíti a kötelességéti Ha ez igy lesz, úgy a haza szabad lesz! (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.)

A miniszterelnök beszéde után Váss József dr. népjóléti miniszter emelkedett, szólásra. Felpanaszolta, hogy

Bethlent Páriában és Londonban, Géniben és Rómában jobban megbecsülik, mint idehaza. Nem halála után kell neki szobrot emelni, úgymond, hanem most

kell a politikai bizalom ércszobrát ajándékozná meki!

A népgyülést bankett követte, amelyen a miniszterelnök újabb beszédet mondott. Ez alkalommal a szociális problémákkal foglalkozott.

— Századunk nagy problémája —■ mondotta Bethlen többek között — a szociáldemokrácia és a kommunizmus. A kettő között végcéljuk tekintetében különbség nincsen. Csupán csak az eszközök tekintetében, amelyekkel céljukat, elérni akarják, van eltérés. A kommunisták nyíltan forradalmat akarnak. a szociáldemokrácia pedig az általunk hangoztatott demokratikus berendezkedés jelszavának kisajátításával akarja célját elérni. Ezzel szemben keC a polgári társadalomnak állást, foglalnia és ez századunk legnagyobb kérdése.

A banketten még több felköszönt.Ő hangzott és az egybegyűltek a két, minisztert és 1 Krav bárót meleg ünneplésben részesítették.

CHARLIE IGAZI ÉLETE

Irta: JIM TULLí

V.

Bratianu készülődik

Bukarest, május 27. Tegnap este a liberális képviselők Bradanu volt miuiszterrtuök’u él konferenciát tartottak. Bratianu nagy expozét mondott a politikai helyzetről és kijelentette, hogy ezt különböző körülmények miatt rendkívül nyugta,lamitő- nak tartja. Megkérte a képviselőket, hogy ne hagyják el hfmzahb időre m orraág területét cs maradjanak állandó kapcsolatban a néppel. Meglm- ihaió forrásból szerzett értesülés szerint Bratianu és a liberális párt arra törekszik, hogy » kormány- iíÍHt újra átvegye és nem lehetetlen, hogy erre már június hónapjában sor kerül. Betti apu a nemzeti kormányért* gpwUA

Charlie az állatok barátja

Az öreg kutya sántítva üdvözölte gazdáját és Charlie lehajolt, hogy megsimogassa- Tréfált vele és hangosan nevetett groteszk mozdulatain. Cherben nyitott nyakú fehér ing volt, szürke kockás öltözet, amilyent a professzionista kártyások szeretnek viselni és bőrcipő fehér kivarrássaíl Sok millió dollárja dacára Charlie gyakran affektálja a pipacsot öltözködésében. Nagyon ritkán csináltat magának ruhát, — többnyire készen veszi.

Charlie gyors léptekben jött-ment a stúdiójában s egy-egy tárgyat meg-megmutogatott. A kutya mindenütt nyomon követte. Egyszer Charlie hátranézett s látja, hogy kutyája egyet szőkéit. Megállt és várt.

— Tudód, Jim, Bili olyan féltékeny, mint egy spanyol — szólt — Hoztam egyszer ide egy másik kutyát s Jim csaknem belehalt a húsúidéba. Ugye, Bili, öregem? — s ezzel megdörzsölte a kutya viharvert öreg fejét. — Én azt hiszem — folytatta, — hogy az állatok értik, mit beszélünk, csak nem tudnak felelni rá. De mindenesetre még ez is jobb, mintha olyannak beszél az ember, aki meg sem érti. Igaz-e, Bili, öregem?

A kutya egyenesen állva, büszkén nézett gazdája szemébe.

'Kimentünk az udvarra. Egy lő pihent a napon. Mikor kinyitotta szemét s meglátta Charliet, fel- tápászkodott, odajött Charliehez g vállára tette az orrát. Néhány év előtt ezzel a lóval játszott Charlie egy képen. Ott szerette meg Chartáé, magával hozta ide, ahol azóta jól táplált tétlenségben tölti napjait A kutya is mellettünk állott s Charlie a két állatra mutatva, szólt:

— Az én kedves pajtásaim!

Kritika, amely majdnem mindent elront

Mikor a helyhez közeledtünk, ahol a felvételek készülnek, több hang ordította,:

— Itt jön Charlie l

És mintegy féltucat ember jött ki különböző helyiségekből és hozzánk csatlakoztak. A termet rögtön elsötitették s aztán a film, mely később „Egy párisi asszony" néven járta be a világot, lepergett szemeink előtt,.

.— A történet vázát Peggy Joycetől kaptam — szólt C’ arlie felém hajolva. Igazán nagyszerű ötlet, —- aztán ismét elhallgatott. Én a magam részéről a történetet nagyon soványnak találtam: egy párisi leány és egy művész története volt ez, az első két felvonásban bizonyos megható jelenetekkel. Én mást nem láttam benne. A vége úgy hatott reám, mint a lég szomorúbb adó,, amit a talentum a nyereségvágynak ad le. Az egész hamisan volt beállítva.

— Hogy tetszik neked? — kérdezte Charlie felém fordulva, nem törődve a mindenre „igen“,t mondók tömegével.

— Az első két menetben van valami, Charlie — szóltam. — De a többi... Nos, hát megint egy uj darab!

A nagy mókázó egyszerre csupa figyelem lett. Az egyetemleges tetszésnyilvánításokon keresztül a kritikát akarta hallani.

— Miért? — kérdezte

— Magam sem tudom, — nem hangzik igaznak, —- erőszakolt.

— Az élet is az, — felelte Chaplin.

— Tudom. De a művésznek a* a kötelessége, hogy a realizmusnak is bizonyos fenséget kölcsönözzön.

Charlie komolyan nézett rám s én folytattam:

— És a vége, Charlie! — Egy ilyen asszony sohasem elégednék meg azzal, hogy hátralevő életét a tehenekkel és a tyúkokkal töltse. Semmi értelme sincs, hogy magát a vidéken eltemess©.

Charlie nevetett s el akarta odázni magától a kritikái mely már kezdett nem tetszeni neki.

— Lehet, hogy igazad van. — szólt könnyedén, -- lehet, hogy csak egy órát töltött vidéken, miután vége darabnak...

Egy mozdulatot tett korévek mely azt jelentette, hogy a vitának vége van.

Nemsokára aztán hazamentem. Kevesebb volt a zsebemben egy dollárnál s az élet különösségeire gondoltam, nagy Írókra, akik szegénységben haltak meg s Íme Itt van egy artista, :,ki milliókat keres!

v — De megszámlálhatatlan ezreknek az életébe hoz örömet, derűt — folytattam magamban. — többet, mint a legnagyobb író.

A Charlie japán soffőrje udvariasan kinyitotta

,tem a lakásomra. ügy éreztem, hogy Chaplint utoljára láttam ez életben, j De csalódtam.

Hogyan lettem Chaplin titkára

Chartáéval történt első találkozásomat követő kora tavasszal telefonon üzenetet kaptam tőle. Öreg háziasszonyom a kellő tisztelettel mondta ki nevét. A regeli lapok tele voltak egy verekedéssel, melynek hőse egy olajnagykereskedő és Charlie voltak. A harc színhelye az egyik kávéház. Charlie ügyessége minden részletében ismertetve volt a lapban. A verekedés inkább csak barátságos mérkőzés volt. Az olajnagykereskedő néhány udvariatlan megjegyzést tett Chaplinre, aki a szomszéd asztalnál ült De mived ez az ember Charlie volt feleségével, Mildred Harrissaíl volt együtt, a verekedés bizonyos drámai színezetet kapott.

Az olajnagykereskedő szálas ember, jóval nagyobb Chartáénál, felállt helyéről és meg akarta ütni Charliet, de Charlie gyorsabb volt és felütötte támadója állát. Ezt is csak önvédelemből cselekedte és csak azután, hogy már néhány sértést türelmesen zsebrevágott. Eljárása teljesen helyénvaló volt. És minden szemtanú neki adott igazat.

Ezen az estén a Montmartre-kávéházban találkoztam vele, a hollywoodi előkelő világ randevú- helyén.

Mekkora távolságok választják el ezt az időt a londoni utcák nyomorban töltött időszakától!

Erre az időre esik az, hogy Charlie sokat töp- renkedett az újabb művészek nagy előretörésén s tartott tőle, hogy lemarad a versenyben, Egyszer azt kérdeztem tőle:

—- Milyen érzés volt az, mikor először kínáltak néked évi egymillió dollár fizetést?

— Azt hittem, hogy álmodom — válaszolta 6 —■ és megcsíptem magamat, hogy a fájdalomra felébredjek. Aztán ugyanakkor Chester Conklin előretörése miatt aggódtam, magam sem tudom, miért, de mindig féltem, ha csak rá is gondoltam.

Pedig Coriklin sohasem érte el Chaplin magaslatát, dacára annak, hogy újabban Pola Negri- vel játszott előkelő szerepben egy filmen.

Chaplin stúdiójában

Ismeretségünk első évében gyakran találkoztam Chaplinnel. Mindig udvarias, barátságos volt hozzám. Az én tartózkodásom megalázásból és büszkeségből összegeződött. Az ő modora mindig elárulta, hogy megért és gyengéden segíteni szeretne rajtam. Nem kellett sok idő hozzá, hogy rájöjjek, Chaplin cinikus természetére, bizalmatlanságára: ijedt madár ő, aki az élet töviseit figyeli. Aztán megtudtam másoktól, hogy mindenki, aki vele találkozó — akar valamit tőle. Rezerváitsá- gomat ez még szembeszökőbbé tette. Chaplin mentségére legyen mondva, őt éppen annyiszor sértették meg, ahányszor ő megsértett valakit. Ha valaki megbántva érezte magát a véle való érintkezésben, e® azért volt, mert a nagy művészek önzése mindig az ,.én“-t állítja előtérbe És mégis azt állítom —- habár ellentmondásnak látszik is, — hogy még sohasem volt magánosabb ember a földön, aki annyi örömöt éa vigasságot hozott volna az életbe, mint Chaplin.

Midőn Chaplin „Párisi asszonykának előadását megengedték, egy kávéház ajtójában ütköztem össze Chaplinnel Akkor már néhány hónap óta nem találkoztam vele. Együtt mentünk ax ő megszokott helyére, az ablakban álló kis asztalhoz, ahonnét, az utcára lehetett látni.

Én még mindig a régi voltam: a kissé kopott, szomorú, fiatal irő, a szerencse összetört kapui előtt. Chaplin bizonyára észrevette ezt Nagy?zeni megfigyelő s ezt a londoni utcákon töltött időnek köszönheti. Rámnézett, aztán elpirult s inkább mintegy önmagával beszélve, többszőr megismételte:

(Folytatjuk.)

— A magyar nemzeti párt helyi szervezetednek tisztújító értekezletei. Komáromiból jelenítik: A magyar nemzeti párt legutóbb Libádon, Geszr tén és Felsőszeli községben tartott tisztújító taggyűléseket. Az uj tisztikar élére Libádon a következők kerültek: Elnök: Bajz& Ferenc, ügyv. elnök: Mészáros István, alelnökök: Túrán János, Bajza István. Gesztén a szervezet tisztikara a köveik czőlc éppen alakult meg: Elnök: Brath Domonkos, alelnök: Bélán Irtván. Felsőszelein elnök: Tonkő Albert, ügyv. elnök: Lovas L., ajtelG4-SP&

rUlREK^.

Május Szombat

feji ijl mm fflittl

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ADRIA: Az aranyláz (Chaplin-repriz).

ALMA: A drága, csók és A farsang varázsa. HVEZDA: Messalina.

JULIS: Az ártatlan nöcsábdsz.

KAPITOL: Atlantis, vagy a világ úrnője. KORUNA: Az aranyásó végrendelete. (Tóm Mi*)* LUCERNA: A lángember Tűz a Seal a - szin házban. SVETOZOR: Az örökifjú kacérság (Glória Svan- sonnal).

— Bubnics püspök Losoncon. Losonci tu- tudósitónk jelenti: Bubnics Mihály rozsnyói megyéspüspök junius 19-én Losoncon kano- nika vizit-ációt tart. és ezzett kapcsolatban a bérmálás szentségét is ki fogja osztani. A püspök ez alkalommal látogatja meg először hivatalosan Losoncot, és ezért, az egyházközség ünnepélyes fogadtatásra készül.

— Beethoven géniuszát ünnepli Páris. Páras- hól jelenük: A különböző Beefchoven-iinnepségek íánypont/já't tegnap a nagyoperáiban a IX. szántfo- ciának élőadása képezte. A karmesteri székben a berlini Éried Oszkár ült. Az operát teljesen megtöltötte a zenekedvelő közönség, ott vélt Herriot közoktatásügyi miniszter és Palintevé hadügyminiszter is. A közönség szűnni neon akaró óváciöban részesítette a zseniális német karmestert.

A szlovén szír ói ág. ev. egyház üdvözlő iratot küld a holland kormánynak. Lévai tudósítónk jelenti: A szolvenszkói evangélikus egyház egyetemes közgyűlése elhatározta, hogy a protestáns gályarabok felszabadításának 250. évfordulója alkalmából üdvözli a holland kormányt, miután Hollandiának főrész® volt a gályarabok felszabadításában. Amint evangélikus egyházi körökből értesülünk, az üdvözlő okirat most készült el és a napokban fogják azt a csehszlovák külügyminisztérium közvetítésével a holland kormányhoz eljuttatni.

Halálozás, Őszinte részvéttel vettük a hirt hogy Kassa egyik köztiszteletben álló polgára, gazdasági éleiének egyik vezető egyénisége. Haltenbereer Béla gyáros, az 1770-ben alapított országos hirü Haltenber- ger vegytisztitógyür főnöke 58 éves korában kedden éi-tel agyvérzésben meghalt.

— A keresztényszocialista párt szervezkedése. Pozsonyból jelentik: Az országos

keresztény-szocialista párt vidéki szervezeteinek újjáalakulása során legújabban Privi- gvén és Alsógvörödön Mvt, le sikerült tisztújító gyűlés. Privigyén elnöknek Schwartz István dr.-t s alelnököknek Érti Józsefet és Krajcsik Jánost választották meg. Az alsó- györödi helvi szervezet elnöke pediglen Ür- mincsek András lett.-s- Skandináv orvosok tanulmányútja P őst vénben. Pöety énből jelentik: Dán ée svéd orvosokból kórbázfelügyelőkből és ápolónőkből álló 4S tagú társaság érkezett Pöetyónrtürdőre a beremdecések és a fűrdőhasznáJLat megtekintésére. A tanulmányútra a kirándulók több napot szánnak. Pöstyén- ■ben mágus 94-ig 6490 fürdővendég száHoft meg a múlt évi 6000 vendéggel szemben.

— Pasteur-intézet Kassán. Kassáról jelenti tudósítónk: Az egészségügyi minisztérium ugv határozott- hogy Kassán nem állítanak fel külön Pasteur-intézetet. hanem az állami kórházzal kapcsolatban létesítenek külön Pasteur-osztályt, Keletszlovenszkő és Ruszinszkó számára.

— Pusztító tájfun a Havai-sriatete^en, Newyorkból táviratozzák: Manilla szigetének Luson kerületében pusztító r-aifun dühöngött, amely különösen az ültetvényekben tett nagy kárt. Manilla kapcsolat a világgal teljesen megszakadt, és » tengeri forgalom is megszakadt és a tengeri forgalom is megszűnt- A pusztítás nagyságáról eszerint megbízható jelentések még nem érkeztek.-- A kassai városi tanács feljelentést tett Slivovszky tanácstag ellen. Kassáról jelenti tudósítónk: A iekkelfalusi bérlet botrányai egyre szélesebb hulOámokat, vetnek. Az ügy legújabb fejleménye az. hogy Kassa város tanácsa feljelentést tesz Slivovszky tanácstag ellen, mert Slivovszky a lapokban közreadott nyilatkozatában az egész városi tanácsot visszaélésekkel vádolta meg. Ebben az ügyben tehát, már három bűnvádi eljárás indult meg: Hercz Ernő bérlő zsarolás vádiával jelentette fel Slivovszkvt. Slivovszky rágalmazás miatt pert, indított. Hercz ellen, végül a városi tanács rágalmazás miatt, indított eljárást Slivovszkv ellen. A kassai városházi botránykrónika gyönyörűen dagad, de a város polgársága még mindig nem kap fel ette tét. a fökérdésre: kit, terhel a felelősség a itekkejlf^iij^ bériéi yiseaaélései körül?