Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-26 / 121. (1455.) szám
i.t/M « ÍUUyWÓ «• Ni) C Oiittii iUikl A kontinens egyik legnagyobb biziositő intézőiének 95. üzletévi mérlege zadon át hatalmas munkát produkált és eszel, ha ómnak közgazdasági jótékony hatását mérlegeljük, úgy tényleg n-agy erkölcsi sikerrel Ifi büszkélkedhet ez az intézett. Az AsBiíounaznoaii Generali (Twesbi Általános iBiztoeitó Társulat) most teszi. közzé 116Q6. Óví mérlegét, amit ae finlbézet ■ székhelyén ’Triwsfbeu meg- • tartott m-óptegmegúltepiiió közgyűlés április SS-éír - ijóváliagyoitit Tiszta nyereség: 8ő,958.'286'46 öiima. Osztalék rtezvé.iiyénként: 150 Inra, azaz 30%. •A jkiomtinenfl legnagyobb ibdrtorilió •intézetének ez már 95. üztelévti j elöntése s ágy nem lesz érdektelen ennek az irt! i&öltaek a mérlegét, amely a biztosítás terén fogatommá 'vált nejével s bosszú tradiiciónális múltjával, nemcsak a biztosítást kereső telek elismeréséit Vívta iká teljes mértekben, de a kontinens eOsőnaugu közgazdasági tényezőjévé niőiite ki magát, alaposan megtárgyalni. A (Generáli 1891 -ben aMknlit mint részvény- társaság. (Hálózatta az összes leurópai államokra terjed lei s azontúl a Levautere, Egyiptomra., Líbiára, iPolesafliinám, a Sudánna, Éteza&afrrikáina sőt . Brazíliára és Öhinára nyúlik át árdekelteége és nagyszámú kí-pvcsetote. •Részvényei évtizedeik óta állandóiéi szilárdan (tartják magukat a 'világ különböző tőzsdéin, noha forgatom tárgyát nem kápe- BÜk, mert épen. bontitásuk névén csak kérésiéit trónt.átkozik bennök s a részvényeik a piacra kínálatra nem kaniilarek. A részvénytársaság íizlet- vi.teliének az igaagntósági tanács összetétele adja meg a jellegét. A ijolerdelegá tigaagiaitóság középes déleurópai pénzemberek csoportját -teszi, számos tagja azoiiiban a vagyonos olasz arisztokrácia köréből kerüli; ki Tagjaik között kiváló ptoügyá . kap'i'cnitások foglalnak helyet, alüiik a társaság ügymenetét a Generáli isméit konzervatív bázisán tartják « teljes mértékben szavatolják -a szolid üzletelt és a onegbizhatióságoi. A mérleg adataiból alant több igen érdelves számot közlünk. Ezek annál impozá ne a b ban ba>t- rali, ónért a világgazdaság ©gynéibány év óta tartó kedvezőtlen, alakulása a különféle üzlött válliaila- italc fejlőditeóniek gáncsot vetett. Hol a nemes • valuta, hol padiig a Btabilizália/tlaxi -valuilsa ingadozásai rtiáMk meg a válialáltekaii: és akosrtoifa ©reg fejlődésüket. >Az utóbbi -év-ek Itjápasztairutai a biztosítási technika terén tis miaginmteltiták, hogy az eltméleiti egyensúly a bevét elezandiö dijak és a M- aeitendő károk között számos befolyásnak van aláverte s ez az egyensúly a gyakorlatban elérhetet- Jea, ihaoam sikerül (knküszöböltm azokat a aneMiék- körülmmy'ekei', amelyek a ifcedhniíleaí terméeáeiKt óvőintéafced-és&kno zavaró hatássalvannak. Erre minden Ibiaíósiitó áu-lézet itöreksziik, de a GexteraM- nál különös sikerről- jut érvényre, mert az ánitézat .* világ legnagyobb részén igen éMnk lés ©okóMalu .tév'-.kenyeégélt tféjit ki e ügy a kockásat már aa|já)i . ügyköre kereten beliül is jótékonyan eloezifédik. Az elmúlt évben a kereskedelem, ipar és a hajózás terén teflcmflétlyes üzleftcsökkenés volt tapaszJbalíható majdnem minden országban. Egynéhány országban tebbé-kevéebé rossz gazdasági helyzet, de a legtöbb államban a gazdasági egyensúly a valuta javulása következtében bomlott mej, . mert a valuta javulásával az önköltségek nem csökkentek arányosan. A sbaMMzála-tűan valutájú országokban erős szökkenő értékváltozásokat eredményezett az leüiső három negyedév, d-e mindenütt igen erős lér-tékpapi-rárfolyam ingadozás volt t-a- pasztiallható az egész esztendő folyamán. Ily meh-éz körülmények közepette értékelnünk kell az intézett 1-926. -évi üzleti jelentésében fel- flünit ételit uiérlegelszámolás impozáns eredményér. Az intézet, vegyona a technikai tartalékokkal együtt az üzleíiLévbeo 96,500 000-— Mrával nőve kedellt. Az elemi ágazat kedvező üzleti évet mutat fel; csupán (maga a tűzbiztosítás díjbevételé a 'tavalyinál bruttó 12,000.000'— lirávai több.. Ez ■ az eredmény az intenzivebb munkálkodás -és a lm üködtei terület nagyobb kiterjedésére vezethető vissza. iM-ég sokkal szebb eredményt m-uta-t fel az elei-ágazat. Ezen ágazalt, mély a magán- és köz gazdasági léiéiben mind nagyabb lés nagyobb déri Iródit, Is melynek fontosságát és szükségességét a nehezebb gazdasági visszouyok igazolják, a gazdasági viöszonyok 'n-ehézeégei 'ellenére 161,000.000*-' li-rával nagyobb eredményt ért el a tavalyival szemben. A díjbevétel itöbblét sajáfezáfm'láTi 23,000.000-— liim. Az intézet ingatlan vagyona 11,000.000'— iira- vat növekedetit, részben uj tépillfcezések, (részben vásárlások folytán. Jelenleg 80 palotája van az . intézetnek, melyeket a mérleg igen óvatosam és körültekintően nagyon kis értékkel vesz fel. El. a prágai intézeti patoha (mérleg-értéke 8,000.000'—- •iira, mig böcsért-ék-e :a 20,000.000'— is eléri. a srallitmánybiztositás: dijai .............................. 167,700.350-89 líra károk ......................... 29,284.247'99 Ura a* életbiztosítás: 36.Ü18 benyújtott ajánlat 1,196.814.M1'91 Ura tőkéiül és 33.932 kiáiLitott köb vény 1,105.415.843'— líra tőkéről. Amint már említettük, a t-iszta nyereség az I 192-6. évben 25.566.179'88 líra, az éle'Jbiatosiikís í osztálékaliapj ának ebből 150-7.893-42 -Ura (lett átutalva, marad tiszta nyereség 25,058.280'46 Óira. Az intézet kezességi alapja az újabb átutalásokkal együtt 955,1-16.293-90 Jii-ra és pedig: 1. teljesen -befizetett alaptőke 60,000.000'— 1. 2. nyereség vagyontaaltaBiék . 107,613.432-73 -1. 3. kárt-artaíók ....................... 55,279.255'11 1. 4. az eleund ibizi. diij-tartalékai 84,680.411'49 3. 5. az 'éleik ízt. dijt artaiékai . 642,194.453-75 1. Összesen 955,116.293-90 1. A vagyonúllomány az 1926. -évi december hó 31-én a következő ételekből tevődik -össze: Aktívák: ■ 1. pémrtáirlvésztet .... ó,026.4S7'7S 1. 2. 'bank- és egyéb -intézeti kövatelée...................... . . 151,473.911'06 3. 3. ingatlan vagyon .... 156,602.000'— 3. 4. értékpapírok .................. 590,856.828'— 3:. 5. váltók a tárcáiban .... 222.999-60 h 6. jelzálag kölicjsön .... 29,7812.87T73 1. 7. köűtenök Salját életíb'izt. kökényeken ..... 63,704.243'77 3'. 8. követelés vi-szou:ít!Íaí.oeitókaiál: a) . fol-yószámOán .... 8,918.-540-67 3-. b) készpénal-etélvékért . . 2*1,658.991*98 1. 9. körvetelés ügynökségek és fiókoknál.......................... 49.187.738'98 i. 10 . az -elemi, ágazat íolyószámíaegyenlege..........................4.340.548'16 1. 111. Jcülönböző adósok . . . 20,679.9ö5'33 3. 12. letétek, u. m. garanciák 'és kauciók........................... 60,499.953'02 3. 13 . intézeti leí-i-ái* (irodai) törlesztve . 1,171,951.28063 1. Passzívák: 1. alaptőke (telj-esen. beíizefve-) 60,000.000'— l. 2. itőkéisített nyereség^tartaliék Ily485.093' 07 i. 3. tartalék az értékpapirárfo- lyaimi ngadozás-ofera a) rendes tartalék . . , - ,64,394.455*14 1. b) ki-egészitő ta-rtaíák . . 1,936.529-62 3. 4. ingatlan tartalék .... 1. 5. rendkívüli tartalék . . . 20,000.000'— i. 6. a) dijtart allék.................. 678; 164.401 '-99 1. b) dijáttviitel....................... 48.710.463"25 3, 7. függő ikárok tartalékja . . 55,279,255'11 1. 8. az éieiniyereségréesesed-és osztalékafápja . . -. . . 4.840.847'40 3. 9. hivatalnokok njugdiíjpénzL -25,256.920-96 5. 10. a viszontbizt. -követelése a) folyószámlán .... 17,054.366'21 1. b) készpénzletétért . . . 70,844.468'66 l. 11. ügynlöikségek és fiókok köv. 4,622.523'70 h 12. az^élet-bizt. folyószámla egyenlege....................... . 4,340.34S'lő l. 13. különböző Mtel-ezők . . 13.028.978'2;3 3-. 14. letetek, garanci-ák, kauciók 60,499.953-02 1. 15. a) nyereségáéhozat a múlt évről (elemi ág.) . . . 575.749’68 l. b) -évi .fölösleg .... 21,7-86.514'SO k_______________ 22 ,362.264-48 1, évi fölösleg (élettágazaf) . . 3,203.915-40 1. ?5,5-66.179'88 1. 1,171,954.280-53 k A mérleg kimutatott vn,gyónón kívüli a-z intézet számos testvér- és leányintézete szintién öregbíti még az intézet hlimevét A Generáli a köztársaságban saját' számláján az élölágaaat'O't műveli, mig a 'többi, ágazatokban leányi-nlézetei dolgoznak. A mérleg kimutatja az intézett anyagi eredményét. Viszont itt nem ha'gytti'at'juk megemtillés niél- toül erkölcsi sikerét sem, ment -ez éppen üzleti nyereségében találja meg a maga igazoláséi. A biztosításnak közgazdasági -jótékony hatása és kritériuma: A vagyonkii-e-gyenlités, a családi etandard láife emelése, az osztály-sülyedés megakadályozása, a családról való gondoskodás és az előre nem látott szükségletekről való gondoskodás — üzleti alapon. Mint bizt-ositőtáreaeág azonban üzlet az intézet és m-em jótékonysági -intézmény, noha a gazdasági önzést 'alfiruiistia tettekkel klötii össze. Üzlet, de mindenk éppen annak is kell lennie, ha eredményeket akar elérni. Mert fel‘ad>at'á-nak mindemképpen csak akkor felelhet meg, lia eredményei garantálják biztosi-tottai bizt-osiitoljteágát s ekkor minden körülmények iközött közgazda sági! ag is a legszélesebb rétegekre van jótévő (hatással. Ha végigvijasgátgatjuk a mérleg impozáns számadatait, u-gy le kell szögeznünk, hogj^ a Generáli a biztosítás .terén majdnem egy egész évszáA zárszámadás az egyes üzletágak hatalmas fejlettségét mulatják fel-, ipl.: a tűzbiztosítás: díjai................................ 141,647.785'35 lira •károk.............................. 33,772.056*49 liira a betűre sbiztes'itás: díjai............................... 1-2,807.622-58 lira ká rok ‘ . • • • • 2.073.1-17'88 Ura 155.2 millió koronát tesznek ki, a betétkönyvek 2.317.8 millió koronát. E 132 intézet köziül Í925- ben. 94 intézet 23.3 millió tiszta nyereséget mutatott ki, 38 intézet pedig 47.7 millió lcorona vesztei séget. 4- Javult a prágai értéktŐBsdc. A kuiliszban kissé ingadozó volt az irányzat, de a szilárd hangulat nem ment veszendőbe. Az árfolyam-eltolódások némi javulást hoztak. A bankpiacon tartottak voltak az árfolyamok, a bécsi értékek gyengültek. A beruházási piacon szilárdulás mutatkozott- Az ipart, részvények piacán javultak: Hszakeseh Szén. 100, MaffeTsdorfer S0, Dux—Bódén budi 58, Kol-ini Szesz 45, Ceeh—Mon-a 40, Cseh Cukor 25, Cseh Kereskedelmi és Königshofer 20, Skoda 10, más értékele 2—10 koronával. Estek: Nordba-hn 30, Első Pi'lseni és Schoeller 10 s néhány érték 2—5 koronával. A bankpiacon Osztrák Hitel 7, Nemzeti Bank 5, Slo- venská 4, Bécsi Unió 2 koronával gyengültek, -míg Landerbsnk 2 koronával javult- A beruházási piac értékei általában 5%jkal javultak. + A prágai, devizapiacon Zürich 0.50 koronával -javult', •Brüsszel 0.62-5, Milánó 2, Madrid 1.50, Bukarest. 0.325 koronával gyengültek. + Gyengült a prágai cukorpiac. Nyersáxujegy- zés olvtóberre Auss-ig loko és kikötő 197.50. + Briiuni terménytőzsde. Irányzat: szilárduló, | erős látogatottság mellett. A következő árakat, je- jgyezték: Morva b-uza 77—80 kg.-os 252—256, morva ! rozs 69—71 kg.-os 233—236, morva rozs 66—68 kg.- í os. 225—232, szlov*. rozs 68—70 kg.-os 233—236. zab i l92—200, ehető burgonya 70—75, morva édes laza í széna 57—61, sZlov. félédes laza széna 44—47, rozs- cgy&nliszít 335—840, magyar zsír 15.80—16, morva és francia luzerni lóherét nem jegyeztek. 4- Pitseni terménytőzsde. Irányit nyugodt, volt. Oseh búza 78—8Ö kg.-os 242—250, cseh rozs 70—72 kg.-os 224—228, cseh árpa 175—185, cseh zab 182—192, buzasütöliszt 390—395, rozsegyenlisat (70%-os) 32;5—328, Vikíória-borsó 4-10—500, lencse 425—500, nyárt bükköny 170—175, teli 550—600, román tengeri 138—140, édes laza széna 45—50, préselt 53—60, laza alomsaalma 20—24, amerikai séríészstr 13.50—13.75. + Tartózkodó a budapesti értéktőzsde. KÖ- viddél tőzsdén vitás után. az árfolyaimnivó 5%-kal esett. Később némi javulás állt. be, amely azonban nem volt tarlós és szűk keretek között mozgott. A íójgátom csekély volt-. Egyes, a csehszlovák táv- iráii^iroda' jelen lésében. ijem foglalt értékek közül á-'-MoÖttá-r 86.50, Pestszentlőrinci 54, Réczvénysör 120, Féltén 195 pengős árfolyamot ért el. + Barátságos a budapesti termónytőssde. Budapesti szerkesztőségiipk jélenti -telefonon: A nvai terménytőzsde irányzattá mind kenyérmiagvakban, mind pedig taka-rmáuyoikkekben barátságos volt. A következő árakat- jegyezték: Tiszavid'éki búza 34.95—35.15, dunántúli 34.25—34.50. rozs 80.50— 30.75, takarmányárpa 27.-50—28, zab 25.80—26, tengeri 22.30—22.50 pengő. *f Gyengült a bécsi értéktőzsde. Realizációk eleinte nyomasztólag hatottak, később fedezetekre javulás állott be. A tőzsde vége felé különösen magyar értékek budapesti- eladások folytán lemorzsolódtak. A korlátban is gyengülő volt. az irányzat és itt is magyar arbitrázsért óik ek szenvedlek veszteségeket. A magándiszkont 5.37%. + Gyengült a berlini értéktőzsde. A montán- értékek 3—7, -villanyért ékek 7, fesfékntpar 6, géip- részvények 6—10, sp-eciaii iások 15—20, sörérfeékc'k S—16, bankértékek állag 4%-kai gyengültek. A 'kedvetlen hangulat tartós volt és csak az utó-tőzsdén javultak az árfolyamok 1—2%-kai. A pénzpiac nem változott. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Birodalmi búza 291—285, rozs 270 —276, árpa 230—262, zab 239—245, tengeri 192— 195, búzaliszt 37.50—39.25,' rozsliszt 36.50—38, bu- zakorpa 15.50, rozekorpa 18.50, Viklőria-borsó 42— 58, kis ehető borsó 2730,' takarmányborsó 22—23, lóbab 20—'22, bükköny 22—24.50, repcepogácsa 15.50—16, lenpogácsa 19.50—19.S0. + A havrei gyapjupiacon njmgodt irányzat mellett a május—októbert árut 17-tel jegyezt'ék.-f További szilárdulás az amerikai termény- tőzsdéken. A liverpooli búzapiacon beállott kisebb drágulással szemben a tengerentuíi piacokon na- gyobbarányu áremelkedéseik voltak. A szilárd-uláet kedvezőtlen időjárási hi.rek idézték elő. Zárlatig átlag két centtel drágultok a csikágói búzaárak. A tengerip'iaeon kisebb áringadozás után a szombati árfolyamok maradtak'érvényben. — Csikágó. Búza májusra 146.88 .júliusra 141.75, szeptemberre 139.88. Tengeri májusra 89.50, júliusra 93, szeptemberre 94.12. Zab májusra 48.88, júliusra 49.63, szeptemberre 47.37. Rozs májusra 112.50, júliusra 109.25, szeptemberre 103. — Winnipeg. Búza májusra 156.75, júliusra 154, októberre 143. Zab májusra 61.63, júliusra 61.37. — Liverpool. Búza májusra 10 eh 11.50 d, júliusra 10 eh 11 d, októbeiTe 10 sh 8 d. — Nevyork. Búza II. red vánter 158.50, II. hord vinfer 163.63, I. norlhern Manitoba 173.88. Rozs EM-37. Takarmányárpa-98.25. Tengeri 103.50. Búzaliszt 6S5.720. • - • - * •£?*->*.■► “ " - í v * rt Közel hat niilliárdra csökkent a bankiegy lor- galom. A Csehszlovák Nemzeti Bank e heti jelentése szerint a bankjegyforgalom május harmadik hetében 150 millió koronával 6.145 milliárd koronára csökkent. A zsh-ószámla 231 millióval 1.89 milliárd ra emelkedett. A valutáik észlet 30 millióval 1.803 milliárdira, a nemesfém!edezet pedig 115.000 koronával 1.052 millióra ugrott., — A bank iránti hiteligények is emelkedtek. Az egyéb. aktívák 65, az egyéb passzívák pedig 7.5 millió koronával növekedtek. Az ércfedezet arányszáma, a harmadik hét végén 81.3% volt. Kitüntetéseik a prágai tenyészállaf-kiál- litáson. Losoncról jelentik: A most leí-olyt prágai tényé szú 11 atk '.áll li t á ?on SacJier Gusztáv losonci földbirtokos sim ont ál i tehenészetét az állami ezüstéremmel tüntette ki a kiállítás zsűrije. Hasonló kitüntetés érte Czobor Béla nyit ra megyei földbirtokost ,ki- á'Dilott tenyészállataiért. • 4 milliárd dollárt költ évente a világ íegyver- | kevésre. A világgazdasági konf-eneniiöiá tegut-óbbl ülésén a svéd, delegáció elnöke súlyos támadást lintéze-tt az általános fegyverkezés elten. Rámutatott arra, hogy a világ ma 3-8 milliárd dollárt költ évente hadi felszerelésre, amiből Európára 2.2 milliárd dollár -esik, dacára annak, hogy négy európai állam, közöttük. Németország, korlátozva van a fegyverkezésben. Amit Európa hadseregre te tengerészeire egy óv alatt költ, több, m-int umeny- axyjt Amerika az utolsó három évben Európába iSíálliitott és duplája annak, amit Némelország a rnárika stab-ilizálásához külföldi köicrtmökben felvett. A világgazdasági konferencia, mondotta a svi-I delegáció -elnöke, pem mehet él szótlanul emellett a jelenség mellett, 'és a népszövetségi tanácstól sürgősen követelnie kell, hogy járjon közbe az egyes kormányoknál abban, az irányban, hogy a hadi kiadásokat csökkentsék. A konferencia ezt a határozati zavaslafot -elfogadta. Szokoltnyi-kov orosz delegátus kijelentette, hogy bár az orosz delegáció hozzájárult a svéd delegáció béke javaslatához, nem (hiszi, hogy a népszövetség meg tudná valósítani ezeket a béketörekvéseket. Az olaszok Albániában. A tiranai szerződés hosszú időre biztosította az olasz expanzió számára Albániát. Olaszország 50 millió aranyfrank kölcsönt nyújt Albániának és egy olasz bankcsoport számúra biztosította az albán bankjegy kibocsátásának privilégiumát. E bankcsoport, melynek élén a Crediito Italiano áll, Albán Nemzeti Bank név alatt jegybankot alapit 12.5 millió aranyfrank .alaptőkével. Kibocsátanak százezer darab egyenként 1.25 aranyfrank névértékű alapító részvényt, amelyet a Credito Itatiamo vesz át. továbbá 495.000 darab rendes részvényt egyenként 25 aranyfrank né vért ékkel., Albániának 20%-kal kellene hozzájárulni az alaptőkéhez, azonban, ezt aligha teheti meg, miután eddig mindössze 100 aranyfrankot jegyeztek le albán részről. A jegybank a kibocsátandó bankjegyek egyhanmadszázalékát tartozik érccel fedezni. Az olasz kormány az Albánia rendelkezésére bocsátandó 50 millió aranyfrank állami •kölcsön biztosítására lekötötte a vámbevételeket és biztosította a maga részére a vámtarifa megállapításának. úgyszintén a vámszerződi'sek kötésének ellenőrzését. 11 millió bevételi többlet a MÁV költségvetésében. Budapestről jelentik: Most készült el a MÁV 1927—28. évi költségvetése, amely a bevételeket 290 millió, a kiadásokat pedig 279 millió pengőben irányozza elő, úgy, hogy a MÁV költségvetése kerek 11 millió pengő felesleggel zárul. Az előirányzott bevételekből 82 millió 'személyszállításra, 168 millió pengő pedig az árufuvarozásra esik. A költségvetésben 12 millió pengőt vettek fel a beruházásokra. Ebből a MÁV nagyrészt kocsikat é-s mozdonyokat fog beszerezni, mig a nép- szövetségi kölcsönből rendelkezésére bocsátott 14 millió pengőt gépvásárlásokra és építkezésekre készül fordítani. A csehszlovák—osztrák ipari tárgyalások. Tegnap kezdődtek meg Becsben a csehszlovák—osztrák ipari szakértők tárgyalásai a pa.pirgépek és gőzturbinák vámtarifáké kezeléséről. Ezen, valamint a következő héten más iparágak szakértői 'is tanácskoznak. E konferenciák anyagút átnyújtják azután a két delegációnak, melyek a keredkedelmi szerződési tárgyalásokat junius első napjaiban megkezdik. Eamlkstatiszfcika. Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint 1925-ben Csehországban, Morvaországban és Sziléziában 33 -részvénytársasági báni állott fenn. 1072 millió koronát, továbbá a saját eanlsszidju résziétköl'CScntörlesztések 192 millió koronát tettek ka. A betétkönyvek te takarékpénztári bonnok 7338 millió koronát tettek ki, a hitelezők te a többi passzívák összesen 15.318 millió koronát. Az intézeteik 247.8 millió korona tiszta nyereséget mutattak ki. 1925-ben 9 írem részvénylársa- sági alapon szervezett bank létezett. 56 millió korona üzemi alappal. Ezen bankok tiszta nyeresége 14.1 millió korona volt. Szlovensakón te Ruszin- szívóban 132 pénzintézet szerepel 413 millió korona részvénytőkével. A veszteség! tartalékalapok I Remington könyvelési írógépek ruganyosságuk következtében mindennemű könyvelési célokra, statisztikai-, bérelszámolási-, betegsegélyzöi-. áramkiszámitási munkálatokra alkalmasak EH!i«SlÍ£O0tS SCHREBBMA$€»SIIS^iS ni, b. H. Pradta l., Celetná 35. . ®r@8i*a, 24. B^iisaat, Bratllsíava, Crdsslingeva 24., melcBeenbergu KlaeS^sl IseRyek miestfera s^asxroltefe Városban.
