Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-26 / 121. (1455.) szám
A kisebbségi kérdés vitája a népszövetségi ligák uniójának berlini kongresszusán A romániai s jugoszláviai magyar ligák megalakításának akasüáSyal — A déltiroSi német kérdés vitája Csicserin xx Rendelj© meg kiadóhivatalunknál a magyar irodalom kincsestárát, az Ifjúsági Könyvtár már megjeleni 2. kötetét is. A Kis Pythagoras ára 12 korona. Berlin, május 25. (A Prágai Magyar Hírlap munkaié rsá'ól.) A Reichswirtschaftsrat tanácstermében ma kezdődött meg a népszövetségi ligák idei kongresszusa. Az ünnepies megnyitó ülés ugyan csak áldozócsütörtökön lesz, de már ma is úgyszólván teljes számban itt vannak a különböző államok delegátusai, hogy részt vegyenek a bizottsági üléseken, amelyek között a legfontosabb a kisebbségi bizottság mai tanácskozása. Sir Willongsey Dickinson elnöklése alatt mintegy száz delegátus jelenlétében nyílik meg az ülés. Csehszlovákiából cseh részről Brabec és Baxa szenátorok, Zilka és Syrovv professzorok, német részről Medinger szenátor. Kafka és Rauchberg egyetemi tanárok, továbbá Sch affér képviselő, magyar részről Sjfüllő Géza dr. képviselő és Flachbarth Ernő dr. központi irodai igazgató, zsidó részről pedig Margulies dr. vesznek részt a kongresz- szuson. A Magyar Külügyi Társaság delegációjában. amelyet Pékár Gyula volt miniszter vezet, ott látjuk Paikert Alajos miniszteri tanácsost. Eszf.erházy Móricné szül. Károlyi Margit grófnőt, Zichy Ernő grófot és nejét szül. Teleki Mária grófnőt, Eöftevényi-Nagy Olivér dr. udvari tanácsost. Vermes Béla volt országgyűlési képviselőt, Kircliknopf Ernő íő- konzult, Vermes Imrét és Vegh "Jenőt, mint az egyetemi ifjúság kiküldötteit. A napirend első pontja Ruyssen főtitkár egv javaslata volt, amely az uniónak a kisebbségi ügyekben követendő eljárását kívánja szabályozni. E javaslat értelmében az egyes ligáknak a jövőben a kisebbségi kérdésre vonatkozó indítványaikat öt héttel a kongresszus előtt kellene rövid megokoló? kíséretében a brüsszeli fő titkár ságn ál b e n y u itani ok és azokat azután az aberystwithi kongresszuson elfogadott eljárási szabályok szerint tárgyalnák le. Vitás esetekben a kisebbségi bizottság elnöke döntene, határozatai ellen az elnökséghez lehetne folyamodni. Ruyssen javaslata a kisebbségi bizottsághoz érkezett iratoknak az egyes ligákkal való közlésére is részletes, intézkedéseket, tartalmaz. Mivel a bizottság tagjainak nem állott módjukban a főtitkár javaslatait tanulmányozni, Pékár Gyula és mások indítványára elhatározták, hogy ezeket egv öttagú albizottságnak adják ki. amely a kisebbségi bizottság következő ülésén fogja előterjeszteni iefen lését. Ugyancsak elnapolták Sir Dickinsannak a konstantinápolyi nem mohamedán kisebbségek helyzetére vonatkozó ielentését ite. Élénk vita indult meg _ a romániai és jugoszláviai kisebbségi ligák megalakulása, illetőleg engedélyezése és felvétele körül. E pontnál Pékár Gyula emlékeztette a román és jugoszláv delegátusokat Brüsszelben tett amaz ígéretükre, hogy egv magvar népszövetségi liga alakulása elé nem fognak nehézségeket gördíteni. Pangrati szenátor, a bukaresti egyetem rektora és Corovic jugoszláv delegátus azzal mentegetőzött, hosv a magvar népszövetségi liga megalakulásáról hivatalos tudomásuk nincsen és kijelentették, hogv a magyar liga megalakulását támogatni fogják. Triton off. a bolgár népszövetségi liga képviselője felhasználta az alkalmat, hogy Románia és Jugoszlávia boJgárellenes politikáját hevesen megtámadja. Temperamentumos előadásával nagy sikert aratott. Ezután a Palesztinái népszövetségi liga elnöke, Dizengoff tette szóvá a romániai antiszemita mozgalmakat. Román részről ismét Pangrati szólalt fel, aki hosszú beszédben kelt védelmére hazájának, amelv beszédnek egész obstrukciós ize volt. ugv hogy e tárgyban nem is határozhattak a keddi nap folyamán. A délutáni ülést teljesen kitöltötte a dél- tiroli németek ügye. Sir Waltér Napier terjesztette elő ielentését. amelynek lényege az, hogy az olasz kormány — bár kisebbségi szerződések nem kötelezik — a déltiroli németek jogait mégis tiszteletben tartani köteles. mivel ezt több ízben megígérte. Véleménye szerint Olaszországot a gentlemanekre érvényes előírások kötelezik a déltiroli németek kisebbségi jogainak biztosítására. Sir Walter jelentésére Gallavresi olasz egyetemi tanár válaszolt, aki elismerte ugyan, hogy a helyi •hatóságok egyes hibákat elkövetnek, mégis' ugv vélte, hogy a németek sem mutatják az álam iránt a köteles lojalitást. A déltiroli kérdés nehézsége szerinte abban rejlik, hogy a trentinoi olaszok megtorlást akarnak gyakorolni azon igazságtalanságok miatt, amelyek a múltban érték őket. míg a németek nem feledkeznek meg azokról az időkről, amikor ők voltak uralmon. Gaillavresinek van Bakker hollandiai delegátusnő válaszolt, aki személyes tapasztalataira hivatkozva ismertette a déltiroli németek nehéz helyzetét. Állításainak igazolására a többi között felhozta, hogv Strenbach báró, a déltiroli németek képviselője nem kapott útlevelet. hogv a kongresszuson megjelenhessen. Az egész■ bizottság lelkes helyeslése mellett, terjesztette elő általánosságban tartott, javaslatát. hogv a kisebbségeknek jogukban álljon gyermekei ket magánok látásban részesíteni, a vallásoktatás pedig kivétel nélkül az anyanyelven történjék. Van Bakker asszony szép beszédére ismét az olasz delegátus válaszolt, aki arra figyel mez teteit, hogv ha Bozen vidékét az olasz kormány nem veszi egv kalap alá az olasz Trentinoval, máris kihúzta a kérdés méregfogát. Hibáztatta, hogv Hofer Andrásban a németek nem a Napóleon elleni küzdelmek hősét, hanem a mai nemzeti ellenállásuk szimbólumát látták. Az olasz kormány különben már elhatározott bizonyos engedményeket. A déltiroli vita volt a keddi ülés nagy eseménye. A vitát az idő rövidsége miatt nem lehetett befejezni és ezért elhatározták, hogv csütörtökön folytatták. Magyar-német estélv Kedden este von Loesch, a német Schutz- bund ügyvezetője a magyar és német delegátusok tiszteletére teát adott az Esplanacle- szállóban. Von Loesch üdvözítő beszédére Zichv Ernő gróf (Magyar Külügyi Társaság), Dumba Konstantin (Osztrák Népszövetségi Liga). Ssüllő Géza (Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligái és Kerschensteiner titkos tanácsos válaszoltak. Magyarország nemzetiségi politikájának igazolása. .n Vosstsche. Zeitung keddi számában GotheLn volt birodalmi miniszter méltatja az unió berlini kongresszusának jelentőségét és hangoztatja a német kisebbségek nehéz helyzetét Európa különböző államaiban. Magyar körökben érthető örömet keltett Gíkheinnak az a megállapítása, hogv7 a német kisebbségekkel csupán két állam bánik jól, nevezetesen Magyarország és Dánia. Milyen idő várható? A keleti depresszió leözönlése tovább tart és ezért m időjárás még mindig szeles, hűvös és esörp hajló. A hőmérséklet maximuma Losoncon 17, Prágában 14 fok Celsius volt. Nagyobb esőzést tegnapról Ungvárról, Prágából és Csehországból jelentettek. — Időprognóíis: Változékony, jobbára felhős, jelentősebb csapadék nélkül, a szél csökkenésével melegebb. ^Komáromi 3ános Reménytelen szerelem SRegény (10) Aztán fotelbe zöttyent a képviselő ur. Előhúzta zsebkendőjét, m égi őrölte a homlokát s egy nagyot sóhajtott: — Sok gondot kell legyűrnie ma egy olyan képviselőnek, aki valóban rá akar szolgálni a régikeletti „honatya" jelzőre. Én, uram, — fordult felém, — komolyan fogom fel hivatásomat Láttam nyomban, hogy egy alapjában megelégedett emberrel vetett össze a véletlen. De ugyanakkor észrevettem, hogy Hedvig-asszony ideges lesz, bármennyire küzködlk is ellene. Barátom, mint gavallér házigazdához illik, frissítőket rakott fel s a képviselő urnák külön is felhívta figyelmét az egyik üveg szilvapálinkára. S a képviselő ur nyakait is, de azért bizonyos tartózkodással a tempóban, hogy megőrizze azt a digni- tást, amely kell, hogy egy képviselőből, aki komolyan fogja föl hivatását, minden körülmények között kisugározzon. Hedvig-asszony rég magunk ráhagyott már, a képviselő ur rég felajánlotta a pertu-poharat nekem is és, — noha ez már a tekintély apasztására ment némileg, — közlékennyé vált. — Tudod, bruderkám, — mosolygott rám fi déliden és laposan, — én mellesleg választmányi-tagja vagyok a Turániak Szövetségének is és e minőségemben egy célszerű indítványt vetettem föl legutóbb ... (A képviselő ur, mint később hallottam, tizenhatesztendős korában fejjel esett le a padlásról* oly szerencsétlenül pedig, hogy amint jobban lett, nyomban a turánizmus gondolatának lett egyik odaadó hive.) Kíváncsian figyeltem föl: — Mi az az indítvány? — Hát kérlek alássan, — ® azalatt Turáni nyugalommal ütögette le szivarjáról a hamut, — ha nem tévedek, indítványom egészen reális eszme a kivitel módozatait illetőleg, de viszont -a legideálisabb gondolat. Ihn a cél szentségét tartjuk szemünk előtt. Téged, bruderkám, annyival inkább érdekelni fog ez az Indítvány, amely — remélem — rövidesen a megvalósulás stádiumába léphet, mert alapjában véve a fajtiszta nemzeti irodalom megmentéséről van szó... Most még nagyobb kíváncsisággal néztem rá. Úgy látszik, mégis akadt hát Magyar- országon egy ember! Ő folytatta, veszett nyugalommal: — Indítványom lényege az, hogy meg kell alapoznunk a Nagy Turáni Könyvkiadó Céget. A cég elsősorban szépirodalmi jellegű müvekkel árasztaná el a könyvpiacot, de súlyt helyezne azért gazdaságpolitikai tanulmányokra és enciklopédiákra is. Koncepcióm odakonkkidál, hogy e ciklopszi méretű könyvkiadó-részvénytársaságba kiáltványban szólítjuk föl összes európai és ázsiai véreinket s föltételezem, hogy lelkes tömegeik túllépnék a részvényjegyzést. Érzem, hogy egy emberként állanának a nagy gondolat mellé... — Hogyan? — hökkentem vissza. — Hogyan? — pillantott rám nem minden gúny nélkül, miközben felhajtott egyet a szilvórisból. — Úgy, bruderkám, ahogy jeleztem futólag. Igenis. Barátom nem tudott elnyomni egy felvillanó mosolyt. De én felbőszültem: — Hogyan? Te he akarod vonni a cseremiszeket, votjákokat, csuvasokat, zürjé- neket? — Úgy van, — bólintott tempósan. — A zürjéneket ás. Él még a turánizmus nagy eszméje! Ott mindenesetre inkább, mint ebben a kozmopolita hatásoktól súlyos defektust szenvedett hazai mentalitásban ... E pillanatban megéreziem valahogyan, hogy nem szabad megneheztelni Máduró képviselő túrra. Nem tehetett róla: ő szent érzelmektől telítve gondolta a részvénytársaságot. Már mosolyogtam: — S mi lesz a szamojédekkel? — A szamojédeket egyelőre függőben hagyjuk, de föltételesen csupán, — fejtegette a képviselő ur riasztó nyugalommal. — Olvastam ugyanis, hogy az Ob két partján található eme törzs nem tiszta turáni, mint azt az Ethnographia egyik füzetében tüzetesen boncolgatta valami tudósunk. Mig az ő vérségi- kötelékük tisztázatlan, hagyjuk őket. Az ajtót azonban nyitva tartjuk az ő számukra is... Felálltam s most már én biztattam a koccintásra: — A koncepció tagadhatatlanul kolosszális. Igyunk rá! Ivott. S pödörvén egyet a savóbajus/.án, pillantott: — Gúnyolódsz? Jó. Fogsz te még tapsolni is. Hanem akkorra mind-szembetünőbb lett, hogy a képviselő ur ázogatni kezd. Laposan, igen laposan nézegetett körül a szobában, mineklfolytán politikai titkokat 'kezdett kiteregetni előttünk. Előbb azonban becsületszavunkat vette s még kezet is kellett adni rá, hogy hallgatni fogunk. Máduró képviselő ur erre közlékeny lett s minden intimitást kiféosegett. Legutóbb például, amint a Ház folyosóján haladt végig, csaknem beleütközött a miniszterelnökbe, aki fidélis hang illatban egy szervusz! intett neki, majd hozzátette, nem minden célzás nélkül: „Csak kis kitartás még, fiú, tavaszra táncolni fogunk!" ő (Máduró) azóta is töpreng e dodonai kijelentésen. Mert csak két eshetőség állhat meg. Őexcellenciájának e burkolt biztatása vagy azt jelenti, bogy rövidesen katonai természetű operációk indulnak meg valamelyik világtáj felé, avagy esetleg minden bele- m agya rá zás odakonkkidál csupán, hogy rövidesen az egész ellenzéket ki fogják dobni a Házból... A dilemmát nem tudta eldönteni Máduró s ezért volt permanens zavarban. Még egy nyaláb hasonló államtitok előtt lebbentette meg a fátylat Máduró. Hanem akkor olyan állapotban volt már, hogy két igáslegény alig bírta a bricskába emelni. üg»©gflnesz@se€léS' neiirasthénia Csisí J6c8-Uránt Fflrdd golyva, mirigy-, csont-, izületi-bajoknál, angolkór, vérszegény- Nyitva május l-től szeptember 30-ig. .ég, hüdésekDél, az anyagcsere forgalom zavarainál tehát mind- Felvilágosítást nyújt és prospektust küld a azon baioknal aianlva, hol a Jod-Brom-Sosturdok indikálták. ® / j r r furdoigazgatosag CI?#®l5,S?3l©Í£@lS!!8©l SPOSlffUSUSüS CSIZFÜRDŐN (Ótzkúpele, z. XVIII.) ■' 1,11 mii—r ITIr1 ■ " llf■■■■w-Mwa———ktopwkbuwm.wwwnni— »i»' wim—íM..ii»iw»iwmratB3 ivó- és fürcSdüsuTáiüg', ff&mytcttxelés, otthoni kúrák. ___________