Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-25 / 120. (1454.) szám

1927 május 28, szerda TUNGSRAM-WESTERN Május Szerda Elsejéig ujilsa is iteM! A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Nyitva égést éjszaka. Vígjáték Adolf Menjouval. ALMA: A vig özvegy, Lehár operettje után. HV^DA: Kél míp regénye. (Bánkr Vilma és Ro­mán Colimán). JÜLIS: A kórista leány. KAPITOL: A szerelem édes varár és Netvyark éjjeli élete. KORUNA: Két szív regénye (Bánky Vilmával). LUCERNA: A drága csók. (A csábos titkárnő). SVETOZOR: A Dél rózsája (Henny Portetmel). A monarchia utolsó tábori püspöke A P. M. H. néhány nap előtt adott hírt Bjelik Imiének, az utolsó császári és királyi tábori püspöknek haláláról. Az elhunytban a régi magyar világ egyik olyan kiváló alak­ját vesztettük ei akinek halálhír© mellett megilletödéssel kell megállannnk. A megbol­dogult főpap Szlovenszkói származású volt s azon kiválóságaink közé tartozott, akik bár nem magyar szülőktől származtak, mégis rá­termettségüknél fogva a legmagasabb méltó­ságot tg elérték. Bjelik édesatyja illavai kis­iparos volt. Szülővárosához élete végéig ra­jongó szeretet fűzte s a város lakossága is min­dig büszke volt nagy fiára, akit díszpolgárai közé is választott. Bjelik Imre papi pályája kezdetén né­hány esztendős káplánkodás után Bielopotoc- ky tábori püspök titkára s ennek- halála után utódja is lett az apostoli tábori vikariátusi székben. Mint tábori püspökre súlyos felada­tok háraimlotta'k a. világháború folyamán. Pihe­nést nem ismerve, Szakadatlanul a világégés ^legexponáltabb frontjait járta s mindenütt ott volt, ahol hőseink bátorításra ég vigasztalásra szorultak. Nagy előnyére Szolgált az, hogy a hadsereg összes nemzetiségeinek nyelvét bír­ta. Á puritán életű főpap egyhamar nagy te­kintély lett a bécsi udvarnál is s az uralkodó mindig nagy súlyt helyezett véleményére. A valóságos belső titkos tanácsosi cim és a sok magas rendjel külső kifejezője volt a császár Ós király meleg bizalmának. Az összeomlás után mint ntgyváradi ka­nonok elfoglalta stallumát s egyúttal megbí­zást nyert a nagyváradi püspökség kormány­zatára. És itt kezdődik Bjelik Imre életének ikálváriás befejezése. A kitüntetések fényes keretjei mellé megkapta a szükebb hazájától való száműzetés nehéz keresztjét is. A hábo­rú alatt ugyanis a csehországi katonai nevelő­intézetekben tapasztalt hiányos valláserkölcsi nevelési módszer felett nem egyszer éles kri­tikát gyakorolt s ennek tudható be az, -ogy a csehszlovák hatóságok kezdettől fogva rossz szemmel néztek rá. Az államfordulat óta igy csak egyszer, 1919-ben léphette át a román- csehszlovák határt s láthatta még utoljára szü­lővárosát, amelyhez annyira ragaszkodott s a ■melyhez gyermekkorának minden emléke s rajongásig szeretett édesanyjának sírja is fűz­te. Ekkor pihenhetett meg utoljára szerény, de annál kedvesebb szülőházában s kis kert­jében és ekkor tartózkodhatott utoljára roko­nai és barátai körében, akik sohasem fogják elfelejteni az örökké derűs főpap Szeretetre­méltó s közvetlen modorát. Mint jellemző apró­ságot sokáig fogják emlegetni Illaván Bjelik Imrének szülővárosa iránti a.zon kedves fi­gyelmét, hogy az illavai hentesáruk állandó rendelőjének megszerezte a .királyi udvart is. A szülőföldjétől való száműzetés okozta Telkifájdalimak s a vezetése alatt álló nagyvá­radi püspökség helyzetének bizonytalansága miatti izgalmak őrölték meg idegeit s támad­ták meg nemes szivét, amely aránylag még fiatal korban szűnt meg dobogni. Emlékét szloveoszkói tisztelői és liarátai mindig ke­gyelettel őrzik meg, Sipeky Sándor. Ili Kinek a maszkját hordja Chaplin ? Kijöttünk az öltözöszobából és némán halad­tunk egymás mellett. Azon tűnődtem, hogyan le­hetne barátom életének összegabalyított fonalát kibogozni. Hiszen annyit beszéltek róla5 Ott volt mindjárt kezdetnek az a történet, hogyan kapta meg „a kölyök" főszerepét. Állítólag kiskorában egyszer egy ismert lon­doni színésznőtől látta a „Posta" című darab fő­szerepét. Ez a komédiás (a s",;npadon egy vihar­vert csavargó, aki mindent fonákul csinál, s az élet viszontagságait mindennel megalkuvó mo­sollyal fogadja) volt az, sokak szerint, aki Char- liet elsőnek befolyásolta. Tőle tanulta el, hogyan tartsa a botját, milyen kalapot viseljen és hogy lábbelijének nagyobbnak kell lennie a lábainál, ahogyan később a vásznon láttuk őt. Ez az öreg komédiás, akiről szó van, ma kéregető London utcáin, A „Posta" című darabban az egykor híres szí­nész egy postacsomagban kap egy kis fiút, akit megtart magánál, a kettőjük viszontagságaiból szövődik az a íalrengető kacagás, mely az akkori színházat annyira megrázta. Ha ez a történet igaz, akkor a világ sokkal többet köszön annak a szegény öreg koldusnak, mint ahogy gondolná. Mert nemcsak arra ösztönözte Charliet, hogy az ő maszkját magára öltse, hanem egyenesen apja volt a „Kölyök" cimü darabnak, melyben Chaplin és Jackie Coogan millió és millió emberi ragadott el művészetével. Tudtam, hogy Charlie nagyon érzékeny ebben az irányban. Zsenije nem elé nagy arra, hogy szívesen, beszéljen olyan dolgokról, amelyek kar­rierjét megalapozták. Bánatos óráit kivéve ő még mindig „show-man". — Hogy kerültél ahhoz a, csodálatos kosztüm­höz, Charlie? —• kérdeztem, amikor az utcán a napos oldalról átmentünk az árnyékos oldalra. Ö éppen megfogta a karomat, hogy kikerülje velem az automobilt, mely felénk száguldott. — Magam sem tudom, — selelte — sokan vi­selnék ilyesfélét. Egy cseppet változtattam rajta, ez az egész. A „Postádra gondoltam s szóltam: — Különös, hogy néha mennyivel tartozunk másoknak! — Igen... igen, — felelte Charlie. És azt már tudtam, hogyha az „Igent" igy, néhányszor megismétli, felébred kíváncsisága, —■ Igen, — ismételtem, úgy téve, mintha nem túlságosan érdekelne a dolog —, különös, hogyha valaki Santa- M-onicában egy sziklát gördít a ten­gerbe, akkor az a hullám talán az ausztráliai parton törik meg. Charlie. elhúzta az ajkát; .' ■ Vagy a pokolban — mondta — s talán ki­oltja ott a tüzet. Be jó tréfa lenne, ha megsebesí­tené az ördög lábát! — É9 hangosan nevetett hozzá. De én még mindig a „Postádra gondoltam s újra megkérdeztem: — Micsoda furcsa madárijesztő befolyásolt leginkább, Charlie, kölyökkorodban? Valakinek mindenesetre kellett lenni... Hiszen az élet fur­csa láncszemekből 411, s mi ott folytatjuk, ahol az élőt tűni: járó félbenhagyta. — Senki, — felelte Charlie. Próbálkozás a színpadon Bátran mondhatnék, hogy Charlie London ut­cáin és a színpadon nőtt. fel. Az angol vidéki vá­rosokban lépett, fel nagy előszeretettel, valahány­szor alkalom kínálkozott. Tizenöt éves korától heti egy font segélyt is kapott. Ezalatt Sydney is visszatéri Dél-Afrikából s elhatározta, hogy szin- padía lép. tíz idő alatt egymást segítette a két fi­vér. Mikor Charlie elérte a tizennyolcadik évét, Sydney már Amerikába került. Visszatérte után, csodákat regélt az újvilágról, az akkor a.prő sze­repekben küzködő Chariienak. Charlie tizenkilenc éves volt, amikor Kamu­nak „Egy éjszaka egy angol Music-Hallban" cimü darabjában szerepet kapott s végre kijuthatott az Egyesült Államokba. Ekkor még a fivérét sokkal nagyobb tehetségnek tartották nálánál. Mindket­ten egyformán támogatták anyjukat s az öregedő asszony egy parányit sem nélkülözött attól a peré­től, hogy fiai rendes fizetéshez jutottak. Karno társulatának managere Reeves Alfréd volt. Azóta is mindig Chaplin managere. A társu­lat egész Amerikában játszott, de mindig csak az olcsó szili ázakbau. Húszéves korában Chaplin már heti száz dollárt keresett ® mái1 meg is takar ritott. valamit fizetéséből. Bizonyos összeget min­den héten pontosan elküldött az anyjának, a töb­bit betette egy bankba. Egy hétig hordott, egy in­ge! s ha már nagyon szennyesnek találta, eldobta és másikat vásárolt. így akarta megtakarítani a mosatási költségeket. Mikorára Texas államba ért, már ezerötszáz dollár megtakarított pénze volt. Megunta eddigi szereplését' s miután nem látta jövőjét a művészettel biztosítva, elhatá­rozta, hogy egy ranchot vásárol magának Texas­ban- De a managere folyton lebeszélte, úgy hogy végre is elállt szándékától és a társulattal Los Angelesbe ment. Az első filmszerep Mack Senett, egy ottani mozgőképvállalkozö itt látta öt játszani először, de ugylátszik, meg is feledkezett róla s csak hónapok múltán jutott is­mét eszébe, amikor egy komédiásra volt szüksége. Sennet maga is küzködöfct ebben az időben csak olyankor csinált felvételeket, ha kedvező helyre talált s egy csukott fél szerben hívta elő a képeket s rendezte filmjeit. Akkortájt Ford Sterling ját­szott nála, aki mindig fizetésjavitást követelt s ez nagyon elkedvtelenitette a körültekintő és takaré­kos Sennettet. Hogy Sterlinget sakkban tarthassa, még egy komédiást kellett szereznie ugyanarra a szerepkörre, hogy legyen kivel helyettesíteni, ha tulkövetélővé válnék. Színházról-színházra járt, hogy megtalálja emberét. De múltak a hónapok s mégsem volt eredmény. Végül egy napon a Panta- ges-színházban jelent meg a Spring Streeten, Los Angel esnek egy másodTangu színházában. Ott az „Egy éjszaka a londoni Music-Hallban" cimü né­majátékban egy fiatalember játszott, aki igen mély benyomást tett reá- De közben Sterling elállóit követelésétől. Senuett megnyugodott s felhagyott azzal az eszmével, hogy még egy tagot szerződtes­sen a Sterling szerepkörére. Három hónap telt el igy s ekkor Sterlingnek nagyobb fizetést ígértek egy másik vállalatnál. Sen- nettnek kétségbeesésében eszébe jutott a Panta- ges-szinházbeli fiatal színész. De a nevét egészen elfelejtette. Chapmannak vagy Chamberlainnek vélte. így hát sürgönyzött a Késsél és Baumann- cégnek, amely vállalatát anyagilag támogatta, hogy próbáljanak érintkezésbe lépni a fiatalem­berrel, bárhol legyen is. Hosszas kutatás után a cég ráakadt, egy penn­sylvaniai városkában, ahol nem is álmodva jövő­beli nagy sikereiről, hosszas huzavona után aláírta a szerződést s elszegődött filmszínésznek. Vannak, akik azt állítják, hogy Chaplin az an­gol társulatnál heti negyven dollárt kapott, Mások azt mondják, hogy fizetése heti húsz font volt, vagyis heti száz dollár. Sennett heti 125 dollárral szerződtette, de megnyugtatta, hogyha csak egy kis szerencséje van, ez a fizetés még emelkedhe- tik. És két évvel később már 600.000 dollárt ke­resett Chaplin évente! Chaplin nem érezte jól magát Sennett társu­latánál. De hiszen természetes is, hogy két olyan nagy mestere a torzbohőságoknak, mint Sennett és Chaplin, nem jöhetett jól ki egymással. Sennett nem ismerte el Chaplin nagy művészetét. Mindig hadakozott Chaplinnel, ha béremelést kért és há­rom más színészt is szerződtetett ugyanarra a sze­repkörre. D • azokat, akik akkor a Senett szemé­ben többet értek Chaplinnél, már rég elfelejtette a világ. Mert hiszen első perctől nyilvánvaló volt, hogy Chaplin kinőtt a környezetéből. Nem elége­dett meg azzal, hogy eljátsza szerepét, belevitte abba a maga egyéniségét is. Hogy ez vájjon vele­született nagyság volt-e, avagy csak öntudat alatti utánzá?" a gyermekkorában látott „Posta" cimü darab öreg komédiásának, azt egész bizonyosság­gal most már eldönteni nem lehet. Chaplin nem szívesen beszél azokról az ugró­deszkákról, amelyeken karrierje előbbre jutott. Én. a magam részéről azt hiszem, hogy tényleg az az öreg komédiás befolyásolta első ízben, — de ez nem von ’e semmit a művészetéből, mert hiszen más ember is utánzóit más művészeket s az utánzás a legtöbbször mégis csak szánalmasan ütött ki. Amikor féltucat kétfelvonásost lejátszott már Sennetnél, Chaplin önállóan kívánta kreálni sze­repét. Az igazgató többször panaszt tett ellene Sennettnek, hogy „Chaplin nem. hallgat rá." „Chaplin azt hiszi, hogy többet tud Hálámnál." És a többi. Sennett nem az az ember volt, aki a helyzet komikumát meglátta volna. Abban az időben Chaplinnek még kilenchónapos szerződése volt, havi 500 dollárral, ami akkortájt igen nagy fizetés volt. Nagy összecsapásra került a sor s Sennett végül megengedte Chaplinnek, hogy azokat a ké- i pékét, amelyeken szerepel ő maga rendezze. Elő- zőleg azonban parancsot adott az embereinek, hogy a rendezéskor Chaplint, dobják ki. — De nem lehet ám, —felelte Chaplin, — mert a szerződésem még nem járt. le. E perctől fogva Sennett engedett ugyan, de meggyiilölte Chaplint. Csak akkor kezdte őt mél­tányolni, mikor a gyermekközönség csak az ő ké­peit kivánta. Egy idő múlva beismerte, hogy Chap­linnek nagy hajlama van „gag“-her„ ami rnozi- nyelven annyit jelent, mint komikum, nevetséges helyzetek, torzalakitások és a többi. (Folytatjuk.) Tiszta, zavartalan, erős vételt biztosit' öt fiút megölt a felrobbant gránát Briten, május 24. A Znaim melletti Kleiniemt- schitz községben hétfőn este borzalmas szerencsét­lenség történt, öt fiit a réten, ahol a legelő állatok felett őrködtek, a földbe beleiuródm egy fel nem robbant gránátot talált. Mikor a fiuk a gránátot ki­ásták. ez felrobbant és négyüket azonnal megölte, az ötödik kórházbaszállitása után halt meg. A rob­banás ereje oly nagy volt, hogy a szörnyen meg­csonkított áldozatok testrészeit negyvenlépésnyi távolságra vetette. A gyermekek egytől-egyig ti­zenhárom-tizen ötévesek voltak. A robbanás agyon- j ütött egy tehenet is és tíz másik állatot megsebe­sített. A szerencsétlenség az egész környéken nagy ■ izgalmat keltett, i---------------------­---------------------------------­— Szüllö Géza bucsusorai Palkovich | Viktorhoz. Pozsonyból jelentik: Szüllő Géza i dr. nemzetgyűlési képviselő, az országos ke- | resztényszocialista párt elnöke, a Szlovensz- ! kőből végleg távozó Palkovich Viktor volt I nemzetgyűlési képviselőhöz a következő | búcsúlevelet intézte: „Tisztelt Barátom! ! Mély meghatottsággal vettem kezemhez, j mint az országos keresztényszocialisía párt j elnöke, hozzám intézett soraidat. Nemcsak a I párt, de egész Szlovenszkó minden igaz ma- | gyár ja szívfájdalom mai vesz búcsút Tőled, j aki megtanítottál bennünket arra, hogy ho- I gyan kell nemcsak szóval, hanem tettel :‘s í hűnek lennünk fajunkhoz és egyházunkhoz. I A jövő generációt, úgy fogjuk tanítani, k-gv j tanulja megbecsülni és ápolja emlékedet. És I biztosítják arról, hogy munkálkodásom ,z- I ben arra a példára fogok nézni, melyet le ; nyújtottál és mely előtt mély reverendával | hajlok meg. Remélem, a legközelebb szo^.é- ! Gyesen felkereslek. Addig is meleg és szívé­lyes és szeretetteljes üdvözletemet kn±aónh Mindenkor készséges hivéd és régi barátod: Sió.'- ) Géfca dr. országos elnök.:' — Az elhunyt P&tzel képviselő utóda. A vá­ratlanul elhunyt Patzél József német nemzeti szocialista képviselő utóda Geyer, a karlsbadi német kereskedelmi akadémia tanára lesz. Az uj képviselő az elnökválasztó ülésen még nem ve­het részt, mert a képviselői fogadalmat még nem tette le. xx Orvosi hír. Ormay Pál dr.. Koryhiiea-fürdő volt. főorvosa, volt egyetemi tanársegéd, rendelését. KARLSBÁDBAN, Sprudefetrasse 19.. Haris Goidé­in er Hetin, megkezdte. 6725 — Székely Jenő kassai magyar hírlap­író ösztöndíjat kapott a miniszterelnökség sajtóosztályától. Kassáról jelentik: Székely Jenő kassai magyar hírlapíró,' lapunk kassai munkatársa, a miniszterelnökség sajtóosztá­lyától nagyobb ösztöndíjat kapott szlovensz- kói tannlmanyuira. Székely az első magyar hirlapiró, aki ilyen ösztöndíjban részesült. — A cseh iparos-párt sikertelen iiépgyülése Losoncon. Losonci itudósitónk jelentó: A cseh ipa­rospárt kassai vezetősége folyó hó 22-ére nép- gyütést hirdetett Losoncon. A oépgyüiésre mint­egy 200 főnyi hallgatóság gyűlt össze s csalódot­tan távozott, mivel a Kianicko szenátor szlovák beszédét nem értették s a többi előadótól (Eötvös Géza, Maxon Milán, Vidor) is csupán a szokásos propaganda beszédeket hallhatták. Helybeli fel- szóJaié egyetlenegy sem akadt. Az iparosság tel­jesen távol tartotta magát a népgyiiléstől. A párt helyi szervezetének a megalakítására tehát sor sem kerülhetett. — A besztercebányaiak és a magyar nemzeti párt újabb gyűjtése a PetrogaJli-sir­emlékre. Petr-ogalLi Oszkár barátai és tiszte­lői. akik a Petrogalli-aiaphoz az első gyüj-- tűskor több mint tízezer koronával járultak hozzá, most uiabb eevezer koronát gyűjtőnek össze és szolgáltattak be a PefcrogaHi-emlék- ] mii bizottság elnökségének. Ezenkívül az uiabb gyűjtőivel? közül még- három gyüjtőiv ! érkezett vissza, amelyeken a magyar nemzeti párt három szervezete 650 koronát gyűjtött. — A magyar nemzeti párt helyi szerve­zeteinek újjáalakulása. Komáromból jelentik: A magvar nemzeti párt barti helvi szerve­zete e napokban tartotta meg tisztújító ülé­sét, amelyen elnöknek Barcsok Istvánt, alel- nököknek pedig Morvay Vendelt és Bartalos Sándort választották meg. Ugyancsak mosta­nában tartotta meg újjáalakuló pártsrvülését a leled! helyi szervezet is, amelynek elnöke Muszka István s al elnökei Krecstnór János és Limiczky Ferenc. — Orvosi bár. Ehríliiuh dr\. az Újságírók Kórlri - w Szanht'óráiuim Egyesületiének tanácsadója Ma- riienbarilhan, « „fliuis Fprj)uaia“-bvvn mogkeidje <>r- ivrni működését. Meghalt Mac Matton legidősebb fia. Pániéból ölen tik: Mac Mahon tábornok, az 1870—71-es iámét--francia bábomból ismeretes Francia mar- •ultnak és későbbi köztársasági elnökiek . Igcidő- ebb fia,, fegqap este meghalt. — Mikes püspök felsőim®! mentelmi jogát íel­függesriették. Budapesti szerkesriőeégünlk j-etentí telefonon: A veszprémi járáislhiróság megkeresést fetézefit a feleőház eilnökeégéhea Mikes János gróf saomlbalhelyii püspök-főrend memtelirarl jogának felfüggesztése 'irányában, A püspök ellen ugyanul® Anibrózy-Migazai István, gróf rágalhuazás és hecBü- lefsértés miatt föllj-eHeintétít tett a veszprémi járás- bÍróságnál. A íelsőbáz menfelimi bizottsága a kére­lemnek helyet adott és a püspök m'-wtetow. lógót FfíPüggeo^teHe. Szlávik dr. kassai zsupán letette az ügyvédi vizsgát. Kassai tudósitőnk jelenti telefonon: Szlávik György dr. kasai zsupán ma tette le az ügyvédi vizsgát a kassai ügy- védvizsgálő bizottság előtt.. A zsupán a vizs­gálatot kifliin ő sikerei áldotta meg. ■ - Uj jogi doktor. Klein Hugót Nagy- mihályról ma, május 24-én a prágai német egyetemen a jog- ps állam tudományok dokto­rává a vat tát' £ ■tHirek— CHARLIE IGAZI ÉLETE Ida: JIM TULLT

Next

/
Oldalképek
Tartalom