Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-25 / 120. (1454.) szám

1927 május 28, szerda

TUNGSRAM-WESTERN

Május Szerda

Elsejéig ujilsa is iteM!

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ADRIA: Nyitva égést éjszaka. Vígjáték Adolf Menjouval.

ALMA: A vig özvegy, Lehár operettje után. HV^DA: Kél míp regénye. (Bánkr Vilma és Román Colimán).

JÜLIS: A kórista leány.

KAPITOL: A szerelem édes varár és Netvyark éjjeli élete.

KORUNA: Két szív regénye (Bánky Vilmával). LUCERNA: A drága csók. (A csábos titkárnő). SVETOZOR: A Dél rózsája (Henny Portetmel).

A monarchia utolsó tábori püspöke

A P. M. H. néhány nap előtt adott hírt Bjelik Imiének, az utolsó császári és királyi tábori püspöknek haláláról. Az elhunytban a régi magyar világ egyik olyan kiváló alakját vesztettük ei akinek halálhír© mellett megilletödéssel kell megállannnk. A megboldogult főpap Szlovenszkói származású volt s azon kiválóságaink közé tartozott, akik bár nem magyar szülőktől származtak, mégis rátermettségüknél fogva a legmagasabb méltóságot tg elérték. Bjelik édesatyja illavai kisiparos volt. Szülővárosához élete végéig rajongó szeretet fűzte s a város lakossága is mindig büszke volt nagy fiára, akit díszpolgárai közé is választott.

Bjelik Imre papi pályája kezdetén néhány esztendős káplánkodás után Bielopotoc- ky tábori püspök titkára s ennek- halála után utódja is lett az apostoli tábori vikariátusi székben. Mint tábori püspökre súlyos feladatok háraimlotta'k a. világháború folyamán. Pihenést nem ismerve, Szakadatlanul a világégés ^legexponáltabb frontjait járta s mindenütt ott volt, ahol hőseink bátorításra ég vigasztalásra szorultak. Nagy előnyére Szolgált az, hogy a hadsereg összes nemzetiségeinek nyelvét bírta.

Á puritán életű főpap egyhamar nagy tekintély lett a bécsi udvarnál is s az uralkodó mindig nagy súlyt helyezett véleményére. A valóságos belső titkos tanácsosi cim és a sok magas rendjel külső kifejezője volt a császár Ós király meleg bizalmának.

Az összeomlás után mint ntgyváradi kanonok elfoglalta stallumát s egyúttal megbízást nyert a nagyváradi püspökség kormányzatára. És itt kezdődik Bjelik Imre életének ikálváriás befejezése. A kitüntetések fényes keretjei mellé megkapta a szükebb hazájától való száműzetés nehéz keresztjét is. A háború alatt ugyanis a csehországi katonai nevelőintézetekben tapasztalt hiányos valláserkölcsi nevelési módszer felett nem egyszer éles kritikát gyakorolt s ennek tudható be az, -ogy a csehszlovák hatóságok kezdettől fogva rossz szemmel néztek rá. Az államfordulat óta igy csak egyszer, 1919-ben léphette át a román- csehszlovák határt s láthatta még utoljára szülővárosát, amelyhez annyira ragaszkodott s a ■melyhez gyermekkorának minden emléke s rajongásig szeretett édesanyjának sírja is fűzte. Ekkor pihenhetett meg utoljára szerény, de annál kedvesebb szülőházában s kis kertjében és ekkor tartózkodhatott utoljára rokonai és barátai körében, akik sohasem fogják elfelejteni az örökké derűs főpap Szeretetreméltó s közvetlen modorát. Mint jellemző apróságot sokáig fogják emlegetni Illaván Bjelik Imrének szülővárosa iránti a.zon kedves figyelmét, hogy az illavai hentesáruk állandó rendelőjének megszerezte a .királyi udvart is.

A szülőföldjétől való száműzetés okozta Telkifájdalimak s a vezetése alatt álló nagyváradi püspökség helyzetének bizonytalansága miatti izgalmak őrölték meg idegeit s támadták meg nemes szivét, amely aránylag még fiatal korban szűnt meg dobogni. Emlékét szloveoszkói tisztelői és liarátai mindig kegyelettel őrzik meg,

Sipeky Sándor.

Ili

Kinek a maszkját hordja Chaplin ?

Kijöttünk az öltözöszobából és némán haladtunk egymás mellett. Azon tűnődtem, hogyan lehetne barátom életének összegabalyított fonalát kibogozni. Hiszen annyit beszéltek róla5 Ott volt mindjárt kezdetnek az a történet, hogyan kapta meg „a kölyök" főszerepét.

Állítólag kiskorában egyszer egy ismert londoni színésznőtől látta a „Posta" című darab főszerepét. Ez a komédiás (a s",;npadon egy viharvert csavargó, aki mindent fonákul csinál, s az élet viszontagságait mindennel megalkuvó mosollyal fogadja) volt az, sokak szerint, aki Char- liet elsőnek befolyásolta. Tőle tanulta el, hogyan tartsa a botját, milyen kalapot viseljen és hogy lábbelijének nagyobbnak kell lennie a lábainál, ahogyan később a vásznon láttuk őt. Ez az öreg komédiás, akiről szó van, ma kéregető London utcáin,

A „Posta" című darabban az egykor híres színész egy postacsomagban kap egy kis fiút, akit megtart magánál, a kettőjük viszontagságaiból szövődik az a íalrengető kacagás, mely az akkori színházat annyira megrázta. Ha ez a történet igaz, akkor a világ sokkal többet köszön annak a szegény öreg koldusnak, mint ahogy gondolná.

Mert nemcsak arra ösztönözte Charliet, hogy az ő maszkját magára öltse, hanem egyenesen apja volt a „Kölyök" cimü darabnak, melyben Chaplin és Jackie Coogan millió és millió emberi ragadott el művészetével.

Tudtam, hogy Charlie nagyon érzékeny ebben az irányban. Zsenije nem elé nagy arra, hogy szívesen, beszéljen olyan dolgokról, amelyek karrierjét megalapozták. Bánatos óráit kivéve ő még mindig „show-man".

— Hogy kerültél ahhoz a, csodálatos kosztümhöz, Charlie? —• kérdeztem, amikor az utcán a napos oldalról átmentünk az árnyékos oldalra. Ö éppen megfogta a karomat, hogy kikerülje velem az automobilt, mely felénk száguldott.

— Magam sem tudom, — selelte — sokan viselnék ilyesfélét. Egy cseppet változtattam rajta, ez az egész.

A „Postádra gondoltam s szóltam:

— Különös, hogy néha mennyivel tartozunk másoknak!

— Igen... igen, — felelte Charlie. És azt már tudtam, hogyha az „Igent" igy, néhányszor megismétli, felébred kíváncsisága,

—■ Igen, — ismételtem, úgy téve, mintha nem túlságosan érdekelne a dolog —, különös, hogyha valaki Santa- M-onicában egy sziklát gördít a tengerbe, akkor az a hullám talán az ausztráliai parton törik meg.

Charlie. elhúzta az ajkát; .'

■ Vagy a pokolban — mondta — s talán kioltja ott a tüzet. Be jó tréfa lenne, ha megsebesítené az ördög lábát! — É9 hangosan nevetett hozzá.

De én még mindig a „Postádra gondoltam s újra megkérdeztem:

— Micsoda furcsa madárijesztő befolyásolt leginkább, Charlie, kölyökkorodban? Valakinek mindenesetre kellett lenni... Hiszen az élet furcsa láncszemekből 411, s mi ott folytatjuk, ahol az élőt tűni: járó félbenhagyta.

— Senki, — felelte Charlie.

Próbálkozás a színpadon

Bátran mondhatnék, hogy Charlie London utcáin és a színpadon nőtt. fel. Az angol vidéki városokban lépett, fel nagy előszeretettel, valahányszor alkalom kínálkozott. Tizenöt éves korától heti egy font segélyt is kapott. Ezalatt Sydney is visszatéri Dél-Afrikából s elhatározta, hogy szin- padía lép. tíz idő alatt egymást segítette a két fivér. Mikor Charlie elérte a tizennyolcadik évét, Sydney már Amerikába került. Visszatérte után, csodákat regélt az újvilágról, az akkor a.prő szerepekben küzködő Chariienak.

Charlie tizenkilenc éves volt, amikor Kamunak „Egy éjszaka egy angol Music-Hallban" cimü darabjában szerepet kapott s végre kijuthatott az Egyesült Államokba. Ekkor még a fivérét sokkal nagyobb tehetségnek tartották nálánál. Mindketten egyformán támogatták anyjukat s az öregedő asszony egy parányit sem nélkülözött attól a perétől, hogy fiai rendes fizetéshez jutottak.

Karno társulatának managere Reeves Alfréd volt. Azóta is mindig Chaplin managere. A társulat egész Amerikában játszott, de mindig csak az olcsó szili ázakbau. Húszéves korában Chaplin már heti száz dollárt keresett ® mái1 meg is takar ritott. valamit fizetéséből. Bizonyos összeget minden héten pontosan elküldött az anyjának, a többit betette egy bankba. Egy hétig hordott, egy inge! s ha már nagyon szennyesnek találta, eldobta és másikat vásárolt. így akarta megtakarítani a mosatási költségeket. Mikorára Texas államba

ért, már ezerötszáz dollár megtakarított pénze volt. Megunta eddigi szereplését' s miután nem látta jövőjét a művészettel biztosítva, elhatározta, hogy egy ranchot vásárol magának Texasban- De a managere folyton lebeszélte, úgy hogy végre is elállt szándékától és a társulattal Los Angelesbe ment.

Az első filmszerep

Mack Senett, egy ottani mozgőképvállalkozö itt látta öt játszani először, de ugylátszik, meg is feledkezett róla s csak hónapok múltán jutott ismét eszébe, amikor egy komédiásra volt szüksége. Sennet maga is küzködöfct ebben az időben csak olyankor csinált felvételeket, ha kedvező helyre talált s egy csukott fél szerben hívta elő a képeket s rendezte filmjeit. Akkortájt Ford Sterling játszott nála, aki mindig fizetésjavitást követelt s ez nagyon elkedvtelenitette a körültekintő és takarékos Sennettet. Hogy Sterlinget sakkban tarthassa, még egy komédiást kellett szereznie ugyanarra a szerepkörre, hogy legyen kivel helyettesíteni, ha tulkövetélővé válnék. Színházról-színházra járt,

hogy megtalálja emberét. De múltak a hónapok s mégsem volt eredmény. Végül egy napon a Panta- ges-színházban jelent meg a Spring Streeten, Los Angel esnek egy másodTangu színházában. Ott az „Egy éjszaka a londoni Music-Hallban" cimü némajátékban egy fiatalember játszott, aki igen mély benyomást tett reá- De közben Sterling elállóit követelésétől. Senuett megnyugodott s felhagyott azzal az eszmével, hogy még egy tagot szerződtessen a Sterling szerepkörére.

Három hónap telt el igy s ekkor Sterlingnek nagyobb fizetést ígértek egy másik vállalatnál. Sen- nettnek kétségbeesésében eszébe jutott a Panta- ges-szinházbeli fiatal színész. De a nevét egészen elfelejtette. Chapmannak vagy Chamberlainnek vélte. így hát sürgönyzött a Késsél és Baumann- cégnek, amely vállalatát anyagilag támogatta, hogy próbáljanak érintkezésbe lépni a fiatalemberrel, bárhol legyen is.

Hosszas kutatás után a cég ráakadt, egy pennsylvaniai városkában, ahol nem is álmodva jövőbeli nagy sikereiről, hosszas huzavona után aláírta a szerződést s elszegődött filmszínésznek.

Vannak, akik azt állítják, hogy Chaplin az angol társulatnál heti negyven dollárt kapott, Mások azt mondják, hogy fizetése heti húsz font volt, vagyis heti száz dollár. Sennett heti 125 dollárral szerződtette, de megnyugtatta, hogyha csak egy kis szerencséje van, ez a fizetés még emelkedhe- tik. És két évvel később már 600.000 dollárt keresett Chaplin évente!

Chaplin nem érezte jól magát Sennett társulatánál. De hiszen természetes is, hogy két olyan nagy mestere a torzbohőságoknak, mint Sennett és Chaplin, nem jöhetett jól ki egymással. Sennett nem ismerte el Chaplin nagy művészetét. Mindig hadakozott Chaplinnel, ha béremelést kért és három más színészt is szerződtetett ugyanarra a szerepkörre. D • azokat, akik akkor a Senett szemében többet értek Chaplinnél, már rég elfelejtette a világ. Mert hiszen első perctől nyilvánvaló volt, hogy Chaplin kinőtt a környezetéből. Nem elégedett meg azzal, hogy eljátsza szerepét, belevitte abba a maga egyéniségét is. Hogy ez vájjon veleszületett nagyság volt-e, avagy csak öntudat alatti utánzá?" a gyermekkorában látott „Posta" cimü darab öreg komédiásának, azt egész bizonyossággal most már eldönteni nem lehet.

Chaplin nem szívesen beszél azokról az ugródeszkákról, amelyeken karrierje előbbre jutott. Én. a magam részéről azt hiszem, hogy tényleg az az öreg komédiás befolyásolta első ízben, — de ez nem von ’e semmit a művészetéből, mert hiszen más ember is utánzóit más művészeket s az utánzás a legtöbbször mégis csak szánalmasan ütött ki.

Amikor féltucat kétfelvonásost lejátszott már Sennetnél, Chaplin önállóan kívánta kreálni szerepét. Az igazgató többször panaszt tett ellene Sennettnek, hogy „Chaplin nem. hallgat rá." „Chaplin azt hiszi, hogy többet tud Hálámnál." És a többi.

Sennett nem az az ember volt, aki a helyzet komikumát meglátta volna. Abban az időben Chaplinnek még kilenchónapos szerződése volt, havi 500 dollárral, ami akkortájt igen nagy fizetés volt. Nagy összecsapásra került a sor s Sennett végül megengedte Chaplinnek, hogy azokat a ké- i pékét, amelyeken szerepel ő maga rendezze. Elő- zőleg azonban parancsot adott az embereinek, hogy a rendezéskor Chaplint, dobják ki.

— De nem lehet ám, —felelte Chaplin, — mert a szerződésem még nem járt. le.

E perctől fogva Sennett engedett ugyan, de meggyiilölte Chaplint. Csak akkor kezdte őt méltányolni, mikor a gyermekközönség csak az ő képeit kivánta. Egy idő múlva beismerte, hogy Chaplinnek nagy hajlama van „gag“-her„ ami rnozi- nyelven annyit jelent, mint komikum, nevetséges helyzetek, torzalakitások és a többi.

(Folytatjuk.)

Tiszta, zavartalan, erős vételt biztosit'

öt fiút megölt a felrobbant gránát

Briten, május 24. A Znaim melletti Kleiniemt- schitz községben hétfőn este borzalmas szerencsétlenség történt, öt fiit a réten, ahol a legelő állatok felett őrködtek, a földbe beleiuródm egy fel nem robbant gránátot talált. Mikor a fiuk a gránátot kiásták. ez felrobbant és négyüket azonnal megölte, az ötödik kórházbaszállitása után halt meg. A robbanás ereje oly nagy volt, hogy a szörnyen megcsonkított áldozatok testrészeit negyvenlépésnyi távolságra vetette. A gyermekek egytől-egyig tizenhárom-tizen ötévesek voltak. A robbanás agyon- j ütött egy tehenet is és tíz másik állatot megsebesített. A szerencsétlenség az egész környéken nagy ■ izgalmat keltett,

i------------------------------------------------------— Szüllö Géza bucsusorai Palkovich

| Viktorhoz. Pozsonyból jelentik: Szüllő Géza i dr. nemzetgyűlési képviselő, az országos ke- | resztényszocialista párt elnöke, a Szlovensz- ! kőből végleg távozó Palkovich Viktor volt I nemzetgyűlési képviselőhöz a következő | búcsúlevelet intézte: „Tisztelt Barátom!

! Mély meghatottsággal vettem kezemhez, j mint az országos keresztényszocialisía párt j elnöke, hozzám intézett soraidat. Nemcsak a I párt, de egész Szlovenszkó minden igaz ma- | gyár ja szívfájdalom mai vesz búcsút Tőled, j aki megtanítottál bennünket arra, hogy ho- I gyan kell nemcsak szóval, hanem tettel :‘s í hűnek lennünk fajunkhoz és egyházunkhoz. I A jövő generációt, úgy fogjuk tanítani, k-gv j tanulja megbecsülni és ápolja emlékedet. És I biztosítják arról, hogy munkálkodásom ,z- I ben arra a példára fogok nézni, melyet le ; nyújtottál és mely előtt mély reverendával | hajlok meg. Remélem, a legközelebb szo^.é- ! Gyesen felkereslek. Addig is meleg és szívélyes és szeretetteljes üdvözletemet kn±aónh Mindenkor készséges hivéd és régi barátod: Sió.'- ) Géfca dr. országos elnök.:'

— Az elhunyt P&tzel képviselő utóda. A váratlanul elhunyt Patzél József német nemzeti szocialista képviselő utóda Geyer, a karlsbadi német kereskedelmi akadémia tanára lesz. Az uj képviselő az elnökválasztó ülésen még nem vehet részt, mert a képviselői fogadalmat még nem tette le.

xx Orvosi hír. Ormay Pál dr.. Koryhiiea-fürdő volt. főorvosa, volt egyetemi tanársegéd, rendelését. KARLSBÁDBAN, Sprudefetrasse 19.. Haris Goidéin er Hetin, megkezdte. 6725

— Székely Jenő kassai magyar hírlapíró ösztöndíjat kapott a miniszterelnökség sajtóosztályától. Kassáról jelentik: Székely

Jenő kassai magyar hírlapíró,' lapunk kassai munkatársa, a miniszterelnökség sajtóosztályától nagyobb ösztöndíjat kapott szlovensz- kói tannlmanyuira. Székely az első magyar hirlapiró, aki ilyen ösztöndíjban részesült.

— A cseh iparos-párt sikertelen iiépgyülése Losoncon. Losonci itudósitónk jelentó: A cseh iparospárt kassai vezetősége folyó hó 22-ére nép- gyütést hirdetett Losoncon. A oépgyüiésre mintegy 200 főnyi hallgatóság gyűlt össze s csalódottan távozott, mivel a Kianicko szenátor szlovák beszédét nem értették s a többi előadótól (Eötvös Géza, Maxon Milán, Vidor) is csupán a szokásos propaganda beszédeket hallhatták. Helybeli fel- szóJaié egyetlenegy sem akadt. Az iparosság teljesen távol tartotta magát a népgyiiléstől. A párt helyi szervezetének a megalakítására tehát sor sem kerülhetett.

— A besztercebányaiak és a magyar nemzeti párt újabb gyűjtése a PetrogaJli-siremlékre. Petr-ogalLi Oszkár barátai és tisztelői. akik a Petrogalli-aiaphoz az első gyüj-- tűskor több mint tízezer koronával járultak hozzá, most uiabb eevezer koronát gyűjtőnek össze és szolgáltattak be a PefcrogaHi-emlék- ] mii bizottság elnökségének. Ezenkívül az uiabb gyűjtőivel? közül még- három gyüjtőiv ! érkezett vissza, amelyeken a magyar nemzeti párt három szervezete 650 koronát gyűjtött.

— A magyar nemzeti párt helyi szervezeteinek újjáalakulása. Komáromból jelentik:

A magvar nemzeti párt barti helvi szervezete e napokban tartotta meg tisztújító ülését, amelyen elnöknek Barcsok Istvánt, alel- nököknek pedig Morvay Vendelt és Bartalos Sándort választották meg. Ugyancsak mostanában tartotta meg újjáalakuló pártsrvülését a leled! helyi szervezet is, amelynek elnöke Muszka István s al elnökei Krecstnór János és Limiczky Ferenc.

— Orvosi bár. Ehríliiuh dr\. az Újságírók Kórlri - w Szanht'óráiuim Egyesületiének tanácsadója Ma- riienbarilhan, « „fliuis Fprj)uaia“-bvvn mogkeidje <>r- ivrni működését.

Meghalt Mac Matton legidősebb fia. Pániéból ölen tik: Mac Mahon tábornok, az 1870—71-es

iámét--francia bábomból ismeretes Francia mar- •ultnak és későbbi köztársasági elnökiek . Igcidő- ebb fia,, fegqap este meghalt.

— Mikes püspök felsőim®! mentelmi jogát íelfüggesriették. Budapesti szerkesriőeégünlk j-etentí telefonon: A veszprémi járáislhiróság megkeresést fetézefit a feleőház eilnökeégéhea Mikes János gróf saomlbalhelyii püspök-főrend memtelirarl jogának felfüggesztése 'irányában, A püspök ellen ugyanul® Anibrózy-Migazai István, gróf rágalhuazás és hecBü- lefsértés miatt föllj-eHeintétít tett a veszprémi járás- bÍróságnál. A íelsőbáz menfelimi bizottsága a kérelemnek helyet adott és a püspök m'-wtetow. lógót FfíPüggeo^teHe.

Szlávik dr. kassai zsupán letette az ügyvédi vizsgát. Kassai tudósitőnk jelenti telefonon: Szlávik György dr. kasai zsupán ma tette le az ügyvédi vizsgát a kassai ügy- védvizsgálő bizottság előtt.. A zsupán a vizsgálatot kifliin ő sikerei áldotta meg.

■ - Uj jogi doktor. Klein Hugót Nagy- mihályról ma, május 24-én a prágai német egyetemen a jog- ps állam tudományok doktorává a vat tát'

£

■tHirek—

CHARLIE IGAZI ÉLETE

Ida: JIM TULLT