Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-24 / 119. (1453.) szám

2 £ok vizet ittam, mégis rettenetesen szom­jaztam. amikor megérkeztem. Párisban először a le bourgeti nagv fényszórót lát­tam. de még mindig nem tudtam, hol va­gyok. Végre a kivilágított Eiffel-tornyot is megláttam. A tájékozódás nem v.at nehéz, mert utazásom előtt pontosan ta­nulmányoztam Franciaország térkénét. Arra a kérdésre, varion hozott-e magá­val Dod'2'vászt. Lilidbergk igv válaszolt: —■ Nem, oodgvászom nem volt. Csak ut-, levelemet hoztam. Persze, a vízumot elfe­lejtettem. Még sokáig repülhettem volna, még 1000 mérföld számára volt benzinem. Lindbergh továbbá kijelentette, hogy nem repülő génen tér vissza Amerikába. Amerika Seitesedli és fim! Newyork. május 23. A Hearst-sajtó Lirnl- b eredi Párisba érkezését közén európai idő szerint 9 óra 30 perckor már este jelentette, de a valódi tényállásról Newyork csak 10 óra 30 perckor értesült, azaz nyolc perccel Lindbergh Párisba érkezése után. A nagy la­pok hangerősitöi jóformán minden utcasark­ról belebőgték a tömegbe a hirt s a város egyszerre mozgalmassá vált. Fél Newyork az utcákon tolongott. A jelentés az optimisták­nál s azoknál is. akik eddig szkeptikusok voltak, egvaránt vad örömet okozott. A fe­szültség megszűnt. Az öröm mindenkit egy­formává tett. kezdve az elnöktől egész le a kis ujságelárusitó fiúig. Az Egyesült Álla­mokban szombaton egész nap senki másról nem beszélt, csak Lindbergh útjáról s vala­mi érthetetlen, általános izgalom vibrált a levegőben. Sikerül, vagy nem sikerül? Győz- e Amerika, vagy sem? A háború napjai óta ilv tömegmámor nem uralkodott az Unióban. Amikor este megérkezett a jelentés, az öröm áttörte az aggodalom gátjait. A templomok harangjai megszólaltak, a középületeket fel- lobcgózták és Covernor Island ágyúi Lind­bergh tiszteletére százegv lövést adtak le. Lindbergh anyja, aki Detroitban kémiai ta­nárnő. azonnal fia megérkezése után tudo­mást szerzett a sikerről. Azóta állandóan sze- renesekivánó táviratokkal halmozzák el. Ed­dig körülbelül húszezer levél és távirat ér­kezett a boldog öreg asszonyhoz, a ház pedig valóságos virágerdőben áll. Coolidge köztár­sasági elnök üdvözlő táviratot intézett az ..Egyesült Államok nagy fiához", melyben ki­fejezi csodálatát és megköszöni ezt a dicső­séget. amelyet a hős repülő hazájára hozott. Kellogg, aki évek óta személyesen ismeri Lindberghet, meleghangú atyai táviratot in­tézett hozzá. Lindbergh anyagilag örök éle­tére biztosítva van. Azonnal Amerikába való visszatérte után megkapja a 25.000 dolláros dijat, ameivet Orteig tűzött ki. továbbá 80.000 dollárt kap a filmjogért, egy óriási összeget attól a motorgyártól, amelynek gé­pén startolt, végül óriási honoráriumokat az újságoktól. Mindez* összevéve körülbelül 200.(300 dollár jut kezébe, de ez csak a kez­M. U» Dr, Pour ssSönros Praha II,, Jungzaannová 4. Telefon: 30902. — Rendel d, u. 4— 6-ig. — Telefon: 30902. det. mer* a siker konjunktúráját még jobban -kihasználhatja, így Rothafel. a newyorki Ro- xit-szinház tulajdonosa heti 25.000 dolláros fi­zetést kínált Lindbergbnek, ha mindennap 10 percig mutatja magát a színházban, anél­kül. hogy csak egy szót szólna, A Wright-részvények emelkednek, a konkurrencia kidőlt Amerika örömmámora vasárnap egész nap tartott. A sajtó bosszú cikkekben ünnepli Lindberghet és a templomokban ünnepi is­tentiszteleteket tartanak. A mozikban nem szűnik meg a lelkesedés, ha Lindbergh fel­szállásának jeleneteit vetítik, Newyork olyan fogadtatást készít hős fiának, amilyet még nem látott Amerika. Lindbergh repülőgépe építőjének, a Wright-Moíor Co.-nak részvé­nyei a repülés diadalmas befejezése hallatá­ra még szombaton este magasba szöktek s a mai tőzsdén fegnapelőtti árfolyamuk három­szorosát érték el. A konkurrens cégek ter­veit Lindbergh sikere halomra dönti. Bel­lán ca már be is jelentette, hogv nem repül Európába. Byrd szintén megváltoztatja tervét és valószínűleg nem Párisba. hanem Hono­luluba repül. Wanamaker megbízottá által kijelentette, hogy startiát egy héttel elha- laszja. Lindbergh második nyilatkozata Paris, május 23. A Malin mai száma újabb részleteket, közöl Lindbergh útjáról és megérkezéséről. A lap szerint az amerikai repülőgépét a lelkes tömeg csaknem szét­szedte. amint a gép Le Bourgetben földet ért; A szárnyakat s a kerekeket el is törte a kö­zönség s csak a rendőrség erélyes közbelépé­se tudott véget vetni a romboló örömnek. Lindbergh nyilatkozatában elmondja, hogy utjának elején hatalmas-hóviharba került s a rossz időjárás miatt már-már azon a pon­ton volt, hogy visszatér. Az ut legborzalmasabb része Uj-Fund- land közelében volt. Több órahosszat dacolt a viharral s ereje csaknem elhagyta. Hol 3000 méter magasság­ban. hol alig három méterrel a víz színé fö­lött repült s sehol nem talált enyhülést. Hajnal felé a vihar alábbhagyott, és az idő megjavult, Uj-Fundland óta nem látott ha­jót. Az éjszaka volt a repülés legrettenete­sebb időszaka. Fázott, a meleg ruházata alig védte testét, Reggel felé erős dér lepte be. Délután egy nagyobb halászflotillát lá­tott meg s a hajókon az első embereket, Mélyen leszállt a tenger fölé s megkér­dezte az embereket, vájjon közel van­nak-e már az ir partok. A halászok nem értették s csak bámultak rá. de nem vá­laszoltak. Egv órával később meglátta a szárazföl­det, Ez körülbelül 4 óra tájban lehetett, Megvizsgálta térképét s megállapította, hogy Írország fölött van. Írországban sem nagyon f ügyeltek rá. ámbár alacsonyan repült lés: Angliában sem tűnt fel. Egv félóra múlva Cherbourg fölött röpült át és ismét félóra múlva, körülbelül 30 mérföldnyire Paristól meglátta a le-bourgeti repülőtér nagv fény­szórójának fénykévéiét, Lindbergh szerint az óceáni repülések már néhány év múlva a mindennapi dol­gok közé fognak tartozni és a postát ok­vetlenül ezen a módon fogják átszállíta­ni egyik kontinensről a másikra. Mind­ez csak pénzkérdés. Nungesserről és Coliról is nyilatkozott' a repülő. Szerinte a két bátor francia pilóta okvetlenül az ut áldozata lett. Ő maga útjá­ban csak egyszer érzett halálfélemet. amikor hatalmas hóviharba kerültek bele. A hó ráfa­gyott a génre, amitől ez nehéz lett és lefelé húzta. Felszállása előtt nem is gondolt a jégre s hóra és valószínűleg Nungesser és Coli is annak lettek áldozatai, hogv nem számitoltak erre az eshetőségre. Lindbergh egymillió dollárt keres Paris, május 23. A lapok részletesen kommentálják Lindbergh tegnapi napját. Kü­lönösen rokonszenvesen nyiltkoznak a Nun­gesser anyjánál tett látogatásról s kiemelik, hogy Nungesser anyja Lindberghet fia felku­tatására buzdította: — Egy nagy tettet már véghezvitt, csele­kedjen most még nagyobbat: keresse meg a fiamat! Lindbergh ma, hétfőn rengeteg Szeren­csét kívánó táviratot és levelet kapott. Egész Európából érkeznek az üdvözlések. Ezenkívül nqguanwa-H mim» MmmBmmmBmFwmmmmmBammmmmtmmum■— I BENŐIT PIERRE: Az áruló ................ 39.— Kés A fellobbanó parázs 31.20 Ke* Az Atlantisz .... . ....... 3 kiváló regénye a legnépszerűbb francia szerzőnek. A könnyű francia stílussal megirt regények annyira le­nyűgözik az olvasót, hogy nem teszi le addig a könyvet, mig azt végig nem olvassa. 1927 május 24, ke&l pénzküldemények is jönnek, melyek.nagy ré­szét Lindbergh azonban visszautasítja. Ennek dacára egy millió dollárra becsü­lik azt az összeget, amit Lindbergh a repüléssel keresni Jog. Ma délelőtt a francia AeToklub fogadta a pi­lótát, mig kedden a köztársasági elnök vendé­ge. A becsületrend nagykoré szíj ét Lindbergh a le-bourgeti repülőtéren kapja meg, ugyan­azon a helyen, ahol. Nungesser és Xoli fölszáll- tak amerikai útjukra. Úgy ünnepük, mint egy uralkodót Lindberghet a hivatalos körök úgy iin- neplik, mint csak fejedelmet szokás. így pél­dául a Qüai d'Orsavon kitűzték az amerikai lobogót, holott ez a kitüntetés csak a Párisba érkező uralkodóknak jár ki. Hereiek elren­delte, hogy a leszállásnál megrongálódott gé­pet kijavítsák. Lindbergh valószínűleg hol­nap látványos repülést végez gépével Paris fölött. Tegnap délután Le Bourgetre érkezett Állam Ccbham, az angolok leghíresebb repü­lője, hogy személyesen átnyújtsa Lindbergh- nek az angol király és az angol repülők üd­vözletét. Coolidge távirata Washington, május 23. Coolidge a követke­ző sürgönyt intézte Liodherghhez: „Az ameri­kai nép velem együtt örül hősi repülésének ragyogó befejezésekor. Az Atlanti óceán fölöt­ti első leszállásnélküli repülés az amerikai aviatika örök érdeme marad. Adja át Fran­ciaországnak az amerikai nép üdvözletét, de ne felejtse ei tudatni, hogy mennyire csodáljuk Amerikában Nímgessert és Colit, a két eltűnt hős famciát, akik először kísérelték meg az átrepülési. Tolmácsolja egyúttal tartós aggo­dalmunkat, melyet a két francia repülő sorsa fölött érzünk •“ Mussolini üzenete Róma, május 23. Mussolini miniszterel­nök Fletoher washingtoni olasz nagykövet ré­vén a következő táviratot intézte Coolidge el­nökhöz.: „Fogadja abból az alkalomból, hogv7 Lindbergh oly ragyogó módon véghezvitte az óceán átrepülésének nagy munkáját, az egész olasz nép szivéből fakadó csodálatát. Az em­berfölötti akarat legyőzte a távolságot. A szel­lem ismét diadalmaskodott az anyag fölött. Ez a rendkívül tett örökké az emberiség emléke­zetében'fogatni." • • A németek szerencsekivánatai Berlin, május 23. A volt német hadi re­pülők egyesülete Lindberghez a következő táviratot intézte: „A volt német hadi repülők ^Komáromi ciános Steménylelen szerelem legény — Az jutott eszembe éppen, milyen na­gyokat mulattunk, mikor megjelent „Az ide­gen, leány“-od. Béni bácsiék éppen nálunk voltak vendégségben s ahogy hazatoppantam Pestről- a könyvvel, nyomban olvasni kezd­tem neki a reávonatkozó részeket. Úgy ha­tott az öregui’ra, mintha gránát robbant vol­na az orra előtt! Először fenyegetőzött, hogy ezt a kiszerkesztést nem hagyja sajtóper nélkül, de a végén már mosolygott és sűrűn ismételgette a bajuszába: „No, infám is egy ember!" Másnap, már azt bizonyítgatta ne­kem, hogy alapjában nevezetes emberré ké­szítetted ki s nagyon szeretett volna szemé­lyesen is megismerkedni veled. Ez különben nemsokára be fog következni, mert néhány napon belül nálunk lesznek. Bizonyos, hogy össze fog szorongatni. Föltéve, hogy zavar­talanul teheti. Mert fogadni mernék,- hogy az összes nrni apók ott-lesznek a hónalja alatt akkor j -. mikor először nyit majd reánk legközelebb. Az óra lelet vert. Hallgattam. A bará­tom is hallgatott. Aztán, mintha régi-régi emlékei közül, tért volna vissza, beszélni kezdett, mialatt a tüzbe merengett el: — Ott laknak ketten az ódon városká­ban, melynek puszta hevére érzékeny emlé­kek ütnek szivén. Mert ott lett a feleségem Hedvig is. A tavaszi napviltogásban becsa­tangoltuk ketten az ujjongó erdőket, meg- megálltunk egy magaslaton s áhitatos szív­vel remegtünk össze a távoli havasok láttán, melyek Ausztria belsejéből merengtek visz- sza felénk csillogó bérceikkel. S reggeltől- estig kószáltunk a városban, egymás kezét fogva. Ott fekszik a városka, elhagyottan a hegyek között, keskeny utcácskáin századok találkoznak éjjelenkinl. Állnak még az ócs­ka várfalak, melyek tetején négyszáz ma­gyar és horvát vitéz dulakodott valamikor sáska-teiméntelen ozmánság ellenében, a ke­reszténység becsületéért. A görbe kis unciák­ban vasrostélyos házak, a szűk gyalogjárón öreg nyugalmazott ezredesek szuszognak el köhécseilve, furulyanadrágjukat csak a sar­kantyú tartja már s Ferenc József uralkodá­sáról álmodoznak. Virágok lángolnak az alacsony ablakokban, valamelyik széles kapualjból csak kibukkan egy kisleány s 'helyesen aprózott léptekkel indul lefelé a hegyoldalon. Piros napernyője virít s szem­közt, a sarkon, már ottáll az ifjuembef, tel­jes gálában, hogy egy-két bőkot ejtvén el, udvarlását tehesse a kisasszonynak. És nagy csönd ül az utcácskákban, mialatt az ég tete­jén két kis felhő hallagdá! valamerre. Sose felejtem el a régi városkát! Megállt, az órára nézett: — Mindjárt éjfél. Talán lefeküdnénk, pajtás, mert ma fáradt lehetsz. Holnap kü­lönben vendégünk lesz: a kerület ország­gyűlési képviselője teszi a tiszteletét ná­lunk, Mádurónak hívják. — Sose hallottam ezt a nevet! — Nem baj. Annál több mondanivalóm lesz majd róla nekem. Originális alak s rá­adásul turánista a szerencsétlen. Alig figyeltem oda, mert álom kerülge­tett. Barátom elkísért a szobám ajtajáig s ott mégegyszer jóéjszakát kívánt. Sietve vetkőztem le s az ágyban voltam már, ami-, kor észrevettem, hogy lilászín-kötésű köny­vecske hever az éjjeli-szekrénykén. S visz- szaemi éheztem, hogy lefekvése előtt vissza­szólt az asszonyka: a legkedvesebb könyvét tette ki a szobámba. Ásitvia nyúltam utána. Egyes szakaszok széle kemény ceruzavonásokkal volt meg­húzva. S olvasni kezdtem egy ilyen kijelölt strófát: Bálok miatt ó, mily sok fényes Napom haszontalanra vált! S ha nem volnék tán tulerényes, Ma is szeretném még a bált. Szeretem én a pezsgő élet Fényét, zaját, az ifjú népet. S piperés öltözék alatt A pici apró lábakat . . , Karom lankadni kezdett s félálomban mondogattam már csak magam elé az öreg sorokat, melyek fölött régi szeretők lelke­sedtek valamikor: Csakhogy minálunk. északid jón A Szép láb ritka egy dolog; Egy párra folyvást gondolok S (talán, hogy szivem újra, fájjon) E pár előttem szüntelen Álmaimban is megjelen . . . Olvasva aludtam el. A könyv kinyitva maradt a kezemben. * Ahogy fölnéztem és körültekintettem a szobában, sötét volt. Mindössze az ablaktáb­lák vékony hasadékán vágott be ke sken yen a fény. Megnéztem az órámat: csaknem féltiz volt. Frissen ugrottam ki az ágyból s felnyi­tottam a spalef/tát. Egyszerre vakító világ verte szét a szoba félhomályát. Fölnéztem az égre: rop e sőnk ékben feszült szét. Magam is ujjongani szerettem volna. Negyedóra múlva jókedvűen léptein ki a tornácra. Csönd terült el az udvaron. A j kocsiszín előtt észrevettem a tegnapi briós- két, a bricska mellett a barátom állt lovagló- nadrágban, félkézzel a sárhányónak támasz­kodva s egy gömböc-úri emberrel beszélge­tett. Azazhogy a háj — szemlátomást — nem annyira a hasán rakódott le, mint inkább a fenekén dagadozott és rengeti, ha egyet- egyet mozdult. Ugyanakkor a tornác túlsó végében megláttam a szép háziasszonyt, amint a gazdasági-udvar felé nézett el so­káig s keskeny kezét a szeme fölé emelte. Mert szembenézett a nappal. Hosszú, fehér ruhában állt ott, amitől még csinosabb leit karcsú alakja. (Folytatjuk.) Érelmeszesedés, nemrastiiémla golyva, mirigy-, csont-, izületi-bajoknál, angolkór, vérszegény­ség, hüdéseknél, az anyagcsere forgalom zavarainál, tehát mind­azon bajoknál ajánlva, hol a Jód-Bróm-Sosfürdók indikáltak. €Ssr@sitfteS£@l&e%©i sp@ciffSBeiifnn9 Csíz! Jéd-Brőm NrM Nyitva május l-től szeptember 30-ig. Felvilágosítást nyújt és prospektust küld a FURDOIGAZGATŐSAG CSIZFÜRDŐN (Cizkúpele, z. XVIIÍ.) 8jré- és filrd^kwráBi, féaif keaeiésT efthewg kúrák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom