Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-24 / 119. (1453.) szám
2 £ok vizet ittam, mégis rettenetesen szomjaztam. amikor megérkeztem. Párisban először a le bourgeti nagv fényszórót láttam. de még mindig nem tudtam, hol vagyok. Végre a kivilágított Eiffel-tornyot is megláttam. A tájékozódás nem v.at nehéz, mert utazásom előtt pontosan tanulmányoztam Franciaország térkénét. Arra a kérdésre, varion hozott-e magával Dod'2'vászt. Lilidbergk igv válaszolt: —■ Nem, oodgvászom nem volt. Csak ut-, levelemet hoztam. Persze, a vízumot elfelejtettem. Még sokáig repülhettem volna, még 1000 mérföld számára volt benzinem. Lindbergh továbbá kijelentette, hogy nem repülő génen tér vissza Amerikába. Amerika Seitesedli és fim! Newyork. május 23. A Hearst-sajtó Lirnl- b eredi Párisba érkezését közén európai idő szerint 9 óra 30 perckor már este jelentette, de a valódi tényállásról Newyork csak 10 óra 30 perckor értesült, azaz nyolc perccel Lindbergh Párisba érkezése után. A nagy lapok hangerősitöi jóformán minden utcasarkról belebőgték a tömegbe a hirt s a város egyszerre mozgalmassá vált. Fél Newyork az utcákon tolongott. A jelentés az optimistáknál s azoknál is. akik eddig szkeptikusok voltak, egvaránt vad örömet okozott. A feszültség megszűnt. Az öröm mindenkit egyformává tett. kezdve az elnöktől egész le a kis ujságelárusitó fiúig. Az Egyesült Államokban szombaton egész nap senki másról nem beszélt, csak Lindbergh útjáról s valami érthetetlen, általános izgalom vibrált a levegőben. Sikerül, vagy nem sikerül? Győz- e Amerika, vagy sem? A háború napjai óta ilv tömegmámor nem uralkodott az Unióban. Amikor este megérkezett a jelentés, az öröm áttörte az aggodalom gátjait. A templomok harangjai megszólaltak, a középületeket fel- lobcgózták és Covernor Island ágyúi Lindbergh tiszteletére százegv lövést adtak le. Lindbergh anyja, aki Detroitban kémiai tanárnő. azonnal fia megérkezése után tudomást szerzett a sikerről. Azóta állandóan sze- renesekivánó táviratokkal halmozzák el. Eddig körülbelül húszezer levél és távirat érkezett a boldog öreg asszonyhoz, a ház pedig valóságos virágerdőben áll. Coolidge köztársasági elnök üdvözlő táviratot intézett az ..Egyesült Államok nagy fiához", melyben kifejezi csodálatát és megköszöni ezt a dicsőséget. amelyet a hős repülő hazájára hozott. Kellogg, aki évek óta személyesen ismeri Lindberghet, meleghangú atyai táviratot intézett hozzá. Lindbergh anyagilag örök életére biztosítva van. Azonnal Amerikába való visszatérte után megkapja a 25.000 dolláros dijat, ameivet Orteig tűzött ki. továbbá 80.000 dollárt kap a filmjogért, egy óriási összeget attól a motorgyártól, amelynek gépén startolt, végül óriási honoráriumokat az újságoktól. Mindez* összevéve körülbelül 200.(300 dollár jut kezébe, de ez csak a kezM. U» Dr, Pour ssSönros Praha II,, Jungzaannová 4. Telefon: 30902. — Rendel d, u. 4— 6-ig. — Telefon: 30902. det. mer* a siker konjunktúráját még jobban -kihasználhatja, így Rothafel. a newyorki Ro- xit-szinház tulajdonosa heti 25.000 dolláros fizetést kínált Lindbergbnek, ha mindennap 10 percig mutatja magát a színházban, anélkül. hogy csak egy szót szólna, A Wright-részvények emelkednek, a konkurrencia kidőlt Amerika örömmámora vasárnap egész nap tartott. A sajtó bosszú cikkekben ünnepli Lindberghet és a templomokban ünnepi istentiszteleteket tartanak. A mozikban nem szűnik meg a lelkesedés, ha Lindbergh felszállásának jeleneteit vetítik, Newyork olyan fogadtatást készít hős fiának, amilyet még nem látott Amerika. Lindbergh repülőgépe építőjének, a Wright-Moíor Co.-nak részvényei a repülés diadalmas befejezése hallatára még szombaton este magasba szöktek s a mai tőzsdén fegnapelőtti árfolyamuk háromszorosát érték el. A konkurrens cégek terveit Lindbergh sikere halomra dönti. Bellán ca már be is jelentette, hogv nem repül Európába. Byrd szintén megváltoztatja tervét és valószínűleg nem Párisba. hanem Honoluluba repül. Wanamaker megbízottá által kijelentette, hogy startiát egy héttel elha- laszja. Lindbergh második nyilatkozata Paris, május 23. A Malin mai száma újabb részleteket, közöl Lindbergh útjáról és megérkezéséről. A lap szerint az amerikai repülőgépét a lelkes tömeg csaknem szétszedte. amint a gép Le Bourgetben földet ért; A szárnyakat s a kerekeket el is törte a közönség s csak a rendőrség erélyes közbelépése tudott véget vetni a romboló örömnek. Lindbergh nyilatkozatában elmondja, hogy utjának elején hatalmas-hóviharba került s a rossz időjárás miatt már-már azon a ponton volt, hogy visszatér. Az ut legborzalmasabb része Uj-Fund- land közelében volt. Több órahosszat dacolt a viharral s ereje csaknem elhagyta. Hol 3000 méter magasságban. hol alig három méterrel a víz színé fölött repült s sehol nem talált enyhülést. Hajnal felé a vihar alábbhagyott, és az idő megjavult, Uj-Fundland óta nem látott hajót. Az éjszaka volt a repülés legrettenetesebb időszaka. Fázott, a meleg ruházata alig védte testét, Reggel felé erős dér lepte be. Délután egy nagyobb halászflotillát látott meg s a hajókon az első embereket, Mélyen leszállt a tenger fölé s megkérdezte az embereket, vájjon közel vannak-e már az ir partok. A halászok nem értették s csak bámultak rá. de nem válaszoltak. Egv órával később meglátta a szárazföldet, Ez körülbelül 4 óra tájban lehetett, Megvizsgálta térképét s megállapította, hogy Írország fölött van. Írországban sem nagyon f ügyeltek rá. ámbár alacsonyan repült lés: Angliában sem tűnt fel. Egv félóra múlva Cherbourg fölött röpült át és ismét félóra múlva, körülbelül 30 mérföldnyire Paristól meglátta a le-bourgeti repülőtér nagv fényszórójának fénykévéiét, Lindbergh szerint az óceáni repülések már néhány év múlva a mindennapi dolgok közé fognak tartozni és a postát okvetlenül ezen a módon fogják átszállítani egyik kontinensről a másikra. Mindez csak pénzkérdés. Nungesserről és Coliról is nyilatkozott' a repülő. Szerinte a két bátor francia pilóta okvetlenül az ut áldozata lett. Ő maga útjában csak egyszer érzett halálfélemet. amikor hatalmas hóviharba kerültek bele. A hó ráfagyott a génre, amitől ez nehéz lett és lefelé húzta. Felszállása előtt nem is gondolt a jégre s hóra és valószínűleg Nungesser és Coli is annak lettek áldozatai, hogv nem számitoltak erre az eshetőségre. Lindbergh egymillió dollárt keres Paris, május 23. A lapok részletesen kommentálják Lindbergh tegnapi napját. Különösen rokonszenvesen nyiltkoznak a Nungesser anyjánál tett látogatásról s kiemelik, hogy Nungesser anyja Lindberghet fia felkutatására buzdította: — Egy nagy tettet már véghezvitt, cselekedjen most még nagyobbat: keresse meg a fiamat! Lindbergh ma, hétfőn rengeteg Szerencsét kívánó táviratot és levelet kapott. Egész Európából érkeznek az üdvözlések. Ezenkívül nqguanwa-H mim» MmmBmmmBmFwmmmmmBammmmmtmmum■— I BENŐIT PIERRE: Az áruló ................ 39.— Kés A fellobbanó parázs 31.20 Ke* Az Atlantisz .... . ....... 3 kiváló regénye a legnépszerűbb francia szerzőnek. A könnyű francia stílussal megirt regények annyira lenyűgözik az olvasót, hogy nem teszi le addig a könyvet, mig azt végig nem olvassa. 1927 május 24, ke&l pénzküldemények is jönnek, melyek.nagy részét Lindbergh azonban visszautasítja. Ennek dacára egy millió dollárra becsülik azt az összeget, amit Lindbergh a repüléssel keresni Jog. Ma délelőtt a francia AeToklub fogadta a pilótát, mig kedden a köztársasági elnök vendége. A becsületrend nagykoré szíj ét Lindbergh a le-bourgeti repülőtéren kapja meg, ugyanazon a helyen, ahol. Nungesser és Xoli fölszáll- tak amerikai útjukra. Úgy ünnepük, mint egy uralkodót Lindberghet a hivatalos körök úgy iin- neplik, mint csak fejedelmet szokás. így például a Qüai d'Orsavon kitűzték az amerikai lobogót, holott ez a kitüntetés csak a Párisba érkező uralkodóknak jár ki. Hereiek elrendelte, hogy a leszállásnál megrongálódott gépet kijavítsák. Lindbergh valószínűleg holnap látványos repülést végez gépével Paris fölött. Tegnap délután Le Bourgetre érkezett Állam Ccbham, az angolok leghíresebb repülője, hogy személyesen átnyújtsa Lindbergh- nek az angol király és az angol repülők üdvözletét. Coolidge távirata Washington, május 23. Coolidge a következő sürgönyt intézte Liodherghhez: „Az amerikai nép velem együtt örül hősi repülésének ragyogó befejezésekor. Az Atlanti óceán fölötti első leszállásnélküli repülés az amerikai aviatika örök érdeme marad. Adja át Franciaországnak az amerikai nép üdvözletét, de ne felejtse ei tudatni, hogy mennyire csodáljuk Amerikában Nímgessert és Colit, a két eltűnt hős famciát, akik először kísérelték meg az átrepülési. Tolmácsolja egyúttal tartós aggodalmunkat, melyet a két francia repülő sorsa fölött érzünk •“ Mussolini üzenete Róma, május 23. Mussolini miniszterelnök Fletoher washingtoni olasz nagykövet révén a következő táviratot intézte Coolidge elnökhöz.: „Fogadja abból az alkalomból, hogv7 Lindbergh oly ragyogó módon véghezvitte az óceán átrepülésének nagy munkáját, az egész olasz nép szivéből fakadó csodálatát. Az emberfölötti akarat legyőzte a távolságot. A szellem ismét diadalmaskodott az anyag fölött. Ez a rendkívül tett örökké az emberiség emlékezetében'fogatni." • • A németek szerencsekivánatai Berlin, május 23. A volt német hadi repülők egyesülete Lindberghez a következő táviratot intézte: „A volt német hadi repülők ^Komáromi ciános Steménylelen szerelem legény — Az jutott eszembe éppen, milyen nagyokat mulattunk, mikor megjelent „Az idegen, leány“-od. Béni bácsiék éppen nálunk voltak vendégségben s ahogy hazatoppantam Pestről- a könyvvel, nyomban olvasni kezdtem neki a reávonatkozó részeket. Úgy hatott az öregui’ra, mintha gránát robbant volna az orra előtt! Először fenyegetőzött, hogy ezt a kiszerkesztést nem hagyja sajtóper nélkül, de a végén már mosolygott és sűrűn ismételgette a bajuszába: „No, infám is egy ember!" Másnap, már azt bizonyítgatta nekem, hogy alapjában nevezetes emberré készítetted ki s nagyon szeretett volna személyesen is megismerkedni veled. Ez különben nemsokára be fog következni, mert néhány napon belül nálunk lesznek. Bizonyos, hogy össze fog szorongatni. Föltéve, hogy zavartalanul teheti. Mert fogadni mernék,- hogy az összes nrni apók ott-lesznek a hónalja alatt akkor j -. mikor először nyit majd reánk legközelebb. Az óra lelet vert. Hallgattam. A barátom is hallgatott. Aztán, mintha régi-régi emlékei közül, tért volna vissza, beszélni kezdett, mialatt a tüzbe merengett el: — Ott laknak ketten az ódon városkában, melynek puszta hevére érzékeny emlékek ütnek szivén. Mert ott lett a feleségem Hedvig is. A tavaszi napviltogásban becsatangoltuk ketten az ujjongó erdőket, meg- megálltunk egy magaslaton s áhitatos szívvel remegtünk össze a távoli havasok láttán, melyek Ausztria belsejéből merengtek visz- sza felénk csillogó bérceikkel. S reggeltől- estig kószáltunk a városban, egymás kezét fogva. Ott fekszik a városka, elhagyottan a hegyek között, keskeny utcácskáin századok találkoznak éjjelenkinl. Állnak még az ócska várfalak, melyek tetején négyszáz magyar és horvát vitéz dulakodott valamikor sáska-teiméntelen ozmánság ellenében, a kereszténység becsületéért. A görbe kis unciákban vasrostélyos házak, a szűk gyalogjárón öreg nyugalmazott ezredesek szuszognak el köhécseilve, furulyanadrágjukat csak a sarkantyú tartja már s Ferenc József uralkodásáról álmodoznak. Virágok lángolnak az alacsony ablakokban, valamelyik széles kapualjból csak kibukkan egy kisleány s 'helyesen aprózott léptekkel indul lefelé a hegyoldalon. Piros napernyője virít s szemközt, a sarkon, már ottáll az ifjuembef, teljes gálában, hogy egy-két bőkot ejtvén el, udvarlását tehesse a kisasszonynak. És nagy csönd ül az utcácskákban, mialatt az ég tetején két kis felhő hallagdá! valamerre. Sose felejtem el a régi városkát! Megállt, az órára nézett: — Mindjárt éjfél. Talán lefeküdnénk, pajtás, mert ma fáradt lehetsz. Holnap különben vendégünk lesz: a kerület országgyűlési képviselője teszi a tiszteletét nálunk, Mádurónak hívják. — Sose hallottam ezt a nevet! — Nem baj. Annál több mondanivalóm lesz majd róla nekem. Originális alak s ráadásul turánista a szerencsétlen. Alig figyeltem oda, mert álom kerülgetett. Barátom elkísért a szobám ajtajáig s ott mégegyszer jóéjszakát kívánt. Sietve vetkőztem le s az ágyban voltam már, ami-, kor észrevettem, hogy lilászín-kötésű könyvecske hever az éjjeli-szekrénykén. S visz- szaemi éheztem, hogy lefekvése előtt visszaszólt az asszonyka: a legkedvesebb könyvét tette ki a szobámba. Ásitvia nyúltam utána. Egyes szakaszok széle kemény ceruzavonásokkal volt meghúzva. S olvasni kezdtem egy ilyen kijelölt strófát: Bálok miatt ó, mily sok fényes Napom haszontalanra vált! S ha nem volnék tán tulerényes, Ma is szeretném még a bált. Szeretem én a pezsgő élet Fényét, zaját, az ifjú népet. S piperés öltözék alatt A pici apró lábakat . . , Karom lankadni kezdett s félálomban mondogattam már csak magam elé az öreg sorokat, melyek fölött régi szeretők lelkesedtek valamikor: Csakhogy minálunk. északid jón A Szép láb ritka egy dolog; Egy párra folyvást gondolok S (talán, hogy szivem újra, fájjon) E pár előttem szüntelen Álmaimban is megjelen . . . Olvasva aludtam el. A könyv kinyitva maradt a kezemben. * Ahogy fölnéztem és körültekintettem a szobában, sötét volt. Mindössze az ablaktáblák vékony hasadékán vágott be ke sken yen a fény. Megnéztem az órámat: csaknem féltiz volt. Frissen ugrottam ki az ágyból s felnyitottam a spalef/tát. Egyszerre vakító világ verte szét a szoba félhomályát. Fölnéztem az égre: rop e sőnk ékben feszült szét. Magam is ujjongani szerettem volna. Negyedóra múlva jókedvűen léptein ki a tornácra. Csönd terült el az udvaron. A j kocsiszín előtt észrevettem a tegnapi briós- két, a bricska mellett a barátom állt lovagló- nadrágban, félkézzel a sárhányónak támaszkodva s egy gömböc-úri emberrel beszélgetett. Azazhogy a háj — szemlátomást — nem annyira a hasán rakódott le, mint inkább a fenekén dagadozott és rengeti, ha egyet- egyet mozdult. Ugyanakkor a tornác túlsó végében megláttam a szép háziasszonyt, amint a gazdasági-udvar felé nézett el sokáig s keskeny kezét a szeme fölé emelte. Mert szembenézett a nappal. Hosszú, fehér ruhában állt ott, amitől még csinosabb leit karcsú alakja. (Folytatjuk.) Érelmeszesedés, nemrastiiémla golyva, mirigy-, csont-, izületi-bajoknál, angolkór, vérszegénység, hüdéseknél, az anyagcsere forgalom zavarainál, tehát mindazon bajoknál ajánlva, hol a Jód-Bróm-Sosfürdók indikáltak. €Ssr@sitfteS£@l&e%©i sp@ciffSBeiifnn9 Csíz! Jéd-Brőm NrM Nyitva május l-től szeptember 30-ig. Felvilágosítást nyújt és prospektust küld a FURDOIGAZGATŐSAG CSIZFÜRDŐN (Cizkúpele, z. XVIIÍ.) 8jré- és filrd^kwráBi, féaif keaeiésT efthewg kúrák.
