Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-01 / 100. (1434.) szám
'£R8G®/VlA!C^ Hindi bei a balkáni Locarnő megteremtésén fáradozik Jugoszlávia szívesen látja a török szövetséget, mert az olasz gyiirü széttörését várja tőle Belgrád, április 30. A Politika konstantinápolyi jelentése szerint Rusdi bej török külügyminiszter hosszabb idő óta azon fáradozik, hogy megteremtse a Balkán Locarnó- ját. Az utóbbi időben igyekezete meglehetősen konkrét formát öltött. Rusdi bej mindenekelőtt Jugoszláviával akar megegyezni, majd később Bulgáriával és Görögországgal is s később meg akarja alakítani a balkáni szövetséget. Jugoszlávia szívesen fogadta a törők külügyminiszter ajánlatát, mert azt reméli, hogy a balkáni egységgel áttöri az olasz gyűrűt. Jugoszlávia belpolitikai krízise miatt az elmúlt hónapokban megszakadtak a tárgyalások, de most Sándor király maga vette kezébe az ügyet, úgy hogy komoly remény van a gyors megegyezésre. Jugoszlávia keleti politikáját a francia szövetség és a Németországgal való baráti viszony fogja kiegészíteni. Mióta Bulgária nyíltan az olaszok pártjára szegődött, Jugoszlávia nem lát többé megfelelő katonai és politikai védelmet a kisantantban s érdekeit más módon kénytelen megóvni. A lapnak e nyilatkozata nagyjelentőségű, mert a Politika közel áll a mai vezető körökhöz. A román katonai szerződés elvesztette minden jelentőségét s a jugoszláv külpolitikának okvetlenül más felé kell orientálódnia. Ilyen körülmények között éppen kapóra jött a török ajánlat, amelyet a közeli napokban Belgrádban okvetlenül el fognak fogadni. A kommunisták külön elnökjelöltöt állítanak, án Kramár, Srámsk vagy Svohla jelölése esetén iasarykra szavaznak Kommunista törvényjavaslat az elnöknek népszavazás utján való választása tár^yáPan Podiialsky hadsas egfelilsyelö Pró,ga, április 30. A Národni Politika értesülése szerint Udrzsal nemzetvédelmi miniszter Podhajsky tábornok, briinni hadtestparancsnokot a csehszlovák véderő hadsereg- felügyelőjének nevezte ki. Ezt az állást a forradalom után Machár cseh költő részére kreálták. Machár azonban különböző hivatalos és egyéni nézeteltérések miatt visszavonult s a hadseregfelügyelői állás 1923 óta betöltetlen maradt. Podhajsky tábornok régi, még az osztrák-magyar hadseregből átvett tényleges tiszt. Amikor az elnök Syrovy tábornokot a második hivatalnokkormányba nemzetvédelmi miniszternek nevezte ki s Gajdét eltávolították a vezérkar éléről, Podhajsky volt az ideiglenes vezérkari főnök. Ez a kinevezés élénken dokumentálja, hogy a nemzetvédelmi miniszter teljesen mentesíteni akarja a hadsereget a politikától. Mussolini Londonba küldött válasza nem elégíti ki Belgrádot Belgrád, április 30. A külügyminszté- riumhoz közelálló Pravda reggeli száma írja, hogy Mussolini válasza, amelyet a londoni olasz követ nyújtott át Chamberlainnek, nem elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a közvetlen tárgyalásokat Jugoszlávia és Olaszország között. A belgrádi kormány tehát már eleve elhárít magától minden felelősséget, ha további komplikációk állnának be. Magyarország beruházási programja Budapest, április 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A kormány tegnap délután Bethlen István gróf miniszterelnök vezetésével minisztertanácsot tartott, amelyen részletesen letárgyalták a 100 millió pengőt meghaladó beruházási programot. A beruházási összegek fedezetéül a népszövetségi kölcsön felszabadított maradványa, a költségvetési, valamint az állami üzemek feleslegei és a beruházásokra eddig adott kölcsönök visszatérített részletei szolgálnak. Május elseje Budapesten r Budapest, április 30. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Májug 1-ére a budapesti rend őri őka pitányság széleskörű intézkedéseket tett. A holnapi napon a fővárosban mindennemű felvonulás, gyűlés és tüntetés a legszigorúbban tilos. Tilos a piros színnek feltörő módon való viselése, vagy az ezdel való tüntetés. A főkapitányság ma este fél hét órától kezdve permanenoiába lép és holnap reggel hat órától kezdve az államrendőrség egész őrszemélyzete és tisztikara permanens szolgálatot tart. Ez a permanens szolgálat május 1 reggel hat órától május 2. reggel hat óráig tart. Prága, április 30. A kommunista párt képviselői klubja a tegnapi nap folyamán egy javaslatot nyújtott be a képviselőháznak az elnökválasztásra vonatkozó alkotmánytörvény paragrafusainak a módosítására. A kommunista párt javasolja, hogy az 56. §-át az alkotni án ytör vényn ek változt a ssák m eg a következőképpen: 1. A köztársasági elnököt népszavazás utján választják. 2. Szavazati joga van mindenkinek, aki a nemzetgyűlési választásokban szavazati joggal bír. 3. Megválasztható az a csehszlovák köztársasági állampolgár, aki a nemzetgyűlés tagjává választható. Az aíkotmánytörvény 57. §-át pedig a következőiképpen kívánják módosíttatni: 1. A végleges megválasztáshoz a leadott szavazatok abszolút többsége szükséges. 2. Ha az első menetben egyetlen jelölt sem éri el az abszolút többséget, úgy három napon belül sziikebb választás ejtendő meg azon jelöltek között, akik a legtöbb szavazatot érték el. Egyenlő szavazatarány esetében sorshúzás dönt. A kommunista párt az alkotmány-törvény ezen szakaszainak módosítását azzal indokolja, hogy a mai viszonyok között az elnökválasztásnak népszavazás utján való megejtése föltétien javulást jelentene. Az elnökjelölteik kénytelenek volnának közvetlenül a lakossághoz fordulni, programjukat előterjeszteni és a néppel szemben bizonyos kötelezettségeket is vállalni. A javaslatnak másik indokolása pedig az, hogy a polgári és szocialista pártok képviselői és szenátorai — a kommunisták véleménye szerint — nem érvényesítik választóik kívánságait és akaratát. A népellenes törvényeket az elnök aláírta, anélkül, hogy köteles lenne az uj választásnál a nép itélőszéke elé állani. A mai viszonyok szerint az elnökválasztás nem más, mint kulisszaniogötti haudlirozások eredménye. A kommunista Rudé Práva vezércikkben is foglalkozik az elnökválasztással kifejti a kommunista párt álláspontját az elnökválasztás kérdésében. A párt az elnök- választással szemben is elutasító álláspontra helyezkedik, éppen úgy, mint egyáltalában a polgári állaim parlamentarizmusával szemben. A parlamentbe a kommunisták csak azért mennek, hogy a polgáriakat és a szocialista pártokat olyan helyzetbe kergessék, mely világosan bebizonyítja a tömegek előtt, 3 9 hogy a parlamentarizmus és a demokrácia nem a munkásosztály érdekében való. A kommunistáknak a parlament csak eszköz a parlamenten kivüli harc erősítésére. Csak ilyen okból vesznek részt az elnökválasztáson, jóllehet a kommunista párt tudja, hogy az elnökválasztás is a pszeudodemokrácia leple alatt a burzsoádiktatura megvalósítása. Az alkotmány szerint minden hatalom a néptől ered, azonban a burzsoázia a szociál- patriotákkal együtt nem engedi meg, hogy az elnökválasztásnál maga a nép döntsön. Éppen ezért tartotta szükségesnek a párt a módosító javaslat benyújtását. Kötelessége volna a szocialista pártnak is magáévá lenni ezt a módosító javaslatot. Masaryk teljesen eltért a washingtoni deklaráció szellemétől és céljától, segítette a burzsoázia megerősödését, a munkásosztály elnyomását, segédkezet nyújtott a kapitalista állam konszolidálásához és stabilizálásához. Éppen ezért a kommunista párt az elnökválasztáson külön jelöltet állít. Ha olyan helyzet állna elő, hogy Masaryk megválasztása körül harc állna elő a kapitalista reakció és a baloldali blokk között, ngv a kommunista párt a szőkébb választásnál iuasaryifcra fog szavazni, de csakis azért, hogy a szélső reakció jelöltjének megválasztását lehetetlenné tegye. A párt ugyanis tekintetbe veszi, hogy ha a szőkébb választáson Kramárt, Srámeket vagy Svehlát választanák meg, úgy a munkásosztály még jobban volna kiszolgáltatva a kisplogári ideológia befolyásának, —int ma s a szocialisták is azzal érvelhetnének, hogy a kommunisták hiusitották meg Masaryk megválasztását. A kommunisták mindamellett és abban az esetben is, ha a szükebb választásnál Masaryk mellett szavaznának, harcolni fognak a masarykizmus ellen s mindent megtesznek arra nézve, hogy meggyőzzék a tömeget arról, hogy a proletárforradalmat csakis a munkásosztály szocialista kormánya vezetheti győzelemre. — Személyi változások a prágai magyar követségen. A hivatalos lap mai száma közli: Tiszahegyesi Bogdán Iván követségi titkárt a prágai magyar követségtől a berlini magyar követséghez helyezték át. ltudnék (költeni? — szólt Aranysisak. — Különben is az öreg kátrányisizagu amerikai rettentően fukaT. Nálatok pedig a rendőr- prefekturán egy kis zsák arany van, amelyet cserébe szeretnék Carvalko fejéért — Megcsalt téged Carvalko? — Megcsalt a gazember! — felelte Ararnysisak és szeméből bosszú tüze csillogott. — Megcsalt Colette La Dodue-vel. — Colette La Dodue — súgta nekem a detektív — nagy ellenfele Aranyisisaknak, szintén monitmartrei táncosnő. Petitpois fölugrott: — Menjünk! Aranyisisak nagyot fújt a levegőbe. — Jó! De egy föltétellel... Egyedül ikell jönnöd! — Miért? — Mert olyan helyre megyünk, ahol nagy feltűnést keltenél, ha magaddal cipelnéd legényeidet. Eszükbe ne jusson, hogy alkáT lopózva is jöjjenek utánad! Nagyon megbánhatnák és ami fő: veszélyeztetnék az eredményt. — Hát mit akarsz csinálni? — Carvalkot olyan helyre akarom csalni, ahol könnyen fog menni letartóztatása. Én téged apámnak foglak kiadni. Carvaiko velünk fog jönni, mert vakon bízik bennem. — Hiszen megcsalt! — szólt Petitpois. — De én sohase csaltam meg! — Egyszer se? — A kátrányszagu amerikai nem számit — Hogy fogunk menni? — kérdezte Petitpois. — A Porté Maillot-ig autón — felelte Aranysisak —, ott leszállónk és onnan én foglak tovább vezetni gyalog. Petitpois fejébe nyomta sipkáját lezárta az „Anardiie“ szerkesztőségét és Arany- sisakkal együtt távozott... A detektív izgatottan megfogta kezemet: — Jöjjön! Utánuk fogunk menni! , . . Most kezdődik az én szerepem! Mindenütt nyomában voltunk a különös párnak. A Porté Maillot-ig autón, azontúl gyalog követtük őket. Aranysisak a város falain kívül lévő egyik utcába vezette Pefát- pois-t. Akkorára már leszállt a sötét este. A detektív kezembe adott egy pisztolyt (kettő volt neki). — Vágja zsebre. Esetleg hasznát veheti. A sötét kültelki utcában Aranysisak és Petitpois egy kis zugkorcsma elé értek. A korcsma ajtaján miég ódivatú csengettyű volt, amely a vendégek érkezését vagy távozását jelezte. Egy-egy részeg ember botorkált ki az uooára és ilyenkor vad zene hangja és absynthe illata ömlött ki az ajtón. Aranysisak és Petitpois bementek a lebujba. A detektív hozzám fordult: — Ismerem ezt a guinguette-et (kiskorosán át) . Két héttel ezelőtt halt meg tulajdonosa, Boulot apó. JeteiS orgazda volt a derék öreg. Kiváncsi vagyok, ki lett az utódja ... Mindenesetre bemegyünk. Bementünk. A iebuj épp oly förtelmes volt, mint a többi párisi Iebuj, ahol szines pálinkáikat, hamis bort, romlott sört adnak a vendégeknek, akiknek az arcán mintha a fegyház bélyegei vagy emlékei volnának ráragadva, mint sokat utazott kofferre a hotelcédulák. Én meglehetősen nyugtalanul foglaltam helyet a detektiwel együtt egy sarokban, ahonnan az egész terepet könnyen át lehetett tekinteni. Bizalmam csak a vak zenészekben vo]|t4 akik intézeti egyenruhájukban mint ártatlan angyalok ültek az őrjöngő, mámoros, táncoló tömegben. Semmi gyanúsat nem vettünk észre. Petitpois előtt egy pohár ásványvíz volt. Halkam beszélgetett Aranysisakkal. Hogy mit, azt nem hallottuk. Aranysisak felé gyanúsan hunyorgatott néhány ittas ember, de nem szóltak hozzá és nem bántották. A detektív egyszerre megragadta kezemet: — Nézze csak — mondta halkan. — Aranyosak valami fehér port öntött Pefit- pois ásványvizébe. A szamáT nem is vette észre!... Bele van kótyagosodva a szép nőbe. A következő pillanatban Petitpois ajkához emelte a poharát, ivott belőle, mosolygott és visszatette a poharat az asztalra. — Micsoda poshadt viz ez! — csak eny- nyit hallottunk szájából. Petitpois szemmel láthatólag jól érezte miagát. Mosolyogva simogatta asztal alatt Aranysisak kezét, amely térdén pihent. — Azt hiszem — súgtam a detektív fülébe —, Aranysisak megmérgezte Petit- pois-t. Menjünk orvosért, amig nem késő. — Hallgasson! — súgta vissza a detektív. — Inkább fogja meg jól a zsebében a pisztoly csövét... Nézzen oda! Petitpoisra néztem. A szerencsétlen ember elmerengő, szerelmes szemmiéi nézte Aranysdsakot, mialatt ajka elífebéredett és arca szine folyton változott. — Petitpois meg van mérgezve — súgtam. — De észre sem veszi. Különös méreg lehet... — Feszt! — intett le engem a detektív. A következő pillanatban Petitpois lefordult a székéről. Úgy terült el a földön, mint valami darab fa. Egy kukkot nem szód? A táncolók tovább táncoltak. Aranysisak nyomtalanul eltűnt. Egy holttest feküdt a padlón, de senkise törődött vele. A vihánoo- lás, ziene, ének, tánc tovább kavargóit. A vak zenészek nem láttak semmit. — Értesiteni kellene a rendőrséget — súgtam a detektív fülébe. A detektiv keserűn mosolygott. — Kelepcébe jutottunk — mondta halkan. — Már csak a bátorság segít. Szerencsére elég közel van az ajtó. Pisztolyt szegezve magunk elé fogunk kimenni. Ha valaki ránk afcaT rohanni vagy utánunk jön: lőni! Elsápadtam. — Most egyszerre álljunk föl... — rendelkezett a detektív. — Bátorság! Előre! Menekülés közben a detektiv pisztolya elsült Senkise törődött vele. Bámtódás nélkül jutottunk ki az utcára. Néhányszor belelőttünk a levegőbe. Az utca csöndjét fölriasztották lövéseink, aztán megint a fekete, néma éj borult az utcára. Osak jó néhány perc múlva találkoztunk rendőrőrjárattai. Addig alaposan vacogott a fogunk. A rendŐTCsapattal óvatosan visszalopóz- tunk a korcsmához. A korosma ajtaja zárva volt, benne koronusötétség honolt. Az a színes, kavargó látvány, amelyet néhány perc- oel a piszkos, füstös falak közt láttunk, eltűnt mintegy varázsszóra. — Szegény Petitpois! — sóhajtott föl a detektiv. — Ez se fog keresztény sírba jutni! — Miért? ' — Nem marad még annyi nyoma se, mint a kámfornak... Ismerem az anarkis- táik keze munkáját Alaposan dolgoznak!... Uram, csipjen a karomba! Hadd érezzem boldogan, hogy még élek!,.. 1927 május 1, vasárnap. tr—l--mm i in. ■■ II I
