Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-22 / 118. (1452.) szám

Közeledés? (g. g.) Május 19-én. Tehát elmúltak a joaohimsthali, hózi­vatarral kezdődő, napsütéssel végződő szép napok. Valahogy furcsán szeszélyes játéka a véletlennek, hogy amikor a kJsan&ant a verőfényes déli vidékek ege alatt tanács­kozott, csak úgy süvített a tanácskozás nyo­mán a metsző, hideg szél, míg most, mikor az északra tolt tanácskozás színhelyén .való­ságos hózivatar dühöng, a kisantant 'berkei­ből lágy, déli szellők lengedeznek, már t. i. Magyarország fel é. A „nem tűrjük, .nem engedjük" * egyéb kemény imperativusok egyre halkuló hang­szerét íme egészen uj hangszerrel cserélik ki, melynek lágy pengetése kapcsán éneklik az ujj szöveget: „közeledés Magyarország felé." Tempóra mutantur. . ki .hitte volna még csak néhány esztendő előtt is, hogy a kis- atitánt utjai között olyan is fog akadni, mely Magyarország felé épül? A magyar vonat­kozású közeledés fogalma a kis antant -ideoló­giájában eleddig csak abban a formában léte­zett, hogy elképzelte tett egy térdre eresz­kedett, megalázkodott ország, mely a vas- abroncs szorítása nyomán közeledik a cézári gőggel és keggyel kinyújtott kezek csókjára. De liát — úgy látszik — valami hiba vau a vasabroncs körül. Lehet, hogy az Adria sós vize Mséé, kimarta, megrozsdásodott. Sze­rencse á szerencsétlenségben, hogy .a kis- aotant • külügyminiszterei' hallottak valamit, a következetesség oly meghatározásáról, hogy az csafc az ökör tulajdonságai közölt található fel, s elővették a közeledés másik lehetőségét: s megtették ők a szemérmes szemlesütéssel gazdaságinak nevezett közele­dés első lépését. Mig egyrészt tagadhatta out méltánylandó és jelentős a kisantant ezen lépésével eddigi magatartásában bekövetkezett fordulat, addig másrészről kétségtelenül megállapítható — fi ezt senki sem fogja kétségbe vonni — hogy e megmozdulás a mai külpolitikai konstelláció kényszerű következménye, ahhoz az érzel­meknek semmi köze. nincsen, s a kisantant érzelmivilága Magyarország irányában ezzel aligha lett valamivel is melegebb. Ámde éppen ezért e lépés felette hasonlít a perle­kedő szomszédnak keserű fogcsikorgatások között azon indokból megtett közeledéshez, hogy a gyomor egyre korgóbbá, a zseb egyre j laposabbá válik a perlekedés során. S bár a peres állapot fenntartása egymagában egyik ffél Tőszóról sem képezhet ugyan ön­célt, — bizonyos, hogy a naturáliakkal bőven megáldott s iparában egyre erősödő, de ez oldalról egyébként is a pótlásokat könnyen beszerző Magyarország az áldatlan állapotot mindenesetre jobban bírja, mint a kényszerű­ségből közeledő szomszéd, nevezetesen Cseh­szlovákia. A közeledő szomszéd megfelelő fogad­tatása természetesen Magyarország dolga s nem a miénk. Jogunkban és módunkban van azonban megállapitani azt, hogy egy ilyen kényszeredett közeledés nem lehet bőségesen áldásos addig, mig a termékenyitőleg ható érzelmek fagypont alatt állanak, mig a meg­közelítem szándékolt szomszéd családja . vagy annak tagjai kiirtandó veszedelemként vannak elképzelve. A Magyarország felé való eredményes, komoly és őszinte közeledésnek első stációja nemcsak nálunk Csehszlovák iában," hanem a kisantant összes államaiban ezen államok határain belül van, és ott keresendő, t. i. «y,en államok magyar kisebbségeinél. Ezen filomáson keresztül tessék kezdeni a közele­dést, hogy elhihető legyen, hogy a közeledés­nek Jöás rugói is vannak, mint a korgó A „bolond" Lindbergh az estét moziban töltötte, senkinek nem szólt, reggel felszállt s ma délben már az ir partok közelében látták Amerika legvakmerőbb repülője diadalmasan száll Európa felé A legújabb óceánontuli repülés története — Végre siker? - Kétszáz: mérföldéire az ir partoktól — New*York és Paris lázas izgalomban — A többi repülő sorsa New York, május 21. Nuugesscr és Saiut Romain két tragikus sorsú tran^oceáni repülőutja érthető módon fölkorbácsolta az egész világ érdeklődését. Az amerikai és az európai közvélemény az első kísérletek óta valóságos lábban figyeli a vak­merő amerikai pilóták előkészületeit, mert a kedv-zőben előjelek da ára — sőt talán ép­pen miattuk — azonnal bizonyossá vált, hogy a franciák kísérletei nem maradnak elszige­teltek és a vakmerő amerikaiak szintén neki­vágnak az Atlanti óceánnak, A Newyork— párisi ut leszállás nélküli átrepülése valósá­gos mágnessé vált a pilóták számára. Tudjuk, hogy ezt a nehéz feladatot eddig csak egyetlen­egy amerikai repülő oldotta meg s akkor sem úgy, mint most tervezik: repülőtérről-repülő- térre, hanem sokkal körülményesebben és rö- vidébb légi távval. Akkoriban égy hónapig tar­tó keserves expedícióval a repülőgépet Uj- Fundland legkeletibb csücskéig Szállították, ahonnét az aeroplián egy repülőgép-anyahajó segítségével nagynehezen Írország legnyuga­tibb pontjáig vergődött. Ez 1919-ben volt, az­óta sok minden megváltozott. Á feladat azonban továbbra is nehéz ma­radt, amit Nungesser és Saint Romáin fiaskója is igazolt. Hiába röpültek át. többször az óceán déli ré­szén a szigetek igénybevételével, az északi ut megoldhatatlan és halálos maradt. A világ pi­lótái nem tűrik többé a ..lehetetlenség" szé­gyenét s mintegy egyetlen vezényszóra neki­lendültek, hogy a veszedelmes utat minden­nek dacára megtegyék. Kettő, — két gén négy emberrel — már elpusztult, A többiek útban vannak. Mintha a szerencse nem igen kedvezne az óvilágnak, a francia kísérletek Paris legnagyobb szomorúságára és elkesere­désére csőddel végződtek. A tragédia nagy port vert föl, csaknem, diplo­máciai bonyadalmakig vezetett Franciaország és Amerika között, — de túl az óceánon is jó­zant tóan hatott, mert Chamberlain, Nunges- serék tulajdonképpeni veté 1 ytársa, valószínű­leg francia kollégája balszerencséje miatt nem mert elindulni. Byrd sem. a híres észak- sarki repülő, aki pedig kétségtelenül egyike a legbátrabbaknak.. Ellenben tegnap reggel felszállt az out sider. az. akire senki nem számított. Lindbergh kapitány, a. ..bolond", a vak­merők vakmerője. Htját eddig ligylátszik szerencse kíséri, már Írország közelé­ben látták s ha az előjelek nem csalnak, akkor a szombatról vasárnapra virradó éjjel egy óra leié meg is érkezik Parisba. A franciák savanyúan fogják fogadni, hisz ér­kezését nagy francia balszerencse előtte meg, de sebaj, ez a kis ünneprontás nem sokat von le Lindbergh tettének lényéből, A kis fekete macska és a felszállás Tegnapelőtt este a long-islandi R őse veid- Féld repülőtéren senki sem sejtette, hogy Lindbergh másnapra tervezi, régóta előkészí­tett útját. A pilóta, akit excentrikus életmód­ja és őrült vakmerősége miatt környezete csak „a bolond“-nak nevez, az estét a legnagyobb nyugalommal moziban töltötte és nagyszerűen mulatott az előadott Buston Keaton vígjátékon. Hazatérése után senkinek, még édesanyjának sem szólt tervéről. Fél tizenkettőkor hidegv ér­rel lefeküdt, de két óra múlva kedvenc szol­gája már fölkeltette. A gép. a híres Spirit of St.-Louis. amely a legtöbb rekordot tartja Amerikában, ut rak és zen állt. 451 gallon benzin volt a tartályokban,, elegendő arra, hogy a pi- i lóta 4400 mérföldet repülhessen, órán­ként 200 kilométer sebességgel, holott az ut Párisig csak 3600 mérföld. A feltű­nően nyugodt Lindbergh ott ögyelgett gépe körül, cgy-két sand-witehet maj­szolt. mosolyogva sétált, majd amikor már bőrruháját ráadták, fogta kedvenc kis macskáját és beült a Sprit vezető ülésébe. Körülbelül reggel 1 óra volt már (me­rik ai nyári időszámítás szerint) és a repülő­térre rengeteg kiváncsi érkezett, akik ugylát- szik mégis megtudtak valamit Lindbergh elha­tározásáról. A zarándoklás különben már na­pok óta tart a repülőtér felé, úgyhogy a nagy­számú közönség nem keltett különösebb fel­tűnést. A száguldó automobilokról leugráló emberek valóságos szóostrom alá vették a pi­lótát. — Mi van? Mi lesz? Próba repülés, vagy utnakindulás? Lindbergh nyugodtan ült helyén. Nem nyilatkozott. Már éppen jelt akart, adni az in­dulásra, anélkül, hogy utjának céljáról beszá­molt volna, amikor hirtelen eszébe jutott va­lami.. Fogta a kis fekete macskát, megcsókolta és ienyujtotta a gépről egyik barátjának. gyomor, s az üresedő zseb. Megadni a magyar kisebbségnek az elígért és elkötelezett jogo­kat, biztosítani részére a nemzeti fejlődés lehetőségeit s fölhagyni, a vele szemben való gazdasági irtó hadijárattal: ezek azok az állo­mások, melyek meg járása után lehet egy eredményes s bizonyára odaát is örömmel fogadott közeledésről beszélni. Mert furcsa dolog barátságba fogni a fejjel, miközben centiméterekben egyre vagdalják a kezet-lábat fis különös morál' a gazdasági talpraálMs érdekében ahhoz a néphez közeledni, melynek itt élő rétegeit gazdaságilag tönkretenni az állami feladatok egyik legfontosabbika. Mégis csak be kellene látni, hogy a közeledés fogalma uem nél­külözheti a pszichológiai feltételeket, amelye­ket a kisantant államai adott esetben első sorban magyar kisebbségeiken keresztül létesithetnek. Úgy képzeljük, hogy a „fogadj Istennek" is e szerint kell alakulnia. Pozsonytól Ungvárig egy széles élő gát húzódik. Nehéz dolog lesz magyar ölelésbe fogni tigy, hogy a gáton egyszerűen átugrál­nák, mégha Benes ur is a lovas s kisantant a paripája, — — Mégsem, — szájjt — nem viszem ma­gammal. Megfagyhatna™az óceán fölött. Vagy esetleg velem együtt bepottvanhatna a ten­gerbe. Kár lenne érte. Általános elképedés. Tehát nem az utolsó nagy főpróbáról, hanem tényleg a valódi út­ról van szó. — Ember, csak nem mész neki a halálos útnak? — kérdezték barátai. De igen, — válaszolt nyugodtan a kormányt már kezében tartó pilóta. —■ Az idöielentések kedvezőek, feltétlenül bízom a sikerben. Holnap egészségesen és boldogan Parisban leszek. Azzal jelt adott aq. indulásra. A gép ne­hezen emelkedett, a benzin rengeteg súlya a földre húzta. Alig tudott elsiklani a közeli kis erdő fái fölött, majd csaknem belekevered-.11 egy telefonhálózat drótjába. Végre mégis ma­gasra libbent. Mivel köd volt, a nézők csakha­mar mit sem láttak többé a nagyszerű gépma­dárból, pedig a7l alig 200 méternyire volt tő­lük­Lindbergh megkezdte 36 órás útját, A legnagyobbat, a legk^eritöbbet és a legve szedelmesebbet. amelfe valaha emberi ész és energia vállalkozott. Amikor elmondták a pilóta édesanyjá­nak, hogy fia útnak indult, az öreg asszony, aki tanítónő, csöppet sem rendült meg,-- Igaza volt, — mondotta nyugodtan. — Az idő kedvező és tudom, hogy átrepüli az óceánt. Nem olyan fiú o, hogy valami baja essék­Azzal nyugodtan bement az iskolába s egész délelőtt tanított, mintha misem történt volna. Győzelmet jeleMenek Newyork, május 21, Az Empress of ScoR- lanti gőzös rádiójelentése arról számol be. hogy ma délben látta Lindbergh gépét 509 mérföldnvire az ir partoktól keletre. A re­pülőgép rendkívül gyorsan haladt, ha nem is olv sebességgel, mint Uj-Fundland átrepiilé- sének idejében. Nyolc órakor newyorki idő szerint Lindbergh valósziniileg már Írország magasságáig ér. Newyork. május 21. (United Press.) A Western Union Telegraphic Coiwpany je­lenti. bogv az ir pardon levő dróitalán táv- iróállomása egy közeli hajóról jelentést ka­pott. amelv szerint ma délelőtt 11 óra 30 perckor 200 tengeri mérföldre az ir partéktól egy repülőgépet látott, amelyben Lindbergh gépét véli felismerni, (Egy tengeri mérföld 1852 méter). Ha ez a híradás igaznak bizo­nyul. akkor Lindbergh már megtette.utjának legnagyobb részét s mivel az időjárás gyö­nyörű. szombat estére vagv éjjelre okvetle­nül Parisba várható. Katasztrófát most már csak a véletlen, vagy Lindbergh hirtelen el­fáradása okozhatna. Newyork, május 21. Az Rmprcss of Scott- land rádióielentése bebizonyosodik. Ma reg­gel 2 óra 10 perckor newyorki időszámítás szerint több hajó a 49° 24‘ északi szélesség és a 4311 42‘ bosszúság alatt repülőgépet lá­tott, amelyben fölismerték Lindbergh Spirit ^ Mai számunk. 16 oldat % VL évf. 118. (1452) szám ■ Vasárnap > 1927 május 22 — , .. ,lW^iWM.^igMKgMHUZwznmznmmsmmmMRsnM mmnm . Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A. szlovenszkói eS ruszinszkői ellenzéki pártok STn^meML Tetefon"1^Kiadó* negyedévre 76, havonta26Ki ,külföldre: ____„ • 12, D. emelet Telrfon . 30311 - Kiadó­év ente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panskául \ZIII. — Te­havonta 34 Ke. Egye* szám ára 1*20 Ki VZURANYI LÁSZLÓ FORGACB GÉZA lefon:30311.- Sürgönyeim: Hírlap, Praha : ....................................................... mi ........ .......................■iriiiirntiirniiimiinnrrTrrTriTiiiTTiMmTiiiíimiwnnilMBnW^^ ’

Next

/
Oldalképek
Tartalom