Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-21 / 117. (1451.) szám

1927 május 21, szombat Titkos belügyminiszteri utasítás a iex Dérer—Szent-Ivány kijátszására A közigazgatási bíróság egyik 1923-as döntvényét vették újból elő — A községi választások rosszhiszemű előkészítése Szlovenszkón és Ruszlnszkóban Szlovenszkó. május 20. Az állampolgársági kérdésben olyan iiiabb jogfosztásra irányuló kísérlet történt, amely akcióra kell hogy bírja mindazokat a pár tokát, amelyek ezt az ominózus sérelmet orvosolni akarják. Mikor a múlt esztendőben alkotmányba iktatták a lex Dérer—Szent- Iványt, mindenki jóhiszemüleg azt hitte, Iioetv legalább a leskiáltóbb sérelmeket ki fogja küszöbölni ez a törvény. A legnagyobb balokat az állampolgárság kérdésében a köz- igazgatási bíróságnak egy konkrét esetre vo­natkozó 1923-ban hozott emlékezetes döntésé okozta. A 236. szánni alkotmány tör vény, il­letve a trianoni békeszerződés ngv intézke­dik. hogv akik 1910 január elsején községi illető­séggel birtak a köztársaság valamely községében. 1918 október 28-án, tehát az államíordulat napján, csehszlovák állam­polgárokká váltak. A községi illetőség megszerzéséről Szlo­venszkón és Ruszlnszkóban az 1886. évi 22. törvénycikk 10. paragrafusa intézkedett. Eszerint, azok a magyar állampolgárok, akik Ma­gyarország valamely községében legalább négy éven át szakadatlanul laktak, a köz­ség terheihez hozzájárultak, nem tartot­ták fenn kifejezetten előbbi illetőségüket s az ui község ellenük nem emelt törvé­nyes kifogásokat: ebben a községben il­letőséget szereztek. A magyar gyakorlat szerint az ilyenek illetőséget szereztek anélkül, hogy a községi kötelékbe való felvételüket külön kellett volna kérel­mezniük s anélkül, hogy a községnek a felvételt ki kellett volna mondania. Ezt az álláspontot a csehszlovák hatósá­gok is helyesnek fogadták el s 1925. év vé­géig a legtöbb közigazgatási bíróság is így értelmezte a törvényt. Csak 1923 december 28-án döntött a közigazgatási bíróság első íz­ben ellenkező értelemben, amikor a magyar törvényértelmezéssel és joggyakorlattal el­lentétben kimondotta, hogy a tizedik paragrafus néni tartalmazza a községi illetőség automatikus megszer­zését. hanem csak igényt biztosit a köz­ségi illetőség megszerzésére. Az érdekelt személy ez értelmezés szerint csak ak­kor szerezte meg az illetőséget, ha igé­nyét tényleg érvényesítette s á község a felvételt kifejezetten kimondotta. Ez a közigazgatási bírósági döntés még nagyobb káo-szt hozott az eddigi állapotokba, ugv hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban a lakosság legnagyobb részének illetősége és állampolgársága illuzóriussá vált. A kérdés többször megfordult a nemzetközi fórumokon is és három évi heves küzdelem után a cseh­szlovák törvényhozást végre sikerült ar­ra kényszeríteni, hogy a lex Dérer— Szent-Ivány elfogadásával ezt a visszás­ságot elméletben megszüntesse. Elméletben, mondjuk, mert már a tör­vény megalkotásakor is kifejeztük azt az ál­láspontunkat. hogv a törvény csak akkor éri el oéliát, ha a közigazgatási gyakorlatban al­kalmazkodnak annak szelleméhez. Sajnos, en­nek éppen az ellenkezőiét tapasztaljuk. Először is csigalassúsággal folyik az ügyek elintézése és magának a belügymi­nisztérium illetékes ügyosztályának kijelen­tése szerint csak 1931 végéig intézhetik el a lex Dé­rer alapján benyújtott kérvényeket. Sok jogos kérelmet a különböző hatósá­gok alaki okokból visszautasítanak, csakhogy kitolhassák a jogok megadásának időpontját. Újabban azonban tovább mentek már a jog­fosztásban. Arról a hallatlan dologról értesü­lünk. hogv a belügyminisztérium néhány hónappal ezelőtt utasítást adott a, közigazgatási ha­tóságoknak. hogy az illetőségi bizonyít­ványok kiadásánál az emliett közigazga­tási bírósági döntvény alapján járja­nak el. Hogy ez mit jelent, arra elegendő, ha fel­hozzuk, hogy a közigazgatási hatóságok be­ismerése szerint •jetiül Bert^száez vámábíwt a lakosság nyolcvan százaléka esik el illetőségétől, ennek következtében állampolgárságá­tól is. Egy legutóbbi szlovenszkói községi pótválasz­táson 350 szavazásra jogosult közül az állami jegyző a belügyminisztérium utasítása alapján a szavazatra jogosultak kétharmadát tar­totta távol az urnától és ha ezt az utasítást, meg nem változtatják, akkor megérjük, hogy az őszi községi válasz­tások alkalmával Szlovén szkó és Ruszinszkó őslakosságának 75 százalékát megfosztják a szavazati jogtól. Lehetetlen meg nem állapítanunk az ösz- szefiiggést a belügyminiszteri utasítás és a községi választások közeledése között. Éppen ezért már most felhívjuk Szlovenszkó és Ru- szinszkó politikai pártjainak figyelmét arra, hogy . a parlamentben a lehető legsürgősebben vessék fel a kérdést, követeljenek felvilá­gosítást a belügyminiszteri utasításra vonatkozólag és harcolják ki, hogy a lex Dérer—Szent- Ivány szellemét a közigazgatási hatóságok is tiszteletben tartsák. nagyon könnyedén siklik el a .Csehszlovákiában történi atrocitások felelt. Elismeri, hogy kisebb jogtalanságok itt is megtörténtek, azonban a magyarok s németek kulturális jogait és laba-dságát a törvények s a gyakorlat olyan mértékben biztosította, hogy hasonló elbánásról a szlovákok a régi Magyarországon álmodni sem mertek. A történethamisitásnak elavult rekvizitumai- val akarja a turócszent mártom presbitérium más belátásra bírni a svéd hercegérseket, aki azon­ban az elfogulatlan és nyitott szemű ember ob­jektív Ítéletével mérlegeli az argumentumok ér- 'tékót vagy értéktelenségét. Megszüntetik a vízumot Csehszlovákia és Németország között Berlin, május 20. A német, és a csehszlovák kormány néhány hónappal ezelőtt be­szüntette a vízumkényszer megszüntetésére irányuló tárgyalásokat. Mint most beavatott körök közük, a tárgyalásokat most újból fölveszik. A csehszlovák kormány néhány meg­bízottja, a közeli napokban Berlinbe érkezik s érintkezésbe lép az itteni mértékadó körökkel. Az előjelek kedvezőek g így bizonyosra vehető, hogy a tárgyalások meghozzák a várt eredményt és Svájc, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia és Portugá­lia után Németország délkeleti határát is vizűm nélkül lehet majd átlépni. A vizűm meg­szüntetését még a nagy nyári utazási időszak bekövetkezése előtt akarják megvalósítani. A magvar nemzeti párt monstre - nagygyűlése Dunaszerdahelyen Szent-1 vány József vezetésével a párt összes törvényhozói meg­jelennek - Tiltakozás a földreform végrehajtási módja ellen Komárom, május 20. A inasrvar nemzeti párt a jövő vasárna­pon, május 29-én délelőtt 11 órai kezdettel Dunaszerdahelyen a Búzapiacon nagyjelentő­ségű nópfirvülést tart. amelyen Szent-Ivány József vezérletével a párt összes törvényho­zói megjelennek. A gyűlés tárgya az általá­nos politikai helyzet ismertetése s a földre­form kérdése. A nemzeti párt a gyűlés alkalmával a következő felhívással fordul híveihez: Magyar Testvéreink! Legyetek ott mind­nyájan! Tegyünk tanúbizonyságot arról, hogy a magyarság munkára, de a legszélsőbb harcra is kész. Mutassuk meg. hogy mint egy ember szállunk síkra jogainkért s azokból egF jottányit sem engedünk! Hozzuk félreértést nem tűrő hangon min- neki tudomására, hogy megelégeltük a föld­birtokreform eddigi végrehajtási módját 8 a magyarságot megillető földért minden harc­ra készek vagyunk! Juttassuk kifejezésre ismételten követe­léseinket: magyarlakta vidék földje csak ma­gyarok között osztható fel; hallják és tudják meg mindazok, akiket illet, hogy enélkül nincs béke. csak harc. harc igazságunk győ­zelméig! Legyetek ott mindnyájan! A turdcszentmártmi presbitérium gyűlése a tarténelemhamisítástúl sem riad vissza A svéd hercegérsek magyarbarát nyilatkozatának következ­ményei — Hogyan értelmezik a gyakorlati kereszténységet Turócszentmártonban T Szlovenszkó, május 20. A múlt esztendőben Stockholmban tartották meg a gyakorlati kereszténység konferenciáját Soderblom dr. svéd hercegérsek elnöklete alatt. A konferencia alkalmából az érsek a két magyar delegátus: Raffay Sándor evangélikus püspök és Bruckner Győző dr. jogakadiémiai tanár előtt kijelentette, hogy az európai knlturnemzetek hálátlanok voltak a magyar nemzettel szemben, amely ezer esztendőn keresztül védel­mező bástyája volt nyugat kultúrájának. Európának nem lett volna szabad, megfeledkez­nie ezekről a szolgálatokról. A hercegérsek ki­jelentette, hogy sajnálja Magyarország tragikus sorsát. Elmondotta, hogy megbízható értesülései vannak Jugoszláviából s Romániából, hogv ott a kormányhatóságok az európai színvonalon álló evangélikus szász és magyar kultúrát elnyomják. De megemlékezett az. érsek Csehszlovákiáról is, azt mondván, hogy a helyzet itt valamivel, jobb, mert a csehek, mint a legkulturáltabb szlá.v nép, nem lépnek fel olyan brutalitással az idegen kultúrákkal szemben, mint szövetségeik, azonban atrocitások és súlyos erőszakoskodások itt is előfordultak. A hercegérsek több szlovenszkói kulturbol ránc­ról is megemlékezett s kijelentene, hogy | a gyakorlati keEftgJtényspg legközelebbi világkonferenciája különösebb ügyeimet fordít az állampolgársági zaklatásokra. Ez a nyüatkozat annak idején megjárta az egész magyar sajtót és az egyenes, őszinte magyarba­rát állásfoglalás kellemetlen meglepetést szerzett a magyarellenes körökben. Most, hogy a gyakor­lati kereszténység világkonferenciájának termi- nus<a, amelyet az idén Lausanneban tartanak meg, közeledik, a turócszentmártoní egyetemes presbitérium tavaszi gyűlése is foglalkozott ez­zel a kérdéssel. A presbitérium kimondotta, hogy átiratot intéz a svéd hercegérsekhez, amelyben magyarázatot kér a magvar delegátusok előtt tett nyilatkozatra vonatkozólag, illetőleg fel akarja világosátani a hereegérseket, hogy Magyarország megcsonkítása nem volt jog­talan cselekedet. Sőt ki akarják mutatni, hegy­ez a világtörténeti esemény a világháború leg­nagyobb eredménye, Isten igazságos ítéletének, vagy az elkerülhetetlen természetes fejlődésnek következménye. „Akik megalázzák magukat, fel­magasztaltatnak", mondja az írás « csak. ez a bibliai igazság teljesedett be Magyarország sor­sában. Meg akarják magyarázni az érseknek is, bogv a nyugat védőbástyájaként való szereplés csak kérdéses a magyarok, részéről, a törököt, a szlovák hegyekben tartóztatták fel s a világhiá- bóruban a magyarság szövetkezett a törökökkel. Magyarország történeti missziójának támadá­sa tölti ki a memorandum nagyobb xistéL agtgly Adófizetők a büntetőbíróság előtt A losonci adófrontról Losonc, május 20. (Saját tudósítónktól.) Ratiborszky János, a losuoci pénzügyi kirendeltség jövedelemi- adóügyi előadója, amidőn a losonci kereskedők III. osztályú kereseti adóit tárgyaltak, bár nem volt tagja ezen bizottságnak, mégis megjelent a tárgyaláson, ahol a jövedelemadó tárgyalá­sokon szerzett tapasztalait igyekezett az adó­zópolgárok ellen kihasználni s a bizottság tag­jait magasabb adók' kivetésére igyekezett rá­bírni. Amidőn az adózók erről tudomást Sze­reztek, felháborodásukban rálámadtak Ratibor­szky referensre s a legsúlyosabb becsü­letsértések pergőtüze közben eltávolítot­ták öt a: tárgyalóteremből. Leghevesebben kelt ki ellene Fodor Gyula ru­hakereskedő : — Ki kell dobni ezt a gazembert! — kiál­totta feléje. És a felháborodott kereskedők öklei elől csak a nagy lármára az utcáról beözönlő kö­zönség mentette meg a törvénytelenül eljáró adóreferenst. A kereskedők Dávid Sándor dr. ügyvéd utján feljelentést tettek Ratiborszky ellen tör­vénybe ütköző cselekedete miatt, viszont Rati­borszky is feljelentette Fodor Gyula kereske­dőt becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt Most tárgyalta a Ratiborszky feljelenté­sét a besztercebányai törvényszék, amely Fo­dor Gyula kereskedőt bűnösnek mondotta ki a Ratiborszky sérelmére elkövetett becsület- sértés és rágalmazás vétségében s ezért öt na­pi fogházra és 60 korona pénzbüntetésre ítél­te. Az ítélet végrehajtását azonban a törvény­szék felfüggesztette. Nemrégiben pedig Szabó József losonci festőiparost állította a büntetőbíróság elé Ra­tiborszky. Szabó József ugyanis egy adóügy­ben tartott gyűlésen erélyesen kikelt az adó­kivető bizottság egynémely tagjának azon fel­háborító eljárása ellen, hogy a női adózókat, iparosnőket, szem érem sértő kérdésekkel fag­gatták jövedelmeik felől. — Honnan telik Önnek selyem kombiném? — kérdezte Voda Gusztáv dr. gyógyszerész, adókivető bizottsági tag, az egyik fiatal, csi­nos és elegáns megjelenésű varrónőtől. Sőt akadt olyan bizottsági tag is, aki nem átallotta a szemirevalóbb női adófizetők ruha- kelméjének finomságáról kézzelfoghatóan is meggyőződni. Az adókivető bizottság tagjainak ilyen és ehhez hasonló eljárásait bélyegezte meg Szabó József egyik beszédében. Ratiborszky adórefe­rens sérelmesnek találta a beszéd egy némely; kitételét magára nézve s feljelentést tett Sza­bó József ellen a losonci járásbíróságon. A bí­róság Szabót 100 korona pénzbüntetésre Ítélte. Ezek az esetek képezik a losonci adóügyi kriminológia bevezető részét. A bírósági el­járások sorozata tuladonkézpen csak most veszi kezdetét, amidőn sorra kerülnek azok­nak a büntető ügyei, akiket Ratiborszky adó­referens és Rományi dr., a kirendeltség veze­tője állítanak a bíróság elé.-Közel negyven bűnvádi feljelentést lettek losonci iparosok és kereskedők ellen-az adóztatás kegyetlenségei miatti erélye­sebb kif akarásokért. Ezenfelül, egész sereg sajtópert indítottak a Losnoci Hírlap adóügyi cikkírói ellen. Váj­jon, ha az uj adótörvény büntetőjogi szank­ciói életbe lépnek, mi fog történni majd Lo­soncon. Annyi bizonyos, hogy a pénzügyi kor­mánynak igen sok pénzébe kerül majd Rati­borszky referens adóztatási módszere, mert hatalmas börtönökről kell gondoskodnia, ajffivá fipid 3a a^^liiivéaseket elhelyezheti!^ * a pompásan üdítő fogpaszta ti* §» 1 d®. WA <0& m*. f9t14 a kellemetlen TnSII\xl H saájíífiít Kis tubus ára 4'—, nagy tubus 6 korona. .4

Next

/
Oldalképek
Tartalom