Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-19 / 115. (1449.) szám

1927 május 19, csütörtök. Kommunista terror Losoncon Losonc, május 18. (Saját tudósítónktól.) A losonci, kommu­nista párt hétfőn délelőttre tiltakozó népgyü- lést hirdetett az adóterhek és az apátfalusi és gócsi posztógyárak leszerelése ellen. A til­takozó gyűlésre, meghívtak a losonci iparoso­kat és kereskedőket is s felszólították őket, hogy 'tiltakozásuk jeléül üzleteiket reggel 0 órától délutáni 2 óráig tartsák zárva. A polgárság azonban nem veit rés fi a kommunisták népgyiilésén mivel egy korábbi hasonló népgyüiésen a kommunisták Szónokai a polgári társadalmat mélyen, sértő beszédeket tartottak, sőt Ma­gyarországot és a magyar kormányt gyalázó határozati javaslatot terjesztettek elő. Ezen a példán okulva, a lovaid iparo­sok és kereskedők tá^óltartották ma­gukat a népgyiilédöl. Az üzleteket az. mbán mégis bezárták, mivel a kommunista pori; vezetői ntólorbivihlin végig jutották o várost s miniéi üzlet- tulajdonost felszólítottak a zárásra $ al­kalmazottad k szabadsága lás ára. A felszólításnak az Üzlettulajdonosok eleget tettek, mert attól tartottak, hogy a kommunis­ták garázdálkodni fognak­Csak ilyen terrorisztikns eszközökkel si­került mintégy 400 főnyi tömeget összetobo- rozniok. Négy kommunista szónok tartott be­szédet a már ismeretes hangra odorban s azt hangoztatták, hogy a gazdasági elromlásnak a burzsoázia az okozója. A városban úgy a polgári, mint a, munkáskörökben nagy az elégedetlenség a kommunisták komolytalan fellépése miatt s a rendőrséget okolják erélytelenségeért, hogy elnézte a kommunista agitátorok terror­ját, akik hetivásár napján, az üzletek erőszakos bezáratásával megakadályoz Iák a forgalmat s érzékeny károkat okoztak az üzlettulajdono­soknak. A feesSfeiö meg©gyeseit a közigazgatási! ref orm lényegei pontsaiban Troppauban S éter lsen® fc, de a Etarta? ©^©z^MTáról még nincs ssó — A képwíselőtesiiíSeSi tr$©k módosítása Prága, május 18. A félhivatalos Prager Presse értesülése szerint, a koalíció politikai nvolcas bizottsága tegnaptól kezdve, .naponta tárgyalja a közigazgatási refánniavaslat.öt. A koalíció az elpökválasztásiűr le akaria fár- gvalni a közigazgatási reformot, hosrv az el­nökválasztás után megkezdhesse a szociális biztosi tárd reform intern tárgyalásait. A köz- igazgatási reform letárgyalósa most már semmiféle nehézségbe nem ütközik, mert a legfontosabb szakaszokban már megtörtént, a megegyezés. Ami az államterületnek négy közigazga­tási területre való felosztásút és az eddigi képviselőtestületek feloszlatását illeti, ezekben a kérdésekben a koalíciós pár­tok elfogadták a kormány javaslatát. Sziléziára vonatkozólag pedig megegyez­tek abban, hogy ezt a tartományt ugyan Morvaországhoz csatolják, de a német kormánypártok kezdeményezésére Trop- pauban megfelelő hatáskörrel a brünni országos képviselőtestület expoziturárát állítják fel. A képviselőtestületi tagok egvh armadának kinevezését olyképpen módositiák. hogv a kormány a tagaknak nem egyharmadák hanem egynegyedét fogja kinevezni. A kinevezési jog általános-sásban már a koalíció kerdén belül nem találkozik ellen­vetéssel. ennek oka pedig a községi választ.á­IMBH sokon is érvényes általános választójog, am-elv. nem nyűit, biztosítékot arra nézve, hegy a képviselőtestületekbe tényleg szak­emberek kerüljenek. A lényegbeli problé­mákban való megegyezés után a javaslat lobbi pont iát könnyebben és gyorsabban in­tézi maid el a nyolcas bizottság. A félhivatalos jelentésével kapcsolat osan már most kell figyelmeztetnünk a koalíció­ban helvet foglaló szlovák néppártot, hogy Kassa városának memorandumát szívlel­je meg és hasson oda. hogy a pozsonyi or­szágos képviselőtestület experituráiát Kassán felállítsák. — mint ahogy Troppau is megkapja a maga ex pozi furáját — mert Szlovenszkó közleke­dési v,iszonyai s földrajzi berendezettsége kö­vetkeztében a Szlovéniákéi országos képvi­selőtestület. székhelvének Pozsonyban való elhelyezése expozitura nélkül óriási admi­nisztratív nehézségeket okoz. Szlovenszkót. a kassai expozitura felállításával közgazdasá­gilag két részre kell osztani, mint, ahogy geográfiái!ag is két. részből áll. Reméljük, hogy a kormányban ülő szlovák miniszterek és koalíciós képviselők Kassa városának kí­vánságát támogatni fogják és ebben a kér­désben bizonyára támogatókra találnak a koalíción kívül álló szlovenszkói pártok­ban is. Rendszerré vált Ruszinszköban a községi önkormányzat felfüggesztése Uiílrvár. május 18. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A prágai kormány hadat üzent Ruszinszköban a községi autonómiának. Ruszinszkó leggaz­dagabb magyar községeiben egyre-másra füg­gesztik fel a községi, önkormányzatot és he­lyette a kormánybiztosi rezsimet állítják be. Hiába minden deputácíózás, hiába hivat­koznak az érdekelt községek a jogra, az igaz­ságra és a demokráciára, amely pedig ennek az államnak állítólag az alapja, nincs kegye­lem. A munkácsi zsupanátus azokra a közsé­gekre utazik, amelyek aktív törzsvagyon- nal rendelkeznek és ezeket a törzsyasryo- nokát játsza át erőhatalommal a kor­mánybiztosi rezsim felelőtlenül gazdál­kodó kezére Az eddigi rendszeres akcióból az a meg­állapítás domborodik ki, hogy a községi ön­kormányzatot minden esetben a cseh agrár­párt áskáiódásaira és feljelentésére füg­geszti fel a munkácsi zsupanátus, anélkül, hegy arra különösebb oka lenne. így például a legutóbb Nagrbereg nagyközség képviselőtestüle­tét zavarta szét egy zsupáni ukáz és he­lyébe kormánybiztost és direktóriumot ültet a nagyközség nyakára. Itt. is szintén a cseh agrárpárt ottani ex­ponenseinek feljelentése volt az alap a fel­oszlatás elrendelésére. Az eset pikantériája, hogy amikpr a zsu­páni kiküldött, a községi adminisztráció és vagyonkezelés átvételére a községben megje­lent, a legnagyobb csodálkozással tapasztalta, hogy a községi ügykezelés a legpéldá- sabb rendben folyt eddig is. A lelkiismeretes tisztviselő el nem mu­laszthatta a község ügyei alkotmányos veze­tőinek munkája iránt a legnagyobb elismeré­sét kifejezni és a tisztségüktől megfosztottak előtt a zsupanátus dicséretét tolmácsolta. Mindez azonban nem akadályozta meg a zsupánt abban, hogy a község önrendelke­zési jogát elvegye és a nagyvagyonu község ügyeit, kormánybiztossal vezettesse. De nemcsak Nagybe reggel bánt el igy a zsupán, hanem hasonló sorsra jutottak Ungváron és Be­regszászon kiről Mezővári, Makkosjjánosi és Bereguiiaíu községek, melyek mind­egyike aktív községi vagyonnal rendel­kezik. Tekintettel arra, hogy a községi önkor­mányzat sorozatos felfüggesztése a cseh ag­rárpárttól indul ki, a többi .ellenzéki pár tok a parlamentben fogják szóvátenni ezt a visszaélésszerű akciót. amely nemcsak jogtalan, de felette káros a nagy törzsvagyon nal rendelkező községekre nézve, mert a kormánybiztosi gazdálkodás sóba sincsen tekintettel a község eminens érdekeire, hanem mindig úgy cselekszik, ahogy a felsőbb hatóságok diktálják. Nagy tinnapségtkkel ölték mag Spanyolországban Alfonz király uraik®* dásának negvsdszázados évfordulóját Primo de Rivera nem fogadta el az Aranygyapjas rendet s te©- jeSentS, hogy hamarosan visszavonni a politikai aktivitástól — A baloldali lapok az alkotmány visszaállítását várják A tárgyalások ezzel holtpontra jutottak, sőt Ma.sn.ryk elnök még a. reggelire vonat­kozó meghívást sem fogadta el. Végre is a következő megoldást találták: Az elnök a nagy angol hadi temetőben az el­esett angol katonák tiszteletére koszorút he­lyezett el. Ez a temető a főbiztos rezidenciá­ja közelében fekszik és itt ez alkalommal1 történt meg a két államférfin első találkozá­sa; ezután pedig először az elnök a főbiztosnál, majd a főbiztos az elnöknél tett látogatást. Ezzel a vitás kérdés elintéződött, azonban mindkét részről visszamaradt bizonyos le­hangolt ság, úgy hogy az elnök egész Palesz­tinái tartózkodása alatt egyetlen egyszer sem volt vendége a főbiztosnak s a két ál­lamférfin többször nem is találkozott. Madrid, május Í8. Alfonz spanyol király uralkodásának 25. évfordulóját égésé Spanyolor­szágban ünnepségek keretében ülték meg. A ki­rály számos imagae kitömte festi osztott ki. Primo de Rivera nem fogadta el a fölkínált arany gyap­jas rendet azzal a megokold,ssal, hogy amíg be nem fejezte Spanyolország fölvirágoztatástának nehéz munkáját, nem fogad el semmi kitüntetést Reméli azonban, hogy már közeledik az a pillanat amikor vissza vonulhat a poli­tikai aktivitástól, mert eléri a maga elé tűzött célokat. A többi miniszter szintén visszautasította a ki­tüntetéseket. A király 25.000 pezetát adott külön­féle jótékonysági intézeteknek, míg az országból néhány százezer pezeta érkezett a király tervé­nek: a spanyol egyetemi városnak megvalósítá­sára. Mindenféle katonai, polgári és egyházi ün­nepeket tartottak. Granada, Sevilla és Taragona érsekei Madridba érkeztek. A pápai nuncius át­adta Alfonznak a pápa üdvözlő kéziratát A kül­földi udvarokból is sok üdvözlőtávirat érkezett. A spanyol nemzeti himnusznak eddig nem volt szövege s a király megbízásából Eduardo Marquinau költő most három versszakot irt a himnuszhoz. Madrid zásziódiszben pompázik s a legtöbb ház erkélyéről függő szőnyegek és zászlók csüngnek ! alá. Tegnap este a középületeket és számos ma­gánházat is kivilágítottak. Az idő meleg, de az ünnepségeket, többször félbeszakította a napok óta minden délután beállott esőzés, A baloldali lapok nem igen vesznek tudomást az ünnepségekről és inkább arra emlékeztetnek, hogy a koronázáskor a király mily ünnepélyes keretek között tett esküt az alkotmány betartá­sára. Most azonban nincs alkotmány. A pártatlan Impercial igy ír: A király 25 éves uralkodása alatt két nagy ese­mény történt. Egy jó és egy rossz. A jó az volt. hogv Spanyolország meg tudta őrizni semlegességét a háborúban, a rossz pedig a szerencsétlen emlékű ma­rokkói akció. Ha Spanyolország élni akar, akkor vissza kell térnie az alkotmányhoz. A Sol szerint a diktatúra már régen befejezte működését és megtette kö­telességét. Ma ismét vissza kell térni az alkot­mányos élethez. A Debatte szerint a király a külpolitikában mindig szerencséikezii volt, de belpcliükailag uralkodása nem név ez ehető éppen szerencsésnek. Romanones gróf volt miniszter- elnök beadványt intézett a királyhoz, melyben kéri, hogy fizessék vissza neki azt a félmillió pezétát, amelyet tavaly a diktatúra elleni maga­tartásáért büntetésként róttak rá. Et Ike tik é rd és © k m i a tf m aj d n e m elmaradt Masaryk palesztinéi útja Diplomáciai vitt as angol főbiztos és a köztársasági elnSk közjogi elsőbbség kérdéséről Prága, május 18. A Bohémi;a a londoni Foreign QEfioe köréből az alábbi érdekes közlést: kapta: Masaryk, a csehszlovák (köz­társaság elnöke, április első felében Palesz­tinában nyolcnapos látogatást tett. Ez a lá­togatás, amelynek nem volt hivatalos jellege, a* utolsó pillanatban fonrnai kérdés miatt majdnem hajótörést szenvedett. Arról volt ugyanis szó, hogy vájjon Masaryk elnök tegyen-e előbb látogatást lord Plu- mérnél, az itteni főkormánybiztosnál, vagy pedig fordítva. A főbiztos abból az elvből in­dult. ki, hogy ő az angol király közvetlen helyettese és igy Masaryknak kellene elő­ször meglátogatnia őt. A csehszlovák kor­Szonyegjavitó- tisztító vállalata, >írlnger-utoa 14. Tel. 29-3?. Meghívásra költségmentesen vidékre is. niány képviselője ezzel szemben az előké­szítő tanácskozásoknál arra a körülményre hivatkozott, hogy Egyiptomban először az angol főbiztos látogatta meg Ma sár ykot, igy tehát ez az eset precedensül szolgálhat A palesztinai főbiztos ezt az argumentumot nem fogadta el, arra hivatkozván, hogy az egyiptomi főbiztos államjogi helyzete egé­szen más, mint a Palesztináié. A je rúzs ál érni csehszlovák konzul erre kormánya megbízásából kompromisszu­mot ajánlott fel oly értelemben, hpgy a. két államférfin hivatalos találkozása egy reggeli alkalmára! történjen meg, amely reggelit lord. Pl u mer Masaryk elnök tiszteletére kívánt adni és amelyre a meg­hívót Masaryk már Egyiptomban meg is kapta, A főbiztos kabinetfőnöke ezt a javas­latot egyenesen elutasította azzal a megjegy­zéssel, hogy lord Plurner nem tekintheti a reggelit látogatásnak Szterényi József báró Rómában Róma, május 18. Szterényi József báró, aki a magyar kormány képviseletében az olasz—ma­gyar megegyezéssel kapcsolatos gazdasági kérdé­sekről tárgyal Olaszországban, tegnap egy óra. hosszat tárgyalt Grandi külügyi államtitkárral, ma délelőtt pedig Volpi pénzügyminiszteriéi és Brccchi kabinetirodái főnökkel találkozik. Teknöcfülbevaló, szalmanapernyö az uj divat kedvencei Afrika,, ez a sötét világrész ma tagadhatatlan nyl nagy hatást gyakorol Európára. Nemcsak Pa­ris és annak művészvilága rajong ma azért, amit Tart négre-nek (négermüvészetnek) neveznek a franciák. — az egész női divat Timbuktu szépei­nek stilusát. utánozza- Ennek az Ízlésnek köszön­hetjük. hogy szoknyáink napról-napra rövidül­nek, fülbevalóink viszont ugyanilyen arányban hosszabbodnak. Valószínű, hogy innen származik az ujjtalan utcai ruha divatja, a hozzáillő nap­barnított karé és a tavasztól őszig négerré sült nőé. De mondhatjuk, hogy a fülbevaló a legjelleg­zetesebb. Igazán sikkes ma már csak az, amely legalább is vállig ér. Ennél csak egy fajta diva­tosabb: az a kis karika, melyre viszont tiz-tizenkét darab másik van sűrűn, egymásmellé fűzve. Ez készülhet aranyból, készülhet ezüstből, de leges- legelegánsabb akkor, ha teknőcből készül. Mint ahogy a kigyóbőmek zsebtől kezdve ci­pőig (lefelé és kalapig felfelé) számtalan hivatá­sa van a divathölgy körül. — úgy van többféle nagyjövőjü karriérre kilátása a teknőcnek is. A legújabb puderdoboz belőle készül és belőle az a lánc és karperec, amely máris nagy sikert aratott Amerikában. Vállra lógó teknőefülbevaló, ugyan­ilyen lánc és a kalapban két égnek álló teknőc- lándzsa (tüt jelképezve) — ezek ma a legsikkesebb divathölgyi -jtccessoirok". Az ékszer —mintha ismerné viselőit —min­denből készül, csak drágakőből nem. Tudja, hogy ebben a formában nincsen jövője. A valódi dolgok, a hamisítatlanok, M van­nak rekesztve, úgy látszik, a divat nevű játékból A virág például mindenből készülhet a világon — csak éppen sajátmagából nem. A franciák hó­napokig törik a fejüket uj anyagokon, amelyek megtévesztésig hasonlítsanak ama szirmokhoz, melyeket oly kifürkészhetetlenül titokzatos anyag­ból csinál a természet. —r de valódi nem lehet a virág. Igazi divathölgy csak nem viselhet közön­séges, bokrontermett kaméliátII Nem, nem! In­kább a japánpapirból készült csodát, mely hason­lít a valódihoz, de csak annyira-, amennyire az üvegkoporsójában bebalzsamozva fekvő Caruso hasonlít, az élőhöz. Amikor az ékszerről beszéltünk, elfelejtet­tük megemlíteni, hogy a legeslegujabbat a haj­ban viselik. Fashionable szőke és barna bubifejek azt mondják, tűnd érien csillogtak nemrég a lon­doni Covent-Garden Opera megnyitásának (és egybeu az angol főváros szezonkezdetének) esté­jén. mert a rövid hajba számtalan apró brosszerű, lepkealaku gyémánt- (jobbanmondva st rassz-) csatfot illeszteni, a legnagyobb divat. Ugyanitt tűnt fel a leges’egujabb bubifrizura, is. amely nem sima, mint eddig, nem eíon-vágásu vagy nőiesen hullámos, hanem a nyakból felfelé gömbölyített fürt, mely a fejet körülveszi — olyas­fajta, mint amilyen a görög ifjaké volt. Ama divatnak, mely szerint minden tárgy más anyagból készül, mint amilyenből tulajdonképpen készülnie kellene, a napernyő sem tudott ellent- állnL A legújabb példányok szalmavoltukkal le­pik meg a világot. Az idei nyár napja egzotikus szalmából csipkésre fonott ernyőkön fog keresz­tülne vet ni és szeplőcsókokaf csókolni a divathölgy arcára- M—e. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom