Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-17 / 113. (1447.) szám

%VL 113, (1447) szám »KttCM * 1927 május Í7 Előfizetési ár: évente 300* félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: •évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes azám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszköi ellenzéki pártok r Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztőt MURÁNYI LÁSZLÓ. FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága il„ Panská ulice 12, H> emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mitilineu, Marinkovics és Benes nyilatkozatai a kiiantantkonferencia utolfő napján van s erekben semmi ellentét sincs korot' tünk. A többi kérdésben pedig mindig m az állam fog dönteni, amely a legérd ekel­tebb benne. A mai ülésen gazdasági kér­dések kerültek szóba és ezek voltak áltaj Iában a legfontosabbak. Joachimsthal politikai eredményei - A Magyarországhoz való közeledés — A konferenciának elsősorban demon­stratív és ünnepélyes Jellege volt — A hétfői program __ A Prágai Magyar Hírlap kiküldött mwnkatarsánaJk telefonjelentése Jo aehinisthal, május 16. A kisantentkoníerencia politikai ese­ményeinek csúcspontja kétségtelenül a mi­niszterek vasárnap délelőtti nyilatkozata ivóid. A Rádium Palace Hotel óriási üveg- verandáján tizenegy óra tájban több mint kétszáz újságíró gyűlt össze. Az .idő meg­javult a a tér r asz ragyogó napfényben úszott. A pompás zöld begyek és a gyönyörű villák kellemes hátteret alkottak. A minisz­terek megkéstek. Röggel kilenc órakor tar­tották. utolsó ■— harmadik — összejövetelü­ket., melyen a Középenrópa és a kisantant szempontjából rendkívül fontos gazdasági ügyeket beszélték meg. Beavatott törökben az a hír terjedi el. hogy ss aktuális gazdasági kérdéseken és a Magyarországihoz való gazdasági közeledés módozatain kívül ezen az utolsó összejövetelen a genfi világgazda­sági konferencia is szóba került, mert a genfi reformációé teremben több »ly-o szempontot is vitattak meg, amelyek bizonyos tekintetben megtámadják a kisantant raison d‘étre-jét. amennyiben hevesen és szakszerűen állást foglalnak a kis egységekre bontott és hermetiku­san záró rendszerekkel dolgozó közép- európai gazdaságpolitikák ellen. A genfi világgazdasági konferencia erkölcsi nyomása tehát hozzájárult ahhoz, hogy a kis- anbantkonferencia határozottan állást foglal­jon a középeurópai gazdasági közeledés mellett, megteremtve ezzel az összejövetel egyik legértékesebb eredményét. Az utolsó kommüniké Hájek csehszlovák sajtófőnök a minisz­terek expozéja közben olvasta föl utolsó kommünikéjét. ,.A külügyminiszterek különféle részlet- kérdésekkel foglalkoztak" —■ mondja a szokásos dodomai és szűkszavú okirat. „Ezután megállapitották, hogy a pilla­natnyi gazdasági bajokon okvetlenül se­gíteni kell és megállapitották, hogy ezek a gazdasági problémák szoros Ösz- szefüggésben állnak a kisantantállamok politikai helyzetével, végül pedig ki­cserélték nézeteiket a legfontosabb gaz- d sági problémákról, mely nézetek ösz- szeegyeztetve a kisantant és a szomszé­dos államok gazdasági viszonyának idő­vel alapját alkothatják." A kommüniké arról is beszámol, hogy a .kis­antant legközelebbi konferenciája ősszel lesz Géniben, a népszövetségi ülésszak alatt; 1928 első konferenciáját pedig Romá­niában tartják meg. Mitilineu, a mindig ba- rábágos román külügyminiszter, meghívja erre a konferenciára az összes jelenlévő' új­ságírókat. Mitileueu expozéja Ugylátszik a román külügyminiszter az, aki a legügyesebb szónok és a legfolyéko- ny abban beszél franciául, mert miniszter tár­sai őt bízták, meg az expozé megtartásával. .Valóban, Mitilineu nagy verve-vel, készség­gel és ügyességgel, telel meg a megbízásnak, miközben bőven fűszerezi előadását humor- j ral i(s, ami ma, a diplomácia briandi és ©tre-j seoiiianni iskolájának: megfelelően, szemmel-1 láthatólag mindenfelé szokásos. — A kisantant létezett, létezik és létezni j fog —- mondja. — A kisantant szükséges alakulat, melyet ki kellett volna találni, ha nem lett volna meg. A miniszterek között a legnagyobb egyetértés uralko­dik. Nem tudok mást cselekedni, csak biztosítani (ufíirmer) önöket, hogy min­den rendiben van. A másfajta beállítások egytől-egyíg tévesek. —• A reá^e-íékről szólva m<egálk*pitha- i tóm, hogy minden problémát boncolófa vet­tünk és mindenben megegyeztünk. Viszo­nyunk Franciaországhoz szívélyes és nagyon jó. Kordiáilis. A másik nagy szövetségeshez: Angliához szintén igaz barátság fűzi a kis­antant minden államát, A kisantant és Olaszország viszonya szintén kielégítő, sőt Olaszország barát­sága Románia számára rendkívül érté­kes, amit a besszarábiai szerződés olasz ratifikálása is bizonyít A viszony „síncére et lovaié" (őszinte és lo­jális). Örömmel állapíthatom meg, hogy Né­metországgal való viszonyunk egyre javul (tendence de ö'aiméiiorer). Ha egy-két függő kérdés elintéződik, még szorosabbá válhat ez a viszony (possibilité de cordialtté). A lengyel viszony nagyszerű és valóban olyan, mint az szövetségesek között illő. — ■ Áttérve Középeurópára m egái lapít­hatom, hogy Ausztria bebizonyította föitét- leu életképességét (vitalité absolue). Gaz­daságilag nagyszerű és egészséges ífejlődés előtt áll ez az ország. Ami pedig Romániát illeti, Ausztriával arbitrázsszerződésünk van keletkezőben, - melynek aláírása remélhető­leg hamarosan megtörténik. Magyarország! Mitilineu most áttér a kisantant punc- tum saliens-ére, a magyar viszony megtár­gyalására. Egy tipikus francia mentegetőző, sajnálkozó, megállapitó kézmozdulattal kez­di, majd igy szól: — Mon Didi, mi mindnyájan nagyon őszintén a közöttünk lévő összes akadá­lyok elhárításán dolgozunk. A kisantant- nak nem is lehet más törekvése, hisz egyetlen célja az, hogy a békeszerződések tiszteletben,tartására, és a status quo meg­őrzésére alapított békét teremtsen Közép­en répában. A magam részéről híve va­gyok a Magyarorszaggal kötött szövetség­nek és az úgynevezett középeurópai Ló­ca,rnának. Hogy mi késlelteti ezt a Locar- nót? Nincs mindig az a benyomásunk, hogy Magyarország a szerződések tiszte­letben tartásának kérdésében ugyanazon a, véleményen van, mint mi. He kereske­delmi szerződést lehet kötni, ami fontos j is, mert Középeitrópábán a kereskedelmi I szerződések rendszerint a későbbi politi­kai megállapodások alapját szokták alkot­ni. örülök annak, hogy Magyarország el­hagyja eddigi izoláltságát. Azt szeretnek, ha minden szomszéd tárgyalna Magyaror­szággal és megállapodásra is jutna vele. j Akármit kezdeményez is a kisantant Ma­gyarországgal szemben, mindig közösen fog eljárni, Ezután. Bulgária kerül sorra s Mitilineu örömmel állapítja meg, hogy itt is javul a helyset » a régi ellentétek Románia meg Bulgária körött máig csaknem kiküszöbölőd­tek már. .... Szovjet© rosror szág A törtök és a görög viszony bemutatása után Miitilineu a szovjethez való viszonyra tér át. - - . — Eddigi álláspontunk nem változott meg. A kisantant minden állama szabadon tárgyalhat Szóvjetoroszország elismerésé­ről, de a végleges megoldást minden eset­ben a kisantantállamok közti megállapo­dástól kell függővé tenni. — Resszarábia tekintetében mi, romá­nok várjuk az utolsó ratifikálást: Japánét, Viszonyunk a többi állammal jő s nem mu­laszthatom el az alkalmat, hogy ne intézzek barátságos Üdvözlést tengerentúli nagy ba­rátunkhoz, Amerikához. Tirana árnyéka Ag expozé után Mitilineu több kérdésre felelt. Az osztrák csatlakozás kérdésében megállapitja, hogy a probléma ma nem ak­tuális, de a kisantant álláspontja ma is a régi, illetve ugyanaz, mint Franciaországé. Valaki a tiránai szerződést tette szóvá. — Nem zavar meg, uram! — vála­szolt Mitilineu. — Mi az olaszok szövetsé­gesei vagyunk s azok is maradunk. De mi a jugoszlávok szövetségesei is vagyunk s azok is maradunk, őszintén kívánjuk, hogy a konfliktus hamarosan elintéződjék, amire megvan minden remény. Tudom, hogy Marinkovics minisztertársaim is igy akarja és igy is lesz. Marinkovics nyilatkozata A mozgékony, ügyes és szellemes ro­mán miniszter után Marinkovics, a szűk­szavú, komoly jugoszláv külügyminiszter nyilatkozott. Ha Mitilineu a mozgékony szel­lemességet és a társadalmi finomságot kép­viseli a konferencián, akkor Marinkovics az igazi férfiasságot, délszláv keménységét, mig Benes kétségtelenül a ravasz diplomáciai észjárást, szívósságot és ügyességet. Marinkovios röviden végez Mitilineu hosszú és részlete® expozéja után. Csak ál­talános összefoglak^ i|j. — Mindazok Wf ^tek, melyek hét év előtt a kisantant nfegaiaikitásához vezet­tek, ma is érvényben vannak. A kisantant nem fölösleges, mert sehol sem történt változás. Mindenben megegyezünk és egy-} sógesek maradunk. Sok közös kérdésünk; Most Hajek sajtófőnök fölolvassa a harmadik kommünikét, majd az újságírók intéznek kérdéseket a miniszterhez. Legelő­ször valaki a görög-jugoszláv viszonyról tesz föl kérdést. Minden rendiben van — leteli a miniszter —, ha nincs is még ratifikálva a kereskedelmi szerződés. 'De sok szerződés nincs még ratifikálva! — A rámát jugoszláv követ uj instruk­ciókat kap most, e konferencia után? —; kérdi egy lengyel újságíró, — Uj instrukciókra nincs szükség —> válás zol Ma r i nk ov i e s. — Igaz az, hogy a Habsburgok rest au. rá­ciójáról is tárgyaltak? — Miért tárgyaltunk volna? — Mert erről a kérdésről újabban sokai vitatkoznak. — Hol? — A sajtóban. ' — Nos, mi nem vágjunk újságírók —■ végzi be a vitát Marinkovics. Benes röviden végez Végre általános érdeklődés között. Benes kezdett beszélni. Tulajdonképpen ő képviseli itt, a kisantant. szellemét, hisz Marinkovics meg Mitilineu uj emberek s Dúca meg Nin- csics tnár letűntek. Benes kezdettől fogva virraszt a kisantant, léte fölött. A várt. szen­záció elmaradt. Benes nem mondott expozét, és egyszerűen azonosította magát, az előtte szólókkal. — Kollégáim mindent megmondottak — kezdte beszédét. Ez a gúnyos mondás nagy derültséget keltett, mert hiszen a két előbb beszélő általános és dodonai fejtegetéseiből nem igen lehetett kihámozni ezt a „min­dent”. Az újságírók egy-két kérdést intéznek a miniszterhez. Egv budapesti újságíró a Ma­gyarországhoz való gazdasági közeledésről szeretne információt, Benes azt hangoztatja, hogy a kisantant. mindig pozitív és konstruk­tív célokat szolgált, iev hát minden gazdasági közeledésnek a barátja. A részletek kidolgo­zása különben a szakértők feladata. Egv len­gve! újságíró még a német—lengyel viszony kisantantbeli kihatásairól szeretne egyet- mást megtudni. Benes • szerint, a kisantant- nak ehhez a orábléraához vajmi kevés köze van s igv nem foglalhat állása Ezzel az expozénak vége is van. A hétfői program Délben közös ebéd volt, majd délután kettőkor a diplomaták és az újságírók külön- vonattal Prágába utaztak. Ezzel a tulajdon­képpeni kisantantkmiferencia be is fejező­dött s most, már csak ünnenségek következ­nek. Vasárnap este nyolc órakor ünnepi di­ner volt, a Hradzsinban. majd tiz órakor Ré­mes nagv fogadást, rendezet,t a Spanyol Te­remben. Hétfőn délelőtt a vendégek — a diplomaták és a kisantant sajtókonferenciá­jára jött jugoszláv meg román ujkágirók — megnézték Prágát. Dejeuner egv órakor a jugoszláv követségen volt, fél öt után uzsonna a strahovi kert forraszán a jugoszláv—cseh­szlovák liga és a csehszlovák—román társa­ság rendezésében, este hét óra fáiban pedig vacsorára gyűltek össze a vendégek a román követség palotájában. Szőnyegjavitó- tisztitó vállalata, Jirlnger-utca 14. Tol. 29-32. Meghívásra köits ég mentesen vidékre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom