Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-15 / 112. (1446.) szám
Országszerte folyik a könyvgyüjtés a prágai és briinni magyar könyvtár és a falusi magyar gyermekek számára rA főiskolás diákság nagv akcióiát a magyar Dánok is támogatják — Könyvgyii.itö állomások sorozata létesült Prágától Husztig .. Prága, május 14. A prágai, bri'mm és pozsonyi idegen főiskolákon tanuló magyar akadémikusok húsvéti üzenete a kisebbségi magyarsághoz országszerte lelkes és folyton erősödő visszhangra talált. A diákok nagyarányú könyvadományozásra szólították fel a magyar társadalmat, hogy az egybegyült szellemi kincseket a prágai és brünni magyar könyvtár felállításával a nemzeti környezetből és kultúrából kiragadott magyar ifjúság: a magyar jövő számára kamatoztathassák. A mozgalom hathatós támogatást nyert a komáromi Jókai Egyesület jóakaratával, mert az egyesület engedőiméivel a komáromi Kultúrpalotában állíthatta fel az országos könyvgyüjtő központot. Az akció sikerét azonban még növeli az a taktika, mely onszágszeiif-e gyiijtiőálilomásokat állóit fel. Ezek mindegyike a nehézkes mozdulása magyar közönségnek könnyen hozzájárulható. A Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodájának közbenjárására pártjaink is komolyan felkarolták a magyar diákság emberi fontosságú kulturügyét és mindenfelé elvállalták az adományok továbbítását a komáromi gócpont felé. A mozgalom igy hasonlatosságot mutat az erdélyi magyar párt tavalyi nagyarányú vállalkozásához, mely az aradi magyar cserkészek könyvtáralapitását tűzte ki célul. A bő eredmény az eddig mutatott és egyre fokozódó érdeklődés szerint nálunk sem fog elmaradni. A gyüj Óállomások a következők: Práffa: a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. Pozsony: a Híradó szerkesztősége és az országos keresz- tényszocialista párt központja, Hosszu-utca 23., II. éra. Dunasserdohely: Csallóközi Hírlap szerkesztősége, Szeiif Géza dr. címén. Komárom: Kultúrpalota, 48. ez. helyiség. Érsekújvár: Pákái s könyvkereskedés. Lóca: a magyar nemzeti, párt titkársága. Losonc: a magyar nemzeti párt titkársága, Stefanik ut 4. sz. Ipolyság: a magyar nemzeti párt titkársága. Fö-íór. Rimaszombat: a magyar nemzeti párt országos központja. Rozsnyó: a Sajővidék és a Rozsnyói Hírlap szerkesztősége. Tornaija: a magyar nemzeti párt titkársága. Kossá: az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzőii párt kerületi központja (előbbi iFő-utea 12. sz.. utóbbi Fő-utca 87-89, I. ern.) Vaján: a magyar nemzeti párt titkársága. Vng- vár: Ruszin sfckói magyar pártok szövetségének titkári hivatala, Szo.b.ránczi-utca 11. sz. Munkács: (Magyar nemzeti párt titkári hivatala, Kossuth- utca 1 sz. Beregszász: Magyar nemzeti párt kerületi központja, Kálvin-tér 2. sz. Nagyszdllős: Országos keresztényszocialista párt kerületi központja. Huszí: Országos keresztényszocialista párt titkári hivatala. — Ahol nincs könyvgyüjtőállomás, onnan leghelyesebb az adományokat a gjdij- tőközpont címére postára adni.: Könyvgyüjtés, tKom űröm. Ku 11 urpal o fa. A mozgalomnak külön jelentőséget ad az is, hogy a MAKK a könyvgyüj lést a főiskolás cserkészek kezdeményezésére indult regős-diákmozgalommal kapcsolta össze. Leszállított árak! Olcsóbb mint bármely más üzlet! Speciális üzlet és berendezés tartós OKchdáciőra. Tartós onduiáció, belföldi rendszerű, amelyet csaknem kizárólag csak a köztársaságban használnak 50.— Ke. Leszállított árak! Legjobb kölf&ldl rendszerek a tartós ondulációra, amelyek teljes biztosítékát hyujtják, hogy az általuk végzett onduiáció egy hónapig valóban megmarad: francia rendszerű .........................Kó 80—120.—, an gol rendszerű..............................K6 120—150.—, am erikai rendszerű, a legjobb a világon Kg 200.—. Tartós ondutációt a Vaeek-féle fodrászUzemekben csak elsőrangú szakemberek végeznek 12 legmodernebb gépen a vendégek legnagyobb kényelme mellett. A hölgyek ősz hajának a szinek minden természetes 8 árnyalatára való átfestését a legnagyobb siker mellett a legújabb találmánnyal, az I. R. Insulax-xal oly kitűnőért végezzük, reklámárak mellett, hogy senki sert. ismeri fel, hogy a hajat átfestették. AZ egész mikádó átfestése K6 120.—, hosszú- baj átfestése Kg 200.—, a már régebben átfestett haj újabb nöcésii részének hozzáfestéue Kg 60.-. A hajak szlntelenltését a legújabb módszer Szerint superoxyd kizárásával K6 60.—. Rossz festékkel tönkretett hajat rendbehozunk éS természetes színébe vezetjük Vissza. Mikádó vágása amerikai módszer szerint Kg fi.—, onilti- lólast, hajmosást, masszázst, manikűrt és hajfestést levegős és tágas kabinokban végzünk, speciális munkaerőkkel, náp- világitás mellett. Népies árak, a komfort ellenére sem fölemeltek, rendes prágai árak. Mindennap hangverseny. VACEK fodrásziizemei PRAOA, Váelavské nám. 38. Bejárat Bafa mellett. Őeská banka. Hajkészltményelnk saját chrasti gyárunkból. Varkocsrtk zsinór nélkül darabja KŐ 40.—, fiO.-~. 100.—, 200.—, 300. - Parókák az utcára és a színházba elsőrangú kivitelben. fTajítirtpótlékokat mikáőőhóz és cblgnonokst a beküldött minták szerint postafordultával diszkréten küldünk. Szlovenszkóban elismert legszebb férfi-fehérnemű mérték után KALKSTEIN divatüzleiében UZHOROD, kapható. M87 május 15. vasárnap. A gyüjlöáUomdsak meseteönyvekftt is átvesznek, melyeket a cserkészek rtfifás ör4 ei augusztusban az elhagyat olt falfoddc magyar gyermekeinek ajándékoznak Xéi. Padlásokon és könyvszekrények eldugott mélyén 1 mélyen rejtőzik az a hatalmas könyvtömeg, mely a magyar Írás nevelő hatását hivatott leadni Prágában és Briinnben, a magyar nyelvha- I táron vagy a kultúra utjából félremaradt ta- j nyák gyermekei között. Az idősebb nemzedék j sohasem győzi eléggé hirdetni a fiatalságnak, ; hogy öntudatos magyar történelmi folytonosság 'legyen, a jövő kemény harcosa. Az ifjúság mos! csakugyan mindenütt erős lendülettel és felelősségteljes öntudattal indul és fegyveréül a legemberibb, a legbiztosabb eszközt, a könyvet v.i- lalja. Az életben már elhelyezettek, a szülők kötelessége most tettel is megmutatni, hogy a buzdító szavak mögött részükről is való a magyar jövő józan felelősségérzete. Adományozzatok könyvel a magyar ifjúságnak! Alapítva 1843. Telefon 33. M S ^ Anni A í»eg, porcelHut 100** lagykeretktdés*. KOSICE, F 9 -utca 19. Htff válMsték. JaUajM árak. rr r ; -vcvt ---■———nrTrrm~TITIft—W~%iTrT1hiiilMfc lliiilllll. um usama PÁRISI NAPLÓ írja: MÁRAI SÁNDOR — Scié-Ton-Fa ur beszél éjszaka Kínáról ~ Egy belvárosi kávéliáz pincéjében ülök éjfélkor Scié-Ton-Fa úrral, a Menny fiával, aki már három órája szünet nélkül előad nekem Kináról. A diskurzus információnak indult, tudományos előadás lett belőle, s most éjfél felé ott tartunk, hogy már nem lehet eláilitani, dűl belőle a szó, az ékes francia szó, most már egy hosszabb époszt ad elő. A társalgás folyamán fölirta nekem a kínai generálisok nevét, kínaiul és franciául, lerajzolta Kína térképét, a folyókat és a hadállásokat. Ejfél felé megállapodtunk abban, hogy hiszen mindez nem is túlságosan fontos. A tábornokok meg fogják egymást verni, vagy nem, meg fogják nyerni a csatákat, vagy el fogják veszteni, de száz év múlva — mi ez a százéves perspektíva egy kinai embernek? — mindez nem fog komolyan számítani. így tértünk vissza inkább a föl- világosító részletekre, amik viszont mindig érdekesek. Egy kissé magánszorgalomból beszél Kínáról, igy éjfél felé, egy kissé kötelességből és megszokásból. Neki mindegy, hogy ki hallgatja: Briand, a genfi nagyfejüék, egy pincér, vagy én, — neki ez itt a dolga, Párisban, Európában, hogy ismertesse Kínát. Reggel, vagy éjfélkor, mindegy néki. Mindig készen áll, s mindig en garde, egy kissé védelmi, de egy kissé támadó állásban is. Scié-Ton-Fa a párisi kinai követség sajtófőnöke, hazájának egyik genfi delegátusa, egyebekben jogi doktor (ezt a címet itt Párisban kapta meg) a „Kuo-Wen“ távirati iroda kiküldöttje és a „Shun-Pao“ c. napilap diplomáciai levelezője. Éjfél után meglepő tájékozottságot árult el orvosi dolgokban, s megtudtam tőle, hogy egészen mellékesen, amellett, hogy aktív politikus, sajtófőnök, 'jogász, mind e mellett igazán mellékesen orvos is. itt a Sorbonne-on Végezte el az orvosi tanulmányait. Egyidejűleg a joggal. Mellesleg, mert — ahogy ő mondja, olyan végtelenül szerényen, amit európai embernek soha nem hinnék el, — a jogi tanulmányok mellett sok szabad ideje maradt még. És — teszi hozzá habozva, —- Kínának nagy szüksége van orvosokra is... Ha azt mondaná nekem, hogy mellesleg végzett vegyész és gépészmérnök, elhinném neki. Miért ne, ha Kínának szüksége van vegyészekre? Mindent elhiszek róla. Nem tudom, milyen idős, — lehet harminc, lehet ötven is. A halántéka őszes, az arca fehér, angol bajuszt hord. Hozzá kell szoknom az arcához, hogy fölismerjem benne a kínait. Talán a szeme, igen, — de ismerek ilyen magyar szemeket is. Rendszeresen beszél, hiszen dolga akadt most, még kell ismertetnie velem — akárkivel — néhány részletet Kínáról. * — A bolsevizmusnak nincsen talaja Kínában, — ez a vezér motívum, ebből indul ki, erre tér minduntalan vissza. Kína társadalmi és gazdasági, struktúrájának aíapvóná- sa ugyan a kooperáció, de a bolsevizmus szellemével merőben ellentétes, kispolgári értelemben vett, különös kooperáció. A kínai iparos és kereskedő, a földműves és a hivatalnok ma is, hogy ezt a szót használjuk, céh él etet ék Soha a kinai nem kezd egyedül egy vállalkozásba, mindenhez tömÖ- - rülnek, szövetkeznek előbb. Énnek a föderaI tiv szellemnek, ami át és áthatja Kína életét, első sejtje a család. A családfő minden: a legfőbb autoritás, a keüyéradó, a munkaadó, a vitathatatlan, fölíebbezhetetleü tekintély. A. kihal családapa soha nem sokallja a gyermeket, aki mindig munkaerőt jelent, termelési többlehetőséget, a prosperitás ohanoe-ait. Ha igaz az, hogy Kína lakossága 400 millió ember (amit számszerűleg bizonyítani rendkívül nehéz lenne, s 40—50 milliós tévedéseket egy alapos népszámlálás minden nehézség nélkül felmutathatna), akkor könnyen elképzelhető, hogy az indusztriális Kína, ami még gyermekéveit éli, a maga minimális termelésével ezt a tömeget áruval kielégíteni nem bírja. A kinai öltözködésében, a földművelésben, építkezésben, ma is azt. a rnade home árut használja, mint ezer, kétezer év előtt, — azt a házidpar utján előállitott kelmét, ekét, kapát, pipát, téglát, amit megszokott s aminél jobbat neín ismer ina se és nem is akar ismerni, Killában tehát proletariátusról abban az értelemben, mint Európában vagy Amerikában nem lehet beszélni, mert ipari centrumok jóformán nincsenek is, s ahöl vannak, ott a munkásők s Zárna Kittft arányaihoz képest elenyészően csekély, aztán meg a kinai munkás fogalmai egészen mások az osztályjavakról, a inaga helyzetéről, kilátásairól, a a kapitalizmus és a szocializmus előnyeiről és hátrányairól, mint a fehér- ember lakta földrészekén, Kínában mindenekelőtt abszolüt kereskedelmi szabadság uralkodik. Akinek eszébe jut, az ma vagy holnap kimehet Kanton utcá ra egy tányér fölszeletelt dinnyével a kezében, s árusíthatja a maga áruját, anélkül, hogy bárki ás iparigazolványt, engedélyt követelne tőle. Mindenki azzal és ott foglalkozhat, amivel akar, ott és úgy keresheti a kenyerét, ahogy akarja. Semmiféle bürokratikus és adminisztrációs nehézséget nénit támasztattak az útjába annak, aki valami mesterséget akár gyakorolni, — ha jó az áruja, úgy miért ne árulja és csinálja, ha nem jő, úgysem veszik meg tőle... Ebből a szempontból, — mondja büszkén Scié-Ton-Fa, — Kina messze előre van liberalilásbatt a nyugati államok jogrendszerével szemben. Adót Csák az fizet, akinek háza, vagy lakása Vaő, — tehát körülbelül a lakosság fele, 150—200 millió ember. Akinek házszáma, címe van, az adóköteles. Az ádó háromféle: városi vagy helységi, aztán tartományi, s végül egyenes állami adó. A tartományi főnök, aki az egyes tartományok élén áll, központi utasításra, de mindig á helyi szituáció figyelembevételévé! szabja meg az adót, ami jelentékenyen alacsonyabb, mint a legalacsöfiyabb európai adókulcs. Ezzel szemben a földműves és a birtokos aránylagosan több adót fizet K inában, mint Európában. A forgalmi adót nem ismerik... A kinai a világ legjobb kereskedője, — mondja Scié-Ton-Fa, — szorgalmas, ötletes, becsületes, kitartó, — ezért nem fér meg az angollal, a világ második legjobb kereskedőjével. Az adminisztratív rend — a Világ legrégibb adminisztrációja — Kínában rendkívül mély és alapos. Példa rá, hogy a hagy kinai zavargások hónapjaiban éppen úgy, mint ma, Scié-Ton-Fa állandóan pontosan kapta a postáját hazulról, a pé n z kii 1 deményékét, sőt még az újságokat is... (Á péüz- küldemények, amiket kapott, magán természetűek voltak", a párisi kiüái követség személyzeté, beleszámítva a követét, nem kap a változó kormányoktól már hosszú ideje egy fillér fizetést sem. Meg kelt Várni, áthig rend tesz, teszi hozzá mosolyogva, — á követ is maganvagyonából él most, s fizeti a követség munkatársait...) * A bolsevizmusnak ni bestén tatája K inában, — mondja újra, — inért Kíria nem misztikus ország. A kinai á világ legjózanabb embere. Misztikus befolyásokkal szemben érzéketlen. A kinai alapjában nem vallásos. Kottfucius tana elsőrendűen morális tan, ami nagyjában egyezik a kereszt tény morállal (ne lopj, ne ölj, tiszteld atyádat és anyádat) — de nem igér túl világi életet, és nem hirdeti az Istenség fogalmát. Talán az ősök szelleme az egyetlen irreális fogalom a kinai morálban. A kínaiaknak csak egy töredéke (mintegy harminc millió), buddhista, s talán másfél millió összesen a katolikus és keresztény. A nagy tömeg Konfucius hitét hiszi, ami földi hit, az emberek hite, a jóság, barátság, szeretet tana. A papok befolyása minimális. Többnyire rendkívül szegényen élnek kolostoraikban, « semmiféle politikai szerepük nincsen. Ezért, — mondja Scié-Ton-Fa — nem igaz az, hogy a kinai valami különösén megértené az orosz leiket, a misztikus, a vajúdó, a vallási és psyeholőgial problémákkal át és átitatott orosz lelkét. Nincs józanabb ember, nincs reálisabb lélek, mint a kínai. Áz orosz léleknek nagy visszhangja lehet misztikus országokban, mint Indiában, s mindenfelé, ahol a buddhizmus nagy tért hódított. Kim a világosság, a belátás és ítélet országa... T1 b e t-ről beszél. Tévesnek tartja a nagy számokat, amikkel eddig Tibet lakosságát felbecsülték. Szerinte nem ötven és hatvan, Kénem három és négy millióra lehet •becsülni Tibét lakosságát Kina Tibetről nem tud semmit. Könnyebb egy kínainak a katolikus nlényOrszágba bejutni, mint a titokzatos Kasszába. Tibet éli a maga ismeretlen éleiét, e a* angolok őrködnek fölötte, hogy senki ne háborítsa Tibet integritását. — 'De annyit tudok, hogy villamos világítás van már Lasszában,.. — teszi hozzá elgondolkozva. — Irodalom? ... — Nagy lírai irodalom, újabban regény és dráma is. A kínai modern regény szinte Freud-ista problémákat tárgyal, a fiuk viszonyát az apához, a barátság problémáit, stb. Li-Tai-Pe ma is a legnagyobb kinai lírikus. A könyvek ©lég nagy példányszámban jelennek meg és olcsóak. Az ifjúság sokat olvas. Pékingben van irodalmi revü is. Egy-egy könyv egyidejűleg többnyire két-három kiadásban jelenik meg: ÉsZalí-Kinában ottani tájszolással, másképen Pekingben és másképen Kantonban. Áz újságok, a nagy napilapok, minden nagyobb városban külön redukciót és külön nyomdát tartanak. Egy nagy pekingi újság Kantonban például már külön helyi kiadásban jelenik meg, azonos szöveggel, amit Pekingből telefonálnak meg, de odaát nyomrtak, mert a nagy távolság mi alt a hírszolgálat lekésne a mondanivalójával, ha a vasútra vagy hajóra bízná a szállítási. Az újságok rendkívül olcsóak: a mi pénzünk szerint egy-két fillér. A kínai szenvedélyein szereti a hirdetéseket: a kínai újság fele mindig hirdetésekből áll... * Lélegzetet vesz. Mihez nyúljon elébb?... — A Családi élet? — Nagyon erős és mély. A nő szociális helyzete nem ál ár edd eltebb mint Európa egyes nagy országaiban. A prostitúció tűrt, de nem engedélyezett intézmény. — Katonaság? Mosolyog: — Most különösen hangzik, dé uniósán. Kinában liíncs általános hádkölélézetlség. — néni birftá el az államkassza. Ha ini békében csak égy minimális kulcs szerint soroznánk, állandóan öt millió katonánk lenne. — ki birja azt el? A millcia-reiidszér mindig meg volt, de inkább a csendőrség rekrulálására szolgált. — Á vasutak? — Jók és óriási tempóban épülnek. A nagy orosz-kinai express kifogástatán. Ne% 4 —ni ni ......................... ii—iriMi mh üiwm——ianiriiiá mii i nr>r ~ ■■ i