Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-12 / 109. (1443.) szám

«-i)^<ai-7V\A<vVAR-HnatfB> 1927 május ii, csütörtök. A régi jól bevált Marglt-créme ismét mindenütt kapható. Fölülmulhatatlan szeplők és tisztátlan arcbőrnél. Főlerakat '• Szent Erzsébet gyógytár, Bratislava, Duna-utca 38. szám. A PRÁGA] MOZIK MŰSORA: ÍADRIA: A különös ápolónő. (Syd Chaplin ka­landjai.) [ALMA: Az acélember. HVEZDA: Frigó a mozdonyon- (Buster Keaton.) JIJLIS: Gróf Monté Chrisio, (meghosszabbítva). K APITOL: Ki a gyilkos? KORÚN A: Frigó a mozdonyon. LUCERNA: Hágár, a táncosnő. SVETOZOR: A víg özvegy, (meghosszabbítva.) A gyémánt bukása? Angol Délafrikában nemrégiben hatalmas gyémánt]eleiekre bukkantak, az úgynevezett Al- luviál gyémántokra, amelyek a gyémánt-világban forradalmat idéztek elő. Az angol-amerikai kor­poráció elnöke kijelentette, hogy ezewitul nem fi- $efödik ki gyémántokat termelni ac eddigi módo­satok alapfán, ha csak nem szabályozzák az allti- viális gyémántok termelését. Hatvan évvel ezelőtt kukkantok Délafrikában az első gyémántokra és ■ez a lelet volt a tizenkilencedik század egyik leg- tormntikusább periódusának érdekes kezdete. 'Azóta- az ottani termelés körülbelül 300,000.000 foórt sterling érléket ért el és magántársaságok olyan kitűnő eredménnyel szabályozták a terme­lést„ hogy sohasem kellett- attól félni, hogy a ter- ?ne\é$ meg fogja- zavarni a gyémántvilág egyen­súlyát, mert visszatartották a leleteket és ezzdit a gyémánt-piacok árhullámzását hálátok közé szorí­tották. Nem lehet tehát csodálkozni azon, ha a dél- afrikai- kormány most attól fél, hogy az újabb ha­talmas leletek az ország gazdasági egyensúlyát fogják megbolygatni és ezért a. parlamentben tör­vényjavaslatot nyújtott be a gyémánttermelés sza­bályozásáról. Az aUuviális gyémántok lelete az utóbbi időben napról-napra. ugrásszerűen növek­szik és a délafrikai parlamentben Beyers képvi­selő kijelentette, hogy ezek a gyémántok a „leg- 'szebb gyémántok, amelyeket valaha látottMivel g délafrikai unió angol protektorátus, szinte ma­gától értetődő, hogy az e vidékről érkező hírek a iondoni ékszerészekre nagy hatással voltak és a nagyközönség is rendkívül élénken foglalkozik a napi helyzetjelentésekkel, mert a háború utáni korban az emberek megszokták, hogy pénzüket tőkebefektetésképpen gyémántokban helyezzék el, amelyeket még as aranynál is többre becsülnek. Az első hírek természetesen túlzottak voltak, a kiél)hírek lassanként összezsugorodtak és ma már meg állapit ható, hogy a- nagy csatában mi igaz és mi nem. Londonban kijelentették, hogy a világ gyémánttermelése és kereskedelme ma már oly­annyira az egész világra kiterjedő szindikátus ke­sében van, hogy az árak zuhanásától nem kell -fiini. A londoni gyémántkereskedelem egyik leg­tekintélyesebb szakértője a következőket dllapi- fjolta meg: Az aUuviális gyémántok közül legfeljebb 80 Százalék brr értékkel, de még ezek 60 százaléka is 'Sötét és kvalitásban nem bővelkedik. Az ilyen kö­vek nem befolyásolják a világpiac helyzetét. A szakértő ehhez még hozzáfűzte, hogy ez a nagy délafrikai lelet az igazi szép nagy gyémántok ke­reskedelmét nem fogja bef alifás ölni. Az indus hercegek és fejedelmek voltak elsősorban azok, akik vagyonukat, gyémántokban helyezték el. Egy rajah kincseskamrája nincs megtömve arannyal, mert a rajah tudja, hogy as aranynak távolról 1sincs akkora hatása, mint a gyémántnak, a rubin­nak, az opálnak és a gyöngynek ás viszont tudja gzt is, ha Amerikával vagy Londonnal, fi zlétet nkar kölni és az angol vagy amerikai tökért vagy nagykereskedői az ezeregyéjszaka, csodáéval meg­tömött eme kamrájába vezeti be, az elkáprázott ember kedvező feltételek melleit köti meg vele as üzletel. Mindenki tud,ja, hogy a maharadzsák több millió fontot ölnek bele csakis gyémántba.. Míg tehát a szakkörök a legnagyobb nyugalommal fogadják a délafrikai híreket és hivatkoznak a gyémánt igazi értékére (azonban érezni, hogy ez in nyugalom csak teltetett és éppenséggel egy nagy forrongás előjele), addig az angol közönség, amely eddig sokkal több pénzt fektetett be gyémántba, mint aranyba, nyugtalankodni és mozgolódni kezd. London nyugatának ékszerészeit és gyémántkeres­kedői1 napok óla megrohamozzák, mert a közön­ség meg akarja állapítani a gyémánt jelenlegi va­lódi árát. A válasz rendszerint ez: „Ha as ön gyé­mántjai tényleg oly finom és kiváló minőségűek, akkor nem kell semmitől sem félnie. Ha azonban kis kövecskékről van szó, akkor az érlék valószí­nűleg csökkenni fog, meri a délafrikai aUuviális gyémántok a kisebb köveknek nagy versenytársai. ’A jelenelegi helyzet az, hogy ma nincs annyi kva­litásos kő, hogy a nn,gyközönség megnövekedőit keresletének eleget lehetne tenni. Jelenleg Lon­donban példáid egyáltalában nem lehet fiz kará­tos gyémántot találni, bár ilyen gyémántra szám­talan vevő akadna. Egy ilyen kő a vevőnek karó.- ionként. 200 font sterlingbe kerülne. E napákban egy gyémántot adtak el Londonban, melynek ka­rdija 450 frmt sterling volt. A ma legdrágább és legértékesebb köve tulajdonképpen o smaragd és egy szép smaragd ma kardianként 1000 fontba ke­rül. A legutolsó londoni vásárlások egyikén 1250 font sterlingbe került egy smaragd karátja." A nugyközön.fég mindazőmáltol még mindig nem tud megnyugodni, bár ezek a vélemények igen opli- mUszliku-san hangzanak. Egy előkelő hölgy egy nagy londoni lapban a következő levelet telte köz­A film koronázatlan királya zempléni szülőfalujában Zukor Adolf különvonatját a hozományváró rokonleányok tömege leste Kiesén Boltossegédből — sokezer mozi tulajdonosa — Húsz­ezer dollár ajándék a hitközségnek Zemplénriese, május 11. Három rappal ezelőtt alkouyattájban mo­toros különvonat robogott be a gazdasági kis­vasút állomására. Akkor már százan és szá­zan tolongtak a kis akácos állomásépület kö­rül. A fogadó csoportba persze csali az intel­ligensebb, modernebb zsidók juthattak be, sötétbe öltözött férfiak és selyemruhás lá­nyok. A kaftános rokonokat hátraszoritották, pedig hát a távolabbi rokonság mind ilyen kaftánosokból áll, aikik napok óta szálligóztak ide ki Nyíregyházáról, ki Szomotorról, Abauj- szánióról, Husztról, Kőrösmezőről, napok óta tele volt velük a vonat és mind azt magya­rázta élénk gesztusokkal, hogy ő már egy igazi rokon, hiszen az apja egy testvér volt Cukker Jákobbal, Samuval, vagy Ignáccal, a nagynénje egy igazi Löwenkopf volt, egy Weinstock, hogy már nem is létezhet köze­lebbi rokonság . . . A ricsei rokonoknak természetesen na­gyon kellemetlen ez az invázió. Hiszen ők, mióta az Adolf világhírű lett és küldi a dol­lárokat, urak lettek. Már uj rabbit is hoztak maguknak, egy modernebb embert, Lleber- rnannt Bükéről. Az öreg galíciai rabbinak, Grossnak, lelépést fizettek, 3000 dollárt, hogy hagyja itt a hitközséget. Nem is adtak szállást a rokonoknak a ri­csetek. A zsinagóga udvarán háltak mind. a Cukker-kastélyba be sem engedték őket. — Adolf ur senkit sem fogad személye­sen, tessék kérvényt beadni hozzá, — üzen- tették ki az ostromlók hadának­Akik a „hászenet" várják De talán még jobban kellett védekezni a másik invázió ellen, amit a. Szegény és vé­nülő lányok indítottak néhány nap előtt a Cukker-familia ellen. Makacs szívóssággal ostromolják a kastély szigorúan lezárt kapuit, amely most az álmok 'világát zárja el előttük. Mert hol venne el becsületes orthodox-z-sidó fiú hajadont — szegényen. Ha rdnes pénz, nincs hászene, mondja a? zsidó közmondás. Azt pedig már messze vidéken mesélték, hogy Adolf minden rokonlánynak néhány ezer dol­lárt ad kiházasitásra. Sok csehszlovákiai Sze­gény zsidó lány csak úgy szökött át a szom­széd falunál húzódó határon egy szál rossz selyemruhában s már hajnal óta itt didereg­nek a falu utcáin, itt is, ott is gyülekezve, mint a téli verebek­Mint na«vemberekhez illik A külörvonat egyetlen kocsiból állott. A középajtónál egy alacsony, kemény tartásu szürkekalapos emberke jelent meg. ö maga volt az- Ezelőtt 38 évvel indult el innen ten­gerentúlra, mint kis falusi boltossegéd. Ma már földrészeket gombolyít körül filmszalag­jaival, sokezer mozija játszik Amerikában, száz és száz mozija Európában, egyike a vi­lág leggazdagabb embereinek. Mint nagy emberhez illik, a rokonok üd­vözlését röviden fogadta, amerikaias gyorsa­sággal kezet fogott mindenkivel, aztán a me­net élére állott és megindult gyalog a falu felé. Már Pestről telefonálja főtt Ne küdjetek elém fogatot, mert ő, mint a többi ragy ember gyalog akar bevonulni szülőfalu­jába. így lépkedett, amerikai egyszerűséggel ünneplőbe öltözött kísérete előtt Mögötte egy hatalmas, amerikai férfi lépkedett, Kauf- mann kapitány, ö is Magyarországi ól szár­mazik, Szerencs környékéről, de mar elfelej­tett magyarul. Kíséretében van a cionista zsi­dóságnak egyik nagy alakja, Zukker-Lieber- mann volt berlini rabbinus, a jeruzsálemi egyetem tanára, azután Ince Sándor, Ben Blumenthal, Roboz szin:gazgató, majd a ri­csei rokonok, élükön a hitközség elnöke. A szivárvány. aki báromszinben látszik Mély, vörhegyes homokban vonuh a me­net a falu dombjára, a Cukker-katélyba. A ,kastély“ magas, tornácos, földszintes ház. Négy év előtt még a jászói premontrei ura­dalom tiszttartója lakott benne, akkor vették meg Cukkerék Amerikából kapott dolláro­kon. Jó ideig egyszerűen, kopottan, urasan állott ott, mint egy kúria. De a nagy látogatás hírére kiöltöztették, körülbelül 200 milliót ver­tek bele, hogy a nagy Adolfot méltóan fogad­hassa. Ajtóit, ablakait porcellánfehérre fes­tették, a külső homlokzat, lilásbarna függőle­ges fekete zebrastráfokkal. A régi kőkerítést nagy terméskőoszlopokon nyugvó fehér vaske­rítéssel cserélték ki öt-hat szobát egészen újonnan bútoroztak be, a falakat is befestet­ték, mint a parasztok mondják, olyanok a fa­lak, mint „a szivárvány, aki három színben játszik". A malomból bevezették a villanyt, hogy amerikai kényelem fogadja a filmki­rályt. Zukor Adolf sóletet rendel ebédre Zukor Adolf pedig jól érezte magát ro­konai körében. Mindenkihez kedves volt, min­dent megdicsért, zsargonban beszélgetett. Már Pestről megérdezték tőle, mit kivan a rokoni házban ebédelni? Sóletet, felelte. Azt. úgy sem eszik Amerikában. A ricsei rokonság a megye székhelyéről, Sátoraljaújhelyről hozatta el erre a két nap­ra a legnagyobb kávéház tuljadonosát, hogy a konyha feletti felügyeletet a két napra vegye át. Pazar Ízléssel volt is egybeállitva a me­nü, amely után egy filmkirály is megnyalhat­ja az ujjait. A tóránál Délben a film koronázatlan fejedelme a zsinagógához vonult kíséretével. A kis téren halotti cserd. A hangulatot még ünnepélye­sebbé teszi, hogy a környező házak mind hó­fehérre vannak meszelve. Cukker-rokomság lakik bermök. Ünneplőbe öltözött a templom is s a mögötte levő egyetlen emeletes ház, a zsidó iskola, amelynek már könyvtára is van. Oldalát emléktábla jelöli: „Ezen iskola alapítója és f eltartója Zu­kor Adolf, helybeli születésü, new-yorki lakos." Alatta héberbetükkel: Ricsén, 5685. Nagy ünnep ez, ma a világ leggazdagabb emberét fogja felhívni ebben a kis magyar falu zsinagógájában a rabbi a tórához. Az Afhu sahmant énekli valaki Zukor Adolf helyett, aki ép most ajánl fel a ricsei hitközségnek ezért az imáért húszezer dollárt az egyházi épületekre és a rabbilakásra. A titkára szobában pedig egy osontpápa- szemkeretes fiatal ember rendezi a százszám­ra beérkezett kérvényeket zé: „Egy örökségből egy ötgyémántos gyűrű szár­mazott rám. Három hónappal ezelőtt Newyorkban ezt a gyűrűt még 100 font sterlingre becsülték, mig Londonban ma már csak 55-öt akarnak érte adni.“ Evvel párhuzamosan halad a gyöngy. A természetes gyöngyök még mindig sakkal nagyobb értéknek, mint az úgynevezett japán gijöngyök, amelyek egy kulturális termelés eredményei. A kulinrgyöngyöket (amelyeket egyébkéni mester­séges gyöngyöknek is neveznek) elrontják a ki­sebb természetes gyöngyök az értékét, mig a nagy gyöngyöket épp oly szívesen veszik, mint a gyé­mántokat és áruk is állandó. Természetes, hogy ebből a pánikhangulatból a londoni és párisi ék­szerészek hasznot húznak. Olcsó pénzért minden árut összevásárolnak, a közönség első ijedelemben igyekszik túladni az árun, a, kereskedők pedig be­várják a kedvező időpontot és az olcsó kövők el­adásából igen magas nyereségei húznak. A lon­doni leghíresebb gyémdnttársaság igazgatója ki­jelentette, hogy a közönségnek, nincsen oka arra, hogy a gyémántok miatt nipigtalvnkodjék. A dél- afrikai kormány már törvénnyel szabályozta as aUuviális gyémántok termeléséi és a kereskedel­mi körök is nagy konferenciára fognak összeülni, amelyen mindazokat az intézkedéseket fogják ■megtárgyalni-, amelyek hivóira lesznek a- gyémánt árzuhanásai megakadályozni. A délafrikai kor­, •iAur.VÚrj mdny az ottani gyémánttársasdgok részvényeseihez átiratot intézett, amelyben megállapítja, hogy az aUuviális gyémántok termelését szigorúan felül fogja vizsgálni. Amszterdamból, a gyémántcsiszo­lók hazájából az a hir érkezik, hogy a Délafriká- ból érkező jelentések Amszterdamban nem adtak aggodalomra okot. Utalnak arra, hogy az alluvid- lis kövek .95 százaléka olyan- kiesi, hogyha csiszol­ják őket, egy fél karálot sem lesznek ki, mig a nagy kövek kvalitása határozottan rossz. így bár a „gyémánlkroch“, amelyet as utóbbi hetekben hangoztatnak, az egész világon nagy feltűnést kel­tett, egyelőre csak ahhoz járul hozzá, hogy az igazi kövek értéke megnövekedjék. — Újabb kombinációk a powonyi rendŐrj#*®- gatói állás betöltésóról. Poasoaiyi tudósifónk je­lenti telefonon: A Kiima Jaroslav pozsonyi rend- ©rigazgató halálával megüresedett rendőrigazga- tói állásra minden nap újabb kombinációkat hoznak forgalomba. A ma reggeli lapok szerint KI ima állására, a legnagyobb esélyei Marsik Ernáiméi dr. pozsonyi zsupánhelyettesnek, az Ismert zeneszerzőnek vannak, de ugyancsak em­legetik Stefanek Antal volt iskolaügyi referens nevét is, valamint Bellay József volt trencséni zsupánt, Pozsony jelenlegi főjegyzőjét és Brichta Ágost dr. megyei főjegyző, pozsonyi zsupáni tit­kárt. Beavatott helyen azonban úgy tudják, hogy Kiégte SzJavicöetk ‘kassai remdőrigazgatót helye­zik át Pozsonyba a Kassán viszont szlovák em­bert neveznek ki a rendőrigazgatóság élére. .— Klíma holtteste még nem érkezett meg Po­zsonyba, úgyhogy temetése minden valószínűség szerint csak a jövő héten lesz. — Meghalt Ambrus Sándor. Békésgyuláról je­lentük: Ambrus Sándor, Békééin egye felsőházi tag­ja, a vármegye volt alispánja, majd főispánja, 46 éves korában meghalt. Helyébe Brém Lőrinc pá­pai prelátos kerül be a felsőházija. — Zászlóavatási ünnepély a pozsonyi YMCÁ- bam. A pozsonyi YMCA magyar és német fiucso- porfjai május hő 12-én, <®ü törtökön este félnyolc órakor a sáncul! YMCA nagytermében zászlóava­tás!! ünnepélyt rendeznek, amelynek tiszta jövedel­me az 'ifjúsági könyv tára lapot szaporítja. A ma­gyar 6zájmok: Seeredner Aladár üdvözlő beszéde*, Bányai dr. titkár előadása „Az YMCA és a fiume- velés“ cimen, Garay: Az obsitos. Szavalja Bányay Ede. Herczeg Ferenc: Péter és Pál, jelenet. Sze­mélyek: Pál — Pogány Boldizsár. Riki — Arany Ilona. Az „Arany üstökös" és a vezető csoport bor- és buzogánygyakorla toka t mutat be. A műsort szá­mos zeneszóin egészíti ki. Jegyek elővételben kap­hatók a sáncuti YMCÁ-ban és a Wölfel-cégnél a Nyerges-utón. — Lengyel újságírók Pcstyén-fiirdőn. A lengyel lapszerkesztők csehszlovákiai ki­rándulásának kimagasló pontja volt Pősfyén- fürdő meglátogatása. A lengyel közönséget tudvalevőleg régi kötelékek fűzik a fürdő­helyhez, melyet ősidők óta szívesen kerestek fel a hajdani „Kongress-Polen“, Galícia és Kelet-Szilézia csuzos betegei. A fürdőpark­ban levő Mária-szobrot is egy Pőstyénben gyógyult lengyel beteg ajándékozta bálából a fürdő vezetőségének és annak dedikáeiója ma is lengyel nyelvű. Az újságírók nemcsak a Thermia-Palaoe és Irnra-fürdő pazar be­rendezésében gyönyörködtek, hanem Pos- t,yén nagyhírű szociális intézetéről, a Pro Patria-róí is magasztalban emlékeztek meg. Egyben spontán Ígéretet tettek, hogy a kor­mánynál közreműködnek a Lengyelország­ban még fennálló magas útlevél-illeték meg­szüntetésére olyankor, amidőn, mint például Pőstyén esetében, a betegnek múlhatatlan érdeke a külföldi fürdő felkeresése. — Négy hónapot kapott egy pozsonyi apa. aki agyoraragdalfa kisfiát. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A büntető!örvényszék Prések-'anácsa előtt ma Pokolin Lipót d inamét gyári fűtő bűn­ügyét tárgyalta, aki, mint ismeretes, az elmúlt évben csizmájával addig rugdalta 13 éves Já­nos nevű fiát, mig az sebesüléseibe be’ehalt. A lelketlen apát annakidején letartóztatták, de később srabad'ábrahelyezték. A mai tárgyaláson az orvosi boncolási jegyzőkönyveket olvasták fel, •amelyekből kiderült., bogi' a gyermek vérmérge­zésben halt meg. A csizma rozsdás patkója sér­tette fel a gyermes testét s ettől kapott vérmér­gezést. Vokcun beismerte, Lógj’ bán4almczta fiát, mert nagyon kö’tekezett, 30 koronáért vá­sárolt karácsonyra csokoládét az anyjának, de megölni nem volt szándékában. A bíróság halált okozó testi sértés bűntettében találta az apát bűnösnek s ezért 5 hónapi fogházbüntetésre ítélte. Vokoun az ítéletben megnyugodott. — Elfogtak egy németországi négyszeres rab­lógyilkost. Berlinből jelentik: A csendőrségnsk a napokban sikerült elfognia Kerzberg Hermám!., akit négyszeres gyilkosságért nyolc év óta kö­röznek. — Elítélték a kistapolosánvi rablóban­dát, Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyílrai tör­vényszék tegnap Ítélkezett egy kistapoi- csányvidéki tolvajbanda felett, amely két éven keresztül a kistapolesányköxnyéki falvakban számos betörést és lopást, köve­tett el. A bandát csak néhány hónappal eze­lőtt sikerült, leleplezni, amikor egy kereske­dő gyanúsnak találta a neki megvételre kí­nált árut és az eladót, feljelentette a csend- őrségen. Ezen a nyomon azután az egész bűnszövetkezetet elfogták. Paulik Mihály volt gesztődi kovácsmester Pál és István nevű fiaival szervezte meg a tiz tagból álló ban­dát, amelynek huszonkét, betörés és lopás terheli leíkiismeretét. Többek között betör­tek a kistapolcsányi állami borpincébe is. A kincstárnak azonban nem esett kára, mert a betörők a hordókat, melyekből a bort ellop­ták, utána töltötték vízzel, a vízzel kevert, bort pedig a pinceigazgatóság mint. tiszta bort értékesítette, nem tudva, hogy hamisí­tott bort árul. A tegnapi tárgyaláson a vád­lottak részben beismerő vallomást, tettek. A bíróság Paulik Mihályt másfélévi, Paulik Pált, Drozdik Istvánt és Csepec Gáspárt nyolc-nyolc havi, Koritár Jánost kéthónapi börtönre Ítélte el. Két vádlott hat-hat hónapi és egy fiatalkorú egyhónapi fogház-bűntetést kapott- Egy vádlottat fölmentettek. A vád­lottak megnyugodtak az Ítéletben. — Betiltották a majomember budapesti muto­gatását. Budapesti ezerkeszfősögfmk jelenti tele­fonon: Jelentettük azt, hogy Acsay János szeged- környék i tanyásgazda torzszülött fiát egy város­ligeti mutatványosnak engedte át évi 5033 ele. bérért. A főkapitányság ma rendeletben meg­tiltotta a majomember pénzért va’ó mutogírását s elrendelte a 34 éves Ac-ay Sándornak elme­gyógyintézetben való elhelyezését. Décsy Imre dr. székesfővárosi tiszti főorvos ugyanis meg­vizsgálta az állitó'agos majomembert s kijelen­tette, hogy mongolo d tipuau idió'áről van ^zó, .akinek semmi köze sincsen a majomhoz, csak -szerencsétlenségére olyan körülmények köv ke­rült, hogy inkább az emberi termeszei alsóbb­rendű tulajdonságai fejlődtek ki be.uaa %

Next

/
Oldalképek
Tartalom