Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-12 / 109. (1443.) szám
Joachimsthal vigíliáján TEíenhármadika és péntek, Ka babonásak lennénk, azt mondhatunk, ómen ,ez a kisautóm t háromnapos joachimisthali konferenciájára. A világháború befejezése, vágj- mondjuk, a háborús békeszerződések óta konferenciák zöld asztalai mellett botorkál előre a világ. Egész cint- és helységnévtára van már a háború utáni Európa diplomáciai történetének- Rapallo, Génua, San Rerno, Cannes, Genf, Lo- carro, Thoiry. Ami béke ma van Európában, Európa politikai lelkében van, az nem a béke- szerződésekben született meg, ennek a béké-' nek bölcsőjét á Rapallótól Thoiry ig húzódó diplomáciai útvonalon ringatták. Ezekben a; diplomáiciai konferenciákban a civbizáit vi- lág békevágya, még pedig az igazi béke utáni. vágy vert egyre magasabb hullámokat és a diplomata igazában csak az európai lelküs- meret végrehajtó közege volt ezékén a konfe- j renqiáikon. Sajnos, ugyanabban az időben, más konferenciák is voltak: a kMántant-kon- j ferenoiák és tóig azokon. a nagy konferencia-1 kon egyre inkább eltávolodott a világ a bé-; keszérződiések szellemétől, a kisantant kon-! ferenciának nem is leplezett hadicélja a bé-’ keázerződések megmérévitéée volt. Mindenek előtt a trianoni Béke szerződésé, amelyben a kisantant mintegy á maga honfoglalását látja. A zsákmány-jog itt mint nemzetközi jog lép fel, sőt a régi nagyantanttáí szemben valósággal mint hűbéri jőg. De a régi nagyantant már nincs, ha' helyéhe nem is jött valami Wil- son-pacifizmus, de mindenesetre egészen uj egyensulypoiitikák és érdekszférák támadtak- A régi nagyantant már nincs meg, a kisan-1 tant ..azonban még megvan, konferenciázik 5 i ezeknék a konferenciáknak óietelixirjéből j folyton újra és újra meghosszabbítja életét,' elsősorban Magyarország ellen. Nem veszik észre, hogy közben az egész világ megváltozott. Nem veszik észre, hogy a; rágalmaknak" az az ostromgyürüje, amely j Magyarországot még öt-hat esztendő előtt kö-. rülyette, teljesen megszünt, nem veszik ész-; re, hogy. a gyanúsításnak már rég nincs akusz-! Ilkája, hogy ahol igazán európai politikát esi-j náinak, ott a magyar királykérdés részéről és a magyar békebontó kísérletekről szóló mese j és mondavilág tökéletesen szétfoszlott. Nem akarják észrevenni, hogy Magyar-; országnak azt a belső konszolidációját, amelyet a népszövetség teljes mértékben s európai perspektívája Szerint méltányol, hogy ezt a konszolidációt nyomon kísérte egy nemzet-j közi politikai konszolidáció is. Aliig fegyver-' ben őrködik a kisantant. közben pedig a le- j fegyverzett Magyarországot hangyaszorgalmú 1 munkája olyan nemzetközi pozícióra emelte, i hogy barátságát nagyhatalmak ■ értékelik, airnint ez kifejeződésre jutott Bethlen római útjában. Ez az ut igazán minden inkább vojt, mirt válasz a kisantant mesterkedéseire, de a kisantant konferenciája valószínűleg válasz S lesz a római útra. Pedig minden illetékes tényező, elsősorban Bethlen, világosan kiemelte, hogy az olasz baráti szerződésnek semerre, semmiféle Szempontból, semmiféle offen-i ziv éle nincs'. j A- diplomáciának régi, ismert figurája a; harmadik, aki örül, ha a másik kettő harag-! szik- de eddig teljesm ismeretlen volt a d;p- j lomáciában a harmadik, aki haragszik, ha aj másik kettő örül. j Most a kisauta’ü játszaná ezt a szerepet, ! amelyet igazán nem osztott rá a történelem.! Talán ki kopott egy ..kiesel a. szereposztás-1 ból ez á kisantant, hervadó vigözvegye a vi-! iágbáborus ragyantaumak, amely anakro-1 nifcztikus képződipény Európa szivében. Kép- \ ződménye egy ekiuyedt világnak, amelyet a' Gúnnyal, skeplicizmussal, találgató kíváncsisággal várja Európa a kisantant joachimsttiali konferenciáját Benes hattyúdala lesz Joachimstfoal — A kisantant átorientáiódik? — Bécsi cikkek — Belgrádi máris cáfol — Prága, május 11. A joaohimsthali konferencia előre veti árnyékát. Az európai sajtó már ma is behatóan foglalkozik a várható eseményekkel s általános kíváncsiság előzi meg a kisantant legújabb összejövetelét. Ez a kíváncsiság nem vár nagyjelentőségű politikai eredményeket, hanem inkább arra irányul, hogy miiképpen fog állást foglalni a három utódállam a közelmúlt nagy balkáni és közép európai politikai eseményekkel szemben, illetve miként fog átsiklani a három külügyminiszter azokon a közelmúlt nagy politikai tényeken, melyek Mmd a kisantant erejét és jelentőségét kisebbítik. Annyi bizonyos, hogy a lojalitást hangoztató nyilatkozatokban nem lesz hiány, de a csupán fonnám merevedett kisantantkonferen- cia hivatalos nyilatkozatai ma már senkit el nem ámíthatnak. Még a francia és az angol sajtó is ügy véli, hogy Joaehimsthal lesz i>e- nes utolsó kisantantkonferenciája, mert ha a kisantant egyelőre még nem is tűnik el, ha- no fölöslegesen és idejét múltán tovább vegetál, akkor sem lesz Benes az, akinek eredeti eéijai és tervei fogják irányítani az eredetileg pusztán Magyarország ellen irányuló politikai alakulatot. Angol lapok úgy vélik, hogy a kisantant megmarad, de más arculatot kap. Vagy lassan középeurópai konföderációvá alakul át, amelybe az osztrákok, a magyarok és a lengyelek is belépnek, vagy pedig aktivitásának súlypontját átviszi a magyar problémától és egyéb kérdésekbe: gazdasági kérdésekbe, a balkáni és az orosz problémába helyezi. Az olasz sajtó leplezetlen gúnnyal fogadja a vergődést, mely csak száraz forma, külsőség, sajtófoga dtatás, utazgatás és inkább szánalomra méltó nevetségesség, mint komoly európai esemény. Vannak ugyan egyesek, akik a kisantant megreformálásában hisznek s Joachimsthalban látják ennek a megreformálásnak előkészítését, de ezek az optimisták is kénytelenek belátni, hogyha valóban reformra kerül a sor, akkor ez csak a tökéletes átorientálő- dással, a magyar ügyek elejtésével és egyéb, esetleg közös, európai kérdések eíötérbe- kerülésével képzelhető el. Az előzetes seregszemle Becs, május 11. A Wiener Neueste Nachrichten, amely tudvalevőleg az osztrák nagy németek lapja, ma jelentős cikkben foglalkozik a küszöbön álló kisantantkoníe- renciával. A lap szerint az összejövetel munaprogramja igen gazdag lesz és elsősorban az albániai konfliktusra, valamint Bethlen római utazására fog vonatkozni. Az albániai eset és Bethlen utazása az olasz íascizmüs külpolitikai aktivitásának szirnp- tomája. Olaszország a kisantant katonailag legerősebb részét, Jugoszláviát fenyegeti s igy egész más feladatokat állít a kisantant elé, mint az eddigi feladatok voltak. legszívesebben elfelejtene Európa. Két világrész fark a s szemez Thoiryből s Joachims- thalból, az igazi béke világa s a quiétá non movere világa. A fejlődés útja azonban örök a tartásán eltolóin Isiiét, Magyarországot politikailag akcióképtelenné tenni — a kisantant annakidején e célból alakult — csak addig sikerülhetett, amig Magyarország tényleg elszigetelve állt Köz épen r ő pában és egyetlen nagyhatalom sem támogatta. Bethlen római egyezménye, eltekintve az állítólagos titkos klauzuláktól, már puszta tényével óriási pszichológiai erőt adott Magyarországnak és tetemesen meggyöngitette a kisantant presztízsét. Ezenkívül Jugoszlávia Olaszországgal való konfliktusában nem kerülhet ellenséges viszonyba még Magyar- országgal is, sőt ellenkezőleg, minden törekvése ma már az lesz, hogy Magyarorszaggal békés szomszédi viszonyban éljen. Végre a harmadik momentum: a magyar-román viszony, amelyet egyrészt az erdélyi magyarság politikai aktivitása, másrészt az olasz- román szerződés és a közös szovjet-szláv veszedelem determinálnak. Ilyen körülmények között Csehszlovákiá végleg elszigetelődött. Csehszlovákia eddig Franciaország parancsára rendőrszerepet töltött be Németország háta mögött, de Locarno és Thoiry után erre a rendőrre már nem igen van szükség és Parisban Benest hallgatagon már régen elejtették. Benes hajdan elismert politikai bölcsességéből máig kevés maradt meg. Állása nemcsak a, belföldön, ha- «nem nemzetközi viszonylatban is egyre gyöngült s egyáltalán nem alaptalan jóslat az, ha azt mondjuk, hogy Benes ez alkalommal vesz részt utoljára a kisantant konferenciáján. Plútói szerelem Franciaország és Csehszlovákia között nem maradihat tartósan egy középeurópai reálpolitika alapja. Hajdan a kisantant egységesen vonult föl Magyarországgal szemben, de ma ott látjuk Jugoszláviát amely védőállásba helvezkedik az olasz iasciz- mussal szemben s ezért nem nagyon akar eerv másik ellenséget is s ott látiuk Romániát, amely mindenáron meg akar győzni Magyarországgal, mert jól tudja, hogy közös szláv veszedelem fenyegeti. Csehszlovákia külpolitikailag ma fegyvertelen és „ennek az államnak patinás külügyminisztere nem tehet egyebet, mint, gyászolhatja hajdani nemzetközi értékét. Mindennek dacára bizonyos,, hogy7 Joachimsthal- ban három napig mást sem fogunk hallani, mint kölcsönös baráti nyilatkozatokat, melyek szinte csöpögni fognak a lojalitástól." Mitilineu nem akar kényes pontokat érinteni Belgrád, május 11. A külföldi sajtóban néhány „pontatlan értesülés" merült fel a kisan.tantkonferenciára vonatkozóan, igy többek között az az állítás is, hogy Mitilineu román külügyminiszter kérésére több fontos külpolitikai kérdésről nem fognak tárgyalni Jöachimsthalbau. Ezzel szemben a hivatalos belgrádi Avala-ügynökség megállapítja, hogy Mitilineu semmiféle kívánságot sem juttatott kifejezésre. Különben is tudni kell, hogy a kisantant nem diplomáciai konferenciákat szokott tartani, hanem ezeken az összejöveteleken pusztán három baráti viszonyban élő nép reprezentánsai találkoznak időnként számos aktuális probléma megbeszélésére. A találkozások napirendjén vitára sor sem kerülhetSeb a belgrádi csehszlovák követ nyilatkozata Belgrád, május 11. Beavatott jugoszláv és csehszlovák hivatalos körökből vett értesülések. alapján a Politika cimü lap ma részleteket, közöl a joachimsthali kisantant- konferencia programjáról. A lap értesülése szerint a konferencián először is az általános politikai helyzetet és azokat az eseményeket tárgyalják, amelyek a múlt évi konferencia óta előfordultak. A kérdések első csoportjába tartozik mindenekelőtt Magyar- ország és Magyarország niai helyzete, valamint a kisantant államainak bekül ősre-hajló magatartása Magyarország irányában, ' ami beható megvitatás .tárgyát fogja képezni. Seba dr., Csehszlovákia belvárdi követő a Politika munkatársa előtt a következő érdekes kijelentést tetté: — A kisantant olyan szilárd és a konferencia sikere annvira biztos, hosrv mi félretéve minden babonát, eeészen bátran és nyugodtan tűztük ki a konferencia megnvitásá+ pénteki napra és 18-ára. A konferencia két napra téried csak. Pénteken és szombaton egv-egv ülésre és már 14-én débitán be is rekesztik a tárgyalásokat. Mitilineu román és Martinovics jugoszláv külügyminiszter azonban még tovább is Csehszlovákjában marad. A két miniszter minden bizonnyal el fos látogatni Marienbadba. Karlsbadba és Prágába. Benes elmaradt expozéja Prága, május 11. A képviselőház külügyi bizottságának mai ülése iránt óriási volt az érdeklődés, amit azonban, mint kiderült, téves információk okoztak- Az ülést megelőző hírek ugyanis arról szóltak, hogv a bizottságban Benes külügyminiszter expozét fog mondani a kisantant külügyminiszterei”.: V renciájával kapcsolatban. A bizottsági ülés azonban csak kisebb ügyeket tárgyalt és Benes az ülésen meg sem jelent. így a nagy szenzáció elmaradt. A magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés a budapesti parlament előtt Budapest, május 11. (Budapesti szerkesztőségünk teletőnjelentése.) Az Újság értesülése szerint a kormány még a parlament nyári szünete előtt letárgyaltatja az országgyűléssel magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződést magában foglaló törvényjavaslatot s ennek életbeléptetése minden valószínűség szerint még június vége előtt megtörténik. A lap megjegyzi, hogy nagyon fontos volna, ha a törvény életbelépésének időpontjáról az érdekeltek kellő időben tudomást szereznének, hogy az átmeneti időben előkészülhessenek a szerződés által teremtett uj helyzetre. Különösen a mezőgazdasági termények értékesítési lehetőségének szempontjából van ennek kivételes jelentősége. JL * Mai szdmunk 10 oldal . évf. 109. (1443) szám • Csütörtök • 1927 május 12 Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, A szlovenszkói eS rUSzijlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztatóg: Prága H- Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: .. *7 • ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCLl nCfplLCipICL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/IIÍ.—Tehavonta 34 ICc. Egyes szám ára 1*20 Ke VZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Iefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha
