Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-10 / 84. (1418.) szám
1927 április 10, vasárnap, Kíofics és frianon Gichter szenátor rögtönzésével gyors válaszra ragadtsíía KSofácsot — Klotács nyilatkozata Benes tudtával történt? Prága, április 0. Richter János magyar nemzeti párti szenátor beszéde — mint jelentettük, — erős visszhangot keltett a cseh politikai körökben. Klofács azonnal megkísérelte le tompítani a legkényesebb problémákat felvető beszéd hatását, de ugyanakkor maga nem térhetett ki a felvetett- problémák megválaszolása elől. Általános feltűnést keltett, hogy a külüsrvminiszter tártjának vezére — bizonvára nem a kiilüarvminiszter előzetes tudta nélkül egv kisebbszerii haüir- revizió lehetőségéről nyilatkozott. Ezzel a cseh nemzeti szocialista nárt elnöke elvileg diszkusszióba bocsátkozott a trianoni szerződés felett s a maga részéről nem ismételt© meg Benes régebbi sztereotip nyilatkozatait a versaillesi béke abszolút érinti)etetle-nségéröl. Ebben a vonatkozásban érdekes visszaidéznünk a szellemes rögtönzéseiről ismert Richter szenátor beszédének azt a passzusát, mely rcg'önzött volta miatt első tudósításunkból kimaradt, de élével éppen ez a rész! hívta ki Klofács nyilatkozatát. A parlamenti j napló tanúsága szerint Richter a következő-1 két mondotta: — Mi történt tegnap a külügyi bizottság ülésén: az egész cseh közvélemény Bethlen István gróf római diadalutjának hatása alatt, áll. Maga a külügyminiszter ur is nem tudván magát kivonni ennek hatása alól, a tegnapi külügyi bizottsági ülésen olyan békehangokat pendített meg. hogy önkéntelenül fel kell kiáltanom: Ö jérum, ó jérum, aualis mutatio rerum! — Ugyláísrik, hogy a külügyminiszter ur a szükségből erényt csinált. Miután látja, hogy politikája teljes csődöt mondott és saját hazája került abba a helyzetbe, amelybe j a szerencsétlen Magyarországot éveken át I juttatta: a teljes izoláltság helyzetébe. Mint a német mondja: macht eine gute Miene zum bősen Spiel; ezért pendítette meg a békés hangot. — Az a baj, hogy a cseh vezető politikusok, talán csak a Sramek-pártiak -kivételével, a túlzott racionalizmus alapján állva, az egyed- és a néppszichének nem tulajdonítanak semmi fontosságot s egyszerűen negligálják a pszichológiák Pedig látjuk, hogy valamint az egyed életében, ha valaki a sors csapásaitól üldözve ártatlanul bajba kerül, úgy minden humánusan gondolkozó ember azonnal segítségére siet, még ha nem kérték >s fel erre: épp igy történik a nemzetek életében is. Szegény Magyarország a legnagyobb vesztes volf a világháborúban. Tönkretették,- sőt meggyafázták s kigunyolták és ime ma az egész világ szimpátiája feléje lordul. amint ezt Bethlen római útja is bizonyítja. Szerencséje ennek az országnak, hogy az élén ilyen nagy kvalitású s lelki- ismeretes államiéi!) áll. — Hogy Benes ur a külügyi bizottság ülésén elmondott beszéde közben mit gondolt beusejében, azt -könnyen kitalálhatnám, de felesleges elmondanom. Abban azonban biztos vágyók, hogy Beuesre vonatkozólag az én gondolataim teljesen fedik K ram ár ur gondolkozását. Én Benes úrral szemben ma csak.a pápa'koronázási szertartási mestere szeret,nők lenni, akinek az a feladata, hogy a pápá trónusa előtt kis köoot gyújtson üteg s azt, a szentatya előtt a levegőbe dobva, feléje -ezekét a sokajfcmcndó 'szavakat, kiáltsa: — Sanotissime Páter, sic transit glória mtindi! Bsthlen római Htja Magtároméi külpolitikái.elszigeteltségének végét Jelenti A magyar miaíSsfes'elRöls rémsas nyiljirtkosata a magyar sajté számára — Az olasz-magyar megegyezésnek Kincsem ©ffensiv él© - Az ©lass-raagysr barátság mélyen a két né§í érzelmeiben gyökerezik Róma, április 9. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap fogadta a Rómában tartózkodó magyar újságírókat és útjáról s annak eredményeiről a következőket mondotta előttük: — Római utazásomnak hármas célja volt: Elsősorban a fiumei kikötő kérdésének rendezése, továbbá a gazdasági élet feljavítására irányuló szerződések megkötése, valamint a döntőbírósági és barátsági szerződés perfsk- tuálása. A kikötő kérdésére vonatkozó megegyezést, valamint a gazdasági megegyezést természetesen továbbmenő egyezményeknek kell kiegészítenie és szükséges Jugoszláviával is megegyezést létesítenünk tarifális kérdésekben és a transitó forgalomra vonatkozólag, mert hiszen Magyarországból az ut Fiúméba jugoszláv területen vezet keresztül. Végül ugyancsak nem utolsó célja volt énnek az olaszországi írtamnak az. hogy Mussolinival mindazokat a politikai kérdéseket megbeszéljem, amelyek Magyarországot és Olaszországot kölcsönösen érdeklik s egymást kölcsönösen tájékoztassuk az egyes kérdésekben a magyar és olasz felfogásokról. Természetesen ennek előfeltétele az, hogy a magyar külpolitika mindezekben a kérdésékben olyan órien- táeróval rendelkezzék, amely harmóniában van az olasz kormány felfogásával. — Megegyezésünknek ninos és nem is lehet éle egyik szomszédállamunk ellen sem és nyomatékosa#) kell hangsúlyoznom azt, hegy a megiállapodásnali semmiféle irányban nincsen offenzív jellege, célja kizárólag a magyar—olasz barátság kimélyüése és .gyiimölcstö ztetés©. —Az olasz kormány részéről olyan barátságos s meleg, szeretetteljes ^fogadtatást tapasztaltam, amely bizouyitéka annak, hogy Olaszországban mekkora súlyt helyeznek a velünk való baráti ^közeledésre és együttműködésre. Utam azt a benyomást tette rám, hogy az olasz—magyar barátság nemcsak bürokratikus alapokon, a szerződés szövegében vettetett meg a kormányok között. hanem mélyen gyökerezik az olasz nép érzelmeiben is. — Erről tanúbizonyságot tesz az olasz, nép részéről az a számos tüntetés mellettem, amely a társadalom minden rétegéből a legkülönbözőbb formában nyilvánult meg; bizonyltja ezt az. a megszámlálhatatlan távirati, levél és egyéb közlések .formájában történt- s hozzám juttatott megemlékezés is.. Végre nagyjelentőségű római utam a magyar nemzetre nézve abból a szempontból is. hogv oly hosszú elszigeteltssár után ismét egv nagy nemzet, egv nagyhatalom kormánya baráti jobbját nyújtotta felénk. — Az olasz nemzet s az olasz kormány nyíltan magyarbarátnak vallja' magát és IMPERIAl-HOTEL KARLSBAD Tökéletes kényelem és vezetés Előjegyzések kívánatosak — Junius közepéig és augusztus közepétől igen mérsékelten szabott árak Modern garázs. 4Ó zárható box, sofőrszobák •állandó hideg és meleg vízzel. Kérjen tarifát és árjegyzéket • Nyitva április 25 töl, szept 30ig. nyíltan is súlyt helyez arra, hogy ezek á baráti kötelékek nemzetközi szerződésekben és megegyezésekben is kifejezésre jussanak. Római utam alkalmával az olaszok a magyar nemzetet tisztelték meg s hiszem, hogy a magyar nemzet módot fog találni arra. hogy 1 táljával szemben ezért hálás barátságát viszonozza s érzelmeit tolmácsolja. Bethlen a pápánál Róma. április 9. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök tegnap a pápánál volt kihallgatáson. A nyuisztérelnöknek a pápával történt megbeszéléseiről hivatalos jelentést nem adtak ki, de beavatott .körök úgy tudják, hogy Bethlen részletesen beszámolt a pápának Magyarország felekezeti viszonyairól s a magyarországi katolicizmusról. Gasparri biboros-állrfmtitkár tegnap este visszadta Bethlennek ná/a tett látogatását s hosszú időt töltött a magyar miniszterelnöknél. Ma este a vatikáni magyar követ díszvacsorát rendez, amelyen a vatikáni biboruo- kok és egyéb notabilítások vesznek részt Katasztrofális kőlavinaomlásck Svájcban Zürich, április 9. A hetek óta tarló esőzések, melyeket legtöbbször vihar kisért, Svájcban óriási pusztításokat vittek véghez. A Bellin zóna melletti Lostallo községben egv kőlavina ezer méter magasságból alázuhant, a községben folyó patakba. Ennek következtében a patak kilépett medréből és elöntötte a szántóföldeket, valamint a falu legnagyobb részét. A berni fensikon Chateau d'Oeux-nél ugyancsak sziklaomlás következtében kiöntött a Saane-folyó, mely nagy pusztításokat okozott. A Lötschberg-vasut egyik állomásán a sziklagörgeteg a sínekre zuhant és kisiklott egy személyvonat, de szerencsére emberéletben nem okozott kárt. Lottstett-n községben, Schaffhausentől északra a vihar kétszáz méternyi távolságon minden fát tövestül kitépett és számos táviróoszlopot a vasúti sínekre dobott.Az Előalpesek teljesen hó alatt vannak. G. K. Chesterton Bravó páter újabb esetei (29) — Hát persze hogy mondtam — szólt készséggel a nyugati —, mindennek dacára nem értem, hogy az ördögbe volt lehetséges. A csöndet Fenner törte meg, aki hirtelen, sőt majdnem hevesen fölkiáltott: — Az egészről csak egyet lehet mondani: a dolog nem történt meg. Kern történhetett meg. — De igen — jegyezte meg Brown páter csöndesen a sarokból —, mindenesetre megtörtént A többien összerezzentek, mert a jelentéktelen púpocskát szinte elfelejtették, pedig ő volt az, aki az ajtó megnyitására ösztönözte őket. Az emlékezéssel egyidejűleg kíméletlen hangulatváltozás vett rajtuk erőt. Hirtelen eszükbe jutott, hogy a papot mint babonás álmodozót gúnyosan elutasitották, éppen azért, mert pontosan jelezte azt, amiről most saját szemükkel meggyőződhettek, —■ Hogy a menny kőbe! — kiáltott a nyugatról jött impulziv ember, mintha a nyelve elragadta volna. — Tailán mégis van valami igazság benne! — Nem tagadhatom — szólt Fenner és összerántotta homlokát. —- Főtisztelendő ur föltevése ugylátszik tényleg meg volt alapozva. Nem tudom, mondhat-e nekünk még bővebbet is? ’ — Talán megmondhatná — jegyezte meg ironikusan Vandam —, hogy mi az ördögöt tegyünk most. A pap mintha szerényen, de magától ér- I tetődben átvette volna a felelősséget. — Mást nem mondhatok — vélte —, j csak hogy értesítsük mindenekelőtt a vezetőséget és azután nézzünk utána, vájjon a revolvere© férfi nem hagyott-e más nyomot. Jó idő telt el, amig mindent megbeszéltek a szálloda vezetőségével és a rendőrséggel és már majdnem éjszaka volt, amikor az utca klasszikus ívelésébe értek. Az utca oly csupasz és üres volt, mint a hold, amelyről elnevezték, — maga a hold pedig világítva,, kísértetiesen emelkedett a fák koronái fölé., amikor a sarkon befordultak a parkba. Az éjszaka sok mindent elfátyolozott, ami különben városias és művészi volt és amikor elmerültek a fák árnyékéban, hirtelen úgy érezték, mintha hazájuktól sok száz méríöld- nyire utaznának. Rövid ideig némán botorkáltak élőre, amíg Alboin, akiben valóban sok eredeti tulajdonsáig volt, váratlanul elkiáltotta magát. — Föladom — ordította —, föladom, mert legyőztek. Sohasem hittem volna, hogy valaha ilyesféle dolgokkal fogok foglalkozni, de mit csinálhatok, ha a furcsa események az emberhez tolakodnak? Bocsánat, Brown páter, mindent elismerek, ami önre és a dajkamesékre vonatkozik! Mostantól kezdve a dajkamesék pártján állok. Ön pedig, Vandám ur, ön mondotta, hogy ateista és csak azt hiszi, el, amit lát. Nos, mit látott? Vagy jobban mondva, mit nem látott? — Tudom —• bólintott szomorúan Vandám. — ó, nagyrészt csak a fák és a hold rohamozzák meg idegeinket — jelentette ki csökönyösen Fenner. — A fák hoídifényben mindig különösek. Az ágak a világosságban össze-vissza mászkálnak. Nézzék... — Igen — szólt Brown páter. A pap megállt és a fék fonadékán át a holdat szemlélte. — Ez itt fölöttünk rendkívül különös ág. Amikor megint megszólalt, csak ennyit mondott: — Azt hiszem, eltörött ág. De hangjában valami olyasféle rezgeti, ami kísérőit indok nélkül megijesztette. Fönt tényleg mintha holt, vastag ág lógott volna ernyedten a hold fényében feketén álló fáról lefelé; de nem volt holt ág. Amikor elég közel értek, hogy megnézhessék, Fenner hirtelen hangos káromkodással oldalra ugrott. Azután odafutott és kioldotta a kötelet, amely a fán himhélódzó, hosszú ősz hajú, kis, sötét test nyakén lógott. Még mielőtt a testet levette volna a fáról, már tudta, hogy holttest volt. A hosszú kötelet többször a fa köré csavarták s csak a megmaradt kis darab tartotta a fa egyik magasabb ágén átvetve az akasztott embert. A lébak elől egy nagy kerti víztartó edény gurult néhány méterrel odébb, úgy ahogy az öngyilkosok szokták elrúgni maguk állói azt a tárgyat, amire fölállott^k. — Istenem — mondta Alboin és szava félig imádságnak, félig átoknak hangzott. •— Mit mondott az ir? Ha tudná, fölakasztaná magát! Ugye ezt mondta, Brown páter? '— Igen — válaszolt a pap. — Nahát — súgta Vandam rekedten —, sohasem hittem volna, hogy valamikor i ./énre is gondolni fogok. De mit. mondhat az ember mást, mint hogy az átok tényleg fogott? Fenner összetörve állt, kezét az arca élé emelte, a pap kezét a titkár karjára tette és szelíden megkérdezte: — Szerette őt? A titkár leejtette kezét. Fehér arca a boldfényben halottsáp a dtnak tűnt. — Gyűlöltem, mint a poklot — mondotta —- és ha átok ölte meg, akár az én átkom is lehetett volna. A pap megszorította Fenner karját és oly határozottsággal, mint eddig még soha, a következőket mondotta: Kérem vigasztalódjék. Egyáltalán nem ezen a módon halt meg. Néhány nap múlva Brown páter Silas T. Vandam aláírásával rendkívül udvarias levelet kapott, melyben megkérték, hogy a megadott időben jelenjék meg abban a lakosztályban, ahonnét a halott eltűnt, hogy megtegyék a csodálatos eset. tisztázásához szükséges lépéseket. Az eset maga régeu bekerült az újságokba és az okkultizmus tüzes hívei mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadták. Brown páter sok rikító plakátot látott a következő felírással: „Az öngyilkos eltűnik". „Az emberbarát az átok miatt fölakasztotta magát41. Most is, miközben végigment a hold- utcán és a lépcsőn meg a liften fölfelé indult, csak úgy hemzsegtek az ilyesféle telek-reklámok. A kis csoportot úgy találta, ahogy elhagyta, a£az Vandamot, Alboiut, a titkárt, de a három ember hangjából most megbecsülés, majdnem tisztelet csengett feléje, \vynd íróasztalánál állottak, amelyen hatalmas iv papiros és különféle irószerszám feküdi — és a pap felé fordultak, hogy üdvözöljék. (Folytatjuk.) 1 üniiw Mwiii ww * Igmándi Kbsgi iiviz biztosan és gyorsan eltávolítja a szervezetben Felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket és ezáltal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét. Kaz»h«t« Mit ét »«»¥ (ívesben, toelars ismftntfB fcoscaariívBx ffotrrácváBBnlat Kom*rom. £rjcmllilitt*tel«i«fci»aklilv*B*t:«b«rm<snivr jj ............................................... ............
