Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-09 / 83. (1417.) szám

6 ^T^GMí/VVAGtoXft'H IRtiAt? földművelésügyi minisztériumnál ez ügy­ben. A miniszter hajlandónak mutatkozott a Ri­ma-szabályozás problémáját kézbevenni, azonban a kérdés előkészítéséhez okvetlenül szükségesnek tartja, hogy az árterületként szóba jövő vidék érdekeltségbe tömörüljön. Most a miniszter . levélben értesítette Törköly József dr. szenátort, a magyar nem­zeti párt országos elnökét arról, hogy a Rima-szabályozási tervek előkészítésé­vel, illetőleg a szükséges intézkedések megtételével a pozsonyi földművelésügyi expoziturát bizta meg s máris utasította a miniszter az eXpoz tura vezetőjét, hogy az ügy állásáról mielőbb te­gyen jelentést. Az árvíztől évről-évre sújtott lakosság anyagi ereje nullát jelent egy folyószabályo­zási akciónál, tehát ezt a munkát az állam­nak a kincstár terhére kell elvégeztetnie. Utóvégre is az állam kötelessége polgárai­nak személyi és vagyonibiztonságáról gon­doskodni. Remélhetőleg a legfelső fórum most már megoldáshoz fogja juttatni a Rima-sza­bályozás kérdését s ezer és ezer család feje felől végre el fog vonulni az árvizpusztülás réme. Soha annyi útleírás Munkácson szervezik meg első görögkeleti szemináriumot Ungvár, április 8. (Ruszinszkói szerkeszt, ős égünk tol.) A ru- szinszkói söröskeleti egyház szervezési mun­kálatai már odáig iutottak. hogy az eddigi zúgszemináriumok helyébe rendes papi sze­minárium felállítását határozták el a görög­keleti egyházi körök. Az eredeti terv szerint a ruszinszkói görögkeleti egyház püspöki székhelye Munkács lesz. illetve a Munkács melletti történelmi neve­zetességű Rákóczi-vár, m elvet csak a múlt év­ben alakítottak át, többmilliós költséggel ka­szárnyává. A vár egyébként olv nagy terjedelmű, hosv annak a püspökség csak igen kis részét foglalná el. Hir szerint már megkezdődtek a kiürítési munkálatok, mely után a szükséges átalakításokra ejtik meg az alsóvár épület- rtömbiéu. Egyelőre arról van szó. hogy a püs­pök és udvara fog elhelyezkedni ebben a vil­lanyvilágítással és modern vízvezetékkel fel­szerelt szép épülettömbben, de mint megbíz­ható forrásból értesülünk, itt akarják felállítani az első görögkeleti szemináriumot is, melyben már kellő előképzettséggel rendelkező növendéke­ket okleveles tanárok tanítanának. Ezzel megszűnnék pár év múlva a laikus, paraszti sorból, gyorstalpaló tanfolyamokon kiképzett, pópák további szaporításit. Schizmatikus körökben nagyon zokon vették, hogy egyes lapok nyilvánosságra hozták azt a tényt, miszerint a görögkeleti egyházból ismét tömege­sen térnek át a görögtkatolikus hitre. Ezzel szemben azt hangoztatják, hogy uiabban ismét huszonöt község hagyta el ősei hírét és átpártolt, a görögkeleti egyházhoz, pe- kimtettel azonban arra, hogy ily tömeges át­térés nagyobb hullámokat, vert- volna, ezt a hirt kétkedéssel fogadják. Ezzel szemben tény. hogy a görögkatolikus egyház ismét ni erőre kapott. Gebe püspök főpásztor működése teljes mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a népnek a forradalmi láz következtében elvesztett Jelki egyensúlya ismét helyreállt. nem érdekelte az európai olvasót, mint ma-, a tá­volságok megsemmisülésének idejében. A világ­lapok állandóan három-négy utazó riportert fog­lalkoztatnak s a közönség falja azokat a cikkeket, melyek a föld legrejtedtebb zugait is elhozzák a kényelmes reggeliző-asztal mellé. A modern ri­porteri-útleírásoknak éppen a napokban volt szo­morú jubileuma: meghalt Borghese Scipione her­ceg, az olaszok híres automobil-úttörője, aki 1907- ben negyven lóerős Itala kocsiján először télié meg az utat autón Pekinglől Párisig, elindulva a kinai főváros kövelségi negyedéből két hónapi harc, fáradtság és nélkülözés után megérkezett Párisba, a Maiin vöröskockás munkaházéiba, a Boulevard Poissoniéreon. Akkoriban ez az ut óriá­si szenzációt jelentett, a herceget fejedelemkén-t ünnepelték, a fogadtatás pazarul folyt le, — s mindennek föokozója Barsini Luigi volt, a modern riporterek atyamestere, aki Borghcsóval és Ettore sofförrel végigcsinálta az utat s kezdve a kínai blokkházak távirőhivatalaifól egész a franciaor­szági telefonhivatalokig nap-nap után küldte je­lentéseit a világsajtónak. Ez az ut újságokat tett naggyá, autógyárakat ruindlt és embereket fír­roly, aki a primitív érzelmeket fölemelte a mű­vészetbe. Éppen múltkor hasonlította össze az egyik bécsi lap kritikusa, a Conradot Marcell Proustial, a franciák legdédelgetebtebb uj regény­írójával, aki valóban szabályos ellentéte az alko- holnak. Proust párisi, — s egyáltalában rög tán tisztában kell jönnünk, hogy Páris, a Sauer- weinok, a Dekobrák ŐMcára, kétségtelenül az a város Európában, amely a legkevésbé vesz részt az utazási vágyakozások nagy kiterjedésében, mert Páris, az magának él, a centrum, a zárt mikrokozmos, mely nem megy, hanem beléje jönnek. Paris feminin város, passzív, a múltban élő és Proust csak benne írhatta meg behemól re­gényeit, melyeknek nem csali összefoglaló címe, az „elveszett idők keresése“, hanem terjedelmük és fölöttébb kényelmes tempójuk is úgy hatnak, mint az anakronizmus. Páris feminin és befoga­dó, s rá alh'co'.mazható Goethe híres mondása Shakespeareról, majd később az asszonyokról: ő az ezüst csésze, melybe mi helyezzük az arany- almákat. Páris nem eped idegenért és távol tápok­ért, mert Európa eped jen P árisért, (an l ' óvég­re meg is tesz.) De az Ile de Francé ke d i zssan Testvérgyilkosság a közös föld miatt Kassa, április 8. (Kassai tudósítónk tele­fonjelentése.) Borzalmas testvérgyilkosságról lérkezett jelentés a korompai csendőrségről ma délelőtt a kassai rendőrségre. A csendőr­ség távirati értesítése szerint a gölnici járásban lévő Richno feözségben Kurilla András 31 éves gjízda három fej­szecsapással meggyilkolta testvérét, Ku­rilla Máriát. Á két testvér örökölt közös birtokon gaz­dálkodott A közös birtok közös kezelése azon­ban állandó civódásnak volt okozója. A két testvér sehogysem tudott megegyezni a közös birtokon s a szomszédok vallomása szerint ál­landó volt a harag s veszekedés közöttük. Ku­rilla Mária nem egyszer panaszolta el szom­szédainak, hogy testvére rosszul bánik vele, állandóan üti, veri, hogy többet dolgozzék, majd nagyobbrészt kér a birtok jövedelméből, már többször megöléssel is fenyegette. A gyilkos tettének elkövetése után eltűnt a faluból. A csendőrség megindította a nyo­mozást s megküldötte az összes csendőrpa­rancsnokságoknak a gyilkos pontos személy- leirását. i —Mi ■ mm Megoldás előtt a Rima-szabályozás problémája A magyar nemzeti párt vezéreinek eredmé­nyes intervenciója Rimaszombat, (április 8. (Saját tudósi tónktól.)' A szeszélyes Rima partján fekvő községek, de legfőképpen Rimaszombat város éppen legszegényebb sorsú lakossága 'évtizedek óta (felmérhetetlen károkat szenved az árvíz miatt, ami az utób­bi években úgyszólván minden nagyobb eső­zés után bekövetkezett. A rimaparti lakó­házak falai az egyik árvíztől a másikig ki sem száradhatnak és ezek a nedves lakások melegágyai minden betegségnek és jár­ványnak. A. Rima-szabályozás problémáját illető­leg eddig sem hivatalos, sem magánakciók nem vezettek eredményre s a jóindulatú an- kétezéseken túl semmi más nem történt. A tél folyamán végre a magyaT nemzeti párt programjába vette a Rima szabályozásá­nak követelését is és Szcnt-Ivány József képviselő, valamint Törköly József dr. 6,1 is íári a jitett. Barsini már a japán—orosz háború óta; spe­cialistája volt az utazásoknak, s ahogy mást be­számolt a kinai mezők rejtelmeiről, a Góbi siva­tag unalmáról, a Bajkál-tó szörnyeiről, csodálatos Szibériáról, a Volgáról, Oroszországról, Németar- \ szag kaszárnyáiról, Belgium, népességéről, Fran- ! ciaországról, százezrek figyelték létekzetvvssza- | fojtva az Itala-motor berregését. Később az út­leírás könyvalakban is megjelent, s ez a fordított Marco Poló-ut az első, amelyben ontó hasította át. Ázsia testéi, az európai ifjúság egyik legszebb olvasmánya lelt, a Sven He dinekkel, Mi ekem én­ekkel, Scottokkal és Vernékkel versenyző. Barsini valóban iskolát csinált, s világlap red- szeresen folyó utleirássorozal nélkül ma elképzel­hetetlen. Most Kína az érdeklődés központja, úgy, mint. hat évvel ezelőtt Oroszország volt, azután a dollár nyomasztó fölényének idejében Amerika és Abd el Krím ragyogásakor az Izlám. Kínát a világ és a Fischer-Verlag számára Holilscher fe­dezte föl, aki két év előtt először hozott pozitív híreket Kantonról és megjósolta a ma jólismer­tek emelkedését. Holitschert százan követték és a sort. a franciák nagyágyúja: a mozgékony Sauer- wein mester zárja le, aki ritka tehetségével (a szépiró, a politikus, a publicista és a globe Irat- ter furcsa keveréke ö) éppen most járja be a Mennyei Birodalmai a Malin, a Vossinche Zei­tung, a Corriera delta Sera, a Daily Ma>il és a Neic-York Times számára. Eddig nagyszerű írá­sokat küldött. Beszélt Csangcsolinnal, megfürdött a Sárga tengerben, végignézte a pekingi szovjet- követség átkutatását, csevegett a kinai pőrééitán- ról, a franciák presztízséről és kiválóságáról, a Mauser-fegyverekről, melyeket persze a németek küldtek Kantonba, keveri a kártyád, bonyodalma­kat bogoz és kétmillió fehér olvasó minden reg­gel epedve várja a hatalmas zsonqlörí, tudással megirt cikkeket. Őszintén szólva: én is. A nagyágyúk mellett hemzseg a sok kisebb tábori ágyú, akna, gépfegyver, puska és — re­volver, s még az irók sem. vonhatják ki magúkat az általános világáramlatból. Franciaországban a négy-öt év előtt divatozó sportregényt az utazási exportregény változtatta föl, vagy a legkonjunk- turásabb íróknál a kettő szolidan ötvözött vegyü- léke. Dekobra könyveinek minimális példányszá­ma a félmillió s Dekobra úgy kószálja a világot, mint valami modern garabonciás diák, mig Bo­rául, Dominique és a többiben kitartóan kontráz­nak neki. Németországban Hermám Hesse már csak útirajzot ir, Thomas Mmn is szükségesnek tartatta, hogy könyvet, írjon hétnapos párisi tar­tózkodásáról, mint előtte Fritz von. Unruh, — de a főutazó, a nagy utazó, a német specialista, a Holilschernél is szervesebben tudatos világjáró Kasimir Edschmid, akinek most egyszerre két ilyesféle könyve jelent meg: a „Bashen, Stiere, Araber'1 és a „Dos grosse Reisebuch“, melyben mindent bebarangol Európában, ami bebarangol­ható, mindent meg1 át, ami meglátható és minden szellemességet megcsinál, ami csak megcsinálható. Lehet, hogy a nagy utazási mániának mé­lyebb alapjai vannak: bizonyos elcsilifhatatlan vá­gyak és mohóságok, lehet, hogy miként a nyo­morgó, éhező szovjet-Moszkva költői a new- yorki mámorokról álmodtak, úgy a szonnoruan kicsinyes körülmények közé omlott európai em­ber is a nagyság, a jólét, és a szabadság szimbó­lumát látja az utazásokban, — d,c bármiként van, n földgolyó zugai ma. misztérium,okká, romanti­kává, szerelemlárgyakká váltak. A legdivatosabb komoly írók egyike Joseph Conrad, nos ez a lengyelből jött angol mást sem ir, csak tengert, és utazást. Ö a ld nem, elégíthető vágy, ő az ifjúság, a modern romantika, — az uj Verne és May Ká­kivétel lenni és az egyelőre csak exportra beren­dezett Dekobrák meg Sauerweinok sikere mu­tatja éppen, hogy a hagyományos gall geográfia- negligálásának is bealkonyult, mert terjesz­kedni kell. Joseph Conrad az angol-lengyel világ­járó le fogja győzni Prous/tot, a párisit, a,ki begu- bódzkodik és időszerűtlen. Utazni, utazni, utazni, ugyanaz a jelszó, mint a renaissanceban volt, — szintén egy uj világ hajnalán. Hiányzik a belső megalanozottság, nos, kivitt kell keresni a centrumot. Egocentricizmus helyeit geocenlricizmus, ez is jó pótléknak a régi nyugalom helyett. És utóvégre ma minden köz-el van, erre a közelségre pedig büszkék vagirunk. Az utazások nagy tétje például a repülőgép, amellyel sokat bejárhatunk. Nagy biztosítéka a táviró, a telefon, a rádió, amellyel kiküszöböl­hetjük az időbeni távolság fogalmát. De valaki helyesen megjegyezte, megint csak nincs különb­ség a múlt és a jelen között. Mert előbb is utaz­tak az emberek, hogyne, előbb is érdeklődtek messzi hírekért, pont ugyanannyit, mint ma, — de hajdan ez az ugyanannyi szintén hat óra, fiz óra, két nap, liz nap volt, mint ma, de mig eJőbb ez alatt az idő alatt éppen csak a szomszéd fa­luig, — ó rengeteg utazás! — a szomszéd városig jutott az ember, (aki Kassáról Pozsonyba ment, végrendeletet csinált), vagy éppen csak a szom­szédos pletykál, az ötvenkilotnélerre lévő ese­ményt hallhatta meg, addig ma, körülutazza a vi­lágot és meghallja, uü történt Shanahaiban, vagy Valvarízóban. De a tiz óra, az csak iiz óra ma­radt! És mért ne utazzon az ember Week-endre mondjuk Bécsből Rómába, ha ez az egész ut re­pülőgépen — csekélység — hat órát tart? Előbb a szomszéd faluba lovagolt hat óra alatt. Az em­ber változatlan: a kvóta hat óra ma is. Csak a körülmények változnak meg. sp. ■— Lesz-e május elsejéin ri'Hiamesfcözfckedés ? Mindem esztendőben megismétlődnek Prágában a szenvedélyes, de eredménytelen viták a víáilamo- solk május elsejei forgalma körül. A nemzett de­mokrata sajtó állítása szerint ebben ar esz! erdő­ben végre sikerül olytam kompromisszumot léteöi- teiní, hogy a villamosok legalább délután közle­kedjenek. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténe­tek, ára csak 12 korona. Megrendelhető la­punk könyvosztályában. Mindenkit érdekel az adóreform, mely uj alapokra helyezi az adózást és uj eljá­rási módokat léptet majd életbe. A Magyar Nemzeti Párt az adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakban az adóreform népszerű ismertetését Akjk a könyvre igényt tartanak, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hirlap kiadó- hivatalánál, Praha II., Panská 12., III. . Az árát a Magyar Nemzeti Párt az önkölt­ségi árnak megfelelően szabja meg. 1927 április 9, szombat. Ujságiró-ösztöndijak Prága, április 8. A Csehszlovákjai Magyar Újságírók Szindikátusa közfi: A mi­nisztertanács az 1927. évben 15 csehszlovák újságírónak juttat 1500—2500 koronás szün­idei ösztöndíjat. Az ösztöndíjak célja az, hogy a. csehszlovák újságíróknak elősegítsék a köz­társaság minden részében való néprajzi, tör­ténelmi, földrajzi, nyelvtudományi és politi­kai tanulmányait. Az ösztöndíjak elnyerésére benyújtott kérvényekben fel kell tüntetni a szabadságidő terjedelmét, a tanulmányút programját, valamint azt, hogy mily módon használja fel a kérvényező az ágy szerzett is­mereteket A' kérvények 1927 április 15-ig nyújtandók be a minisztertanács elnökségé­nek sajtóosztályánál, Prága, IV. Vár. — A külügyminisztérium is ösztöndijpáilyázatot hirdet csehszlovák újságírók 1927. évi kül­földi tanulmányútjai céljaira. Csak hivatásos^ s szolgálatban lévő újságírók jelentkezhetnek. A kellő módon felülbélyegzett kérvényekhez a következők melléklendők: keresztlevél rö­vid curriculum vitae, a külföldi tanulmányút részletes programja, valamint igazolvány ar­ra vonatkozólag, hogy a kérvényező valóban tagja valamely napilap szerkesztőségének, vagy legalább politikai hetilapnak. A kér­vényezőnek éietleirásában fel kell említenie a külföldi tanulmányútra való képességet (nyelvismeretét, vagy szaktudását), hogy a külföldi tartózkodás valóban célirányosan ki­használható legyen. Aki ösztöndíjat nyert, köteles mellékletekkel felszerelt részletes je­lentést tenni, amelyben beszámol arról, hogy miképpen használta ki irodalmilag, vagy zsurnalisztikailag külföldi tartózkodását. Az ösztöndíjak kiosztásáról nyolc tagú paritásos bizottság dönt. A bizottságban a külügymi­nisztérium 4 és a különböző újságírói szer­vezetek szintén 4 tagot delegálnak. A kérvé­nyeket a külügyminisztériumba legkésőbb április 20-ig kell benyújtani. A csehszlová­kiai magyar újságírók szindikátusának tagjai •kérvényeiket mindkét esetben legkésőbb áp­rilis 12-ig nyújtsák be a szindikátus prágai titkárságához, Prága II., Hybernská 7 szám alá. (Kérjük a közlemény sürgős átvételét.) A kassai régi városháza egy részét lebontják — az uj mozi érdekében Kassa város képviselőtestülete keddi rendkívüli ülésén uiból foglalkozott a régi vá­rosháza udvarán felállítandó mozi kérdésével. A városi tanács az érdekelt vállalkozó kérel­mére azt, a javaslatot, terjesztette a képvi­selőtestület elé, hogy a képviselőtestület engedje meg a vállal­kozónak. hogy a városháza udvarának két oldalán levő épületrészeket lebontsa, azok helyére egy mozit épitsen és a vállalkozó a zeneiskola elhelyezésére a régi városházának kovácsutcai részére har­madik emeletet, húz. Polák Gyula dr. keresztényszocialista polgárin esterhelvettes ellenezte a tervet, mert, a képviselőtestületnek régebbi határo­zata sem jogerős még és ebben az ügyben a város csak egy héttel azelőtt hozott olvértel- mü határozatot, hogy amig az első határozat, nem emelkedik jogerőre, az ügyben nem tár­gyal. Wirtb Gyula keresztényszocialista mű­szaki szempontból kritizálja a javaslatot­A zárszó jogán Polák Gyula dr. a felszó­lalásokra válaszolva viss.zautasit.ia az egyes pártok részéről ért támadásokat és beigazol­ja, hogy éppen a kereszténvszocialista párt azon tagjainak, kik az első határozatot megfel­lebbezték, köszönhető, hogy ma a vállal kozó egv sokkal jobb tervvel jött elő. Hasonló esetről van szó, mint annakide­jén a város magyarországi birtokainak kicse­rélésénél, amikor ugyancsak olv erőszakkal akarták keresztülhajtani a cserét, mint most a mozikérdést, amikor a cserénél a városnak rá kellett volna fizetnie 2 és félmillió koro­nát, és csak a kereszténvszocialista párt kép- viselőtagiainak ellenállásán tört meg ez a káros terv. A kereszténvszocialisták fellépé­sének eredménye azután az volt. hogy a vá­ros 4 millió koronát, kapott, a cserénél. Minden érv azonban hiábavalónak bizo­nyult. A képviselő testület a kereszténvszo- cialista képviselőtestületi tagok ellenzése da­cára kimondotta a kérdés sürgősségét és el­rendelte. illetve megengedte a városházi ud­var épületeinek lebontását, anélkül, hogy a terveket a város szempontiából felülvizsgál­ták volna, anélkül, hogy a féllel a szerződést megkötötték volna, anélkül, hogy a féllel a bérösszegre vonatkozólag a város megalku­dott. volna.________________________ _____ xx A PRÁGAI M A G Y AR Ti í R L A P BUDAPESTI ÁRUSÍTÓHELYE]. A Prágai Magyar Hirlap a budapesti pályaudvarok uj- ságelárusitóinál és a városi hirlapkioszkok bán 24 fillérért kapható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom