Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-08 / 82. (1416.) szám
1937 április 8, péntek. KöZtíAZDAiSÍÁGP . ,£l- ' AlU!iLE.llg!E™!lSSggWP«OT«W^«P^EP»w"^^ ilglPPWwpy 4 A gyümölcstermelés aktuális kérdései ~ Van-e nálunk tulprodukció gyümölcsben? — Mit mond a statisztika a hazai gyümölcsfogyasztásról ? Irta: Buchta Viktor. országos gyüniölcsészeti felügyelő, az álla mi gyilmölcsészeti kísérleti intézet főnöke ír-:" I. J . Pozsony, április 7. A világháború utáni években a gyümölcstermés értékesítésénél néha nehézségek merültek . fel. E nehézségek miatt sok panasz és szemrehár nyás érte a különböző állami és egyéb közhivatalokat, mintha ezek lennének minden rossznak okozói. Az elégedetlenek megfeledkeznek arról, •hogy a gyümölcs értékesítésénél felmerült nehézr ségek megvoltak a múltban is, csak a nehézségek okait nevezték másképp. Azért ezt az elégedetlenséget nem szabad nagyon komolyan venni. Komolyabban kell fogadni azokat « felszólalásokat, amelyek a néha felmerülő nehézségek okának a gyümölcstultermést mondják. Ezek a hangok már veszedelmesebbek, mert a kevésbé tájékozott termesztőket elrettentik újabb gyümölcsfák ültetésétől, ami nem csak gyümölcstermésünk, hanem nemzetgazdaságunk kárára is lenne. Vizsgáljuk meg hát közelebbről, csakugyan mutatkozik-e tultermés gyümölcstermesztésünknél? A gyümölcstermés nagysága Csehszlovákiában A statisztika kimutatja, hogy a gyümölcstermés nagysága m été mázsákban az 1920—1925-ig terjedő években a következő volt: 1925 1924 1923 1922 1921 1920 Átlag- ’ Alma 1,555,157 2,393.482 1,854.334 3,220.168 1,668.353 3,539 360 2,371.809- Körte 367.722 1,519.183 1,051.376 1,599.842 1,486.067 1,418-889 1,237.513 Birsalma 1.866 2.216 2.736 5.108 4-244 5.652 3.637 Naspolya 480 818 750 1-079 1-009 850 831 Cseresznye 652-160 741-379 728.286 1,002.067 689.441 981.068 799.067 Meggy 77.122 107.954 100.083 121.570 102.403 149.8S1 109.837 Szilva 2,104.629 2,149.484 3,061.147 4.611.153 2,976.296 3,556.183 3,076-482 Ringló 204.418 226.454 297.307 487,612 295.492 428-148 322.905- Eajszin-barack 12-313 15.816 11.853 85.213 13.114 32.590 20.150 őszi barack 5.577 8.437 8.468 15.601 8.821 10.610 9.586 Dió 160.775 159.948 99.541 228.734 223.775 193.915 177.781 összesen 5,1422219 7,325.169 7,215.881 11,32a147 7,951.015 10B15J.56 ~ 8,?12U3t A fönti hat év statisztikájából láthatjuk, hogy évente átlag 82.Í30 vagon gyümölcs terem. Ez a statisztika azonkívül még egy elég szó moru tüneményt is mutat. Látjuk ugyanis, hogy a legnagyobb gyümölcstermés 1922-ben volt, még pedig 113.281 vagon; ennek ellenében a legkisebb termés az 1925-ös évben volt, 51.422 vagon.- E két gyümölcstermés nagysága■ közti leit- lönbség több mint 100 százalék, amely kŐ- A rülmény gyümölcslermesaíésünk ellenzi* • ® / vitásáról tanúskodik. Rogy az előbb kimutatott gyümölcstermésekből az egyes országokra mennyi esik, megláthat- •juk a következő táblázatból, amely az 1920—25-ig terjedő évek átlagos gyümölcstermését mutatja be. Hat év átlagos gyümölcstermése országonként tehát a , következő:. .... ............ Cs ehország Morvaország Sztlézfa SzlovenszháRuszinszkó Xim 1^45.474 461452 42 894 389475 193.112 Kané 759.092 303.754 30.954 209400 29477 '■*' Bfr« , 840 180 9 1.975 624 Naspolya « 200 259 2 355 12 Csereszny s 431.945 188.733 16.440 116.294 14372 Meggy * 69.966 14.720 919 21447 3.090 Szitv» »156408 699.534 20.219 654.636 136.983 Ringló 1 84349 104.226 34.334 49.785 16.875 Kajszi l 2.558 5.285 19 11.703 582 őszi ~ 772 1.968 44 6 431 669 Dió e 38.935 29.026 1344 82.359 25.614 ..... összesen 4,299.246 1,748.837 147.678 1,542.660 421410 A statisztika tanulsága Ellenvethetné valaki, hogy a statisztikai adatok rendesen kevéssé felelnek meg a valóságnak. Est elismerem, de ebben az esetben a statisztikai adatokat a valóságnak megfelelő minimumoknak ■ • kell vennünk, amellyel minden esetben , számolhatunk. A termelők ugyanis a statisztikai adatok bemondásánál mindig eltitkolnak valamit, attól félve, hogy az adót ezek szerint határozzák meg. És ez nemcsak nálunk van igy, hanem mindenütt. Ha közelebbről vizsgáljuk meg gyümölcstermésünk nagyságát, az első tekintetre megállapíthatjuk, hogy szó sem lehet semmiféle termésfölöslegről, sőt, hogy attól még igen távol állunk. Az 1922-es évben volt a világháború óta a legnagyobb gyümölcstermésünk, ezt már „katasz- ' trofálisnak“ nevezték. És mit látunk? Azt, hogy ebből a „katasztrofálisan" nagy gyümölcstermésből egy lak-' rá átlag 80 kg. gyümölcs esik. Hát ez termősfölösleg? Ugye, hogy nemi De mit mutat az 1925-ös esztendő, amikor a legkisebb termésünk volt? Azt, hogy akkor az egye i lakosra csak 36 kg. gyümölcs esett. . Hal év (1920—1925) állag tonnáséból egy lakosra állag 60 kg. gyümölcs esik. A belföldi gyümölcsfogyasztás. Ha az eddig tárgyalt adatokait közelebbről megvizsgáljuk, akkor gyümölcsfogyasztásunkat illető, eg meglepő eredményhez jutunk. És ez a meglepetés rettentő, sőt megsemmisítő ránk, gyü- raöícsészekre. Mert mit látunk? Azt, hogy a legkisebb termés évében egy hétre fejenként 0.70 kg. gyümölcs esik, tehát egy napra nem egész */s kg- gyümölcs. A legnagyobb, úgynevezett „katasztrofális" termés évében egy hétre átlag 1.5 kg., egy napra 20 deka gyümölcs jui fejenként. A 6 évi átlagtermésből hetetik'' 1 egy lakosra 14 kg. gyümölcs esik, tehát egy napra , lő deka, Nem akarok itt részletekbe bocsátkozni, de nyomatékosan ki kell jelentenem, hogy itt termő gyümölcsünk be'földi fogyasztása nagyon csekély. Nem keresőm most ennek okait és nem foglalkozom a gytimi’ücsfogyasztás egészségügyi fontosságává] sem, de ismételten h/igmlyozom., hogy termésfölös* légről válunk sió sem lehet, még a kővetkező liz esztendőben sen% Ellenkezőleg. Ha a fogyasztás minden lakosnál hetenként fél kilogrammal emelkedne, — ami könnyen megeshetik, — úgy jelentékeny gyümölcshiány mutatkozna és bevitelre szorulnánk. Ezzel egyidejűleg megvilágosodik az — a sokaknak rejtélyes — körülmény, hogy délről vagy Amerika,bél, ' Tirolból és Ausztráliából olyan nagymennyiségű gyümölcsöt hoznak be, amikért milliókat fizetünk a külföldnek. És ez a behozatal egvr© emelkedik, mert gyümölcsfogyasztásunk is lassan ugyan, de egyre emelkedik és nincs elég gyümölcsünk. Vagy talán látni piacainkon februártól kezdve belföldi gyümölcsöt? Bizony nem, mert akkor már egy esztendőben sínes belőle. (Folytatjuk.) A nemzetközi vastárgrralások. A közép- europai vasművek, amelvek en bloc vannak képviselve a nvuerateurópai vaskartellben, az utóbbi napokban Becsben tárgyalásokat folytattak. A tárgyalásokon a közös kvótának a művek közt való felosztásáról tanácskoztak. A nversacélkartell tudvalevőleg eladási szövetkezeteket akart létesíteni. melyeknek feladata az lett volna, hogv az exportüzletet lebonyolítsák, de ezen szövetkezetek felállítása, uavlátszik, akadályokba ütközik és csak nagyon nehezen halad előre. Egyes országok, mint például Németország, hajlandóságot mutatnak arra, hogy ezeket az eladási szövetkezeteket felállítsál?, mások, mint például Belgium és Franciaorázág egyelőre erről nem akarnak tudni. Németország újabb 80 millió márkás hitelt ad Oroszországnak. Bérűmből jelentik: Bár március 31-én a 300 milliós birodalmi kontingens keretén belül a megrendelési határidő lejárt, máris arra gondolnak, hogy külön törvénnyel az orosz üzletnek további árgaranciát bocsássanak rendelkezésére, mert; az orosz rendelések Németországban a német birodalom háromszáz milliós hitelét, máris meghaladják 80 millió márkávaL Azt, remélik. hogy ez ellen sem a kormánypártoknak, sem az ellenzéknek a törvényjavaslat, tárgyalásakor semmiféle kifogása nem lesz. A szlovcnszkóí börpiac helyzete. Kassáról jelentik: A szlovemszkói bőrpiacon az áriránvzat, eső tendenciát mutat,. Az árak az ugyancsak gyengülő világpiaci árak nívója alá kerültek. A bőrkereskedők nagv készletek felett rendelkeznek, mig a. gyárakban nincsenek készletek felhalmozva. A készáruüzlet igen szűk keretek között, mozog. Elsőrendű talpbőrt jelenleg Szlovenszkón egyáltalán nem lehet, eladni és rosszabb fajtáknál sem a gyáros, sem a kereskedő nem találja meg a számítást. A felsőbőrüzlet, ezidén korábban kezdődött,, mint, rendesen s főképpen színes felsőbőröket, keresnek. Fekete boxbőri nagyobb mennyiségben exportálnak. Blauk- és sziibőr nagy keresletnek örvend és a forgalom elég nagy. az inkasszó viszonyok azonban rosszak. Az iparosok nem tartják be a fizetési feltété1 eket, és kötelezettségeket és igy a kereskedők sem tudnak a gyárosoknak fizetni. Ezért a hitelüzletet erősen meg akarják szorítani. Nemzetközi eelulozetröszt alapítása. Newyorkban nemzetközi konzorcium alakult az európai és amerikai celulozegyártás trösz- tösltésére. Az alapítás élén holland tőke áll, melynek képviseletében Tér Meulen vett részt a tárgvalásokon. Az ui tröszt kukorica- szárból is akar celulozét előállítani. Ha ez sikerülne, egyszerre ió üzletté válna a kukoricáié rm el és. Sikertelenek maradnak az Ausztriával folytatott tárgyalások? Azok az ui javaslatok, amelyeket az osztrák kereskedelmi delegáció magával hozott, a Pragej Presse jelentése szerint, mérvadó körökben azt a meggyőződést érlelték meg. hogv nem képeznek ele- gendő alapot a tárgyalások folytatására, úgy hogy a mai minisztertanács határozata való- szinüleg elutasító lesz és ezért minden valószínűség szerint, az április 15-ig tervezett megegyezés lehetetlenné vált. Kedvezőtlen a zsolnai szövetkoncern helyzete. A Tribuna jelentése szerint a zsolnai szövetkoncern két gyárának üzemét lényegesen redukálta. A vállalat, veszteségeit 15 millió koronára teszik és ehhez járulnak a 8 millió koronára becsült hadikölcsönveszte- ségek. Az idézett, laü szerint a koncern most arra törekszik, hogv állami támogatásban részesüljön. Tárgyalások a magyar—osztrák szerződés revíziójáról. Budapestről jelentik: A csehszlovák—magvar kereskedelmi szerződés aláírása után valószínűleg sor fog kerülni a lengve! szerződés felmondására. Ennél azonban lóval fontosabb kérdés az osztrák szerződés sorsa. Az osztrákok egvelőre nem készülnek a szerződés felmondására, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a felemelt vámok alapján revíziós tárgyalások induljanak meg. Az előkészítő lépések ebben az irányban már megtörténtek és minden attól függ. hogv az osztrákok miiven ellenszolgáltatásokat ajánlanak fel a Magyarországot érdeklő mezőgazdasági cikkek vámjának felemelése fejében. A kérdésről diplomáciai iegyzékváltás folvt, a két állam között, és gazdasági körök valószínűnek tartják, hogv az ni osztrák parlament összeillése után meg fognak indulni a szerződés revíziójára irányuló tárgyalások. Az európai malomipar kedvezőtlen helyzete. Annak ellenére, hogy a csehszlovák malomipart, minimális vámok védik, helyzete nem kedvező. A csehszlovák fogvasztópiacon az amerikai, német, sőt a magyar és a román malmok is forszírozzák az exporttevékenységet és erre még a minimális vámok mellett is van lehetőség. Jellemző, hogy a Viktória- koncern érdekkörébe tartozó pozsonyi Lud- vig-malomra még nem jelentkezett, vevő, A legnagyobb angol malomipari érdekeltség másfélmillió fontos veszteséggel zárta üzlet- évét. amire ezen vállalat, fennállása óta nem volt még példa. Hasonló helyzetben vannak a masrvar malmok is. A bukaresti kereskedelmi attasék tiltakoznak a román dumpinarvád ollen. Az uj román vámtarifának április 1-re tervezett élet- beléptetése. nyilván a válságos belpolitikai viszonyokra való tekintettel elmaradt,. Ezt a huzavonát a Bukarestben akreditált, követségek kereskedelmi attaséi arra használták fék hogy együttes memorandumban a leg- erélvesebben tiltakozzanak a dumpingvád ellen, amely a romáin kormányt, a vámok emelésére késztette. A memorandumot a lengyel. csehszlovák, osztrák és német kereskedelmi attasék írták alá, de a magyar követség is bejelentette csatlakozását az akcióhoz. Ezek az országok azt javasolják, hogv Románia vegye tekintetbe a vámemelésnél azoknak az országoknak érdekeit is. amelyekkel kereskedelmi összeköttetését tart, fenn és az ui vámtarifának semmiesetre se legyen visszaható ereje /TőZ^OfeK ^ + Gyengült a prágai órtókíőzsdo. Az ipari •részvények piacán esteik: Észslccseb Szén 50, Nardbahu 35, Brüjmií Sör 20, Cseh Kereskedelmi •és Tejipar 15, liingbotier 8, Skoda, Danek 6, Krizáik 2 karonávak Emelkedtek: Cseh—Morva 20, Berg és Hűtteo, Dux—Bod eubach, Cseh Cukor 15, Auiseigi Vegyi 10, Prágai Vas 8, Nyugatcseh Szén, Horvát Cukor 6, Königshofer, Prágai Malmok 5, Alplne 3 koronával. A bankpiacon Nemzeti Bank 10? Szflovenszkőd 2, Iudujstrial, Osztrák Hiteid koronával emelkedtek, Horvát EszJkom.pt 1 koronával gyengült. A beruházási piacon L-járad'ék 75, H- jánadék 20, osztrák népszövetségi 15, prémium, 5.5, 4.5, 3.5%-os IV-ik, 4.2 és 3.5%-os pőtgáradék 5 fillérrel javultak.-j- A havrei gyapjupiacon az áprilisi, szeptemberi árut 17.50-nel jegyezték. iM— Mindenkit érdekel az adóreform, mely uj alapokra helyezi az adózást és uj eljárási módokat léptet majd életbe. A Magyar Nemzeti Párt az adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakban az adóreform népszerű ismertetését Akik a könyvre igényt tartanai?, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalánál, Praba II., Panská 12., III. Az árát a Magyar Nemzeti Párt az önköltségi árnak megfelelően szabja meg. 9 Magyar, román utlevélvizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala-f Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Egyes biztosító-, takarék-, bánik- cs monlánréí?»\v- nyek árfolyamnyereségre tettek szeri, mig a többi értékpupirnál a tőzsde-eleji nyereség veszendőbe menü A forgalom élőink volt. 4- Részben szilárd a bécsi értéktőzíde. Magyar arbáírázjs'éirtcikeik ma is emelkedtek és inueu 'kiindulva, a többi papír is részben megszilárdult. Magyar monfánpapirok n korlátban emelkedtek budapesti vásárlások folytán. Az üzlet csendes volt, az ár föl yamhu 1 lámaás szűk korlátok közt játszódott le. 4- Szilárd a bar túli értéktőzsde. A moaitáav értékek átlag 6, villan yent ékek 10, speciális értékek 5—10, bankrészvények 2—3%-feá emelkedtek, mig a többi kategória papírjai átlag 1—3% nyereségre tettek szert+ A borlini termény tőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 267—271, rozs '252—257, árpa 218—2475, zab 208—246, tengeri 178—182, búzaliszt 34.75—36.50, rozsliszt. 34.40-—>36, búzákorpa 14.50. rozeikorpa 15, Viktória-borsó 42—59, kis ehető borsó 28—32, f a ka rm án yboreó 22—23, lóbab 20— 22, bükköny 22—24, repcepogácsa 14.50—15.60, lenpogácea 19.60—19.90, szárazszelet 1240-12.40, burgonya 30—80.20. A prágai értéktőzsde árfolyamai: IV ,7 IV « 1023, övi kincstári utalvány — 1024. évi kincstári utalvány —«— Nyereménykölesön ..... 98.4° 98.85 60,o-os beruházási kölcsön • 99-80 09.80 6°/o-OS Usztkülesön ..... 99.25 89.25 6°/o-os Ailamköcsön ..... 98.70 98.70 Morva orsz.-kő]cs. 1911. 47a% 8525 Morva orsz.-köles 1917. 5°o . 88>2S 88-75 Prága város 1913. köles. 5°0 ~>~ Prága város 1919. köles. 4°„ 7350 ’‘3-50 Brünn város 1921. köles. 6% ~ Pozsony város 1910. köles. 4 % 70-~ _ Prága városi takrpt 4 fl/e • > 87,60 Csl. vörös kereszt sorsjegy . 38,~ s8-~ Magy. 5 frtos vörös kereszt. — •— — Hagy. jelzálog sorsjegy . . —~-— Budapesti Bazilika sorsjegy Agrárbank ............................... — Cs eh Union Bank................. 860.50 360.50 Le számítoló.................... 362.50 SS2.50 Cseh Iparbank . ................. S80.- 862— Pr ágai Hitelbank. ..... 577.- 577.— Szlovák Bank. ....... 172.— 170.50 Zivnostenska ........ 888.50 389.— Angol.-Cslov. Bank..... 38-25 33.25 Osztrák hitel ........ 76.25 74^0 Bécsi Union Bank ..... 2950 Wiener Bankv, ....... 5450 54.50 Jugoslovenska-bank .... 5387 6*-— Nordbahn...................................4690.- 4710.Cseh énkor ......... 985— 975.— Horvát cukor. ....... 27350 268.— Kolini műtrágya ...... 589.— 54250 Kolini kávé............................... — Ko lini petróleum. ..... — Koíini szesz. ........ 1790.- 1780.— Tejipar r.-t................. 129750 1310.— El ső pilseni sörgyár .... 2655.- 2650.— Breitfeld-Danék . . . . . . 572.- 678.— Laurin és Klementi . . . ——•-* Ringhoffer ......... 776. ~ 779.— Cseh északi szén ...... 8485.— Cseh nyugati szén ..... 403.- 895.— Alpine ...................................... 21850 21S.— Po ldi............................................ 668. - 567.— Prágai vasipar................ . 1242.50 1235.— Sk oda...................................... 791.- 797.Pozsonyi kábel..................... 1210.— 1205.— Inwald.......................... 251.50 251.50 A budapesti értéktőzsde árfolyamai: 1V>7 1V/0 Ang.-Magyar............................ 97 — 96— Ha zai bank ......... 68.— 62.— Magyar Hitel. ..................... 90.— 89.60 Je lzálog.................... 44 — 45.50 Le számítoló............................ 99.70 88 40 Magyar-Olasz ........ 61.90 61.80 Osztrák Hitel........................ 12.80 12— Me rkúr .................................. 18.— 18.— Ke reskedelmi bank.............. 124.50 128.50 Eg yesült takarékpt. .... 2,- 202 Magy. ált. tkpt.................. . 95.80 95.80 El ső hazai tkpt....................... 240.— 226.— Bo rsod-Miskolci.... 53. - 53 50 Co ncordia ............................... 0.62 o 64 Bu dapesti malom................. 8 60 8 70 Gi zella malom ....... 19,— 19. — Hungária malom................. 32.— 31.— Be ocsini........................... • • 220.- 226.— És zaki szén............................ — Esztergom-Szászvár .... Eelsőm. szén ........................ 26.— 26.— Dr ascbe . ............................... 42,- 42.— Ma gnezit........................... . 254.— 266.— Ma gy. ált. kőszén ...... 683.— «eo — Salgó.................................. . 67 60 66,90 Ur ikányi....................... 207.-- £04.. — Kó burg ........... 82. - 32.Csáky..................................... 80.50 S0 50 Magyar fegyvergyár.... 185.59 188.— Ganz Danubius..................... 214.- 237.50 Ganz villamos..................... 170.- 170.— Hofherr.................................. 22.50 21.80 Lá ng......................................... 181.- 129.Li pták ..................................... 16.— 16.80 Gy őri vagongyár................. 16.— 14 50 Ri ma......................................... 112.— 112.— Scblick................ 93.50 110.— Te udloff Ditrich ...... 18 20 17.50 Egyes, fa............................... —__ Gu traann....................... 25.60 25.50 Orsz. f a.................................. 2t.- 20.— Li gnnm-tröszt. ..................... o.50 — Ma lomsoky........................... 16. - 16.— Ne uschloss............................ - .04 - .04 Rézbányái. ......... 9. _ 9.— Szlavónia............................... 2.70 2.85 Na schitzi . . ........................ 189.- 188.Za bolái.................................. 9.- 0.80 Ad ria ............ 66.- 67.50 Atlantika........................... . 2.18 2.34 Le van te..................... 34,40 85.— Kö zúti........................ Dé livasut ................................... 17.— 17 40 Al lamvasut................................ 99.— 33.80 Tröszt .......................................... 44.30 44. Ma gyar cukor........................ 213.- 215.— Ooeá n . ....................................... 4______ 4.— Ma gyar szalámi ...... Izzó............................................. 132Í- 12.9Í50 Gyűri olaj............................... _ _ 1.50 Ba róti...................................... ._ .............................................. 16.'- I6Í30 Goldberger............................ 20.- 20.75 Spódium....................................... soifto 29 50 lluugárla műtrágya .... 39.50 64.75 Klotlld . ............................... _ Gu mmi ........... «,92- 196 _ Telefon...................................... 353a Bó ni............................................. 21'1 04 _ ! Japlr . ............................. 5.10 5.90 Ős termelő .......... 74,— 71.—
