Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-07 / 81. (1415.) szám
Mai számunk 10 oldal 1 VI* évf. 81, (1415) szám s CSÜf^ri^k a 1927 április 7 rflVMWARHIRMI Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCLpilcLpjcL Felelős szerkesztő: DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská uíice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága I?., Panská ul 12/IIÍ. —Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Az olasz-magyar barátsági szerződés (fi.) Prága, április 6. Az olasz és magyar nemzet közti rokon- Szenv és barátság nem mai keletű, hanem évszázados múlttal bir és akkor vette a kezdetét, amikor Szent István hívására olasz papok is eljöttek Magyarország földjére, hogy a keresztény vallás és művelődés eszméjének megnyerjék Európának ezt az uj jövevénynépét. Olaszországnak köszönhetjük az Anzsu-di-' rasztiát, Károly Róbert korának fényét és hatalmát s Középeurópa egyetlenegy államában sem érvényesült annyira az olasz rinascimento hatása, mint Magyarországon, Mátyás és Beatrice udvarában. Mikor pedig I. Viktor Emá- nuel, Cavour, Garibaldi megvalósította Dante és Macchiavelli álmát s megteremtette az Dalia Unitát, az egységes olasz királyságot, e nagy mü mega Ili otá sában Kossuth Lajos barátai és baj társai is tevékeny részt vettek. Még a világháború sem szakította szét a barátság e(< szálait A magyar honvédek, mint kötelességük volt, becsülettel állták a harcot a Doberdó és Isonzó szikláiban, de szivüket sohasem töltötte el ellenséges érzület az ellenfél iránt. Vitézségüket és lovagiasságukat az olaszok is elismerték és hasonló lovagiassággal viszonozták: az. olaSz tiszteknek a kommün és a megszállás alatt tanúsított viselkedésére minden magyar ma is őszinte hálával emlékszik visz- sza. Most egy uj barátsági szerződés koronázza meg az évszázados tradíciókat. Olaszország hatalmas diktátorának és Magyarország miniszterelnökének kézfogását a szerződő országokban ujjongó öröm kíséri, mert ezt a szerződést nemcsak a rideg számítás és a politikai rezon hozta létre, de létrehozta az érzelmeknek ereje is- Olaszország és Magyarországnak érdekei nem állanak ellentétben egymással; az olasz és magyar közgazdaság érdeke egyaránt megköveteli, hogy Magyarország Fiúmén keresztül kijáratot kapjon az olasz Adria felé; mindakét állam egyaránt érdekelve van abban, hogy Középeurópában a kisantantén kívül más akarat is érvényesüljön: mindezek kétségtelenül fontos tényezők a politikai aritmetikában, de mégis mennyivel erősebb és biztosabb egy nemzetközi szerződés akkor, ha az nemcsak egyes államférfiak számításain, de két nép meleg baráti érzelmein is nyugszik. Amint Klebelsberg, Bethlen előfutárának útja is megmutatta, Magyarország nemcsak Olaszország hatalmát, de annak ragyogó kultúráját, az olasz rép szivét és lelkét is keresi és minden jelentés, amely az örök városból érkezik, azt bizonyítja, hogy azt sikerült is megtalálnia. Bethlen István római útja a forradalom utáni magyar külpolitikának legfontosabb eseménye. Magyarországot a világháború utáni években a kisantant gyűrűje megfojtani fenyegette és minden szabad mozgásában megakadályozta. A három oldalról körülvett országnak, amelynek bévül is hatalmas viharokkal kellett megküzdenie, ily körülmények között a legóvatosabb politikát kellett folytatnia és tartózkodnia minden kockázattól, amely végpusztulását idézhette volna elő. De lassan- lassan mégis csak javult a helyzet. A népszövetség segítségével teljesen rendbe hozták az ország pénzügyeit és ma már olyan valutája van Magyarországnak, amelynél jobbat egyetlenegy szomszéd állam sem tud felmutatni. A kisantant gyűrűje is meglazult. Románia külön utjai egyre feltűnőbbekké válnak, Jugoszlávia keresi a közvetlen érintkezést Budapest felé, Csehszlovákia külügyminsztere pedig tehetetlenül nézi az események változását. A kisantantriak ezzel a gyöngülésével parhu»tMaflyarország és Olaszország örökös barátságot fogadnak” NySSvánosségra hozták a szerződések szívesét — A római tanácskozásokon Magyarország európai poétikai helyzetéről is szó volt — Mussolini és Bethlen pohárkőszőntői a hagyományos olaszmagyar barátságról és érzelmi közösségről — II magyar le@r@s- kedelemnek Fiúméban nagy kedvezml nyékét biztos itassak Róma, április 6. Mussolini olasz miniszterelnök és Bethlen István gróf magyar miniszterelnök tegnap délután 5 óra 15 perckor írta alá az olasz-magyar barátsági, békéltető- és döntőbírósági szerződést a Palazzo Chigi győzelmi termében. Aláírtak azonkívül több okmányt, amelyekben a két kormány megerősiti az olasz és a magyar szakértők megállapodásait azokra a könnyítésekre vonatkozólag, amelyeket a magyar kereskedelem számára a fiumei kikötőben biztosítanak. A szakértőkből álló bizottság e kedvezményeikről folyó megbeszéléseit mielőbb újból meg fogja kezdeni. A nagyfontosságu okiratok aláírási aktusa után Mussolini ünnepélyes keretek között átnyújtotta Bethlen gróf miniszterelnöknek a Corv,in-kód ex eket. A barátsági szerződés szövegét, amely lényegében megegyezik az Olaszországnak egyéb államókkal kötött hasonló szerződéseivel, holnap reggel fogják Budapesten és Rómában egyidősben nyilvánosságra hozni. Bethlen nyilatkozata az olasz sajtó előtt Bethlen István gróif miniszterelnök olasz újságírókkal folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy római találkozásán három kérdéskomplexum került megbeszélésre. Az első kérdés volt Magyarország tengeri kijárója Fiúmén keresztül. Erre vonatkozólag azonban még tárgyalni kell Jugoszláviával, amely már elvileg előzetesen megadta hozzájárulását. A második kérdés a baráti és döntőbírósági szerződésre vonatkozott. Ennek az uj szerződésnek nem szabad aggasztania más államokat. Jugoszláviával Magyarország már bizonyos közeledést hozott létre s Jugoszláviával is folynak tárgyalások a döntőbiráskodási szerződés megkötése irányában. Csehszlovákiával még nem fejlődött ennyire a helyzet, de már létrejött a múlt héten a kereskedelmi szerződés, amely kedvező hatással lesz a két ország további viszonyára. A harmadik kérdéskomplexum Magyarország európai politikai helyzetére vonatkozott. Erről azonban most még nem nyilatkozhatott a magyar miniszterelnök. A világsajtó visszhangja Paris, április 6. A francia sajtó egyhangúlag elismeri az clasz magyar barátsági szerződés békés szellemét s ebben az értelem-en ir Bethlen római útjáról a Temp$ is vezércikket. Az Eoho de Paris már disszonánsakban ir. A lap római tudósítója megemlíti, hogy a tárgyalások egyik kiemelkedő pontja Magyarország tengeri kijárójára vonatkozott. — Lehetséges — írja a lap --- hogy az összejövetel egyedüli konkrét eredménye a fiumei kikötő felhasználása les/ a magyar kereskedelem számára. De a két Szerződő fél egyelőre csak a magvetésnél tart. Reméljük, hogy Olaszország más vetések felé is fog fordulni, amelyek nem olyan gyászosak Európára vonatkozólag, mint az a vetés, amely a Duna- Tisza között terem — fejezi be alapos elfogultsággal a szélső jobboldali francia lap. A szerződés aláírásáról a francia sajtó rezervált hangon ir. Kiemelik azonban azt,' hogy a fiumei kikötő kérdésében szükségessé vált még a Jugoszláviával való tárgyalások felvétele s ily körülmények között Mussolini sem kerülheti el a tárgyalásokat Belgráddal, amelyeket eddig passzív rezisztenciával halogatott. A Chicago Tribüné Párisból azt írja, hogy a szerződé^ betetőzése Olaszország háború utáni magyar 'politikájának, amely már a fegyverszünet megkötése után nyilvánvalóvá vált. Már 1919 nyarán történtek kísérletek magyar-olasz-román Szerződés megteremtésére Franciaország balkáni pozíciójának ellensúlyozása céljából- *A jelenlegi magyar-olasz szerződés egyúttal kiegészíti Angliának Magyarországgal Szemben folytatott poiltikáját. Az angolországi lapok közül a Daily Mail, a Manchester Guardian s a Financiel News részletesen beszámolnak a magyar miniszter- elnöknek már ismert olaszországi úti programjáról, valamint a tárgyalások eredményeiről. A Times kiemeli még, hogy a magyar trónkérdés kényes ugyan, de Olaszország tiszteletben fogja tartani a, más államok belügycibe való be nem avatkozás alapelvét. Az olasz Messagero vezércikket szentel a nagy jelentőségű találkozásnak s a következőket írja: Bethlen személyében az olasz nép a magyar nemzetet üdvözölheti abban a pillanatban, amikor Olaszország és Magyarország a barátsági szerződés aláírásával akarja ünnepélyesen megpecsételni azt a jóvisp/onyt és együttműködési készséget, amely a két állam között már régen kifejlődött. Díszebéd Mussolininál Róma, április 6. Mussolini olasz miniszterelnök tegnap este a kapi to'liu mi Palazzo SenatoTio dísztermében Bethlen István gróf miagyar miniszterelnök tiszteletére ebédet adott, amelyen jelen volt Bethlen Margit grófnő, Khnen-Héderváry Sándor gróf meghatalmazott magyar miniszter, a római magyar követség tagjai,' Potenzián herceg, Róma kormányzója leányával, az olasz külügyminisztérium magasrangol tisztviselői, Volpi pénzügyminiszter,. Ciano közlekedésügyi, Fedele köz oktatásügyi miniszter, Grandi államtitkár, Tőrre gróf sajtófőnök, az olasz képviselőház elnöke, Rocco igazságügyei i- ni'szter és Bel izzó nemzetgazdasági miniszter feleségeikkel, Borda no herceg, a király fc- szertartásmestere, Matti öli gróf, a királyi zamosan Magyarország jelentőségének szükségszerűen emelkednie kellett és nia már nem az a quantité negligeable, ami volt a forradalmak viharai után, hanem reális érték, melyet a körülötte versengő hatalmak mindegyike biztosítani szeretne magának. Bethlen István római útja már ezt a megváltozott helyzetet (jelképezi, Magyarországnak szerződéskötése az egyik nagyhatalommal ugyanis azt jelenti, hogy az ország megtalálta az utat a szabad levegőre és kiemelkedik az eddigi elszigeteltségéből. Holnap teszik közzé Rómában és Budapesten a két állam barátsági szerződését, amelyet a népszövetségnek is be fognak mutatni regisztrálás végett. Ez a szerződés, mint a neve is mutatja, két állam frigykötése a kölcsönös barátság és az érdekek azonossága jegyében. Ez a szerződés, mint Mussolini és Bethlen egyaránt kijelentették, nem akar agresszív célokat szolgálni, nem akar más álla- j mok ellen törni, hanem csak azt akarja aláhúzni, hogy Olaszország és Magyarország együtt akar dolgozni a béke és kultúra érdekében. Minden olasz lap ezt hangsúlyozza, ami különösen fontos most, amikor Olaszország és Jugoszlávia albániai konfliktusa végleges elintézést még nem nyert. Ez a szerződés nem irányul Jugoszlávia ellen, hiszen Bethlen egyik Rómában adott nyilatkozatában külön is szükségesnek tartotta kiemelni, hogy Magyarországnak déli szomszédjával egy döntőbírósági szerződés megkötésére irányuló tárgyalásai kedvezően haladnak előre. Ha pedig egyes olasz lapok külön is hangoztatják, hogy Magyarországot Trianonban igazságtalanság érte és arra céloznak, hogy amint a versaillesi szerződés sem érinthetetlen szentség többé, úgy el fog jönni az ideje annak is, hogy a trianoni szerződés megváltoztatása is aktuálissá váljék, ez minden bizonnyal any- nyit jelent, hogy Magyarország ilyirányu békés törekvései az olasz közvélemény támogatására számíthatnak. Egyes kombinációk szerint a királykérdés is szóba került Rómában. E kombinációkat természetesen bajos volna ellenőrizni. Igen jellemző azonban, hogy a Giornale d‘Ita- lia, a fascista sajtó egyik legjobban informált lapja azt írja, hogy Olaszország más nemzetek belügyeivel szemben a tökéletes érdektelenség álláspontjára kíván helyezkedni. Ugyanakkor a Timps, ez a hatalmas angol lap is hangsúlyozza, hegy Magyarországnak bel- ügyeit tiszteletben kell tartani. Ha ezek a jelentések megfelelnek a hivatalos Róma és London felfogásának, úgy ez azt jelenti, hogy Olaszország és vele együtt Anglia nem akar beleavatkozni a királykérdés megoldásába. Ez a/ egyedül korrekt álláspont, mert elvégre is minden szuverén országnak legminimálisabb joga, hogy államformáját ugv állapítsa meg, amint az neki legjobban megfelel. Figyelmeztetés ez Prága felé is, amely eddig minden alkalmat, megragadott, hegy illetéktelenül beavatkozzék a szomszédos országok belügyeibo.
