Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-30 / 99. (1433.) szám
io2fí április áO, sspoimmt. 'MOTOT-/V\A<^S'*>-HTT>TiOT» f Berlin nem csodálkozik Berlin Európa legelamerikaiasodoltabb városa. Mert amerikai alatt azt érijük, ami túlnőtt a megszokott dÁmmenziókcm nagyságban, mozgásban, egyöntetűségben, mindazt, ami technikád szempontból tökéletes és 'lelkileg elhanyagolt, mindazt, amit a szám kormányoz, nem pedig óz egyes, az individuális. És ez Berlin. Olyan ez ® város, mint valami óriási áruház, amelyben ugy- látszik feneketlen rendetlenség uralkodik, mig valójában a rend és a munkateljesítmény végtelenül pontos. Egy város, amelyben minden kapható, de csak tömegekben tömegek számára. Ahol az ezer és ezer utca labirintusában az ember éltéved, ahol hiába szeli át a kőházak tízezreinek megmcv'evedeit hullámait, olyan kőházakét, amelyek mind egyformák és hiába keres a szem nyugvópontot, mert egész városrészek olyanok, mint hogyha egy épilöszekrényböl emelték vlotna ki azokat. Autók végeláthatatlan som, négyes sorban, nyolcas sor'ban, óriási kígyó, mely saját farkába harap végig az aszfaltfolyókon, körben a nagy tereken. Néha egy fényjelzés szikrázik föl: atz autók egy pillanatra megakadnak, de még látni, hogy a kígyó leste miképp gyűrűzik tovább. És igy lesznek az emberék is. Senki sem megy, senki sem sétál, mindenki rohan, püfölik egymást, nem pihennek meg egy pillanatra sem reggeltől-esiig. Senkinek sincs ideje, a körhinta nem szünetel, a kocsiknak, az embereknek már csak azért sem szabad megáliniók, mert helyükbe mindig újabb kocsik és újabb emberek kerülnek éte a szemlélő úgy látja, mintha az egész óriási tömeg a fényjelzőkbe és fényreklámokba rohanna bele. Az asszonyok sem keltik fel a figyelmet, mért tömegével jönnek-mennek. Mindnyájan természetesen a legutolsó divat ostobaságaiba burkolózva, barna-fehér borjubörökben. Nem, itt nem csodálloosik senki semmin, Boriin a szenvedélynélküliség varasa, a berlini ember nem ismeri a goethei pillanatot, amelyben az ember megáll éte visszafelé magába tekint. A gyermekded kedély nagy csodája rég kiveszett a világváros forgatagában. Az utcán mindaz, amit a német népről elgondoltunk, elvész: itt nincs Siegjried, itt nincs Kant, itt nincs Goethe. Valahol Németország perifériás rengelúgciben átússzék örök álmukat. Berlinben ezeknek máj- régen nincs hazájuk. Az elarnerikaiaoodott ember itt az élet és a munka megssilajult tempóját csak erős idegingerlő szikkel tudja betartani. Kávé- házak, szenzációs filmek, a Metropolis óriási palotái, ahol szédül az ember... És mindezek fölött és alatt villamoskocsik, repülőgépek, fényjelzések, terraszok, autók, amelyeknek dübörgésébe egyszerre vág bele a jazz-zenekarok pokoli lármája. Farsangkor tízezer ember vese részt (bjy táncmulatságon. A divatbemutatóknál nem lehet megmozdulni és senki sem lát semmit, részben azért, mert Berlin még nincsen amfiteaOrálisan építve, részben pedig azért, mert ötszáz ruhát mutatnak be egyszerre, miközben a figyclm-et a legújabb zenekari slágerek vonják el. Egyik kiállítás a másikai éri, egy este 15—20 hangverseny versenyzik egymással: az egész régi zene versenyre kel az ato- nális zenével, a trecsentoképek bírókra kelnek a kubizmussál... Berlin, ez a szédületes látványosság nem egy ember számára készült, hanem az uj ember számára, alát tömegembernek kell nevezni. A németek az utolsó években rengeteget dolgoztak. A háborús romokat már eltakarították és a lealázott, megvert, vérig sértett Németország, amelytől majdnem összes javait elszedték, ma erősebb mint valaha volt és egy uj gazdasági virágzás kezdetén áll. összeszorüolt fogakkal, rettentő erőfeszítéssel dolgoznak itt, mert a legutolsó cipőtisztító is azt akarja, hogy Németország Európában vezető szerepet játszón. A gyárakban gazdagság, jólét Drezdától Berlinig. Az egész vasútvonal éjjel egyetlen nagy, szikrázóén megvilágítóit utca. Berlin maga mintha csupa luxusból állna a maga óriási idegenforgalmával, lüktető életével. És az asszonyok, akik különben Németországban mindenütt németek, tehát olyanolc, mint akik mint asszonyok Európában és a történelemben aMg játszottak szerepet, ma európai luxusteremtmények, akik megiia- nuVák azt, hogy mit kíván tőlük a huszadik század. A német férfi büszke rá, hogy mindenki, aki ezen az elszegényedett kontinensen vesz és elad, költ és fest, zenél és szórakozik, Berlinbe seregük, ahol pénzéért a legmodernebbet követeli és meg is kapja. Minden arra törekszik, hogy újszerű legyen, hogy aparl színben tűnjön fel: ma Berlinben minden konstrukció, a sanyargatott, űzött és hajszolt agyak konstrukciója. És igy történhetett meg, hogy a legbámululrcaméllóbb csoákivit ág oktat egy gép testébe fogták be: a berlini „planétád rium“-ba. Egy nagy teremben ül az ember, amely hirtelen elsötétedik és a néző feje fölé hirtelen a mélyen sötét, titokzatos csillagos égbolt borul. Feljön a hold, a csillagok megkezdik örök pál\>/a- futasukat, a nap vonzza őket, a föld a nap körül és a csilagokkcU együtt más középpontok kőiül kering. Jön a tavasz, a nyár, az ősz, a tél, elvonulnak a néző számé előtt: eltelik egy Qgése év. És annak az embernek a hangja, aki minden nap és ki tudja hányadszor magyarázatot mormol ezekhez az örök jelenségekhez, hideg ás szenvtelen ebben a kupolás teremben. Az égen meridiánok tűnnek fel mint fémjesikok és egy minduntalan felbukkanó kis fény-nyü irányítja a néző tekintetét arra a csillagképre, amelyet a látható,tlam ember éppen magyaráz. Berlin meglopta a csodAlatos júniusi éjszakák titkát és varázsától megfosztotta azokat... Berlin gazdagította, látogatóját tudásban, de szegényebbé tette egy titokkal és az ember ámulás nélkül hagyja el ezt a termet. A fej gőzölög, a szív tájékán nyomási érzünk, mert fáj a szivünk és a lélek egy más világba kívánkozik. A Bellevue-ulcában a legnagyobb Iámmá és üzem kellős közepében áll egy gyönyörű kis leapaviMon, egy idetévedt kis csodakastély. Ott az ember úgy foglal helyet, mint egy párisi legelőkelőbb kis ma,gánpat ólában és a zajtalan, nagyszerűen berendezel! sarkokban úgy vonul meg, hogy teljesen elfelejti Berlint. Selyemtapéták a falakon, puha perzsa szőnyegek a parketteken, vaslapiwsu barid:k- kályhák a sarkokban. A világítás le van tompítva és rózsás ragyogással tölti meg az intim termeket. Az ember egy pillanatra lehunyja szemét és azt hiszi, hogy XIV. Lajos korában él... álmodik, . álmélködik... álméikodik azon, hogy Berlin vá~ I rosában, ahol az álméikodást, a csodálkozást nem ismerik, még azt is eiéi'heii (és megint csak a rideg üzleti szellem teremti ezt meg), hogy csodálkozhat! Beigrád sürgeti a m’agyar-Jugoszláv barátsági szerződést Beárad, április 29. Politikai körökben as a bír van elterjedve, begy a jugoszláv kormány a római megállapodásokra vonatkozólag kérdést intézett a magyar kormányhoz s felvilágosítást kért arra nézve, bogy áUja-e továbbra is a Jugoszláviával való barátsági és döntőbírósági szerződésre vonatkozó ajánlatait s hajlandó-e továbbra is ez irányiban a már megkezdett tárgyalásokat Jugoszláviával tovább folytatni. A költségvetés! bizottság megszavazta az egyenesedé reformját L&ftye^es &éS2áiSGí©Bc az 8@stülot©k pésrisygyi ga2«8áS?«©^áséL öB ssóSó türvénylawasiaS szövegén Prágta, április 29. A költségvetési bízott- j ság 'tegnap délután kezdte meg a szavazást j az egyenes adó reformjáról szóló javaslat ■egyes pontijai fölött. A szavazás a kora reggeli órákig tartott. Többek között számos ellenzéki módosító javaslatot is elfogadtak. A kormánypártok és az ellenzék kétezernél több módositó javaslatot nyújtottak be, úgy hogy a szavazás nagyon nehézkesen haladt előre. A bizottság az egyenes adóról szóló törvényjavaslatot 53 ülésen tárgyalta és a vita összesen 223 óra hosszat tar torit A mai nap folyamán a stabilizációs mérlegről szóló javaslatot tárgyalják. Utána a bizottság azonnal hozzáfog az autonóm testületek pénzügyi gazdálkodására vonatkozó javaslat vitájához. A kormánytöbbség ez utóbbinál lényegbe vágó módosító javaslatokat nyújtott be, úgy hogy az eredeti szövegezés teljesen megváltozik. A módosítás az egyenes adók pótlékaira vonatkozik. A módosítás alapján a pótadó maximum 610% lehet. Ez tehát az eredeti javaslatban szerepelt fakultatív pótlékmaximumok leszállítását jelenti. Módosítják azonkívül a második paragrafust is, amely szerint a községek kötelesek az egyenes adókról szóló törvény 103. §-a alapján létesítendő alapokhoz a községek által előirt telekadó magasságában hozzájárulni. A községek eszerint a telekadónak csak 10% -át juttatják erre az alapra. Azonkívül lényeges módosítások történnek az összes paragrafusokon. Igen fontos módosítás lesz az is, amely a 22. §-ra vonatkozik. Ez a módosítás a következő: Az egész köztársaság területén a osend- ÖTség tartós elhelyezésének kiadásait ISkd-tól kezdve az állam fedezi. Ez a törvény 1928 január elsején lép érvénybe. Ahol és amiig a kerületi és országos képviselőtestületeket nőm vezették be, ott a jelenleg érvényben levő törvény marad ^ w v- adó. Az autonóm testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot bizottsági letárgyalása után teljes szövegében közöm! fogjuk. Rendszeres személy és áru szállítás Észak Amerikába, Közép Amerikába és Dél Amerikába Üdülő és kéj utazások, úgymint > Fjord és sarki utak, földkörüli utazások utazások Nyugat Indiába Információkat és prospektusokat érdeklődőknek bérmenfve küld BOjl Masififoaarg-.&isrceü'ska Hitre Prága II., Hybernská 10. hfinpdlyös New Orleens felé A város három méterrel a fo yam szintje alatt — A gát áttörése sem segít - A farmerek és tripperek kéts.Lgbeesése Newyork, április 29. Tegnap estig befejezték New-Orleans megmentésének előmunkálatait. A Mississippi gátiát ma délután 15 mérfölddel New-Orleans alatt 1500 láb szélességben fölrobbantiák. A lakosságot fegyveres erővel terelték el a sújtott vidékről. Többszáz trapper nem volt hajlandó elhagyni lakását, mielőtt a hullámok nem kényszerítik őket erre. A gáttörés következtében újabb 450.000 soré termőföld került viz alá. Beavatott körök azt remélik, hogy a mesterséges közbelépéssel a viz szinét sikerülni fog két és fél lábbal lenyomni. Az azonban még korántsem bizonyos, hogy ezzel az eredménnyel megmenthetik New-Orleans városát. mivel a város fölött a viz sok helyen már most magasabb, mint a gát. A legmagasabb vízállás még 500 mérföldnyire van a várostól. de a robbanás kísérlete mindennek dacára rendkívül veszedelmes. A kiürített terület lakosságának hangulata a lehető legrosszabb. Amikor Hoower tegnap szemleutaf tartott azon a helyen .ahol a gátat föl akarják robbantani, csónakját hirtelen három lövés értő. melyek azonban szerencsére nem találtak. A merénylet tetteseit nem sikerült kinyomozni. Röviddel az eset után a hatóságok a nemzeti gárda legutolsó tartalékának mozgósítását is elrendelték, mert egyes források szerint elégedetlen trapperek New-Orleans fölött merényletet akarnak elkövetni a gát ellen. Ha a város fölött átszakifanák a töltést. akkor New-Orleanst okvetlenül elárasztaná a viz, mig az alsó területek megmenekülnének. A töltésen mindenütt erős őrségek cirkálnak. A robbantás a nyilvánosság kizárásával történik s alig ötszáz ember, köztük néhány filmvállalat képviselője nézheti csak végig a hatalmas színjátékot. Az elpusztított gyapottermés Newyork, április 29. Hivatalos jelentés szerint a bevetett gyapoff ö klek területe a Mississippi áradása következtében kétmillió acrével lett kisebb. Az elárasztott földek tavaly több mint másfélmillió bál gyapotot termellek. A súlyos csapás visszahatása egyelőre még nem mutatkozik teljes mértékben a gyapotpiacon, aminek oka elsősorban az, hogy tavaly rekordtermés volt, egy hogy ez- idén nincs nagy szükség újabb készletekre. Az értékpapírtőzsde ugyan gyengült, de az árfolyamok hullámzása ismét rendes. A keddi bessz nem annyira az árterületről érkezett jelentések, mint inkább a túlzott spekulációk következménye volt„Inkább meghalni, mint látni a pusztulást" Newyork, április 29. Egyedül a vasúttársaságok kárát 7 millió dollárra becsülik az árvíz területén. New-Orleans három méterrel a viz szintié alatt fekszik, úgy hogy. ha a hullámok rászabadulnak a városra, ott nem marad kő kövön. New-Orleans körül a táj hirtelen eséssel halad a tenger felé. úgy hogy a város megmentésének egyetlen lehetősége az. hogy néhány kilométerrel alatta áttörik a gátat, aminek következtében az alacsony területeket elönti a viz és igv a folyó szintje New-Orleansban is alászállna. London, április 29. Neworleansi jelentések szerint a lakosság még mindig nehézségeket gördít a Mississippi gátjának fölrobbantása elé, mert, a farmerek féltik vagyonukat. Igen sok trapper elrejtőzik az erdőkben és kijelenti, hogy inkább elpusztul az áradásban, mintsem hogy végignézze hosszú évtizedek munkájával gyűjtött vagyonának elpusztulását. Bell ezredes, a Mississippi gátjának tervezője kijelentette, hegy a wickburgi gát fölrobbantásának dacára New-Orleansot már nem lehet megmenteni. A vizszint csökkenése nem következhet be elv hamar, mint az szükséges volna, úgy hogy a hullámok mégis rászabadulnak a városra. A gátat egy héttel ezelőtt kellett volna áttörni, akkor még értelme lett volna. xx Az „Ifjnsági könyvtár14 az iskolai nevelés szerves kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen könyvosztályunknáL Stresematm és Briasid távlratváüása Berlin, április 29. Stresemami dr. külügyminiszter Briand politikai pályafutásának 25. évfordulója alkalmával üdvözlő táviratot intézett a francia külügyminiszterhez s a táviratban kifejezi reményét, hogy Briand még sok évig fog működhetni eredményesen hazája javára. Ma Stresemann a következő választ kapta Párisból: Jókívánságai igen meghatottak és őszintén köszönöm őket Ha végigtekintek az elmúlt huszonöt évei. kétségtelenül a két utolsó évet sorolom a legeredményesebbek közé, mert ebben az időben önnel karöltve és közös célt szolgálva, Szép sikerrel működhettünk országaink és a világbéke érdekében. Az északkinai hadsereg újra London, április 29. A Mornmgpost egyelőre csak fentartással fogadható hireket közöl a középkinai harctérről. Hétezer shantun- gi katona és kétezer fehér gárdista állítólag megverte Csankajszek csapatait Pukau körül és a várost megszállotta. Csankajszek seregei mindenütt visszavonultak- A hirt a Sharghai—nankingi vasútvonal hivatalnokai hozták, de még a tudósitő is megjegyzi, hogy csak erős fentartással lehet fogadni. A francia idegenlégió vesztesége Marokkóban Páris, április 29. A francia Marokko-zóna határán, Uezantól északnyugatra az idegen légió tegnap súlyos harcokba keveredett a felkelő riffkabilokkal. A légió két zászlóalját meglepetésszerűen erős felkelőosztagok lámadták meg. Heves harc után sikerült a támadást visszautasítani. Tiz légiókatona meghalt, 29 súlyosan megsebesült. A halottak között egy francia kapitány is van. Az interparíameníáris usró csehszlovák osztályának ülése Prága, április 29. A genfi interparlamentáris unió csehszlovák osztálya, amelynek 236 törvényhozó tagja van, tegnap plenáus ülést tartott a parlament épületében. Az ülés főleg az unió huszonnegyedik összülésének programjával foglalkozott, amely augusztusban Parisban lesz. Megválasztották a csehszlovák osztály 33 tagú tanácsát és az elnökséget. Elnöknek újból Brabec dr. nemzeti demokrata szenátort választották meg, aki egyúttal az unió központi végrehajtó- bizottságának tagja. Alelnökök: Wuiter Leó rd., Zavarai apát és Heíler dr. Szenátor. Titkárok: Uhlir dr. képviselő és Sztodola Kornél, valamint Medinger dr. szenátoruk- Az unió tanácsába újból Hodzsa minisztert és Winter képviselőt delegálták.. Heller dr. német szociáldemokrata Szenátor, a nemzetiségi viszályok elsimítása céljából egy paritásos bizottság létesítését javasolta. A javaslat fölött élőnk vita támadt. A csehek állást foglaltak a javaslat ellen azzal az é - veléssel, hogy a németeknek a kormányban való részvétele következtében a törvények vannak hivatva a nemzeti súrlódások elsimítására s igy a javaslat tárgytalan. Formai szempontból az ülés nem ve lette el az indítványt, hanem elhatározta, hogy állásfoglalás végett az összes kluboknak megküldik. Ezzel az interparlamentáris unió csehszlovák csoportjának ülése végétért* 3
