Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-30 / 99. (1433.) szám

2 Asszonyok, okik házasságuk következtében hontalanokká váltak Nemzetközi konferencia készül az asszonyok állampolgár­ságának szabályozására — Német kezdeményezés a Jogtalan­ságok megszüntetésére A kisantaní konferenciája Prága, április 29. A Cseh Távirati Iroda (jelenti: A ki sántáját konferenciáját május 12-től május 14-ig tartják meg Joachimstal- ban. Ugyanebben az időben ott fog ülésezni a kisantant sajtókonferenciája is. A magyar-román döntőbíróság uj ülésszaka Budapest, április 29. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti teleforon: A magyar-román vegyes döntőbíróság május 2-án kezdi meg ez évi második ülésszakát. Az ülésszak napi­rendjén nem szerepelnek azok az agrárpö- rök, amelyek tárgyalásáról a román kormány, mint ismeretes, biráját visszavonta s ame­lyeknek ügye jelenleg a népszövetség taróosa előtt folyik- A magyar-román döntőbíróság jelenlegi ülésszakán Federkranz svéd követ elnököl. Magyar részről a döntőbíróság ta­nácskozásain Székács Aladár közigazgatási bíró, valamint Kövess Béla dr. kormánymeg­bízott, a budapesti ügyvédi kamara alelröke vesznek részt Tarthatatlan állapotok a rahói járásbíróságon Halomszámra edáfflitéasetlentil hevemnek a hagyatéki és árvaszéki ügyek — Kevés a személyiét — Még ma sem hozták át a telekkönyveket Romániából Rakó, április 29. (Saját tudósítónktól.) Hosszú idő óta panasz­kodnak a felek, hogy a rahói járásbíróság terüle­tén a hagyatéki ügyeket, továbbá az árva-ügye­ket lassan, nehézkesen vagy évek óta egyáltalán nem is intézik el. Mintegy öt szász hagyatéki ügy fekszik elintéz üti mid a letekkönyoek hiánya miatt, amelyek még mindig Romániábm, vannak. (Nagybocskó, Terebesfejérpatak, Lonka stb.) Ez egyik legkirívóbb oka a hagyatéki ügyek el nem intézésének. Emiatt az államnak is nagy összegű illeték-kára van, mert a hagyatéki és adásvevési ügyeket el nem intézhetik, illetve nem telekköny- vezhetik. Ha az illetéknek egy bizonyos százalé­kát az állam a Romániában levő telekkönyvek lefordítására, illetve kiírására fordítaná, nagy összegekhez jutna illetékek cimén. így aztán, ahol a telekkönyvek hiányzanak, az adásvétele­ket nem végzik hivatalosan, mert közszájon forog iaz a mondás, hogy úgy sem telekkőnyvezik, hát kár bejelenteni. Sokszor megtörténik, hogy egy ingatlan már három-négy kézen fordult meg, s illetékezve nem volt Ebből viszont a kivetett adókra vonatkozó lehetetlen állapotok következnek s annyira ku­szává lesz a kivetés alapja, hogy senki sem tud 'eligazodó, s emiatt sok a panasz és el dg esetlenség. Kivetik az adót arra, aki már rég eladta az in­gatlant s talán harmadik kézen van, de még min­dig a régi tulajdonost zaklatják az adóért. A Máramarosszigeten elfekvő telekkönyvek­ben szerepelnek még 1856-ből, a tagosítás ide­jéből való tételek is. Ezek az anomáliák már csak a rahói járás­bíróság területén vannak meg, mert a többi járás­bíróságok visszaszerezték már a telekkönyveket Romániából. Az árvaszéki és hagyatéki ügyek szünetelé­se még arra az okra is visszavezethető, hogy ré­gebben a vármegyék végezték az ügyeket, illetve az ott működő árvaszékek, ma ezt is a járásbíró­ságnak kell végezniük. Megfelelő személyzetük nincs. A prevrat előtt a rahói járásbiróság sze­mélyzete a következőkből állott: 4 járásbiró, | 2 jegyző, 1 kinevezett birősági végrehajtó, vala­mint a megfelelő kezelő személyzet. Ez év ápri­lis 1-től egy jegyzővel több. Végrehajtó nincs, ennek munkáját a kezelő személyzet végzi. A hagyatéki és árvaszéki ügyek minél gyor­sabb intézésére elsősorban személyzetpótlásra volna szükség és pedig egy járásbirőra, egy se­gédmunkaerőre és egy végíehajtóra. Végül a te­lekkönyveket föltétlenül haza kell hozni Romá­niából. Közjegyző sem volt Rahón 1926-ig, addig a técsői közjegyző járt Rabéra. Nyelvi nehézségek is vannak, amelyek kiküszöbölésére a magyar uralom alatt megfelelő tolmács utján gondoskod­tak. Sürgősen felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy a rahói járásbíróságon uralkodó lehetetlen állapotok javításáról az állam, a magánfelek s a munkával tulhalmozott személyzet érdekében mielőbb gondoskodjanak. — A prága—párisi gyorsvonat balesete. Pa­risból jelentik: A prága—pátiéi nemzetközi gyors­vonatot Strassburg pályaudvarán karambol érte. Egy szembejövő rendezóvonat belefutott a gyors­vonatba és egyik kocsiját megsértette, öt utas megsebesült. Berlin, április 29. A népjogok kodifikálására kiküldött népszövetségi szakértői bizottság egyik leg­utóbbi ülésén Sdniicking dr. professzor, né­met delegátus, a bizottság elé gondosan ösz- sze gyűjtött s rendszerezett anyagot terjesz­tett, amelyet Marié EiMsabeth Lüders dr. asszony, német demokratapárti képviselőnő, bocsátott felhasználás céljából a delegátus rendelkezésére. Ez az anyag különösen kirívó esetekből áll, amelyekből világosan kitűnik, milyen tarthatatlan és elviselhetetlen az állam­polgársági viszony szempontjából az asszonyok helyzete az Európában be­állott uj helyzet következtében. Lüders dr. asszony gyűjteménye egypár égbekiáltó esetet sorol fel, amelyek a szak­értőkre a legnagyobb benyomást tették s az­zal az eredménnyel jártak, hogy a szakértő- bizottság határozatot hozott, amelyben az érdekelt kormányoknak nemzetközi konferencia egybehivásáf javasolja. Ennek a konferenciának az lenne a célja, hogy a nők állampolgársági ügyét nemzet­közileg szabályozza. Még élénk emlékezetében van a nem­zetközi közvéleménynek annak a nőnek esete, aki egy afgán állampolgárhoz ment nőül s férjének halála után, mint az örök­séghez tartozó személy, rabszolgasorsra ju­tott s az örökösök rabszolgának adták el. A német konzulátus az intervención kívül egyebet nem tehetett a szerencsétlen pária érdekében. A Lüders dr. asszony által összegyűjtött esetek sokszor még felül is múlják az afga­nisztáni eset borzalmait. Gondoljunk csak arra, hogy a Középen répában ma általános állampolgársági gyakorlat mellett hány ezer asszony válik hontalanná fér jhezmen etele következtében. Gondoljunk a több száz­ezernyi orosz emigránsra, akiknek családja minid hontalan s akkor kellőképpen értékel­hetjük a német képviselőnő emberies kezde­ményezésének nagy jelentőségét. Lüders dr. asszony azonban nem elége­dett meg azzal, hogy ezt a fontos problémát nemzetközi fórumok elé vitte, hanem a né­met parlamentben is lépéseket tett, hogy a német törvényhozás legalább a német biro­dalom területén könnyítsen a hontalanná vált asszonyok szörnyű sorsán. Az eredeti törvényjavaslat lényege oda irányul, hogy egyedül az asszony döntsön abban a kér­désben, hogy házasság esetén előbbi ál­lampolgárságát kivánja-e megtartani, vagy férjének állampolgárságát veszi fel. A birodalmi gyűlés ebben a formájában a törvényjavaslatot elvetette, de a plénum mégis elfogadta azt a kezdeményező javasla­tot, hogy a kormány törvényjavaslatot dol­gozzon ki, amelyben az idegenekkel házas­ságra lépő német nőknek a következő há­rom jogot biztosítják: 1. Amíg német fenhatóság alatt álló te­rületen tartózkodnak s ki nem jelentik, hogy más állampolgárságért nem folyamodnak, német állampolgároknak tekintendők. 2. Idegen állam területén mindaddig megtartják német állampolgárságukat, amíg idegen állampolgárságot nem szereztek. B. Ha hontalannal házasodnak meg, a német állampolgárságot minden körülmé­nyek között megtartja a nő, tehát nem válik hontalanná. Különösen ez az utolsó pont olyan fon­tos kezdeményezés, amelyet a többi álla­mokban, amelyekben a hontalanság kérdése akut, mint mi.nálunk is, követni kellene. Felhívjuk a magyar pártok figyelmét arra, hogy ebben az irányban a cseh­szlovák parlamentben minél előbb te­gyenek kezdeményező lépést, mert a jövőben segíteni kell azokon az asz- szonyokon, akik hontalannal kötött házassá­guk következtében állampolgárságukat el­vesztik. s igy jog és segítség nélkül állanak szükség idején. 1927 április 30, szombat. revití és röviddel azután teljesen parafinál­ja. Régebben a mumi^álások alkalmával a holttesteket felboncolták, a belsőrészeket ki­vették és általában hosszadalmas és bonyo­dalmas eljárást igényel a múmia preparálása. Ezzel szemben Hochstadter tanár eljárásánál nem kell az objektumot felboncolní és a hatás mégis tökéletes, minden tekintetben felülmúlja az összes eddigi eljárásokat. A találmánynak nemcsak a tudományos világban van beláthatatlan liordereje, hanem az iskolai oktatás, továbbá a diszmüáruipar praktikus terén is, például kitömött állatok, vagy konzerválandó növények szempontjából. Ezzel az eljárással a gombaféléket is eredeti színükben és formájukban tudják konzer­válni, ami mostanáig semmilyen eljárással nem sikerült. Hochstadter professzor a tudományos vi­lág és a szakkörök nagy érdeklődése mellett tegnap egy berlini szállodában tartott előadást kísérleteiről, sőt bemutatta az eredményeket is, amennyiben tizennyolc évvel ezelőtt preparált embe­reket és állatokat állított ki közszemlére a közönség elé, melyeket az élőktől úgy­szólván alig lehet megkülönböztetni. Meg kell jegyeznünk, hogy az egyes or­szágokban máris hatalmas vállalatok alakul­tak az „Aeternitas“ (örökkévalóság) kihasz­nálására. A két tudós ugyanis igy nevezte el tudományos és praktikus találmányának mód­szerét. Valóságos börzéje van már a kongó négerektől kezdve az eszkimókig a különböző emberi és állati múmiáiknak- Az egyes orszá­gok például ex etikus tartományaik ritkaság- számba menő ember-, állat- és növényfajtáit akarják forgalomba hozni ezzel az eljárással, mely teljesen szemléltető és minden tekintet­ben kielégíti úgy a tudományos, mint a prak­tikus célokat. A cseh agráriusok klubülése Prága, április 29. A cseh agrárius párt képviselőinek klubja tegnap este ülést tar­tott, amelyben Zadina képviselő a Németor­szágban tett szociálbiztositási tanulmányáról tartott előadást. Dubicky képviselő ezután azokat az irányelveket fejtette ki, amelyek szerint a pártnak a szociális kédrések ren­dezésénél követni kell. A klubtanácskozást még ma te folytatták. Könnyítik a magyar diplomák nosztrifikálását? Prága, április 29. A Národni Osvobozeni Po­zsonyból keltezve az alábbiakat írja: „Szepesme- gyéből származó körökből úgy értesül nk, hogy a, kormány jóakaratulag viselkedik a Magyaror­szágon szerzett oklevelekkel és érettségi bizo­nyítványokkal szemben. Eddig e bizonyitványok- ikal szemben elutasító álláspontra helyezkedtünk s van egy miniszteri rendelet, mely elvben nem ismeri el az 1922 után Magyorországon szerzett okleveleket és érettségi bizonyítványokat. Ezt az az elvet azonban egyes esetekben megtörték, amikor magyar nagybirtokosok, magas hivatalno­kok fiairól, vagy más, kormánypártokhoz tartozó egyénekről volt szó, továbbá olyan fiatal papok esetében, akiknek oklevelét nosztrifikálni kellett volna, hogy a kongruát fölvehessek. A forrada­lom után egyesek nem tartották szükségesnek fiaikat Csehszlovákiában iskoláztatni, hanem Bu­dapestre küldték, ahol nem is rendes intézetek­ben, hanem politikai emigránsok részére szerve­zett intézeteknél szerezték meg érettségi bizonyít­ványaikat. A nosz'rifikálási vizsgákat a cseh­szlovákiai magyaT iskolákban hajtják végre, s ezeknél, főleg Kassán, erős a „benevolencia“. Nem tudjuk ellenőrizni a légionárius Ná­rodni Osvobozeni hírének valódiságát, de ha meg­felelne a tényeknek, akkor csak örömmel kelle­ne fogadnunk. A magyar egyetemek és közép­iskolák képesítései ellen folytatott indokolatlan és barbár kultúrharcnak meg kell szűnnie. Az ott szerzett oklevelek és érettségi bizonyítványok nosztrifikálása ügyében törvényhozóink a régi kormányrezsim alatt is számtalanszor, de sajnos eredménytelenül interveniáltak, s ha a mai kor- mányrezsim legalább esetről-esetre enged a régi merev álláspontjából, úgy ez csak a régi h-bák 'belátását, és a gyűlöletpolitika .föladásának kez­detét jelenti. Nem elégedhetünk meg azonban a csupán egyes esetekben való kedvezményezés rendszerével, hanem az iskoláztatási szabadság elvének legteljesebb érvényesítését kívánjuk minden nemzetközi viszonylatban, igy tehát Né­met- és Magyarországgal szemben is. Hochstadter bécsi egyetemi tanár világraszóló találmánya: az ,Aeternitas‘ Olyan eljárást talált fel, mely embert, állatot és növényt eredeti formájában, színében, sőt végső mozdulatában preparál — Harminc év óta kísérletezik e téren — Berlinben számolt be kutatásáról és eredményeiről Berlin, ápTilis 29. Az egész csehszlovákiai sajtót megelőzve közölheti a P. M. H. azt a hirt, hogy Hochs­tadter dir. bécsi egyetemi tanár és a bécsi anatómiai intézet főnöke, asszisztensével, Scmeidieh dir.-ai együtt olyan konzerváló eljárást talált fel, mely embert, állatot és növényt halála, illetve elmúlása után eredeti állapotában, színé­ben, formájában, sőt végső mozdulatában preparálja. Tudjuk jól, bogy hosszu évtizedek óta folynak kísérletezések ezeu a téren, úgyszól­ván a világ minden egyetemén és minden tu­dományos és anatómiai intézetben. Kisebb- nagyobb sikereket is értek már el ezen a té­ren, de az eddig elért eredmények messze vannak a tökéletességtől. Hogy csak egy pél­dát említsünk, az egyiptomi múmiákhoz ha­sonló tökéletes emberi preparátumot a jelen kor tudósainak nem sikerült készíteni, hiszen emlékezetes, hogy például Tutaiikamen mú­miáján a legmeglepőbb az volt, hogy teljesen az élet hatását keltette a szemlélőben évezre­des múltja dacára is. A két tudós, akiknek felfedezése korsza­kos jelentőségű, már majdnem harminc év óta dolgozik azon az eljáráson, melyet sikerült a tökéletességig fokozniok ugyannyira, hogy tegnap Hochstadter tanár a berlini tudomá­nyos világ előtt is bemutatta a kutatásainak eredményeit. A két tudós neve szakkörökben nem ismeretlen és a tudományos világban na­gyon jó csengésű. Hochstadter professzor a bécsi anatómiai intézet élén áll már régeb­ben és asszisztense Schimeidel dr. hűséges famulusa és segítőtársa volt a nagy munká­ban. Találmányuk lényege az, amint föntebb már elmondottuk, hogy embert, állatot és nö­vényt úgy tudnak preparálni, hogy azon sem­mi forma, sem színváltozás nem áll elő. Az eljárás maga tulajdonképpen a lehe­tő legegyszerűbb és külsőségben ugyan­olyan, mint bármilyen közönséges in­jekció. Természetesen, hogy a tudósok milyen módon és miilyen anyagokból állították elő a befecskendezésre használandó preparátumot, az az ő titkuk és éppen ebben rejlik találmá­nyuknak világraszóló jelentősége. Az oldat, melyet a halott emberi testbe vagy a kimúlt állatba, esetleg élettelen gyümölcsbe, nö­vénybe, vagy virágba befecskendeznek, az objektumot pillanatnyi mozdulatában megrne­P elmesiesedés, neurasthénia Csiií Jőd-Brőm Pird# golyva, mirigy-, csont-, Izületi-bajoknál, angolkór, vérszegény- Nyitva május 1-től szeptember 30-ig. ség, hüdéseknél, az anyagcsere forgalom zavarainál, tehát mind- „ , , . . , . . azon bajoknál ajánlva, hol a Jód-Bróm-SósfUrdök indikáltak. Felvilágosítást nyújt es prospektust küld a ^ mm _ FÜRDŐIG AZG AT ŐS AG I CSIZFÜRDŐN (Őlzkúpele, z. XVIII.) ___________[1_________—T—M——Ilin—IBMM——IMil-MimflJI—WII——■irfll—MII MIM!■■■■ I "TmTiTTff-Br ___________Ivó- és f ardöknrák, fényk«ieiis, otthoni kúrák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom