Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-27 / 96. (1430.) szám

r 6 áPfnta 27, rUlREKL-^.. INI,J,iair—*P_*'_l|fl AvagMBMWBW^F 27 I Április (Hmm Szerda Elsejéig i53 K| iilii! 5MMCüiúaK»i«a jaa»^«*rtiK«»«aináBaiBufeT«» nfcawnm inntifwifMfia—bhpbb^ A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ÍADRIA: A cárnő sakkja, (meghosszabbítva.) ALMA: Verácska nászutja és Vigyázz Harry! J3VEZDA: Az amerikai nagybácsi, (Pat és Pár tachon). JULIS: A csábos Paris, (meghosszabbítva). KAPITOL: A forró égöv, (Bebé Dániels és Wal- lace Beerv.) KOR UN A: A civilizáció szélén. (Harry Carey). LUCERNA: Dales-szálló. (Tóm Mix). SVETOZOR: Kracsmerka meggazdagodott. (II. rész). BIHARI Jókai, Vas Gereben regényeinek örök Visszatérő alakja Bihari János cigány prímás, a „Magyar Orpheusa Rákóczi kesergőből csinált Rákóczi-induló szerzője, száz esztendő előtt: 1827 április 26-án halt meg. Bihari — talán minden élők leghíresebb magyar ci­gányprímása — kezéből Száz esztendő előtt kiesett a hegedű, az a hegedű, amely olyan nevet Szerzett gazdájának, amilyen hir, név, Szeretet, magyar cigányt nem övezett. A Rá­kóczi kesergőből szerzett Rákóczi-induló ma is él, él Bihari Bercsényi nótája s a magyar; cigányoknak ma is kedves műsor darabjuk j Bihari János bármelyik szerzeménye. A Hadik óbester nótája, a Hatvágás verbunkos, a Hu­szár verbunkós, a Sarkantyus verbunkos, a Bihari kesergő, a Koronáviós nóta és sok szo­morú magyar hallgató. Bihari valahogy hozzá­tartozott a múlt Század első három évtizedé­nek nyakaskodó, németre haragvó, császár el­len kesergő magyar életéhez. Bihari hegedű­je egy darab nemzeti ellenállás volt. A liires prímás Nemesabonyban, Pozsonymegyében •született, tizennyolc éves korában került Pestre, itt nemsokára országos hirt szerzett. Budán a nádori, Pozsonyban az udvari koro­názási, országgyűlési és más nemzeti ünne­pélyeken ö muzsikált. Nem egyszer Bécsben is felhívták az udvari hálóidra. 1825-ben a po­zsonyi országgyűlésen mutatta be „Koroná- ciós magyarját", utolsó szerzeményét. Ezután Biharira ráköszöntötiek a nyomorúság nap­jai s nyomorban halt meg 1827 április 26-án. A régen elhagyott pesti ferencvárosi temető­be temették el. Utolsó pesti lakóházát, a Ló- nyai-utca és Kinizsi-utca sarkán emléktáblá­val jelölik meg a centennárium alkalmából. — A kapurthalai maharadzsa Prágában. Középeurópa érdekes exotikus vendége, a kapurthalai maharadzsa szerdán este 9 óra-. kor Bécsből Prágába érkezik. Az indus feje-! delem a S te in er-szállóban száll meg. — Rozsypal alkormányzó Prágában. Ro- ssypal Antal, Ruszinszkő alkormányzója teg­nap Prágába érkezett és ma a vezető cseh­szlovák politikusokkal behatóbban tárgyalt az aktuális ruszinszkői kérdésekről, — Interpellációk. Fedor Miklós, az or­szágos keresztényszocialista párt nemzetgyű­lési képviselője a megyei és községi régi nyugdíjasok nyugdijrendezése tárgyában kér­dést intézett a miniszterelnökhöz. A kérdés­ben példákkal illusztrálja azt az igazságtalan elbánást, amelyben az állam részéről a me­gyei nyugdíjasoknak még mindig részük van, s követeli, hogy a kormány sürgősen terjesz- szen be oly értelmű törvényjavaslatot, amely az összes úgynevezett régi magyar törvények szerint nyugdíjazott nyugdíjasok nyugdiját az uj nyugdíjasok nyugdijával teljesen egyenlő­vé teszi. — Ugyancsak Fedor Miklós képvi­selő intézett kérdést a miniszterelnökhöz az eddig még nem rendezett életbiztosítási köt­vények ügyében, továbbá a földművelésügyi miniszterhez Oséos, Kamaróc, Gomhospuszta, Perény, Ilim, Alsólánc, Felsőlánc. Buzita, Resté, PédeT, Bodoló és Szepsi községek vi­dékének árvizveszedelme tárgyában, — vé­gül megkeresést intézett az állami földhivatal elnökéhez Varga Károly uradalmi erdőőr nyugdija ügyében.- Cimaeics apáti kinevezés. Romáraim tudö- «itónk jelenti: A győri megyéepüspök. IMagyar­Komárom plébánosának, Burányi Ferencnek, az egyházi élet terén kifejteit •rendki'vtüJ buzgó miükiö- déeeőrt * v őr lussaentk ereszti eionzefes apátságot adományozta. .. Ezernyolcszáz csendőr, erdőőrök, vámőrök és rendőrkutyák nyomozzák Délcsehország rablő cigányait Huszonhat járás népének örök rettegése néhány cigány karavántól — Véres rablóvilág Csehország déli erdővidékén — Prága, április 26. Nincs nap, hogy a cseh lapok hasábokat ne imának a délcsehországi cigányrablóbandák borzalmas rablásairóL Egész országrész retteg a fölfegyverzett Ru- zicska és Vrba-nemzetség vakmerőségétől. A nomád cigányok legújabban egész közsé­geket támadnak meg és zavartalanul rabol­ják ki a házakat a község &zemeiáttára. A csendőrség és cigányok között valósággal vé­res guerilla harc folyik­A rablótámadások sorozatából kiemelke­dik az elhenicei eset A vakmerő cigányok a falu kellős közepén éjnek idején körülfogtak egy házat. Baltával beverték az ablakrámát s egy szempillantás alatt behatoltak a lakásba. A sötét alakok sapkájára elketromos kézi­lámpások voltak erősítve, a kezükben revol­verek. A háziakat felszólították, hogy nyom­ban adják elő pénzüket Mikor azok vona­kodtak, a cigányok félholtra verték őket. A szomszédok — bár hallották a lármát — nem mertek a házaikból kimozdulni s ijedtük­ben ajtaikat és ablakaikat bútorokkal torla­szolták eL Hasonló vakmerőséggel rabolták ki a ci­gányok Wolhuber nyugalmazott tanító házát Velké-Smedecben. A tanító a vidék tömeg- hangulatának hatása alatt már készenlétben tartotta fegyverét és revolverét, de az ablakon át beugró banditák úgy meglepték, hogy véde­kezés helyett menekülésben keresett menedé­ket. A cigányok egyike elkapta a tanító töl­tött fegyverét és a menekülő után lőtt Wolhubert a jobb arcán találta. Valószínű, hogy a súlyos sebesülés következtében elveszti szornevilágát. A szerencsétlen ember kiáltozására és a lövé­sek zajára a szomszédok felébredtek. A szomszédra, aki a tanító segítségére sietett ugyancsak rálőttek. Ez a lövés azonban céh tévesztett. A községi biró szolgáját, aki szin­tén a ház felé közeledett ‘ a lábán sebesitették meg. A rablótámadás tartama alatt 20 lövés dör­dült el egymásután a község köziepén. A lö­völdözéstől az egész falu felébredt, azonban rettegésében senki sem kísérelte meg a ga­rázda cigányok menekülésének megakadályo­zását. A banditák dolguk végeztével sátoros szekereiken zavartalanul bandukoltak végig a község főutcáján. Utólag kiderült hogy ezen az éjszakán még más két rablást is elkövettek. Egy sor hasonló betörés után Bielce köz­ség közelében a csendőrök megközelítették a cigánykaravánt A cigányok azonban revolver- lövésekkel fogadták a járőrt. A csendőrök ha­sonlóképpen lövésekkel feleltek * a cigányok egyike holtan esett össze a helyszínen. A halottban Ruzicska Ferencet ismerték fel. Másik két cigány is megsebesült, de a tűzharc leple alatt elmenekültek a többiekkel. Teg­napra virradó éjjel újabb összeütközésre ke­rült a sor a csendőrök s egy cigány között, aki a csendőrök közeledtére lövöldözni kezdett. A csendőrök megsebesítették és elfogták. A sebesült állítólag maga Ruzicska Adolf ban­davezér. A veszélyeztetett vidéken a osendőrörsö- ket megerősítették olyannyira, hogy huszonhat politikai kerületben 1800 csendőr áll készenlétben. A csendőrök a helyi hatóságok, az erdöörök és vámőrök segítségével igyekeznek kézrekeriteni a legsötétebb Délcsehország cigány-Rinal- dóit. A rablók üldözésére nagyszámú rendőrkutyát is mozgósítottak- A brürrni országos közigaz­gatási hatóság a cseh-morvia határ szigorú őrizését rendelte el, hogy a télihez hasonló alapos razziát rendezzenek az egész vidéken. — A tett vasú t ügyi miniszter Prágában. Krievs lettországi vasutűgyi miniszter vasárnap ■övid tanulmányútra Prágába érkezett. — Kersák-emlékünnepély Kamocsán. Komáro­mi tudósítónk jelenti: Kamocsa község derék ma­gyar népe kegyeletes emlékünneppel áldozott a nemrég elhunyt Kereék János költő emlékének. Az ünnepen csaknem, minden szám Kereék János alkotása volt. Az alkalmi beszédet Borosa Kálmán lelkész tartotta. Kergék János magyar érzésekkel •telített versei mély hatást tettek a közönségre és az ünnepély minden száma osztatlan elismerésben, részesült. — Halálozás. Matula Domokos rubelei római kaf etikus tanító Po7<aonyban a naipoúihain. hosszas szenvedés után meghalt. A boldogult 16 évig mű­ködött a perbetei katolikus isim Iánál és nagy tár­sadalmi munkát fejtett ki. — Elkoboztak Pozsonyban két kommunista röpiratot. Pozsonyi tud ősi tónk jelenti: A pozsonyi államügyészség rendeletére a rendőrség hétfőn el­kobzott egy magyar és egy szlovák nyelvű kom­munista röpiratot. Mindkettőnek „Május l.“ a el­me. A magyar szöveg különbözik a szlováktól, de mind a kettőben a rendtörvénybe ütköző vétsége­ket talált a cenzor. — Magyar Mezőgazdasági, Ipari és Népvise­leti Kiállítás Komáromban. Felhívás! Komárom­ban ez év őszén Magyar Mezőgazdasági, Ipari és Népviseleti Kiállítást rendezünk a Mezőgazdasági Tanács és a csehországi gazdasági szervezetek részt vét elével és támogatásával. A kiállításon kép­viselve lesz a mezőgazdasági gép-, segédeszközök 'és anyagok ipara, a mezőgazdaság minden ága, a nagy- és kisipar legkülönbözőbb szakai és a ke­reskedelem. A kiállításnak a nem szakemberekre is nagy vonzóerővel bíró különlegessége „az ipar- történelmi" és a „Népviseleti és Háziipari" kiállí­tás lesz. Tekintettel arra a körülményre, hogy a kiállítás méreteinél fogva nemcsak Délszüovenszkó, hanem egész Szlovenszkó lakosságát Komáromba fogja vonzani s miután Komárom határmenti helyzeténél fogva Magyarországból is tömeges lá­togatásra számítunk, ami a Magyarországgal üzleti összeköttetésben állók, vagy ilyen kapcsolatot ke­resők részére bír nagy fontossággal, van szeren­csénk a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi ér­dekeltséggel bírókat tisztelettel felhívni, hogy a kiállításon produktumaikkal résztvegyenek. Je­lentkezéseket elfogad, és felvilágositásokat nyiijl: A Magyar Mezőgazdasági, Ipari és Népviseleti Ki­állítás irodája, Komárom, Jókai-utca 16. szám. A végrehajtóbizottság nevében: ifj. Koczor Gyula, elnök, Ivámffy Géza, főtitkár, Fiilöp Zsigmond, végreh. biz. igazgató, Lindt János, igvugató. — Bobsina város vadászati joga. Dobsinai tudósítónk jelenti: A város vadászati jogának bér­letügyében május 4-ére ni árlejtést tűzött ki a tanács, mert fellebbezés folytán az előző árverést a zsupán nem hagyta jóvá. Á tanács legutóbbi ülé­sén _ a kikiáltási árat szótöbbséggel nyolcezer ko­ronában szabta meg az eddigi négyezer koronával szemben. — Különös autószerencsétlenség Brünnben, Az olmiitzi Zora-cég személyautója szombaton a brünni Kaunitz-utcán eddig ismeretlen okból ki­folyólag felszaladf a járdára s teljes erővel Her- bert borbély üzletébe tört, amelynek ajtaját és kirakatát kifordította helyéből. A szerencsétlenség pillanatában Reisig Miroslava, egy üstkovács 30 éves felesége a% üzlet előtt haladt át 8 éves gyer­mekével. Az autó első része elkapta a kisgyerme­ket és a falhoz nyomta. A gyermek szörnyű sérü­léseket szenvedett, úgyhogy eszméletlen állapot­ban szállították be a kórházba, ahol negyedóra múlva meghalt. Az asszonyt, aki térdén és comb­ján sérült meg, valamint egy reichenbergi bizto­sítási tisztviselő, aki fején sérült meg, ugyancsak a kórházba szállították. A borbélymúhelyben sen­ki sem sebesült meg. A soffőr a. szerencsétlenség okául azt hozza fel, hogy egy kocsija előtt futó kis fiú elől akart kitérni, de az utolsó pillanatban nem volt képes az autót a kocsiutra visszavezetni. — A kivándorolt szlovák munkások Parisban csak a magyar követségen találnak támogatási, A nyitrai Vola Ludu, az országos keresztényszo- cialista párt szlovák hetilapja figyelemreméltó adatokat közöl a Franciaországba kivándorolt $zlo- vensakói munkások szomorú helyzetéről. A cikk a Párisból lerongyolódva visszaérkező szlovák mun­kások nyilatkozatai alapján megállapítja, hogy a munkanélküli, éhező szlovenszkói szlovák munká­sok kizárólag csakis a párisi magyar követségnek köszönhetik azt, hogy nem haltak éhen. Amig ugyanis a csehszlovák követség ridegen visszata­szította a segélyért folyamodé, csehszlovák állam­polgárságú szlovák munkásokat, addig a magyar követség készségesen gondoskodott a magukra ha­gyott szlovákok ingyenes élelmezéséről, sőt egye­seknek a hazautazásra pénzbeli segélyt is nyújtóit; Még ma is mintegy százhúsz munkanélküli szlo­vák étkezik a magyar követség számlájára a Bou- levard St. Germain 15. szám alatt. A cikk azzal a megállapítással fejeződik be, hogy a szlovákokkal nemcsak idehaza, hanem a csehszlovák külképvi­seleteken is mostohán bánnak el. — Gimnáziumi scgitőegycsülct Rimaszombat­ban . Rimaszombati tudósitónk jelenti: A rima- szombati állami reálgimnázium magyar tagozatá­nál szervezett segitőegyesület most bocsátotta ki taggyüjtéei felhívását. Az alapszabály ok értelmé­ben a segitöegye sülét alapítótagjai egyszer és mindenkorra háromszáz koronát fizetnek, rendes tagok pedig busz koronát évente. A pártoló tagok önkéntes adományaikkal támogatják az egyesüle­tet, amely sok jőelőmerietelü, de szegénysoréit magyar gimnazista tanulmányainak befejezését tette eddig is lehetővé. A nemes cél érdekében kí­vánatos volna, ha a gömöri magyar társadalom minél nagyobb számiban a .rimaszombati magyar gimnazisták segítő egyesül el ének tó m ogat ásóra sietne és minél nagyobb számban iratkozna be a tagok sorába. : ■: V, ■' ' " - y ! 0J HEiSEHllSSS 9 MÉBThTÍSfET HlEBÉSZiTO KÉSZE! 107 képpel ffillis^omépapip^ií félhőrktttésben I |j Bolti ára: Ki. 130.— I § GENIUS-KIADÁS t | Megrendelhető | minden könyvkereskedésben ' ÉSZETEK | FEJLŐDÉSE

Next

/
Oldalképek
Tartalom