Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-27 / 96. (1430.) szám

1 1927 április 27, saercta. A riporterek királya huszonöt, esztendővel ezelőtt halt meg. Tulajdon­képpen Opperinek hívták, de Blowitz névvet, volt ismeretes, csak úgy mint híres kor tár se, a francia parlament tagja, de Cassagnac, akit polgári néven Graniemek neveztek. Blowitz egy kis cseh faluban szüléiéit és huszonöt évvel ezelőtt korának legna­gyobb riportere volt, de nem a szó közönséges ér­telmében, miután a legnagyobb politikai faktorok­kal érintkezett, sőt ezek nagyrészt függtek is tőle. Blowitz valóban megérdemelte d riporterek kirá­lyának nevét, mert 6 volt az első, akinek, mint új­ságírónak, sikerült a legtitkosabb konferenciákról is azonnal minden hirt megszereznie és oly módon tovább adnia, hogy a konferencia tagjai valóságos függő helyzetbe kerültek vele szemben. Bismarck­nak, III. Napóleonnak, XIII. Leó pápának ás XII. Alfonz spanyol királynak, sőt még a megkö­zelíthetetlen Gambeitdnak is nemcsak közelébe fér­kőzött, hanem világraszóló interjúkat, készített ve­lük. Élete rendkívül romantikus vott és tulajdon­képpen csupa ötletből dllofi. Egy élet, amely anek­dotákat sorakoztat fel és amelynek mélyebb értel­me magukban az anekdotákban rejlik- Blrmitz je­lentősége abban állt, hogy senki sem volt olyan hi­hetetlen emlékezőtehetséggel megáldva, mint 6. \Valahdnyszor végighallgatott egy hosszú beszédet, egy szót sem jegyzett fel papírra, hanem hazament és emlékezetből az egészet újra megkonstruálta,. A Times levelezője volt és mini ilyen* Thiers egyik nagy beszédét hallgatta egyszer végig Versaillesben. Szigorúan meg volt tiltva, hogy ebből a. beszédből bái'ndt is feljegyezzenek a riporterek. Másnap ez a beszéd mégis megjelent a Timesben és a csodá­latos az volt, hogy szóról-szóra Thiers beszéde volt. Ez volt Blowitz első nagy tette. Egy másik atka- lommal Falloux előadását hallgatta végig és ugyanezt produkálta. Falloux egy másik előadásá­nál azonban az történt, hogy a kiváló tudós meg­betegedett és nem jöhetett el, hogy előadását meg­tartsa. Blowitz, aki Falloujc-val előzetesen beszéli, felállt a pódiumra és minden további, nélkül ha­talmas előadásban helyeiiesitette a. tudóst, aki egyébként ettől a produkciótól annyira el volt ra­gadtatva, hogy később Blowitzot kineveztette a marseillei egyetem irodalomtörténeti tanárává. Egy másik híres tette Marseille megmentése roll. '1870-ben a kommunisták megszállották a, város lá- viróhivatalát és elzártak Marseillei Páristái. Blo- wilz véletlenül az Eastern Telegraph Company háza mellett bérelt szobát. Átmászott a tetőkön és hely­reállította a megszakadt támróösszeköttetést. Tiz perccel később Pária mindennel tisztában volt és másnap a francia hadsereg megjelent a város előtt. Berlini tartózkodása alatt olyan cirkusz- és bűvész- mutatványokat vitt véghez, amiknek a riporterélet­ben nincs párjuk. Ebben az időben mint a Times párisi tudósítója Berlinbe utazottí, hogy ott a ber­lini konferencián részt vegyen, azonban tudta, hogy * konok porosz hallgatáson minden igyekezete, hogy lapját tudósítsa, meg fog tömi. A véletlen úgy akmta, hogy egy fiatalemberrel találkozott, akit nagy pénzzavarból mentett meg. Ezt a fiatal­embert előre küldte Berlinbe, szigorú instrukció­kat adott neki, amelyek értelmében mint egy na­gyon súlyos német személyiség magántitkára jelent meg a német fővárosban. Mint, ilyen vett részt a berlini konferencián. Mikor Blowitz Berlinbe ér­kezett, természetesen a nyilvánosság előtt nem is­merte a fiatal titkárt, de ugyancs£ természetesen mindketten a Kaiserhofban étkeztek. Egy asztalnál ültek, de az étkezés ideje alatt egy szót sem vád­lottak egymással. Az étkezés után azonban, látszó­lag véletlenül, kicserélték kalapjaikatA fiatal­ember kalapjában Bloicüz megtalálta a konferenci­án történtekről szóló jelentéseit. Ezekből hosszú iudósitésokai készített. Egy napon ebben a törté­nelmi jelentőségű kalapban a következőt találta: „Ma nem történt sok. Grotschakow herceg tartott beszédei, amely nagy derültséget keltett és ezekkel a szavakkal végződött: „Oroszország inkább kívánja a maga számára a dicsőség babérjait, mint a béke olajágát.“ Blowitz erre először elment egy úrhoz, aki az orosz herceg nagy csadálója volt és azon ér­tesülését közölte vele, hogy a konferencia egyes tagjai a hercegen jól mulatnák. A diplomata rend­kívül csodálkozott, s azt, mondotta, hogy nem fair dolog Grotschakow herceg rendkívül jelentős be­szédét megmosolyogni. A hercegnek sikerült bebi­zonyítani, hogy ... síb. stb. így tudta meg Blowitz a beszéd minden sorát és már röviddel éjfél után abban a helyzetben volt, hogy a herceg beszédéi oly módon sürgönyözze meg Londonnak, hogy 3a- lisbury lord másnap azt mondhatta neki: ,JIéhány vesszőtől eltekintve, sikerült önnek szószerinl risz- szaadni a beszédetUgyancsak ekkor történt, hogy Bismarck beszédének megkezdése előtt felemelte az asztalt fedő zöld posztót és kijelentette: „Meg akarom nézni, hogy Blowitz nincs-e az asztal alatt." Azonban mindez nem segített a dolgon, Blowitz a konferencia végeztével a titkos szerződés szövegét kezében tartotta. Csak két pont hiányzott még s ezért a következő taktikához folyamodott. Előbb Bismarcknál kérvényt nyújtott be. Bismarck ugyan­is egy ízben gratulált neki, hogy az európai beké­nek nagy szolgálatot lett és Blowitz ellenértékkép­pen wajsí azt kérte a va.skanceltartói, hogy tudassa vele a szerződés szószerinti szövegét. Mielőtt azon­ban ezt a kérvényt még elintézték volna, agy dip­lomatától a két utolsó klauzula szószerinti szövegét kérte. Ez a diplomata nem akart irmt kiadni a kezéből, de szóval elmondta a. két klauzula szöve­gét. Bismarck ezzel szemben Blowitz kérvényét el­utasította. Blowitz, aki ezt várja, természetesen nagy mih-rnegbotránk02Ósának adott kifejezési és TUNGSRAM-WESTERN Sengáliában 15 ezer halottja van a kolerajárványnak — Ötvenezerre teszik a megbetegedések számát — Kalkutta, április 26. A* indiai egészségügyi hiratai jelentése szerint BengáJia 0.iz- dag tartamányaiban három hónap óta nagyarányu kolerajárvány pusztít. Bengáliáaiak 17 millió lakosa van s a betegség máris óriási pusztítást okozott az egyes városokban. Eddig körülbelül 15.000 ember balt meg a kórban. Mivel az általános számítások szerint minden harmadik megbetegedés halálos, föl­tehető, hogy Bengáliában most körülbelül 40—50.000 kolerabeteg van. India ©gyes vidé­kein jóformán állandóan dühöng ez a rettenetes betegség, de egy-cgy járvány alig .váz ember halálát okozza, míg most valóban általános népcsapássá fejlődött, A hatóságok megtettek minden intézkedést, hogy a járvány terjedésének elejét vegyék. Vorosilov dicshimnusza a szovjet hadseregül Az eljövendő mechanikus háború — A kitűnő orosz repülőgépek Tiszta, zavartalan, erős vételt biztosit. Moszkva, április 26. A szövetkezett szov­jetek ülésének utolsó referátuma Vorosilov hadügyi népbiztos jelentése vált. A nagyszín­ház üléstermének csaknem felét katonák [.öl­tötték meg, akik perceikig tartó viharos lel­kesedéssel fogadták vezérüket. Az elnöki asztalnál többek között ott ült Bodjonny lovassági tábornok is. aki ma Szövietoroszőrszál egyik legnépsze­rűbb katonája. A hadügyi népbiztos nézete szerint a legközelebbi háborút még inkább meehani- zálni fogják, miint a világháborút- Az orosz hadsereg vezérkara a hadi akadémia révén ma már tökéletes. A szovjetek lakosságának már csak a szerencsétlen határviszonyok miatt is arra kell törekedni ok, hogy katonai­lag mindnyájukat kiképezzék. Vorosilov különösen az asszonyok kikép­zését tartja fontosnak és utal Pi!sud*ki módszereire, amelyek lehetővé tették, hogy ma Lengyelországban a háborúban minden fiatal nő használhatóvá válik. Technikai szempontból az orosz hadse­reg nem oly tökéletes, mint a nyugat­európai hadseregek. Manapság a kémia rettenetesen nagy szerepet játszik s Oroszország, sajnos, még nem juthatott tovább a békeidőbeli kémiánál. Pedig rendkívül fontos, hogy megtalálják a ké­miai támadások ellenszereit. Minden egyes katonát ellengázzal kell ellátni, sőt a fronton dolgozó munkásokat és esetleg a nagyobb városok lakosságát is. Vorosilov ezután megállapította, hogy az orosz légi flotta igen örvendetes hala­dást mutat. Az orosz konstruktőrök egyenértékűek az európaiakkal, vagy az amerikaiakkal. Az orosz hadiflotta továbbá igen fontos fegyver a szovjet kezében s ha nem is akko­ra, mint az angol flotta, mindenesetre elég erős a szomszédok megfékezésére és a Fe­kete tenger védelmére. Vorosilov Lenin hí­res szavaival fejezte be beszédét: „Vigyázza­tok, mert ellenség vesz körül!“ Leciánt talpig vasban Olmützbe szállították A banda vezér bízik benne, hegy újból sikerül megszöknie a katonai kórházból — Ujj bűnök kerülnek napfényre Briimn, április 26. Tegnapi számunkban részletesen beszámol­tunk arról, hogy Lecián Mártont, az utóbbi évek egyik legvakanerőbfo banditáját, Odezibergben sike­rült ártalmatlanná tenni. A rablót átszállították a máhrisöhostraui rendőrtgazgatóságra, aJhol válla­lóra fogták. Lecián egykedvűen ismerte ibe vala­mennyi rablását és betörését, csupán azokról nem akar tudni, amelyeknél embervért is ontott. Ki­hallgatása egész szombat éjszaka és vasárnap tar­tott. A hét kilógnám súlyú bilincsekkel összekötiö- aött rabló cinikusan, sót bizonyos büszkeséggel mondta el viselt dolgait és közben arra is rátért, hogy betörői praxisának egynémely tanulságáról beszámoljon. így kereken kijelentette, hogy Csehszlovákiá­ban mindössze két nagyszabású fcasszafuró van: a másik Pozsonyban hii-sül... Megmagyarázta az­után, hogy a páncélszekrények azért fúrhatok meg oly egykönnyen, alig kötőm munkával1, mert csak kétmillión éteres páncél fedi azokat. Mig ha a pán­cél legalább egy centiméter vastagságú lenne, a betörő rendelkezésére álló idő rövidsége miatt nem volnának hozzáférhetők. Lecián fenyegető levele a Ládává Novinyihez A LMavé Noviny mai száma egy levelet közöl, amelyet Lecián még március 16-án intézett a lap szerkesztőségéhez. A rnblő azzal fenyegeti meg a lap főszerkesztőjét, hogy elteszi láb alól, ha nem szünteti he az ellene indított cikk-hajszát. Nagyszámai bandájára hivatkozik, melynek tagjai bel- és külföldön tartózkodnak, majd a régi rabló­világ romantikájával igyekszik mentegetni 'tetteit. Kijelenti, hogy a szegény embereket nem bánija., csak a gaz­dag Mnckereskedóket és a bankokat. Levelét így irta alá: „Lecián. Márton, nemzetközi rablótársaság főnöke, Csehszlovák köztársaság'4. A lap azzal indokolja a levélnek késel közzététe­lét, hogy Lecián a levéllel nyilvánvalóan a lakos­ság rokonszenvét akarta megnyerni. A rabló elővigyázatos ótswiHírtása Ostrauhót Olmützhe Ma délelőtt egyébként a makriscthoeiraui rend­őr igazba lóságon befejezték a rabló kihallgatását 'ée megtették az előkészületeket, hogy átszállítsák az cxlmülzi helyőrségi fogházba, amely az olmützi hadbíróság körzetébe tartozik. Lecdán. ugyanis ka­tonaszökevény és szökését is az olmützi katonai kórházból hajtotta annak idején végre, ahol tüdő­haját gyógykezelték. Délután három órakor kezén- lábán erősen megbilincselve, fedett rendőrségi autóba ülte t bók a banditát és a prtvoci p ályaud­varra vitték. A rendőrigazgatóság palotája előtt az elszállítás hírére nagy néptömeg gyűlt össze, azonban a rablét az épület hátsó kapuján vitték el. Az állomáson a prágai gyorsvonat egyik má­sodosztályú különifülfcájében két rendőrőrmeate<r /és két detektív kíséretében helyezték el. Lecián az utón egyre-másra szívta a cigarettáikat, ne­vetett, tréfált, egyáltalán úgy viselkedett, mintha nem is fogolyként utazott volna. Közben folytan hangoztatta, hogy a kórházból, amelyben tüdőbaja miatt ismét el fogják helyezné, feltétlenül sikerülnie fog elszökni. Olmützben is villámgyoreasággal terjedt el a bir, hogy a prágai vonat Leciánt hozza. A vonatot fcaitaüimas tömeg várta, úgy, hogy rendőröknek kellett a perronon utat csinálniuk, mikor a gyors befutott és Lecián mosolyogva, cinikusan lelépett a kocsiból négytagú kíséretével. A detektívek azonnal beültették a várakozó autóba1, amely a katonai fogházba vitte. A fogházban a rablót a legbiztosabb cellában helyezték el. Lábait még láncokkal is össze­kötözték, amelyeket a falhoz erősítettek. A cellát állandóan megerősített őrség Ügyeli. A vizsgálat körülbelül négy-öt hónapig fog tartani* mert a számlájára írott összes bűntetteket ■még pontosan 'ki kell deríteni. összefüggés Lecián elfogott társa és egy rejtélyes gyilkosság között Lecián elfogott társa, Dedek rablővezér, aki egyébként Leciánt már régóta ismeri s együtt is működött vele, kihallgatása alkalmával elárulta bandája egyik tagjának nevét s ennek kedvesét- A nőt rendőrség letartóztatta s itt kiderült, hogy azonos azzal a lánnyal, akit ez év februárjában utoljára láttak együtt Kleinmann bányásszal, a ti­tokzatos bartowitzi gyilkosság áldozatával. A nő, akinek a nevét a nyomozás érdekében egyelőre ti­tokban tartják, bevallotta* hogy a gyilkosságot a Dedek-banda egyik tagja követte el. Törvényszéki Ítélet a „lelópési dij“ jogosságáról Érdekes lakásuzsorapör a pozsonyi törvény­szék előtt Pozsony, április 26. (Saját tudósítónk­tól.) Fiscli Géza dr. pozsonyi orvos négy­szobás elegáns lakást vett ki Pozsony villa­negyedében, a Védcölöp-Uftoa egyik házában, amelynek Heim Gyula a tulajdonosa. A la­kás főbérlője Bauim Béla kávéügynök volt, aki a négy szobás lakást 30.000 koronás le- lépési díj ellenében volt csak hajlandó átadni. Fisdi dr. belement az üzletibe, tizenkétezer koronát letfi»etett Baum Béla kezeihez, tizenöt ezreit pedig a házigazdáéihoz és beköl­tözött a lakásba. Mikor már bent volt, túl­sóknak találta a Baumnak fizetett összeget és uzsora címén feljelentette Baum Bélát az áll aimügyé szisége n. Tegnap tárgyalta a pozsonyi törvény­szék az érdekes uzsorapört. A vádlott azzal védekezett, hogy Pozsonyban általában szokás a ledépési dij. DreöhsíLer dr. védő pedig azt vitatta, hogy a feljelentőtől hasonló luxuslakásért másutt is kértek volna 30.000 korona lelépési lijat, nemcsak a legelegánsabb negyedben. A bíróság Heim Gyula és Fi?eh Géza dr. tanuk kihallgatása után a vádlott Baum Bélát fölmentette az uzsora vádja alól azzal az indokolással, hogy Fisehnek egy ha­sonló 'zsánerű pótlakás beszerzése is bele­került volna 30.000 koronába és hogy a vádlott cselekményében nem látja a nyerészkedési szándékot. Az Ítélek amely jogászkörökben élénk fel-, tűnést kelt, jogerős. Ez az első eset Pozsony­ban, hogy a bir óság ítéletével mintegy szankcionálta a Pozsonyban és másutt is dívó és megtűrt „lelépési" dij jogosságát. A magyar kormány megvásárolta Magyarország egyetlen aranybányáját Budapest, április 26. (Budapesti Sz«r- keszjtőségimk telefonj elöntése.) Az állam hosszú tárgyalások után tegnap megvette a Smidt Testvérek magántulajdonában levő egyetlen magyarországi arany- és rézbányát. A bánya a Mátra déli lejtőjén, Récék község határában a Lahooh-hegy oldalán van. Négy tárnája van a bányának. A Smidt Testvérek legutóbb egy milliárd koronás kölcsönt vet­tek fel állami támogatásra bányájuk fejleszté­se céljából, de a kölcsön kevésnek bizonyult Remélik, hogy állami kezelésben a bárya ki­termelése gazdaságosabb lesz. Az éredus zóna 6.83 százalék rezet, tonnánkint pedig 99.8 gramm aranyos-ezüstöt s ebből 25.2 gramm aranyat tartalmaz. Mindenkit érdekel az adóreform* mely uj alapokra helyezi az adózást és üj eljá­rási módokat léptet majd életbe. A Magyar Nemzeti Párt az adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakban az adóreform népszerű Ismertetését Akik a könyvre igényt tartanak, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hírlap kiadó- hivatalánál, Praha II., Panská 12., III. . Az árát a Magyar Nemzeti Párt az önkölt­ségi árnak megfelelően szabja meg. 5 ekkor a leveleket igen szigorúan cenzúrázták. Más­nap a Times volt az egyetlen újság, amely a berli­ni titkos szerződés szószerinti szövegét nyilvános­ságra hozta. Bismarck sohasem tudta meg, hogy ez hogyan történhetett. Blowitznak most kis cseh szü­lőfaluja emléket állított, amit a riporterek királya valóban meg is érdemel. barátai előtt kijelentette, hogy azonnal Brüsszelbe utazik, mert nem akar egy országban időzni, ahol így bánnak vele. Mig azonban kollégái örüllek an­nak, hogy végre szabadulnak tőle, a vonatban til- kárának « két utolsó klauzulát is tollba mondta. Bismarck igy az 6 malmára hajlottá a vizet, mert könnyű szerrel hagyhatta el Németországot, ahol ÖUFIMIY élfttbiztositótársaság fiókigazgatósás Szlovenszkó részére, jr^ 1^1 %#i ‘li H #%, M B R A T IS L A V A, lorencova brána 17. .......-1»1n -tipiui MBm jp-A-i _^l1 -----------------------------------------_J

Next

/
Oldalképek
Tartalom