Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-26 / 95. (1429.) szám

, Naí számunk 10 oldal VI. évf. 95. (1429) szám * Kedd « 1927 április 26 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszköi es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkdl nCLpilcLpjCL Felelős szerkesztő: DZURANTI LÁSZLÓ FORGACIÍ GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Adómorál S&lovenszkó, április 25. (ágy). A .készülő uj adótörvény niegoko lásában és tárgyalása közben is sokszor fel­hangzott — különösen a drákói büntető ren­delkezések védelmére, — hogy ez feltétlen szükséges az adómorál szempontjából, ame­lyet, bele kell nevelni az adózó polgárokba. Az adóügynek legfelsőbb fokon való intézői az adózókról tehát a legrosszabb vélemény­nyel vannak, amidőn azokat morálra akarják szoktatni kimondhatatlanul nagy pénzbírsá­gok mellett hosszú, hónapokra terjedhető •sz a badságvesz trés bü nte t és e k kel. Az adózók az ellenkezőről vannak meg­győződve. Szegények benne vannak az adó­présben és kényelmetlen helyzetük csak ak­kor " könnyebbedik, ha maguk is megköny- nyebbedtek és kifizették az adójukat, me­lyet 'igen sok esetben találomra vetnek ki. Vagy pedig minden körülmények között, ben­ne vannak a csapdában, az egérfogóban és akármelyik ajtón akarnának kibújni onnét, mind zsákutcába vezetne. A csehszlovák adó­zás rendije oly ráfi inában volt eddig megal­kotva, hogy az államnak minden megkárosí­tása teljesén kizártnak tartható, mert ezt a hihetetlen bírságok mellett megkockáztatni sem lehetett A kivetések találomra történt végrehaj­tásáról tanúskodjanak a visszaadott iparen­gedélyek, a bezárt kereskedői boltok és egyéb bizonyítékok, amelyek mind azt tanú­sítják, hogy az adóteher alatt roppannak ösz- sze a. gazdasági exisztencíák, mert elviselhe­tetlen terhet rónak- ki reájuk ,és kiróják igen elmésen' -hat esztendőre visszamenőleg. Mi adózók abban a véleményben vagyunk, hogy maga ez az eljárás is a legnagyobb humor a- litások egyike: hogy konszolidált viszonyok közt ’ lehetséges olyan adóügyi adminisztrá­ció, hogy az nem az adóévre, hanem azt meg­előző öt-hat évre vet ki jövedelemadókat és egyebeket. Az adómorál kétféle irányban kötelező az adófizetőnél az állammal szemben és a pénzügyi adminisztrációban az adózókkal szemben. Eddig csak az elsőnek betartására szorítkozott a pénzügyi kormányzat, de a másodikról teljesen megfeledkezett. Nagyon, de nagyon szükséges volna az adómorál azoknak a tisztviselőknek a számára is, akik lehetetlen adókat szabnak ki, olyan adókat, ■amelyeket az adott kereseti viszonyok közt megfizetni nem lehet. Hivatkozhatunk a lo­sonci esetre, vagy a besztercebányai orvosok esetére, vagy. a lévai, érsekujvári és a ru­szinszkói közigazgatási dzsungel számos pél­dájára. Vájjon morális cselekedet az állam­mal szemben tonkrezuzni az adóalanyok szá­zait, akik -az államnak normális körülmények közt, évek során át lehetnének rendes adó­zói? ­Ezer és ezer adósérelem kínálkozik a tollhegyre. Ne is beszéljünk a tudatlanságból történt adó-gyilkosságokról, ahol például a néhány száz koronával tartozó adózónak elő­írták a szomszédjának többezer koronás adó­tartozását és azt be is hajtották. A teljesen tapasztalatlan tisztviselő karnak főképpen logeslegifjabb tagjai követtek el ilyen és ha- so n ló durva téve d éseke t, ara ely-ek bo s szán­tók, de a szándékosság elemei hiányozván lelőlük, csak az adminisztrációra jellemzők, hogy ilyesmi egyáltalában előfordulhat és a revízió hiányát bizonyítják. De ha előfordul olyasmi, hogy az adózó­nak. aki felszólalni merészelt (magyar adő- zcról van szó) a méltánytalan adókivetés el­len és abban teljes joggal elfogultságot lá­tott, ezért azután az adóját tízezer koronával felemelték, itt hasztalan keresünk adómorált az eljáró pénzügy hatóságok ténykedésében. Vagy adómorál-e az, hogy fantasztikus adó­bírságokat vetnek ki az adózókra, ha adóel- tifkolási esetet vélnek felfedezni és. ezeket a bírságokat le lehet alkudni! A pénzügyi ha­tóságok általában azt a metódust követik, hogy a kirótt negyösszegü és lehetetlen pénz­ügyi követeléseknek egy re-zét leengedik, ami azt a látszatot kelti, hogy a kivetés <nem Az ui választások nem hozna! változást Ausztriában ­Bécs községtanácsa is változatlan marad — Jelentéktelen erő- eiiolédás a szociáldemokraták Javára — A cionisták megbyktak — A Sakóssásnak több mint 9® százaléka leszavazott — Becs, április 25. Az osztrák köztársaság tegnap szokatlanul nagy izgalmak közt és eddig nem tapasztalt részvétel mellett tar­totta meg nemzetgyűlési és községi választá­sait. A választási harc hetek ©*» tovt s nem­csak Ausztriában, hanem a kömvezo álla­mokban . i> mindenütt nasy érdeklődéssel várták a nagy összecsapást, amelyben a marxizmus és az antimarxizmus tisztán és minden mellékbeíolyás nélkül próbálta ki az erejét. Becsben a lakosságnak több mint HÚ százaléka leszavazott, míg a szövetségi tar­tományokban szintén nagv volt a résztvevők száma. Egészen tiszta képet egyelőre nem le­het alkotni az eredményről, de annyi máris bizonyosnak látszik, hogy minden a régiben marad. A nemzetgyűlés és a községi taná­csok összeállítása a választások után körülbe­lül olyan Írsz. mint eddig volt. Esetleg némi ielertéfeteiv a eltolódás állapítható meg a szociáldemokraták felé. de a nyereség nem elég ahhoz, hogy a szociáldemokrata remé­nyeket beváltsa és az eddigi polgári kor­mányzás helyébe szociáldemokrata rezsimet helyezzen. A legérdekesebb talán Bécs váro­sának választása volt. Az eddigi arány válto­zatlanul megmaradt a község’’ J'>”ácsban. Y8 szociáldemokrata tanácstag mellett 42 pol­gári egységes listáin tanácstag került a vá­rosházára. mig eddig az arány szintén 78 szo­ciáldemokrata. 41 polgári és 1 cionista volt. így tehát nem történt változás s a szociálde­mokraták is csak annyit jegyezhetnek meg. hogy a múlt vá!asztáson 12.000 polgári szava­zat az egységes lista hiánya következtében elforgó csalódott, mig most ezek a szavazatok a polgáriak előnyére könyvelhetek el. Kik kerülnek be az uj parlamentbe? A déli órákban még nem fejezték be a leadott szavazatok összeszámlálását. Beava­tott körök szerint a polgáriak a nemzeti ta­nácsban 21 szavazatnyi többséggel fognak rendelkezni, mig eddigi többségük 31 szava­zat volt. A tíz szavazatnyi többség azt je­lenti. hogy a szociáldemokraták öt mandá­tummal erősödtek. Más jelentések szerint az egységes lista eddig 81 mandátumot nyert, a szociáldemokrata lista 70-et (a múlt nemzet­gyűlésen 08 szociáldemokrata képviselő volt), a Landbuml pedig 7 mandátumot (a múltban 5). A hátralevő maradékszavazatok­ból a szociáldemokraták újabb két mandátu­mot kapnak s a Landbund szintén kettőt. A választásokon teljesen megbuktak a nemzeti szocialisták, akiknek vezetője Riehl dr. még a marad,ékszavazatok révén sem ke­rülhet be a nemzetgyűlésbe. Ugyanily ku­darccal végződött a középosztály néppártjá­nak kísérlete is. Ezt a pártot Hornig volt ta­karékossági biztos alapította, aki nem volt hajlandó lecsatlakozni az egységes listához, ami most teljes bukást eredményezett. A ké­rész tényszocialisták három olyan ismert ve­zetőjüket, akik eddig nem voltak a nemzet- gyűlésben, most megválasztották­Igy Thaler földmivelésügyi min Észtert. Ramek dr. volt kancellárt és K-intcíen dr. volt közoktatásügyi minisztert. A nagynémetek közül Wo$awa pártve­zért, Dingboffer dr. alkancellárt és igazság­ügyminisztert, Solmerff dr. kereskedelem­ügyi minisztert választották meg, mig Wa- ber dr. volt alkancellár csak akkor kaphat mandátumot, ha az előtte álló összes keresz­tény szocialista jelöltek lemondanak. Az eddigi jelentések szerint Burgenland­iban az egységes lista tizenötezer szava­zatot vesztett, a szociáldemokrata lista 8500-at nyert, a Landbund pedig 1700-at vesztett. Igv tehát B üvgen 1 and o< a r em- zetaviilésben három keresztény szocialis­ta és három szociáldemokrata képviselő képviseli, de a szociáldemokraták a ma­radékszavazatokból még egv mandátu­mot remélnek. Felsőauszfriában az egy­séges párt 33.000 szavazatot vesztett, a szociáldemokrata párt 20.000-0) nyert. Alsóauszfriában már a keresztényszocia­listák győztek és két mandátummal több­höz jutottak, mint eddig volt. A legna­gyobb változás azonban a stájerországi íartománygviilésen fog bekövetkezni. A szociáldemokraták előbb feltétlen fö­lényben voltak, most azonban csak 21 mandátumot kanták, mig a nagvnérnetek hármat, a Landbund tizet, üde tanár pártja pedig kettőt. Salzburgban négy egységospárti mandátummal szemben két szociáldemokrata áll. A karintiai far- tomáíiygviilésbe a szociáldemokraták IS mandátummal, a Landbund 12 mandá­tummal. az egységes lista 4 mandátum­mal, a fajvédők egy mandátummal, a szlovénok pedig két mandátummal fog­nak bevonulni. Bécsi eredmények Béosben, mint már említettük, a szociál­demokratáknak megmaradt 78 mandátumuk, mig a keresztény szocialisták az eddigi 41 mandátum helyett 42-t kaptak. Az egy man­dátumpluszt Ótiakrinbeu szerezték. A szo­ciáldemokraták viszont a Lipótvárosban a maguk számára szerezhették meg az eddigi egyetlen zsidó nemzeti mandátumot. Az Ar- beiterzeitung reggel 5 órakor nagy szociál­demokrata győzelemről beszél még. A szo­ciáldemokraták szerint Becsben most 118.955 szavazattal több szociáldemokrata szavazó volt, mint 1923-ban. A keresztényszocialisták csak 27.451-gyel több szavazatot értek el, mint az elmúlt választásokon. Bécsben 690.464 szociáldemokrata szavazat mellett 417.446 keresztényszocialista szavazó volt. A választások nyugodt lefo yása Bécsben a demokrata lista 8000-rel ke­vesebb szavazatot kapott, mint 1923-ban. A zsidó nemzetiek össze-vissza csak 8000 sza­vazatot értek'el, azaz álig egy harmadát 1923-beli eredményüknek, amikor 23.253-an szavaztak a cionistákra. A *konnmmisták 1923-beli 13.874 szavazatuk helyett most kö­rülbelül csak 7500 szavazatot kaptak. A csá- szárbü néppárt az egész országiban összesen csak 1200 szavazatot kapott. Beavatott körök szerint a szociáldemokraták valószínűleg öt vagy hat mandátűmnyere seggel kerülnek be az uj nemzeti tanácsba. A lakosságnak több mint 90 százaléka résztvett a választásokon. A nagy érdeklődés dacára összeütközésre sehol sem került sor. Bécsben ngyan 79 embert letartóztatlak, de csak apró-cseprő vétségek miatt. Verekedés sehol sem történt. Reggél 8 órakor már nagy volt a toloAgás a válasz­tási urnák előtt. ’ Délelőtt az * érdeklődés alábbhagyott, mig délben a tetőpontra há­gott. Öt óra után az utca képe ismét igen mozgalmas volt, 'mert mindenki várta az eredményeket. A lakosság mindenfelé csodá­latraméltó fegyelmet mutatott. Működik a japán bankóprés Tokió, április 25. A bankok, amelyek néhány *\aipdg zárva, voltak, ma ismét megnyitották pénz­táraikat. A japán bank kormányzója kijelentette, hogy a bankforgalom huzamosabb korlátozása le­hetetlen. Az állam újabb háromszáz millió yent utalt ki számos kisebb banknak, hogy ezek köte­lezettségeiknek eleget tehessenek. Ezzel a japán bank által folyósított támaszösszegek már megha­ladják a két milliárd yent. A bankóprés megszakí­tás nélkül dolgozik, de még így is észrevehető a ‘papírpénz feltűnő hiánya. Fengjusziang elárulta a kommunistákat London, április 25. A Reuter iroda jelen­tése szerint a hankaui kommunisták letartóz­tatták Fengjusziang tábornok hankaui delegá­tusát. mert megtudták, hogy Peng elárulta a kommunista ügyei. A hankaui kormány kijelentette, hogy a■ frontokon ezentúl a katonai ügyeket egy katonai bizottság fogja intézni s a főpa­rancsnoki állást eltörlik- A Morningpost shaughai levelezője úgy tudja, hogy Fengjusziang csapatai előnyomulnak és hamarosan Hankauig érnek. Pénteken este alig negyvenkét mérföldnyire voltak a város­tól, úgyhogy annak elestét mindenki óráról- órára várja. mozog törvényes alapokon. Erre minden ügyvéd, aki perenkivüli eljárásokkal is fog­lalkozik, százával hozhat fel példákat. Mind­ez semmiesetre sem edzi bele az adózókba azt a bitet, hogy az állami adózás ügyeinek intézése olyan keretek között mozogna, hogy azokon változtatni nem lehet. Nem tekinthető morális cselekedetnek az olyasmi sem, hogy a mai Magyarország területén a háború előtt jóval elhalt egyén után kivetett örökösödési illetéket az örökö­sök egyikén hajtják be tizenöt év után -­teljes összegben, mivel a többi örökös a vi­lág minden tájékán él; nem tekinthető mo­rálisnak ez a tény azért sem. mert az örök­lés nem egyetemleges, hanem egyéni és ezt az államot semmiképpen sem illeti, mert szuverénitása az örökösödés megnyíltakor nem volt. Morális cselekedet-e az, ha egv jogi sze­mélyre többmilliós bírságot vetitek ki és azt ingatlanain is előjegyezi mik telek könyvi lég, azután százezer koronára ktegezitek, amely­nek (örvényessége szintén erősen vitatható volna! Az adómorál ebben az esetben azt diktálná, hogy ama jogi személy kontradik- tórius eljárás mellett bizonyíthassa igazát és ne legyen kénytelen vezér pénzügy igazga­tósági ultimátumoknak engedelmeskedve .százezer koronás nemzeti ajándékokat adni. Általában az adók felebb vitele térén uralko­dó állapotok a legtarthatatlanabbak. Ha eze­ken nem változtat az uj törvény, akkor visz- szasülyedüuk az adódíktatura reménytelen állapotába, ahol jog és morál nem tekinthe­tők mértékadó tényezőknek. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom