Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-02 / 77. (1411.) szám

5 .....SSg A Kazínczy-Társaság negyedik kassai kuiturestje 'Sziklay Ferenc előadása Kassa múltjáról — Farkas Márta és Herz Ottó dr. nagysikerű hangversenye Kassa, április 1. (Saját tudósítónktól.) A Kassai Kazirczy- .Társaság dicsóretreméltó kezdeményezéssel olyan mozgalmat indított, amely országos vi­szonylatban ugyan csak részletmunkának te­kinthető, de Kassa magyarságának kulturéle- tében nagy jelentősége van. A múlt évben ii> ditotta meg ezt a mozgalmat „ismerjük meg egymást" jelszóval. Az elgondolás az volt, hegyi a szétszórtan fekvő magyar városokat közel j hozzák egymáshoz oly módon, hogy minden város kultnrszervezete elvégezte a maga te­rületén a történelmi múlt adatgyűjtésének a munkáját s az anyagot azután kicserélik egy­mással Ennek a helyes elgondolásnak követ­kezetes keresztülvitele azt eredményezné, hogy egységes magyar szellem létesülne itt is, amely Erdélyben a történelmi fejlődés kö­vetkezményeként már mint adottság van meg. Sajnos a mozgalom a vidéken még rém gyö­kerezett meg a kívánt mértékben, de már a mostani kassai nekiindulást is biztató jel­nek kell tekintenünk. Ha más városok is kö­vetik a nemes példát, akkor ennek a nemes el­gondolásnak anyagi és pszichikai feltételei meglásznek. A Kazínczy-Társaság jelentős munkát végzett, amikor ezévi előadásciklusában Kas­sa város gazdag történelmi múltját idézte fej. Az anyagi áldozatkészség sem hiányzott s a Kazínczy-Társaság önzetlen áhdozatkészsége folytán hamarosan ötszáz diapozitív állt ren­delkezésre, amellyel ki lehetett tölteni feb­ruárban és márciusban négy egymást követő szerdai kulturest programját A kulturciklus második nagy jelentősége abban áll, hogy Kassa város közönsége meg­ismerte a szlovénszkói magyar közélet több kiemelkedő egyéniségét s bebizonyosodott egyúttal az is, hogy nemcsak szellemi, hanem zenei kultúránk is a fejlettség teljes magas­latán van. Négy egymásután következő s?erdán este volt előadás. Első alkalommal Sziklay Ferenc Kassa fejlődése cimen tartott előadást, ame­lyen Kálix Jenő, a Prágában élő kiváló ma­gyar zongoraművész hangverseny-ett. A má­sodik előadást ugyancsak Sziklay Ferenc dr. tartotta Kassa művészeti emlékei címén- Ezen az estén Mécs Lászlót fogadta be szeretedébe Kassa város közönsége újabb költeményeinek elszavalásával. A harmadik alkalommal Kas­sa város történelmi nevezetességű dómját mu­tatta be Konrády Lajos prépost-kanonok. Ezen az estélyen Kéthelyiné-Vakots Margit ének- művésznő is közreműködött. Á negyedik kulturest most, szerdán es­te folyt le, épp úgy, mint az előbbiek, a teljes siker jegyében. A közönség zsúfolásig meg­töltötte a termet Sziklay Ferenc dr. tartott előadást Kassa város történelmi múltjáról, va­lamint Farkas Márta és Herz Ottó dr, hang- versenyzett Sziklay Ferenc dr., aki a szervezés hatal­mas munkájával kiváló érdemeket szerzett, mint előadó is méltán vivott ki magának elis­merést Előadásában természetesen nem ter­jeszkedhetett ki minden részletre, de éppen ebben áll előadásának nagy értéke, hogy a szűk keretekbe össze tudta foglalni Kassa vá­ros hétszáz esztendős múltját A kassai pol­gárt állította be előadásának központjába- Ki­mutatta, hogy valamennyi történelmi megnyil­vánulásában a kassai polgárság bármiképpen cselekedett is, mindig legjobb meggyőződé­sét követte. Kassa többször sorsdöntő szere­pet játszott a magyarság történetében. Külö­nösen elsőrendű szerepet vitt a vallási és nem­zeti szabadságharcok idején, amelyek II. Rá­kóczi Ferenc felkelésében érték el kulminá- eiójukat. Innen Kassáról indult el Kazinczy •és társainak kezdeményezésére a magyar iro­dalmi élet reneszánsza, amely a magyar kul­turáltét uj alapokra fektette. Különösen nagy érdeklődést váltott ki előadásának az a rész­lete, amelyben Kassa újabb történetéből Rá­kóczi Ferenc hamvainak 21 évvel ezelőtt tör­tént hazaszállítását ismertette. Az estélyen Farkas Márta, Hubay mester tanítványa és Herz Ottó dr., a/ Eperjesről Bu­dapestre származott zongoraművész hangver­senyzett. Beethoven Kreutzer-szonátájával kezdték programjukat A Beethoven-ünnepsé- gek alkalmával méltán emlékeztek meg a nagy zenekő1 tő halhatatlan zsenijéről. Farkas Már­ta és Herz Ottó játékának nagy értéke, hogy mindketten egyforma tökéletességgel hozták ki art a hatalmas erőt, amely a Kreutzer-szo- nátában megnyilvánul. Herz dr,-t eddig is ki* 1927 ápriüg 2, szombat. Jeszenák Pál báró agyonlőtte magát fajkürti kastélyában — Anyagi romlana és lelki depressziója adta kezébe a fegyvert — vetett véget életének. A golyó teljesen ssétroncsőtta fejét, úgyhogy Jeszenák Pál szörnyethalt. Az öngyilkos földbirtokos negyvenkilenc éves volt. Az államfordulat óta kétségbeesett küzdelmet folytatott az élettel, mert a kedve­zőtlen gazdasági viszonyok minden törekvését elgázolták, bármibe is kezdett. Emiatt nagy­fokú idegesség vett erőt a férfikor derekán lévő földbirtokoson és ez a lelki depresszió mindinkább elhatalma­sodott rajta. Az utóbbi hónapok mér kfr- tasztrófálisan és szinte elhárithatatlanut sodorták a vég felé Jeszenák Pált, kinek az élet évek óta csak gyötrődést és szenvedést hozott. Az öngyilkosság a környéken nagy rész­vétet keltett. Jeszenák Pált tegnap délután he­lyezték örök nyugalomra a fajkürti családi sír­boltban. Tragikus elhunytét nagyszámú előke­lő rokonság gyászolja. Négy vakmerő bandita fényes nappal kirabolta a nagybiccsei bankot Összekötözték a bank hivatalnokait, kirabolták a pénztárt és meg­gyilkolták a gőzfürész pénzthozó hivatalnokát — A tett elkövetésével Leciánt gyanúsítják — A banditák üldözés közben agyonlőttek egy csendőrőrmestert is Zsolna., április 1. (Salját tudósítónktól.) Vakmerő rabló­támadás történt tegnap délelőtt 11 órakor a trencsénmegyei Nagybicse községben. Négy ismeretlen rabló benyomult a Zsolnai Vág- völgyj Agrár- és Iparbank nagybicsed fiókjá­ba, ahol a hivatalnokokat ártalmatlanná téve kirabolták a Wertheim-szekrónyt és agy ön­szántak a bankban tartózkodó Gajdosak An­drást, egy gőzfiirész hivatalnokát, aki éppen nagyobb összeget hozott a bankba és a rablóknak ellentállott. Az amerikai stílusban végrehajtott me­rész bankrablás részleteiről az alábbi jelen­tésünk szól: A nagybicsei bankban, amely a község főterén fekvő egyik ház első emeletén mű­ködik, tegnap éppen a hónapvégi elszámolá­sok folytak, amidőn körülbelül 11 óra 'tájban hirtelen betoppant a helyiségbe egy ismeretlen fiatalember, balkezében hossza kést, jobb kezében revolvert tartva, A váratlan vendég odalépett Schaecbter bankigazgató asztalához és rákiáltott: — Fel a kezeket! Ebben a pillanattban két másik egyén ugrott a helyiségbe s ezek a meglepetéstől szóhoz jutni nem tudó Schaechter igazgatót és Sonnemfeld pénztárost összekötözték. A rablók ekkor a nyitott Weirtheim-szekrény- hez léptek és az ottlévő 25.000 korona kész­pénzt kényelmesen magukhoz vették. A rablás pillanatok müve volt csupán, közben azonban egy parasztaeszony lépett a helyiségbe. Az egyik rabló azonnal hozzá- ugrott és a megrémült nőt arra kónysserftette, hogy a sarokba álljon és csöndben maradjon. Amint később kiderült, a parasztasszony már egy félórával előbb akart a bankba jön­ni, de a kapu előtt egy ismeretlen ember azzal állította meg, hogy a bankban most nem fogadnak, miután Schaechter igr gató revíziót tart Ez a férfi a negyedik cinkostárs volt. Alig hogy a rablók a parasztasszonyt ár­talmatlanná tették, a szobába érkezett Gaj- dosik András, a Holzmann és fia gőzfürész- oég alkalmazottja. Gajdosik táskájában 15.000 korona volt, amelyet a bankba akart befizet­ni. Gajdoslkoí a rablók a parasztasszonyhoz hasonló módon akarták ártalmatlanná tenni, de a szerencsétlen ember segítségért kiál­tott. Erre a rablók vadul Gajdosiknak rohantak és addig bturkálták, mig holtan összeesett. Gajdosak holttestén hét rettenetes késszurást állapítottak meg. A tragikus véget ért hiva­talnoknak ma kellett volna fegyver gyakor­latra bevonulnia. Özvegye és három kiskorú gyermeke siratja halálát. Miután a rablók Gajdosikkal végeztek, a tehetetlenül fekvő igazgatót kutatták ki. Elvették aranyóráját és láncát, valamint 1800 koronát tartalmazó pénztárcáját. Azután arra kényszeritették Schaechtert, hogy telefonáljon a zsolnai központba és kér­jen azonnal saját rendelkezésére egy autót. Közben kedélyesen eltréfálgattak a két meg­kötözött banktisztviselővel és elmondották, hogy az autóval Tírencsénbe akarnak utazni. Minthogy azonban az autó késett, a rablók vezére felvette Schaechter igazgató téli ka­bátját és a tettesek, mint akik dolgukat a legjobban végezték, elsiettek a helyiségből. Alig hogy eltávoztak, a parasztasszony fel- szakitotta az ablakot és segítségért kiáltott A nagybicsei cseudőrség hamarosan megjelent a helyszínén és mintáin a két hi­vatalnokot megszabadította kellemetlen hely­zetéből, azonnal telefonon értesítette a kör­nyék összes csonöőrörsét, valamint a zsolnai bankközpontot is a vakmerő rablásról. Zsol­náról rövidesen meg is érkezett a kényszer- helyzetben volt Schaechter igazgató által rendelt autó, amely azonban már csak a sze­rencsétlen. Gajdosik hulláját szállíthatta d. A tetteseknek, dacára annak, hogy a esendőrőrjáratok azonnal átkutatták a Vág völgyét, nyomuk veszett. Valószínű, hogy a trencsém mesével csak a nyomozást akarták félrevezetni és a rablók a sziléziai erdőkbe szöktek. A rablás körülnrényei azt a gyanút kel­tik, hogy a rettegett Lédáin jelent meg Szlovenszkón. A négy tettes 18—26 éves fiatalember volt. Hárman, akik a tulajdonképpeni rablást el­követték, magyarul beszéltek, mig az asz- szonyt rossz szlováksággal szólították meg. A vezérük magas szőke, nyírott bajuszai fia­talember, aki igen jól beszélt csehül, Kézrekeritésükre nemcsak a szlovensz- kói, de a kairvinvidéki csendőrséget is moz­gósították, miután erős a gyanú, hogy a rab­lók az osztraui erdőségekbe menekültek. Gyilkos tűzharc a banditák és a csendőrök között Pozsony, április 1. Távirati jelentés sze­rint a nagybicsei bankrablók és a* üldöző csendörség között Savóik községnél, Nagy- bicsótől nyugatra, harcra került a sor. A 9 Az emberek milliói rádiókészülékeik utján ideális szórakozást és sokoldalú kiművelést kapnak, amelyet Ön is megszerezhet magá­nak, ha a mi kifogástalan gyártmányainkat veszi igénybe. ,TELEKTRA“-GYÁR, OLMÜTZ II. Szlovénszkói képviselet: Bratislava, Korház-utca 1. | rablók felvették a csendőrökkel a tűzharcot ég Kratochwilí esendőrörmestert agyonlőt­ték. A tettesek közül egy megsebesült, de sikerült a többiekkel a morva határ felé el­menekülnie. ! Virág kell... Egy vidéki vasúti állomáson történi. Március közepe voltf amikor az első virágfakadás indult meg o föld testén. Amikor a sárga bankáin bok­rai tövéből kinő a virág és belekacag a napba. Amikor az ibolya szerénykedik elő a száraz fű- csomók közűi és az erdő bokrai között Megüti ma­gát a tőzike. Akkor történi; hogy egy vidéki kis állomás tülekedő zsivajába belesodródott egy csokor tőzike. Valahol a beregi erdők alján jött a világra. Egy gazdaember felszedte, hogy hazavigye a családjába a tavaszt így került a csokor tőzike a vasúti állo­más perrónjára... Rávágyó szemmel néztem. Irigyeltem a bol­dog embert, akinek nem kell a tavaszokat poros Íróasztal, mellett eltöttenie, hanem l bevetheti ma­gát a természetbe és szemmel láthatja, amint meg-, indul az élei, a földből és kidugja színes bóbitáit a tavasz. Valahogy úgy éreztem, hogy ez a szobába, zár- kásás a kulturember elátkozott sorsa. Természet­ellenes és örömtelen. Aztán végig néztem a perron tarka tömegén. Egy rongyos, kócos, csibész-sapkás suhanc zsebredugott kézzel kacsázott a várakozók között. Szájában egy földről szedett cigarettavég bagósodotí, de a suhanc, az ő tizenöt-tizenhat esz­tendejével, korgó gyomra hangjai mellett is, maga volt a tavaszi vidámság. Lába ujja szinte kérkedve nézte rongyos ba­kancsának bőre alól a márciusi tavaszt, mig sze­mében pajkos alázat lesett jószivü áldozatra. A suhanc is a tőzikét nézte. Vájjon mit gondolhatott a kora tavaszi hírnök láttán? Nem sokáig töprenghettem rajta, mert odalé­pett a gazdaemberhez és szennyes kezét kérésre nyújtotta: A gazdaember elfordította a fejét. — Ereggy dolgozni, ne koldulj! A fickó azonban nem tágitott. — Csak két szálat... abból a virágból.*. A gazda mogorván felelt: — Nem adok... Nem azért szedtem, hogy el- osztogassam... — Csak két szálat!... Az nem a világ... — Szeméből a pajkos könyörgés ráfolyt a gazda ar­cára, amitől rideg vonásai felengedtek. — Eredj! Szedj magadnak... Van az erdőben eVg... Mérsz dolgod felől... A suhanc megigazitotta fején a kicsüngő bé- t lésü csibész-sapkát, a szivarvéget a szája másik szögletébe lökte, csak úgy a nyelvével, aztán to­vább kacsázott Azt hittem, hogy vége a jelenetnek. De ment A suhanc ű hosszú perron végéről ismét csak visz- szafordult és elébe állt a gazdának: — Csak két szálat adjon... Nem a világ..* — Mire az neked? A fiú arcára árny suhant. — Hogy legyen nekem is virágom... — Hát neked virág kell, nem kenyér?.., A fiú bólintott. — Most virág kell, mert tavasz van... A gazda keze megindult. Köriileirógatta, as tőzike-csokrot. Mintha kérdezné i virágoktól: — Melyikötök akar ezé a Ungdré lenni? A tőzikék egyformán bólogatták nehéz kis fe­jűket. A gazda kivett két szálat. Pontosan kettőt. Odaadta a fiúnak. Mohón kapott utána, a kamasz és rongyos csi­bész-sapkája mögé tűzte. — Köszönöm, — lökte oda a szokott frázist g azzal, valami, kupiét fütyülve, állott odébb... Rácz Pál. M. U- Dr. Powr uoorvos Praha II., Jnngsa&nnová 4, Tol«fon: 30902. — Rendel d. n. 4-Mg. - Telefon: 30902. Oroszka, április 1. (Saját tudósítónktól.) A hontmegyei Faj- kürtőn megrendítő tragédia történt. A háború után megváltozott viszonyok számos magy-'v évszázados tradíciókban és fényes anyagi kö­rülmények között élő embereket támadtak meg és tettek tönkre. Az a revolverlövés, mely kedden este a fajkürti ősi Jeszenák-kurián dördült el, egy olyan életnek vetett tragikus véget, mely más viszonyok között minden bi­zonnyal nagy képességeinek teljességében bontakozott volna ki és hatványozott mérték­ben szolgálta volna a társadalmat A királyfiai Jeszenák bárók fajkürti kú­riájában, melynek Jeszenák Pál volt az ura, a személyzet kedden este revolverlövésre lett fi­gyelmes. A lövés Jeszenák Pál dolgozószobája felől hallatszott. Mikor a személyzet berohant a szobába, szörnyű látvány tárult eléje. Uruk a földön holtan feküdi, mellette re­volver. A földbirtokos egyetlen lövéssel tűnő kísérőnek ismerte a kassai közönség, de mostani kíséretében mint aktív művész is be­mutatkozott s mint elsőrangú kamarazenósz meghódította a kassai köznöséget. Godard Conoert romantique volt Farkas Márta hege- dümüvésznő második hatalmas darabja, ame- ! lyet Kassán teljes egészében most mutatott be először. A melegszívű művésznő egészen beleélte magát a mű szélesvezetésü kontúr­jaiba s meleg tónussal, a lassú részletet finom megérzéssel és a gyors tempókat egyenlete­sen fejlesztett technikával juttatta érvényre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom