Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-02 / 77. (1411.) szám
5 .....SSg A Kazínczy-Társaság negyedik kassai kuiturestje 'Sziklay Ferenc előadása Kassa múltjáról — Farkas Márta és Herz Ottó dr. nagysikerű hangversenye Kassa, április 1. (Saját tudósítónktól.) A Kassai Kazirczy- .Társaság dicsóretreméltó kezdeményezéssel olyan mozgalmat indított, amely országos viszonylatban ugyan csak részletmunkának tekinthető, de Kassa magyarságának kulturéle- tében nagy jelentősége van. A múlt évben ii> ditotta meg ezt a mozgalmat „ismerjük meg egymást" jelszóval. Az elgondolás az volt, hegyi a szétszórtan fekvő magyar városokat közel j hozzák egymáshoz oly módon, hogy minden város kultnrszervezete elvégezte a maga területén a történelmi múlt adatgyűjtésének a munkáját s az anyagot azután kicserélik egymással Ennek a helyes elgondolásnak következetes keresztülvitele azt eredményezné, hogy egységes magyar szellem létesülne itt is, amely Erdélyben a történelmi fejlődés következményeként már mint adottság van meg. Sajnos a mozgalom a vidéken még rém gyökerezett meg a kívánt mértékben, de már a mostani kassai nekiindulást is biztató jelnek kell tekintenünk. Ha más városok is követik a nemes példát, akkor ennek a nemes elgondolásnak anyagi és pszichikai feltételei meglásznek. A Kazínczy-Társaság jelentős munkát végzett, amikor ezévi előadásciklusában Kassa város gazdag történelmi múltját idézte fej. Az anyagi áldozatkészség sem hiányzott s a Kazínczy-Társaság önzetlen áhdozatkészsége folytán hamarosan ötszáz diapozitív állt rendelkezésre, amellyel ki lehetett tölteni februárban és márciusban négy egymást követő szerdai kulturest programját A kulturciklus második nagy jelentősége abban áll, hogy Kassa város közönsége megismerte a szlovénszkói magyar közélet több kiemelkedő egyéniségét s bebizonyosodott egyúttal az is, hogy nemcsak szellemi, hanem zenei kultúránk is a fejlettség teljes magaslatán van. Négy egymásután következő s?erdán este volt előadás. Első alkalommal Sziklay Ferenc Kassa fejlődése cimen tartott előadást, amelyen Kálix Jenő, a Prágában élő kiváló magyar zongoraművész hangverseny-ett. A második előadást ugyancsak Sziklay Ferenc dr. tartotta Kassa művészeti emlékei címén- Ezen az estén Mécs Lászlót fogadta be szeretedébe Kassa város közönsége újabb költeményeinek elszavalásával. A harmadik alkalommal Kassa város történelmi nevezetességű dómját mutatta be Konrády Lajos prépost-kanonok. Ezen az estélyen Kéthelyiné-Vakots Margit ének- művésznő is közreműködött. Á negyedik kulturest most, szerdán este folyt le, épp úgy, mint az előbbiek, a teljes siker jegyében. A közönség zsúfolásig megtöltötte a termet Sziklay Ferenc dr. tartott előadást Kassa város történelmi múltjáról, valamint Farkas Márta és Herz Ottó dr, hang- versenyzett Sziklay Ferenc dr., aki a szervezés hatalmas munkájával kiváló érdemeket szerzett, mint előadó is méltán vivott ki magának elismerést Előadásában természetesen nem terjeszkedhetett ki minden részletre, de éppen ebben áll előadásának nagy értéke, hogy a szűk keretekbe össze tudta foglalni Kassa város hétszáz esztendős múltját A kassai polgárt állította be előadásának központjába- Kimutatta, hogy valamennyi történelmi megnyilvánulásában a kassai polgárság bármiképpen cselekedett is, mindig legjobb meggyőződését követte. Kassa többször sorsdöntő szerepet játszott a magyarság történetében. Különösen elsőrendű szerepet vitt a vallási és nemzeti szabadságharcok idején, amelyek II. Rákóczi Ferenc felkelésében érték el kulminá- eiójukat. Innen Kassáról indult el Kazinczy •és társainak kezdeményezésére a magyar irodalmi élet reneszánsza, amely a magyar kulturáltét uj alapokra fektette. Különösen nagy érdeklődést váltott ki előadásának az a részlete, amelyben Kassa újabb történetéből Rákóczi Ferenc hamvainak 21 évvel ezelőtt történt hazaszállítását ismertette. Az estélyen Farkas Márta, Hubay mester tanítványa és Herz Ottó dr., a/ Eperjesről Budapestre származott zongoraművész hangversenyzett. Beethoven Kreutzer-szonátájával kezdték programjukat A Beethoven-ünnepsé- gek alkalmával méltán emlékeztek meg a nagy zenekő1 tő halhatatlan zsenijéről. Farkas Márta és Herz Ottó játékának nagy értéke, hogy mindketten egyforma tökéletességgel hozták ki art a hatalmas erőt, amely a Kreutzer-szo- nátában megnyilvánul. Herz dr,-t eddig is ki* 1927 ápriüg 2, szombat. Jeszenák Pál báró agyonlőtte magát fajkürti kastélyában — Anyagi romlana és lelki depressziója adta kezébe a fegyvert — vetett véget életének. A golyó teljesen ssétroncsőtta fejét, úgyhogy Jeszenák Pál szörnyethalt. Az öngyilkos földbirtokos negyvenkilenc éves volt. Az államfordulat óta kétségbeesett küzdelmet folytatott az élettel, mert a kedvezőtlen gazdasági viszonyok minden törekvését elgázolták, bármibe is kezdett. Emiatt nagyfokú idegesség vett erőt a férfikor derekán lévő földbirtokoson és ez a lelki depresszió mindinkább elhatalmasodott rajta. Az utóbbi hónapok mér kfr- tasztrófálisan és szinte elhárithatatlanut sodorták a vég felé Jeszenák Pált, kinek az élet évek óta csak gyötrődést és szenvedést hozott. Az öngyilkosság a környéken nagy részvétet keltett. Jeszenák Pált tegnap délután helyezték örök nyugalomra a fajkürti családi sírboltban. Tragikus elhunytét nagyszámú előkelő rokonság gyászolja. Négy vakmerő bandita fényes nappal kirabolta a nagybiccsei bankot Összekötözték a bank hivatalnokait, kirabolták a pénztárt és meggyilkolták a gőzfürész pénzthozó hivatalnokát — A tett elkövetésével Leciánt gyanúsítják — A banditák üldözés közben agyonlőttek egy csendőrőrmestert is Zsolna., április 1. (Salját tudósítónktól.) Vakmerő rablótámadás történt tegnap délelőtt 11 órakor a trencsénmegyei Nagybicse községben. Négy ismeretlen rabló benyomult a Zsolnai Vág- völgyj Agrár- és Iparbank nagybicsed fiókjába, ahol a hivatalnokokat ártalmatlanná téve kirabolták a Wertheim-szekrónyt és agy önszántak a bankban tartózkodó Gajdosak Andrást, egy gőzfiirész hivatalnokát, aki éppen nagyobb összeget hozott a bankba és a rablóknak ellentállott. Az amerikai stílusban végrehajtott merész bankrablás részleteiről az alábbi jelentésünk szól: A nagybicsei bankban, amely a község főterén fekvő egyik ház első emeletén működik, tegnap éppen a hónapvégi elszámolások folytak, amidőn körülbelül 11 óra 'tájban hirtelen betoppant a helyiségbe egy ismeretlen fiatalember, balkezében hossza kést, jobb kezében revolvert tartva, A váratlan vendég odalépett Schaecbter bankigazgató asztalához és rákiáltott: — Fel a kezeket! Ebben a pillanattban két másik egyén ugrott a helyiségbe s ezek a meglepetéstől szóhoz jutni nem tudó Schaechter igazgatót és Sonnemfeld pénztárost összekötözték. A rablók ekkor a nyitott Weirtheim-szekrény- hez léptek és az ottlévő 25.000 korona készpénzt kényelmesen magukhoz vették. A rablás pillanatok müve volt csupán, közben azonban egy parasztaeszony lépett a helyiségbe. Az egyik rabló azonnal hozzá- ugrott és a megrémült nőt arra kónysserftette, hogy a sarokba álljon és csöndben maradjon. Amint később kiderült, a parasztasszony már egy félórával előbb akart a bankba jönni, de a kapu előtt egy ismeretlen ember azzal állította meg, hogy a bankban most nem fogadnak, miután Schaechter igr gató revíziót tart Ez a férfi a negyedik cinkostárs volt. Alig hogy a rablók a parasztasszonyt ártalmatlanná tették, a szobába érkezett Gaj- dosik András, a Holzmann és fia gőzfürész- oég alkalmazottja. Gajdosik táskájában 15.000 korona volt, amelyet a bankba akart befizetni. Gajdoslkoí a rablók a parasztasszonyhoz hasonló módon akarták ártalmatlanná tenni, de a szerencsétlen ember segítségért kiáltott. Erre a rablók vadul Gajdosiknak rohantak és addig bturkálták, mig holtan összeesett. Gajdosak holttestén hét rettenetes késszurást állapítottak meg. A tragikus véget ért hivatalnoknak ma kellett volna fegyver gyakorlatra bevonulnia. Özvegye és három kiskorú gyermeke siratja halálát. Miután a rablók Gajdosikkal végeztek, a tehetetlenül fekvő igazgatót kutatták ki. Elvették aranyóráját és láncát, valamint 1800 koronát tartalmazó pénztárcáját. Azután arra kényszeritették Schaechtert, hogy telefonáljon a zsolnai központba és kérjen azonnal saját rendelkezésére egy autót. Közben kedélyesen eltréfálgattak a két megkötözött banktisztviselővel és elmondották, hogy az autóval Tírencsénbe akarnak utazni. Minthogy azonban az autó késett, a rablók vezére felvette Schaechter igazgató téli kabátját és a tettesek, mint akik dolgukat a legjobban végezték, elsiettek a helyiségből. Alig hogy eltávoztak, a parasztasszony fel- szakitotta az ablakot és segítségért kiáltott A nagybicsei cseudőrség hamarosan megjelent a helyszínén és mintáin a két hivatalnokot megszabadította kellemetlen helyzetéből, azonnal telefonon értesítette a környék összes csonöőrörsét, valamint a zsolnai bankközpontot is a vakmerő rablásról. Zsolnáról rövidesen meg is érkezett a kényszer- helyzetben volt Schaechter igazgató által rendelt autó, amely azonban már csak a szerencsétlen. Gajdosik hulláját szállíthatta d. A tetteseknek, dacára annak, hogy a esendőrőrjáratok azonnal átkutatták a Vág völgyét, nyomuk veszett. Valószínű, hogy a trencsém mesével csak a nyomozást akarták félrevezetni és a rablók a sziléziai erdőkbe szöktek. A rablás körülnrényei azt a gyanút keltik, hogy a rettegett Lédáin jelent meg Szlovenszkón. A négy tettes 18—26 éves fiatalember volt. Hárman, akik a tulajdonképpeni rablást elkövették, magyarul beszéltek, mig az asz- szonyt rossz szlováksággal szólították meg. A vezérük magas szőke, nyírott bajuszai fiatalember, aki igen jól beszélt csehül, Kézrekeritésükre nemcsak a szlovensz- kói, de a kairvinvidéki csendőrséget is mozgósították, miután erős a gyanú, hogy a rablók az osztraui erdőségekbe menekültek. Gyilkos tűzharc a banditák és a csendőrök között Pozsony, április 1. Távirati jelentés szerint a nagybicsei bankrablók és a* üldöző csendörség között Savóik községnél, Nagy- bicsótől nyugatra, harcra került a sor. A 9 Az emberek milliói rádiókészülékeik utján ideális szórakozást és sokoldalú kiművelést kapnak, amelyet Ön is megszerezhet magának, ha a mi kifogástalan gyártmányainkat veszi igénybe. ,TELEKTRA“-GYÁR, OLMÜTZ II. Szlovénszkói képviselet: Bratislava, Korház-utca 1. | rablók felvették a csendőrökkel a tűzharcot ég Kratochwilí esendőrörmestert agyonlőtték. A tettesek közül egy megsebesült, de sikerült a többiekkel a morva határ felé elmenekülnie. ! Virág kell... Egy vidéki vasúti állomáson történi. Március közepe voltf amikor az első virágfakadás indult meg o föld testén. Amikor a sárga bankáin bokrai tövéből kinő a virág és belekacag a napba. Amikor az ibolya szerénykedik elő a száraz fű- csomók közűi és az erdő bokrai között Megüti magát a tőzike. Akkor történi; hogy egy vidéki kis állomás tülekedő zsivajába belesodródott egy csokor tőzike. Valahol a beregi erdők alján jött a világra. Egy gazdaember felszedte, hogy hazavigye a családjába a tavaszt így került a csokor tőzike a vasúti állomás perrónjára... Rávágyó szemmel néztem. Irigyeltem a boldog embert, akinek nem kell a tavaszokat poros Íróasztal, mellett eltöttenie, hanem l bevetheti magát a természetbe és szemmel láthatja, amint meg-, indul az élei, a földből és kidugja színes bóbitáit a tavasz. Valahogy úgy éreztem, hogy ez a szobába, zár- kásás a kulturember elátkozott sorsa. Természetellenes és örömtelen. Aztán végig néztem a perron tarka tömegén. Egy rongyos, kócos, csibész-sapkás suhanc zsebredugott kézzel kacsázott a várakozók között. Szájában egy földről szedett cigarettavég bagósodotí, de a suhanc, az ő tizenöt-tizenhat esztendejével, korgó gyomra hangjai mellett is, maga volt a tavaszi vidámság. Lába ujja szinte kérkedve nézte rongyos bakancsának bőre alól a márciusi tavaszt, mig szemében pajkos alázat lesett jószivü áldozatra. A suhanc is a tőzikét nézte. Vájjon mit gondolhatott a kora tavaszi hírnök láttán? Nem sokáig töprenghettem rajta, mert odalépett a gazdaemberhez és szennyes kezét kérésre nyújtotta: A gazdaember elfordította a fejét. — Ereggy dolgozni, ne koldulj! A fickó azonban nem tágitott. — Csak két szálat... abból a virágból.*. A gazda mogorván felelt: — Nem adok... Nem azért szedtem, hogy el- osztogassam... — Csak két szálat!... Az nem a világ... — Szeméből a pajkos könyörgés ráfolyt a gazda arcára, amitől rideg vonásai felengedtek. — Eredj! Szedj magadnak... Van az erdőben eVg... Mérsz dolgod felől... A suhanc megigazitotta fején a kicsüngő bé- t lésü csibész-sapkát, a szivarvéget a szája másik szögletébe lökte, csak úgy a nyelvével, aztán tovább kacsázott Azt hittem, hogy vége a jelenetnek. De ment A suhanc ű hosszú perron végéről ismét csak visz- szafordult és elébe állt a gazdának: — Csak két szálat adjon... Nem a világ..* — Mire az neked? A fiú arcára árny suhant. — Hogy legyen nekem is virágom... — Hát neked virág kell, nem kenyér?.., A fiú bólintott. — Most virág kell, mert tavasz van... A gazda keze megindult. Köriileirógatta, as tőzike-csokrot. Mintha kérdezné i virágoktól: — Melyikötök akar ezé a Ungdré lenni? A tőzikék egyformán bólogatták nehéz kis fejűket. A gazda kivett két szálat. Pontosan kettőt. Odaadta a fiúnak. Mohón kapott utána, a kamasz és rongyos csibész-sapkája mögé tűzte. — Köszönöm, — lökte oda a szokott frázist g azzal, valami, kupiét fütyülve, állott odébb... Rácz Pál. M. U- Dr. Powr uoorvos Praha II., Jnngsa&nnová 4, Tol«fon: 30902. — Rendel d. n. 4-Mg. - Telefon: 30902. Oroszka, április 1. (Saját tudósítónktól.) A hontmegyei Faj- kürtőn megrendítő tragédia történt. A háború után megváltozott viszonyok számos magy-'v évszázados tradíciókban és fényes anyagi körülmények között élő embereket támadtak meg és tettek tönkre. Az a revolverlövés, mely kedden este a fajkürti ősi Jeszenák-kurián dördült el, egy olyan életnek vetett tragikus véget, mely más viszonyok között minden bizonnyal nagy képességeinek teljességében bontakozott volna ki és hatványozott mértékben szolgálta volna a társadalmat A királyfiai Jeszenák bárók fajkürti kúriájában, melynek Jeszenák Pál volt az ura, a személyzet kedden este revolverlövésre lett figyelmes. A lövés Jeszenák Pál dolgozószobája felől hallatszott. Mikor a személyzet berohant a szobába, szörnyű látvány tárult eléje. Uruk a földön holtan feküdi, mellette revolver. A földbirtokos egyetlen lövéssel tűnő kísérőnek ismerte a kassai közönség, de mostani kíséretében mint aktív művész is bemutatkozott s mint elsőrangú kamarazenósz meghódította a kassai köznöséget. Godard Conoert romantique volt Farkas Márta hege- dümüvésznő második hatalmas darabja, ame- ! lyet Kassán teljes egészében most mutatott be először. A melegszívű művésznő egészen beleélte magát a mű szélesvezetésü kontúrjaiba s meleg tónussal, a lassú részletet finom megérzéssel és a gyors tempókat egyenletesen fejlesztett technikával juttatta érvényre.
