Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-14 / 87. (1421.) szám
1 6 ^mTfa7t/v>acrVat»-HTT»T.Ht> 1927 április 14, dsiitörlök. A pozsonyi cserkészek kiállítása Pozsony, április 13. A Húsvéti iskolaszimetben valóban kedves meg.epe.est készítenek a pozsonyi közönség számára a pozsonyi Kiskárpátok T. E. cserkészei. Sziovenszüó legnagyobb magyar cserkészcsapata kiállítást rendezett a Csáky-léri rom. kát. iskola egyik termében. Annyi csinossággal és kedvességgel van az a kiállítás megcsinálva, hogy lehetetlen érdeklődés né.kül mellette elmenni. A jó munkának, a téli estéken szorgos cserkészkézzel előteremtett kedves apróságoknak a kiállítása ez. Mindenütt, ahová elnéz az ember, a cserkészélet, a cserkészgondolkodásmód lehelete árad feléje. Akár a kis ördöglakatokat nézi, akár az önkészitette rádiót és távirógépet vizsgálja, akár megtekinti a cserkészlányok . linóm kézimunkáit, mindenünnen érzi, hogy a jobb jövőt épitő cserkészmentalitás ez, melynek ezek az apróságok nem céljai, hanem csak a jeliemnevelésnél forgácsolódnak le, bizonyítva azt, hogy milyen szép lehet a cél, mikor a forgácsok is ilyen csinosak. Az egész kiálli’ás lelke Somlyay Manci pozsonyi művésznő, aki fáradtságot nem ismerve, szívesen dolgozott a kiálli'ás sikerén, az ő munkája az őrsi zász’ók festése és hímzése, úgyszintén a Jókai-raj lobogója is. Rajta kívül a rendezés oroszlánrészét Somlyay Imre, Kosz Jani és Márton Dönci vállalták. Szin'e külön-külön mindenkiről meg kellene emlékezni, mert oly pontos és lelgyobb csoportban haladtunk egy nemrégen hasított utvonalor, közel egy őserdő pereméhez. Lassú 'léptekben cammogtak a bennszülöttek lovai s nagyokat döccentek a kétkerekű kordék az esőáztatta utón. Egyik ka- nyarulónál meghorkant lovunk s a másik pillanatban már egy hatalmas tigris pattant jóirányzott ugrással a baktató ló hátára. Mindez olyan gyorsasággal történt, hogy időnk sem akadt fegyver után ryulni, — erre azonban időnk sem volt. A bennszülött hindu a kétségbeejtő helyzetben megragadta a bordélyban elhelyezett üres petroleumos bádog- tartályt s nagy lendülettel dobta a támadó fenevad felé. A jókora bádogkanna nagy zajjal zuhant a földre s ez a szokatlan hang annyira frappiro.zta az éhes és ideges állatot, hogy otthagyta áldozatát, villámgyorsan tűrt el őserdő mélyén, anélkül, hogy egyetlen lövést tudtunk volna ejteni. A román gtormámr izdkkeblQsése g kisebbségi felekezeti iskolákkal nemben A szSBkséges 120 mllüó BieSyetS csak 30 millió lei államsegélyt kapnak a magyar falekezeli iskolák Kolozsvár, április 13. A román minisztertanács a napokban tárgyalta a felekezeti iskolák részére adandó államsegélyek kérdését s összegszerűleg is megállapította a szubvenciókat. A kormány azonban csak igen kis részben honorálta a kisebbségi egyházak kívánságait és csak minimális összeget szavazott meg. A mai nap folyamán az a hir terjedt el Kolozsvárt, hogy a magyar kisebbségi iskolák részére harmincmillió lei államsegélyt állított be a kormány a költségvetésbe. A harminc millióból szám arányuknak és iskolai kiadásaiknak megfelelően részesülnének a református, római katolikus, unitárius és magyar luferánus egyházak. Az összeg azonban megdöbbentően csekély. Nem áll arányban azzal az áldozattal, amelyet a kisebbségi polgárok az állammal szemben lerónak, de kiismere'es szép és jó munkát végeztek. A cser- készfesíők közül Nenesszeghy J.-t, Zéhust, Csádert, Mészáros Vendelt és Brollyt emeljük ki. A fényképészet terén művészi nívót adott Palm Frigyes, a könyvkötészetben Plutzer Karcsi, a selyem- zsebkendőkben Szépe Erzsiké. Forray Tibor rá- d'ógépe, Német Imre távirója tiszta szép munka, Fügersy lombfürész dolgai. Konyik repülőgépe s!b., mind igen kedvesek. Sárkány Frigyes apróságai, Fribeisz Gyuszi és Flőri babaszobája, Hor- nyák parancsnok és Nagy Jóska tiszt konyhája, az u'óbbinak szép bádogmunkái igen megnyerők. Hefinácz három manomé’ere, a sok fono't kosár és doboz, lombfürész munkák, babák, cserkészek, eredeti vil'anylámpa-szerelések, a Jókai-raj pénz- gyiijteménve, Limbacher dr.-né leánycserkész parancsnok térítője, a leánycserkészek magyar stiiü doboza a csapat levéltára számára, a sok szép terítő, párna, blúz, női táska, selyem zsebkendő, pojácák, mind-mind a cserkészlányok ügyességét és munkáját dicsérik. A kiál'itást vasárnap nyitotta meg a Kiskárpátok T. E. vezetősége nevében Pelikán Károly, mely alka’ommal a cserkész-zenekar is közreműködött. A kiállítás áori- lis 17-ig nyitva van. &z. R. nem áll arányban a múlttal sem, amikor a román felekezetek aránytagosam legalább kétszerannyi államsegélyt élveztek a magyar kormánytól. A kormány hihetetlen szűkmarkúsággal viseltetett a kisebbségi egyházakkal szemben és azt az összeget, amelyet az igazság és a méltányosság diktált volna, egy negyedére szállította le. Úgy tudjuk, hogy' a magyar egyházak szükségletei elérik a szézhuszmillióí és a tárgyalások is sokáig a nyolcvanmilliós összeg körül forogtak. A kormány érthetetlen okokból hihetetlen módon leszállította az összeget és az sem szolgál vigasztalásul, hogy Averescu tábornok állítólag megígérte, miszerint a költségvetési feleslegből még további segélyt is nyújt a magyar egyházaknak. A német egyházaknak 15 millió leit havazott meg a kormány. A kultúra befolyása az állatok idegességére írenij pravoszláv püspök ruszinszkői szereplése — a valóság tükrében Válasz az újvidéki püspök ruszinszkői „beszámolójáéra és tanul* ságos hattyúdalára Irta: Szlojka Sándor, gör. kát. püspöki titkár Számtalan adat áll a zoológusok rendel- kezesére arról, hogy a fogságba került vadállatok rövid időn belül idegessé lesznek s ez a betegség minden esetben megrövidíti életüket. Ez többé-kevésbbé érthető is, ha meggondoljuk, hogy a szokatlan életmód, a zaj, lárma, a szűk ketrec és más életkörülmény közrejátszik ebben. Az újabb megfigyelések bizonyságot tesznek arranézve is, hogy nem csupán a fogház baj ütött bestiákon, hanem a nagy szabadságot élvező fenevadakon is tapasztalható az idegesség. Egy londoni zoológusokból álló expedíció India földjén végzett kutatásokat s ezeknek során a tigrisek életmódját is tanulmányozták. A tanulmányúiról szóló beszámolójukban elmondják, hogy az egyre terjeszkedő kultúra, amely bizony | nem kíméli a dzsungelek poézisét sem, ha- j nem keresztül-kasul hasítja müutakkal, ahol! csak teheti, — lényegesen megváltoztatta a fenevadak életmódját is. A hatalmas tigrisek birodalma szinte rapról-napra Szükebb határok közé szorult s az utók tülkölése, kocsik robogása, a közlekedés lármája, a j messze világiló villanylámpák fénye a fejedelmi vadaknak még az éjszakai nyugalmát j is megzavarja és arra kényszeríti, hogy a dzsungelek mélyére vonuljanak- Ez a körülmény viszont súlyosan befolyásolja a tigrisek táplálkozását is, mert a nagytestű állatok a mély sűrűségben jóval nehezebben jutnak táplálékhoz, mint az eddig történt. Érdekes jelenség, hogy az őserdők majmai is hozzájárulnak a hatalmas tigrisek megélhetési gondjainak növeléséhez. Ezek a virgonc, élesszem ü jószágok már inkább megszokták a kultúra zaját, villamosfényét s az emberek közollétét, mint a dzsungeli ragadozó. Ott vi- háncolnak a gyorslábú jószágok a fák törzsein s ha a hatalmas királytigris nesztelen léptekkel vadászatra indul, jól látják ezt a magasságból, s akárcsak előőrsök lennének, éktelen rikácsolásba kezdenek, mintha figyel- meztetri akarnának minden élőt a fejedelmi vadász közeledtére. Ez a megs imitált életmód Vs/ort vérengzőbbé teszi a tigriseket s a gyakran hosszú napokig tartó éhség feledteti velük a veszélyt s támadóan lépnek föl nagyobb tömegben haladó embercsoporttal szemben is. Ezzel kacsotathan érdekes példát hoz föl egyik természet tudós, oki Szintén részt veit az indiai expedícióban. — NaUngvár, április 13. CiriS írenij dr. gőr. keleti szerb püspök ur, aki azért jött a balkáni patriarcha megbízásából a kis Podkarpa'.skarussba, hogy „az itt é.ő 400 ezer ; gör. katolikus hívőt a gör. keleti egyházba vissza- ' vezesse", visszatérve hazájába, ugylátszik, ezerszeresen nagyító lencse elé állította sikereit, s I itteni három havi működésének csodálatosnak I feltüntetett eredményeiről e napokban a sajtó ut- : ján, nagy bátorságra vallóau hazulról tájéhoz- j talta a „právoszláviáérl“ élő-ha’ó ruszinszkői [ publikumot. A most már balkáni Újvidékről | vesszük mi is görög katolikusok , a „lesújtó . hirt, hogy a ruszin nép soha sem volt görög ka'o- i Hkus s hogy az itteni gör. katolikus egyház érde- 1 kei megvédésére agiláclós eszközökkel nagy erő- I feszítéseket tesz, de mindhiába, mert írenij püs- ! pök apostoli munkáján, il’etve csak szeretet lehelő tétlenségén minden megtört, úgy, hogy három hónap alatt 100 ezer lélek tért vissza írenij kebeléhez. Ami, ha igy folytatódik, a hátralevő 300 ezer orosz kilenc hónap alatt mind „pravoszláv" lesz s azután reszkessenek, illetve örvendezzenek a többi eltévedt felekezetek, mert reájuk kerül a sor. Bizony, mert a görög katolikus egyházból „egész faluk papjukkal együtt“ tértek meg már. E sorok Írója egyszer már a sajtó részére is úgy történeti, mint jogi, politikai és erkölcsi szempontból kétségtelen bizonyítékok alapján ismertette a „pravoszlávia" mivoltát, sorra cáfolva a „pravoszlávok" történelmi és hi'tani „érveit". Mellőzzük is most ezek ismétlését, hogy a püspök ur minket is aposztrofáló beszámo’ó- jának és hattyúdalának úgy is sok tévedésére válaszolhassunk, nehogy a közvéleményt megtéveszthesse. 1. Prenofensnek mondható fellépésére való telő ‘rífel kérdezzük: milyen címen került a püspök ur Podkarpalskarussba? Savatty szintén „pravoszláv", de konstantinápolyi joghatóságu cseh püspök, sőt érsek, ez év február 7-én a ru- szinszkói nyájhoz in’ézett köreveiében írenij püspök itteni szereplésének egyházjogi megmagyarázására a Szt. írás ama szavait idézi, amelyekkel azok eljárása van jellemezve, akik nem az ajtón jönnek be a juhok aklába, felhiván egyben a batyuskákat és a népet, hogv mint törvénytelenül betolakodódnak ne engedelmeskedjenek. Ami! meg’enni már csak azért sem volt nehéz. mert már maguk a batvuskák sem tudják, hogv nz itt prőbá’kozotf mintegy fiz püsnök közit1, ki is hát az Ur igazi fríkontje és küldötte? Uav Iá'szik, ez a bizonyos fokú ellenszegülés kötött útilaput a pvsnnk vr tolnára, írenij püspök különben F. K. 1/1927. sz. kör- leve'ébf*n i<rv álli'otta be kn,de1é-,'nek törvényes látszatát: ..A szerb vrnvor-z'dv egyház széni $m.o- ! dr.sánok íVfh'sárnl fi<f a csehszlovák kormány be- | Ifícoyer.érével jöttünk Rvrzinszkóha. ahol egvhd- < róni: arnanirdreóMhaz fel fa* moráb's és nnvnnl i tdmnno'órf. biz'ősit ott nekünk a konnánv! Mie’őtt ! a törvények szemüvegén vizsgálnék, e. beállítás értékét, nem lesz érdektelen megtudni azt sem, hogy Benes dr. külügyminiszter ur ezelőtt három évvel bizonyos szerződéseket kötött Jugoszláviával, amelyben a kereskedelmi előnyök és a ruszinok lelke feletti fenhalóság együtt szerepelt. S a világ ebből bizony megérd, hogy miért muszáj a ruszinnak „pravoszlávnak“ lenni! A megelőző években más érdekek kívánták a „pravoszláviát", 1924-től pedig bizonyos konjunktúra. Hál a szerb synodusnak mi köze a ruszinokhoz? Semmi! A ma is érvényben lévő 1868. évi IX. t. c. ugyanis megállapít ja, hogy a görög keled szerbek a karlócai patriarcha alá tartoznak s ez a pafriarchatus csakis a szerbek felelt bir jogha'ósággal. Belgrádnak lehál, amint sohasem volt, úgy ma sincs semmi köze Ruszinszkóhoz azért sem, mert az itteni oroszok — oroszok és nem szerbek, de meg görög keleti orosz egyházai fennálló törvényeink a mai napig nem ismernek. Törvényeink ismernek, — lásd az 1895. évi XLIII. t. c. 6. §-át, — görög keleti szerb és görög keleti román egirházat, de görög keleti orosz egyházat nem, mert ilyen nem is volt s igy nemcsak Belgrádhoz nem tartozhattunk soha, de még Karlócához sem. De hogy még levesebben álljon elődünk írenij püspök itteni szerelésének teljes törvénytelensége, idézzük az 1895. évi XLIII. t. c. II. fej. 17. §-áf, melv szerint: ,.A magyar állam kö'elékén, — most Podkarpaska Rus- son — lcivül álló hatóság, vagy egyén vallásfelekezetnek feje, vagy védura nem lehel és vallásfelekezet semminemű egyházi függésben külföldi hatóságtól, vallásfelekezeli tdrsufat'ól vagy egyéntől nem állhar. Ezek igen világos szavak. Azt meg nem is emli’ve, hogv Ruszinszkóban a vallásügy autonóm üoy, a mél vet megséríeni lehet ugyan, de az eljárás mindig törvénvtelen Tesz. Hivatkozik írenij püspök végül arra is, hogy őt a nép hívta. ide. Nem tudom mit szó’ana hozzá kormányunk, ha a nép egv szén napon például a románokat hívná be ide? A „meghívások" ugvanis nem mindig fedik a törvényes előírásokat. S. Mennyi Ruszinszkóban a „pravoszlávok" száma? írenij püspök szerint ..Három hónán alatt a 130 ezer Telket számláló görög katolikus egyház százezer hívője tért vissza a pravoszláv egyházba". Vajiori honnan ve^zf a püspök ur ezt a szén kerek számot? Légből! Morfba, — amin1 In- tedrgens, törvénvfpdő és tisztelő pOspöVMz illik. — összeszámolná nzokah nMV az ÍR68. évi TJTI. t. c. előiráoalnok. majd kérőbb az 19°5 év! 96. sz. csehszlovák törvénv elöirároinak szabd1 y- rzoril be'a.riásdvnl ié*d«v át a „pravoszláv" egyházba, iirrv nem dof'á’őznn a százezres számok, kai. mert mofmiTŐződne nrró1. hof»v O fennálló 'öniénurlf ofanidn a'ig van i" n’iröo hrlof\ M“rf ám rop fl m nrrrízofotf és ter-orrnl őrőmT-ó fizat*ff a«dá'orok bdbéldét Irímp'n- M'oi az iH.pvaőőv. hnn^m p 1 törvény p’Wráea'rmk való rionlos e’égfétel. Ha a '-zenén- vő-d*"1*-, pá. nof tefror"zá1ó és a lon-'öhb em'ben nemeik akarata ellenére, de tudta nélkül „pravoszlávnak összeíró" kimutatások volnának az irányadók, akkor már a hatollak is mind pravoszlávok volnának, minthogy az agitátorok ezeket is kiírták a pravo^ztáviára, annyira alapos munkát akartak végezni. Hogy pedig a saját három hónapi működésének eredményéül tünteti fel a püspök ur az állVólagos 100 ezer lelket, azt lehet, hogy elhiszik a Balkánon s érdemül fogják betudni, de miná- lunk méltán mosolyognak a kijelentésén. De nagy sértés ez az állítása azokra az általunk is ‘gén jól ismert funkcionáriusokra, agitátorokra és számtalan batyuskára, akik itt már a püspök ur eljövetele ófa éveken át „do’goztak", keresztül- kasul üdvözítve az oroszokat annyira, hogy amint, mondottam, még a balosakat is pravoszlávi- zálták. Ezt a munkát semmire sem becsülni s mindent csak magának kapari'ani, hálátlanság. Lehe\ hogy kissé hidegzuhanyként fog ha‘ni a pü-pök urra, de adatok alapján éppen azt ál’it- ha'juk, hogy amió'a 6 ,,működik“ ilien, azóta visszatért, legnagyobb része az eddig visszatérőknek, ami nap-nap mellett folytatódik. 3. „A katolikus papság nagy erlenakciójáról beszél a püspök ur‘'. Ténv az, hogy az ember a szúnyog után is csap, ha rá~záll. Ilyen értelemben védjük is a híveinket, de nemcsak eket, hanoin testvéri kövességünknek is megfelelően az egész orosz népe1, melynek véréből származunk, s amelyet nyolc év óta különböző világjárók erkö'csileg és anyagilag előrelő'hatóan a. biz'os megsemmisülés felé visznek. S nem a püspök ur „működésével" kezdődik ez a véde’em. hanem jóvá’ régibb keletű, olyan idős, mint a baj, ami' rán’-zu- di'ottak. A püspök úrtól különben nem is kellett már nagvon védeni a sokat szenvedet oro-z népet. mert — Istennek há’a. — mAr ébredezik álmaiból, atd-ól a delejes álomból, ame’ybe a sok világjáró ringatta bele. 4. Mi különben mindnyájan az1 hisszük, hogy Ciric dr. püspök ur, mint intelligens ember, le’- kiismerete és az igazságnak megfeMően csak ilyen egyedül tárgyilagos informác’ó1 adha'ctt Belgrádban: „Szeiüséges Pa'ríarcha! Igcz, hogy azok a ruszinszkői görög katolikus papok meg- á'alkodottan kitartanak Róma mellett, de mégis csak tanult, müvek emberek, akik, ha az Un'o- ban is, mégis csak is'enfé’elemben nevekék és tar'okák fen1 azt az orosz néoet s az ő görög kar to’ikus egyházuk érdeme bizony, hogv e nép szlávnak is megmaradt. De b;zonv. armó'a a mi egyházunk arat ott babérokat, tes'vérharcba kergekük bele az orosz népet, mely harc á’tal elvonjuk kis országuk nemzeti jogainak kiépi‘éséfől. Fz a szegény nép most a kommunizmus karia’ba dőlt s erkö7erí!eg és am'agi’ag olyan roé1ven- sülvedh aminőt eddig föríéne’me nem láfo’t. Anr'g a görög katolikus egyházhoz tar'ozoft ez az e^ész nép. mind istenfélő volt, de amiő’a mi is vetünk Ruszinszkóban, azóta van már ok szombatos, baptista, sőt atheista ruszin is. Nem vravosz'ávict kell e névnek Szen'séges Patriarcha, han^m munka alkalom és kenvér, mert éhezik. E’ődmra és Pátere:nk odaígér'ek a néppek a görög kn'o- k'kus femp’omokat s egyházi birto^oba1 s most a csehek sorra veszik v:ssza é« adi.ák át a görög ka'olikusoknak. mert Cs eh szí óvá1' iában fu- ’ajdonjog van. Mondhatom Szmü^éges Pajdar-Ha, hogv ez a ruszijiszkői pravosz’áv?a nagvon sokat ár'ok a csoh°k prestizcénrí< s lá'szik a cseh-ken, hogv kezdik bánni az e^ész dolgot. Do’crozunV mi ott kézz°l-’ábhal, igen sok szép ígéretet is kan- fűnk Prá"áhau. de bizonv csak a vak nem lá'ia, üoorv morp,-ezdődök enn°k a mUsz’őnak a h'kvi- dá’ása. Nagv haj persze az is, hogv nemcsak a törvények védik a f-rög kaV'Hts part-házi tulajdont. hanem az ervö’csi és szellemi fö’énv is ná,- 1nk van. Azt pedig 8z°nfséges Pa'ríarcha el ne áru1!a va’ahogy senkinek, hogrr én az u^salai ovanaé'ikus le^^lamba me<rrpv prédikálni, mert ha ezt megkidíák a mszmsz^’ói pravoszlávok, vége lesz az egész pravoszláv!ónak". Végezetül a püspök ur azon szerény őhaiára, hogy bizonyos kérdéseket „a ka'o’ikus eg^'ház- zal összhangban... kell megoldanunk", — csak az a válaszunk, hogy ne fáradjon, mert mi olyan urakkal, akik derék papságunkat ig\’ rága’mázzák meg, in;szerint azt Írták róluk, hogv „egész faluk papjukkal együtt visszaérnek a nmvószláv hitre'1 s akik tudva és szándékosan va7ó!1anságo- kat röpifenek világgá, — szóba nem állunk. írenij püspök „ignotos fallit, nobis autón est derisui!“ — Fojedeámi hoonnáiránni'-t kannak az any d- szász kartikftfiiristák. Az amerikai és angol uság- olvasóik legjobban talán a karikatúrákért lelkes:d- nelc, amelyeket minden lapjukban meg lehet találni. Természetes következménye ennek az, hogy az ujságvállalatok igyekeznek a legjobb rajzolókat megszerezni maguknak s ez a nagy versenyrí'.zuíán. rendkívül magas jövedelmet biz*ősit az ügyes ka- ni'loatunistá'knaik. A berlini Bucbhandler-Börsen- blatt azt írja, hogy London két Vg jobban í izei olt karikaturaTajzol ója négyezer, ílleítvo négyezeröt- száz foaiitsteiPling fixfizeté®t kap évenként. De még ezek is proletárok az amerikai kardsakkal szemben, akik közül a legkedveltebbek százezer dollárnál is többet keresnek. A legelső amerikai karika- turistta, Harry Fitsber, 2"0 ezer dollárt kapott a múlt évben, amint ezt válóperével kapcsolatban a bíróság megái la pótolta. A tárgyaié bíró nem győzött eleget csodáit kozni, hogy 3 bo'ominál bolondabb n#jzok'kal ilyen fejedelmi jövedelemhez Cehet jutni. A magyarázat az, hogy a knríkaturák kihasználására és terjesztésére külön szin likáHisak .aia- kultak Ameri'Mban, amelyek ugyanaz' a ragot szár. és száz napilapnak ad iák el. A bevételből nenrsuk a rajzoló fizetése kerül ki. hanem még a szsind'kálueok is i^egt.alálják hasznukatxx 10 színes niHmelIéklcf, 144 szövegközti kép disziti az 1000 oldalas Kis Brebm: Az állatok világát.
