Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-13 / 86. (1420.) szám

'T'T>3T<TAT-7VVAM,aTl-HIRT«aT> 1927 április 13, szerda. dfllREK,^ A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: 'ADRIA: Szerelem éjszakája (Bánky Vilmával), meghosszabbítva, ALMA: A halál díszszemléje és A zsarnok bukása. AMERICAN. A véres vadnyugat. (Indián szere­lem). HVEZDA: A szerelemszomjas leány. (Glória Swansonnal). JULIS: A csábos Páris. KAPITOT : Biscotot megházasitják. KORUNA: A fehér lord ka gndjaü LUCERNA: Valencia, a természet, gyermeke. SVETOZOR: A tengerész kadét. (Walter Slezák- kal.) Van-e élet más világokon? Két cserép azalea Irta: Wall ess Jené (Két leány kikönyököl az abla­kon. Az egyik szőke, a másik vörös- hajú. A vöröshaju látogatóba jött a szőkéhez. Az ablakból lenéznek a kapu bejárója felé, folyton bőszéinek, de anélkül, hogy egymás beszédére figyelnének. A tekintetük nyugtalanul iévelyeg ide-oda, mintha türelmetle­nül várnának valakik) A vöröshaju: ... És ha négy vitézségi érmet !s kapott, mégis gyáva csirkefogó, imrt nem volt •bátorsága szembeszállni az apjával... De talán nem is akart. Az ilyen fráterek sose veszik el azt, akinek udvarolnak... Csak a szájuk jár... Én a te helyedben megmondtam volna neki a véle­ményemet ... Két évig fecseg arról, hogy milyen szerelmes, aztán összeházasodik az apja társának a leányával... Persze, azzal néhány ezer pengő hozományt és három szoba bútort kap... Szép kis szerelem! A szőkehaju: Pedig szeretett... És bizonyos vagyok benne, hogy még most is engem szeret, A vöröshaju: Naiv gyermek vagy. Kellemesen szórakozott veled — ennyi az egész... A szere­lem nem hátrál meg az apa kívánsága elől. Te is férjhez mehettél volna, de nem mentél... Pe­dig téged is erőszakolt az anyád... Kitartani, dacolni, ez az igazi szerelem. A szőkehaju: Mit gondolsz, vége már? A vöröshaju: A szerelemnek? A szőkehaju: Nem, az esküvőnek. A vöröshaju (megnézi a kézcsuklóhoz szijazott 'órát): Félegy... Azt hiszem, már vége... Nézd, milyen gyönyörű azaleát visz lent az a leány... ügy látszik, egy férfi megint hazudik egy leány­nak... Miért kell mindig hazudni?!... A leány erre tart az azaleával... A szőkehaju: Hát nem is hazudik... Más a házasság és más a szerelem... A férfi szerethet valakit úgyis, hogy nem veszi feleségül. A vöröshaju: Te a leány az azaleával a ti ka­putokon fordult be ... A szőkehaju: Huszonegy lakója van a háznak, akad itt elég leány meg aszony. A vöröshaju: Hátha mégis idehozzák... ő tudja, hogy ez a te kedvenc virágod ... Hálha ... A szőkehaju: Ugyan kérlek, csak nem gondo­lod, hogy éppen ma, az esküvője napján ... A vöröshaju: Miért, ne? Ez egy szép gesztus lenne tőle. A szőkehaju (nyugtalanul izeg-mozog az ab­lakpárnán, fejét féloldalt hajtja az ajtó felé, hogy ■jobban figyelhesse, csöngelnek-e az előszobában): Én elintéztem magammal ezt az ügyet és nem tö­rődöm a gesztusokkal. (Csöngetés. Pár pillanat múlva bejön a cse­léd és az asztalra teszi az azaleát. A kél leány az asztalhoz rohan.) A szőkehaju (megnézi az azalea egyik go­lyócskához erősített borilék gépírásos cimeését, azután feltépi a borítékol és megnézi a névje­gyet): ő küldte, csakugyan ő küldta A vöröshaju: ő küldte és te nem örülsz... Ma esküszik és neked küld virágot és te még csak nem is örülsz... Mégis merész ember... Van bá­torsága, ha ilyet tesz... Mégse kapott hiába négy vitézégit. Mást vesz feleségül és neked küld az esküvője órájában virágot... örvendj... Ujjongj! Talán szólnál a cselédnek, hogy hozzon a kancső- ban vizet... Meg kellene öntözni, egészen száraz a homok. A szőkehaju: Majd én magam hozok. A vöröshaju (mikor magára marad, ide-oda forgatja a cserepet): Különös, amit én vettem a virágárusnál, az halványabb volt. Ez élénkebb szinü... Úgy látszik, elcserélte és mást küldött. (Megnézi a borítékot): Te jó isten, ez nem is az a boríték, amit én címeztem meg. Ezt a virágot ő küldhette... A szőkehaju (vizeskancsóval jön és megöntö­zi a virágot): Ezt se hittem volna. A vöröshaju: Oh, én nagyon bo’dog vagyok... Engem úgy meghat ez a gyöngéd figyelem, hogy ki se mondhatom... Van még romantika... Eny- nyi finomságot fel se tételeztem egy könyvelőnél. (A cseléd,'cány benyit a szobába egy másik cserép azaleával.) A szőkehaju (boldogan, hirtelen kitörő öröm­mel kan a virág uf/tn): Még egy azalea!... A. vöröshaju (lesújtva áll az asz’al melleit és szomorúan nézi barátnője ujjnnaásáf): Gyönyörű! Ez még sr/'bb. mint az előbbi. Tudod-e, hogy egy ilyen cserén virág legalább Hz pengőbe kerti1? A szőkehaju: Nekem akkor is drága lenne, ha c-ak Hz PPérbe keríPne. A vöröshaju: Azért ára Is jelent valamit... A tudomány megállapításai a bolygók életviszonyairól — Földünk a világok legjobbika Prága, április 12. Az a kérdés, hogy vájjon a más bolygón­kon van-e a miénkhez hasonló élet, már ré­gen foglalkoztatja az emberi elmét. Ma már legalább annyiban tudunk választ adni erre a kérdésre, hogy nagyjából meg tudjuk álla­pítani azokat a feltételeket, amelyek a boly­gók felületén uralkodnak s igy a szerves élet lehetőségéről vagy lehetet­lenségéről ítéletet tudunk mondani. És ott, ahol a vizen kívül is élhetnek organizmusok, ott megélhet az. ember is, aki végeredményben nagyon hozzá tud alkalmaz­kodni a természeti viszonyokhoz, hiszen azt is megszokja szervezete, hogy az Alpok leg­magasabb csúcsain állandóan éljen s tudo­mányos megfigyeléseket végezzen. Ott pedig ugyancsak ritka ám a levegő! A bolygók két csoportja A bolygók két különböző csoportra oszla­nak. A külsők — Jupiter, Saturnus, Urá­nt 's és Neptunus — a földhöz viszonyítva ha­talmas tömegek olyan csekély fajsullyal, hogy valószínűleg gáralakuak és nincsen szi­lárd kérgük. Ami fénylik rajtuk, azok gázfelhők. Eze­ken a bloygókon tehát a szerves élet nem lehetséges. Lehet, hogy belsejük szilárd mag, de erről bizonyosat nem tudunk. Egészen másképp áll a dolog a belső bolygókkal. Köztük a föld a legnagyobb s legsűrűbb, fajsulya 5,5. Legközelebb áll ezen tulajdonságaihoz a V é n u s, mig a Merkúr a legkisebb, a Mars pedig a legkönnyebb, i amennyiben fajsulya 3,5. Ezeknek a bolygók­nak szilárd felületük, kérgük van, melynek hőmérsékletét a nap besugárzása s a légkör jelenléte és természete szabja meg. A bolygók besugárzása A világi tó napsugarakat a bolygó felüle­te elnyeli s ezeket, mint sötét sugarakat bo­csátja vissza. Már most, mennél inkább van­nak gázak a bolygó légkörében, amelyek a világító sugarakat könnyebben áibocsátják, mint a sötét melegsugarakat, annál inkább szorul be alájuk a besugárzott hőmennyiség. Földünk légkörében s valószínűleg a többi bolygókéban is a vízgőz s a szénsavak játszák a főszerepet. Ezek nyomják le a bőt a föld félsz inéhez, mert a föld belsejéből ugyancsak kevés meleg jut hozzánk. Honnan van a föld felszínének hőmérséklete? Hogy a föld belsejének hőmérséklete igen magas, talán több ezer fok — 8—10.000 fokra becsülik — már abból a tényből kivi­láglik, hogy a fúrólyukakban s bányákban a hő 100 méterenkétn átlag 2—3 fokkal emel­kedik. Ebből azt következtetik, hogy a föld kihülőben van s kérge egykor ritkásabb, bel­seje folyékonyabb volt, mint most s felszíné­nek hőmérsékletét akkortájban belső melege jelentékeny mértékben befolyásolta. így akarták megmagyarázni az egykor igen gaz­dag növényvilág maradványait a Spitzbergá- kon s Északi-Grönlandban. (Wegener zseniá­lis kontinentális — eltolódási elméletében ezek a területek egykor a trópuson feküdtek s azután elúsztak.) Ugyanezt gondolták a többi bolygókra vonatkozólag is. Csakhogy tudjuk, hogy a kőzetek csekély hővezető ké­pessége mellett a főid belső melegéből nagyon csekély mennyiség jut a felszínre s a föld felszínének hőmérsékletét egyedül a naptól kapott melegmennyiség s a világűrbe való kisugárzás szabályozza. Az egyes bolygók hőmérséklete Ezeket a kérdéseket a legkitűnőbben Milankovics belgrádi egyetemi tanár dolgozta fel hadifogságának idején Budapesten Írott munkájában. A Merkúrról feltételezhetjük, hogy amint a hold a föld felé, úgy ez is a nap felé állan­dóan ugyanazt az oldalát fordítja, tehát ke­ringésének ideje alatt osak egyszer fordul meg a tengelye körül. Ennek következtében olyan hőmérsékletkülönbség lép fel a naptól megvilágitott s az örökös sötétséggel borított részei között, hogy minden anyagnak, amely légkört képezhetne rajta, a sötét felén az ab­szolút nullponthoz közeli fokon megmereve­dett állapotban kell lennie. Ezt igazolja, hogy a Merkúr aránylag sötét csillag. Albedoja, vagyis az a képessége, hogy a napfényt visz- szaverje, olyan, mint a holdé. Egészen más a helyzet a fényesen vilá­gító Vénusznál, ez a ráeső napsugaraknak csaknem háromnegyedét visszaveri s az al- bedo tekintetében csak a Saturnus éri el. Annak ellenére, hogy közel van, felületéről semmi biztosat nem lehet megtudni, mert légkörét teljesen megtöltik a felhők, melyek­nek fehér felülete adja ennek a fénylő csil­lagnak ragyogását. A Vénusz tengelykörüb forgására vonatkozólag a nézetek nagyon megoszlanak. A Vénusz napja valószínűleg megegyezik a földével, mig esztendeje 225 földi nappal egyenlő. Hogy e felhőtakaró alatt a Vénusz felszí­nén s tengerein a hőmérséklet mint alakul, nem tudjuk, csak annyit mondhatunk, hogy magasabbnak kell lennie, mint a föld megfelelő helyein. de nem olyan magasnak, hogy legalább is egyes részein az organikus életet lehetetlen­né tegye. A Mars-kérdés Egészen másképp áll a dolog bolygószom­szédunkkal, a Marssal, a fantasztikus álmok kedvencével. Albedoja nagyon mérsékelt, alig teszi a Vénuszénak egy harmadát. Fel­hők alig zavarják átlátszó légkörének tiszta­ságát, tehát éjszakánként s hosszabb teleken rendkívül magas hidegség! fokoknak kell ural- kodniok, mig napközben a nagyobb távolság ellenére is a napnak rendkívüli hőhatást, keli felületén kifejtenie. A Mars napja csaknem ugyanakkora, mint a földé, de keringési ide­je, vagyis esztendeje cskanem kétszeres, 687 nap. Á Mars levegőjének világossága mellett az oppozició ideién egyes részleteket megfi­gyelhetünk a felületén, ezek a hires kanáli­sok s tengerek, amelyek azonban lassú vál­tozáson mennek át, úgy hogy évek múlva már fel sem ismerhetők. Hőniérsékletviszonyairól látható felvilá­gosítást nyújtanak a sarkán levő fehér foltok, amelyek tél idején növekednek s nyár ide­jén csaknem teljesen eltűnnek. Valószínű, hogy hómezők, vagy még inkább vastag dér, amely a napon megolvad vagy elpárolog. Ér­dekes, hogy a déli sarkon levő folt egyes években teljesen eltűnik, mig az északi nem. A déli sark vidékének közepes hőmérséklete tehát a legforróbb nyár ideién közel áll a víz fawásoon+'áWz, ?r. északi sarkon hide­gebbnek kell lennie. Csillagászati számítások "alapján a Mars középhőmérsékletét ez a táb­lázat mutatja: Szélesség: 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Meleg: —3 _4 —7 —12 —18 —27 -38 —46 —51 —52 fok. Ebből látjuk, hogy még „trópusi'* ^ vidé­kein is valóságos szibériai időjárás dühöng, hiszen Tobolsknak 0 fok az évi középhőmér­séklete. Lehet-, hogy azok a sötét foltok, ame­lyeket tengereknek neveznek, tényleg vízzel töltött medencék, természetesen nem édes- vizüek, hanem koncentrált sós oldatnak, ame­lyeknek fagypontja messze a null alatt fek­szik. A föld a világok legjobbika Mindebből kitűnik, hogy mi a világok legjobbikán lakunk és más bolygókon nem tudnánk megélni. A holdon teljességgel nem, mert ott nincs viz és levegő, a szerves élet­nek ez a két legfőbb feltétele. A Vénuszon igen kellemetlenül izzadnánk, mig a Marson megfagynánk. — A köztársasági elnök Palesztinában. Jeruzsálemből jelentik: Másaryk köztársasá­gi elnök Jeruzsálemben meglátogatta az an­gol hadi temetőt, ahol a kápolnában koszo­rút helyezett el, azonkívül a csehszlovák zsidókolóniát, a jeruzsálemi zsinagógát, a zsidó egyetemet, a Mennybemenetel templo­mát és az orosz kolostort az Olajfák hegyén. ! Az elnök hivatalos látogatást tett a paleszti- j nai angol fömegbizottnál. — Kinevezés. A hivatalos lap mai száma j közli: A kormány Evald Károly dr gáüszéosi já- ! rásbirót a hetedik fizetési osztályba léptette elő ! és a kassai törvényszékhez osztotta be. j — Meghalt ázz angol királyi család egyik er- | dólyi rokona. Szatímárról jelentik: Piskoüt község­ben elhunyt Bárdossy Lajos isméit nagybirtokos, aki fia volt néhai Bárdossy György inarosvásár- ] helyi táblabirónak és feleségének, Rhédey Jeanette I grófnőnek. Az elhunyt föidbir’okos anyja révén , rokonságban volt az angol uralkodó családdal, I miután édesanyja unokatestvére volt az angol j Teck herceg törvényes feleségének, egy született ' Rhédey grófnőnek. j — Meghalt Maderics József dr., a GY0SZ fő- j titkára. Pozsonyból jelentik: Maderks József dr. . pozsonyi ügyvéd, a szlovén szói Gyáriparosok i Országos Szövetségének főtitkára tegnap délután i hosszú kínos szenvedés után 41 éves korában meghalt. — 20 éves találkozó Késmárkon. Felkérem mindazon osztálytársaimat, akik 1907. évben Kés­márkon a Lyeeumbun velem együtt érettségiztek, hogy a 20 éves találkozó előkészítése céljából cí­müket velem mielőbb közöljék: Szép Bálint nyug. községi főjegyző, TSszaszcillős, Hevesmegye, Ma­gyarország. — Ja® Kiepura autóbalesete. Varsóból je­lentik: Jan Kiepura, a világhírű lengyel tenoris- tát Lengyel-Teschen közelében autóbaleset érte. Úgy Kiepura, mint utitársa és soffőrje csak köny- nyebb természetű sérüléseket szenvedtek. — Budapestre jön az osztrák kereskedelmi miniszter. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A magyar idegenforgalmi hivatal céltuda­tos munkájának újabb eredményeképpen SchürCf dr. osztrák kereskedelemügyi minisz'er csütörtö­kön Budapestre érkezik. Hermann Miksa magyar kereskedelmi miniszter hivata'osan fogadja osz­trák kollégáját, aki a kormány vendége lesz. Ez a látogatás összefügg azzal a nemzetközi mozgalom­mal, amelyet a magyar idegenforgalom fellendí­tése érdekében a főváros idegenforgalmi hivatala indított meg s amelynek egyik eredménye volt a legutóbbi budapesti nemzetközi szállodáskongresz- szus is. — A révkomáromi magyar akadémikusak műsoros táncmulatsága. Komáromiból jelentik;; Révkomárom magyar akadémikusai husvét hét­főjén tánccal egybekötött műsoros estét rendez­nek a Komáromi Dalegylet Nádor-utcai helyi­ségében. — A tábla döntése értelmében is fogva marad Nagy István dr. Budapest’ szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: Ismeretes, hogy a törvényszék vádtanácsa Nagy István dr. volt törvényszéki biró bűnügyében elrendelte Nagy István dr., valamint Sellő István dr. és Gazda György dr. fogvatartását. A vádlottak védői a törvényszék vádtanácsának határoza­ta ellen felfolyamodással éltek, amelyet ma tárgyalt a tábla vádtanácsa. A tábla döntésé­ben elutasította a védők felíolyamodását és kimondotta a vádlottak további fogvatartását. Rádióműsor. Aki ezreket kap hozományul, attól nem illenék i tizfilléres ajándékokat kii'deni .... De mondd: mi­ér t örülsz jobban ennek a virágnak, mint a másiknak? Mikor az elsőt behozta a leány, egy arcizmod sem xándult meg... Most meg odáig vagy a boldogságtól. A szőkehaju (megöleli a. vöröshajul): Te, most már bevallom az igazat. Szégyeltem a barátnőim, meg az ismerőseim előtt, hogy ez az ember cser­benhagyott.... Valamit kellett hát tennem, hogy azt higyjék, hogy engem szeret és nem amazt. Teg­nap lementem hát egy virágüzletbe, megvettem ezt a cserép halvány aza’oát és meghagyom, hogy ma délben, az esküvő órájában küldjék ide... Tudod, a világ mégis máshogyan vélekedik majd rólam, ha megtudja, hogy ő a kedvenc virágom­mal ajándékozod meg abban az órában, amikor mással megesküdött. -, Te megérted ezt és nemj ítélsz el ezért a kis csalásért... Most már külön­ben se lehet csalásról szó, mert tőle is kaptam azaleát... Megkaptam tőle az!, amivel én akartam megajándékozni magamat... Paula, én olyan bol­dog vagyok. A vöröshaju (lesüti a szemeit és lefejti ma­gáról a szőke leány karjait): Egy óra, azt hiszem, mehetek már... Odahaza nem tudják, hol vagyok. Az anyám mindig haragszik, ha várni kell miattam az ebéddel. A szőkehaju: Elmégy?... Maradj még... Oly jő ha az ember boldog és van valaki, akivel beszélhet a boldogságáról. A vöröshaju (mereven nézi a szőkehajul és hallgat. Aráén' hirtelen kinyitja a szájál, mintha mondani, akarna valamit. De rögtön összerzorUja ajkait, elfordul és fejére teszi kalapját): Pá! Szerda PRÁGA: 12-15 Hangverseny. — 18 30 Német előadás. — 20.40 Vig est. — 21.10 Színdarab. — BRÜNN: 12.15. 19.00, 19.30 és 21.00 Hangverse­nyek. — 17.35 Sajtóhírek német nyelvem — 17.45 ! Német előadás. — 20.00 Szinielőadás. — PO­ZSONY : 18.45 Hangverseny. — 20.00 Szlovák : nyelvlecke magyarok részére. — 20.30 Prágai mű­sor. — BUDAPEST: 16.00 Mesék. — 17.45 Szim- íónikus hangverseny. — 19.15 A kérők, Kisfa'udy 1 vigjátéka. — 22.00 Idegen állomások. — BÉCS és GRAZ: 11.00, 20.05 és 22.00 Hangversenyek. — ZÜRICH: 15.00, 16.00, 17 00, 20.00 és 21.00 Hang­versenyek. — BERLIN: 17.00 Hangverseny. — 19.30 Előadás Nieízschéről. — 21.30 Népdalok. — LEIPZIG: 20.50 Após’ol-játék. — BRESLAU: 21.15 ónémet húsvéti játék. — FRANKFURT: 20.00 A fecske, Puccini operája. — RÓMA: 17.15 Hang­verseny. — 21.00 Szinielőadás. — MILANO: 16.15 és 21.00 Hangversenyek. — 22.45 Jazzband. Csütöríök PRÁGA: 12.15, 17.00 és 20.00 Hangversenyek. — 18.30 Német előadás. — BRÜNN: 12.15 és 20.00 Hangversenyek. — 17.35 Sajtóhírek német nyel­ven. — 17.45 Német előadás. — 19.00 Szinielőadás. — POZSONY: 19.00 Ószláv énekek. — 20.00-től Prágai műsor. — BUDAPEST: 17.02 Kamarazene- kar. — 1810 Páris, Szentivándy Antónia előadása, — 19.00 Operaelőadás, utána cigány- és tánczene. — BÉCS és GRAZ: 11.00 és 1615 Hangversenyek. 20.05 Beethoven oratóriuma: Jézus az olajfák hegyén. — 21.05 „Jézus a keresztfán", Friedrich Speetől. — ZÜRICH: 15 00, 16.00 és 21.00 Hang­versenyek. — BERLIN: 1630 Passiók, szavalatok. — 17.00 Hangverseny. — 20.30 Husvét, Strindkerg ünnepi játéka. — LEIPZIG: 20.15 János passió, Bachtól. — MÜNCHEN: Krisztus két szava, Hav- dintől. — FRANKFURT: 19.00 Beehoven: áUssa So’emnis. —: RÓMA: 17.15 Hangverseny. 20.45 1 Nagy egyházi hangverseny. — MILANO: 21.00 J Szinielőadás, ~ ZÁGRÁB: 20.30 Egyházi zene.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom