Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-11 / 58. (1392.) szám

I t. Hiríapi' csaták Gajda személye körül Prága, március 10. A mai Pr;tomnosí vezércikkben foglalkozik a Gajda-pör szom­bati ítéletével. Rámutat arra. hoev az ítélet folytán létrejött újabb konflikust, a kormány­nak kell elintézni. •— A nemzetvédelmi minisztérium — ina a Pritómnost — lefokozta Gardát, a járás- bíróság viszont uarv határozott, faosv a köz­vélemény ma Gajda védelmére keiket. Egy­mással szemben áll tokát egv fegyelmi bizott­ság döntése esv elsőfokú bíróság Ítéletével. Ezt a tarthatatlan helyzetet meg kell szün­tetni. Érthető az az \érvelés, honv az állam érdekéből meg kell őrizni bizonyos diszkré­ciót, de a jelen esetben ez nem áll, mert. nemcsak Zsjzsek járásbiró, hanem Prágában- és egész Csehországban igen sokan ismerik már a titokban tartott okmányok tartalmát. Igv tehát fölösleges volt ezeket, az okmá­nyokat, a járásbíróságnak ki nem adni. (?) A Cech ugyancsak vezércikkben foglal­kozik Gajdéval és a íascizmussal. Többek kö­zött ezeket állapítja meg: Amikor szombaton este a járás-bíróság a Gajda-ügyben ítéletet hozott, abban mindenki a kormány vereségét és a fascizmus győzelmes előnyomulását látta. Ez az álláspont, azonban nem helyes. A mai kormánv a Gajda-ügyben még semmi­féle döntést nem hozott és aki a Gajda-ügy miatt a kormányt akar­ja támadni, annak masrát a köztársasági elnököt is támadnia kell. aki kijelentette a Prager Tagblatt szerkesztője előtt, hogy Gajda ellen igenis vannak terhelő okmányok, Á szombati ítélettel ismét, megerősödött a cseh fascizmus, de csak: azok szemében, akiknek nagvon gyenge a kritikai képessé­gük. Azonban a fáséi sták öröme időelőtti, meri a Gajda-ügv még nincsen véglegesen likvidálva. Hogv Gajdát a fascista-mozgalom élére állították, ez agitációs szempontból pillanatnyilag előnyös lehet, de nagvon két­élű dolog olvan embert megtenni vezérnek, akit különböző vádakkal illettek. El lehe­tett vo'na várni azt. hogy maga Gajda visszalép, vagv pedig felkérik a vissza­lépésre mindaddig, amíg az ügy véglege­sen el nem intéződik. Amint már jelentettük. Szacharov volt cári tábornok a Münchener Neueste Nachrich­tenben leleplezte Gajda szibériai múltját.. Szaoharov szerint Gaid.a mindenképpen ka­tonai diktátor akart lenni, sőt a cári trónra is aspirált,. Gajda most a Moravské Gilicé­ben válaszol Szacharovnak és többek között- ezeket, iria: Az a Szacharov. aki a fehér Szi­bériáról könyvet adott, ki. nem azonos Sza­oharov tábornokkal. Gajda az utóbbival 1918- ban Vladivosztokban találkozott, Knoks angol tábornoknál. Gajda már akkor ellenszenvvel viseltetett, iránta. Ezt, a Szacharovot, 1919- ben Kolosak nevezte ki ezredesnek Ga.ida til­takozása dacára. Gajda ezután kijelenti, hogy ő még ma is altábornagya, a volt orosz hadseregnek és a Szent Györgv-rend lo­vagja s ?gr jogában áll élete végéig vi­selni az orosz tábornoki egyenruhát. Azsj szsSpálati szabályzat sem enyhítette a konflikiust a kormán? és a vasutasok körött Prága., március 10. A vasutasok szakszer­vezete? tegnap késő este az alábbi határoza­tot hozták: A vasutas szakszervezetek köz-, ponti bizalmi testületének képviselői a szol­gálati szabályzat ügyében újból tanácskoztak és megállapították, hogy a jelentés kiadatá­sának pillanatában a szolgálati szabályzat javaslatát a kormánv sem a bizalmi testület­nek, sem pedig az illetékes szervezetek kép­viselőinek nem mutatta be. A szervezetek továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogv a szolgálati szabályzat javas­latát állásfoglalás végett eljuttassák a szervezetekhez. A vasutasok továbbra is egységesen lépnek fel és a szükséghez képest megkezdik a védő harcot. A csehszlovák postaalkalmazo'íták egye­sületének elnöksége tegnap ugyancsak ülése­zett és a következő határozatot, hozta: —- Az a mód, amellyel az uj fizetési tör­vény által előidézett kérdéseket rendezik, óriási felháborodást kelt. a postaalkalmazot­tak körében. Ezt a nyugtalanságot még azzal is növelik, hogv könyörtelen takarékossági rendszert vezették be. Kevés személyzetet alkalmaznak, a pos­tások túl vannak halmozva munkával és most még a elmek és rangok leépítése folytán erkölcsileg leértéktelemtik a fe­lelős munkát. A postaszemélvzet, követeli a szolgálati állások rendszeresítését s ha ezt keresztül 'nem viszik, uuv kénytelenek lesznek a vas­utasokkal együtt életérdekeik védelmé cél­jából közösen fellépni. Negyrussinszkó isiméie EpsrJeseri is Kassán Is népissri K©i&Ssx?a¥©n3z&6 BséS centrumának őslakossága nemzeti k&l&ribsög aáMS rakonszeisvwe! fogadja a Kurt^ák-párt aksfélát - HP, M. H. munkatársáslak feeszámoléSa hetet- sxS©^@nszkő8 k@rut|ár6I G. K. Chesterioa Brown páter újabb esetei (3) — Ekkor visszafordultak, ugye — kér­dezte türelmesen Brown .páter — és mi tör­tént még? — Elmondom ezt 1* — mondotta Fien- nes sötét nyomatúkkal. — Amikor a kertbe értünk, az első, akit megpillantottunk, Trail! ügyvéd volt, — még most is magam előtt lá­tom fekete kalapját és fekete pofaszakállát, amint élesen elváltak a kék virágok, a lugas, a naplemente és a távoli Sorsszikla hátteré­ből, de meg mernék esküdni, hogy a fogai látszottak 'és hogy mosolygott — Alig vette észre Nox az embert, élő- rerohant, megállt az ut közepén és veszettül megugatta őt. Gyilkosán ugatott; kutyatorká­ból átkok törtek elő, melyek a gyűlölet ha­tározott kifejezésével szinte emberileg ha­tottak. Az ügyvéd összezsugorodott és a vi­rágok között fölfelé menekült. Brown páter csodálatraméltó türelmet­lenséggel pattant föl helyéről. — A kutya tehát (megvádolta., nemde? — kiáltotta. — A kutya hatodik érzéke el­ítélte őt. A madarak röptével nem törődött, Fiennes, azt nem látta, vájjon baloldalt vagy jobboldalt vonulnak-e el? Megkérdezte az áldozat körüli augurokat? Remélhetőleg neon mulasztotta el a kutyát fölvágni, hogy megvizsgálja a belső részeket? ügy látszik, ti felvilágosodott pogányok ilyesfajta tudo­mányos próbákra bízzátok magatokat, ha ar­ról van szó, hogy egy embertől el kell rabol­ni életét és becsületét Fiennes néhány másodpercig látott száj­jal meredt maga elé, majd, végre szóhoz Jutott — De hát mi van önnel?, Mit is mond­tam tulajdonképpen ? KeletszlovenSzkó, méretes 10. (Ruszinszkci szerkesztőségünktől.) A Ke- leíszlovenszkón tapaszíalható lelkesedést két irányból próbálják máris lelohasztani. Az egyik irányban a szocialista pártok állanak, amelyek azt hiresztelik a falvakban, hogy a ruszinszói autonómista mozgalomnak Kel etszlov diszkóra való kiterjesztése mö­gött .maga Benes külügyminiszter áll, aki igy akarja elgáncsolni a polgári koalíció munkáját. , E nevetséges és lehetetlen hímek több vidéki vezető egyéniség hitelt adott, úgy hogy. néhány községben, ahol még a Hlinka-párt uj politiká­járól keveset tudnak, a csatlakozási gondolatot hidegen fogadták. A másik irányban a Hlinka-párt néhány kortese tevékenykedik. Ezek azt hirdetik, a nép 'kősejt, hogy ha Ruszinszkóhog' csatlakoz­nak, akkor a ciríiükát. kell. megtanulniok, amelytől pedig a szlovákság irtőzik. Mind a két jelenség azonban annyira he­lyi jellegű, hogy az általános csatlakozási vá­gyat miben sem befolyásolja, mert a keleti szlovákság tisztában van azzal, hogy amíg jelenleg a saját keleti szlovák nyel­vének a művelésére a kormány semmiféle lapot nem engedélyezett, addig az auto­nóm Ruszinézkó kebelében a saját nyelvét akadálytalanul használhatja és művelheti. Cirillikáról tehát sző sem lehet Eperjesen A keleíszlovenszkói ruszinoknak tulajdon­képpen Eperjes volna a központja. Eperjes, mint a görög katolikus püspökség székhelye, predesztinálva van arra, hogy a Rusginszkó- hoz való csatlakozás gondolatát, napirenden tartsa. Eperjesen jelenleg két párt küzd a hege­móniáért: a keresztényszocialista párt és a kommunista párt Ha a Ruszinszkőhoz való csat­lakozásról van sző, általános a vélemény, hogy se a keresztény szocialista párt, se a kom­munista párt nem fognak eléje akadályo­kat gördíteni, sőt pártfogolni fogják ezt a gondolatot. Egy eperjesi., vezető egyéniség , szintén nagy szimpátiával nyilatkozott aí csatlakozási gondolatról, sőt az eperjesi szlovákság részé­ről elhangzott nyilatkozatok is azt igazolták, hogy az autonómiáért lelkesedő szlovákság el­fogadja az autonóm Ruszinszkó kiterjesz­tésének tervét Vannak ugyan olyan görögkatolikus szlovák körök, amelyek ismét csak a círüiika kiterjesz­tésétől félnek, ezeket azonban a következmé­nyek mindenben meg fogják nyugtatni. Kassán Egészen más a helyzet Kasra városában. Ez a nagy, szép, előkelő város, Keletszloven- szkó kulturközpontja remegve várja az időt amikor a közigazgatási reformjavaslat végle­gesen megpecsételi sorsát és faluvá sülyeszti vissza. A nyugatszlovenszkói politikát képviselő HLinka-pártiakon kívül * nincs egyetlen ember, aki ne őrömmel üdvözölné a Ruszinszkőhoz 'való csatlako­zás gondolatát azzal a feltétellel, hány az igy megnagyobodott tartomány székhelye Kassa legyen. Kassán ugyan az ipari, mint a kereskedelmi körök tisztában varnak, hogy úgy a cseh agrár, mint a Hlinka-párt kifejezetten nyuga-lszlovenszkói belpoliti­kát űznek és távvonalnak, csupán azon óéiból, hoay a keleti és nyugati szlováJó­sé a közötti nyelvi és kulturális különbsé­geket a nyugatiak javára kiküszöböljék. Ezzel nemcsak minden kassai, de minden ke- letszlovenszkói ember tisztában van. Kassán egyébként nagy várakozással tekintenek a keresz­tény szociálist a és a magyar nemzeti párt állásfoglalása elé. E*ry felr'jsfélyes szlovák poEtfkzxs, akit erre vonatkozólag megkérdeztünk, igen őszinte és figyelemreméltó feleletet adott: — Ruszüiszkót a csehszlpvák kormányok a külföld előtt mindig úgy állították be, mint a középeurópai kommunizmus főfészkét Ez volt az oka annak, hogy a nagyhatalmak nem ragaszkodtak Ruszin- sskó autonómiájának életbeléptetéséhez, mert attól féltek, hogy a kommunizmus azonnal veszedelmes méretekben üli fel- fejét és eszel veszélyeztetni fogja Közép- ettröpa békéjét Informátorunk tehát azt javasolta: hogy ha Ruszinszkó hozzá akar jutni az autonómiá­hoz, be kell bizonyítania a külföld előtt, hoay a ruszinszkói kommunizmus nem egyébé mint a népnek a csehek'elnyomó politiká^ ja ellen való kétségbeesésig menő küz­delme. Be kell bizonyítania a nagyhatalmak előtt azt hogy ezt a kommunizmust éppen azzal le- hét Ruszjnszkóbah a jelentéktelenségig lemér* sékéini, ha Ruszmszkó megkapja az autonó­miát Benes nagyon jól tudta, hogy mit cseleid szik, amikor a kommunizmusnak Ru$zin$zkóban tág teret engedett, mert ezzel az autonómiát a végtelenségig elodázhatta- Egyébként Kassán várják, hogy Ruszin- szkő felszólítsa a várost a komoly tárgyalá­sokra. 1927 március 11, péntek* dwu.je körül babrált — különösen a tü körül. Ez a lü egyszerre volt gyönyörű és régi­módi — épp úgy, mint az egész ember. A tü gombján koncentrikusan elhelyezett színes körök voltak, melyek úgy tűntek föl, mint egy sz.em -- és minél többet foglalkozott az ügyvéd a tűvel, annál jobban idegesített, mert úgy éreztem, hogy a Traill valami ciiklops,. akinek testében egyetlen szem van. De a tü nemcsak nagy volt, hanem hosszú is — és az jutott eszembe, hogy az ügyvéd csak azért akarja mindenáron jól elhelyezni, mert még hosszabb volt, mint amilyennek, látszott — egyszóval olyan hosszú volt, mint a szóbanforgó hegyes vasvessző. Brown páter elgondolkodva bólintott. — Nem beszéltek másféle fegyverről is? — kérdezte. ­— Igen — felelt Fiennes —, a fiatal Druoék egyike — az unokatestvéreket ér­tem — más gondolatra jött. Kezdetben sem Berbert, sem Harry nem látszottak a detek- tivmunkára alkalmasaknak — de mig Her- bert pontosan megfelel a nehéz dragonyo- sok régi típusának és valószínűleg jó helyen van a gárdában, addig a fiatalabbik annak­idején az indiai rendőrség kötelékébe tarto­zott és kiismerkedett az efféle dolgokban. Sőt a maga módjára nem is volt ostoba — legalább én majdnem azt hittem, hogy túl okos volt és elutasították, mert nem törődött a szent bürokráciával és a saját felelősségé­re dolgozott. Mindenesetre mintha állásnél­küli detektív lett volna, oly rendkívüli buz­galommal vetette magát az esetre. Vele vi­tatkoztam a fegyvernemről is — és ez a vita vezetett bennünket az uj gondolatra. Azzal kezdte, hogy nem fogadta el, amit a kutya és Traill viszonyáról mondtam, mert szerinte a kutya, ha nagyon veszedelmes, sohasem ugat, hanem morog. — Ebben teljesen igaza, volt -~ jegyezte meg a pap. A pap szeméibe a nyugtalanság kifejezé­se lop ódzott — annak az embernek a nyug­talansága, aki a sötétben nekimegy egy cö­löpnek és egy pillanatig azt kérdezi magától, vájjon nem okozott-e kárt — Nagyon sajnálom. — mondotta őszinte szomorúsággal —, bocsánatot kell kérnem udvariatlanságomért — bocsásson meg. Fiennes kíváncsian nézett rá. — ön néha titokzatosabbnak tűnik föl, mint minden titok — mondotta. — De lia már nem akar hinni a kutya titkában, az ember titokzatosságát nem tagadhatja. Azt nem hazudtolhatja meg, hogy ugyanabban a pillanatban, amikor az állat a vizből kijött és ugatni kezdett, gazdájának lelke elhagyta a testet, még pedig egy olyan láthatatlan erő következtében, melyet egyetlen halandó sem képzelhet el, vagy találhat meg. És ami az ügyvédet illeti, én nemcsak a kutyára adok: még sok más, különös részlet is van. Rám a sima, mosolygó, kétszinü ember benyomását tette és szokásainak egyike határozottan úgy tűnt föl előttem, mint egv biztos támpont. Tudja, hogy az orvos és a rendőrség azonnal a helyszínén voltak, — Valentinét vissza­hívták, amint a házból elment és az orvos azonnal telefonált Ez a körülmény és még a hóz egyedülállósága, a személyek kis száma és az elhatárolt terület lehetővé tették, hogy mindenkit, aki a közelben volt, átvizsgá’ja- nak — és tényleg mindenkit át is vizsgáltak a fegyver után kutatva. A fegyver keresésé­ben a házat, a kertet, n partot pontosan át­nézték. Hogy a tőr egyszerűen eltűnhetett, majdnem olyan értelmetlen, mint hogy a gyilkos eltűnt — Hogy a tőr eltűnt. — Brown páter bólintott. Hirtelen mintha érdeklődni kez­dett volna. — És. most. figyeljen -- folytatta Fien­nes —, mondtam már, hogy ez a Traill szo­básból mindig a nyakkendője és a nyakken­— Továbbá azt állította, ha már a ku­tyáról van sző, akkor Nox már más embere­ket is megugatott, például Floyd titkárt. Azt feleltem, hogy álláspontja tarthatatlan — egyszerre több ember nem követhette el a tettet és legkevésbé Floyd, aki oly ártatla­nul, mint egy vad iskolástul és mindenki te­kintetének kitéve ült a kerítés tetején, mig vörös sörényével oly feltűnő volt, akár egy sár la eh vörös kakadu. „Hát a dolog nem ép­pen egyszerű" — adta meg a választ kollé­gám —, „de kérem jöjjön csak velem a kertbe. Olyasvalamit mutatok, amit valószí­nűleg senki sem látott meg." Ez ugyanaz nap volt, amikor a gyilkosságot fölfedezték és a kertben még minden érintetlenül állt: a létra például a kerítéshez támasztva. Kísé­rőm a kéri lés alatt lehajolt és valamit elő­húzott a mély fűből. Az az olló volt, amely- lyél a sövényt nyestek; egyik hegyén vér tapadt. Rövid hallgatás után Brown páter hirte­len megkérdezte-: — Mit keresett az ügyvéd a házban? — Azt mondta, hogy az ezredes hivatta, \ mert meg akarta változtatni végrendeletét —- felelte Fiennes. — Az ezredes nagyon gazdag ember volt és végrendelete rendkí­vül fontos. Akkoriban Traill még nem akart nekünk semmi közelebbit elárulni, de azóta megtudtam — illetve csak ma reggel tudtam meg —, hogy az ezredes a vagyon naeyrészét elvonta fiától és a lányra hagyta. Már emlí­tettem, hogy Druce dühös volt fiára, mert a gyerek igen könnyelmű életmódot folyta tett. — A .miiért" kérdését a „hogyan" kér­dés eddig folyton háttérbe szorította — je­gyezte meg elgondolkodva Brown páter. — h.,oen a pillanatban ugylátszrk, hogy Druce kisasszony o. halál követ kézi ében sokat nyert. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom