Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-01 / 49. (1383.) szám

5 1927 március 1, kedd. KöZCÍAZDAjSÁGT' TKtűCL^ V L’XéVfi-HiKLAB rT'T‘--aJWMV^ |» >f» —■—l^——i—■— A szlovenszkói és ruszinszkői fatermelők és fakereskedők tiltakozása a gazdasági élet elpolitizálása ellen A „Carpathia” évi közgyűlése — Százezer vagon fa pusztul el* mert a tarifakérdést nem rendezik — Saját tudósi tónk tói. — __________ őt átrafüred, február 28. Vasárnap délelőtt tartották meg a „Cár- pathiá“-ban tömörült szlovenszkói és ru- szinszkói fatermelők és fakereskedők évi rendes közarvülésüket az ótátraíüredi Grand Hotel különtermében. A közgyűlés a szloven­szkói és ruszinszkői fakereskedelem össresürjtett sérelmeit és panaszait tárta a nagy nyilvánosság elé és minthogy kétségbeesett kiáltás volt a kormánv felé, hosrv eddig és ne tovább! Mert ha rövidesen nem iön segítség az illetékesek részéről, úgy maholnap teljesen tönkremegy a köztársaság egyik legjelentősebb iparága, koldusbotra jut egy sereg tisztességes exisztencia és munkanélkülivé válik nagy tömeg dolgos munkáskéz! A közgyűlés iránt általános nagy érdek­lődés nyilvánult meg mindenfelől és részt- vettek raita a kormánytényezők és az illeté­kes hatóságok kiküldöttei is, hogy amenv- nvire a mai viszonyok között lehetséges: az érdekeltekkel való közvetlen érintkezés ut­ján együttesen keressék meg a felmerült ba­lok és sérelmek orvoslásának módjait és 'eszközeit. Hogy azonban meglesz-e most végre a kívánt eredmény, vagy ez a közgyű­lés is csak uiabb sorozat lesz-e a minden eredmény nélkül végződött eddigi ankétek sorában, az még kétséges. Egy azonban bizo­nyos. a közgyűlésen elhangzott beszámolók és felszólalások alkalmasak voltak arra, hogy belőlük az illetékes tényezők útból is meg­láthatták: gazdasági kérdéseket minden politikum nélkül kell és lehet csak megoldani, mert máskülönben nemcsak a közvetlenül érdekelt szakmák, hanem maga az állam is megsínyli azokat az in­tézkedéseket, melyeket,a túlzott sovjniz* y mus és ©Brr tosszu! értelmezett kormány- raison illesztett kerékkötőnek az állami gépezetbe. A közgyűlést a szövetség elnöke, Spitzer Lipót igazgató délelőtt 10 órakor nyitotta tneg. Üdvözölte a megjelent hivatalos kikül­dötteket, elsősorban Ettl főfelügyelőt, aki a Ksod és Csd. képviseletében jelent meg a közgyűlésen, maid a kassai és pozsonyi ke- Teskedelmi és iparkamarák képviselőit, Ja- kobs Ernő alelnököt és Vaverka dr. titkárt, Anderle sóvári erdőigazgatót. Pilz erdőtaná­csost, Hvozdik János kassai nemzetgyűlési képviselőt stb. Az elnöki megnyitó beszéd után Friedmann Henrik dr., a szövetség fő­titkára terjesztette elő a titkári jelentést, melvet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Ezután Vaverka dr. pozsonyi kamarai titkár az adókérdésről referált és hangsú­lyozta. hogy I csak az egységes adózás bevezetése hoz­hatja meg Sziovenszkónak és Ruszjn- azkónak a teljes gazdasági konszolidációt. Műnk pozsonyi vezérigazgató a szloven­szkói és ruszinszkői fakereskedelem egvik legnagyobb sérelmét, a vasúti* tarifákérdést ismertette ezután közel másfélórai felszóla­lásában. Az előtte fekvő statisztikai adatok­kal kimutatta, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban az összes erdőségeknek mintegy nyolcvan százalé­ka az állam kezében van és éppen ezért magának az államnak volna a legnagyobb érdeke, hogy a vasúti tarifa revízióját minél előbb megcsinálja. * A mai helyzet mellett ugyanis maga az állam látja legnagyobb kárát az érvényben levő magas vasúti tarifáknak, mert a mai európai viszonylatban is tulrna- gas vasúti tarifa folytán nem tud exportálni. A statisztika azt mutatja, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban az év; természetes szaporo- | dás az erdőségekben hét és félmillió köbmé*1 tér. Tekintettel pedig arra, hogy a tarifáüsi viszonyok lehetetlenné teszik az exportlehe-1 tőségek teljes kihasználását, mintegy százezer vagon fa ottmarad az erdőségekben és ez a nagymennyiségű fa ; ott elpusztul anélkül, hogy bárki is hasz­nát látná belőle. A tarifanehézségek megoldásán kívül gondot kellene még fordítania az államnak egyes fölötte szükséges vasútvonalaknak a kiépítésére is. Ez nemcsak megkönnyítené a szállítást kanem olcsóbbá is tenné és azonfelül, hogy inunkaalkalmakat teremtene, mentesítené más oldalról a belügyi kormányzatot a nagy munkanélküli seqiTvsfc fizetésé alól is. Egy1 másik nagy szükségesség még j a helyiérdekű vasútvonalak tarifájának egységesítése az állami vasutakéval. Egészen furcsa például. — mondotta to­vább a szónok — hogy például a Margitíal- váról Ausztriába exportált fa vasúti költsége a Margitfalva—Kassa—Sátoraljaújhely — Bu­dapest— Hegyeshalom-vonalon félannyiba ke­rül. mint ugyanannak a fának belterületen: a Margitfalva — Ruttka — Zsolna — Pozsony és Marchegg-vonalon való szállítása. És hasonló a helyzet a lengyel fával is, mely éppen a csehszlovák vasutak tulmagas tarifája miatt mindenütt megnehezíti a konkurrenciát a külföldön a csehszlovák fatermelés számára. A lengyel fa például Magyarországon is ol­csóbb. mint az itteni produktumok, annak el­lenére. hogy jóval nagyobb távolságokról ke­rül Magyarországra, mint a csehszlovákiai fatermés. Többek hozzászólása után. melyek­nek során Ettl főfelügyelő hangsúlyozta, hogy az elhangzott panaszokról jelentést fog tenni illetékes helyen, elhatározta a közgyűlés, hogy Műnk vezérigazgató helyzetjelentését memorandumba foglalva el fogják juttatni a vasutügvi kormányzatihoz. Hvozdik képviselő szólalt fel ezután, maid déli szünet követke­zeit. A délután folavmán Friedmann dr. fő­titkár a szociális biztosítás ügyében határo­zati javaslatot terjesztett elő. amelyet a köz­gyűlés elfogadott Ezt is el fogják juttatni il­letékes helyre a sérelmek orvoslását kérve. A csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások. A csehszlovák kereskedelmi de­legáció Bécsből visszaérkezett Prágába. A bé­csi tárgyalások alkalmával sikerült a legna­gyobb ellentéteket kiküszöbölni, úgy hogy a még hátralevő kérdések elintézése már ki­sebb jelentőséggel bir. Szerdán a kerámikai és az üvegipar érdekeit képviselő különbi­zottságok fognak ülésezni. Egy harmadik al­bizottság vámtarifáiig kérdésekkel fog foglal­kozni. Ezenfelül az engedélyezési rendszer­ről. (amely Magyarországra nézve fontos), fognak még tárgyalni. Március második heté­re váriák a szerződés végleges megszövege­zését. A kereskedelmi tárgyalások Jugoszláviá­val szombaton este kezdődtek. Elsőnek Peric dr. külügyminiszter beszélt és hangsúlyozta a két ország közti gazdasági és politikai baráti viszony feltétlen szükségességét. Uj antimonbányák Szlovenszkón. A csucs- maí antimonbáuva és kohómüvek igazgatósá­ga Szlovenszkón újabb antimonteiepek ki­aknázását kezdte meg. Többek közt újból megnyitják azt a betléri antimonbányát, amelyben 1840-ben beszüntették az üzemet. Nem teljes a szlovenszkói répatermelők szövetsége. A szlovenszkói répatermelőknek nem sikerült az összes termelőket egy tábor­ba tömöriteni. Érsekújvár és a Csallóköz, maid Nvitra és Nagyszombat répatermelői külön szervezkedtek, külön bizottságokat vá­lasztottak és külön határozatokat hoztak. A cukorgyárakkal és a finomítókkal szemben el­foglalt álláspont tehát még mindig bizonyta­lan. A csehszlovák fapiac helyzete. A gömb- fapiacon ió feltételek dacára a kínálat nem erős. A bel- és külföldi kereslet teljesen ki­elégítő. Tekintettel arra, hogy az Elba-hajó- zás tarifakérdéseit még mindig nem rendez­ték. a Németországgal folytatott üzlet gyen­ge. A Magyarországgal folytatott vágoítía- iizlet változatlan és mivel az angol kölcsönt Magyarországon egv nagyszabású építkezési program megvalósítására fogiák fordítani, azt remélik, hogy a csehszlovák—magyar faüzlet a közeli jövőben igen nagy mértékben fel fog lendülni. A lombíaüzlet is kielégi tő és csak kevés fajtában stagnál a forgalom. Prágában I. oszt. minőségű földnek minősítik a Vrehovina kőszikláját. Az Ökörmezői járás Ru- szinszkó egyik legszegényebb, csapásoktól leg­jobban sújtott járása. A háború alatt a katona­ság elpusztította erdeit, tönkretette a falvakat és amikor a háború végétéért, — jött a kiütéses tí­fusz, amely a járásnak 10 százalékát elpusztította. A f lek filoszhoz jött a román invázió, amely telje­sen kiforgatta vagyonkájából a járás .amúgy is szegény lakosságát. A románok kivonulása után a kormány által kiküldött becslőbizottságok ösz- szeírák a lakosság kárát, de ebből a kárból a kor­mány eddig egyetlen fillért sem térített meg. Mikor azután a mindenéből kifosztott nép a két­ségbeesés letargiájába zuhant: jött az adó. Köz­ismert, hogy az ökörmezői járás területén a föld kopár és kietlen, alig terem a sziklahátakon va­lami kis burgonya és széna. Az ilyen kopár ter­méketlen földet., az adózás szempontjából IV. oszHlymaJ: 'szokták minősíteni, de ar. ökörmezői járás lakosságát az a szerencse érte, hogy a meg­adóztató hatóságok I. osztályúnak minősítették földjeiket. Az első kivetéseknél a lakosság meg sem felebbezte a kivetett adókat, mert a jegyzők szigorú parancsot kaptak, hogy szigorúan tilos fe- lebbezési kérvényeket irmok és igy a kivetett adók jogerősek lettek. Az adókivető bizottságok 1921 óta működnek. Ezeknek mentalitására jel­lemző, hogy szegény, szerencsétlen falusi szató­csokat egyenrangúaknak minősítenek a városi ke­reskedőkkel ós ugyauo’yan adókat vetnek ki rá­juk. (Olykor néhány ház, pár családdal egy-egy falu). A házbéradók kivetése is katasztrófáit*. A megyei pófadó 135 százalékos* a községi pótadó 200 százalékos, ha ezeket hozzácsatoljuk a horri­bilis tételekben kivetett házbéradókhoz, világos, hogy: minden adóalanynak tönkre kell menni. Az ökörmezői járás szerencsétlen lakossága talán a legjobban érzi a nyomasztó adóprést és a tizen­kettedik órában sürgős segítséget vár a pénzügy­minisztérium revíziós bizottságától, amelynek kö­telessége volna a járás adóügyi állapotát meg­vizsgálni és a nyomorban sínylődő, emberi él©* tét alig élő népen radikálisan segíteni. A német külkereskedelmi mérleg passzivitása. A német külkereskedelem január havában a tisz­ta áruforgalomban 295 millió márkás behozatali többletet mutat az 1926. évi december havi 228 millió márkával szemben. A 67 millió márkás rosszabbodás a behozatalnak 33 millió márkás emelkedéséből és a kivitelnek 31 millió márkás csökkenéséből állott elő. A német ipari koncentrációk — számokban. A német birodalmi gazdasági minisztérium leg­utóbbi statisztikájából kitűnik, hogy a legjelenté­kenyebb konszern a káübánydszat terén van, amely a fennálló 21 részvéntá.reaságból 20-at, az össztőkének 98 százalékával magában foglal. Az­után a bányászattal kapcsolatos konszernek cso­portja következik. A barnaszénbányák konszernje 94.5 százai élik a l még jelentékenyebb, mint a kő* szénbányakonszern. Rendkívül erős a tőkekon­centráció a vegyiiparban xs. Itt a 620 részvénytár­saság közül 118, az 1.85 milliárd tökének 1.53 mil­liárd ja, vagyis 82.7 százalék fuzionált Említésre méltó a festékipari kartell, amelyben a 81 üzem­ből 9 egyesült az össztőkének 96.3 százalékával. A villamossági iparban a tőkének 87 százaléka egye­sült. A vas- és fémiparban a koncentráció 80, a vas- és fémveréssel kapcsolatos üzemeknél 83 százalék, a vas-, acél- és fémáruknál ellenben csak 26 százalék. A. legkisebb számot a faipar tün­teti feL, amelyből csali. 6 százalék egyesült kon­szernbe, A kassai kereskedelmi és iparkamara közlései. (Az összes tudósítások minden kötelezettség nél­kül közöltéinek. Kérdezősköáéseknél a zárójelben lévő szám adandó meg. Felvilágosítás a kereske­delmi és iparkamaránál nyerhető, Kassán). — Pályázatot hirdetnek: Pozsonyi orsz. munkásbiz- tositó hivatal: kötszer szállítására. Határidő március 10 (35—U)„—- A . pozsonyi közmunka­ügyi minisztérium: ' velká bitcai városi iskolánál végzendő bádogos, lakatos, asztalos stb. munká­latokra. Határidő március 15. (35—U). — A kassai, áll. vasutak igazgatósága: vasöntvények és más vascikkek szállítására. Határidő március 15. (39—U). — Árukínálat: Prágai cég elszige­telő építőanyagot (Calofrig, Emulcit, Suprement stb.) xylolith padlót, valamint karácsonyfák díszí­tésére való üveg gyapjút, kínál (2831)). — Áru­kereslet: Brazíliai Cég szárított szilvát és szilva^ lekvárt keres (3043). — Különfélék: A prágai mintavásár igazolványai a kamaránál már kap­hatók. Ara (vasúti ellenőrzési bélyeggel együtt) 26 korona, 33 százalékos vasúti kedvezmény az odautazásnál március 16—27., a visszautazásnál március 28—31 (15200). — A párisi mintavásár (május 14—29) vásárló igazolványai, amelyek alapján a mintavásár igazgatósága 10 frankért állandó belépőjegyet szolgál ki, a kamaránál kaphatók (3048). — Zágrábi auíóvásár május 1—8. — Zágrábi mintavásár augusztus 28-ától szeptember 5-éig (3269). — Nemzetközi kinema­tográfiái kiállítás Varsón március 15-étől ápri­lis 18-áig (2919). — Jugoszláviában két gyárte­lep eladó (2922). — A prágai kamaránál a cseh­szlovákiai beszerzési forrásoknak egy uj cím­jegyzéke van előkészítés alatt „Trh Ceskosíoven- sky“ címmel, amelynek főfeladata a köztársaság iparának termelőképességét és gyártmányait is­mertetni. Minden iparosnak és kereskedőnek ér­dekében áll a kiadók törekvéseit a maga részéről telhetöleg támogatni (2741). — A kamara figyel­mezteti az érdekelteket, hogy kereskedelmi ügyekben ne forduljanak a haagi csehszl. követ­séghez, hanem az amszterdami, vagy rotterdami csehszl. konzulátushoz (3120). — Bohumil Janda (Prága) II.. Krakovská 7) „Sfinx“ kiadóhivatalá­ban egy ,.Typ“ cimü lap jelenik meg, amely a közgazdasági rovatban uj kereskedelmi össze­köttetések lehetőségéről értesít (3075). — A prá­gai csehszl. állami felső kereskedelmi iskolának ez évi nyári szemeszter}, tanrendje megtekinthe­tő-a kfgnarán (2908). — Német cég alfenidfémáru árjegyzéke a kamaránál (3030). Első örünm Sör 6, ítoakceeh Síiéin- Prágai Mal­mok 5, Prágai Va* 3 koronával A bankpiacon Slo- venská 13, Zsivnó 10 (a pénztári kereskedelem­ben csak 4\ Cseh Eszkoimpt 4, Prágai Hitel 3, Cseh Unió 2 ás Lánderbank 1 koronával javultak. A beruházási piacon H-járad-étk 1 százalékot, népszö­vetségi kölcsön 15 fillért nyertek. Az exótapíac szilárd volt. . . . + A prágai devizspmtcAn Brüsszel 0.875, Pa­ris 0.05 koronával javultak, Zürich 0.50, Milánó 0.625, Berlin 0.15 koronával gyöngültek. 4* Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyereárujegy­zés Axrssig lotko és kikötő 225.-f A prágai Jafőzsdén megvételre kínáltak: puha és kemény gömbiét, komlókarót, biinynf.it. puha és kemény tűzifát, uszályfát és puha ós ke­mény vágottíát. Kerestek: puha és kemény gemh- fáf, bánva fát, komlókaxót, láda fát, uszályfát és deszkát 4* A prágai átta/tvásárra 716 darab szarvas- marhát hajtottak fők Ebből 554 belföldit, 215 szí o- venszkóit, 30 jugoszláviait, 74 románt, 49 lengyelt, A belföldi ökör 4—7.50, bika 5.50—7.15, tehén 4— 7.90, borjú 5.25—7.90. A ezlovenszkói ökör 5.60— 8, bika 5—6.00, tehén 5—8.25, borjú 5—7.50. Ro­mán ökör 6.75—7,80, bika 6.50—6.90. Lengyel ökör 7.80—8225. A vásár kiesi volt­4- A prágai sertés vásárra 3493 darab sertést hajtottak fel. Ebből 703 belföldit 10.60, 8C8 szlo- venszkóit 9.50—10.75, 14*5 románt 10.40—10.70, 1716 lengyelt 10.10—10.70, 266 magyar hízót 10.90 —12, 492 jugoszláv hízót 1050—12, 171 román hí­zót 10—11. A vásár közepes volt. 4- A pozsonyi terménytőzsde. Irányzat: őrle­ményekben kisebb kötések voltak, árpában élőnk vásárlás volt. A fa ka rm ányn©miiek irányzaja, a tengerit kivéve, tartós volt A következő áraikat jegyezték: Búza 77 kg.-os 230—231, 76 kg.-os 228 —229, 75.5 kg.-os 227, árpa 155—16Ó, kereskedel­mi árpa 63—65 kg.-os 135—150, takarmányárpa 128—132, zab 161—166, morva zab 170—175, dur- vaszeti tengeri 139—140, jugoszláv tengeri ab ha­jóállomás 115—116, jugoszláv tengeri ab hajóállo­más Szob-paritás 113—114, vörös lóhere 2350— 2450, szlovák lucerna 1450—1750, bel- és külföldi korpa 105—108, répa 81—83, laza széna 48—52, préselt széna 54—58, laza takaumdny-szalma 17— 19, préselt 23—24, laza alom szalma 16—17, pré­selt 22—23. A többi árak változatlanok maradink. 4- Szilárd a, budapesti értéktőzsde. Montán- értékek és vezető va mértékek 10 pengővel emel­kedtek. Később realizációk következtében vasár- tétek, Beauxit és Magyar Általános Szén kisebb veszteségeket szenvedtek. A kufiszfoan Rima gyön­gült. A tőzsde végén az irányzat gyöngülő volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Mokfcár 82, Török- szeotmiklósi 7, Résaraénysör 98 pengő árfolyamot ért eL 4- A mái budapesti terménytőzsde irányzat \ — mint azt ottani szeikegzíőságünk telefonon je­lenti ~ csendes, változatlan volt- A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 34.30—84.70. dunántúli 33.90—345.80, rozs 26—26.20, árpa 22.50 —22.70, tengeri 20.50—21, zab 21.20—21.60, köles 17.50—18, korpa 18.40—16.80 pengő. 4- Barátságos a bécsi értéktőzsde. A magyar arbitrázs-értékek nyereségre . tétiek szert és ez a. többi piacra is jó hatással volt. A járadakkuiks meg szilárdult. A kor Iáiban magyar cukor- fe mon- •támérbékefc iránt érdeklődtek. A beruházási piac tartott volt. 4 Gyengült a berlini értéktőzsde. A tőzsde a pénzpiac feszültségének hatása alatt gyöngült'. Bénzjegyzés 7—9, sőt önnél több százalék volt. A montánpiac értékei 4—6, géppapírok 8—11, spe­ciális értékek átlag 3%-kai gyöngültek és ellent- állást csak villany- és spritértékek mutattak. 4- A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: Bura 261—264, rozs 244—247, árpa 213—241, zab 160—193, tengeri 186—188, búza­liszt 34.25—36.75, rozsliszt 38.50—35.50, búza korpa 15.75, rozakorpa 15.25, Vikiória-bOTsó 50—63, kis ehető borsó 33—38, takavmányhorsó 22—25, bük­köny 28.50—2450, repoepogáesa 16.20—16.50. len- pogácsa 20.70—24, szárazszelet 11.70—12, burgonya 29-29.30. fii tt _1 _ 0 4- Szilárd a prágai értéktőzsde. Kedvező ha­tással volt a pénzpiacon várható javulás. A vásár­lási kedv igen erős volt, különösen a kuiiszban. A szilárdulás majdnem minden kategóriában meg­nyilvánult. Az ipari részvények piacán javultak: Cseh—Morva 75, Nordbahn-connok 70, Nordbaihn, Berg és Hütten 50, Königshofer 43, Nyugatceeh Sa- mott és Sellier 25, Solo 20, Cseh Cukor 13, 9ve- fovar 12, Aussigi Finomító 10, Danek 9, Skoda, Bergmanu 8, Kolini Trágya 7, Krizsik, Dux-hBo- denbach 6. Kolini Szesz, Zettlitzi Kaolin, Pozsonyi | Kábel 5, Egyesült Villány 4, Inwald, Mewa 3. í Rothau—Neudeok 2 koronával. Estek: Annyion 13, A prágai tőzsde devizajegyzései: Február 28. Február 25. Bén / Áru 1’én / A ni Amsterdam . . 1349.50 1355.60 1349.60 1355 50 f Berlin . , . é . 798.10 802.10 7.98.4C 802 40 j Zürich ............... 647.75 650.75 648.25 651 25 i Os lo (Christiania) 876.- 880.— 872.50 875.50 j Kopenhagen . „ 897.50 901.50 897.50 901.50 Stockhoim ... 900.50 904.50 90Q.— 904.— | Mailand .... 147.17W 148.57V, 147.80 149 20 1 Paris....................18191 133.10 131.85 133.05 } Lo ndon .... 162.22Va 164.42'/* 163.15 164.35 r New York Cabla 33.6133.91 V, 33 61% 33.91'", Erőssel .... 468.62'/, 471.62'/, 46775 47075 Madrid . • • « £66 50 569.50 566.50 569.50 t Belerad .... 59.19 69.69 59,19 59.69 ; SoHa................ 24.29'/, 24.59'/, 24.35 24.65* \ Konstantinopel 17.05 17.45 .17.05 17.45' Wien ..... 474 87% 477.87 % 474.87% 477.87% Warschau . . . 376.25 379.25 374.87% £80.87', Budapest . . . 689.84 592.84 £89.82% £92 37*, Buenos Aires , 1415.- 1421.- 1415.- 1421.­Helsingfors , , 84.75 85.25 84.75 8o.25< ! Riga................... 647.50 650.60 647.50 6E0.50’ j Ri ó de Janeúo. $99.50 402.60 399.5Q 402.50' ; Montevideo . , 84.30 34.70 £4.30 S4.7G* \ Alexandri*. . • 168.30 169.70 168.30 169.70 \ Athén ..... 45.45 46.05 45.45 46.05* j Bukarest ... 20.20 20.60 19.92% 20.32% Kowno. .... 824.— 326.- 324.- £26,­Cissabon.... 172.30 173.70 172.30 173.7C* ! Rovat............... 8.90 9.10 8.90 910' 1 Mo ntreal.... 88.67% 88.87% 88.67% £3.87%* Prága, február 28. Valuták: Holland 1348 né­met 797.62.50, belga 467430 svájci 649 norvég 874 dán 897 angol 163.20 spanjr>l 568-50 olasz 147.80 amerikai 33.48 francia 132.52.50 svéd 8C9 jugoszláv 58.96 magyar 589.30 román 19.67.00 bolgár 20,85 'lengyel 374.50 osztrák 472/87.50. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom