Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-08 / 55. (1389.) szám
*«*«•« iiUu'CiUé o, jvtJCUL 'fe&MM&ÍU V .jKitAfci Mi történik Kínában? — Második közlemény —■ Az 1842-j>é© és 1858-ban a-z angolok és franciák által 'bevezetett vámelleíiSrizés az egység tarifa maximumát • az áruk értékének Öt százalékában állapította meg, tekintet, nélkül az áruk minain őségére. Ez .súlyos támadás volt nemcsak. Kina lakosságának érdekei ellen, hanem a többi országok szegényebb néposztályai ellen is, mert ilyen módon sem Kina nein tudta megvéd elmenni időnként terményeit, sem a Kina fejlődése szempontjából okvetlen szükséges külföldi produktumok beszállítása nem történhetett akadály- fálamul. De ami még fontosabb, az áruk értékét minden tíz esztendőre nemzetközi megegyezéssel állapítják meg. Ilyen megegyezéseket 1852-ben, 1912-ben és 1918-ban kötőitek. A tíz éves periódus lejárta után az ármeghatározást mindig csak az összes koncessziónál'!. hatalmak beleegyezés ével lehet megváltoztatPi. Miután a szerződéseket a különböző államokkal más és más időpontban kötötték, lejártuk úgyszólván sohasem esik egybe és azzal az ürüggyé], hogy a revízió terminusa már lejárt, minden kon- j ceesziós állaimnak módjában van az árakat az uj periódusban is érvényeseidnek nyilván itani. Az 1858—1902 között lefolyt ötven esztendő alatt ^xj megegyezést nem lehetett létrehozni. Nem szükséges hosszasabban fejtegetnünk, mit jelent Kina gazdasági életének szempárából az áruk értékének ez a stabilizálása, amikor az árak mindenütt máé* hol a legnagyobb ingadozásoknak vannak ki tévé. A vámoknak az idegenek által történő ellenőrzése és a vámtarifa kényszer korlátozása tehát elviselhetetlen teherként nehezedik Kina gazdasági életére. A vámok ellenőrzése 400 millió ember termelő erejének kifejlődését akadályozza meg és a népet a szegénységbe, a nyomorba taszítja. A munkaerő az ilyen sűrűn lakott földön tul- bős égben. van és a kínai lakosság mégsem tüdja nyerster,menyeit iparilag feldolgozni. A koncessziók rendszere tehát megakadályozza a kínai külkereskedelem kifejlődésének lehetőségét. Az exterritoriális kiváltságok jellemzésére elegendő annyit felemlítenünk, hogy aj szerződések biztosítják az idegen hatalmak konzulátusainak jurisdikcióját, tehát az idegeneket kivonják, a kínai törvények érvényessége és a kínai hatóságok ellenőrzése alól. Azokon a területeken, ahol a koncessziók régi formájukat megtartották, még érvényben vannak a kina törvények a koncessziós területeken lakó kínai állaimpolgárokra vonatkozólag, mint Tieu-csínban, Hankauban és Kantonban. De már a Sanghaj] koncessziós területen máskép áll a dolog. Ott az 1911 évi forradalom után a szerződések rendelkezéséinek nyilvánvaló megsértésével a.konzulok maguk nevezik ki a vegyes brró- rág tagjait, amely arra hivatott, hogy a kínai felperes és az idegen alpieres között felmerült perben döntsön és hogy a kínaiak között fenforgó pere 3 ügyékben is ítéljen, így Sanghaj a bitorolt koncesszió révén valóságos szuverén állam lett a kínai birodalom testében, amelyet egy a külföldiek érdekében dolgozó hivatalnokosztály vezet. A kínai törvényeket itt még a kínaiak ellen sem lehet- alkalmazni. Ezeken a 'területeken tehát különösen a munkásság teljesen kiszolgáltatott a vállalkozók kényének-kedvének. A kínai idegen vezetés alatt álló iparvállalatok, hogy anyaországuk iparával felvehessék a versenyt, a legszörnyüíbb munkaviszonyok mellett dolgoztainak és a hivatalos statisztika szerint a gyárak tele vannak 12 éven alóli gyermek- ■m mik ás, okkal. Kina lakosságában ezért nőtt. a gyűlölet az idegenek iránt és a nemzeti felszabadulás mozgalma természetszerű következménye volt Kina elnyomásának és gyarmati kizsákmányolásának. A kinai mozgalom célja kizárólag az, hegy Kina lakossága birtokba akarja venni önmagát. ~ "7 I PRÁGAI MAGYAR’ HÍRLAP Bí í)A PESTI ÁRUSÍTÓHELYEI. A Prágai Magyar Hírlap «. budapesti pályaudvarok uj- i ságeláru silóinál és a városi birlapkiosíkok- i bán 24 fillérért kapható. A tengerből nyert elektromosság terve a német oceánografusok előtt A tervedet megvalósítható és rentábilis — BrSwer mérnök érdekes előadása — A Prágai Magyar Jiirlap munkatársától — Berlin, március 7. A Prágai -Magyar Hírlap egyik múlt-heti számában beszámoltunk arról a korszak- alkotó tervezetről, amelyben két német technikus a trópusi tengerek vizét, elektromosság előállítására akarja teibasználni. Brauer Ernő dr. mérnök, a terv felvetője és elméleti kidolgozója a hét végén a berlini oceáno- grafiai társulatban a legkiválóbb szakemberek előtt ismertette a tervet »és a kifejlődött vitában a szaktudósok gyakorlati hozzászólásokkal annyira elővitték az eszmét, hogy annak megralósitása már a közeli lehetőségek birodalmába került, Bráner mérnök érdekes előadásában a .kiövetfcezeket. -mondötta: — A tengervíznek hője általában véve a .leghatalmasabb erőiforrás, amelyet földünkön ismerünk. Csodálkoznunk kell rajta, hogy ezt idáig gyakorlatilag nem hasénálták ki. Már a háború előtti időben kidolgoztam ezt a problémát és a háború után kész projektumokkal léptem elő, amelyeket azóta egyre tökéletesítettem. Ilyen elméleti munkák azóta -állandóan megj-etennek. a. szaksajtóban és ez a nagy érdeklődés mutatja, hogy a kérdés megérett már a gyakorlati m egval ásításra, — Nagy kiterjedésben, hatalmas ahlök- ben és nyílt területen vannak meleg fel- szinü tengerek, az egyenlítőtől egészen az északi és déli szélesség ha-rminckitencedik fokáig, tehát jóval a téritő körökön túl. Nagyon nagy vizterüteteken a felszíni víz hőmérséklete az évi átlagban 27 fokot m-utal Ebből a m e-legrezervcárból természetesen még nem lehet munkaszo-lgáltatást nyerni. Azonban a felületi viz meleg rezervoárja alatt vannak a mélységi, rétegek hidegrezer- voárjai. Már 200 méter mélységben olyan viz- rétegeket találunk, amelyek hőmérséklete tíz fok meleg és nagyon is lehetséges, hogy gazdaságilag kihasználjuk felszivattynzás által azokat a rétegeket, amelyek négyszáz -méter mélységben vannak. Ezen az utón már 14 fok hcmérsékletkülönbséget tudunk elérni a felületi és mélységi viz között. Ezt a hőmérsékleti különbséget egy olyan elektromos energiát szolgáltató vízi erőmüvei hasonlíthatjuk össze, amelynek 25 méteres a* eséso. ilyen tudvalevőleg a svédországi Trolibatta- mü, amely világszerte ismeretes. — A meleg vizet bevezetjük a folyékony szénsavat tartalmazó katlanokhoz és ezáltal a folyadékot gáz a lakúvá változtatjuk. A gőz a turbinákban elektromos energiát produkál és kihasználása után hideg tengervíz odave- ze-tésével újra lecsapódik, tehát a körforgás megint élőiről kezdődhetik. — Ez az eljárás különösen gazdaságossá válik az által, hogy a katlan falához érő meleg viz a katlan tartalmát tízszer könnyebben melegíti fel, mint a tüzgámk, amelyekkel a katlanokat illáig melegítettük, A szénsav felhasználásánáí nincs szükség különleges turbinaberendezésekre, mint a vízgőznél, ahol 30—-40-es kerék szériák vannak. hanem csak egy kerekni turbinára, mint a vízműnél. Egy 192.000 -lóerős gőzerömü a szén-fogyasztás beleszámításával 85 millió márkáiba kerül, míg egy tengeri erőmüvet 53 millió márkából elő lehet állítani, ezzel a terv rentabilitása biztosított Hogy milyen helyeken lehet a tengeri elektromos müveket létesíteni, ezt Brauer mérnök térképen mutatta be hallgatóságának. Ezeknek az erőmüveknek létesítéséhez technikai szempontból három feltétel szükséges: először a megfelelő hőmérsékletkülönbség a felületi és mélységi viz között, -másodszor a meredek, sziklás part, amely rövid csővezetékek alkalmazását teszi lehetővé és állandó tengeri áramlás, amely a felhasznált vizet két-három méter másod- percnyi sebességgel sodorja el. Nagy előny, hogy a hidegvizet felhasználása után hűtési célokra is lehet alkalmazni. A hideg technikai szempontból tekintve sokkal drágább, mint a meleg. Trópusi területeken, ahol tiz fokú viz már hidegvíz számba megy, ez a felhasznált viz jelentékeny hidegrezervoár. élő román kolónia tagjai lelkes fogadtatást rendeztek részére. Itt ismerkedett meg feléé égem Grosave-scuvai, akit egy alkalommal meghívott a lakásunkra is. Az első 'meghívást követte a második és rövidesen mindennapos vendég lett nálunk. — Feleségem még ismeretségünk elején ambicionálta, hogy Grosaveseu bejusson az Operához. Később feleségemet felelősségre vontam, ő azt tanácsolta nekem, hogy váljunk el, miután ő szereti Grosavescu Trajánt 1922 szeptember 18-án káTonfogva mentünk el Nellyvel a bécsi Landesgerichtre, ahol kimondották válásunkat és karonfogva kísértem haza most már elvált féleségemet apja lakására, a Langegasse 65. számú házba, ahol apósommal- közösen tartottunk fenn lakást. — Amikor Grosavesouva! meg-esküdött, én már nem voltam Becsben, de kisleányom, aki most tízéves, igen gyakran teutazott hozzám és az őt lek isérő házvezetőnőnktől tudtam meg azután egyes részleteket Gtosp- vescuék családi életéről. — A házvezetőnő elmondotta, hogy Grosavescu és Nelly között már az első hetekben komolyabb civódások voltak és én már ekkor tudtam, hogy ennek a házasságnak csak tragédia tehet a beíej-ezé&e. „A röpirat mindent elmond" — Feleségem nem volt szép, de intelli- genciáia és szellemessége az átlagon jóval felül állt, azoknál az embereknél tehát, akiknél az intelligencia hatóerővel bír, feltétlen sikert ért el Nelly. Tagadhatatlan tény, hogy Grosavescu karrierjének gyors kibontakozásában Ndívnék igen nagy része vau. Az volt az álma, hogy Trajánból második Carusot csinál. — Tervbe vettem, hogy rövidesen román, magyar és német nyelven egy TöpíTatct adok ki, amelyben teretekkel, okmányokkal és más dokumentumokkal teljesen rá fogok világítani a tragédia kulisszatitkaira és hiszem, hogy ez a röpirat sok mindent érthetővé fog tenni, ami ma még érthetetlennek látszik az emberek előtt A Grosavescu-tragédia kulisszatitkairól az asszony első férje rőpiratot ad ki — Beszélgetés Calciun nyugalmazott őrnaggyal — — A P. M. H, munkatársától ■— Temesvár, március 7. A Grosaveseu-tragédia cikksórozataiiban a sajtó már mindenkit, megszólal látott, aki a szereplőkkel valami nexusban állott, csupán egy 'személy maradt néma: az első férj. Ügy vonult meg a háttérben, mint valami titokzatos -szfinx, mint aki mindent tud, de semmit sem akar elárulni. Most mégis nyilatkozott előttünk Cal- ciun nyugalmazott őrnagy, Grosavesou Kö- vesdy Nelly első férjes aki jelenleg Karán- sóbesen egy kereskedelmi vállalat igazgatója. A nyilatkozatban az első férj sok érdekes intimitást érült el, mindazonáltal megtartotta magán a titokzatosság rejtélyes fátylát, A nyugalmazott őrnagy ugyanis kijelentette, hogy nem mondhat el mindent., mert rövidesen rőpiratot ad ki és abban tárja fél mondanivalóit. De amit. elmondott, az érdekes megvilágítását adja annak a szerencsétlen sorsú asszonynak, aki azt ölte meg, akrt legjobban szeretett A revolvergolyó — Közvetlenül a 'háború kitörése előtt, 1914 nyarán ismerkedtem meg Becsben Kövesdy NeHyvel, — kezdi mondanivalóit Caileiun Őrnagy. — A feltűnően intelligens é,« ez eltem et as szony olyan mély hatást, tett rám, hogy i’smeretségünik a háború elfő évei- ben komolv mederbe terelődött, úgyhogy 1916-ban, húszéves korában feleségül vettem. Háizasélettink 192" szeptember havában ért véget, ami-koT is a bécsi Landesgericht jogerősen elválasztott bennünket. Feleségem azután 1923 elején m ege-sküdőtt. Grosavescu Tra-jármal. Határozott meggyőződésem, ha j 922-ben nem váltam volna el feleségemtől, az a r-e-voivergolyó esetleg engem küldött volna a másvilágra. — Feleségem születésétől kezdve terhelt volt, örökölte apjának nagyfokú idegességét Éhez járult egy egész sereg baleset, amely ennek az exaltáll. asszonynak az idegrendszerét teljesen -aláásta. Hathónapos állapotos volt, amikor váratlanul vakbéloperációt kellett kiállania. Amikor kislányunkat megszülte, olyan súlyos operáción ment keresztül., hogy az orvosok teljesen lemondtak él étben maradáséról. Az operáció olyan fájdalmakkal járt, hogy Nelli a gyermekágytól kiszállva, felakasztotta -magát és ha az ápoló nővér idejekorán észre nem veszi, el is pusztul akkor. Ez az öngyilkossági kísérlet a bilitzbialai klinikán történi Gyermekünk születése után áJlarodőap napirenden voltak közöttünk is a családi jelenetek, meri a legkisebb dolgok is irritálták feleségem felzaklatott idegeit. ' Jön Grosavescu — Amikor Grosavescu Traján Bécsbe érkezett egy orvos barátijával, a Becsben Rádióműsor. Kedd PRAGA: 1215, 16.80 Hangversenyek, 18.35 Német előadás. 19.00 Necas mérnök előadása: Hogy élnek a* emberek Ruszínszkőban? (II. rész-) 20.08 Lengyel zene. 22-15 Tánc-zene. BRÜNN: 12-15, 19.00, 2Ó.20 Hangversenyek 17.35 Német sajtóhírek. 17.45 Német előadás. POZSONY: 18.00 Víg est 19.00 Hangverseny. 20-00 Prágai műsor. BUDAPEST: 17.02 A magyar operaház kamara- zenekarának hangversenye. 18.20 Rádió amatőrpósia. 18.00 Előadás az Operaházból. 22.00 Cigányzene és jazzband. BÉCS: 19.00 A sors hatalma, Verdi opera ja- BERLIN: 20.30 Zenekari hangverseny. LEIPZIG: 20.15 A fiatal házasok, Bjőrnson drámája MÜNSTER: 20.80 A menyasszony, Strindberg me- sejá'éka. KÖNIGSBERG: 16S0, 20.00, 21.00 Hangversenrek. ZÜRICH: 20.00 Rádió-játékok. 22.00 Tánc-zene. RÓMA: 17.15 Könnyű zene. 21.00 Színházi előadód MILANO: 20.45 Operett-előadás. VARSÓ: 17.15, 20.80 Hangversenyek. ZÁGRÁB: 20.30 Orosz est. Szerda PRAGA: 12.15, 16.30, 19.30 Hangversenye . 18-35 Német előadás. 20.08 Tarka est. BRÜNN: 17.35 Sajtóhírek német nyelvem 17.45 Német előadás. 18.15 Pique Dante, Csajkovszky operája. POZSONY: 18.00 Hangverseny. 19.00 Szlovák nyelvlecke magyarok részére. 20.00 Prágai műsor. BUDAPEST: 17.15 Szimfónikus hangverseny: Schuman-est. 20 00 Bartók Béla zongornhangver<o<ive. 21.85 Külföldi állomások. BÉCS ás GRAZ: 1615, 21-05 Hangversenyek. 1900 Szimfőnikus zenekar. BERLIN: 21-30 Szonáta-est- 22.80 Tánc-zene. KÖNIGSBERG: 21.35 indulók. ZÜRICH: 20-00 Johann 5traus-esí. 21.05 Straiis-táneok. RÓMA: 20.45 Nagy zenekart és yonós hangverseny MILANO: 20.45 Fed óra. Giordane operája. VARSÓ: 21.30 Operett,-előadás. I I Trá^yáisa a vetőmagot a vetés ei^tt M ^ AZOFORM- “p | ——i-w—* SerméssíiSe* veSőmaüSrágyéval. ........................ fj *<jjy i Forduljon a helyi képviselőhöz, vagy FEKETE IMRE mérnök, PRAHA, Vinohrady, Slezská 4, számhoz. ^ OF j| Az 1 ha-hoz szükséges mennyiség ára: Ke 48.— Nagy tételeknél kedvező fizetési feltételek. Megrendelésnél megadandó: növényfaj, terület, vetési idő. i
