Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-06 / 54. (1388.) szám

‘i^<L^A^c^AR-HnasaB f 1927 március t, vasárnap, SRapról-napra Sí VIS PACEM, PARA BELLUM, ezt a lei­ratot látjuk & berni békemuzeum hatalmas por- láléján és ha végigjárjuk a termeket szépen ■endszerezve ott találjuk a legkülönbözőbb korok íarci eszközeit az ősember egyszerű furkósbotjá- ő! a modern hajóágyuig. Ez a mondás jut ön- .fénytelenül eszünkbe, ha végigolvassuk azokat a ■ jelentéseket, amelyek a francia kamara mostani üléseiről számolnak be. A francia kamara ugyan­is most kezdte meg az uj katonai törvények tár­gyalását, amelyek az előadó jelentése szerint ízt akarják elérni, hogy a világháború tapaszta­latai után az egész országot megszervezzék a iáboru esetére, mert a modern háborút nemcsak »z egymással szemben állő hadseregek, hanem i nemzetek összesége folytatja egymás ellen. Az nj francia törvényhozásnak tehát tulajdonkép­peni célja az ország összes erőinek megszerve­zése a háború esetére. Az olvasót bizonyára meg­lepik azok a jelentések, amelyek Franciaország hadi készülődéseiről szólanak. Hogyan lehetsé­ges ez, veti fel önkénytelenül a kérdést magában, ibban a korszakban, amelyben éppen a francia külpolitika hangoztatja folyton Locarno és Ihoiry szellemét. Mert vagy az engeszíelőclés és békiilckenység eszméje diadalmaskodik, vagy a katonai fegyverkezésé, a kettőt összeegyeztetni nem lehet. Az a régi frázis, amely a francia ka­mara ülésén is kihangsulyozódoft, hogyha békét akarsz, készülj a háborúra, valóban olyan pa­radoxon, amelyet a történelem a legveszedelme­sebb hazugságnak bélyegzett. Hiszen láttuk, mit eredményezett az. utolsó két évtized lázas fegy­verkezése a világháború előtt. Ha az állam a nemzeti vagyon és a nemzeti munka jelentékeny részét improduktív fegyverkezésre fordítja, akkor az itt. fel raktározott energiák előbb-utóbb ki­robbanásra vezetnek. A si vis pacem, para. hél­ium jelszava egyenesen anachronizmus abban a. korszakban, amely az általános lefegyverzést vallja a béke megvalósítására egyedül célrave­zető útnak. Igen ám, csakhogy a lefegyverzést tisztán a legyőzött, nemzetekre értelmezik és raig a „győztes'1 államok évről-évre jobban haladnak előre a militarizmus utján, addig Németországot és Magyarországot egészen védtelenné akarják tenni. A katonai ellenőrzést megszüntetik Német­országban. ami annyit jelent, hogy Németország valóban komolyan teljesítette azokat, a feltétele­ket, amelyeket kimértek rá. És mégis a francia kamarában olyan hangok hallatszanak, amelyek bizonyítják, hogy a háború utáni idők pszichózisa még mindig megüli a lelkeket. Fabry előadó fel­lengzős szavakban állította a veszélyt a francia kamara elé, amely Németország és Olaszország részéről fenyegeti a francia nemzetet. Egészen bizonyos, hogy a francia kamara megszavazza az uj törvényeket, amelyek feltétlenül arra vezet­nek. hogy Európának ez a legmilitarizáltabb ál­lama. amely most is több embert tart fegyverben, mint amennyit 1914-bén a monarchia mozgósí­tóik még áldozatául esik ennek a. chimérának és igy a háborús veszély állandósul Európában. A külügyminiszterek Locarno szellemében, gö- rögtüz mellett ölelkeznek, a parlamentek pedig olyan költségvetéseket szavaznak meg, amelyek harminc százalékban katonai kiadásokra szol­gálnak. Az egészségügyi és kulturális célokra elegendő öt-hat százalék. Minálunk is expozét mondott llodzsa miniszter, amelyben kilátásba helyezte a középiskolák leépítését, de még nem hallottunk olyan megnyilatkozást, amely a milita- rizmus megnyirbálására vonatkozott volna. Ha szimbolikus festő volnék és Európa korképét akar­nám megfesteni anno 1927, megint csak az acél­sisakos katonát rajzolnám meg, amint egv mély árok szélén farkasszemet néz az árok túlsó part­ján védtelenül álló polgárral. Az árok azt a sza­kad öltöt jelenti, amelyet, a nemzetek között a gyű­lölet szellemével vontak meg és amelyen csak nem akarnak hidakat verni az építés és a lelkek találkozásának előkészítésére. # ALL A MELLEN EiS cselekedet a románok sze­mében, hogy az erdélyi magyar párt elkészítem- akarja a román uralom alatt élő magyarság ka­taszteréi. A próbaösszeirásért, Kolozsvárott letar- töztallák a munkáinUaI meghízottakat, és valószí­nűleg meg is büntetik okéi. .1 román kormány már a párisi vegyes döntőbíróság illetékességé­nek megtagadásával megmutatta, hogy nemzetközi szerződések egyáltalán nem .zsenirozzák és azok­ból csak azt hajtja végre, ami neki előnyös. A kolozsvári eset stílszerűen illeszkedik Románia rdáigi eljárásához. A nemzeti, kisebbségekről szóló szerződés szerint ugyanis még vita tárgyául sem szolgálhat, hogy ahol nemzetiségek vannak, még pedig oly számban és oly kompakt tömegben, mint a Magyarországtól Romániához csatolt terü­leteken, olt a kisebbségnek a legelemibb joga, hogy pontosan megállapilso a maga lélekszámút. ,4 népszövetség papírkosarába kellene dobni az egész kisebbségvédö szerződést, ha még ezt a jogot is kétségbe lehet, vonni és gyakorid sóért börtön és elitélés jár. A népszövetség eddigi 'a.rtyha viselkedése növesztette meg a. kisebb.sé- jek elnyomását és ha tovább is süket marad a 'kisebbségek panaszaival és vök a szerződések negédessel szemben, azt is megérhetjük, hogy Románia államellenes cselekedetnek fogja mi- tősileni, ha magyar alattvalói magyarul mernek beszélni az utcán. Briand és társai félve féltik a répszövetség presztízsét. Vájjon nem maga a. nép- szövetség ássa alá tekintélyét, ha eltűri a, szerző­lésekben biztosított jogok lábbaltiprását? Öngyilkos lett a losonci reálgimnázium cseh igazgatója A tanári könyvtárszobában felakasztotta magát — Egy kis diák vette észre az öngyilkosságot — Losonc, március 5. Pénteken reggel nagy izgalomba hozta Losonc város társadalmát az a hír, hogy Chvojka János, a losonci reálgimnázium igazgatója, öngyilkosságot követett el. A? öngyilkosságot kora reggel egy ki# második gimnazista fedezte fel, akit egyik tanárija könyvért küldött a tanári könyvtárba. A kis diák benyitott a könyv­tár setoháiha és ott elrémürve vette észre, hogy egy ablakdeszkáról egy férfi felakasztott teste csügg alá. Azonnal jelentést tett a tanároknak, akik berohanlak a könyvtárba és ott. találták Chvoijka igazgatónak már hűidben levő tes­tét Annikor első rémülő tűkből magukhoz tértek, levágták a testet a kötélről, miköz­ben a fej hátrahamyallott és bezúzta az ablakot. A helyszínen azonnal megjelent Kom­pig János rendé rbiztos, Bólék dr. és Wild- rnann dr. orvosok kíséretében. 'Az öngyilkos igazgatót azonnal beszállították a kórházba. Szállítás közben még néhány éle tjeit mutatott a szerencsétlen ember. de mire a kórházba értek, meghalt. Az öngyilkos igazgató szokatlan időben, már reggel hat órakor ment be az intézet­be. A folyosók ebben az időben teljesen néptelenek, úgy hogy végzetes szándékában senki sem zavarhatta. Kinyitotta a könyvtár- szobát, a magával -hozott kötélén hurkot csi­nált és az ablak keresztfájára akasztotta magát. Tettének oka még ismeretlen. Érdekes azonban, hogy. ’ -a­Chvojka igazgatót, aki már 1919 óta tartózkodik Losoncon, BaJánszky szta- rosztának a lapja, a Stráz, több cikkben vádolta meg visszaélésekkel és hivatali hanyagsággal. A lap csütörtöki száma újabb heves táma­dást intézett az igazgató ellen, akit ez a folytonos zaklatás is elkeseríthetett és bizo­nyára hozzájárult végzetes szándékának .megvalósításához. A losonci reálgimnáziumban az ön-gyil­kosságra való tekintettel az előadások szü­netelnek. ' • Huszonötezer kincsvágyd izgalmas versenyfutása az újonnan fölfedezett öölafrikai gyémántmezb'kre London, március 5. (A prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Johaimisbrgból érkező jelentés szerint tegnap a Johannisburgban lé­vő Grafensteir kerületben újból megrendez­ték a múltkor érvénytelen start miatt megsem­misített versenyfutást az újonnan felfedezett gyémántmezőkre. A mostani startban már huszonötezer em­ber vett részt és az érdeklődők száma még nagyobb volt, mert azok is ott maradtak, akik a múlt heti érvénytelen start alkalmával gyűltek össze né­zőknek é-s most megvárták a második startot is, közben pedig uj nézők is nagy számban ér­keztek. A versenyt most sokkal erélyesebben szervezték meg és igy mindenféle incidens nél­kül bonyolódott le. Amikor a jelt adó zászló aláhullott és Így a start kezdetét jelentette, olyan embertömeg szaladt neki az irány­nak. amelynek kiterjedése két angol mérföldnyi volt. Most is nagy számban vettek részt hivatásos futók, akjk hamarosan magukhoz ragadták a vezetést és a kerületnek már előre kiszemelt részei felé futottak. Több asszony, akik szin­tén részt vettek a versenyben, hamarosan fel­adta a mérkőzést. Magukon a gyémántmező- köri 21 embert tartóztattak le, mert ott már előzetesen elrejtőzködtek és igy akarták a versenyfutás fáradalmai és izgalmai kikerülé­sével a maguk számára biztosítani a jobb helyeket. 'A futók vonalét, mögött, fél órányi távol­ságban kezdődött az autóknak a versenye, ami azzal vált izgalmassá, hogy a nagyon rossz utak miatt sok autó teljesen szétrombolod ott- A szerencsés győztesek közül többen, azon­nal a gyémánt kiásásához kezdtek. A grafei> steini gyémántmezők Délafrika leggazdagabb telépei közé látszanak tartozni. A Vaal folyó aluviálig rétegeiben tett uj felfedezések sú­lyos és kellemetlen szociális és gazdasági problémát idéztek elő Délafrikában, miután a kalandoroknak ezrei és ezrei vándorol­nak erre a területre és a gyémánt vidékeken olyan gazdag leletek­re bukkannak, hegy a gyémántkereskedelem feletti ellenőrzést, amely idáig nagy délafri­kai szindikátusok privilégiuma volt, komoly veszedelem fenyegeti Újabb féltékenység! dráma Berlinben Egy gyárigaxgatót lelőtte elhagyott kedvese — Ugyancsak súlyosan megsebesítette az igazgató softőrjét, azután önmaga ellen fordította a fegyvert A Tornaija; Kereskedők Körének ju­bileuma. Tornaijáról jelentik: A Tornaijai Kereskedők Köre huszonötéves fennállásá­ra) v évfordulóját március 20-án jubiláns dísz­közgyűlés keretében ünnepli meg. A köz- rvülést bankét követi. Berlin, március 4. Alig nábánv napja -jelentettük, hogy egy berlini nagykereskedő felesége féltékenység­ből lelőtte az urát és ez alkalommal rámutat­tunk arra. hogy a világszenzációt keltett Gro- zavescu-eset iskolát csinált. Ma pedig egy uiabb véres -féltékenységi drámáról kell be­számolnunk. amelynek azonban nem egv. ha­nem három áldozata van. Grau György, egy berlini vasgyár igaz- i gaíóía. aki özvegy ember, néhány hónappal ' ezelőtt megismerkedett a huszonhétéves Biendel. Emíliával. Az ismeretség csakhamar benső szerelmi viszonnyá fejlődött ki. Biendel Emília az utóbbi időben egyre többet kezdte hangoztatni azt a követelé­sét. hogy az igazgató vegye el feleségül. Az igazgató azonban kereken kijelen­tette. hogy nincs szándékában megháza­sodni. és emiatt napirenden voltak közöttük a ve­szekedések és heves ieleuetek. A folytonos egyenetlenségek végül. Is odavezettek, hogy az igazgató megszakította az érintkezést Biendel Emíliával és máshol keresett vigasz­talást. A leány azonban nem tudott abba bele- nvugodni. hogy- az igazgató nem hajlandó őt a benső viszony ellenére feleségül venni* és különböző hasztalan bekülési kísérletek után bosszút forralt. Tegnap reggel magához vett két töltött pisztolyt és ki­lenc óra tájban, amikor Grau igazgató a cvárirodábfl szokott menni, ennek Trep­ttnv-kernleti villája elé állt. ahol elrej­tőzött a kerítés mögött. Pontosan kilenc órakor előállott Grau autója és hamarosan az igazgató is kijött la­kásából. Mikor Grau az autóihoz ért és éppen be akart szállni a kocsiba. Biendel Emília előfutott rejtekhelyéből és mindkét pisz­tolyt lövésre készen tartva, az igazgató felé rohant. A soffőr észrevette a ve­szélyt. amely urát fenyegeti és a kor­mánykerék felé nyúlt, hogy a kocsit el­indítsa. A leány azonban rásütötte pisz­tolyát. melynek golyója a soffőr fejét járta át. ugv hogy ez súlyosan megsebesült és képte­len volt a kocsit mozgásba hozni. Biendel Emília azután villámgyors mozdulattal Grau ellen fordult, aki akkor már a kocsiban volt és három lövést adott le rá. Az igazgató uvakán. fején és vállán súlyos sérülése­ket szenvedett. Mikor a leány látta, hogv Grau eszméletlenül esik össze, ma­ga ellen fordította a fegyvert és a fejé­be lőtt. A lövésekre figyelmesek lettek az elő­kelő villanegyed lakói és a lövések irányába siettek. A véres szerelmi dráma színhelyén azután eszméletlen állapotban találták a há­rom súlyosan sebesült embert, akiket azon­nal a kórházba szállítottak. Az orvosok re­mélik. hogy a-z életveszélyes sebesülések el­lenére. mindiháranukat sikerülni fog megmen­tem az életnek. Albert Thomas elismerő kijelentései Magyarország szociális viszonyairól Budapest, március 5. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A képviselő­ház pénzügyi bizottságában tegnap kezdték tárgyalni a földmivelésügyi minisztérium költségvetését, amelynek során Major János földmivelésügyi miniszter is felszólalt s be­szédében többek között kijelentette, hogy Albert Thomas-szal budapesti tartózkodása alatt hosszas megbeszéléseket folytatott a munkások szociális helyzetéről. Albert Tho- mas kijelentette előtte, hogy Magyarorszá­gon való tartózkodása folyamán meggyőző­dött arról, hogy Magyarország egyáltalában nincsen elmaradva a nyugati államokkal szemben s a Magyarországon is meglévő szociális intézményekről csak a legnagyobb elismerés hangján, beszélhet. Nyitramegye választmánya a megyerendszer fenntartása mellett Érsekújvár, március 5. (Salját tudósítónk­tól.) Nyitramegye választmányának tegnapi ülésén Stefánik zsupánhelyettes rámufa tett a megyerendszer előnyeire és azt indítvá­nyozta, hogy a választmány a megyerendszer fentartása mellett foglaljon állást- A megin dúlt vita folyamán az agrárius Rozin dr.-t kivéve valamennyi felszólaló. Klucsovszky keresztényszoejalista. Zsirkó dr. néppári és Szilágyi dr. szociáldemokrata választmányi tagok a régi megyerendszer fentartása mel­lett foglaltak állást- A megejtett szavazáson hat szóval kettő ellenében elfogadtak egy határozati javaslatot, amelyben helytelenítik a, közigazgatási reformot és a megyerend­szer tovább; megmaradását tartják megfele­lőnek. Huszonnégyórás éhségsztrájk volt a letartóztatott pesti kommunisták között Budapest, március 5. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A főkapitányságon őrizetbe vett 70 kommunista közül tegnap hú­szán éhségsztrájkot kezdtek. Amikor a hozzá­tartozóik •• élelmi szereket akartak bevinni ne­kik s amikor a rabkosztot beadták cellájukba* kijelentették, hogy éhségsztrájkot kezd­tek és semmiféle ételt nem vesznek ma­gukhoz. A sztrájk azonban nem tartott so­káig. Ma reggel befejezték a sztrájkol s délelőtt már nagy élvezettel ették az egyna­pos éhezés után a benyújtott ételeket. Ami­kor ugyanis Hetényi főkapitányhelyettes érte­sült a sztrájkról, az eddig egy cellában levő foglyokat kettesével külön-külön cellába he­lyeztette el s úgy látszik, igy már nem tudtak oly nagy erővel ellentállni a beadott ételek­nek, mint mikor nagyobb számban erősíthették egymást. A rendőrség most vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy ki volt a kezdemé­nyezője a sztrájknak. A bécsi arzenálban lefoglalt fegyverek mind elsőrangú Manlicher-puskák voltak Bécs. március 5. A Reichspost. a nőmet, keresztényszocialista párt lapja, ma vissza­tér az arzenáli fegyverlefoglalásra, amelyről többek között ezt, írja: Mint ismeretes, a rendőrség és a katonaság a régi bécsi arze­nál egy elrejtett, szárnyában nagymennyiségű fegyvert és lőszert talált. Rögtön az első pil­lanatban világossá vált, hogy a lelet csakis a szociáldemokrata köztársasági szövetségek titkos készlete lehet. A szociáldemokraták persze tagadták ezt és. a keresztényszociális- ták egyszerű választási trükkjének mondot­ták a leleplezést­A Reichspost most biztos forrásból úgy értesül, Iiogv a fegyverek tényleg a szo­ciáldemokrata párt birtokát alkották és korántsem voltak rég; kiselejtezett pus­karészek, mint a liberális lapok állítot­ták. hanem igenis ujrendszerü, jó lő­fegyverek A lelet 25 százaléka az 1889-e> modelíü Mannlicher ismétlő fegyverből állt. míg a többi 75 százalék az 1896-os rendszerű puska, azaz az a Mannlicher. amelyet a Monarchia a háborúban is i használt s amely még ma is egyike a legjobb katonai fegyvereknek. Az egyes alkatrészek külön-külön voltak, de bármely kevéssé gyakorlott katona is könnyű szerrel összeállíthatta ’ volna a fegy­vereket. A lap a továbbiakban kijelenti, hogv a fegyverek nem a szociáldemokrata párt tulajdonai, hanem csak zsákmányai vol­tak. A szociáldemokrata vezetők különben igen. jól ismerték az arzenál berendezését és kezükben volt a hatalmas épület legpon­tosabb térképe is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom