Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-05 / 53. (1387.) szám
Í027 március 5, szombat. .ti emxa&Ettt**. Hodzsa expozéjában egy szóval sem említette az iskolaügyi autonómiát A középiskolák leépítése a programja — Szlovenszkón három középiskolát szüntetnek meg — A miniszter megígérte a magyar tanítóképző felállítását Radikális egyházpolitikai intézkedések készülnek Szlovenszkón F Prága, március 4.-r' rA parlament kulturbizottsáeában Hodzsa <fr. kultuszminiszter elmondotta expozéját, amelv elé rendkívül nasrv érdeklődéssel tekintettek a politikai körök. Az érdeklődést elsősorban az a körülmény idézte elő. hogy Hodzsa a költségvetés vitája alkalmából tartott expozéjában a kulturbizottságban körvonalazta az iskolai autonómiára vonatkozó terveit. amelyeknek részleteiről azonban akkor nem nyilatkozott és isrv mostani expozéjára .vártak, mert azt hitték, hoerv ebben pontosan felfekteti az iskolai autonómia alapelveit és részleteit. A várakozás azonban nem volt indokolt. Jellemző, hogy az iskolaügyi miniszter ez alkalommal egyetlen szót sem szólott az iskolaügyi autonómiáról. hanem inkább arra szorítkozott, hogy a köz- oktatásügyi kormányzatnak az iskola lényegére és a tainitásra vonatkozó ujjászervezési elveit kifejtse. Az expozé leglényegesebb bejelentése. hogy Hodzsa dr. kedvenc vesszőparipáján lovagolva újból az inlell igenei a tul- tengését hangoztatta és ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy egész sor középiskola megszüntetéséről gondolkodik. A szlovákoknak is nyújtott a miniszter néhány cukrozott bonbont, amennyiben beígérte. hogy a szlovák iskolaügv fejlesztéséről különös mértékben kíván gondoskodni és a szlovák tanítóság anvagi helyzetéről is kielégítően kíván gondoskodni. Azonkívül fontos expozéjának az a része, amelyben a Szlo- venszkőn felmerült egyházjogi kérdések megoldásáról beszélt. Az expozét lényeges részeiben a következőkben ismertetjük: A népnevelés célja Az expozé hosszabb pedagógiai-filozófiai fejtegetéssel kezdődött. A miniszter szerint a rési monarchiában a népnevelésnek célja .volt a nemzeteknek engedelmességre való nevelése az uralkodó osztályokkal szemben. A régi tankönyvek a gyermekek szivébe oltották az idegen és ellenséges dinasztiák dicsőséges hírét. — Mi a régi monarohisztikus rezsimmel szemben — úgymond — minden körülmények között a demokráciát akarjuk fentar- tani. Ez nem jelenti azt. hogy a tradíció minden szálát szét akarjuk szakítani. Felfogásunk szerint az állandó fejlődés csak az elmúltaknak figyelembevételével lehetséges, mert a ma a tegnap szülötte. — Kiküszöbölünk mindent, ami demokratikus érdekeinknek árthat, nemzeti létünk szerkezetéből töröljük a régi rendszer uyo- mait. de csatlakozunk az eddigi tradícióhoz. Olyan nemzedéket akarunk nevelni, amelynek nemcsak fizikai, hanem intellektuális képessége is meglesz a demokiácia fenntartására. Ha a nép uralkodni akar, a felelősség érzetével is birnia kell. tehát az összes rétegeit intellektuális téren fejleszteni keli. mert a régi rezsim annvira elnyomta az alantas rétegeket, kogv intellektuális fejlődésre képtelenek voltak. A mi polgárainkat erős, őszinte. kezdeményező erejű és öntudatos és öntudatos indivídumokká kell kell nevelnünk, akiknek azonban tudatában kell lenniük azzal. hogv egy kollektivitásnak, az államnak és a nemzetnek tagjai. Mérlegelni kell tehát a középutat az individuum és a kollektivitás, vagyis egyrészt az egyéni szabadság, másrészt a rend és fegyelem között. A demokrácia fegyelem, rend és auktoritás nélkül elképzelhetetlen. — Olyan iskolára van szükségünk, amely számol az ui viszonyokkal. Minden államban ezért folynak diskussziók az iskola reformjára vonatkozólag. Minden demokráciában legnemesebb küzdelem az iskoláért való küzdelem és minden rezsimnek elsősorban a jövő nemzedékkel kell törődnie. A szocializmus nyilván szembehelyezkedik ezzel az elmélettel. de ha a demokrácia az auktoritás nélkül megszűnik és káosz foglalja el helyét, ezt elsősorban a szocializmus érezné meg, mert a demokrácia helyébe nem szociális kormányzat. hanem egy sokkal radikálisabb kerülne. ' A tanító és a közélet — Érdeklődésünk központjában elsősorban a tanítónak a közönséghez való viszonya áll. Szükséges a tanítónak, a közönségnek és a szülőknek együttműködése. Nem állíthatunk követeléseket a tanítósággal szemben, hogy elérjék azokat az eredményeket, amelyeket kívánunk tőlük, ha nem biztosítjuk számukra az iskola irányításában az együttes döntést. — Ha a tanító elveszíti közvetlen kapcsolatát a népességgel, a szülőkkel, akkor az osztálvszellem rabszolgaságába esik és nem tudia azoknak pszichológiáját követni, akiket nevel. A tanítók sorába nem szabad a pártszol- lemet bevinni. a tanítónak legalábbis annvira szabadnak kell lennie, mint a többi polgárnak. Ne gyötörjük tehát őket politikai pártkérdésekkel, elég bajunk van már abból, hosrv politikai és társadalmi életünk annvira differenciált. Az iskola küszöbén tehát adjuk fel a politizálást A miniszter a továbbiakban rámutat arra a veszedelemre, amelyet idegen oktatási és tanügyi rendszerek utánzása jelent. Arra kell törcktilni, hogy megvalósítsuk a nemzeti közoktatás rendszerét. Ennek tartalmat is kell adni. A tanügyi kormány uj javaslatai Az iskolaügyi minisztérium hét törvény- javaslatot terjeszt a parlament elé, amelyek részben már elkészültek, részben pedig tanácskozások folynak róluk. Ezek a javaslatok: A szlovenszkói és ruszinszkói nem állami tanerőknek üdülési és szociális ügyeire vonatkozó törvényjavaslat, amelynek megvalósítása 4.5 milliót jelent. Az egykori felekezeti iskolák régi nyugdíjasairól van szó. akik hosszú, érdemes munkát fejtettek ki ezekben az intézetekben. Már miniszterközi tárgyalás alapiát képezi az a javaslat, amely Szlovenszkón és Ruszinszkóban a nem állami nyilvános intézetek tanerőinek szolgálati illetményeire vonatkozik. Ha az államra hárul ezen intézetek fen- tartásának költsége, akkor az állam fentartia magának a, felekezeti iskolák tanítóságára vonatkozó befolyás jogát. Készem van az a törvényjavaslat, amely nyilvános polgári iskolák felállítására és íén- tartására vonatkozik és az iskolalátogatást megváltoztatja és kiegészíti. Készülőben van a gyermekkelekre vonatkozó javaslat, úgyszintén elkészült a segédiskolákra vonatkozó javaslat. A népiskolák és polgári iskolák felügyelőire vonatkozó javaslattal a tanügyi kormányzat egy csomó visszásságot akar megszüntetni. Ez a javaslat is készen van, mig az unifikálási törvény revíziója a hónap végére készül el. A patronátusi törvény A kisebb javaslatok közül felemlitendök a községi könyvtárakra, a levéltárakra és a patronátusra vonatkozó törvények. Ez az utóbbi elsősorban világosságot akar vinni a földreform következtében előállott jogi viszonyokba. Jelenleg niiniszíerközi tanácskozás folyik róla. Ami magát a tanítóságot illeti, a tanítói törvénnyel megkezdődött munkát a már kész kormányrendeletek fogják befejezni. Ezekben a tanári szolgálati pragmatikát a nemzeti iskolák tanerőire is alkalmazzák. A szolgálati pragmatika bevezetése által ezeknek a tanerőknek egész modern eljárást biztosítanak a független szenátusok előtti ’endes panasz és védelem utján. A tanerők elleni fegyelmi eljárásban semmiféle rosszakaratnak nem szabad érvényesülnie, a ianj-> lóknak biztosítani kell a polgári, személyi és i erkölcsi szabadságot. Az ipariskolák Az ipariskolák kérdésében a miniszter utal arra hogy a meglevő 200U ipariskolából egy harmad már szakiskola. Most dolgoznak a hároméves iskolák újjászervezésén, amelyekben héthónapos lesz az oktatás, mig a kétévesekben tiz. A tanulók a jövőben csak egv hétköznapot töltenek az iskolában. A helyiségeket a községeknek kell rendelkezésre bocsátani, az állam ehhez hozzájárulhat alapjaiból. A részletkérdéseket a tanonciskoláról szóló törvénv oldja meg és csad kedvezőbb pénzügyi helyzetre várnak, hogy azt beterjesszék. A törvénv fentarlja a helyi iskolaügyi bizottságokat és kibővíti hatáskörüket, de kivonják azokat a járási tanügyi tanácsok hatásköréből és önálló ipariskolai tanácsokat szerveznek. A kormány támogatja a nők szakoktatásának kérdését. Turócszentmártonban a már meglevő prágai intézet mintájára felállítanak egy ilyen iskolát. Az ipariskolák tanítóinak államosítását folytatni fogják. A kormány ki akarja terjeszteni ezeknek az iskoláknak hálózatát különösen Szlovenszkón. A középiskolák leépítése Uj középiskolákat nem szerveznek, sőt ellenkezőleg egyeseket megszüntetnek. Az első lépéseket már meg is tették. Erre elsősorban szociális szempontokból sürgős szükség van. mert az intelligencia tul- tengése fenyeget. A középiskolát a gyakorlati életre való kiképzésre kell átorientálni és ezzel van összefüggésben a középiskolai reform első lépése. Amit ma realizálni kell, az inkább adminisztratív jellegű, mert az igazi nagy reform ma lehetetlen, mivel a nyilvános vita nem feieződött be a reform kérdésében. Nagy súlyt kell azonban fektetni arra. hogy a középiskolában több nyelvet tanítsanak. A német ugvan kötelező tantárgy, de ez nem e’eg. Mint kis nemzetnek minőségben, de különösen nyelvtudásban kell szomszédaink felé emelkednünk. Jelentős azonkívül a honismeret és a szláv államoknak, meg a szomszédos országoknak földrajzi ismerete. Francia és orosz gimnázium mellett Kulturkonvenciók az európai államokkal Az európai államokkal, különösen azokkal, amelyekkel Csehszlovákia élénk kulturális kapcsolatban van. meg kell kötni a klu- turkonvenciókat. A miniszter felsorolta & szláv államokat. Azután Németországot és Itáliát is. de megfeledkezett Magyarországról, amellyel pedig Szlovenszkónak és Ruszin- szkónak a legélénkebb kulturális kapcsolatai vannak. Egyházpolitikai kérdések Az egyházpolitikai kérdésekben a miniszter hangoztatta e kérdések sürgős^ megoldásának szükségességét különösen Szloven- szkóban. — A helyzet — úgymond — Szlovenszkón. sőt még Morvaországban is az. hogy itt egyházi méltóságok működnek, akiket a kormány hidta nélkül helyeztek méltóságukba. Ez az állapot tarthatatlan. Az egész kérdést megegyezés alakjában kell megoldani és el kell fogadni a külügyminiszter álláspontját, hogy a kérdést nem radikálisan, hanem mérséklettel kell kezelni. Rómával való viszonyunkat nem lehet egyoldalú diktátummal redezni. Hajlandóknak mutatkoztunk arra. hogy Szlovenszkón az egyházi javakat visszaadjuk a jogos beneficiántusoknak, követeljük azonban a legfontosabb kérdéseknek, igy elsősorban az egyházmegyék határainak rendezését. Ma még mindig megvan elméletileg az esztergomi érseknek iuris- dictiója az egész délszlovenszkóí területen. ámbár gyakorlatilag azt nem alkalmazza. mert a nagyszombati adminisztrátor vezeti az agendákat. Nem lehet azonban nagyobb veszedelmet elképzelni a mi belső ügyeinkbe való beavatkozás szempontjából, mint ezt. 31 cg kell oldani a szlovenszkói püspökségek Magyarországon való vagyonának kicserélését is és forditva. szabályozni kell az esztergomi érsekség szlovenszkói javainak és vagyonának ügvét. A szlovenszkói Bene- dek-rendü komáromi rendházat is függetleníteni kell Pannonhalma befolyásától. Szükséges a ruszinszkói orthodox egvház ügyének végleges rendezése is. Minket az 1881. évi magyar törvény kötelez erre és megvan rá az alapunk abban a megegyezésben, amelyet három évvel ezelőtt Jugoszláviával kötöttünk. Az orthodox egyház legális szervezetét meg kell teremteni. A főiskolák kérdésével a miniszter ez alkalommal nem foglalkozott csak az egyeAz emberek milliói rádiókészülékeik utján ideális szórakozást és sokoldalú kiművelést kapnak, amelyet ön is megszerezhet almának, ha a mi kifogástalan gyártmányainkat veszi igénybe. „TELEKTRA“-GYÁR, OLMÜTZ II. Szlovenszkói képviselet: Bratislava, Kórház-utca 1. egy angol gimnáziumot is meg akar szervezni. A nyelvtanítás alapelve az lesz, hogy a németen kiviil legalább egv kötelező szláv nyelvet, vagy egv világnyelvet kell megtanulni az iskolában. temi rendes tanárokban mutatkozó hiány kérdését vetette fel. A német katolikusok Hodzsánál Csütörtök délután a csehszlovákiai német katolikus eavháztanács iskolaügyi bizottságának egv küldöttsége, amely Feierfeil dr. prelátus-képviselőből, Grüner dr. kanonokból és Zajicsek képviselőből állott, Hodzsa iskolaügyi miniszternek egv Kordács prágai hercegérsek által is aláirt memorandumot nvuitott át. amely az aktuális iskolaügyi kérdésekkel beható módon foglalkozik. A miniszter megígérte, hogy a memorandumot alapos és objektív tanulmány tárgyává teszi. Saldát szabadlábra helyezték Prága, március 4. Salán Jaroslavot, a Melantrich-uyomda igazgatóját, tegnap délután a vizsgálati fogságból egy millió korona kaució ellenében szabadlábra helyezték. Salda igazgató, akit a hadiíkőlcsönpanamával kapcsolatban tartóztattak le, múlt év november 16-ika óta volt vizsgálati fogságban. Ügyét március végén vagy április elején fogják tárgyalni. A szenzációs érdekességü tárgyalás mintegy két hétig fog tartani. A köztársasági elnök arcképe és az iskolák Prága, március 4. Az iskolaügyi minisztérium még régebben elrendelte, hogy a gablonci iskolatanács szerezze be az iskolák költségére a köztársasági elnök arcképét az iskolatanács körzetébe tartozó iskolák részére. F elebbe zés folytán a legf elsőbb közigazgatási bíróság ma tárgyalté a minisztérium határozatát és azt mint jogtalant megsemmisítette. A közigazgatási bíróság határozatának indokolása szerint az 1888-40. sz. osztrák kormányrendelet 40. paragrafusa, melyre a minisztérium hivatkozott, megállapítja ugyan, hogy a császár arcképének nem szabad hiányoznia az iskolákból, de ezen kormányrend eleiből világosan kitűnik, hogy csupán a Habsbupg-Lotharingiai uralkodó- ház iránti odaadást akarta kifejezni és nem az állam reprezentáns férfia iránti tiszteletet, aki a csehszlovák alkotmány értelmében a köztársaság elnöke. A tárgyaláson az iskolaügyi minisztérium nem képviseltette magát. A magyar tanítóság képzése Az expozénak bennünket legjobban érdeklő, legfontosabb része az, amelyben a miniszter a szlovenszkói és ruszinszkói iskolaüggvcl és a magyar iskolakérdéssel foglalkozik. A pozsonyi és kassai középiskolát teljesen szétválasztják és Pozsonyban lesz egy külön német és egy külön magyar középiskola, mig Kassán a magyar reálgimnázium js teljesen külön és önálló intézet lesz. Egyes középiskolák már teljesen érettek a megszüntetésre, igy Szlovenszkón három középiskolát szüntetnek be. A zólyomi reáliskolát reálgimnáziummá alakítják át. A kassai szlovák tanítóképzőt egyesítik az eperjesivel. Égetően fontos és feltétlenül szükséges, hogy a magyar tanerők továbbképzéséről gondoskodás történjék és ezért a magyar tanítóképző feltétlenül megszervezendő. A köztársaságban magyarok is vannak, nekünk ezzel a ténnyel számolnunk kell. Ennek következménye az. hogy a magyar népnek igenis szüksége van iskolákra, az Iskolákban pedig tanítókra. Ezért kell feltétlenül mielőbb megszerveznünk a magyar ta- nitókénző intézetet.
