Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-31 / 75. (1409.) szám

1937 mámus 31, csütörtök. 9--«■ ■ ' " ~ " ■■■" ■ ■■ ■ - - - ­. Kö zcíazdmá^ . Az adóreform büntető határozatai Irta: Törköly József dr., szenátor, # magyar nemzeti pirt országos elnöke III. A büntetésre vonatkozó általános megjegyzés az, hogy túlságos nagy büntetéseket kíván a t. jav. alkalmazni s hogy azok föltétlenül leszáll 1- tandók lennének. A fogházbüntetés kiszabhaíóságához megkí­vánt 5.000 koronás adómegröviditési értékhatárt túl alacsonynak s legalább is 10.000 koronára íel- lemelendőnek tartjuk. A visszaesés esetében fog­házbüntetés indokolt. Ellenben az egy évig ter­jedhető fogházbüntetés alkalmazását 100.000 ko­ronás adómegröviditési értékhatárhoz kötnénk. A 186. § 5. pontja föltétlenül kihagyaudó, mert hisz épp elégséges a kiszabott büntetés az elérendő cél, a megjavulás érdekében, külön meg­szégyenítés már igazán tulségba vitt bűnüldözés kritériumát foglalja magába- Végre is, aki a dellktumot elköveti, ha a fogság és pénzbüntetés mellett még, amint a 189. § rendeli, a megrö­vidített adóösszeget is tartozik kifizetni, ezzel a megsértett jogrendnek a visszaállítása érdekében teljesen eleget tett. A 192. §-ban felesleges annak kimondása, hogy a büntetés a törvényes tétel határán belül ezabaudó ki, mert ez magától értetődik. Úgyszintén felesleges annak a kimondása is, hogy a büntetés megállapításánál tekintettel kell lenni az elkövetett cselekedet jellegére és fon-1 tosságára és az eltagadott adó aránvlagos nagysá­gára, hiszen a cselekmény jellege és fontossága külön a 185. és a 188. §§-okban körülírt elköve­tési cselekedet megállapításán felül úgy sem jö­het számba, illetve magában ezen megállapításban már bennfoglaltatik a tekintetbe vétel. A 184—195. §-ból az elkövetési cselekedet közül kimarad az az elkövetési cselekedet, hogy az adóköteles vagy a t. jav.-ban említett képvi­selői _ az adóbevallást vág)- adótörvényben elren­delt más nyilatkozat beadását elmulasztják. Ha a 187. §-ban előirt deliktum teljesen töröltetik, ak­kor nincs szükség a 192. § 2. pontjában előirt azon rendelkezésre sem, hogy a gondaltanságból elkövetett cselekmények enyhébben büntettendők a pozitív cselekedettel elkövetett cselekménynél. Mindezek szem előtt tartása mellett a 192. g úgy volna megfogalmazandó, hogy: „a bünte­tés . kiszabásánál a súlyosbító és enyhítő körülmé­nyek egyaránt tekintetbe veendők és pedig a btk. Idevonatkozó 8-ainak értelmében*. A súlyosbító ős enyhítő körülmények felsoro­lása teljesen kihagyandó’ lenne, mert ha a felsoro­lás taxativ, akkor igazságtalanságra vezethet, mert pl. kizárhatja egy előfordulható s oly való­ságos enyhítő körülmény figyelembe vételét, amely a felsorolásban nem foglaltatik, — ellen­ben ha a felsorolást exempHíikativnak vesszük, akkor meg nincs sok értelme. Sokkal helyesebb volna, ha a 193. és 194. §-ok helyébe ez a § jönne: „a büntetések kiszabásánál figyelembe veendők a bűnösség fokára befolyás­sal biró súlyosbító és enyhítő körülmények". A súlyosbító körülmények megállapításánál a t. jav. nem állja ki a kritikát Elsősorban is a 193. § a. pontja semmiképp sem maradhat meg, mert hisz az elkövetési cselekedetet magát, mint súlyosbító körülményt figyelembe venni, az min­den büntető jogi fogalommal ellentétben van már pedig a tudatosan helytelen adatok közlése a 185. §-ban, mint elkövetési cselekedet szerepel. El­lenben emellett az adókötelezettségnek el tagadása már csak azért sem jöhet számba, mert hisz a va­lótlan adat közlése magában foglalja az adóköte­lezettség elfagadásáf is. Á 193. § b. és d. pontjában felsorolt súlyos­bító körülmény helyes. A c. pont azonban kiegé­szítésére szorul és pedig azzal, hogy ha csak a- 186. § b. pontjának esete fenn nem forog. Enél- kill a kiegészítés nélkül előfordulhat az az eset, hogv a visszaélés, illetve bűnismétlés kétszeresen éreztetné hatását, egyszer, mint a 186. § d. pont­jában körülírt minősítő körülményes egyszer mint a 193. §-ban körülirt súlyosbító körülmény. Az enyhítő körülmények felsorolása eléggé kielégítő, de taxativ felsorolással minősíteni ezt a felsorolást igén nagy hiba lenne. Ad. II. Az adóbizottságok és büntető tanácsok tag­jainak kötelesség megszegése néven nevezett de­liktum egyáltalában indokolatlan, hogy bűncselek­ményképpen biráltassék el. Itt, amennyiben a t. jav.-ban előirt nobile officium megtagadása, vagy elmulasztása forog fenn, tökéletesen elégséges a rendbírság alkalmazása. Az ennek megfelelő mó*' dositás tehát elkerülhetetlen. A rendbírság vagy rendbüntetés esetei ig szigorúan körülba'árolan- dók. Fogházbüntetés pedig eleve kizárandó. .Vég­tére is a nobile ofíicium és a fogházbüntetés nem fór Össze. Valami rettenetesen dolosus eljárás esetén még érthető volna, ha a. nobile officíum teljesítésére felhívott vagv kötelezett egyén fogház- büntetéssel lenne sujfható, de akkor is egy deiiktum sui generist kellene statuálni, vagy pedig a cse­lekményt a btk. valamely §-a alá kellene sub- summálni, de holmi mulasztás vagy valamelyes jóindulatú motívum által sugalt, illetve culpozus cselekedeteket még ismétlés ©setén sem lehet egy jogállamban fogházbüntetéssel büntetni. Míg a rendbírság vagy rendbttnfetés behajthatatlan* •ága esetén is erős meggondolás tárgyát kell hogy képezze, hóg. legyen-e helye a pénzbüntetésnek az elzárás, ill. fogházbüntetésre való átváltoztatásának. Szerintem sokkal helyesebb volna oly rendszám bály alkalmazása, hogy aki a nobile officiumot kétszeri figyelmeztetés dacára nem teljesiti, az pénzbírsággal, illetve rendbüntetéssel sújtandó. S a megkísérelt és sikertelen behajtás esetén a kö­telességét megszegő, illetve annak teljesítését in­dokolatlanul megtagadó bizottsági tag, illetve ta­nácstag ebbeni minőségétől megfosztandó s azon­kívül1 politikai jogainak 5 évi felfüggesztésére Ítélendő. Emellett azonban fentarfandó az állam­kincstár javára az a jog, hogy 82 éven belül a pénzbírság, illetve a rendbüntetés mindig behajt­ható. Kivételi ez alól csak abban az esetben le­hetne megállapítani, ha valamely megválasztott, vagy kinevezett bizottsági tag, vagy tanácstag a t. jav.-ban előirt mentességi ok fennforgása nél­kül megtagadná a bizottsági, illetve tanácstagi ki­nevezésének elfogadását. Itt lehetne pénzbűnte- tést alkalmazni s a pénzbírság rendszerétől elte­kinteni. Azonban a pénzbüntetés behajthatatlan­sága ez esetben sem járhatna a pénzbüntetésnek, elzárás, illetve fogházbüntetésre való átváltozta­tásával, hanem csak a politikai jogoktól való fel­függesztéssel s ezenfelül annak kimondásával, hogy a pénzbüntetés 82 éven belül mindig be­hajtható. A t. jav. rendelkezéseit ettől eltekintve a kö­vetkezőképp lehet analizálni: A 195. § két bűncselekményt állapított meg: 1. Az első bűncselekmény alanyi: a bizottság vagy az adóreform törvényben előirt büntető ta­nácsok tagjai, beleértve a póttagokat is. Az elkö­vetési cselekedet abban áll, hogy a nevezett ta­gok a törvényjavaslatban körülírt mentességi ok nélkül, ttletve ezen érvényesített mentességi oknak az előirt fórum által előirt akceptálása nél­kül megtagadják a bizottsági, tagsági, illetve ta­nácstagiig elfogadását, illetve póttagság esedé­kessége esetén a tagsági funkciók átvételét Itt, mint már fentebb is megjegyeztük, a pénzbünte­tés jogosultságáról lehet beszélni, mert az a nép részvételének a pénzügyi' közigazgatás terén való kelló közreműködésének biztosítása végett a nép érdekében szükséges. Azonban a törvényjavaslat­ban előirt pénzbüntetést túl magasnak kell ítélni. Az 500 koronáig terjedő pénzbüntetés tökéletesen elégséges. 2. A törvényjavaslat 195. §-ban statuált má­sodik bűncselekmény alanyai mindennemű adő- bizöttságok éi büntető tanácsok tagjai, illetve azok helyettesei (póttagok) lehetnek. Az elköve­tési cselekedet a bizottsági ülésről, illetve tanács­üléséről való elmaradásban, illetve ezen ülése­ken kötelező funkciók gyakorlásának nyílt meg­tagadásában vagy az ülésről idő előtt való szándé­kos eltávozásban merül ki. Már fentebb említettük, hogy az előirt elkö­vetési cselekedetet feltétlenül helytelen bűncse­lekménynek minősíteni, illetve egy bűncselek­mény tényálladéki ismérvéül előírni- A cél ér­dekében sokkal helyesebb és a nobile officium természetével is inkább megfér a bűncselekmény statuálásának mellőzésével a rendbírság. Itt te­hát módosítás szükséges, annál is inkább, mert a büntetés alkalmazása a 195. § 3. pontja értel­mében ismétlés esetén ad infinitum újra s újra kiszabható. A 196. g-ból fentebb kifejtettek értel­mében tehát a 195. §-nak felhívása feltétlenül kihagyándá A törvényjavaslat precizitásának hiányát mutatja az is, hogy a büntetés kimondá- kának azt az előfeltételét, hogy a kötelesség-meg­sértés ismételt és előzetes figyelmeztetés után és elégtelen mentességi ok fennforgása nélkül kell, hogy történjék, úgy írja elő, hogy nem mondja meg a törvényjavaslat azt, hogy mi értendő ismé­telt figyelmeztetés és elégséges mentességi ok fogalma alatt. Hányszor kell ismételni az előzetes figyelmeztetést és mi tekintendő elég mentességi oknak? (Folytatjuk.) Válságos helyzetbe került az osztrákok­kal folytatott kereskedelmi tárgyalás. A gaz­dasági minisztériumok tegnap tanácskoztak az ipar képviselőivel, amelv tanácskozás ke­retén belül állást akartak foglalni az Ausz­triával folytatott kereskedelmi tárgyalások­kal szemben. A textil és fémszakma képvi­selői az osztrák javaslattal szemben arra az álláspontra helyezkedtek, hogv ez a javaslat nem elégíti ki a csehszlovák ipar követelmé­nyeit* ugv hogv ezen az alapon a tárgyaláso­kat nem lehet folytatni. A javaslatok nem állnak semmiféle aránvban az Ausztriától kért engedményekkel. Ezt az álláspontot me­morandumban leszögezték és átadták a kor­mánynak. A minisztertanács ezen a héten foglalkozni fog az egész kérdéskomplexum­mal és informálni fogia az osztrák kormányt a tanácskozások eredményéről. A memoran­dum tartalmát közölték a prágai osztrák kö­vettel. Szervezet a vjlággabonatermés fölöslegé­nek értékesítésére. Bethlen István gróf ma­gvar miniszterelnök nemrég nyilatkozott egy amerikai lapban, hogv lehetségesnek tartaná egv olvan szervezet felállítását* amelv vál­lalkozik a világ gabonatermés-fölöslegének elosztására. Érdekes, hogy amerikai kezde- ménvezésTe most csakugyan meg akarják alapítani azt a buzapoolt. amelyre Bethlen oélzott.. Kanada ez év májusára konferenciát hívott össze, aimelvre egyelőre az északame­rikai. az ausztráliai, az argentínai, az indiai termelők ka/ntak meghívást, de az orosz szov­jetnek is meghívást küldenek, mert az orosz búza könnven támaszthat versenyt, a világ­piacon. A német gabonakereskedelem, mint Berlinből jelentik, egyelőre utópisztikusnak tárttá a vílág-buzapool megalaki fását, de azért beírató figyelemmel kíséri az ameri­kaiak előkészületeit. Mire jó az állami ipariskola? Már egy­szer szóvá tettük e helven. hogv az állami ipariskolák az iparosoknak igen csunva ver­senyt. támasztanak azzal, hogv munkát vállal­nak. melyet állami anyagból az iskolai, te­hát állami műhelyben a tanulókkal, tehát, in- gvenmunkával végeztetnek el s nem fizetnek sem adót* sem betegpénztári járulékokat. Igv olcsóbb árak mellett is nagv nyereség­gel dolgoznak. Amiről azonban legutóbb ér­tesültünk* az még sértőbb az iparosságra, mert egyenesen azt célozza, hogv a helybeli iparosságot a munkától elüsse és a munkát prágai cégnek juttassa. Az eset a következő: A besztercebányai állami fémipari szakisko­la elvállalt egv autójavítást, s ennek blokkját Prágába küldötte hegesztésre. A városban öt autóiavitómühelv és egv igazán ió auto- génheeesztőmühelv van. tehát, nem szorulna a javítás Prágára, el tudná azt valamelyik helybeli műhely is készíteni. Úgy .tudjuk, hogy az állami ipari szakiskola nem közke­reseti társaság, hanem állami tanintézet, de ügylátszik, tévedünk. Milliárdos fizetésképtelenség a budapesti tex- filpiacon. Budapestről Jelentik: A fízetiéeképíelm- eégi front csendjét njabb váratlan eset zavarta meg. Simav Soma selyem- és csipkeáruoég, amely­nek a Bécsi-utcáiban van üzlethelyisége, fizetrós- faépt ellenséget jelenteit be és a kényszeregyezeégi eljárás megindítását kérte maga ellen. A cégnek mintegy 90.000 pengő passzívája van, amivel szem­ben az aktívák értékéi; 50.000 pengőre becsülik. A cég ezen az alapon negyvenszázalékos egyezsé­gi kvótát ajánl. A bíróság elrendelte a kényszer­egyezséget. A rövidle járatú külföldi kölcsönök visszafize­tése. Ausztriában és Németországban tömegesen fizetik vissza a rövid,le járatú külföldi kölcsönöket, amelyeknek kamatfeltételei már nem kedvezőbbek a bőven rendelkezésre álló belföldi kölcsönöknél. A newyorki deviza árfolyama eninek következté­ben a bécsi piacon 71 lég emelkedett. Az osztrák Nemzeti Bank és a német Birodalmi Bank igen kedvezően Ítélik meg ezt a jelenséget, úgy, hogy a ködbelépésnek semmi szükségét nem látják. Sem Csehszlovákiában, sem pedig Magyar országon nem mutatkozik egyelőre nyoma hasonló jelen­ségnek (kivételt csak a 7.5%-cs amerikai dollár- fcölcöcn képez, amelyet annak ellenére, hogy hc®z- szulejératiu, vissza akarnak fizetni), mert a rövid- lejáratú külföldi kölcsönök igénybevétele és visz- azafizetése egész normális keretek között mozog. Kéthónapos mérlegeket követel a, Német Bi­rodalmi Bank a magánintézetektől. Berlinből je­lentik : A Nétmet Birodalmi Bank kötelezte a né­met pénzintézeteket kéthónapos mérlegek készí­tésére, sőt legújabban Sdhaoht bankelnök kifogá­solta a bankok részéről beterjesztett mérlegeket, mert az igénybevett hitelek méaiegszerinii fede­zetét nem látja tisztám. Amelyik magánbank nem fog megfelelő kéthónapos mérleget felmutatni, az nem kap a jegybanktól hitelt A Salgótarjáni Kőszónibánya r.-h Budapesten tegnap tartotta Ókorin Ferenc dr. elnöklete alatt 59. rendes közgyűlését. A közgyűlés az 1926-os üzJetév számadásait tudomásul vette és az összes költségek levonása után a tiszta nyereségből a hi­vatalnoki nyugdíjalapnak 160.000 pengőit, a segéd- hivatalnoki nyugdíjalapnak 80.000 pengőt és a Ókorin Ferenc dr. nevét viselő tmmkásszamató- riiuimmik 40.00 pengőt, valamint a hivatalnoki se­gélyalapnak 40.000 pengőt, népjóléti célokra 24.000 pengőt szavazott meg. Részvényenként három pen­gő osztalékot fizetnek, ami 910.000 forgalomban lévő részvénynél 2,730.000 'pengőt tesz ki. A fenrn- fll&radó 67.006 pangót 1927-re viszik át. Az oszta­lékot április 2-án fizetik ki. Magyar, román utlevéivizumok inogszer- *ését, valamint idegen állampolgárok le­járó utleveloinok meghosszabbítását t. elő­fizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadó Itt valala A forgalmi adó átalányozása magyar lisztim­portnál. A Magyarországgal folytatott kereskedel­mi tárgyalások keretéin belül a lisztb^hozaiáinál megegyeztek a forgalmi adó átalényoBásáibtan. Az átalány 100 kg.-ként 13 korona és a jövőben ezt nz összeget csak egyszer kell fizetői. 7Töz^i>fcK^.-f- Gyengült a prágai értéktőzsde. Az ipari részvények piacán vesztettek: Cseh­morva 70, Cseh cukor 29, Cseh kereskedelmi 25, Prágai vas 10, Poldi 9, Skoda, SchellieT, Solo és Tejipar 8, Horvát cukor 7, Schoeller, Berg ós Hütten és Danek 5, Nyugatcseh szén 4, Alipine. Egyesült, gyapjú. Ringhoffer 3, Kri- zsik és Dux-Bodenbach 2 koronát, Aussig; fi­nomító 8, Königshoffer 6. Egyesült, villany 5, Rothkosteletzi 2 koronával javultak. A bankpiacon Nemzeti Bank 40, Slovenská 4, Cseh Eszkompf, 2, Cseh Unió és Landesbank és Osztrák Hitel 1 koronát vesztettek. A be­ruházási piacon az 514, a 414 és a 314%-os IV. államkölcsön, a 4.2 és 4 százalékos póto járadék ecrv fél százalékot, vesztettek. A H járadék 1.90, az L járadék 1.75 koronát, a népszövetségi és prémiumkölcsön 25, a 6 szá­zalékos Iv. 15 fillért vesztettek. Az exotapia^ is gyöngült. + A prágai devizapiacon Brüsszel 0.125, Mi­lánó 0.82.5 és Madrid 2 koronát vesztetitek. + Tartót ta prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Auissig lakó és kikötő 212.50. + A briinni terménytőzsdén ma nyugodt, irányzat mellett a látogatottság élémkeöb volt. A (következő áraikat jegyezték: Morva rozs 200—208, szlovenezkód 196—200, prima árpa 165—175, mea-- ikantilárpa 150—165, jugoszláv tengeri 110—112, Páirga, vagy rózsa ehető burgonya 78—85, Wolf- imann-hurgouya 63—65, morva édes prcseletlen széna 68—72, félédes szlovemszikói széna 58—62. Egyéb áru változatlan. 1 > + Gyengült a budapesti értéktőzsde. Az üz­let igen élénk volt, de a tengeri hossz után a spekuláció realizációkat eszközölt, úgyhogy ai egész árirányzat a tegnapi nivó alá esett. Ehhez járultak kedvezőtlen bécsi hírek. Arbitrázspapírok, valamint montán, cukor, villany és sörértékek le* morzsolódtak. A vaspiac vaiamivel szilárdabb volt, Ganz Danubius és Ganz villany 18, illetve 6 pengőt nyertek. Szállítási értékek is megszilár­dultak. Tőzsdezárlatkor az irányzat lanyha volt. Egyes a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 78, Pestszent­lőrinci 13.50, Részvénysör. 11, Féltén 192 pengős árfolyamot ért el. + Tartóit a budapesti terménytőzsde. Buda* pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata tartott, javulásra hajló volt. A következő árakat jegyezték: tiszavidék! búza 84.30—84.80, dunánfuli 33.20—33.70, rozs 26.40—26.70. árpa 22.50—22.80, középminőségü zab 21.80—22, tengeri 26-20.20, köles 21—21.50, korpa 17.60-----17.80 pengő. + N em egységes a bécsi értéktőzsde. A han­gulat kedvetlen volt. A korlátban csendes volt az üzlet s magyar arbitoázisiértéfcek némíüieg megszi­lárdultak, ugyancsak ipari és szállítási papírok. A spekuláció fart őzfkod ó volt. Realizációk a tőzsde végéül gyengülő irányzatot idéztek elő. FIAT AUTÓBUSZOKAT 41,16,22 és32 üléssel szsmélyszálliíásra épített chassisval szállít AGRARIA r.t. BRATISLAVA Mindenkit érdekel az adóreform* mely uj alapokra helyezi az adózást és uj eljá­rási módokat léptet majd* életbe. A Magyar Nemzeti Párt az adóreform törvényének megszavazása utás kiadja könyvalakban az adóreform népszerű Ismertetését Akjk a könyvre igényt tartanak, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hírlap kiadó- hivatalánál, Praha II., Panská 12., III. , Az árát a Magyar Nemzeti Párt az önkölt­ségi árnak megfelelően szabja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom