Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-31 / 75. (1409.) szám

* 1927 március 31, csütörtök. Az újvidéki lombamerénylő csak „meg akarta ijeszteni” a magyarokat Rapaics beismerd vallomásában mindent magára vállal — A merénylettel bosszút akart állni egy pesti diáktüntetésért Wl Prágába Jön, 11 Cl *1 na mulassza a „BOSTON BAR“-t, Praha I., Mustok 3« meglátogatni, ahol a híres cigányprímás Galbavy Árpád muzsikál. Magyarok szórakozóhelye. Március Csütörtök [litj ja n iCÉül! A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA* ADRIA: Syd Chaplin kalandjai* ALMA: Így él Páris és Hallgatás. 'AMERICAN: Zorro, a bosszúálló (Fairbanks- szel). HVEZDA: „ő“ és az anyósa és Farsangi varázs. SULIS: A három testőr (II. rész). KAPITOL: „ő“ és az anyósa és Farsangi varázs. KORUNA: A rettenthetetlen rendőr. (Tóm Mix.) LUCERNA: A havas hegyek madonnája* (Meg­hosszabbítva.) SVETOZOR: Te gyújtottál szer elemre t (SchiM- kraut Józseffel'). ■r.r I 9Tapról-napra ^ rA SZOCIALIZMUS a szociális kormánypoli­tika ellen támadt tehetetlen fogvicsoriiésml a magyar képviselőházban, amikor Vass JóZtoef ár. népjóléti és munkaügyi miniszter a munkanélkü­liség esetére szóló biztosítás kormányjavaslatát terjesztette be és ismertette azt a nagyszabású szociálpolitikai munkaprogramot, amely a kor­mány jóvoltából már a megvalósulás küszöbéhez ért el. A krisztusi szeretet igazságosságától átha­tott szociális felfogásáról két évtizede közismert magyar miniszternek a munkásság szempontjából fölötte örvendetes jelentőségű előterjesztéseit a szocializmus és a munkásság „hivatalos“ képvise­lői gyáva féltékenységgel, éretlen zajongással fo­gadták s a miniszter beszédéi üres demagógiával, elkopott frázisokkal igyekeztek megzavarni. A szo- tialisla vezetők idegessége a polgári kezekből ki­induló szociális akciókkal szemben nem uj je­lenség a szocializmus magyarországi történetében. Amint a Pesti Napló vasárnapi számában maga Wass József miniszter találóan állapítja meg, va­lahányszor a polgári kormányzat a magyar ném­tet egyetemének érdekében a mwhkásikérdéshez nyúl, izgalom támad a palenlirozott népboldogitók berkeiben. Miért e nagy nyugtalanság, idegesség, felháborodás? Vájjon az összetett társadalmi problematika ^kezelése felelőtlen tényezők szálmá­ra fentartotl feladat csupán és vád, ocsmdny gya­núsítás jut annak a felelős politikusnak, aki a magyar társadalom nagy kérdéseit nem egy osz­tály, nem egy párt, haneem az egyetemes nemzeti érdekek szolgálatában kívánja megoldani? A kér­dések sokasága tódul toliamra, — mondja tovább Wass József, — de magyarázatot mindegyikre csak 'egyet találok. Mindennek magyarázata a félelem: „Gridano, percke hanno paura!“ Azoknak rette­gése, akik jól tudják, ha a nemzet kormánifa át­fogó politikájával orvosolja a magyarságnak égő fájdalmait, el fognak tűnni azok a sebek* ame­lyeknek utszéii mutogatásával busás politikai tő­kék halmozhatók fel áldatlan korunkban. # * 'MÓRICZ ZSIGMOND ÉS S1M0NY1 MA- WA tehát Szlovenszlcóra jönnek. Április 2-án kezdik előadói kőrútjukat, melynek folyamin meglátogatják Komáromot, Érsekújvárt. Po­zsonyt (kétszer), Lévát, Losoncot, Rimaszom­batot és Rozsnyót. A nagy iró — a mindenkori regényírók egyik legnagyobbika — saját uj müveiből olvas föl és számos aktuális irodalmi kérdésben foglal állást, rmg felesége, Simonyi Mária, főként Ady és Móricz müveket szaval. Az előadássorozat a magyar főiskolai diákse­gélyalap javára történik és bizonyára szép anyagi haszonnal fog zárulni, — de sokkal Számottevőbb az a morális érték, amely a je­lentős előadói kőrútból a Szlovenszkói ma­gyarság félé árad. Végre ismét alkalmunk van, hogy széles körökben közvetlen kapcso­latba kerüljünk a valóságos magyar zsenivel, akinek egy-egy müve nyolc év óta csak mint valami messzi fárosz világított ál hozzánk. A pTündérkerr, a „Kivilágos kivirradligen­nek a csodálatos pályának fölfelé Ívelő, egyre magasabb szellemiségbe torkoló legújabb mes­terművei régen népszerűek nálunk is, — de mily jól fog esni, ha városaink közönsége vég­re életes kapcsolatba is kerülhet vele, aki ele­ven szórni objektiválhatja művészetét. Uj ele­ven forrás, erőgyűjtés, egyetlen védvárunk: a magyar kultúrának uj megerősítése, bizalom­nyerés, fölkészülés lese számunkra e» a Wáriez-körtiL Újvidék, március 30. (Saját tudósítónk távirati jedemtése.) A magyar kaszinó elleni ibomíbaim erényiét ügyében tegnap újabb for­dulat történt. Raipaics Bogoijub, az újvidéki Vidovdan szerkesztője, aki ellen a legsúlyosabb gyanú merült fel, tegnap délután önkéntes vallo­másra jelentkezett a rendőrkapitány ©lőtt. A szerkesztőt cellájából elövezették Miihajlovics újvidéki rendőrkapitány elé, abol Rapaics töredelmes vallomást tett El­jelentette, hogy tettét teljes egészében beismeri. A bombamerényletet 6 követte el, de hang­súlyozza, hogy sem bűntársai, sem felbujtói nem voltak, A merényletet teljesen egyedül, saját iniciativájára, minden befolyástól men­tesen követte el. Merényletét ellen-tüntetésnek szánta a na­pokban leifolyt budapesti diáktüntetésre, Pozsony, március 30. (Saját tudósítónk­tól.) Műit év augusztus huszonhatodikén fel­tűnést, keltő, amerikai stílusú rablótámadás történt Nagyszombatban az ottani Gabona­piacon. Bajcsik Mihály vasutas 41.000 korona hivatalos pénzt, vitt egv táskában a postára. Eközben leült egv padra pihenni. Ebben a pillanatban egv férfi, aki körülötte ólálko­dott. hozzálépett és maró paprikát szőrt & szemébe, Bajcsik a fájdalomtól behunyta a szemét, mire a támadó elrabolta a. pénzestáskát, és elfutott. A járókelők a vasutas segélykiáltá­saira figyelmessé lettek és üldözőbe vették a menekülő rablót, aki az egyik hid korlát­járól a Nagyszombatot átszelő Traava-patak- ba ugrott, De Jenicsek János szerelő az egyik járókelő a magas hídról bátran utána ugrott. Valóságos mozifilmbe illő izgalmas jelenet játszó­dott le többszáz ember szemeláttára, A rabló kést rántott a patak túlsó part­ján Jenicsekre, akit meg is sebzett, de csak könnyebben. A dulakodásban a rabló kiejtette kezéből a pénzzel telt táskát s a táska nélkül igyekezett a házak között eltűnni, de egv rendőrőrmester lefogta. Matolcsi Péter 29 éves szabolcsin egy ei facér mészárossegéd volt a vakmerő fickó, Páris, március 90. — Uraim, némi meglepetéssel én is szolgál­hatok önöknek, — mondotta mr. René Silva, ami­kor a rue Bretanneau-n lévő hotelben a rendőrség ráfeszitette az ajtót. A hotelszobában rendetlenül hevertek szerte­szét elegáns férfi- és női ruhák, a nyitott podgyász elárulta, hogy a szoba két lakója nemrégen ér­kezett. Váratlan szónoklat selyem pizsamában A széles ágyban félénken, pirulva húzta ma­gára a takarót egy rajongószemü, feketehaju, fiatal le­ány, akit a rendőrség még jobban keresett, mint utitársát, a pizsamás fiatalembert, aki szemmel látható egy­kedvűséggel fogadta a hajnali látogatókat. A fiatalember rágyújtott egy cigarettára és előzékenyen ‘’ordult a rendőrök felé: — Kiváncsiak az urak a nevemre? Hiszen sejtik, hogy valóban nem Silvának hívnak, s mi­nek nehezítsem meg tovább is munkájukat szemé­lyi adataim kinyomozásában. A rendőrtisztek a szokatlan fogadtatástól meg­lepetten hallgatták a szoba lakójának fecsegését. — Az én nevem legfeljebb könyveikben ta­lálható meg, — mondotta a fiatalember, — ellen­ben apám neve a történelem-könyvekben is megtalálja'ó. Az öregur bizonyos tekintetben sok­kal kiválóbb volt nálam, igazán családi pech, hogy nem léptem nyomdokaiba. Tehát engedjék meg, hogy bemutatkozzam. Antoine Eugóne Amold Avaertnek hívnak. 1891-ben, október 134n szülét­amely alkalommal a budapesti egyetemi hallgatóság, akiknek soraiban a vajdasági és bácskai egyetemi hallgatók közül is számo- san resztvettek, néhány perces tüntetést ren­deztek a budapesti francia követség ellen b ez alkalommal Jugoszlávia ellen is támadások hang­zottak el. Nem akart nagyobb kárt okozni, sem azt, hogy merényletének ©mbeiráldoaata is le­gyen, azért követte el tettét olyan időiben, amikor az épületben senki sem tartózkodott. Csak ijesztésül szánta az egészet. Kijelentette még, hogy az ekrázitot errknem egy évvel ezelőtt kapta, de hogy kitől, arra már nem emlékszik. Rapaics Bogoljübot vallomásán®1- meg­tétele után átki sérték az ügyészség fogházé­iba, ahol az államvédelmi törvény alapján I emelnek vádat ellene. valószínűleg bűntársa is lehetett és ez figyelmeztette arra. hogv Bajcsik vas­úti altiszt sok pénzt visz a postára, A bűntár­sat azonban nem sikerült máig sem kinyo­mozni. Mátokéit letartóztatták és kedden került rablás büntette és többrendbeli lopás miatt a pozsonyi esküdtbiróság elé. Matolcsi ugyanis útlevél nélkül szökött, át a magyar határon és előzőleg Rózsahegyen. Trencsénben {s lopásokat követeti el. Az esküdtszék előtt beismerte a rablást, csak azt. tagadta, hogv kitépte Bajcsik kezé­ből a táskát. Szerinte ez a pádon feküdt de Bajcsik azt vallotta, hogv a rabló gvufát kért tőle és ekkor szórta szemébe a paprikát, amitől majd meg­vakult A felolvasott iratok szerint Matolcsi t, áld a szabolcsmegven Kajáiban született, a debreceni honvédtőrvénvszék dezertálás miatt, kilenchavi börtönre Ítélte el. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján Matolcsi Pétert rablásért lopásért és könnyű testi sértésért hatesztendei fegvházra ás az ország te­rületéről való örökös kiutasításra ítélte el. Muric dr. áUamügvész megnyugodott, a védő semmiségi panaszt jelentett be. tem, szeretett családom ölömére Antwerpenben. Ismerik önök ezt a nevet? A rendőrök nemet intettek. Történelmi lecke a spanyolfal előtt — Lássák, uraim, nem érdemes dolgozni. Apám hiába volt hosszú éveken keresztül a szövetséges Belgium hadügyminisztere, önök hadviselt, kiváló francia rendőrök csak any- nyii tudnak róla, hogy valamüyen államférfi volt A rendőrtisztviselő kérdőleg fordult az öltöz­ködni kezdő fiatalember felé: — De miket beszél ön itt össze-vissza? Csak nem hiszi el, hogy mi beugrunk a meséjének, hogy ön, a körözött szélhámos és sikkasztó ennek az érdemes és kiváló férfiúnak fia? — Sajnálom. — mosolygott a fiatalember, — ime az igazolóiratom. Mindeddig fölöslegesnek tartottam a francia hatóságoknak bemutatni, mert ha utána fognak nézni, valószínűleg észreveszik, hogy ez a név bizcftíyos belgiumi ügyekkel kapcsolatban már nem ismeretlen a párisi rendőrség előtt. Ezekre a szavakra elvonult a spanyolfal mögé és tetőtől talpig felöltözve jelent meg ismét. Meg­hajolt az ágy felé, amelyben még mindig némán és mozdulatlanul feküdt a fiatal hölgy és bocsá- natkéró mozdulattal szólt: — Kedvesem, az ön gondját valószínüleg ettől a pillanattól kezdve az egyik ur fogja viselni. Iga­zán sajnálom, hogy el kell válnunk és hogy ebbe a kellemetlen helyzetbe sodortam önt. Engedje meg, hogy ebben a kellemetlen pillanatban is doztam volna, hogy boldoggá tegyem. Éva, szeret­tem és szeretem önt. — M. Avaert, vagy M. Silva fölénye mintha ebben a pillanatban kissé megren­dült volna és kissé bizonytalan hangon mondta .a rendőröknek: — Uraim, mehetünk! A hadügyminiszter fia A fiatal Avaert még néhány évvel ez­előtt a belga előkelő társaságnak legeiké- nyexteteltebb, legkörülrajongottabb fiatal­embere volt. Apja — tábornok és hosszú ideig a belga király­ság hadügyminisztere egyetlen fiát elsőrangú nevelésben részesítette. A nagyszerű megjelenésű, öt nyelven beszélő fiatalember azonban nem elé­gedett meg azzal a zsebpénzzel, amit a nyugalma­zott hadügyminiszter juttetott neki. Arnold Avaert pedig szeretett mindent, ami szép. Előkelő fürdőhelyeket, ragyogó., asszony okát, elegáns ruhákat, változatos, pompás életet Pár évvel ezelőtt egész Belgiumban óriási feltűnést Keltett, hogy az ex-hadügyminiszter fiát többrend­beli csalás és sikkasztás miatt öt évi Jegy- házra ítélték. Egy ékszerésztől például csekély 197.000 frankot csalt ki. A börtön levegőjét azonban a kiváló sportember nem akarta megkóstolni. Mikor Antwerpenből Brüsselbe kisérték, kiugrott a robogó vonatból és nyomtalanul eltűnt. A bretagnei tengerparton néhány hónappal később egy nagyszerű bizonyítványokkal rendelkező, sze­rény fellépésű fiatalember tűnt fel, akinek csak­hamar sikerült állást szereznie az egyik 6aint-maloi bankárnál. A bankhfvatalnok után levél marad. I de eltűnik a leány Saint-Maloban Paul-Louis Pruvost néven is­merték a dolgos bankhivatalnokot, aki csakhamar meghódította az egyik előkelő saint-maloi gyáros­nak, M. Gabriellnek Éva leányát. A család szíve­sen látta a törekvő és szimpatikus úriember ud­varlását és érthető volt megdöbbenésük, amikor egy héttel a kitűzött esküvő előtt leányuknak hült helyét találták, azonban a következő szövegű levél feküdt az asztalon: — A nevem sem nem Pruvost, sem nem Dahan, mely névre leveleim cimeztettem. Ezzel a vallomással tartozom önöknek. Igen súlyos okok kényszerítenek arra, hogy leplezzem sze­mélyazonosságomat és ugyanezek az okok kény­szerítenek arra is, hogy a külföldre utazzam. Leányukat szeretem és leányuk velem jön. Bol­doggá akarom tenni. A sofenevü ifjú hamis csekkje A nyomozás megindult és kiderült, hogy az előbb említett neveken kívül az Avaert hadügy­miniszter fia Alart, Molitor, Smedts Bernheim stb. név alatt szerepelt különböző helyeken és e sze­replésének mindig néhány könnyenhivő gyáros vagy kereskedő látta kárát. Menyasszonyi ró. a szökés után hűségesen akart gondoskodni, hiszen egy bankár feljelenté­sére akadtak a nyomára, aki tudatta a rendőrség­gel, hog. egy Silva nevű fiatalember hamis csek­ket áltott be nála. A sirő, zokogó Éva. Gabriellt visszakisérték családjához, a hadügyminiszter f’a felett pedig pillrnatnyilag a francia és a belga rendőrség ve­szekszik. Mindketten felkínálják vendégszerete­tüket a soknevii ifjú számára. — A keresztényszocialista párt vidéki szervezkedése. Pozsonyból jelentik: Az or­szágos keresztényszocialista párt vidéki szer­vező munkája során legutóbb Kamocsa, Osz- lány, Zseliz, Felsőnyárad, Kiskoszmány és Nagybélic községekben tartottak sikeres tisztújító, illetőleg alakuló pártgyüléseket Helyi pártelnököknek Kamocsán Soóky Já­nost, Oszlányban Ghalmovanszky Pált, Zseli- zen Váray Lajost, Felsőnyár asdon Posta Gézát, Kisfcoszmánybam Gyuircsek Andrást, végül a szlovák Nagybélicben Minarik Ven­delt választották meg. A felsőnyárasdi párt- gyűlés a választások megfejtése után egy­hangú lelkesedéssel köszönetét szavazott SzriillJ Géza dr. országos pártelnöknek köz­érdekű tevékenységéért. — Huszonötéves jubileum. Gölníobányai tu­dóéi bőnk jelenti: Szenilistivémyá Antal, a gölnicM- nyaii evangélikus egyházközség pénztárosa, a na­pokban ünnepeibe huiszonötéves működési jubileu­mát, amely alkalommal számosán keresték fel Szerencsek! vánataákkal. — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának elnöksége fölhívja a végre­hajtó bizottság tagjait, hogy a bizottság ápri­lis 3-ikán tartandó ülésén, tekintettel a napi­rend, főképpen pedig az alapszabályok mó­dosításáról szóló javaslat fontosságára, teljes számiban jelenjenek meg. (Hivatalos.) — Halálozás, özvegy Oroezláná-Oroszlányi AJ- bertmé született Feűsőviailtai-Watbay Juha március 26-én élete kilencvenedik évében Kiskora ón el­hunyt. Tegnap temették a kiskornál családi sír­boltba. — A gölnicbányai evangélikus egyházközség közgyűlése. Gölnicbáuyai tudósitónk jelenti: A gölmiobányad evangélikus egyházközség a napok­ban tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen WoJ! Károly dr. egyhézifelügyelő távoliét ében Andrasovszky Béla polgármester elnökeit. A meg­nyitó után Hoffmann Károly lelkész évi jelenlétét olvasta fék A közgyűlés elfogadta úgy az anya- egyház, mint a nagysomlyárd leányegythéz vár­Hat évre Ítélték el a nagyszombati vasutas rablóját Az amerikai stilU augusztusi rablóüldözés históriája a pozsonyi esküdt­szék előtt — A vakmerő rabló magyarországi katonaszökevény volt akinek Belgium volt hadügyminiszterének fiát csalásért lefogták egy párisi szállóban öt évi fegyházra ítélték Belgiumban — A robogó vonatról le- ugorva, megszökött, Saint-Maloban álnév alatt bankhivatalnok lett s megszöktetett egy nrileányt hangsúlyosam, hogy minden erővel szón fá^jaatoeriásaít • ezávt JööMaégvetését. mcsam-rvmmsstmvaBasr

Next

/
Oldalképek
Tartalom