Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-27 / 72. (1406.) szám

1927 március 27, vasárnap. A nők a nemzeti kisebbségek szolgálatában Beszélgetés Hilde Clark dr.-ral, a nemzetközi női békeliga vezetőjére! Becs, miároius 25. (A P. M. H. bécsi tudósító játóL) Hilde Clark dr., a niemizeiikiözi nőd békeliga egyik promiinens vezetője a napokban átutazóban Bécsiben tartózkodott. Clark asszony a liga angol szekciójának megbízásából körutat tesz Kelet-európábán a kisebbségi kérdés tanul­mányozása céljából. Clark asszony négy év előtt Kisázsiát és a Balkánt utazta be ugyanilyen célból. Alkal­munk volt Clark asszonnyal hosszabb beszél­getést folytatni, amelynek során a követ­kezőket mondotta el: — Mostan Prágából jövők, ahol azt tapasztaltam, hogy a cseh és német pacifista asszonyok máris együtt működnek. Jugoszlá- íviaioan, úgy tudom, szintén egyre erősbödik a pacifista mozgalom és a különböző ottan é'lő nemzetek asszonyainak együttműködési eszméje. — Ami Romániát illeti, ugv a nemzetközi női béke liga román szekciója rövidesen konkrét lépéseket fog tenni annak érdeké­iben, hogy a román asszonyok erdélyi magyar nővéreikkel együtt működjenek az eddig megoldatlan kérdések rendezése érdekében. Mindent összevéve házam abban, hogy a nem­zeti kisebbségeket az asszonyok fogják jogaik­hoz segiteni. — A liga megbízásából 1922-ben a Bal­kánon működtem, ahol a kisázsiai és szmyx- nad görög menekültek leírhatatlan nyomorú­ságán igyekeztem segiteni és a Népszövetség anyagi támogatásával kórházaikat és ambula- tóriuiniokat állítottam fel, amelyek Bulgáriá­ban és Görögországban még ma is működnek. Igen érdekes kijelentéseket tett Clark asszony & feminizmus problémáiról l«. Azokban az országokban, mondotta, ahol a nőknek szavazati joguk van, úgy a bel- poli bikában, mint a külpolitikában a pacifiz­mus eszméje érvényesülni kezd. Francia- országban nők nem lehetnek képviselők és ennek következtében nemrégiben is olyan törvényeket szavazott meg a francia parla­ment, amelyek nem állanak összhangban a vólágbékével. — A feminista mozgalom intencióit a közvélemény egy része még mindig félre- magyaTázza. A nőknek nem arra kell tö­rek edniök, hogy a férfiak pozícióit elfoglal­ják, hanem arra, hogy a reájuk bízott felada­toknak minél jobban megfeleljenek. Az aisz- szanyok feladata mindenekelőtt az, hogy jó családanyák és férjeik szerető, segítő tá­maszai legyenek. — Ami a nők foglalkozásait illeti, úgy fifánltatott, hogy mindenekelőtt az oktatás, az orvosi munka és a szervezés terén fejtsék ki képességeiket. Magam is orvos vagyok és tapasztalataim alapján állíthatom, hogy Angliában az orvosnők küzdött/ék le- a tüdő- vészt és a gyermekhalandóságot. Ma Angliá­ban a tüdőbajosok száma igen kicsiny, pedig a brit szigetek tele vannak hatalmas gyárak­kal, bányákkal és egyéb telepekkel, amelyek » tuberkulózis terjesztői. A gyermekhalandó­ság -szempontjából Anglia pedig nem is állít­ható be az európai államok statisztikájába. — Angliában igen sok női tisztiorvos mű­ködik. Nem szabad azonban az gondolni, hogy a tü d ő vész és más betegség -ellen az orvos eredménnyel küzdhet, ha szociális téren nem javul meg az emberek helyzete. A beszélgetés végien Clark'asszony az uj idők uj divatjairól beszélt a következőket mondván: — A háború utáni atmoszféra felszabadí­totta a fiatalságot, azonban nem kell félteni a modem leányokat és ifjakat, a fontos az, hogy a fiatalság komoly és érett legyen — ez a pedagógia feladata — és akkor sem a leányok, sem a fiuk nem fognak visszaélni szabadságukkal. Véleményeim szerint az utol­só esztendőkben az úgynevezett erkölcsi romlás az ifjúságnál csak külsőségekben nyilvánult meg. Egy kis dbar lestan, eton- frizura nem baj, hiszen most még felvilágo- Ritó és oktató munkával megakadályozhatjuk a további romlási folyamatot. Bécsben az egész kulturvilág ünnepli Beethoven géniuszát Az egyheti program — A Beethoven muzeum ■—■ A megsüketiilés tragikus naplója Bécs, március 26. Béoa március 26-átóí, Beethoven halála nap­jának századik fordulójától, egy héten át a világ legnagyobb zeneköMjévei fog élni, Beethoven em­lékezetének és alkotásainak szenteli életéit és ér­deklődését, helyesebben életének és érdeklődésé­nek azt a hányadát, amit a, viharos és undorító választási harcok szabadon hagynak. Beethoven Bécs legnagyobb halhatatlanja és halhatatlanná tette Bécset is azá’íail, hogy itt élt kora ifjúságá­tól és itt és a környéken alkotta műveli A legméltóbban ugifán nem Bécs, hanem Mexikó ünnepli a senehéroszt, mert Mexi­kóban állitólag egy teljes hétig tilos less minden jazx-muzsika a nagy zenekölló emlékének tiszteletére, de azért Bécs is ünnepli legnagyobb zeneszerző­jét és Bécs lesz az egész világ Beethoven-emléke­zésén ek központja Minden állam Becsbe, az ün­neplések szivébe, küldi képviselőit, hogy itt, Beethoven szellemi, lelki és valóságos hazájában együtt emlékezhessen rá az egész világ; mint egy ember ünnepelhesse élete és működése helyén a nagy géniuszt. 26-án ünnepi gyűlés lesz, amelyen az idegen államok képviselői is beszélni fognak. Ugyancsak 26-án megnyitják a zeuekiállitást, melyen Beetho­vent és a korabeli zenét és annak képviselőit mu­tatják be. A kmllilds azután, wiint Beethoven-muze- um, továbbra is fenn fog maradni. E kiállításon Beethoven korinak egész kultúráját fogja megmutatni.. Az első terem a „Régi B?;s“ lesz, a második a Beethoven-korabeli történészek terme less. A harmadik a tulajdoni:'ppeni Beet- hoven-terem. Rengeteg uj, még sehol be nem mu­tatott Beet’hoven-kézirat; egy sehol1 ki nem áliitot: Beethoven-zongora, — melyet a mester maga já­tékra. és komponálásra használt, — egyéb, a mes­ter által használt hangszerek; s híres ,Heiligen- staedti Végrendeiel“-nek egy hiteles fotografikus másolata, — az eredetit a hamburgi Városi Könyv­tár őrzi, — amelyben Beethoven a megsikelülső­nek rettenetes, marcangoló kínjait jajgatja ki a világnak, (a végrendelet 1802-ben, 32 éves korá­ban íródott, de csak 25 év múlva, halála után vált ismeretessé,) megrendítő szavakkal, például ily -szavakkal: Jan Tárna Praha I., Kevo-lufní tf. 13. Elsőrangú uriszalou. Mértékszerint készít divatos, elegáns öltönyöket és kabátokat. Fazon Ke 400*— tói. Angol szöve­tek raktáron. i „De mily megalázó volt számomra, ha va­laki mellettem állt és messziről edalmngzó flölázást hallott és én siemmii sem hallot­tam; vagy ha valaki hallotta danrüni a pásztort és én szintén semmit sem hal­lottam.“ Beethoven szám:tálán fotográfiája, portréja, hasz- náMi tárgyai vannak a teremben fölhalmozva. Egy újabb terem Beethoven karának színész :'é", egy másik pedig a kor művészetét mutatja be. Egy terem telve van Beethoven és nagy zeneszerző- és zenész-koTtár&ai által használt hangszerekkel. 26-án esite díszelőadás lesz az Operában, 27-én dél előtt Beethoven sírjának meglátogatása szere­pel a programon, azután a „Missa Solenums" elő­adása, továbbá az Operában Goethe „Egmont“-Já- nak előadása Beethoven muzsikájával é.s egy „tör­téneti operaest". 28-án egy kamarazeneest és a tizennyolcadik század mestereinek (Beethoven ze­neszerző-elődeinek) estje. 29-én egy kamarazene- est és egy históriai operaest, 31-én pedig a „Fi- delo" díszelőadása az Operában. Április 1-én és 2-án Beethoven bécsi és bécskörnyéki lakóházai­nál: megtekintése. A Beethoven-ünnepségekkel kapcsolatban és egyidejűleg 26-íóI 31-ig Inlemacionális Zenetörténeti Kongres­szus fog ülésezni Bécsben. A Beelhoven-ünnepségek ünnepi dirigensei: Franz Schalk, az Opera igazgatója és Félix Wein- gartner. Az énekesek és énekesnők: Lőtte Leh- menn, Elisabeth Schumann, Berta Kiurina. Richa.rd Mayr, Haus Dubain és kél magyar is: Palaky Kálmán- és Andoy Piroska. Közreműködnek: Pablo Casals, Bronislav Huberrnann és má-sok. Az osztrák pasin egy nagyon isik erűit ,,Beet- haven-1 evetezölapói'1 hozott forgalomba, középütt Beethoven portréjával s a portré körül Beethoven volt lakóházainak képével. Az egész város telistele van Beethoven-por- trékkal, -fotográfiákkal, -képeslapokkal, -masz­kokkal, -szobrokkal, -relikvia-utánzatokkal, minden kirakat Beethovenről beszél: mintha az egész két­milliós világváros egyetlen hatalmas Beethóven- mnzeummá alakúit volna át egy hétre. Maróczy Géza leleplezi Laskert Á magyar mester nyilatkozata a newyorki nemzetközi sakkversenyem Capablanea szerint Lasker az alibi világbajnokságára pályázik Newyork, március 25. A saikkháboTuság, amelyet Ernáiméi Lasker dr. volt világbajnoknak az 1924-i uewyorki nemzetközi sakkverseny rendező­ség© ellen emelt vádjai indítottak meg, még mindig nem ült el. Lasker a Newyark 'Limes­hez intézett levélben fen tartotta állításait. Norbert L. Lederer dr., az 1924-©s verseny- bizottság és a Manhattan Square Hotelben most folyó nemzetközi saikkverseny titkára, újból cáfolt és hivatalos dokumentumokkal pontiról-pontra rosszhiszeműséget bizonyított az e X'világbajnokra. A tulajdonképpeni kontroverzia a világ­bajnokság körül folyik és ebben a kontro- verziában az amerikai sakkvilág szimpátiája Jósé R. Capablanea mellett és Lasker ellen nyilatkozik meg. Alkalmam volt meggyőződni erről annak a látogatásnak során, amelyet a nemzetközi sakkversenyen a Manhattan Square Hotelben tettem. Norbert L. Lederer dr.-ral beszéltem elsőnek. Nyilatkozott Lasker vádjairól és felelőiéről. Rendelkezésemre bocsátotta a hi­vatalos iratok alapján elkészített jelentését, amelynek adatait röviden publikálta az,, egész világsajtó. Szavait ezzel fejezte be: — Lasker minden ponton hamisakat mond. Maróczi elleni vádijai is tapintatlanok és gyerekeseik. Nekem nem kell őt megvéde­nem. Beszél helyette a múltja. Nevetséges feltételezni, hogy MaTÓczi miatt nem küld­tünk La ikernek hivatalos meghí vót. A szer­vezés munkája alatt Maróczi nem volt Ameri­kában és nem is tudta, kik lesznek a meg­hívott mesterek. A foyerban, ahol Ledererrel beszélteim, egyszerre feltűnt Maróczi szikár alakja. Le- derer nyomban átadta Maróczinak a további diszkussziót, amelynek folyamán sűrűn fel­tett kérdéseimre a magyar mester ezeket az érdekes kijelentéseket tette: — Lasker fájdalma ott kezdődik, hogy 1924-ben nem kapott küllőn jálékdijat, ami­hez világmester korában szokva volt. Nála minden csak pénzkérdés. Ha nem igy volna, nem történt volna meg 1921-ben az a szégyenteljes dolog, hogy világbajnok létére feladja a mérkőzést és zsebrevágja a pénzt. Eljárása nem volt „sportsmanlike'k Ameriká­ban az ilyen embert úgy hívják, hogy „quitter". A „quitter“-re senki sem fogad. Joseph Nemerov, ennek a szállodának, tulaj­donosa, 10.000 dolláros fogadást ajánlott Casablancára, ha Laskerre is tesznek mások tízezret úgy, hogy a nyertes vigye ©1 az egész pénzt, Laskerre senki sem volt hajlandó pénzt termi, amiben nem az játssza a döntő szerepet, hogy Capablancát jobb játékosnak tartják. Mert jobb. Lasker ezt nem tudja •megbocsátani. Ezért viaskodik. Mi mindent hivatalos Írásokkal tudtunk bizonyítani és hajlandók vagyunk bármikor bíró elé menni bizonyítéka inkka.1. —- Én rám azért haragszik Lasker, mert az 1924-iki verseny után cikket írtam egy német sakkujságban és kifogásoltam, hogy néhány mester piszkos ruháiban, mosdatlamul, fésületlenül ül le játszani, mások meg sziva­roznak és telefujják partnerük arcát füsttel. Lasker szentélye ellen irányuló támadásnak vette ezt. Azt mondja, hogy a dohányzást és egyéb viselkedését senki sem kifogásolja. Nem mond igazat. Kifogásoltam a dohány­zást és panaszt tettem a bizottságnál amiatt is, hogy játék közben a közönséghez beszél és ezzel zavar. Aki a nyilvánosság előtt ját­szik, alkalmazkodjék a nyilvánossághoz. — Othello sem öli meg Desdemonát szivarral a szájában. Réti Richárd a tanúm, hogy Lasker állandó fecsegésekkel zavart. A füstöt pedig úgy fújta az arcomba, hogy állandóan legyezr ni kellett magamat, mert nem láttam a figu­rákat. Az én partimban 5 el volt veszve. Nyerhettem volna egy figurát. Nem mertem figurauyerésre játszani, mert arra gondol­tam, hogy akkor még négy órát játszik veleira és halálra dohányoz. Megpróbáltam megmat­tolni és elvesztettem a játszmát — A mostani versenyen nem akartam játszani. Helyesebbnek tartottam, ha a fiata­labb játszókat hozzák össz/e Capablanoával annak kipróbálására, akad-e közöttük méltó ellenfél. A bizottság felkérésére azonban el­vállaltam a verseny igazgatói állását. Cubába megyünk innen valamennyien. A junius 25-iki kecskeméti versenyen ott leszek. A mai versenyzők közül azonban csak a dán Aaron Niemzovics és az osztrák Rudolf Spiel- niann jön el. Kecskemétről Londonba me­gyünk sakkturára. Maróczi kíséretében hosszabb ideig vé­gignéztem a mesterek mérkőzését. Capa- blanca—Aljechin, Marshall—Spielmann és Niemzovits—Vidra ár volt a felállítás. Aíljechin a legfiatalabb, 34 éves, de öregebbnek lát­szik az utána következő Capablancánál. Na­gyon szimpatikus arcú ember a sakk világ­bajnoka. Nyugodtan játszik. Húzás után fel­áll és sétálni megy. Megszólít embereket, a figyelme azonban ilyenkor is a sakktáb­lán jár. — Ne szólítsa meg. Nem szabad meg­zavarni — mondja Maróczi. A Lasker-ügyről már Írásban nyilatkozott. Lényege — úgy veheti, mintha magának mondotta volna — ez: — Lasker mindig kifogásokat hoz fel, ha valakivel szemben vészit. Havannában túlságosan melege volt. Itt az óra járt rosz- szul. Legközelebb túlságosan, hideg lesz. Amióta Lasker elvesztette a világbajnoksá­got, egy másik világbajnokságot keres: ez az alibi világbajnoksága. Ha ezt miég nem kapta meg, legközelebb meg fogja kapni. Alijechin lépett. Capablanea visszaül a táblához a kötélkordonon belül. Az asztalra könyököl, két kezébe temeti az arcát és a következő pillanatban újra messze bent jár abban a világban, amelyben még mindig a király és királyné az uir élet és balál felett. 4 _____________________ [■ M PERI AL-HOVE&i 1 KARLSBAD Tökéletes kényelem és vezetés p ! Előjegyzések kívánatosak — Junius közepéig || i és augusztus közepétől igen mérsékelten ij$ szabott árak m E Modern garázs. 40 zárható box, sofőrszobák || í állandó hideg és meleg vízzel. f Kérjen tarifát és árjegyzéket •. Nyitva április 25-töl, szept. 30íg. fj art ■■—mi n i n i r tar vrm'rwrcV vrt lérurr:1.■’imiy wnJWRHWTOSBKSíI klimatikus gyógyhely Fiume mellett. Hitt Mi a: lin. Tavaszi-szezon: Februártól—májasig. Furdo-szezon: Májustól — októberig. 60 elsőrangú szálloda, penzió és szana­tórium. Fürdőzenekar. Összes nagyvárosi szórakozási lehetőségek. Tánc - sport, stb. Penzióárak (beleértve a szoba) 50 lírától kezdődően! Szállodák: Regina — Palace — Bellevne — I Exeeislor — O.uarncro — Amalía — Érten — Qulslsana — Continental — Straurthotel 40 lírától kezdődően! Szálloda-penziók: srciner - nrfstoi ­Impcrlal — íí ráírd hot cl — Vtila Jeaaette — Atlanlica — Esplanarte — Enropc ezelőtt Quitio Augu»zt — Lui»e — Resldcnz -- Savoy — Metropolc — P.nslon I.ederer — Angnsta (déli strand) — Victor v Illa Dr. I.anrtr — Villa Fabr! — Hansner — IWIr«n — Taubcr (rituális) — Salns — Zawoisliy — Milano — San ÜSarco Ncttuno — Villa Stcrn (rituális) 30 lírától kezdődően! Penziók: Schlns»er - Plfibst Riviéra- Wru* — nlotanda — f.nnacek — Veneiia Szanatóriumok: (koiőnbőző árak) Dr.szegő szanatőrinm — Dr. Lalratos uj gyrtpyíüslza — Dr Mahler gyógyház-penziófa — Ad latlca gvAgyhAz — Dr. Horváth gyermekotthona (Vi)la Flóra). ■ ------------------- ------

Next

/
Oldalképek
Tartalom