Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-26 / 71. (1405.) szám

1927 március 26, szomoot. ! >iWAí^SR'HTRtiSB A felforgatott Európáról szól Lucien Romier: „Nemzet és művelődés" (Natiom el Cívilisation líra Pari') cimFt érdekes könyve. Lucien Romier egyike a 1 cgbnIlién\a.hb francia gondolkozóknak. Eredetileg1 történésznek készült, azután figyelme, mindinkább a gazdasági elemek fontossága felé fordult, így lett. belőle a világpolitika és a francia, élei gatcUitógí tünemé­nyeinek legélesebb szemű megfigyelője. A szürke tanár hamarosan a legnevezetesebb újságíró, <t Figaro szerkesztője lett. Herriot egyik legutóbbi- kormány alap ilása alkalmával miniszteri tárcával is megkínálta. Romier a fölajánlott kereskedettül mi­niszterségei. nem foga.d'u el, mert nem- látta Her­riot pénzügyi politikáját e.éggé megszilárdultnak és ez megint csak az éleslátását dicséri. Romier számokban és nyersanyagokban, gyárakban és ipa- ri cikkekben gondolkozik, de nem materialista. Tudja nagyon jól, hogy államok és nemzetek sor­sára a kivitel és a behozatal, a munkabér és a nyersanyagok kérdése fo-nfos befolyást (fejőkoröt­hat, de a. világokat gondolatok és eszmék irányít­ják, az államokat ideálok forrná ják és vezetik győ­zelemre. Az 6 ideálja egy merkantilista, békés, az emberi civilizáció nagy eszméin munkálkodó nagy Európa. De neon Pan-Európisfa és óvakodik min­denféle izmustól. Nem teóriák, hanem a. gyakor­latnak az embere 6, aki tálja-, hogy a mai Európa fel van forgatva, kizökkent sarkából, elvesztette közgazdasági egyensúlyát. Ennek a gatdktsági egyensúlynak a. visszaállítása a legfontosabb lé­pés s a munkát, a termelést, a termelő eszközöket tökéletesíteni, racionalizálni kell. Egysz-óvai >a he­lyes értelemben felfogott európai egfjensuly hely- rrállilását prédikálja. A szerző elsősorban Fran­ciaország szempontjából ítéli meg a. dolgaikat, de amit mond, összefügg egész Európa kereskedelmi, gazdasági és erkölcsi helyzetével. Vakítóan világos megállapítások ezek, a kereskedelmi konkurren- ciáről, az európai tulprodukcióról, a tengeri ut és a kivitel fontosságáról stb. „Mmél többet, termel és minél többet exportál valamely nemzet, annál erősebb. Amilyen mértékben exportál valamely nemzet embereket, munkát, nyerstinypgoi, árut vagfy szellemi termékeket, abban a mértékben növekszik aktivitása-, nyeresége és ugyanolyan mértékben Csökken termelési költsége és kiadásai.1' A tengeri útról a következőket mondja: „Akik a háború okait, magyarázzák, felületesen járnak el, ha nem veszik tekintetbe a kis népek törekvéseit, hogy a legjobb kikötők felé utat nyerjenek... mert a tengeri ha­talmak mindig győzedelmeskednek a csafc konti­nentális népeken Az európai gondolat, a szerző szerint báróim dinamikai ha.gyamány csodálatos vegyüléke: a. gö­rög szellem Jci'itikai értelme, a római politikai- ma>- leriaUzmus és a keresztény idealizmus. Ennek a három erőnek az egysége adta meg Európa fontos­ságát és vezető szerepéi az emberiség művelődé­sében. Ezt a szerepet Európa akkor vesztette el, amikor a politikai materializmus túlnyomóim elő­térbe nyomult a másik két hagyomány) rovására. „A mai technikai materialista) művelődés elvesz­tette erkölcsi erejét, bár magát a civilizációt al­kalmazta a többi kontinens is. Európa materialista nacionalizmust tanított és hil tanítványai most már iáját uralmát veszélyeztetik". Az európai civilizá- ji-ó és Európa politikai halalma ccJc úgy menthető meg, ha újra egységbe foglalják ezt a hármas ha­gyományt és hogyha a felfordult Európának vissza­éld-ják gazdasági egyensúlyát. Ennek az egyensúly­nak a legnagyobb veszélyeztetője a „határokkal való visszaélés." Európa — Írja a szerző — bele­pusztul a túlságos sok állannhatárba. A szerző nem 'apadja- a kis államok jogosultságát. Európa zseni­jének szüksége van az egyes népek termékenyítő és eredeti szellemére. De megengedhetetlen, honjy féltékenyen vagy félve elzárják a határokat és ve­szedelmes feszítő erőt teremtsenek. Ha a szerző nem is mondja ki, de nyilvánvaló, hogy Ut a) kis- anlant- államokra céloz. „Nem abszurdum-e, — mondja később, — hogy a gazdasági határok, ame­lyeknek pedig a nemzetközi csereviszonyhaz kel­lene alkahmazkodniok, szorosan megfelelnek a ka­tonai határoknak, amelyeket csakis sstra&giai okokból vonlak meg." Lucien Romiernek ez a könyve mélyenszdntó és komoly gondolatokkal terhes, mintha- a szerző egy uj társadalmi szerződésnek a körvonalait ké­szült i volna megadni, amely sokkal igazságosabb alapokra építené Európát, mint a békeszerződések. Pária. —n— — Blaho dr. agrárius képviselő 60 éves. Blaho Pál dr. agrárius képviselő, a szlovén­ekéi mezőgazdasági tanács elnöke, a kép- viselőház 'külügyi bizottságának atelmöke, ma ünneípli 60. születésnapját. A cseh agráriu­sok ez alkalommal Pozsonyiban nagy ünnep­lésben részesítik BlaMt. xx Rendelje meg a magyar gyermekirodalom kincsesházát, az „Ifjúsági könyvtár" első kötetét 12 koronáért könyvosztályunknál. így fiatalít és szépít a Corall'créflie Uorall-puder Corall -szappan Ffilfrakat • C. 3. R, rémén: Vörös Rák győgytáir, Bralislava. »1|Í \' I Az uj berlini csehszlovák követ a német-csehszlovák barátságról Bériül, március 25. Ma délben t2 órakor Hindenburg birodalmi elnök fogadta Ch.alkovsky Fe­renc dr.-t, Csehszlovákia uj követét és átvette a követ megbizólovetót. Stresemann dr. még Hin- denbnrg előtt fogadta a követ látogatását A B. Z- diplomáciai tudósítója több kérdést intését* Chvaíkovszky dr.-hoz a német—csehszlovák gazdasági viszonyra vonatkozóan. A követ így válaszolt: — Úgy jövök Németországba, mint olyan államnak a képviselője, amelyben erős és a kormány­zásban aktive résztvevő német kisebbség van. A német és csehszlovák határon át. többszázéves utak vezetnek és kötik össze országainkat. Ha kontinensünk elválaszthatatlan gazdasági komplexum — amit különben napról-napra mindjobban látunk —, akkor két magas kulturfokon álló szomszéd­állam gazdasági helyzete különösen egymásra ute.lt. Szoros és szerves kölcsönösség van a német és a csehszlovák gazdasági kérdések között. Kulturálisan is ugyanabban a légkörben élünk. Minden európai jelenség csak arra késztet, hogy kölcsönösen előzékenyek legyünk egymás iránt és hogy legyőzzük a fel-feltünedező ellentéteket. Csehszlovákia egészséges és konszolidált szomszédokat ki­van és éppen ezért melegen üdvözli Németország megerősödését, A vasutasszervesetek ,teljes készenlétbe* helyezkedtek A vasutasszervezatek ifégrehaffóblzoStságénak erélyes elő­készületei a kormánnyal való tárgyalások megkezdésére — Najman vasutügyi miniszter visszavonja szigorú utasításait Prága, március 25. A vasutas s z érv ez etek végrehajtó bizottsága tegnap délután ismét foglalkozott a vasutasok uj szolgálati szabályzatával. A szervezet főleg a szolgálati sza­bályzatnak azon rendelkezései ellen foglal állást, melyek az alantas alkalmazottakra és munkásokra vonatkoznak. A bizottság még egyszer fölszólította az összes vasutasokat, hogy a bizalmiaknak a kormánnyal való tárgyalásai alatt, amelyek e napokban kezdőd­nek, teljes készenlétben legyenek, hogy a szervezetek intézkedéseit azonnal végrehajthas­sák. Najman vasutügyi miniszter kijelentette a vasutasok küldöttsége előtt, hogy a múlt héten kiadott rendkívüli óvintézkedéseket tartalmazó rendeletét vissza fogja vonni, első­sorban azt a rendelkezést, hogy a vasutasok nem hagyhatják el szolgálati helyeiket. A minisztérium nem akar akadályokat gördíteni az elé, hogy a vasutasok résztv eh essenek szaiíszervezeti üléseiken. keíie a ieqi^bb ]^-gal!érf Az ©lasz-jugoszláv konfliktus még n@m jutott a megnyugvásig Csak „moratórium" támadt — A francia sajtó az uj háború réméről — Stresemann óvatos Páris, március 25. A francia fővárosban tegnapelőtt óta nagy opitimizmus uralkodóit a jugoszláv-olasz konfliktus megoldhatóságá­nak tekintetében. Ma a nagy lapok feltűnő módon hallgatnak a balkáni incidensről, anél­kül azonban, hogy bármi pozitív lépés történt volna. Az ügv szenemelláthatólag húzódik és London, Páris és Berlin egyesült akciója legfeljebb moratóriumot tud teremteni. Tegnap óta semmi sem történt A háTom közbelépő főváros állítólag összeköt­tetésben áll és megbeszéli a kezdeményezett akció részleteit Mussolini még mindig nem felelt, vájjon elfogadja-e a bejelentett meg­oldási módot, vagy sem. Mindennek dacára fegyveres konfliktusra ma már semmi esetre sem kerülhet sor, ámbár a siker csak átmece­ti és a balkáni lángok a közeljövőben újra íöl- csaphatnak­A Journal egv kis híre szerint London és Páris között komolv vita támadt a kato­nai vizsgálóbizottság német résztvevői miatt. Franciaország egyáltalán nem sze­retné. hogy ebben a fontos akcióban Berlin is szerepelne. A lapok fanyarán hozzák olvasóik tudomá­sára, hogy a népszövetség előbb-utóbb még­is csak kénytelen lesz foglalkozni az afférral, ami semmiesetre sem fog presztízsének elő­nyére szolgáink Mást amugysem tehet, mint­hogy elfogadja az olasz fait accompli-t. Ugyan­így gondolkozik az Oeuvre is, amely párhuza­mot von az osztrák háború előtti és az olasz háború utáni politika között. Bosznia annek- tálása a balkáni háborút eredményezte s a ti- ránai szerződés, ha kellő időben meg nem semmisitik, előbb vagy utóbb uj balkánhá- borura vezet. Ha pedig Anglia továbbra is tá­mogatja Olaszországot, mint ahogy annakide­jén Németország Ausztriát támogatta, akkor Európa csakhamar ismét általános vérfürdő­be torpad. Anglia „meghívása** London, március 25. A Westminster Ga­zette értesülése szerint Anglia tegnap hivata­losan meghívta a hatalmakat, hogy vegyenek részt az olasz-jugoszláv konfliktus likvidálá­sában. Stresemann dr. értesítette Sir Roland Lindsay berlini angol nagykövetet, hogy a bi­rodalom csak abban az esetben fogadja el a meghívást, ha Jugoszlávia és Olaszország, sőt Franciaország is beleegyeznek. Olaszország a vizsgálatban egyáltalán nem vesz részt és nem küld tiszteket az albán határra. Bizonyos angol körök Szerint talán nem is lesz szükség erre a nemzetközi vizsgálóbizottságra, mert Róma és Belgrád között a feszültség már annyira alább­hagyott, hogy közvetlen olasz-jugoszláv tár­gyalásokkal is el lehet intézni a konfliktust. A német kormánypártok elégtételt kértek Spacsek előadó németellenes kirohanása miatt Feszült hangulat a koalícióban — Spacsek cáfol — A németek Udrzal minisztertől kívánnak rektifikálást — Őszinte béke­politikát Német- és Magyarország irányában I Prága, március 25. Már tegnap jelentet­tük, hogy Spacsek képviselő, a véderőjavas- latok főelőadójának Németország és Magyar- ország elleni kirohanásai óriási felháboro­dást, keltetlek nemcsak a német ellenzék, hanem a német kormánypártok körében is. A német agrárpártok Svehlától elégté­telt kértek. Spacsek kijelentette a miniszterelnök előtt, hogy az előadói beszédében ezeket a kirohanásoikat nem tette, mert hiszen mint előadó nagyon jói tudja, hogy objektivitását meg kell őrizni s ezért a parlamenti levelezőben neki tulajdo- nitott kijelentések nem felelnek meg a valóságnak. Tanúnak egyébként Myslivec képviselőt nevezi meg. A németek nem elégszenek meg azzal, hogv Spacsek záróbeszédében igyekszik elsimítani a dolgot, hanem követelik. hogy a kérdésben Udrzal nemzetvédelmi miniszter is állást foglaljon a plénam előtt. Az incidens nagyon kellemetlenül érin­tette a mai kormánytöbbséget, mert, hiszen, amikor ez a többség megalakult, a kormányban képviselt pártok meg­egyeztek arra nézve, hogy Csehszlovákia Németországgal. Magyarországgal és Ausztriával korrekt, barátságos viszonyt fog fentartani. Ez volt a cseh-német együttműködés el­ső és főfeltétele. Kramár ultrasoviniszta pártja azonban a megegyezéssel vajmi keve­set, törődik és Spacsek mint előadó s Jezsek mint pártszónok a legféktelenebb sovén de­magógiával telített beszédükben ugyanúgy nyilatkoztak Németországról és Magyaror­szágról. mint a régi cseh nemzeti koalíció re­zsim le alatt. A Národui Politika is foglalkozik ezzel az üggyel és egészen nevetséges logikával azt követeli a német kormánypártoktól, hogv az esetből kifolyólag ne gyöngítsék a mai kormánytöbbség helyzetét. Feltűnő — ina a lap, — hogv mihelyt nálunk egv élesebb megjegyzés esik Németországról, német polgáraink azonnal a német birodalom oldalára áll­nak. Nemcsak a nacionalisták és kampóske- resztesek viselkednek igv. hanem a kor- mánvpárti németek is, elsősorban a keresz- ténvszocialisták. jóllehet kijelentették, hogy a köztársaság alapjára helyezkedtek. Ez a deklarációjuk azonban nagyon labilis, külö­nösen akkor, amikor a csehszlovák köztár­saság és Németország között kell választa- niok. A Národni Politika ismételten csak abba a hibába esik bele. mint, a régi nemzeti koa­líciós rezsim és nem akarja belátni azt. hogy egyetlen német vagy magvar som helye- . selhet olyan politikát, amely Németor­szág vagy Magyarország iránt ellenséges célzatú. Az ország pacifikálását nemcsak a gazdasági kérdések közös elintézésé­vel kell elősegíteni, hanem őszintén pa­cifista külpolitikával is. Csehszlovákia ma már amugvis teljesedi izolálva van a nemzetközi fórumoknál és ma már például a kisantantban levő Románia és Jugosz^via is komolv közeledést, keres M agya rországlhoz. Kratochvil levele eltűnt a postán és megjelent a Lechben Prága, március 25. A legionárus NárodnJ Osvobozeni a Gajda-Kratochvil perrel kapcsom latosan közli, hogy Kratochvil levelét, ame­lyet védőjének, Boucsek dr.-nak küldött, isme-i rétién tettesek a postán ellopták és a levéJ. tartalma megjelent a Lechben. Az eset a lap szerint a hatóságokat is foglalkoztatni fogja és elsősorban a postaigazgatóság feladata lesz megállapítani, hogy egy magánlevél hogyan juthatott idegen és hivatlan emberek kezébe Kratochvil ismeretlen tettesek ellen máris bűnvádi feljelentést tett s igy a Lech kiadója kénytelen lesz a bíróság előtt tanúskodni a te ról, hogyan jutott hozzá a magánlevél szőve- géhez. Egy földbirtok- panama hullámai A földbirtokhivatal elő-e megállapította, hogy a bírtok kinek adható el TJngvár, március 25­(Ruszirszkói szerkesztőségünktől.) A cseh agrárpárt raszinszkói földbirtokpoliti­kája mind nagyobb felháborodást kelt a ma­gyar földigénylők körében. A legutóbb Kigyós beregmegyei magyar község lakosait játszotta ki a cseh agrár irá­nyítás alatt működő beregszászi földhivatal. Kígyóson van a Zselénszky gróf uradal­ma, melynek földjeit Kigyós község föld­igénylői között kellett volna szétosztania a földhivatalnak. A földosztási komédia meg is kezdődött, amennyiben a cseh agrárpárt, ki­használva a konjunktúrát, a földosztást a párt tagjainak szaporítására fordította. A beregszászi földhivatal azonban —• programjához híven — már előre állást fog­lalt a földbirtok felosztásárak ügyében és a főidet egy Pál Győző nevű volt uradalmi in­tézőnek ítélte oda. A földhivatal ugyanis, még mielőtt Pál Győző a gróf Zselénszky uradalomtól a földet megvette volna, már írásos nyilatkozatot adott Pál Győzőnek, mely szerint a föld csak nejei adható el. A földhivatal e nyilatkozatának úgy szer­zett érvényt, hogy kijelentette, miszerint csak­is a Pál Győzővel kötött Írásbeli szerződést hagyja jóvá. A kigyósi földigénylők között óriási elke­seredést okozott, hogy a földhivatal ily ruíul kijátszotta őket, mert Pál Győzőnek alkalma lett volra összeköttetései révén olyan földbir­tokot szereznie, ahol a szegény emberek szá­zainak érdekeit nem keresztezte volna A nyilvánvalóan panamaszagu ügyben a kigyósiak most a földhivatal prágai elnökségé­hez fordultak orvoslásért s remélik, hogy Prá­gában ügyük igazságos elintézésében lesz ré« szűk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom