Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-03 / 51. (1385.) szám
9 ‘EtG^-MMÍAR-HIKIíAB A Beethoven centennárium márciusban esedékes, de mintegy kisebb elő- esalározdsok, itt-olt, Európa és Amerika világvárosaiban már megkondullak a Beethoven szimfóniák örömharangjai, hogy a hívók millióit egybehívják egy olyan istentiszt eleire, aminő ritka az emberiség történelmében. Magyarország fővárosában, Budapesten is már megkezdődtek az első ünnepi esték. Beethovent Magyarországhoz egy olyan szál fűzte, amely maga is egy egész világot jelent: Liszt Ferenc. A zongora legnagyobb mestere tizennégy éves korában Bécsben adott hangversenyt és mér eme legelső hangversenyén is Beethoven egyik témáját szabadon variálta. Beethoven csak a második hangversenyre jött el 'és mikor Liszt Ferenc az A-dur szimfónia andante tétele alapján szabadon improvizált előadását befejezte, felment a pódiumra, megölelte és megcsókolta a zseniális magyar csodagyereket és evvel a csókkal nagymesterré avatta. így találkozóit először Magyarország és Beethoven. Liszt Ferenc homlokán ott égett ez a csók egy hosszú életen ál és 6 volt az, aki miko-r Beethoven szobrára nem gyűlt össze a pénz, előlegezte Bonnak, Beethoven szülővárosának a nagy összeget, hogy a legnagyobb zenelilán első szobrát felállíthassák. A Liszt Ferenc alapította Magyar Zeneakadémia hü maradi ehhez a tradícióhoz és Erkel Ferenc, Mihalovich Ödön, majd Hubay Jenő, a mostani vezető Beethoven mellett lettek tanúvallomást. És vájjon Beethoven zongorakoncertjeit és szonátáit ki tudja jobban, nemesebben, Beethoven szellemének megfelelőbben interpretálni, mint a magyar Doknányi Ernő, a zongora klasszikus poétája? A magyar zeneakadémia március 28-án olyan produkcióval fog megjelenni Hubay mester vezetése alatt a zene nemzetközi pódiumán, amihez foghatót alig találni: Magyarország fiatal zenész és énekes gárdája elő fogja adni a hatalmas zenekarra, vegyeskarra és szőloszóla- mokra irt IX-ik szimfóniát és ez mintegy az uj magyar nemzedék meghajlása lesz minden korok és idők legnagyobb zenei lángesze előtt. A teljesítmény szinte hihetetlen: hihetetlen. hogy egyetlen zenei institúció azt az erőt kitermelje magából, amely szükséges ahhoz, hogy a legnagyobb zenei költemény testet öltsön, Hubay Jenő eme ötlete a mesterre vall, mert nem lehet szebben kifejezni Magyarország misszióját a huUumépek történetében. Hiszen éppen a mai Magyarországon kell hogy átértsék Beethoven géniuszának legmélyebb igazságát: az örömöt. A kataklizmákon ál- vonaglolt, száz sebből vérző ország zenefiatalsága oda fog állni a pódiumra és azt a szimfóniát fogja elzenélni, amely a legnagyobb, a legmarcan- golóbb küzdelemtől a vad örömükön és az isteni rezignáción keresztül elvezet az öröm, a tiszta öröm igaz és tiszta hitéhez. Beethoven a szenvedés szimbóluma, a legnagyobb Megváltó példája szerinti emberi megváltó, a szenvedés nagy hőse 'és a szenvedés poklán át az emberiség nagy öröm- ianilójcu Zenész volt: megsikelült. örömre, szerelemre, szeretelre vágyott, amint ügyetlenül szív- hezssóló sorokban a heiligensladti teslamentom- bán megírta: fájdalom, meg nem értés, kietlen közöny volt osztályrésze. És az a nemes asszony, Brunswick Teréz grófnő, akt szerelte, nem lehetett az övé és kolostorba vonult. Beethoven tűrt, szenvedett egy egész életen át. Néhány lépéssel a halál előtt (négy éves elvonultságban Istennel és minden poklokkal viaskodva), a nagy ünnepi misét és a IX-ik szimfóniát fejezi be éppen. Ekkor Bécs ráeszmél arra, hogy Beethoven él és hogy Bécsben él. Küldöttség keresi fel nyomorult kis hónapos szobájában és egy több száz aláirásos ivei nyújtanak át neki: Becs kéri, adassa elő a kél nagy. haláleiőtH müvet. És aki már mindennel megküzdőit, aki elhagyta az életet, mert megtalálta Istent, aki már abban a legmagasabb és legmélyebb régióban él, ahová emberi szó nem hatol, abban a légüres térben, ahová Faust doktort angyalok viszik fel és ahol a Nagy Szeretettel, Krisztussal találkozik, — Beethoven a hivő szóra felfigyel és még egyszer, utoljára visszafordul. Nem néz a küldöttség tagjaira. Csendesen az ablakhoz megy, sokáig szótlanul nézi a feNiök járását, azután valami könnyel, elvarázsolt, fátyolos hangon csak ezt mondja: „És mégis szép!...“ És mégis szép az Élet, a csodálatos, istenes, poklos vérző sebeket tépő, balzsamos Élet! Ez a. legnagyobb zenész hitvallása: a Mégis. Az őröm és a Szépség Mégise. Ha március 28-án Magyar- ország zenefialalsága ezt a legnagyobb ör.öm- Mégist fogja énekelni, az egész ország figyeljen fel, mert Beethoven, a nagy szenvedő a szenvedő embereknek és a szenvedő nemzeteknek irta a •megváltás eme zsolozsmás énekét a jövőbe, az örökkévalóba vetett hitével. És az éneklő zsoltáráé Beütboven-fialalság Magyarország jövője. NenTyaueír Fái!. Mindenkit érdeke! az adóreform, mely uj alapokra helyezi az adózást és uj eljárási módokat léptet majd életbe. A Magyar Nemzeti Párt &z adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakban U aiéreÜía népszerű Ismertetését Akik a könyvre igényt tartanak, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hírlap kiadó- hivatalánál, Praha II., Panská 12., III. Az árát a Magyar Nemzeti Párt az önköltségi árnak megfelelően szabja meg. Spinoza emlékét még ma is átok sújtja — Az amsterdami eh érem, amely elüldözte a filozófust városából — Berlin, március 2. Míg Nyugat és Kelet tudósai Hágában Spinoza Baracknak, a nagy filozófusnak emlékét ünnepelik és arra törekszenek, hogy szelleméinek minden megnyilvánulását birtokba vegyék és a reávon atkozó összes relikviákat összegyüitsék. érdekes megemlíteni, hogy az a nagy átok, amely Spinoza Barackot, a portugál zsidó szülők gyermekét 271 évvel ezelőtt az amsterdami zsinagógában sújtotta, még mindig nem évült el. Az egyik nagv berlini lap táviratban fordult ebben az ügyben Ricardo rabbihoz, az amsterdami zsidó hitközség tudós és nagyhírű pánidhoz, akitől a kérdező-ködösre ez a lakonikus válasz érkezett: „Bann nicht aufgehoben!" A zsinagóga tehát, ugylátszik, az örökkévalóságig fenn akarja tartani a nagv átkot a gyűlölt eretnekkel szemben. Ismeretes annak a kiátkozási bullának a tartalma, amelyet az amsterdami zsidó hitközség spanyol nyelven megfogalmazva juttatott el Spinozához. Az átokformula régies megszövegezésében igv szól: „A* átok. amely kimondatott a szentélyben Baruch d'Es-pinozára Ab hón,apjának hatodik napján a* 5416-ik esztendőben. (1656.) A papi tanács tagjai közük önnel, miután már ők hosszabb ideje felismerték Baruch d^spinozának rossz véleményeit és müveit és különböző eszközökkel és rábeszélésekkel kísérelték meg, hogy öt a rossz útról eltérítsék, miután azonban hála semmi sem használt. sőt ellenkezőleg napról-napra inkább felismerték az ő borzasztó eretnekségeit és elszornyitő müveit és mivel sok szavahihető tanúik is voltak, akik vallomást tettek arról a nevezett Espinozának jelenlétében, igv ők a dolog megvizsgálása után Chahamin ur jelenlétében elhatározták, hogy a nevezett Esp*- nozát átok alá vetik és elválasztják Izrael népétől, amennyiben őt tényleg átokba helyezik a. következő átokkal: Az angyaloknak és szenteknek Ítélete szerint kiátkozzuk, elkülönítjük, megátkozzuk és kárhozatra kívánjuk Baruch d‘Espinorát az egyházi tanácsnak beleegyezésével és ennek az egész szent községnek a hozzájárulásával a szent könyveknek a jelenlétében és az azokban tartalmazott 618, parancs szerint azzal a kiközösítéssel, amellyel Józsua, Jerichot átkozta meg. azzal az átokkal, amellyel Elisa megátkozta a fiút és mindazokkal az átkokkal. amelyek a törvénykönyvben fel vannak jegyezve: legyen ő átkozott a napon és legyen ő átkozott az éjjelen, legyen ő átkozott az alvás közben és legyen átkozott az felébredésben. átkozott legyen, ha kimegy és átkozott legyen, ha betér, soha se bocsásson meg neki az Ur, hanem bocsássa szabadjára ezzel az emberrel szemben haragjának tüzet és ráhalmozzuk mindazokat az átkokat, amelyek a törvénykönyvben fel vannak említve és megsemmisítjük a neTét az ég alatt és válassza el öt az Isten szerencsétlenségére Izrael minden törzsétől és ti. akik uratokhoz. Istenetekhez ragaszkodtok, ti mindannyian légy etek megáldottak, ha szivetekre veszitek, hogy senkinek sem szabad vele szóbelileg vagy irásbelileg értekeznie, senkinek sem szabad neki kedveznie, senkinek sem szabad négy ölnél közelebbre megközelíteni öt, senkinek sem szabad vele egy tető alatt lennie és senkinek sem szabad egv általa szerzett vagy írott dokumentumot olvasnia4*. Ebből a megrendítő dokumentumból kitűnik. hogv az amsterdami zsidó hitközség vezetői miiven kérlelhetetlenek voltak Spinozával szemben. Tudjuk azt is, hogy Spinoza hiába kísérelte meg az átok feloldatását és végül is elhagyta Amsterdamot, hogy magányosságában gondolkodjék az istenség és a világ problémáiról, Spinoza hívei most abban az irányban dolgoznak, hogy valamilyen módon feloldassák Spinoza emlékét a chérem alól. A Mennyei Birodalom kapuja A kínai szabadságharc előzményei Spengler hatása Kínában — A moszkvai sárga egyetem — Kalandorok Kantonban — Az Igazi ébredés Piri*, március 1. A Mennyei Birodalom kapuja Kanton, ez a nagy ipari- és kikötőváros, amely az ópium- háboni idején olyan nagy szerepet játszott Azóta Kanton kapui nemcsak befelé, hanem kifelé is kitárultak. Kanton lett a kínai kivándorlás legfontosabb pontja, innen rajzik szét Európaszerte a kínai kézművesek, kereskedők és főleg intellektuellek serege, Innen indultak útnak azok. akik London, Páris, Berlin egyetemi padjaiból ismerték meg a mi merőben tudományos, ipari és kereskedelmi műveltségünket, amely mindinkább eltávolodott erkölcsi és szellemi lényegétől. Ezek a kantoni diákok az egyetem padjaiból vitték magukkal az európai kultúra csődjéről szóló tanításokat. Különösen a német íiiozófusoknak: Spengler és Kayserling tanításainak volt nagy hatása ezekre a fiatal kínaiakra. Spengler a nyugati civilizáció pusztulását tanította és jósolta. Szerinte a civilizáció semmi, a történelem minden. A civilizáció az emberi kultur- törekvéseknek a köre. amelyek közül, ha az ogvik véget ér, a másik újra kezdődik. Spengler szerint tehát egyetlen kultúra sem tarthat számot az egvedülvalóság fölényére és kiváltságára. Kavserliag szerint is az európai civilizáció már kiélte önmagát, és a mi materialista tudományunk helyébe az ázsiai bölcsesség idealizmusát állította mintának. Ezek a kínai diákok az európai egyetemekről egy uj feladat és egv ui misszió inda Iával tértek vissza hazájukba. A kínai forradalom mélyén ez a messiási gondolat dolgozik. Kína ui nemzedéke De nemcsak egy ui hivatásnak a tudatát szívta magába a fiatal kínai nemzedék, amely Európát látogatta. Ez a nemzedék volt tanúja, talán kárörvendő tanúja oz európai egység megtörésének. a világháborúnak. Ez a nagy küzdelem nem volt heoriznms nélkül és talán még tiszteletet is gerjesztett irántunk a ferdeszemít megfigyelőkben. Az, ami véglegesen kiábiáncíitolta, eltávolította őket tőlünk és gvöngeségürket föltárta előttük. az a békekötés volt. Rájöttek arra. hegy az európai civilizáció, a kiengesztelékenység nem ereje többé, anyagi érdekei győzőkre és leevőzöttekre osztották azokat, akik egyaránt katonái voltak ugyanannak a civilizációnak, Wilson és a győztes nagyhatalmak tanították meg erre a világot és a kínaiak most saját fegyverüket fordították ellenük és a népek önrendelkezési jogának elvét a kínai köztársaság alaptörvényei közé iktatták. Szun-Jat-Szen, a kínai Lenin Kantonból, indult el pár évtizeddel ezelőtt világkörüli útjára a Irinái orvos is, aki i a sárga fai öntudatra ébresztésére talán a I legtöbbet tette. Szun-Jat-Szen, Az ő tevékenységének eredménye volt hogy iÜH-hen az uralkodó dinasztiát megfosztották trónjától és Nankingban megalapították az első kínai köztársaságot, amelynek első elnöke Szun-Jat-Szen lett. Az 5 alapgondolata az volt, hogy a kínai hagyományok, erkölcsi világfelfogás, a kínai kultúra ápolása és megőrzése mellett a Mennyei Birodalom iparilag, kereskedelmileg és társadalmilag képes nemcsak modern állammá átalakulni, hanem az európai államok anyagi kultúrájánál hatalmasabb alkotásokra is. A nacionalizmus és a szocialista szervezkedés volt a szun-jat-szeni gondolatnak a lényégé. És azok, akik most Kantonból a kínai eseményeket vezetik, mind a szun- jat-szeni gondolatiból és tanításból táplálkoztak. Szun-Jat-Szen emlékét azonban nemcsak Kanton őrizte meg, hanem megőrizte Moszkva is. amely szövietfővárosban kínai egyetemet alapított és Szun-Jat-Szen nevéről nevezte el. Kétségtelen az. hogy annak, ami most Kínában történik, világtörténelmi fontosságot a Moszkva és a Kanton, közötti kapcsolat ad. A szovjet a lenini és csicserini elméletek alapján jutott arra a meggyőződésre, hogy az európai kapitalista civilizációt Ázsiában, Kantonban lehet a leghatásosabban megtámadni. Egv évtized óta Moszkva programszerűen dolgozik azon, hogy a nacionalista érzés és az idegengyűlölet kihasználásával fölkeltse a keleti népekben az osztályöntudatot. Moszkvának a tevékenysége különösen élénkké vált az utóbb? két évben. A moszkvai Szun-Jat-Szen-egyetem rektora különben maga Radek elvtárs, aki a szovjetagitátorok lelke. A vörös központ különös előszeretettel küldi Kantonba azokat az elvtársakat, akikben izzik az Anglia elleni gyűlölet, így Tina Mann angol kommunista vezért. A kantoni kormánytanács bizalmasai közt tűnik fel Trebitsch Lincoln fantasztikus alakja, aki valamikor angol képviselő volt és akinek fiát csak nemrégiben ítélte j kötéláltali halálra közönséges bűntény miatt az angol bíróság. Trebitsch Lincoln miután Anglia elleni bosszújából a német fajvédőkhöz csatlakozott és velük együtt csinálta meg a Kapp-puccsot, most uira feltűnt Európában és állítólag a kantoni kormány megbízásából vásárolt fegyvereket. repülőgépeket és tárgyal egy európai kölcsön érdekében. A földalatti Kuo-min-tang A szovjet munkáját egv kinai nacionalista vezetőnek, a Kuo-min-tangnak évtizedes munkájára alapítja. Ez a három betíl annyit ielent. mint ország, nép és párt, vagy helyesebben egv ország, egv nép és egy párt | 1927 március 3, csütörtök. Ez ennek a hatalmas nacionalista szövetségnek a programja, amely mintegy két évtized óta az olasz carbonarik mintájára földalatti munkájával megszervezte egész Kínát Ennek a titkos társulatnak a müve a császárság megtörése és a köztársaság kikiáltása. Szun-Jat-Szen rájuk alapított és rájuk alapit most a szovjet is. Azt mondják, hógv a Kuo-min-tang tagjai nem mind nézik ió szemmel a szovjet növekvő befolyását. A nacionalista tanokban nincs közöttük ellentét, de ebben a tekintetben nincs ellentét Dél és Észak között sem és a pekingi kormány épp úgy kívánja az önrendelkezési iog megadását az idegen uralom megszüntetését mint a kantoni. A forradalom. amelynek kétségtelenül világtörténeti jelentősége van. abban áll, hogy a Kék Folyó völgyének pecsenyesütői most szakszervezeti alapon készülnek szervezkedni. Sokan, akik Kínát ismerik, maguk a kínaiak is azt mondják, hogy a szovjet befolyásától nem sokat kell tartani. A kinai gőgös és büszke műveltségére, amely már hatalmas volt akkor is, amikor Európában még cölöpépitményeken laktak az emberek. Nacionalizmusa és idegengyűlölete olyan régi. mint műveltsége. Gobineau, a híres francia bölcsész is kiemeli, hogy a kínaiak történelmük folyamán már kétizben szabadították meg magukat az idegen dinasztiák járma alól. Harmadszor 1911-ben. És az orosz szovjetet sem fogják tűrni. Elfogadják támogatását, pénzét és fegyverét, agitátorait és tábornokait, felhasználják Anglia elleni gyűlöletét és terveit, de alapjában büszkén, fölényes megvetéssel utasítják el maguktól a szovjetcivilizációt. mert az ő szemükben egyetlen civilizáció sem múlja felül a kinait. Az előzékeny Anglia Hogy Kína a felszabadulás utján van, abban alig lehet kételkedni. Anglia politikai zsenijének bölcsességére válik, hogy belátta, hogy sem ágyuk, sem bombák, sem guruló sterling nem elegendő többé az eddigi helyzet fentartására. És ha csak a szovjet uszítására Kantonban az angol gyűlölet nem kerekedik felül a kínaiak hagyományos józanságán és kereskedelmi érzékén, akkor lehetséges, hogv nagyobb vérontás nélkül sikerül megegvezést létesíteni a nagyhatalmak és a kinai nacionalisták között. A megegyezésnek az alapja az önrendelkezési iog elismerése. Ennek az elvnek diplomáciai alkalmazása először a Kína és Németország között pár év előtt kötött szerződés alkalmával érvényesült amely szerződést a pekingi kormány mint a független és nemzeti sznverénitásának teljes birtokában levő kinai kormány kötött Németországgal. Kína felszabadulása diplomáciailag már ekkor megtörtént. Egyébként ezt az elvet ismerte el Chamberlain az angol képviselőházban tartott legutóbbi beszédében, amelyben elfogadta a „Kina a kínaiaké14 elméletet. A kantoni kormány ugyanezen elv alapján áll, de tudatában van annak, hogy ennek teljes megvalósítását csak lépésről-lépésre érhetik el. Külügyminisztere nem is kívánja a nagyhatalmak eltávolítását, hanem csak az úgynevezett kapitulációk eltörlését. Ebben a tekintetben igen nagv hatással volt a kinai közvéleményre az ui Törökország és Musztafa Kemál sikere. Amint a törököknek sikerült a nagyhatalmak minden ellenkezése ellenére megszüntetni a kapitulációkat, úgy akarják a kínaiak is példájukon föllelkesülve megszüntetni a külföldi államok kínai privilégiumait. Három ilyen privilégiumról van sző; a vám- és sójövedelem kezeléséről, az európai koncessziókról és a külföldi bíráskodásról. Az angolok a kinai vámrendszert, amelynek élén egy angol főtisztviselő áll, igen alaposan szervezték meg, ugv hogv a kínaiaknak ezt a szervezetet egyszerűen csak át kellene venniük és saját embereikkel ellátni. Az európaiaknak engedélyezett területek (con- cession, setlement) ügyében is lehet megegyezést találni, aminthogy Kanton külügyminisztere, Sen és 0‘Maley angol megbízott máris megegyeztek abban, hogy két koncessziós területen a városi tanács kínaiakból fog megalakulni egv angol vezetése alatt. A legkényesebb az idegen bíróságok eltörlésének a kívánsága. Hogyan bizhatná európai kereskedő ügyét kínai bíróságokra? Gobineau idézi egyik kinai szent könyvnek alábbi jegyzetét: „Ha a nép azt mondja: öld meg őt, a zsiványok bírája megöli őt“. Valijuk meg, hogy az ilyen, még ma is érvényben levő elvek nem nagyon kecsegtetőek az európaiakra. akiket igazán nem nehéz zsi vány okká deklarálni bármilyen ügyből kifolyólag. Fótmilliárd ember ébredése Á megegyezésre tehát meg volna az alap és a kinai helyzetet nem kellene^ túlságosan tragikusan felfogni. Eddig Kínában megszámlálhatatlan ember számára a boldogságot egv tál rizs és egv kilátott száj jelképezte. Most a szovjetpropaganda a szociális termelés jólétével őseredetü indulatokat és tömegeket mozgat meg, a forradalmakat pedig inom lehet parancsszóra megállítani. A Meny- nyei Birodalom kapnia tárva-nyitva áll beláthatatlan lehetőségeknek.