Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-23 / 68. (1402.) szám

9 '^RX<ÍAI-A'\AC&5iR-HrRL^E BMBitt OTHITTm* WilWlWIft—MM——JMMMMS— 1927 március 23, szerda. . KdzoíAZM^Áfir’. jmmBB&msm&BiLJ ■■■ .■ iM.ggasaB««&j^33B^^ Az adóreform, a földreform, a szeszadótörveny- tervezet és szeszkontinges problémái Bujaaovics Gyula, a kassal megyei birtokosok és bérlők egyesülete elnökének beszéde , Nagymihály március 22. Bujanovlcs Gyufa, a kassai megyei birtokosok Bs bérlők egyes lile'.ének elnöke az egyesület köz­gyűlésén tartolt beszédében a következőket mon­dotta : Utolsó közgyűlésünk alkalmával bátor vök tam rámutatni azon égető kérdésekre, melyek a gazdaközöngéget megnyugodni nem engedik, jö­vőjüket, munkájuk eredményét kétségessé teszik és így az általános konszolidációt is gátolják. Habár azt hiszem, hogy az akkor felemlített tények és az ezek által okozta helyzet valódisár gát mindenki kénytelen elismerni, sajnosán kell konstatálnom, hogy ezek orvoslására semmi sem tör'ént, az akkor vázolt helyzet semmiben sem „változóét. 1; Az adóztatás terén a múltban mutatkozott, 1 tar Ihatatlan helyzet orvoslására uj adótörvény ké­szült. A törvényjavaslat most került parlamenti j tárgyalás alá, értékéről azonban nem vagyok hi­vatva vélem'ényt mondani. Nem, mert először még csak javaslattal állunk szemben, melynek sorsa 'iránt még a politikai pártok között folyik tanács­kozás, és nem másodszor azért, mert egy adóíör- '! Vénynél igen fontos tényező annak végrehajtása. : Úgy magában véve rosszabb törvényt és a végre­hajtás humánus igazságos volta a méltányosságnak figyolfeinbe vétele, elfogadhatóvá téliét, mig em- ' hek ellenkezője, a legjobb törvényt is ad abszur­dum viheti. Sajnosán Htjuk, hogy az adórcformmrü kapcsolatosan a múltból eredő lehetetlen helyzet szanálására semmi sem történik. Megmaradnak a felebbezések százezrei, f melyek sehogy, vagy csak ezerszámra sablon szerint elintézést nyerhetnek. Meg- .1 ‘ marad a múlt időkhöz szabott, mai viszo­nyoknak meg nem felelő a polgárok tel­jesítő képességét messze felül haladó adó­tartozások Damokles kardja, mely a poU 'górok tízezreit állandó vagyoni romlással fenyegetve, sem megnyugvást, sem céltu- A dalos komoly munkát nem tesz lehetővé. .Ugyanaz a helyzet a mull kormányok szociális ilyomás alatt létesült szociális törvények tultengó- '“jjéseiivel szemben. Kimondott polgári kormányunk " van, melynek egyenes programja a szociális téren szükséges fejlődésnek, a polgárok teljesítő képes- '-gégével*való összhangba hozatala, a múltban- e téren kierőszakolt túlzásoknak- orvoslása. Semmi sem történt ezen a téren, sőt a mezőgazdasági cselédek szabad felmondása kérdésében, hivatalos helyről hangzott eü, az á kijelentés, hogy a, sza­bad felmondásról, ami pedig minden más munka­körben mindig meg volt és megvan, még csak szó .rgem llehet. A polgári kormány tehát ezen a kommunista izgatás és ági látás leghatásosabb fegyverét to­vábbra is bizi ogitja a kommunista párt szolgá­latára­Ugyanez a helyzet a földreform kérdésében. A birtokos a földreform-törvény összes hátrányait, kénytelen elviselni, de ugyan­azon törvényben részére biztositolt — és kelt-e rámutatnom menni/ire elégtelen, — rckompenzációban sem részesül. Évekig még csak szóba sem állnak vele az úgy­nevezett kártalanításról, az átvett területeken ta­lált és elvett vetés, szántás, trágyázás, melyről u n kisgazda a termést már rég értékesítette, érté­kesen lesz megállapítva, amit pedig a törvény vi­lágosan elrendel. Sőt. oly esetről is van tudomá­som, hogy midőn mégis történt ez ügyben tárgya­lás is, a tulajdonos, viszonyaitól kényszerítve, el­fogadta az e óimén neki felajánlott csekélységet, az egyezség tehát meg lett kötve, ez összeg sem lesz kifizetve. Sajnosén 'kénytelen vagyok figyelmüket még egy fenyegető veszedelemre felhívni. Uj szeszadótörvény készül, mely gyökerében veszélyezteti itteni mezőgazd. szesziparunkat. Hogy ez nálunk mit jelent, azt önök e’őtt fejtegetnem felesleges. A mezőgazdasági szeszipar a búr gonyatermő mostoha talajú felföldön nem állami támogatással, nem is valiami kedvező üzleti kon­junktúra kihasználására, de a viszonyok kény­szerítő nyomása alatt, már száz év alatt önmagától fejlődött ki és ma Is az itteni gazdálkodásnak az intenzív földművelésnek elengedhetetlen és n éllkü’Öahetefl en eszköze. Az összes nyugati álla­mok a szeszipart nem mint külön iparágat, de mint a mezőgazdaság természetes tartozékát, nélkülözhetetlen segédeszközét kezelik, mint ilyet védik és ezen céljának megfelelően egész külön­leges elbánásban részesítik. Ezen iparnál nem maga a- termelés a fő, hiszen az állom a szeszhez behozatal utján olcsóbban jutna hozzá, mint in­kább a mezőgazdasági termelés fokozása, sőt egyes vidékeken csakis ez utón való lehetővé bétele. E célból szükséges a termelés konlingen- tdlása és annak a gazdák között való elosz­tása azon alapelv figyelembevételével, hogy'abban minden arra rászorult gazda­ság részesüljön aránylagosan és nem egy­más rovására. A szeízkonfingemrben való részesülésre a jogo­sultságot, vagyis ez iparág mezőgazdasági jellegét köt körülmény adta meg. 1. Hogy túlnyomó részt saját termesztette anyag kerüljön feTdoígozásra. 2. hogy a szeszfőzde a gazdaságban felhasz­nálandó takarmányt termeljen. Amely nem takarmányt termel, az nem mező- gazdasági szeszgyár és nem számolhat az állam részéről, csakis a mezőgazdasági gyárakkal szem­ben jogosult támogatására. A múltban a szlavenszkói mezőgazdasági szeszfőzdék átlag 5—600 hl. évi kontigensben ré­szesültek. Ez az évi kontingens átlag az utóbbi években 3—400 hl .-re csökkent és hogy e kontingens ezt a magasságot is elérte, azt annak köszönheti, hogy egyrészt még a földreform előtti nagyobb terület is korrektivuun gyanánt még az utolsó 10 év leg­magasabb évi termelése vétetett számításba. Az uj szeszadötörvény-tervezel az évi ter­melési jogosultságot csakis az arra jogo­sult terület alapján kívánja megállapitani. A gazdasági területek a földreform követ­keztében oly minimumra szálltak alá, hogy evvel szemben a törvényjavaslat is egy létminimumot állapit meg. Minden 100 h. terjedő gazdaságban a szeszkon­tingensben való részesedése jogosult terület 300 h. ezen felül pedig 400 h.-ban less megállapítva. A szlovén szikéi mezőgazdaságok 90%-bán, tehát, — mert hány 400 h.-ron felüli gazdaság maradt? — ezen 300 f!il. 400 hektár képezi a létminimumot. Az elv nagyon helyes és elvből eredő prak­tikus eredmény azonban teljesen ki nem elégítő. A gazdáknál az alapul szolgáló földterület állandó ugyanaz marad, ellenben a szövetkezeti szeszfőz­dék révén, kikről különféle kedvezmények révén ez a terület 155 hektárig emelkedhetik, a kon­tingensre jogosult összterület állandóan emelke­dik és így az egy hektárra jutó kontingeuskvóta állandóan csökken. Minden újonnan alakult szö­vetkezeti szeszgyár mintegy 100 hektárral szapo­rítja a szeszkom' ingensre jogosult területet, csök­kenti az 1 hektárra eső tényleges szeszkvótát. Ma egy hektárra 52 liter jut és igy a mai kvóta alapján a mezőgazdasági évi termelési jo­gosultság 160—208 hl. között mozogna Már ez a kontingens is ki nem elégiilően kevés, de mi lesz még, ha az a kvóta e számba veendő földterület emelkedésével leszáll 40r—35 literre? Lehetőnek tartja-e bárki, hogy szeszgyári üzemeket 110—140 híres kontingensek mellett fenm lehet tartani? Itt kéül megállapítani egy létminimumot és pedig nem ilöuzóiiusan papíron, hanem évi meghatáro­zott szeszkontingernsben, mely lehetővé tegyen egy racionális szeszüzemet. Az emberi szervezet fehérje szükségletében a napi létminimum 100 gr. Ha most én ezen lét­minimumból még napi 50 gr.-ot elveszek, hogy azt kedvezmény gyanánt másnak adjam, úgy az nem jelent kevesebbet, mint, hogy én a kedvezr ményezett javára az illetőt lassú éhhalálra itéliem. A létminimum elnevezés magában foglalja a nél­külözhetetlen szükséglet biztosítását, amelyből további levonás neon lehetséges. Ezt a szükségletet kell tehát elsősorban minden mezőgazdasági szeszfőzdének biz­tosítani és csak ezután megmaradó kon­tingens mennyiségéből lehet külön ked­vezményeket adni. Ha pedig az igy ren­delkezésre jutó szeszkonlingens nem lenne elégséges az államnak, még mindig ma­rad egy forrása, amelyből meríthet. Ez az ipari szeszkonlingens. A szeszipar elsősorban mezőgazdasági ipar, ha a mezőgazdaság érdeke megkívánja az ipari kon­tingens egy része kisajátítható. Ezt tették az ösz- szes nyugati államok, fokozatosan csökkentették a mezőgazdaság javára az ipari kontingenst. Máma még az egész termelés 30 százaléka az Ipariak javára esik. Vájjon mezőgazdasági, köz­gazdasági és szociális szempontból nem-e m'Há­ny osabb, igazságosabb, ha szükséges az ipari nagy kontingensekből vonná el valamit, mint a már különben is a létminimumra szorított gazdák szá­zainál a létminimumot csökkenteni? A magántulajdon szentségének szempont­jából vájjon mennyiben különb az iparí- szeszkonlingens, mint a föld, a rét, legelőt képező ingatlan tulajdon? Ma csak egy javaslattal állunk szemben. Hiszem és remélem, hogy az. érdekeltségnek és ez máma a szövetkezeti szeszgyárosokon kívül az egész me­zőgazdasági szeszipar egy a további létet lehető­vé tevő létminimum biztosítására irányuló, tehát egész szerény igazságos kívánsága elől a kormány- nem fog elzárkózni. Remélem, hogy jövő alkalommal kedvezőbb helyzetképet állíthatok tiseáeűt gazdafársaim elé. A Csehszlovák Nemzeti Bank részvénveit tegnap vezették he a prágai értéktőzsde kor­látforgalmában. Pospisil dr. kormányzó és Nó­rák főigazgató megjelentek a tő/sdén. A rész­vény árfolyamát 5300-ban állapították meg. A líra esése. A líra a nemzetközi pénz­piacokon az olasz-jugoszláv politikai feszült­ség következtében gyengült. A berlini'tőidén 3 ponttal esett, London Milánóval szemben 108:105. A párisi tőzsdén a líra 4 ponttal esett, a szombati 156-os árfolyamról 152.37-re. Az utótő^sdéa 152.5—153-wal legyezték Csehszlovák kereskedelmi tárgyalások Németországgal és Jugoszláviával. A berlini tárgyalások kedvezően alakulnak. A német kereskedelmi delegáció a múlt héten utólagos követelési jegyzéket nyújtott át, amelyet most vizsgálnak meg. A tárgyalások során Szakér­tőket küldenek Berlinbe és már a jövő héten a textiltételeket fogják megtárgyalni. Azt hiszik, hogy a tárgyalások tartama 1—6 hét lesz. E napokban nyújtották át a csehszlovák gazda­sági szervezeteknek a jugoszláv gazdasági kö­vetelések listáját, melynek majdnem összes té­tele mezőgazdasági vonatkozású. Ha az anya­got mindkét részről idejekorán föl fogják dol­gozni, az érdemleges tárgyalásokat a jövő hó­napban megkezdhetik. A magyar c u k or r é p át ennélők szövetségének alakuló iilése. Az a nagyarányú és a magyarság közgazdasági érdekei szempontjából fölötte fontos mozgalom, amely tömör iteni kívánja érdekeik vé­delmére a magyar cukorrépatermeJőket, a követ­kező hetekben túl jut a szervezkedés stádiumán. A magyar cukorrépáié rm el ők összeírása befeje­zést nyert és a szövetség szervező bizottsága ez év március hó 25-én délelőtt 11 órakor Érsekújvárod a városi tanácstereimben ülést tart, amelyen végle­gesen ni - válkpitiják az alapszabályokat és előké­szítik az alakuló közgyűlést. Ez a közgyűlés érte­sülésünk szerint április hó 3-án lesz. Az alakuló ülés iránt a magyar gazdaközönség körében óriási érdeklődés nyilvánul meg, mert a magyar gazda- közönség az idei répaártárgyalások tanulságaként érzi azt, hogy érdekeinek védelmére tömörülnie kell. Napirendre kerül az adóreform. A prágai po­litika legutóbbi eseményei arra engednek követ­keztetni, hogy az uj adótörvények hamarosan a parlament elé kerülnek s egyes híradások szerint a parlamenti tárgyalás még husvét előtt befejezést nyer. Ezekkel a hirekkel kapcsolatosan fokozódik annak az akciónak a fontossága, amelyet a magyar nemzeti párt indított és amelynek célja az uj adó­törvényekről népszerű ismeri etéet adni a magyar­ság számára. Ez a népszerű ismertető könyv, ame­lyet a Kultúra pozsonyi könyvkiadó cég készít, már most megrendelhető a magyar nemzeti párt szervezetei utján, vagy a párt sajtófőnöksógénél (Pozsony, Carltou-szálló II.). Az uj magyar—francia kereskedelmi szerző­dés. Budapestről jelentik: Az 1925-ben megkötött miagyar—(francia kereskedelmi szerződést a ma­gyar ipar tudvalevőleg erősen sérelmezte s éppen a múlt évben revíziós tárgyalások indultak meg, amelyek során, mint annakidején jelentettük,- a jelentősebb magyar kívánságok majdnem hiányta­lanul teljesültek. December 18-án már aláírásra is került a magyar—francia pótszerződés. amely most a parlament előtt fekszik és előreláthatóan rövidesen becikkelyezést nyer. A pófszerzödékben különösen figyelmet érdemel az, hogy a francia minimális tarifavámok mállett oda bevihető egyes cikkeknél kontingentált mennyiségeket állapit meg. így a közönséges fehérborok kontingense 5900 hi.-nyi mennyiségre emelkedett föl A mező- gazdasági gépek kontingensét olyképp rendezték, hogy az 500 ikg.-on fölüli cséplőgépek évi 5000 mm.-nyi kontingenst nyertek. A villamosgépek kontingense is kiviteli érdekeinek megfelelőbb változtatást nyert. A Magyarországnak nyújtott előnyök ellenében magyar részről is újabb kom­penzációkat adtak Franciaországnak, igy a fran­cia speciális kemény sajtok, lucernavetőmag, bo- roiivaszappanok és egyes illóolajok vámját leszál­lították, egyes kozmetikai cikkek eddigi kedvez­ményes vámját kiterjesztették, a gyógyborok és a pezsgővámnál további mérséklést adtak, a kisfexr- galotmra kiszerelt pamutfonalak, finom és legfino­mabb paimutszövelek és egyes textiláruk vámját az eddiginél alacsonyabb színvonalra szállították le és más textilárukra is újabb mérsékléseket adtak. A Mofofár ezévi osztaléka. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A Magyar Országos Központi Takarékpénztár a napokban tartotta meg 55. rendes évű közgyűlését, amelyen elhatá­rozták, hogy a kimutatott 1,242.499.88 pengős tisz­ta nyereségből a 40 pengő névértékü részvények 1926. évi osztalékszelvényét március 14-étől kez­dődően darabonkmt 4.50 pengővel váltják be. A prágai mintavásár második napja a további siker jegyében folyt le. A külföldi vásárlók külö­nösen díszműáruk iránt érdeklődtek. Nagyobb for­galom mutatkozott eddig a vegyi szakmáiban, ahol különösen nagymennyiségű szappant vásároltak. A lifcőrszakmában és csemegeáruban szintén nagy volt a forgalom. Belföldi vásárlók fonott áruk iránt érdeklődtek. Keresettek voltak még az Ön­tőit árule, villanyiőzők, kerékpárok, vasalók, tor­nakészülékek, kályháik, taikaréktüzhelyek és tele­fonalkatrészek. Mindeme árucikkekben jelentős üzletet kötöttek. Franciaország és Egyiptom email- cégtáblákat és edényeket Lengyelország sütőgé­peket és szövőgépeket, Jugoszlávia bentesberende- zéseket keresett megvételre. A zongora- és bútor­vásár kiállított árui szintén szép keletnek örvend­tek. Az építkezési vásáron parketteket, furniro- kat, fa- és fémföld el gozógépeket kerestek megvé­telre. Motorkerékpárokban olyan élénk volt az üz­let , hogy ebben a szakmában a következő időre az üzlet föllendülésével lehet számolni. Igen sok lá­togató tolongott a reklámvá sáron is, de a minta­vásár legélénkebb része a rádióvásár volt, ahol már eddig is majdnem minden kiállított tárgyból vásárlásokat esz!edzőttek és majdnem az összes külföldi látogató tolt próbavásárlásokat. A sport­vásáron kerékpárok és tenniezjáték fölszereléeei keltek el szép számmal. — A szállodavásár kere­tén belül pedig nagyobb bor-, likőr- és íőzelék- konze.Tvüzletet kötöttek. A vásár egyik legérdeke­sebb alosz' ilya a fürdőkiállítás, amelyen rengeteg ,belföldi látogató vett részt A németek az amerikai piackutatók ellen. A Berliner Börsenzeitung éles támadást intéz ^Ame­rika kereskedelmi kémkedése Európában*4 cím alatt az amerikai kormányban azok ellen a piac­kutató megbízottai ellen, akik a németországi vi­szonyokat kísérik figyelemmel. Ezek az amerikai kormánymegbízottak, írja a cikk, állandóan ide- odautazgat uak, nemcsak Németországban, hanem egész Európában, főképpen persze azokban az országokban, amelyeknek Amerikába irányuló ki­vitelük van. Ez természetesen nagy megütközést és méltattankodúet kelt mindenfelé s hogy az ilyen kémkedési rendszer eddig nem igen foglalkoztatta még a nyilvánosságot, annak főoka az, hogy az ér­dekelt cégek félnek nyíltan panaszkodni, mivel kevés meglévő kivitelüket veszélyeztetve látnák. A német újság főképpen a vasipar terén kifejtett működését támadja az amerikai piackutatóknak, akiket megvádol azzal is, hogy egyeseket valóság­gal kényszerítenek információk nyújtására. A tavasra mintavásár bűrnapja szerdán dél­előtt 10 órakor kezdődik.-Tóz^dék v + Nem egysége® a prágai értéktőzsde. A teg­napi hossz nem folytatódott, de a tumgulat barát­ságos ée bizakodó volt- A tőzsde csekély űzi'!te­vékenységgel kezdődött és az első jegyzések után az irányzat gyöngülőnek látszott. Az üzlet főkép­pen ama értékpapírok köré csoportosult, amelyek tegnap árfolyamnyereségre tőitek szert, főképpen vas-, építkezési és egynéhány speciális értékpa­pírra. Az árfolyamok azonban lemorzsolódtak, ami a tegnapi nyereségek után a realizáció következ­ménye volt. Az árfolyamváltozások azonban szüle keretek közt mozogtak és a tőzsde elleniáJló erőt tanúsított. Tőzsdezárlatnál az irányzat nem volt egységes. Egyes papírok, különösen vas- és textil- értékek szilárdak voltak, bár az árfolyamok elto­lódtak. A sörpiac üzletfelén volt. Bankrészvények ■tartottak voltak. Zsivno 1, Osztrák Hitel 1.25 koro­nával emelkedtek. A beruházási piacon majdnem az összes állampapírok emelkedtek és csak a 6%- os IV. államkölcsön volt gyönge irányzatú. Az exótapiacon alig volt változás. + A prágai devizapiacon Milánó és Madrid I. 50, Berlin 1.10 koronával javultak, Zürich 0.125 koronával esett. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyensáruijegy- zés Aussig loko és kikötő 212.50. + A prágai terménytőzsdén a kedvíelen han­gulat nem enyhült. Bgza 1, rozs 2 koronával esett. Árpa valamivel barátságosabb és jó minőségben keresettebb volt. Zab tartott. Tengeri változatlan. Egyéb áru nem változott + Gyöngülő irányzat a budapesti értéktőzs­dén. Az eddig favorizált értékpapírok a mai for­galomban ellanyhultak , és ez a többi. kategóriára is kedvezőtlen hatással volt. Montán, Magnezit és Magyar Általános Szén (t-7 pengő), Urikányi (—3 pengő) és Dauxi (—£ pengő) árfolyamvesztesége­ket szenvedtek. Kuliszban Salgó és Nova gyöngül­tek és csak Ganz-vtillanypapirok képeztek kivé­telt. A forgalom az egész idő alatt minimális, tőzs- dezárlat kedvetlen volt- Egyes, a csehszlovák táv­irati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 77.60, Törökszentmiklósi 2.10, Pestszent­lőrinci 13.90, Részvónysör 99, Féltén 172 pengős árfolyamot ért ól.-f A mai budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon je­lenti — változatlanul tartott volt. A következő ára­kat jegyezték: Tiszavidékí búza 34.60—35, dunán­túli 33.50—33.90, rozs 26.80—27, árpa 22.70—23, zab 22—22.20, tengeri . 20—20.20, köles 21—21.50, korpa 17.20—17.40 pengő. + Kedvíelen a bécsi értéktőzsde. Az eddigi árfol yamemeTkedések realizációkra vezettek, úgy, hogy kezdetben a hangulat kedvetlen volt s az ár­folyamhullámzás szűk keretek közölt mozgott. Az üzlet későbben sem tudott kifejlődni és az árfolya­mok tovább lemorzsolódtak. A korlátban az utób­bi időben favorizált értékpapírok nyereeégbi zí osi- tási realizációktól szenvedtek és különösen ma­gyar montán- és cukorrészvények gyöngültek. A beruházási piac csöndes üzlet mellett tartott volt. A magándiszkont 5%-ot tett ki. + Kedv telei a berlini értéktőzsde. Az irány­zat kezdetiben kimondottan gyönge volt és az első jegyzések után lett csak barátságosabb. Később villanypapirok és festékipar megszilárdultak. Mü- 6elyeonpapirok eleinte 8—9%-ot vesztettek, de ké­sőbb a veszteségből 5%-ot behoztak. Úgy a többi piac, mint az utóíőzsde. kedvetlen volt. A pénz­piacon nem volt változás. + A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: Búza 268—260, rozs 244—246, árpa 214—242, zab 196—206, tengeri 178—180, búza­liszt 34.25—36.50, rozsliszt 33—35, buzakorpa 15.25, rozskorpa 15, Viktória-borsó 42—59; kis ehető borsó 80—32. takarmánj7borső 20—23, lóbab 20— 22, repcepogáosa 15.50—15.70, len pogácsa 20— 20.20, szárazszelet. 11.90—12.10, burgonya 29.80— 30.30.-f A bradfordi gyapjrapáaron az üzlet csöndes volt A fonáliizlet terén' a kereslet javult. — A bavrei gyapjupiaeon a március—augusztusi árut 17.50-nel jegyezték. + A londoni grapmankció harmadik napján II. 275 bál gyapjú került kalapács alá s ebből 10.500 bált adtak el. A választék jő volt és a fo­gyasztás a várakozásnak, megfelelő. Az árak tar­tottak. A kontinens részéről megint nagy kereslet mutatkozott elsősorban Franciaország részéről. Az érdeklődés merraókra irányult- Tazmániai fajtá­kat, amelyek Belevue márka alatt ismeretesek, fontonként 28,50—40 d-vel jegyeztek­á"

Next

/
Oldalképek
Tartalom