Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-23 / 68. (1402.) szám

2 első feladata lenne e probléma általános szabályozását keresni. Háborús készülődések London, március 22. A Morningpost je­lenrése szerint a londoni jugoszláv követ teg­nap megjelent a Foreign Officén és kijelen­tette Chamberlain külügyi államtitkárnak, hosrv Jugoszlávia nem adott ki mozgósítási parancsot és a belgrádi kormánynak nincs is oka, hogy ezt tegye, A Daily Héráid luganói jelentést közöl, amely szerint Valóna albán kikötőjét az olaszok hamarosan megszállják. Az albán kormány segítséget, kért. a bel­földi lázadók leverésére és Olaszország ha­marosan teljesíti a kérést, Hivatalos cáfola­tok dacára nagv olasz csapatösszevonások történnek Anconáhan és Bariban. Fiúméba és Zárába szintén csapatokat küldtek. Politikai gyilkosságok Albániában Belgrád, március 22. Tiránai jelentés szerint vasárnap ott meggyilkolták Junsui Sáli bejt, a hires albán politikust, A bei az elcsapott, albán kormány tagja volt és hajda­nában Eessad pasa kör n vezet,éh ez tartozott. Tavaly a beit, Achmed Zogu Tiránába hívta, de Sáli később átpártolt a jelenlegi államfő ellenségei közé. Az általános vélemény sze­rint ismét politikai gyilkosságról van szó. Ugyanezen a napon egy gazdag ochridai ke­reskedőt is meggyilkoltak, áld Jussul Sah bei belső barátja; közé tartozott. hMHIBimH i m t ...... Az adómérséklés a magyar felsőház előtt Budapest, március 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Az országgyű­lés felsőháza ma délelőtt ülést tartott, ame­lyen József és József Ferenc főhercegek s a kormány részéről Búd János pénzügyminisz­ter, valamint Scitovszky Béla belügyminiszter is részvettek. Wlass'cs Gyula báró tizenegy órakor nyi­totta meg az ülést s bejelentette, hogy az adó­mérséklésről szóló törvényjavaisjat vitáját folytatják. Némethy Károly volt a vita első szónoka, aki beszédétjen az autonómiák hatásosabb el­lenőrzésének kérdésével foglalkozott A ja­vaslatnak különösen azt a részét vitatta meg, amely ellen az ntóbbi időben a'közvélemény részéről annyi és állandó támadás hangzott el. A Ksod igazgatóságát Kassára helyezik Trdga, március 22, A félhivatalos Cesko- slovenská Republika jelenti, hogy a legköze­lebbi jövőben a Kassa—oderbergi vasút igaz­gatóságát Budapestről a köztársaságba helye­zik át Az igazgatóság székhelye valószínűleg Kassa lesz.-T*- I ■ I.NIM ——T ^a«fMdVVAoVAn.-HmTj,aT> ci* i r»—■ im^’A»uaiaMMaK«Mnt!gBBaMa«awwB 1927 március 23, szerda. Szlillő Géza Párkányban Wagy kareszlényszoc^aBista gyiiSés tizennyolc község részvéteiével — Szüllő Géza tír., a kér. szocialista párt elnökének nagyjelentő­ségű nyilatkozata — Gregorovits Lípót képviselő beszámolója Magyar, román utlcrélviramok megszer­zését, valamint idegen állampolgárok le­járó útleveleinek meghosszabbítását t. elő­fizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatal^ Párkányiba jöttem hangoztatni, hogy fe­ledni alkarjuk azt, ami a pártban a multiban történt, félxeiegyüík, ami félreértésre adott alkalmat s mint a párt elnöke hirdessem, hogy mi szeretettel veszünk mindenkit a pártiunkba, aki oda bellépni alkar. Szükséges az erők összesítése, mert ima ez az egyetlen polgári párt, amely harcol a mostani kor­mánnyal szemben, amely kormány egész irányzatával arra irányul, hogy amalgaimiaáíl- ja, egybeforr assza s igy megsemmisitse az ősfajokat, a nemzetiségeket. Ennek m'ődja az, hogy megfosztja őket kultúrájuktól. A kormány három irányban ássa alá nemzeti erőinket: anyagiakban, kultúrá­ban és hitünkben. Anyagiakban a bir­tok elvétel és telepítés és a nagy adók által. Kultúrában az iskolák éles eh esi lé­se és a könyvek behozatalának eltiltása által, a hitbein az elvilágiasitás és a po­zitív vallások elleni szabados gondolko­dás előmozdítása által. Nekünk ez ellen védekeznünk keiül itthon és védekeznünk kell külföldön. Reá kell mutat­nunk -arra, hogy a békeszerződések a világot nem tudták boldoggá tenni) hogy a nemzeti kisebbségi kérdés megoldva nincs s amíg az megoldva itt nincsen, hiéke nincs és nem is lehet. En e cél elérésére a reég nem alkuvó ellenzékiséget látom jónak. Hirdetem, hogy7 elvekben nem lehet és nem szabad alkudozni és hirdetem, hogy apró ki­járásokért elveket feladni jóra nem vezethet. A nemzet jövő érdeke elsőbb, mint a ma anyagi érdeke. Ha pedig az anyagi érdeket v-esszük, minket ebben nem vezet egyoldalú agrár Izmus, mi minden társadalmi réteg s igy a dolgozó munkásság érdekeit is számba vesszük, mert az evangélium alapján állunk és Krisztus nem azt mondta, engedd -hozzám az agráT kisdedeket! Ahogy az Egyház nem tesz, úgy mi sem teszünk különbséget az ember ok foglalkozásán ak mlnemüsége kö­zött. ’ Majd -kifejti, hogy a párt ellenzi .az adótörvénytérvezetoit, mely rosszabb a réginél. Ellenzi & köz- igazgatási és véderötörvény tervezetét is. Rámutat arra, hogy a véderő és a szolgálat kiterjesztése areulcsapása a hirdetett pacifizmusnak. A közigazgatá­si tervezet pedig kijátszása az autonó­miának. Letették az autonómia lobogóját azok, akik azt hirdették, hogy ezzel élnek és halnak, A kér. szocialista párt azonban fed veszi a cserbenhagyott autonomistta lobogót is, nem engedi, hogy azt kézéiből kicsavarják. Az autonómia alapgondolata: Szlovdisz­kó a szíovenszkódáké és nem a cseheké. Ebben a küzdelemben a pártnak mind a három tagozata: a szlovák, magyar és német a Iegelssántábban együtt küzd. Rátér az aktávizmusra. Rámutat, hogy a kér. szocialista párt sokáig csendes volt és várta az eredményeket, amelyeket az alkudozó pártoknak, a Hl inka-pártnak és a magyar nemzeti pártnak kellett volna hoznia. De ed­dig semmit sem hoztak, kivéve azt, hogy akaratlanul konszolidálták a mostani, kor­mányzatot. Lehetetlen egy nemzeti kisebb­ségnek kormányt támogatnia. Semmi sem hátráltatja oly nagy mérvben a kisebbségi propagandát, mint hogyha a kormány tagjai rámutatnak, hogy a magyar nemzeti párt és a szlovák néppárt támogatják a kormányt s ezzel igazolódik a kormány nemzeti politiká­ja, ahogy ezt Mnyr-Hartteg tette. Külföldön pedig azt mondják, hogyan higyjünk abban, hogy a szloveuszkói nemzetek ed vannak nyomva, hogyan adjunk, igazat panaszaiknak, ha látjuk, hogy a csehszlovák kormány támo­gatásában a magyar nemzeti és szlovák nép­párt részt vesznek. Az utolsó ponton vagyunk, hogy fel ne égessük a lehetőségét annak, hogy meg tudjuk védeni nemzeti jogainkat. Ezért szeretné, hogy mindazok a politikai pártok, amelyek taktikai hibát követtek el, ezt belátnák és taktikát változtatnának, mert a taktikai botlás megjavítása nem az, hogy ahhoz csökönyösen ragaszkodjunk, hanem az, amit úgy hívnak, hogy Umgruppierung. Ezt a politikában is keresztül kell. vinni. De ameddig egy párt a kormányt támogatja, a másik pedig ellenzékben van, addig együtt nem mehetnek, mert egy szájból nem lehet meleget és hideget egyszerre fújni. Nekünk olyan kormányt, mely él akarja"* sikkasztani nemzetiségi önállóságunkat, ! kultúránkat, támogatnunk nem szabad. ! Mi törli eteti éhül ragaszkodunk kisebb­ségi jogainkhoz és elveinkhez. "-Ne ve­szítsük el reményeinkét. A csehek apologétikája tanítja, hogy nepo- muki szent Jánosnak a legnagyobb kínzása az volt, amikor kitépték a nyelvét. De ez a mártlrság meghozta a megdicsőülést. A nemzetiségi márti romságuak, amikor ol akarják venni a nyelvét, szántén megvan a maga glóriája, Tartsunk ki, mert ne feledjük, hogy Krédó nélkül nincsen Glória. G. K. Chestertoa :] Bron páter újabb esetei (13) — A ház külsejéről ítélve libabőrt kü- Iiöniben is könnyen kapná — feltette Paynie. — Igen — tnoindottta barátja. — őszin­tén szólva az egész ház borzalmas. A két barát halk suhogást hallott a nád­ban és önkéntelenül össaerázkódott, amikor valami sötét alak, majdnem úgy, mint a fel­riasztott madár, hirtelen tovahuzott a par­ton. Később kitűnt, hegy csak közönséges ember volt, aki kezében fekete utazótáská­val gyorsam előre igyekezett és hosszú, sá­padt arcában ülő szúrós szemével kissé bi­zalmatlanul és sok rosszat föltételezve nézett a londoni idegenre. — Barmot doktor! — kiáltott Wood meg­könnyebbülten. — Jő estiét, orvos ur. A rom­ba megy? Remélem, senki sem beteg? — Ilyen házban mindig beteg valaki —. morgoít az orvos. — Néha betegebbek, mint gondolják. Már a levegő is méreg. Csöppet sem irigylem az ausztráliai fiatalembert. — KI az a fiatal ausztráliai? — kérdez­te Payne átmenet nélkül és szórakozottan. — Hát a barátja még nem beszélt róla? «z6!jt. az orvos. — Azt hiszem, ma ér be­fagyom romantikus ügy, olyan, mint hajdani melodráma. Az örökös visz- • a gyarmatokról , élhagyott kasté- timi sem hiányzik, még a családi •<em, amelynek értelmében te le­ülő a váirktsasEzonyt. A vár- a borostyánnal befutott tő­be. öreg szamárság, nem megesik. S az ausztrá- énze is van, ami kü- ugár a dologban, ik a házasságról a j borostyános toronyban élő Dornaway his- i asszony? — kérdezte szárazon Martin Wood. — Ebben a mohos és babonás barlang-' | bán egyáltalán nem sokat gondolkoznak, el­| lombén álmodnak és engedik, hogy a sors terelje őket Úgy látszik a lány a családi szerződést és a gyarmatokból érkező férjet a Domawayok átka egy részének tekinti. Ha a fiú púpos és egyszemű néger volna, tele gyilkos hajlamokkal, okkor is csak azt hinné, •hogy pompásan beillik a sötét legendákba. Főleg a legutolsó vonás tetszene. — Nem valami vidám leírást ad londoni kartáTsamnak vidéki barátaimról — kiáltott nevetve Wood —, pedig meg akartam láto­gatni a kastélyt; egyetlen művész sem mu­laszthatja el, hogy meg ne nézze a Dairna- wayok képeit, ha erre alkalom kínálkozik. Most persze el kell halasztanom a látogatást, hiszen invázió jön Au szít ráfi ábóL — Az ég szerelmére, ne visszakozzon és menjen csak — mondotta Barnet doktor me­legen. — Minden, ami a Darnawiayok tönkre tett életét fölvid-ámítja, megkönnyíti az én munkámat. Nagyon sok gyarmati unokatest­vérre lesz szükség, gondolom, amíg ebbe a viskóba életet lehelnek. Minél több, annál jobb. Jöjjenek azonnal velem. A ház -közelében a londoni festő észre­vette, hogy az épület szigetként állott egy rothadó vízzel töltött árokban, amely fölött kis híd vezetett át. A másaik oldalon nagy kő- terasz ásitozott itt-ott jelentős repedésekkel, sok g izael-gazzal és rozogasággal. A szürkü­letben ez az aránylag kis sziklaf-eiület csu­pasznak és óriásinak látszott és Paynie soha­sem hitte volna, hegy ily apró területen ennyire ki lehessen fejezni a sivatagok szel­lemiét. A. terasz mint valami óriási lépcső az egyik oldalion küszöböt alkotott, amely mö­gött ajtó nyílt.'A középkori, alacsony bejárat motelt is t^rya-njilya állott, de oly sötét volt, minit a barlangbe járat. Amikor a mozgékony orvos minden for­maság nélkül bevezette a társaságot, Paynét ismét leverő érzés fogta el. Azt hitte, hogy bent szűk csigalépcsőn düledező toronyba másznak, de ellenkezőleg: ebben a háziban az első lépések lefelé vezettek. A vendégek több eltörött és rövid lépcsőfokon bukdá­csoltak lefelé és nagy, félsötét szobákba ju­tottak, melyek a zord képek és a poros köny­vespolcok nélkül valóban olyan benyomást keltettek volna, mint a régi várárkok hagyo­mányos börtönei. Emilt-rmot t régi gyertya- tartőbatn gyertya villágitotta meg a meghalt pompa poros és véletlen maradékait, de a bejövöket nagyon bántotta a gyéren beszű­rődő, szomorú napfény, amelynek fakó vilá­ga kétségtelenül elrontotta a gyertyák hatá­sát. Miközben Payne végigment a termen, észrevette az 'egyetlen ablakot, mely ala­csony, ovális alakjával a tizenhetedik század stílusára emlékeztetett Furcsa volt azonban, hogy az ablak nem a szabad égre nyílt, ha­nem ennek csak tükörképét mutatta: vé­kony sáv napvilágot, melyet az árok fölé néző ablak a viz tükrözésében vetett föl. A londoni festő akaratlanul a shalloti nőre gondolt, aki a világot állandóan csak tükrö­zésekben láthatta. 4 daruawayű Shaíllottmsk a hölgye nemcsak tükörképben látta a vilá­got, hanem megfordítva is. — Mintha a Darnawayck háza nemcsak képes, értelemben, haném valóságban is a feje tetején állna — súgta Wood —, mintha lassan-lassan futóhomokba süllyednénk és várnék, atmig a viz zöld felülete mindent el­borít. Még az érzéketlen orvos is összerezzent, amikor a homályból sötét alak jött hangtala­nul, a társaság elé. A szoba oly csendes volt, hogy mindnyájan csodálkozva ■ vették észre, hogy rajtuk kívül mások is vaunak benne. | Hárman ültek a háttérben, mind a hárman feketében, mint az árnyak. Az első alak az ablak fakó világosságához közeledett és két­ségtelen, hogy arca legalább is oly fakó volt, mint a keret, a gyehge napfény. Vine volt, az öreg intéző, aki a szegény megbibbant eszű Darnaway lord halála után átvette az atya szerepét Talán ha nem lettek volna fogai, szép öreg lett volna. De igy az az egyetlen furcsa agyar, mely néhány száj- mozdulaitnál előtűnt az ajkak közül, félelme­tes külsőt kölcsönzött ndki. Az orvost és a többi vendéget túlzott udvariassággal fogad­ta és odavezette a másik két alakhoz, aki a háttérben ült Ezek közül az egyik Payne csöndes véleménye szerint annyiban illett a kastély ósdi és komor légköréihez, hogy ka­tolikus pap volt és régi időkben nyugodtan léphetett volna ki a kolostorok valamelyik sötét cellájából. Payne élénken elképzelte, miként mormog imádságokat: ez a fekete pap ebben a sötét házban, miként harango­zik, vagy miként tesz számos más olyan hí­zón ytalan és szomorú dolgot, ama ehhez a szomorú helyhez illik. Ebbén a pillanatban talán egyházi vigaszt osztott a hölgynek; de nehéz lett volna elképzelni, hogy ez a vigasz nagyon vigasztaló vagy fölvidámitő lett vol­na. Különben a pap teljesen jelentéktelen embernek látszott, csúnya és kifejezéstelen arcvonásokkal. Ellenben a hölgy gyönyörű volt. Arca — távolról sean csúnya vagy je­lentéktelen — halaványan emelkedett ki ru­hájának és bajának sötét hátteréből, oly hal­ványan, hogy szinte már rettenetes volt, de emellett sugárzott a szépségtől, mely viszont rettenetesein élénknek látszott. Payne oly so­káig nézett erre a remek jelenségre, ami­lyen sokáig csak merészelt — és mielőtt meghalt volna, nilóg vajmi sokszor nézhetett rá, ez meg volt írva a sors könyvében. • (Folytatjuk.) SsHEIS Gtza dr. beszéde a párkányi és vidéki marvar nők nevében mondott megható üdvözlő szavakat­Sziillő Géza dr. megindult hangon mon­dott köszönetét, a kedves és meleg fogadta­tásért. ígéretet, tesz. hogy azt a zászlót, ame­lyet, a bizalom adott a kezébe, szeplőtlen tisztán fosia megőrizni és harcolni fog a magyarság fajiságáért, hitéért, és boldogsá­gáért,. , A §9 kocsiból álló hosszú menet, amely­nek élén a csikósruhás lovasbandérium ha­ladt. ezután megindult az öreg Bazilika irá­nyába. A plébánia előtti téren már nagy tömeg várta az érkezőket. Baba. Ipolyszalka, Ki­ested, Garampáld, Kőhidgyarmat, Kéménd, Bánv. Kiskeszi. Ebed. Muzsla. Köbölkút, Sárkánvfalva. Libád, Szegyéin, Kúrál, Duná­in öcs. Garamkövesd, Szent,gvörgybalom nagy­számú kiküldöttei vettek részt a gyűlésen. A résztvevők száma az ezret, meghaladta. A gvülést. Medlen István esperes nyitot­ta meg, felkérve a párt vezérét, hogy jelölje meg az utat, amelyen a magyarságnak a je­len helyzetben haladnia kell. Szüllő Géza dr. lelkes ovációk között a következő beszédet, mondotta: Vasárnap nagyjelentőségű napja volt Párkány és vidékének. Ez a nép, amely ezer­szeresen érzi itt. a határon az anyatestről való elcsat,olásnak minden szomorúságát, fájdalmát és elhasvottságunknak minden ke­servét, megenyhült ezen a napon. Az a hatal­mas és impozáns tömeg, amelv Párkányban összese reglett. tanúbizonyságot tett arról, hogy a kilencévi megpróbáltatás dacára is törhetetlenül ragaszkodik hitéhez, nemzeté­hez és vezéreihez. Már a pályaudvaron nagyszámú küldött­ség fogadta az érkező vendégeket,: Szüllő Géza dr.-t, az országos keresztényszomaljsta párt elnökét és a kíséretében érkező Grego- rovits Lipót képviselőt és Bökm Rudolf or­szágos főtitkárt. Az állomáson a körzeti elnökség részé­ről Medlen István esperes plébános, körzeti eteök üdvözölte a pártelnököt. Az állomás előtti téren magyar ruhás lánvok koszorúja várta az érkezőket lovasbandériummal, amelv mögött tizennyolc község küldöttsége foglalt helyet. Itt Nemes Flórián, a párt régi harcosa keresetlen, szívből lövő szavakkal kftszömíSt+A n vond éveket. maid Csillag Lili

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom