Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-20 / 66. (1400.) szám

<PKSG®-7VVAfi^ARHTRLAE 1927 március 20, vasárnap. waBKmuAHKsm A JAZZ-1STENEK ALKONYA Sokat beszéltek már eddig is a jazzról, még többet irtok össze róla, egész kis könyv­tárra valót. Ismeretes a története, eredete és talán a legtöbb jazzbarát az eszközeit (a zenekari és pszichológiai eszközeit) is isme­ri, csak egy dologgal foglalkoztak igen fel­tűnően keveset és helytelenül: a jazz lelkes fogadtatásának pszichológiai előfeltételeivel Európában és Amerikában. „Egyéniség és tipus‘t — e két jelszót állították egymással szembe és ebből egy olyan reakció eredmé­nyére következtethetünk, amely a kereten túlnőtt, hiperlróf egyéniségnek szólt, egy egyéniségnek, amelynek az imént elmúlt há­ború örökös szemrehányást jelent: az elpocsé­kolt közös erők és lehetőségek szociális szemrehányása. Az ujjáébredt „Szociális ér­tette?* karöltve a tipizálás gondolata és vá­gya ébredt fel az emberekben és a mellé- és alárendelés érzése még a pszichológia terén is egy uj tant alkotott, a pszichoanalízist A háborus-materialista világszemlélet és a pszichoanalízis kettőse a típus elméletéhez, a világ eltipizálásához vezet (amikor is a lelki világ annyit ért, amennyit egy pszichoanali­tikus ki tudott belőle hámozni). Az emberi­ségben uj vágy támadt: az „Én\ és a „Te" év­százados köréből szabadabb régiókba akartak menekülni azok, akik a háborúban az én ­ét te köreit teljességgel szem elől vesztet­ték. Egyébként elkésett lelkiismeret jelentke­zett az uj Század véres hajnalán és ez a szá­zad az emberfeletti embertől minden áron Szabadulni akart és a világháborút Nielzsché- vel szembehelyezve uj hadjáratot intézett a régi század, ellen, amely a világháborút okoz­ta: igy indult meg a harc egy romantika ellen, amely az igazságot az életen kivül kereste és amellett jól, sőt igen jól élt; egy romantika ellen, amely minden komoly megoldás elöl megszökött; egy romantika ellen, amely strucc- madár módjára homokba dugta fejét és azt hitte, hogy nem látják; a meghamisított intuí­ció és zSenátts ihlet prófétasága ellen; egy romantika ellen, amely a valóság •megsemmisítésére törekedett, amely csak ab­ban a szépségben hitt, amely nem a földről való . . . Végül egy romantika ellen, amely a munka, a dollárkereső munka helyett a zse­niális bohém-éhenkórászság jelvényeit rakta fésületlen (gyakran tetves) sörényére hamis koronának! A lelki történetek tipizálása iránti vágy ugyanazon okokból eredt, mint a megbóly- gatafhcdlan, egyöntetű idöritmus iránti vágy, a két ütem iránti vágy, amely a kor kusza görcseit az örök idők kettős ütemébe oldotta fel: és evvel együtt a kettős ütem, a tipi.zál- tan rendszer esilett élet célja mindinkább nyilvánvalóvá lett —: a táncnak más oka volt hirtelen, az emberek más okokból táncoltak, a tánc nem volt a túláradó életöröm szilaj kife­jezése többé, hanem lelki és elsősorban testi történések pszichoanalitikus le- és elreakció- ja ( abrenklion) volt. a tánc és vele a Éporl is. Míg a háborúban nálunk a két ütemű rit­must alig ismerték, Amerikában az őrületig monoton, halálos energiával tombol: pianisz- szimóban kezdetben, de: két ütem volt a há­rom helyén. Amerika meghatóan brutális őszinteséggel vall Szint a materializmus mellett és ezért kitűnő talaj volt a jazz Szá­múra: ugródeszka, amelyről a jazz istenei el­rugaszkodva a legyőzött, ellentálló erővel nem bíró Európát meghódították. A jazz fol­klór isztikus léméi Amerika-Európát egyaránt hatalmukba ejtették a kél kontinens egymással ellentétes iránya és struktúrája dacára is. A négervilág lövege a jazz a fehér ember 'vi­lága ellen. Ezt tudjuk■ De mig az amerikai fehér ember úgy válaszolt a lövegre, hogy acélostul, lőporostul megemésztette, a nélkül, hogy megártott volna neki (az amerikai jazz- örület nem volt káros hatással, a.z amerikai nőre és az amerikai férfira, mert testük és lelkűk természetessége erősebb volt a né­ger dekadenciánál!) addig Európában anali­zálni, sőt pszicho- és parapszchioanolizálni kezdték a: jazzt• Mig Amerikába,n a White- man zenekar produkciószegény fejlődéskéP- ielensége a jazzkullura, kulmináció ja, addig Európa nyakig benne va,n a „négerspirituál- ba,n“: koncerttermekben a fehér nők kéjes bizsergéssel hallgatják Hayes Roland néger- tenort és Edna, ThomaM, mert hangjuk is fe­ketén hangzik a fehér nőnek, a fehér férfi­nak. Mi történt volna a jazzbanddal. ha útja nem vezetett volna Európán ál? A jazznak Bartókkal és Stravinszkyvel való időszerű ta­lálkozása bizonyítja, hogy Európa. készülő­dött a néger inváziónak tárt karokkal való befogadására. A kél mester a népben és a nép ősi talajában gyökeredzik. Mindketten a bru­tális és szilaj ritmust, az ősi ritmust, a föld pulzusát hallgatják, lesik és rekonstruálják, amely megvált az öröklött formák sztereotípiá­jától: a formából elem és elemi erő lesz újra. Ez, és a háború után megszilajult, transzfor­málódott erotika készítette elő a jazz euró­pai diadalát (az originális, a célszerűen le­redukált zenekar csak Jcülső hatás volt) —, és a mozdulat, az Afrika sötét négerbelsejéből felénk irányuló mozdulat mire európai par­tot ért, villám lett, amely egyszeriben fel­gyújtotta ezt a vértől palakzó világrészt: a halálosan sápadt, legjobb vérét vesztett, halál­raítélt Európa gálvanizáltan járta a néger két ütemű táncot, mert nem volt ellenállóereje, mert haláltáncot járt ősritmusu, szilajegész- ségü négerjazzre. Az európai jazz — a haláltáncot mégis ismét a munka és az életért való küzdelem váltotta fel — ma már nagyon különbözik az amerikai jásztól. Európa megnyugodott (és a Nancy-eset dacára is kiállotta a néger roha­mot és visszaverte) és európaiasan, nyugod­tan megvizsgálta a négernyil mérgét, a 'két ütemü ritmust és mikor látta, hogy a művé­szetben, az európai zenében felhasználható, a legtermészetesebben átültette, felhasználta, vadócba rózsát oltott és a méreg félszikkadt. Mig Amerikában még egyre ontják a char- lesston és a black boltom változatlan ezreit, bután, gépiesen, minden ötlet nélkül, addig Európában a fiatal zene-Európa mesterei, Stravinszky, Milhand, Hindemith, CaseUa, Castelnuovo-Tedesco, Honegger a művészetbe plántálták, nemesítették a két ütem ősi né­ger szila js ág át,, amely ma múr az uj kor ze­nei klasszicifásába illeszkedett. Mit kezdett Amerika vele? Semmit. Európa megsemmi­sítette, hogy kulturálisan ujjáalkothassa és ezt teljes mértékben megtette: megerősödve hagyta el a néger arénát a vértől csepegő, ha­láltáncot járó, vénnek, erőtlennek mondott vi­lágrész. Amerika is megpróbálta ezt: a Whi- teman-Gershvin kettős rapszodikus produk­ciója bizonyítja ezt —, a próba teljes csőd­jét. Az amerikai jazz-ritmus tematikája Eu- rópában^ár 1910-ben a lomtárba került, Igen, Európa ott volt a „Chokolate Kiddies(l, a „Jösefine Bakers“ és a „Black People“ forró estéin és felszívta az ősi izgató négerszagot. Asszonyaink, férfiaink egy pillanatra megbó­dultak tőle de művészeink a bódulat talaj nél­küliségében nem vesztek el és most, hogy a jazz meghódította Európát, most, hogy Nan- cyban három napig táncolták a nyugati 'dervi­sek, most tudódott léi, hogy megkezdődött a jazz-istenek alkonya: Európa a művészeibe illesztette bele a néger ősiségel és ártalmatlan­ná tette. A háborúban medrét vesztett európai ideológia kezd visszatérni a rendes mederbe. A világvárosi ember lassan ráeszmél a ter­mészetre és újra befogadja gondolat- és kép­zetvilágába a fát, a virágot, a patakot, Beetho­ven pasztorále szinfoniáját. A fiatal francia zenészek már túl vannak a jazzon és a termé­szet ritmusára figyelnek fel újra és Francia- országban a menüett, Németországban a val- cer újra él, újra virul, újra illatozik■ Európa nem sérült meg komolyan: a komoly, a jövő fiatalsága már tudja ezt és nem veri hamis pátosszal jazzes mellét. A jazz győzött, mert az európai nagy vérveszteség előkészítette a talajt a négerek támadásának, de Európa le­győzte a jazzt, mikor az uj fiattal európai ge­neráció erős kézzel nyúlt az európai jövő után. Az európai történelem magába fogadta a jazzt, felhasználta és most — megnyugod- tan halad tovább a maga utján uj horizontok felé. Neubauer Pál. BEETHOVEN SZLOVENSZKÓN Prága, március 19. Március 27-én lesz száz éve, hogy a leg­nagyobb zenei zseni, akit a világ eleddig is­mer, Ludwig van Beethoven Becsben ötven­hat,éves korában örökre lehunyta izzóhizü. lo­bogó szemét. Halálának immár századszor visszatérő naniáról szerte a világon nagysza­bású ünnepségek keretében emlékeznek meg. a hangversenytermekben, a színpado­kon. a rádióstúdiókban már hónapok óta a szokottnál is több Beethoven-muzsika csen­dül és még hónapokig fog a megemlékezés áhítatával zengeni. Azon helyeknek — bécsi külvárosoknak és főúri kastélyoknak, grófi parkoknak és fonnyadt, kültelki kerteknek, — ahol Beethoven élt. mküködött. szeretett, vagy a szeszélyes véletlen ióvoltából csak fu­tólag is megjelent, de főképpen, ahol szenve­dett s ő mindig is csak szenvedett — ezek­nek a helyeknek centennárium valami külö­nös jelentőséget, sulvt és nimbuszt kölcsönöz. S az e helyekhez fűződő hagyomány, mely részint hiteles föliegvzéseken alapul, Tészint pedig csak tömiénező legenda. — most egy­szeriben ismét, megindult, a maga romantikus utián a kegye!eresen ünneplő emberiség ábi- tatos sorfala között • •. Becs városa az. ahol a bonni származású Beethoven megtelepedett és hosszú évtizede­kig. halála napjáig lakott, de magvar főúri társaság volt az a környezet, melv Beethoven életében döntő és elhatározó szerepet ját­szott. Beethoven e társaság tagjainak meg­hívására többször járt Kismartonban. Mar­ton vásáron és Budán, valamiint Pozsonyban, a Nagyszombat, melletti Korom pán és Pös- tyénben. Éppen a most, Szlovenszkóhoz tarto­zó helyek jelentős állomásai Beethoven éle­tének. mert ezekre a helyekre nem művé­szete. hanem szerelmes szive hozta. Az ün­nepségekből vegyük ki részünket in; is és szálljunk ki a nagy zeneköltő szlovenszkói stációin, melyek a boldogtalan életű, örökké vérző szivü Beethoven egv-egy bús szerelmi ■attitűdjét jelentik. Beethoven Pozsonyban Beethoven Pozsonyban először 1799-ben járt. amikor Klein Henrik pozsonyi templo­mi orgonistának visszaadta látogatását,. Má­sodízben 1801 végén kereste fel az ősi koro­názó várost, hogv eleget tegyen volt, tanítvá­nya. Keglevich Borbála grófnő, akkor már férjezett, Odescaldii-Erba Ince hercegné szí­vélyes meghívásának. Keglevich Borbála, vagy becéző nevén Bab ette volt az első magyar főúri nő, akihez Beethovent gyöngéd érzel­mek fűzték. 1797-ben ismerkedett meg Beetho­ven az akkor még félig gyermek grófnővel, aki az arisztokrácia körében azidőtájt nagy gráciának örvendő Beethoventől zongoralec­kéket vett. Mester és tanítványa közö't, csak­hamar meleg barátság fejlődött, ki. amelynek a társaságban is híre terjedt. Pedig az ifin grófnő csak a nagv ember iránti rajongásá­nak adott barátságában kifejezést. Beethoven pedig, a befelé élő és befelé égő lángész, aki egész életén keresztül csak az ideális, a pla- tónikus szerelmet ismerte. — ha az általa eszményien értelmezett barátságion túl is mé­lyebb érzelmekkel viseltetett a grófnő iránt, nem merte volna őket kinyilvánítani. Ba­bette, még mialatt Beethoven tanítványa volt. Odescalchi-Erba herceggel jegyezte el magát, de az eljegyzés után is szorgalmasan vette Beethovennél a zongora órákat. A fiatal szerelmesek 1801 elején tartották meg eskü­vőjüket és Pozsonyba költöztek. Beethoven többizben meglátogatta őket. Egyik látoga­tása alkalmával átadta legújabb szonátáját a hercegnőnek ezzel az ajánlással: „írtam és dedikálom Borbálának, pozsonyi tartózkodá­som emlékére". A zenemű a „Szerelmes szo­náta" címet viseli... A halhatatlan kedvessel és a Holdvilág-szonáta inspirálójával Korom pán és Pőst vénben Ki volt a halhatatlan kedves? Brunsvik Teréz grófnő, aki sohasem ment, férjhez, vagy Guicciardi JüLia-e, a tüzesszemü, tem­peramentumos olasz leány? Avagy egy har­madik? Nem tudjuk bizonyosan és nem is fontos. A Beethoven-kutatók a halhatatlan kedves nyomozásánál egv olyan probléma előtt állanak, melyet hitelesen sohasem is le­het eldönteni. Beethoven halála utján Íróasz­talának titkos fiókjában, a híres heiligen- stadti végrendelet mellett, amelyet, Gjucciar- di Júlia elpártolása feletti kétségbeesésében irt, meg és a halált kereste, — három cim és dátumnélküli, szenvedélyes hangú levelet ta­láltak, amelyek az életrajzírók nagyrészének megállapításai szerint, 1802 nyarán keltek. De a levelek mellett, melyek a „halhatatlan kedveséről szólnak, ott, volt, Brunsvik Teréz arcképe is és tudjuk, hogy a Holdvilág-szo­náta, amelyre Beethovent Guicciardi Júlia inspirálta, ugyanebből az időből való. Ki volt tehát a halhatatlan kedves? Teréz-e vagy Júlia? Avagy egy titokzatos harmadik? So­hasem is fogjuk tudni. Brunsvik Teréz grófnővel 1799 telén ta­lálkozott. először, akit anvia martouvásári birtokukról bálozui vitt, föl Bécsbe. hogy férjhez adja az akkor már huszonkétéves leányt,.' Teréz bécsi tartózkodását arra hasz­nálta fel. hogv tökéletesítse amugyis kivéte­les zenei tudását és igv került domanoveci Zmeskál Miklós közvetítésével Beethoven a grófi házhoz. A később teljesen megsiketült, magába zárkózott Beethoven ezidőtájt még kellemes külsejű, megnverö modorú ifiu volt, akit, az előkelő társaságban állandóan ünne­peltek. Nagyvilági életet élt. lovagolt a Prá­terben. sőt táncolni tanult. Brunsvik Teréz és Jozefin nővére, aki szintén Becsben volt, megnyerték Beethoven tetszését és a mes­ter a zongoraórán túl is egész délelőttöket szívesen töltött tanítványaival. A báli idény és a vele kapcsolatos kiadások végül is meg­hozták a várt eredményt,, de csak félig: meny­asszony lett az egyik Brunsvik-leánv. azon­ban a fiatalabbik. Jozefin. mig Teréz anyjával hazautazott Mar fon vásárra. Beethoven a Becsben maradt Jozefináéi és jegyesénél ál­landóan érdeklődött Teréz iránt,, mikor pedig INPERI ÁL-HOTELÉI KARLSBMD Tökéletes kényelem és vezetés Előjegyzések kívánatosak — Junius közepéig- és augusztus közepétől igen mérsékelten Szabott árak Modern garázs. 40 zárható box, sofőrszobák állandó hideg és meleg vízzel. ■ Kérjen tarifát és árjegyzéket ■ Nyitva április 25 töl, szept. 3Q*ig. f Teréz anyjával és Sarolta bugával egy év múlva ismét feiött, Bécsbe, felújította velük az ismeretséget. Ez 1800-ban történt, és Beethoven még ugyanez év nyarán megje­lent Martonvásáron. hogv Brunsvikék meghí­vásának eleget, tegven. A martonvásári park­ban és kastélyban nagyon vidám és zajos elet folvt, a ház állandóan tele volt, vendégekkel. Akkoriban ott időzött a Brunsvik-család északi, koromnál ágának feje is, Ferenc gróf, aki magával vitte korompai birtokára Te­rézt és Beethovent is meghívta. Beethoven Korompán újabb ismerősökre tett, szert. Ott volt Finta vezérőrnagy feleségével. Brunsvik Erzsébet grófnővel és négv leányával, aki­ket, Beethoven hamarosan megkedvelt, anél­kül azonban, hogv mélyebb benyomást tet­tek volna rája. Volt ott azonban még egy Brunsvik-rokon, egv tizenhat éves, tempera­mentumos olasz leányka: a gyönyörű Guic­ciardi Júlia. A még gyermekkorban levő, de kacér leányka, aki szenvedélyes énekesnő volt- első látásra lángralobbantotta Beetho­ven szívét,. Két, esztendeig tartott ez az idill, melv Beethoven számára nem idillt, hanem kínos gyötrődést, jelentett. Senki sem tudja, hogy Guicciardi Júlia viszontszerette-e Beet­hovent, vagv csak játékos kedvtelésből fog­lalkozott vele. Mikor Júlia férjhezment, Gal- lenberg grófhoz, Beethoven a halált, kezdte keresni kétségbeesésében és megírta híres végrendeletét. A grófné házasélete azonban nem volt szerencsés és Júlia csakhamar ud­varlókkal vette magát körül. Egv napon — nem tudni ezt sem. hogv szerelemből-e, vagy játékos szeszélyből — felkereste Beethovent és fel akarta újítani vele a régi ismeretsé­get. de Beethoven megvetéssel utasította vissza ezt a közeledést. Barátjának Így irt er­ről az. esetről: „Ha életerőmet igy fecsérel­ném el. mi maradna bennem a szebb, ne­mesebb dolgok számára!" Pedig Beethoven szívből és szenvedés- teMesen szerette Júliát, akinek a híres Cjs- moll szonátát is ajánlottá. Ez a romantikus, szenvedélyes szerelmi vallomás, amelyet egyébként nem Beethoven nevezett el Hold­világ-szonátának. legjobb tanujele Beetho­ven Júlia iránt, éTzett szerelmének. Beetho­ven Korompán sűrűn megfordult, mert Guic- ciardiék a nvári hónapokat Korompán töltött ték. Korompáről 1802-ben Pőstyénbe is ellá­togatott. ahová Finta vezérőrnagvék hívták, mert, Finta vezérőrnagy ott a rangjával járó köszvényt gyógyította. De ott volt akkoriban Júlia is. Bárki is volt Beethoven halhatatlan ked­vese. mégis megállapítható, hogv csak ezek­ből a körökből került ki. ebből a magyar főúri világból, amelyben parókás. térdnadrá- gos. selvemfrakkos ifjak, pasztellszínű, köny- nved rüháju, pajkos mosolvu gróf kisasszo­nyok előtt játszotta a vaskostestü. komor te­kintetű, titáni üstökü ember müveit az ezüst kandeláberekben lobogó gyertyák fénye mel­lett. Viszont az is megállapítható, hogy Brunsvik Teréz volt az. aki mindvégig hűen kitartott mellette. Brunsvik Teréz volt ez az egyetlen nő. aki azt irta egyszer húga em­lékkönyvébe: „L'amour est la seui passión des fammes". Árva Pál. xx A Kis Pythagoras megható történetét kicsi­nyek és nagyok örömmel olvassák. Szlovenszkóban elismert legszebb férfi-fehérnemű mérték után KALKSTEIN divatüzletében UZHOROD, kapható. Mindenkit érdekel az adóreform, mely uj alapokra helyezi az adózást és uj eljá­rási módokat léptet majd életbe. A Magyar Nemzeti Párt az adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakban az adóreform népszerű Ismertetését Akik a könyvre igényt tartanak, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hírlap kiadó- hivatalánál, Praha II., Panská 12., III. . Az árát a Magyar Nemzeti Párt az önkölt­ségi árnak megfelelően szabja meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom