Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-19 / 65. (1399.) szám

1927 március 19, szombat. nawBeeszeídft A villamosított konyha üj szenzációt hozott a negyedik párisi háztartási kiállítás Páris, március közepe. Usry lá/tszik, a „gépidőd érek "diadataaekodin i lógnak a régi „konyhatündérek" felett, legalább is okvetlenül ezzel a meggyőződéssel távozik min­den látogató a Grand Palais-beli „háztartás-mű­vészeti kiállításról", mely most már negyedszer kápráztatja el a háziasszonyokat a jövő ezernyi lehetőségeivel. / Évezredes hagyományokat akar rombadöntenl tt modern technika ezen a téren s az ember nem győz eléggé csodálkozni azon a leleményességen, amivel a komoly mérnökök igyekeznek gépeket kitalálni a háztartási munkák elvégzéséra Hiszen Igaz, mióta világ a világ, mindig baj volt a cse­lédekkel s minden háziasszony irtózott bizonyos munkáktól, amikhez igazán nem kellett semmi tudás, semmi ötletesség, amik nélkülözhetetlenek, de nagyon alacsonyrendüek s mégis úgy van, hogy soha egyetlen háziasszony sem lehet meg­elégedve azzal, ahogyan a cselédek elvégzik őket. Takarítás, mosogatás, mosás, — ezek miatt van szükség a cselédre s ezek miatt keserítik meg a jó háziasszony életét a cselédek. Nincs szükség cselédre! Hát el kell jönni ide a háztartási kiállításra s Itt szemléltető módon igazolja be a modern tech­nika, hogy nincs már szükség cselédre, a leg­durvább munkát is cseléd nélkül elvégeztetheti a háziasszony a modern konyhagépekkel, akár estélyi ruhában. Mi sem természetesebb, hogy mindenben az elektromosság, meg a gáz játsza a főszerepet, de mióta, mint mondottuk, komoly mérnökök foglalkoznak a konyha és háztartás egyéb problémáival, se szeri se száma a prakti­kusnál praktikusabb újításoknak minden apró részletkérdésben is. A porszivógépet már mindenki ismeri miná- lunk is, ámbár nem örvend még valami nagy népszerűségnek. Ennek nyilván az az oka, hogy mellette még mindig szükség van cselédre a kony­hában s ha a porszívóval a szobák takarítása gyerekjátékká vált is, még mindig sok olyan munka van. amihez kell a cseléd. Itt azonban másképp látjuk a dolgot, mert mindenre talár lünk gépet. A padló fénvesitéséhez és beeresztésé­hez éppúgy, mint az edénymosogatáshoz és szárí­táshoz, meg a mosáshoz. A jövő konyhájában villamos motorok zugnak a cseléd nőtázása helyett s a háziasszonynak nincs egyéb dolga, mint oda­adja a munkát a gépeknek. Mosogotds — géppel Egészen természetes, hogy maga a tűzhely Is megszünk a mai értelemben s helyet ad a gáztűz­helynek, vagy a villamos-tűzhelynek. Szénre nincs szükség, hamut nem kell kotorni. Mosogatásnál belerakják az edényeket a gépbe, begyújtják a meleg vizet szolgáltató gázt s elindítják a villa­mosmotort. a többi magától megy. Az edény tiszta lesz, leöblögetve, megszáradva szedik ki a gép­ből, mert az öblögetés után meleg levegő szárította meg ott helyben. Nem kell mosogatórongy, nem kell törlőruha, nem süti meg a kezet a forró víz. Kör orra sincs szükség, hiszen nincs korom. Igaz, hogy egy ilyen mosogatógép elég tekintélyes szer­kezet, mely sokba is keiül bizonyára, de sze­rényebb igényű háziasszonyok számára ott van egy kis szerszám, mely csak a mosogatórongyot s a meleg vizet egyesíti magában. A nyelénél fogva kell odatartani a piszkos edényhez, a rajta levő kefe forog, a nyélből meleg viz jön s úgy kitisztít­ja az edényt, hogy csoda. A mosógépek is tökéletesen működnek s bár­mennyire is képzelik azt az asszonyok, hogy csak kézzel lehet fehérre mosni a ruhát s hogy minden gép gyorsan rongálja a fehérneműt, nincs igazuk. A mosógépek hűen és pontosan elvégzik munká­jukat, megint nem kell egyebet csinálni, mint bedobni a dobjukba szennyest, elindítani a motort, aztán bizonyos idő múlva kiöblögetve kiszedni a tiszta ruhát, mit aztán nem is kell kicsavarni, mert a centrifugálgép kirázza belőle a vizet. A hellyel való takarékoskodás A kiállításban megnyilvánuló törekvések közt nagyon érdekes a hellyel való takarékoskodás. Ezen a téren egészen különös dolgokat produkál­nak. Már a lakóház berendezésében megnyilvánul ez a törekvés, ami érthető is, mert különös m a városi embernek rendszerint kevés hely áll ren­delkezésére a lakásában s eddig nem igen gondol­tak rá, hogy a bútorok mennyi helyet foglalnak el feleslegesen. így születtek meg a falba éphett bútorok, az eltüntethető ágyak, melyeket nagy változatosságban találunk meg ezen a kiállításon is. Az éjjel ágy, nappal szék már a múlté. Most ilyenek vannak: éjjel ágy, nappal könyvszekrény. Egészen csodálatos, hogy ezen a téren mi minden jut a gyárak eszébe, illetve, hogy ezelőtt mi mindenre nem gondoltunk. Nyilvánvaló pél iá­ul, hogy minden lakásban sokkal több a szék. min! amennyire általában szükség van. Mégis kel­lenek, mert jönnek a vendégek s nem tudnék hova ültetni őket. Hogy lehet ezen segíteni? íme, itt van a dupla szék, mely hasonló elv alapján készült, mint az ismert., egymásba tolható zsurasz- talkák. Két szék van egymásba tolva, aki nsm tudja, nem is veszi észre s amikor szükség van rá, szétveszik s két szék lesz be1 öle. Asztaloknál egyenesen fantasztikus lehetőségek kerülnek sze­münk elé. A modem konyhában egészen kicsiny az asztal úgy szemre, de aztán, íme, itt van egy asztal, melyet annyira ki lehet nyitni, hogy éppen tízezer akkora leez, mint amekkorának látszott s így, teljesen kinyitva is, teljes stabilitással áll a pól’ábain. Ha meg esetleg kismosás volt a házban, egészen könnyű dolog ezt az asz!alt átalakítani . — * * záritó állvánnyá. Külön csodák a modern konyhaszekrények. Szinte el sem hiszi az ember, hogy mi minden fér el bennük. Persze, dupla az ajtajuk s mig az üvegen keresztül azt hinné az ember, hogy csak a főzőedények vannak benne, ha kinyitja, ott talál mindent, amire a konyhában csak szükség van. Szédületes rend uralkodik egy ilyen modern konyhaszekrényben. Pontosan min­dennek külön helye van, még a háztartási köny­vecskének is külön fiókja s amellett alul külön rekesz tartja frissen a kenyeret. Nem hiányzik, természetesen, a jégkészitő sem. A modem konyha sok pénzbe kerül Kétségtelen, hogy a jövő háztartásában ideá­lis helyzete lesz a háziasszonynak, de egyelőre, sajnos, nagyon messze vagyunk ennek az ideális állapotnak a bekövetkeztétől. Egy ilyen modern konyhaberendezés elképzelhetetlen sok pénzbe kerül s bizony csak kiváltságosak engedhetik maguknak meg azt a fényűzést, hogy igy küszöböl­jék ki háztartásukból a cselédtartás kellemetlen­ségeit. Azért kétségtelen, hogy el kell jönni az időnek, amikor minden háziasszony élvezheti eképpen a modern technika vívmányait, mert hiszen a gyárak majd kitalálják annak a módját, hogy gyakorlatba vegyék mindenfelé a gyártmá­nyaikat. Amerikában a konyhagépek nagy része hozzátartozik a lakáshoz s minden lakásban készen találja a beköltöző a vákuumot, a mosogatógépet. Talán ez lesz a jövő fejlődésének az iránya min­denfelé s nem kell minden kiB háztartásnak külön beszereznie minden konyhagépet, hanem a modern konyhaberendezés hozzá fog tartozni a lakáshoz, mint a kályha és a fürdőkád. Mi az igazság a mayerlingi tragédiában? Az udvari krónika Rudolf trónörökös haláláról — Hiteles adatok a bécsi házi-, udvari- és állami archívumból — A Prágai Magyar Hirlap munkatársától — III. Az Extrablatt és a Wiener Zeitung első oldala gyászkeretben jelentek meg. Sajnos azonban, a hivatalos híradásban megjelölt halálok nem felelt meg a valóság­nak. A hirtelen felmerült hírek villámgyorsa­sággal terjedtek el a közönség körében s igy nem maradt más hátra, minthogy a császárnak beleegyezésével a Wiener Zeitung február el- seji számában közre kellett adni a való tény­állást. Hivatalos helyen a következőképpen fo­galmazták meg az uj híradást: „ö császári fensége, a megboldogult trón­örökös életének egy revolverlövéssel önmaga vetett véget. Őfenségét vértől borítva ágyában holtan találták- A revolver oldalán feJcüdött. A lettel január 30-án 7 és 8 óra között hajtotta végre. Az asztalon különböző személyekhez Szóló levelek feküdtek.“ Az udvari színház bezárását az ónra! el­rendelték s a színháznak legfelsőbb parancsra tizenegy napon át zárva kellett tartani ka­puit. A Pompes Funébres egy four- g ónjában ... « Az öngyilkos főherceg hullájának haza­szállításával Poliakovits kormánytanácsost, Kirschner városikapitányt és lovag von Klau- dyt, az udvari vasút igazgatóját bizták meg. Kirschner tarácsos Bécsből egy rézből ön­tött szállító koporsót vitt magával Mayer- lingbe. A Mayerlingből Badenbe való szállításra a kocsit s a kisérő embereket a badeni te­metkezési intézet szállította. A végső uf. Badenből Bécsbe a koporsót egy udvari különvonat szállította s az ősi előírások sze­rinti nyomott pompában vitték Rudolf holt­testét éjjel egy órakor a Burgba, császári atyja elé. A déli vasút pályaudvarán megnyitották az udvari szalont. Itt várta a koporsót az első főudvarmester a koporsó vitelére kiszemelt nyolc lakájjal. A főlépcsőn át vitték ki Becs éjjelébe. A pályaudvar kapuja előtt állott a kélfo- gatu, feketére festett Fourgon, egy tiszt ve­zetésével nyolc lovastestőr vette körül a ko­csit s kivont karddal kísérték a koporsót a Burgba. A szállítás idején a pályaudvart, va­lamint a Burgba vivő utat elzárták A hullakocsit kisérő kocsik követték a pá­lyaudvartól a Burg kapujáig. A Burgban a követek lépcsője előtt a fő- ceremónia mester, az udvarmesteri hivatal irodaigazgatója, a ceremónia jegyzőkönyv­vezető, egy udvari kurír s nyolc lakáj vár­ták a koporsót. A^követek lépcsőjén, a színházi folyosón, az oszloplépcsőn át vitték a koporsót Rudolf lakosztályába. A koporsó előtt az udvari ku­rír s egy udvari pap haladtak- A koporsó nyo­mában az első főudvarmester, a főceremónia- mester s Rudolf főudvarmesterei s adjutánsai következtek. A hálószobában a testet kiemelték a ko­porsóból, megmosták, aztán ágyba fektették­Az adjutánsok s a kamarások felváltva álltak őrt a hálószoba ajtaja előtt. Az udvari pap azonnal intézkedett s ágos- tonrendi szerzetesek jöttek a halottas ágy mel­lé az imák végzésére. Az őrség leváltása már január 31-én reg­gel zene nélkül történt meg. Keresik a végrendeletet A jegyzőkönyv az élkövetkezett nehéz na­pokról a következőket mondja tovább; „Csütörtökön, január 31-én tovább foly­tatták a kutatást az uj végrendelet után s tör­vényes zár alá helyezték a legmagasabb el- huryt legmagasabb appartementjében talált hagyatékot. Az Íróasztalt a Szögyén grófnál levő kulccsal kinyitották s azután az összes ott ta­lált leveleket, iratokat stb. és értéktárgyakat lepecsételték s ö felsége kabinetirodája főnö­kének megőrzés céljából átadták. A bizottság tagjai aláírták a jegyzőkönyvet" Rögtön utána az udvarmesteri hivatalban őfőméltóságának, az első főudvarmesternek elnöklete alatt megtörtént őfensége végső ren­delkezéseinek publikálása. * A boncolási jegyzőkönyv A mai nap délelőttjén a hullát felboncol­ták, azután koporsóba fektették s a szalonbar- felravatalozták. A boncolási jegyzőkönyvet nem írásban juttatták Őfelségéhez, a császár­hoz, hanem őfőméltósága, az első főudvar­mester személyesen szóbelileg tolmácsolta. A jegyzőkönyvet azután lepecsételve a főudvar- mesteri hivatalban helyezték ©1­Wiederhofer dr. udvari orvos, titkos ta­nácsos a boncolási jegyzőkönyvet kivonatosan közölte a Wiener Zeitung nem hivatalos ré­szében. Eszerint az agyban talált eltérések amellett Szól­nak, hogy az elhunyt szellemileg zavaro­dott volt. Január 30-án délután az első főudvarmes- ter előterjesztette őfelségének az udvari gyászra vonatkozó alapvető meghatározásokat, amelyeket legfelsőbb helyen szentesítettek. Ezen alkalommal őfelsége azonnal , kö­zölte, hogy sem őfelsége a császárnő, sem öfGinéit.6- j sága a trónörökös özvegye, sem a temeté­sen, sem a gyászistentiszteleten nem lesznek jelen. A föméltóságu főhercegasszonyok azonban a temetésen megjelennek, csak a gyászistentisz­teleten nem. Ennyit mondanak az akták Rudolf trón­örökös tragédiájáról. A többi csak a fantázia terméke lehet. Mert a titkos akták mindén te­kintetben hitelt érdemelnek­9Tapról-napra ÜZENETET küldünk Kassára, a városi kép­viselőtestület cseh és szlovák nemzetiségű . tag­jaihoz. A kassai cseh és szlovák társadalom kultu­rális életét veszedelem fenyegeti, mert az iskola­ügyi miniszter programjában benne van a kassai szlovák tanítóképző intézet leépítése, illetőleg az eperjesi tanítóképzővel valjó egyesítése. Ebben az esetben a kassai intézetet egyszerűen átköltöz­tetnék a Tarca-parti városba. A-terv hallatára a cseh és szlovák pártok megmozdultak Kassán és egy értekezleten elhatározták, hogy a kassai tanítóképző fentartása érdekében mindent el fog­nak követni. Wild városi tanácsos, a cseh nem­zeti demokrata párt exponense a kassai város­házán beszédében a magyarságot is felszólította arra, hogy ezt az akciót a város érdekében támo­gassa. — A magyarság mindenesetre tudomásul veszi a felszólítást. De mi most a magyarság ne­vében kérdezzük a cseh pártok szlovenszkói ex­ponenseitől, hogy felemelték-e egyszer is szavukat a szlovenszkói magyar tanítóképző érdekében? Nem tartották-e különös dolognak, hogy mig pél­dául harminc kilométeres sugaru területen a szlovák tanítói generáció képzésére két intézet, a kassai és az eperjesi is rendelkezésre állott, ad­dig nyolc esztendőn keresztül egyetlenegy taniló- képző intézet sem működött az ezer magyar nép­iskola részére szükséges tanítói kar utánpótlásá­ra? És hogy a kassai viszonyokat vegyük toll­hegyre, tettek-e a cseh pártok kassai exponensei csak egyetlen komoly lépést abban irányban, hogy megszűnjenek azok a szégyenletes állapotok, amelyek egyeljen egy öreg, a modem pedagógia feltételeinek egyáltalán meg nem felelő épület­ben zsúfolták össze Kassa összes magyar iskola­köteleseit. A mi támogatásunk, sajnos, nem sokat ér. Az ő szavuk sok dologban segithetetl volna. De ez a szó soha el nem hangzott, a kéz soha meg nem mozdult. Ez az üzenetünk a kassai cseh pártoknak. jer KATALIN CÁRNŐ legkedvesebb mondása az volt, hogy Európában csak két nemzet van, az orosz és az angol. Külügyminisztere, Pánin, min­dig azon fáradozott, hogy kereskedelmi szerződést kössön a londoni kormánnyal. A londoni kormány­nak sem volt akkor hőbb vágya. S az orosz be­csapta az angolt. Szabad kezet zsarolt ki az euró-: pai politikában, csinált, amit akart, mert Anglia nem sokat törődött Európával, neki csak kereske­delmi szerződés és gyarmati szabad kéz kellett. Megelégedett azzal, hogy Indiából és Amerikából kiűzte a franciát s nem törődött vele, hogy Euró­pában erősödik Oroszország. — Katalin cárnőnek igaza volt, de az orosz most megint becsapta az angolt. Felbujtotta Kinát és most kezdi Indiát fel­bujtani. — A XIX. század történetírójának. La- boulayenek, a XVIII. századbeli Oroszországról irt jellemzése ma is hü és tökéletes: „Mig nyuga­ton az iparnak békére van szüksége s az emberek munkájuk gyümölcsét akarják élvezni, van egy hatalmasság északon, mely a világ békéjét zavarja, szüntelenül nyugtalanítja szomszédait, a tapaszta­latból tudván, hogy lehet lassanként kifárasztani Európa figyelmét." Addig fárasztotta ezt a figyel­met a szovjet, mig egyszer csak a nagy fáradságtól mély álomba sülyedt Európa arra ébredt, hogy az északi hatalmasság áttette székhelyét Pekingbe. — Az orosz diplomata tehát ma is első a világon. De azért ne féltsük Angliát. Annak is volt és van ma is magához való esze. ' Jer MEGÍRTAK már a népszövetség regényétt amely egy gépirókisasszony alakja köré szövődik, most meg a mozi vásznára kerül ez a komoly tes-. lület. Egy híres francia filmíró, Henry Dupuy Ma- zuel, aki a Farkasok csodája cimü film szöveg­könyvét irta, most a népszövetséget választotta uj filmjének témájául. A kézirat már elkészült, de. nem azt a komoly címet viseli, hogy ép sző vét­ség", hanem sokkal romantikusabbal: „A népszö­vetség kis gépiróldnya." Szerelmi történet köré csoportosítja tehát a szerző az európai politika és diplomácia nagy alakjait és miután a felvételek a, helyszínen készülnek, érdekes lesz majd látni a nagy politika szereplőit, amint a vásznon tesznek- vesznek, járnak-kelnek. Hogy a népszövetség po- pularitását a filmezés elő fogja-e segíteni, aligha mérnök biztosra venni. Sokkal inkább népszerűsí­tené ezt az intézményi, ha nem érzékeinkkel jut­nánk vele közelebbi kapcsolatba, hanem műkö­désének jótékony hatását éreznék az európai élet­nek és a kisebbségi soi’snak javulásán. JSr ÉRDEKES vendég érkezik a napokban az utód­államokba és a Balkánra. A Nők Nemzetközi Bé- keligája, amely égjük legfontosabb problémájának látja a kisebbségi kérdések tanulmányozását, a dublini nemzetközi kongresszus alkalmával meg­bízta Hilda Clark dr.-t, aki gyakorló orvos, s az angol békemozgalom egyik vezető egyénisége, hogy a helyszínen tanulmányozza a nemzeti kisebbsé­gek kérdését és a kapcsolatos gazdasági és kultu­rális problémákat. E feladat teljesítésére indult útnak most Clark dr. először az utódállamokba, azulán a Balkánra. Tapasztalatait nemzetközi fó­rumok és a népszövetség elé fogja terjeszteni. §if | Primos és | Süiicl Norton S£35 1 sórí 1 Gyártja: Bittérnél! és Fia sár- ás miiaiyárm Kassán m _____________________ M— —MÉ—

Next

/
Oldalképek
Tartalom