Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-17 / 63. (1397.) szám

9 r 1927 március 17, «at5rittk. 'I^GM-MAíifeRHTRIiAB . KöZfijAZDASÁfif . A mezőgazdasági hitel Léván a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztá­lyának ülésen elmondotta Törköly József dr. szenátor II. A személyi hitel intézményes szervezet,t,- fcége Szlovenszkóban hiányzik. Az Ustredne Druzstvo tieni Országos Központi Hitelszö­vetkezet. a szüséges hitelszövetkezeti hálózat nincs meg s azok a föidmivespénztárak, ame­lyeket az.úgynevezett rolnicka strana hivatalos politikája hozott életre, nem foglalkoznak a ezemélvi és üzemi hitelek kielégítésével. Az ingatlan ielzálcjehitelt a föidmivespénztárak viszonylag ölesén adják, nincs kötelez.vénv bé­lyeg s a kölcsön folyósítási költségei is vagy nullát, vagy nagyon keveset jelentenek. ___ Azonban a szövetkezeti üzletrész jegyzé­se s az, hogy a kölcsönre szorult mező­gazda politikai, illetve nemzeti függet­lensége veszélybe kerül, igen drágává teszi vagy teheti a kölcsönt. Á bai tehát kétségtelenül jelen van és annak orvoslása életérdeke Szlovenszkó me­zőgazdáinak. bármily nemzetiségűek legye­nek. Itt össze kell fogni Szlovenszkó összes mezőgazdáinak s a nemzeti egyéniségük sé­relme nélkül mindent meg kell tenni arra nézve, hogy a múlt hibái lehetőleg megszün- tettessenek és a jövő hi telki elégi tése a mező­gazdaság valódi érdekének megfelelőleg biz- tosittassék. A múlt, sulvos következményeinek meg­szüntetésére vonatkozólag a főfeladat, a föld tehermentesítése. ennek kielégítő megoldása. Ebből a szempontból, de egyéb más szem­pontból is szüksége van Szlovenszkónak egy Szlo- venszkói Bankra, amely a Nemzeti Banknak fiókja is lehet, ha teljesen önállóan ki nem épülhet, mint Szlo­venszkó Országos Bank-ia. Mindenesetre az állam által olv eszközök birtokába juttatandó, amely hagy pénzalapjaival azt jelenti, hogy inig a föld teher mentesítés nagy problémájá­val is kóöes ez a bank megküzdeni s ezáltal Szlovenszkó mezőgazdasági fejlődését hatha­tósan szolgálni. j Meg kell alkotni a magyar-nőmet és a szlovák Orszááó^ IIHelszövetkezetet. vagy / a Szlovenszkói Országos Hitelszövetkeze­tet két osztállyal, szlovák és magyar-nő­met osztállyal. amely hitelszövetkezeteket minden nemzeti­ségi politika nélkül a teljes hitelszövetkezeti hálózat kiépítésére képessé teszi, az olcsó pénzközvetit.és kérdését megoldja és a sze­mélyi és üzemi hitel lebonyolításához szűk-, séges pénzt adja a megalakítandó járási és falusi szövetkezetek kötelezménveinek és váltóinak leszámítolása alapján. A jól megoldott zálogleveles kölcsön ál- ■dásait kell biztosítani Szlovenszkó mezőgaz­dái részére. Erre azért is szükség van, hogy a mezőgazdák hitelszükséglete ugv elégittes- sék ki. hogy a jelzálogos adósságok felmond- hatótlansága és ,kényszertörle«ztése és olcsó­sága biztosítva legyen. Ennek megoldását a megalkotandó Országos Hitelszövetkezetre kell bízni, amelyet záloglevelek kibocsátásá­ra kell feljogosítani, hogy igv benne a me­zőgazdáknak meg legyen a pénzpiacon a kel­lő érdekképviseletük s ennek a hitelfeltéte­lek általános irányának megszabásánál elég­gé fel nem becsülhető ielentősége van. Az, hogy ez az Országos Hitelszövetkezet ma­guknak a mezőgazdáknak mint, adósoknak az egyesülete s hogv ez az intézmény a maga szövetkezeti hálózatával altruista intézmény, amelv nem nyereségre, de közhaszonra dol­gozik. a mezőgazdasági hitelnek Szlovenszkó­ban is meg fogja adni a szilárdabb alapot és a nemzetközi pénzpiac eshetőségeinek okos | és ügves kihasználásával meg fogja szerezni az olcsó kamatlábat. A földvásárlás és a talaiiavitás céljaira szükséges, a felmondhatatlansággal és a hosz- szu időtartam alatt való törlesztési hitel biz­tosításával megfelelő ingatlan hitelt szerzünk a mezőgazdáink részére. Természetesen a földérték legalább 70 százaléka erejéig lenne biztosítandó a kölcsön, de csak kizárólag birtokszerzési vagv talaiiavitási célokra. Ez az intézménv lehetővé tenné a becslés költsé­geinek az összes hitelszövetkezetekben való egyenlő szabálvozását is s ezzel a kölcsön realitását, és olcsóbbá tételét. Másodsorban fontos az. hogy az ingatlan­hitel csak a birtokbeszerzési és a malioráció céliaira szorittassék. Azután fontos, hogy a nyújtandó hitel összhang­ban legyen a mezőgazda iövedelmi viszo­nyaival és ,a mezőgazdasári üzem termé­szetével. Mindig a kölcsönvevő érdekében kell el­darálni, hogv a kölcsön nem egyenest káros-e reá nézve. Mindig meg kell vizsgálni a célt, amiért a kölcsönt kérik s ha ez tényleg # hasznot, és jövedelmezőséget jelent, ugv a megbizhatóság és a kellő jótállás mellett kö­telezvényre rendelkezésre lehet bocsátani a kért személyi vagy üzemi hitelt. „Minden sem kevesebb, sem rövidebb ideig, hanem csak addig maradion a gazdaságban, ameddig azt az üzemmenet megköveteli!" A személyi hitel rövidleiáratu legyen s mivel az a földhozadékból fizetendő vissza s a gazda csak egyszer arat. a kölcsön lehető­leg csak egy évre adandó a munkaerő len- tartására. rendkívüli körülmények (állatel­hullás. rossz időjárás, természeti csapás stb.) folytán beállott deficit kiegyenlítésére vagy utánpótlására. Ez a kölcsön váltóra adható, bár a váltót inkább ki kell szorítani a me­zőgazdasági hitel teréről. A skót cash credit intézménye, a két jótálló, aki a helyi viszo­nyokat és a kölcsönkérő személyes tulajdon­ságait, ismeri, a kölcsönvétel célját tudja és ellenőrizheti, hogy tényleg arra fordit,tatik-e a kölcsön, amire kéretett, nyugodtan megva­lósítható a hitelszövetkezetek intézményes megvalósulása áltól. A felmondás lehetősége, a jótállás visszavonása mind olv eszközök, amelyek rendelkezésre állanak a kölcsön biztonsága végett. Az üzemi hitel — amennyiben 5 évnél nem hosszabb tartamú, illetve hatású beru­házásról van szó — 5 év időtartamára köte­lezvény alapián két jótállóra adható. 5 éven iul csak váltóra és jelzálogos bekebelezésre. A legfontosabb azonban az. hogy az ingó jelzálogjog intézménye törvényhozási utón behozandó. A mezőgazdasági üzemi hitel legjelentő­sebb formája az ingójelzáloghitel. A hitelnek ez a formája a csehszlovák köztársaságban még nincs törvényileg megkonstruálva. A fennálló törvények és jogszabályok szerint ugyanis ingó dologra zálogjogot szerezni csak úgy lehet., ha az ingó mint zálogtárgy a hite­lező tényleges birtokába adatik (kivétel van.) Ellenben a külföldi modora jogalkotás ismeri már- - az ingójelzálog intézményét* Külföldön már ismeretes az a jogszabály, hogy: „Ingó dolgon zálogjogot jogügylettel akként is lehet alapítani, hogv a zálogtárgy az elzálogosító birtokában marad és a zálog- hitelező kielégítési jogát a zálog birtoka he­lyett, a zálogjognak nyilvános jegyzékbe (jel- zálogkönvvbe) bejegyzése csak elzálogositó rendelkező jogának törvényben megállapított korlátozása biztosítja (ingőjelzálogjog)." (Vége következik). Az osztrák kincstár kisajátítja a volt közös jegybanknál levő betéteket és zálogokat Fontos figyelmeztetés a külföldi letéttulaj- don osokhoz (A P, M. H. bécsi tudósítójától.) Az osz­trák hivatalos lap legutóbbi száma rendeletet közöl, amely az Osztrák-Magyar Bank likvi- dációs tömegéből eddig föl nem vett letétek sorsáról intézkedik­Eszerint az osztrák pénzügyminisztérium az összes olyan letéteket, melyeket lombard- adósság terhel — amennyiben tulajdonosuk ez évi április hónap végéig az illető letétet ki nem váltja —_ kisajátítja és átadja az osztrák államkincstárnak- A kisajátítással egyidejűleg a letét tulajdonosa elveszti tulajdonjogát, de természetesen megszűnik a letétet terhelő hi­tel is. Az oly letéteket, amelyeken semmiféle teher nincs, csak akkor sajátíthatják ki a kincs­tár javára, ha értékük a 10 schillinget nem ha­ladja meg. E rendelkezések alól azonban kivé­telt tesznek az oly letétek, amelyek kizárólag osztrák és magyar hadikölcsönkötvényekböl állanak, mert ezeket: a kincstár értékükre és terhelésükre való tekintet nélkül tulajdonába veszi, hacsak a már előbb is említett időpon­tig, tehát a következő hónap végéig tulajdono­suk át nem veszi- A letétekről kiadott nyugták természetesen ugyancsak érvényességüket vesztik. A törvény legsúlyosabb intézkedése, hogy utólagos reklamációknak helyé nincs, tehát sem a likvidációs tömeggel, sem az osztrák kincstárral szemben az említett időpont elmúl­ta után semmiféle igény sem támasztható. Uj szlovenszkói részvénytársaság. A bel­ügyminisztérium engedélyezte a Délszloven- szkói Villamossági Részvénytársaság Komá­rom székhellyel való megalakulását. Holnap kezdődnek meg újból a csehszlovák— német kereskedebnd szerződési tárgyalások. A csehszlovák kereskedelmi delegáció ma utazik Berlinbe, hogy ott Németországgal megkezdje a tárgyalásokat- Tekintettel a nagy anyagra a tár­gyalások négy hetet fognak igénybe venni. A tár­gyalás főpontja: a szerződés szövegének második olvasása, az engedélyezési eljárás, a márkapriori­tások kérdése, valamint a német biztosító intéze­tek csehszlovák területen való működésének enge­délyezése. A gyümölcsfák tavaszi ültetési ideje már itt van s gyümölcstermesztőink már nagyban ültetik a gyümölcsfákat. Szlovénézkóban a gyümölcsészet nem remélt méretekben fejlődik. Az 1925—26-os idényben fél millió gyümölcsfa került kiültetésre a a mostani idény sem maradt e mögött- Az ál­lami gyümölcsfaiskolák készlete, — amely évente körülbelül % millió gyümölcsfa és bokorból áll, — már majdnem teljesen kimerült, habár még csak a tavaszi ültetés elején vagyunk. Pedig so­kan, különcsen kisgazdáink, még csak most kezde­nek gyümölcsfa szükségletük beszerzésével tö­rődni. Ezen körülmény következtében tűnnek fet piacainkon alkalmi gyümölcsfáérusok, akik oltott fák helyett legtöbb esetben vad és mindenféle betegségtől megtámadott fákat árulnak. Ezért a gyümölcsfáik beszerzésénél igen vlgyáza tosaknaik kell lennünk, mert hiszen azokat nem egy eszten­dőre, hanem évtizedekre ültetjük ki. Gyümölcsfá­kat csak ott szabad vásárolnunk, ahol biztos, hogy jő minőségű és betegség mentes árut kapunk. Aki •nem tud megfelelő beszerzési forrást, az forduljon a pozsonyi állami gyiimölcsészefi felügyelőhöz, (Pozsony-Brátislava, Mat.uskova 934), ahol a szük­séges információkat és szaktanácsokat ingyen megkaphatja. Aki még most tavasszal kíván gyü­mölcsfákat kiültetni, az szerezze be szükségletét •minél előbb, mert a korai ültetés a legeredmé­nyesebb. A londoni gyafpjnaulcdó első napján 10.9G3 bál került eladásra, amiből 9.0C0 bált adtaik el. A választék nem volt nagy, viszont a belföldi és a kontinentális érdeklődés szilárd árirányzat mel­lett rendkívül nagy volt. Az utolsó gyspjruaukeló­val szemben Merinok 5 százalékkal, kereszti ajtók legfinomabb kvalitásnál 5 százalékkal, közepes kvalitásnál 7% százalékkal és közönséges merinók 5 százalékkal voltak magasabbak. Ausztráliai Me- rino Scoured 20—42 lé, Ausztr. Crossbred Scoured’ 14—38, Ausztr. Merino Greasy 12%—36, Ausztr. Crossbred Greasy 9%—23, Újzeeland: Grossbred Scoured 13—<28^, Merino Greasy 12—28, Croes- •bred Greasy 8.75—20.5. A március ntedio Budapesten a közbeeső ün­nep miatt elhúzódott 16-áig. A pénzszükséglet már a megelőző napokban szokatlanul élénk volt, amit főként a tavaszi beruházásokkal és a gazda­sági élet egyre növekvő igényeivel lehet össze­függésbe hozni. A kamattételek egy árnyalattal emelkedtek, az. igényeket azonban- simán kielégí­tették- az egész vonalom Befejeződött a magyar nxkorkampány. A ma­gyar cukorgyárak jórészt befejezték a répa feldol­gozását. Az eredményről összeállitáet készített a római nemzetközi gazdasági intézet, amely az összes cukortermelő államok adatait nyilvános­ságra hozta. Ebből kiderült, hogy Magyarország az előző 1926-os kampányban i 1.666.280 q cukrot állított elő, amivel szemben az 1920—27-es kam­pány 1.8 millió q eredménnyel zárult- Ebben az esztendőben tehát a többlet Í3S.720q, vagyis 1387 vágón cukon. Általában a világ cukortermelése a tavalyinak 10 százalékkal alatta maradt. A francia külkereskedelem februárban hosz- szabb idő után. ismét passzív volt. A behozatal ér­téke a januári 4.1 milliárdról 4.8 milláárdra szö­kött fel, mig a kivitel-4.7 milliárdról 4.6 milliárd- ra esett. Az évetső két hónapjára a behozatal ér­tékét 8.8 müHiárdra (tavaly 9.5) s a kivitel értékét 9.3 milliiárdra (8.3) teszik.-f- Gyengülő irányzat a prágai értéktőzs* így fiatalít és szépít a Corall -créme Jp Corall-puder S>Cora^ -szappan l FSlarafcftt o C. S. R. ' Tinin: Voro» Rák győgylár, Bratislava. + Lanyha a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zée Aussig loko és kikötő 21250. + Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Eleinte kedvetlen volt a hangulat, majd Magyar Általános Szón, Bauxit,. Urikány, Fegyver, Magne­zit, Nasici és Féltén szilárdultak. A kulisz nem volt egységes. Magyar. Hitel Osztrák Hitel, Rima és Georgia kisebb veszteségeket szenvedtek, ezzel szemben Salgó valamivel javult. A forgalom végig minimális volt- Egyes a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül n Mcktár 82, Pestszentlőrinci 14.10, Réezvénysör 96, Felien 160 pengős árfolyamot ért el. + A mai budapesti terménytőzsde irányzata, mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelen­ti, csendes forgalom mellett változatlanul tartott volt. A következő árakat jegy ezt éle: tisza vidéki búza 3520—35.60, egyéb 34.10—34.50, rozs 27.50— 27.70, árpa 22.70—23.20, tengeri 20.40—20.60, znb 22—22J20, köles 22.50—23, korpa 17.40—17.70 pengő. + Kedvtelen a bécsi értéktőzsde. A kuliszban gyengülő volt az irányzat, de az árfolyamváltozá­sok szűk keretek között mozogtak. A tőzsde to­vábbi folyamán az árfolyamok lemorzsolódtak. Korlátban szállítási, montán, va6- és géprészvé- nyek iránt érdeklődtek s az üzlet igen csekély volt. Magándiszkont 4%—5%. + Gyengült a berlini értéktőzsde, A montánpiac 3, káliértékek 3—5, a villanypiacN 3—4, Festékipar 3, hajózási értékek 4, bank- részvények 4, speciális értékek 4—12 száza­lékkal gyengültek. Az utótőzsde gyenge; a forgalom igen csekély volt, A pénzpiac nem változott. + A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: búza 267—270, rozs 245—247, árpa 214,-242, zab 195-208- tengeri 178—180, búza­liszt 94.5—36*5. rozsliszt 33.5—95.5, búza korpa 15.75, rozskorpa 15.25, Viktória borsó 48—63, kis ehető borsó 92—84, takarmányborső 22—28, bük­köny 22—24, repoepögácsa Í5.5—15.7, lenpogácsa 20.4—20.6, tzárazszelét 11.8—12* Burgonya 26— 295. + Fokozódó lanyhaság as amerikai gabona­piacokon. A tengerentúli piacokon az alaphangulat a múlt hét közepe óta határozottan lanyha és a javuló időjárási- és •terméskilátások úgy a csiká- gói, mint a Winnipegi piacokon ma is újabb áresé­seket eredményeztek. A lanyhaság ma a winni- pegi piacról indult ki, ahol átlag háromnegyed centtel olcsóbbodott a búza, mig Ceikágóban az ár­esés fél centnél többet nem tett ki. A lanyhaság valamennyi terménycikkre kiterjedt és rozsban, valamint a takarmáuyoikkekben is éreztette hatá­sát. — Osikágó: Búza . májusra 138.25, júliusra 132.63, szeptemberre 130.12. Tengeri má­jusra 76.88, júliusra 80.12, szeptemberre 84.50. Zab májusra 45.63, júliusra 46.12, szeptemberre 44..50. Rozs májusra 104.37, júliusra 102 88, szep­temberre 98. — Winnipeg: Búza májusra 141.50, júliusra 138.88. Zab. májusra 57.75. — Liverpool: Búza májusra 10 eh 3.88 d, júliusra 10 sh 3.50 d, októberre 10 sh 0.50 d, — Newyork: Búza IT. red wimter 146.25, II. hard winter 153.50. I northern Manitoba 167.50. Rozs 115.37. Takarmányárpa 85. Tengeri 84.88. Búzaliszt 665—700. A prágai tőzsde devtzaiegyzésci: dén. Az ipari részvények piacán gyengültek: Nestomitzi 35. Nordbahn bonn-ok 30, Marsch- ner, Moravia 25, Solo 15, Cseh-morva, Dux- Bedenbaoh 10, Rothkosteletz 8, Schoeller 7, Egyesült gyapjú 6, Inwaid 4, Hellmann 5, Deli, Kolini trágya, Nyugatcseh szén 3, Da- nek 2 koronával. Emelkedtek: Nordbahn (fe­dezetre) 70, Schellier 28, Königshofer 18, Skoda 13, Kolini szesz. Svetovar, Nyugatcseh samott, Prágai vas 10, Cseh kereskedelmi 15, Aussigi vegyi 5, Cseh cukor és Tejipar 3, Al- pine 2 koronával. A bankpiacon Slovenská, Cseh eszkompt és Cseih Unió 2, Landerbank 1 koronával lemorzsolódtak. Zjvno 2 koroná­val javult. A beruházási piacon az 514 %-os negyedik 1, a 3% %-os és a 4.2%-os, valamint a 4%-os pótjáradék 3/i, a 4% %-os negyedik és a beruházási %%-kai, a konvertálható 35, a konszolidációs 25 fillérrel gyengültek. A 3% %-os pót 1 Ví %-kal és az 1%%-os Népször vetségi 10 fillérrel emelkedtek. Az exotapiac alig változott + A prágai devizapiacon Brüsszel 0.125, Pá­ris 0.05 koronával javultak, 'Milánó 0.5, Madrid 1.5, Berlin 1.75 koronát vesztettek. március 16. március 15. Pénz Áru Pén’/ Arii Amsterdam , . 1349.75 1355.75 1349.25 1355.25 Berlin ................ 799.— 803.- 8C0.75 £04.75 Zü rich................ 648.75 651.75 648.75 651.75 Os lo (Chri6tiania) 880.— 884.- 882.— £86.— Kopenhagen . , 897.25 901.25 897.25 901.25 Stockholm . , . 901.50 905.50 902.50 806 50 Mailand .... 153.17* 1/, 154.57Vj 165 67'/* 155 C Paris................ 131.85 133.05 131.80 133. Lo ndon .... 163.37‘/a 164.57 V, 163.32 V* 164.52', New York Cable 33.61'/, 33.91 y, 33.61’/, 33.SÍ , Brüssei .... 468.75 471.75 468.527, 471.62 ', Madrid .... 583.50 586.50 585. ' 588. Belgrad .... 59.25 59.75 59.25 59.75 Sofia . . . . , 24.30 24.60’ 24.30 24.601 Konstantinopel 17.30 17.70’ 17.30 17.70 Wien................ 474.62«/, 477.62’/, 474.75 477.75* Wa rschau . . . 377. 380.- 376.50 370.50 Budapest . . . 589.82 592.82 589.37’/, 592 37’', Buenos Aire* . 1425.50 1431 50‘ 1424 50 1430 50 Helsingfors . . 84.87’/, 85.37’/,’ 84.75 85.25 Riga.................... 649.50 652.50’ 649.- ' 652.-* Ri o de Janeiro. 399.50 402.50’ 399.50 402.50* Montevideo . , 34.05 34.45’ 34.05 34 45* Alexandria. . . 168.30 169.70* 168.30 169.70* Athén................ 44 70 45.30' 44.70 45.30* Bu karest . . . 20.32’/. 20.72'4 20.40 20.80 Kowno. .... 331 50 333 50* 331.50 333 50* Lissabon. . • . 172.30 173.70’ 172.80 173.70* 'Révai ..... 8.90 9.10’ 8.90 9.10* Hontreal. . . . 83.65 33.95’ 33.65 33.95 + A brünni terménytőzsdén nyugodt irányzat uralkodott. Morva búza 238 240, szlovenszkói 232-235, rozs 207-210, jugo­szláv' vagv román tengeri Hő 111, lencse 280—300, buzakorpa 11S—123, rozskorpa 113 —123. Egyéb áru változatlan. Prága, március 16.. Valuták. Holland 1348.50 német 79987 % belga 467.50 evájd 658.75 norvég 880 dán 897.50 angol 163.40 spanyol^ 553,50 olasz 153.67% amerikai 33.55 francia 132.65 svéd 900.50 jugoszláv 59.12Rí magyar 589 román 20.10 balgái* 22.85 lengyel 375.50 osztrák 474,12 H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom